Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)
1925-10-02 / 222. (965.) szám
Péntefc, október 2. 3 NCmtí-oszfrák-maguor ffizcpciiröpa vaau Trianon revíziója Egy genfi francia lap szenzációs cikke a magyar külpolitika lehetőségeiről — A magyar kérdés rendezése nélkül nincs béke Megjegyzés Szabó Dezső szombati interjújához Ha Szabó Dezső megszólal, visszhang nélkül nem múlhat el szava s néha szinte veszedelmes moraj keletkezik szózata nyomában. Egyszer már nyilatkozott Szabó Dezső lapunkban, akkor, amikor párisi munkatársunk egy párisi kávéházban fedezte föl véletlenül az írót közvetlenül a rosszul sikerült olaszországi ut után s az akkori nyilatkozat szinte haragban tobzódik, ha Olaszországra kerül a szó benne- Itália szép, nevető, ragyogó és Goethét is megváltoztatta, de Szabó Dezsőt valamelyik nápolyi kocsis, vagy velencei gondolás becsapta néhány szólóival, s a túláradó temperamentumnak ez elegendő volt, hogy egyszer s mindenkorra leszólja az országot. Talán van ebben a leszólásban valami „épater le bourgeois“-vágy, a polgári világnézetekben megfeneklett zseni örök hajlama az általános igazságok kifigurázására, ellentmondására, de objektivitás semmi esetre sem. A nyárspolgári világ rajong Olaszországért, ámbár nem érti, nem értheti, tehát Szabó Dezső szembeszáll a közvélemény snobságával és leszólja a közvélemény ideáljait. Szombati Szabó Dezső-interjunkban is visszatér az író haragos nézete Olaszországról és ismét nagyon sokan voltak, akiket ez a föltétlenül elutasító hang idegenül érintett. Szabó Dezső saját magán át nézi a világot s ha valami megbántja finom belsejét, egyetlen gesztussal lerázza magáról a nyűgöt- Szabó Dezső évezredes, gonddal őrzött tradicióju szokásokra könnyen rámondja, hogy „Olaszországban, ha elvégezte a kihallgatást, még a király is borravalót kér“, de tudható, hogy a temperamentum nem ismer gátat, ha akár haragjában, akár szeretetében önmagának tetsző értelmet akar belemagyarázni a világi dolgokba. Szabó Dezső Olaszország-gyülöle- te a költő saját ügye, saját problémája, esetleg saját keserve, de semmiesetre sem az általánosság, vagy a magyarság nézete. Genf, október 1. (Saját tudósítónktól.) A Journal de Génévé tegnapi száma figyelemreméltó cikket közöl budapesti levelezője tollából a magyar- országi és a középeurópai helyzetről. Magyarországon élénken figyelik Ausztria csatlakozási törekvéseit Németországhoz — írja többek között a cikk. Ha tényleg megtörténik, hogy Ausztria csatlakozik — folytatja — akkor Magyarország követni fogja az osztrák példát. Nem olvad bele a nagy német birodalomba, hanem csupán erős szövetséget köt közös külpolitikával, teljes vámegységgel s katonai szövetséggel. Magyarország ugyanis nem maradhat sokáig elszigetelve a kisántánt államai között a megalakulandó hatalmas német-osztrák birodalom mellett. Ha Ausztria nem csatlakoznék, akkor is hasonló fejlemények várhatók, csak kissé más formában. A kisántánt és a közvetlen érdekelt Franciaország természetesen minden áron ki akarják kerülni ezt a rájuk nézve kevéssé kívánatos lehetőséget. Ennek pedig egyetlen módja az, hogy baráti kezet nyújtanak Magyarországnak. Azonban a kisántánt és Magyarország közötti jóviszonynak három előfeltétele van. A trianoni szerződés revíziója, a második a magyar kisebbségekkel való korrekt bánásmód s végül harmadik a Magyar- országgal való jóindulatú kereskedelmi szerződéseik megkötése. A revízió gondolatát elmellőzni lehetetlen. Mert egyetlen biztosítéka a tartós és nyugodt békének, ha Magyarország szomszédai nm riadnak vissza attól, hogy visszaadják a tisztán magyar — nem külön szigetekben élő — területeket. Ezért felbecsülhetetlen árat kapnának: megteremtenék a világ nyugalmának garanciáját, lehetetlenné teszik a német-magyar szövetség gondolatát. A cikk foglalkozik még a kisebbségi kérdéssel. Szükségesnek