Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)
1925-09-20 / 213. (956.) szám
Vasárnap, szeptember 20. 3 f*r? m hl 81® SOPBAPM Irta: Schöpííin Aladár Nem titkolom el, hogy némi vegyes érzéssel Olvasóin az Apponyi genfi felszólalásáról szóló ujságközlményeket. Hát igen, a külföldi lapok is azt Írják, a magyarok szószólója bámulatos szónoki készséggel, a francia nyelv szokatlanul fin-orn kezelésével, a diplomáciai árnyalatok e'e- gáns felhasználásával beszélt és ezt magyar szívnek jólesik olvasnia. De mintha valami furcsa mellékzöngéje volna ezeknek a dicséreteknek, olvasásuk közben az ember egy-egy pillanatra úgy érzi magát, mintha valami bravúros színházi előadás kritikáját olvasná. A lényeg nincs benne a magasztaló cikkekben, az, hogy a nagy magyar szónok ékesszólása a magyarság kívánságainak megfelelő állásfoglalásra bírta volna hallgatóit, az európai hatalmi rendszer exponenseit. Hiába van Apponyi mellett az erkölcsi igazság, a paragrafusokba és szivekbe irt jog, hiába az argumentálás súlya és ereje — mit ér mindez, ha nincs mögötte a hatalom. A legnagyszerűbb szószóló is hasztalanul beszél, ha egy lekötözött, mellékesként kezelhető nemzet szószólója. Akadémikus sikert elérhet, de — ennek örüljek én ma nagyon? Különös az Apponyi pályája. Majd kifutott toliamból a szó: az Apponyi tragédiája. Valamikor a legnagyobb kilátásokkal indult. Nagy családból került ki, nálunk szokatlan műveltséggel és a legnagyobb mértékkel mérhető kvalitásokkal. Mindene megvolt arra, hogy korán feljusson a hatalom ormára és nagy cselekedetekben élje ki képeségeit. Még az a szerencséje is megvolt, hogy hozzá méltó ellenfelekkel állhatott szemben; a kiegyezés utáni kor mai mértékek szerint szinte emberfeletti méretű alakjai, Tisza Kálmán, Szilágyi Dezső, Csáky Albin, Wekerle, később Tisza István állottak vele szemben. Tekintélye nőttön- nőtt, voltak napjai, mikor úgy léphetett fel, az ország tapsai között, mint a nemzet érzelemvilágának kifejezője. Mindent elért, amit politikus elérhet, csak egyet nem ért el, aminek elérése nélkül semmit sem ér, ami egyebet elért a politikus: a hatalmat. Volt miniszter, ismételten is, de az ország sorsát sohasem tarthatta a kezében. A közoktatást bízták rá, aki minden izében kulturember volt, de nem elsősorban kulturpolitikus. Egyes másodsorban álló eszméit megvalósíthatta, de a politikáját soha. Szereplése mindig bizonyos mértékig akadémikus jellegű v.olt. Hatással lehetett kora gondolataira, de nem lehetett hatása kora életére. Sikereket aratott, de sohasem takaríthatta be a nagy, egyetlen, döntő sikert. A korban volt ennek az oka? A körülményekben? Benne magában? Mind a háromban? Nem kutatom. A tény azonban szembeszökő: a legfényesebb magyar politikai elmék egyike gyakorlatilag kihasználatlanul töltötte életét, a nemzet sohasem juthatott hozzá, hogy hasznosítsa a maga érdekében a belőle kikerült legnagyobb szellemi energiák egyikét. Sok minden pazarlás van ebben az országban, de semmivel nem pazarlunk annyira, mint a magyar tehetségekkel. Aki magyar tehetség az utóbbi ötven esztendő óta termett, az többé- kevésbé mind töredék maradt, nem fejthette k! teljességét. A forradalom után egy pillanatig úgy látszott, végre méltó helyére kerül Apponyi, a nemzet élére. A kommunista kaland bukása után sietve hívták Eberhardról Budapestre. Magától értetődőnek látszott, hogy az ő segítő keze után nyúl a legnagyobb mélységekbe omlott nemzet. Hozzá hasonló képesség, hozzá Jiasonló karakter s tekintély nem volt más az országban. Apopnyi megjelent a hivó szóra és egy nap alatt kiderült, hogy a hatalomtól távolabb van. mint valaha. A zavarosban felszínre került kis emberkék között túlságosan nagy volt. Az egymással ütköző különféle érdekek között túlságosan érdek nélküli volt. Kalapot emeltek előtte és félreháritották. Nagy tisztességtudással megköszönték szolgálatait és nem vették igénybe. Még jubileumot is rendeztek a tiszteletére, pompázó frázisokkal ünnepeHék. Csak azt nem engedték, hogy kezébe vegye az ország sorsát. Éppen azért, mert az övé volt a legjobb kéz. Ma egyedül áll a magyar politikában, nincs pártja, amely vezetésére bizná magát. Eölötte lebeg a politikai vizeknek, bizonyos távolságra tőlük. Reprezentatív alak, nagy prestige, csodásán szép jelenség — de vájjon ez-e az a pozíció. melyet ő szánt magának? Mégis jó, hogy van. És talán jó, hogy így van. Nyugvópont a politika folytonos változásaiban. Nagy erkölcsi energia, melynek puszta jelenléte is érték. Lelkiismeret, melyet lehet elhallgatatni, de némán is beszél. A nemzet jótulajdonságainak a tükre. A múlt nemzedékekkel való kapcsolatnak, a nemzeti lélek folytonosságának szimbóluma. Mindenképpen nagy érték. Ha nem az volna a helyzete, ami, akkor nem tölthetné be oly fényesen azt a hálátlan és nehéz feladatot, melyet vállalt: a magyarság képviseletét a nép- szövetség előtt. Idehaza kikezdené a pártkritika, megbontaná háta mögött a közvélemény sorait és ezzel megfosztaná attól a súlyától, hogy ha akármilyen kicsiny és letepert nemzet, de mégis csak egy nemzet nevében beszél. Így mindenki érzi és