tartja, hogy a kisebbségi panaszok elbírálásánál az „audiatur et altéra pars“ elve érvényesüljön, mind a népszövetségnél, mind pedig a hágai nemzetközi bíróságnál. A gazdasági kötelékek felújítása és mélyítése ugyancsak eminens érdeke Magyar- ország szomszédainak. Mert Magyarország kitűnő piaca a cseh gyáriparnak s a román és szerb nyersanyagnak- Tehát a közeledés semmiféle áldozattal nem jár, hanem csak előnyökkelGéniben szóba kerültek a regionális szr- ződések. Ha ezeket Magyarország nélkül kötik meg, értékük csekély. Ha pedig Magyar- országot is belekapcsolják, úgy ezért igazságos árat kell fizetni. Caillaiax washingtoni sikere Küszöbön a francia-amerikai pénzügyi megegyezés — Az adósságok törlesztésének feltételei Peráiiyi Károly Győrből — lemond a lengyel trónról Becs, október 1. Az utóbbi hetekben az egész világsajtót bejárta az a hír, hogy III. Jan lengyel királynak, a híres Sobiesky Jánosnak egyetlen egyenes leszármazottja Becsben él és igényt tart a lengyel trónra. Olasz lapok tudni vélték azt is, hogy a lengyel trón- követelőt Poder Károly János grófnak hívják- Ilyen nevű ember nem él Bécsben, mindazonáltal mégis megfelel a valóságnak, hogy itten él Sobiesky János egyetlen egyenes leszármazottja és sikerült is őt kinyomozni és vele beszélni: A külváros szélén, a Wiedener Gürtel egyik szerény házában él Perényíi Károly mérnök és magántudós. A csöngetésre egy éltes ur nyit ajtót. Mikor előadjuk látogatásunk célját és Peré- nyi Károly ur recte Poder Károly János gróf recte Sobiesky Károly János herceg után tudakozódunk, udvarias, kézmozdulattal beljebb invitál és így felel: — Én vagyok... A szegényes berendezésű ebédlőben ülve elkezd mesélni: — Igen, én vagyok egyetlen sarja Sobiesky János lengyel királynak, a törökök rémének, aki Bécset is felszabitotta a török megszállás alól. — Vegyész vagyok és nem igaz, hogy a lengyel trónra aspirálok. Néhány barátom Varsóban interveniált érdekemben. Fel akarják szólítani a lengyel nemzetet, hogy nemzeti ajándékkal tegye lehetővé tudományos kísérleteim folytatását. Ezután különböző okmányokkal és feljegyzésekkel igazolja, hogy tényleg ő az egyetlen sarja Sobiesky Jánosnak. — Magyarországon, Győrben születtem 1876-ban — folytatja. — Budapesten jártam iskolába, majd Németországban és Bécsben tanultam. Három doktorátusom van. Első találmányomat Bécsben szabadalmaztattam 1906-ban. Ez a találmány egy fa-impregnáló szer, amely lehetővé teszi, hogy fából készült hordók 1000 fok Reaumurt is kibírjanak. — A háború alatt egy lovasezrednél teljesítettem szolgálatot mint tiszt és ennek során referense voltam a lublini katonai kormányzóságnak. Befejezésül a nagy lengyel király leszármazottja munkásságáról mesél. Büszkén mutatja óraláncát, amely megtévesztésig hasonlít az aranyhoz, azonban nem arany, hanem az ő találmánya alapján készült és más arany- imitációkkal szemben az az előnye, hogy nem oxidálódik és nem rozsdásodik. Lelkesen beszél vegyészeti kísérleteiről, irodalmi munkásságáról és bucsuzáskor ismét erélyesen megcáfolja azokat a híreket, múltba igényt tartana a lengyel trónra. Páris, október 1. A Havas-ügynökség washingtoni tudósítója szerint a francia és az amerikai pénzügyi albizottságok tegnap este megegyeztek a francia háborús adósságok rendezésének alapfeltételeiben- Ma reggel kilenc órakor e megegyezéiszpy&gét bemutatták Caillaux francia pénzü^miniszternek is. Tíz órakor a bizottságok kdlön-lkülön ülést tartottak, majd tizenegykor plenáris ülés volt. A megegyezés feltételei a kővetkezők: Franciaország az eljövendő öt évben évi 40 millió dollárt, a következő hét évben évi 60 mii. dollár^ majd pedjg 50 éven át évi 100 millió dollárt fog törleszteni amerikai adósságaiból. A fizetségek végső összege körülbelül egyharmadát fogja alkotni az eredeti francia adósságoknak. Az évi törlesztések összege nagyobb mint a francia ajánlat indítványozta, de az amerikai bizottság bizonyos engedékenysége következtében, mely számol Franciaország jelenlegi súlyos gazdasági helyzetével s kilátásba helyezi, hogy Páris fizetésképtelensége esetén két, vagy három évi moratóriumot ad. Caillaux végül is elfogadta a törlesztési ősz- szegek fölemelését. A Daily Telegraph szerint az amerikai- francia pénzügyi tárgyalások ügye igen kedvezően áll. Coolidg© elnök határozottan a megegyezés meűlett foglal állást s egyedüli ellenzéke Borah szenátor, akinek azonban nincs számottevő pártja. | A demokraták már eleve elfogadták a megegyezést, a köztársaságiak pedig az elnök személye iránti tiszteletből támogatják az adósságok csökkentésére irányuló törekvéseket. Páris, október 1. Az az uj tervezet, melyet Caillaux a francia adósságok törlesztésére tegnap dolgozott ki, elfogadás végett közvetlenül Coolidge elé került. Az ni formula szerint Franciaország 62 év alatt 4210 millió dollárt és ennek az összegnek kamatát, 1410 millió dollárt, azaz összesen 5620 millió dollárt fizetne ki. E tervezet az amerikai szakértőbizottságban hosszú eszmecserére adott okot s nagy ellentmondást szült, úgy hogy a szakértők jónak látták a döntést egyenesen Coolidgera bízni. Az elnök még ma dönt az ügyben s beavatott körök szerint valószínűen kedvezően. Ha Caillauxnak sikerül elfogadtatnia tervezetét, akkor a francia pénzügyminiszter rövid idő alatt két rendkívül fontos eredményt ért el: a lehető legkedvezőbb módon rendezte az angliai adósságokat s Washingtonban is olyan sikert mutathat föl, melyet — főleg Borah szenátor ellenzékisége folytán'— még Párisban sem várt senki. Az évi törlesztések összege ugyan elég nagy, de mivel az amerikai kormány 2—3 évi moratóriumot Ígért arra az esetre, ha Franciaország gazdasági helyzete rosszabbodna, a francia közgazdaságot nem fenyegetheti semmi veszély. Bolgártól! ál okorl o komosiinizifies Betörni o Balkánra Leküzdötték a kommunista veszedelmet — A nyugalom és csend csak látszólagos — A P. M. H. eredeti tudósítása — Szófia, október 1. ‘A kommunisták már évekkel ezelőtt Bulgáriát választották betörési kapuul a Balkánon. Semmi fáradság, semmi pénz, semmi áldozat nem volt sok a „komintern“-nek, ahogy a moszkvai internacionale propagandabizottságát nevezik, hogy az országban zavarokat teremtsen. Bulgária földrajzi fekvése, az a körülmény, hogy legyőzött államnak mindig nehézségekkel kell küzdenie, azonkívül a Sztamboliisky-regime, amely a kommunisták munkáját előmozditotta, a kommunistáknak, agitátoroknak szabad teret engedett, tették Bulgáriát alkalmas talajjá a kommunista propaganda számára- Másrészről azonban a népiélek nem alkalmas a botseviki gondolat számára; a bolgár született demokrata, a kisparasztot pedig nehéz meggyőzni a kommunista tanok igazáról. Mégis sok fegyvertársat talált a kommunizmus Bulgáriában, akik különböző okokból sorakoztak a vörös zászló alá; egy részük — és ezek vannak a legkevesebben — tiszta idealizmusból lettek kommunistákká, más részük, a nagy többség, az orosz arany kedvéért. Elhibázott, tönkrement exiszten- ciák, gyökerüktől fosztott intellektuellek, volt tisztek, egyszóval „déplacé“-k egészítették ki a bolgár kommunista sereget. A tervezett fölkelések eredménytelenek maradtak; csak a katedrális elleni merénylet sikerült, amely azonban alkalmat adott a veszedelem teljes elhárítására. A hatóság hatalmas munkába fogott; az összeesküvőket összekeresték és eközben sikerült a teljes szervezetet földeríteni, a vezetőket elfogni és a bíróság elé állítani. A hadbíróságok meghozták Ítéleteiket a törvény rendelkezései szerint, mintegy 150 halálos Ítéletet is, de mindössze 11 embert végeztek ki tényleg. A többieknek megkegyelmezett a király; sőt a kormány még tovább is ment és törvényjavaslatot terjeszt a kamara elé, amelyben már a hadbíróságoknak adja meg a jogot, hogy a hozott halálos Ítéleteket megváltoztathassák. Nem egyedül a király a szerzője ennek az aktusnak, hanem a kormánykörök is azon a véleményen vannak, hogy ez az eljárás a kedélyek csillapításához nagyban hozzájárul. A kommunista organizációkat április 16. után szétrobbantották; nehéz és életveszélyes munka volt, amíg a rendőrségnek sikerült az elrejtett fészkeket kikutatnia, a vezetőket letartóztatni. A munka rengeteg rendőr és rendőrtiszt életébe került. Azóta majdnem hat hónap telt el. Nyugalom és csend uralkodik, a rendőrség nem tartóztatott le újabban kommunistákat, az április 16-iki merénylet aktái már le vannak zárva. A merénylők egy részét fölakasztották, nagyobb részüket elfogták és elítélték, néhá- nyan kézitusában estek el (ez volt a legkisebb, szinte elenyésző rész), sokan külföldre menekültek, ahol folytatják aknamunkájukat Bulgária ellen. De a nyugalom csuk látszólagos. Már nem kerülnek a rendőrség útjába kommunisták, nem is valószínű, hogy április 16. megismétlődik, de a szétugrasztott szervezeteket újra fölépítik, a bizottságokat újra fölállították, illetve azokat Moszkva újra kinevezte és a propaganda tovább folyik. Egy időben sokat beszéltek arról, hogy a „komintern“ a propaganda székhelyét Bécsből Athénbe helyezte át. De kitűnt, hogy ez csak üres beszéd, a propaganda központja a Balkán részére még mindig Bécs. Ausztria kedvező földrajzi fekvése, a kitűnő vasutösszeköttetések, a telefonhálózat és az osztrák kormány messzemenő liberalizmusa olyan előnyök, amelyet más ország nem tudna nyújtani. Athénre gondoltak, mert ott székel a Balkán egyetlen szovjetkövetsége. De a föltevés helytelen, a propaganda még mindig Bécsből irányittatik- Ezt tudja minden rendőrség a Balkánon és ennek megfelelően teszi meg óvintézkedéseit. Bulgáriában lassan-iassan újra rend és nyugalom lesz. A komunisták és a Sztamboliisky-párti agráriusok egyesült frontja elvesztette a talajt, ennek a csoportnak emigrált vezetőit már csak azok az államok kormányai támogatják, akiknek érdeke, hogy Bulgáriában ne legyen rend és nyugalom. De a parasztok, részben Draghieff pártja agitációja folytán, kezdenek tisztán látni, belátják, hogy nekik Sztambo- liisky csak ártott, de nem használt és hogy a parasztvezér tulajdonképpen demagóg és politikai kalandor volt. A „front unique“ lassan, de biztosan szertezüllik, már csak néhány fanatikusa van. Az egész Balkán szempontjából rendkívül fontos, hogy Bulgária a kommunista veszedelmet legyőzze, mert a bolgár kommunizmus a szomszédok számára is örökös veszedelmet jelentene. — A kommunista agitátorok — mondotta Draghieff — olyanok, mint a moszkitó: átrepülnek határok fölött és szúrásukkal in-fi- ciálják a környezetet. Ezeket a moszkitókat kell ártalmatlanná tenni és akkor megszűnik a betegség is. Ehhez azonban Bulgáriának a szomszédok segítségére van szüksége. Kovács Jenő dr. — (Légionárius képviselőjelöltek.) A légionáriusok szövetsége a koalíciós pártokban eddig a következőket jelölte: A cseh nemzeti szocialista listán Benes küilügymii- nüsztert, Patejdl és Dávid jelenlegi képviselőket, a szociáldemokraták listáján Marko- vics Iván minisztert és Benes Bélát, a külügyminiszter öccsét, a republikiáinus listán Oriskát és Paviu Botiban szófiai követet. Gharvát képviselőt nem jelölik, mert ő a Pravo Lid’u estilapjának lesz a főszerkesztője. 1 Sérvben szenvedik «f- 1 ü Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, y g here, comb és köldöksérvnél a mi tökélete2 sitett rugónélkiill sérvkötönk, mely éjjel is ¥ § hordható. Mindenféle bandázs operáció § § után, lógó has, gyomor- és anyaméhsfllye- S r? désnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Fia- ö ö nell has-, hát- és mellmelegitö a | „Mer Röterltóz Bratislava, Dnna-n. 51. § 2 Árjegyzék ingyen ^ g A vidéki felek még aznap elintéztelek ö
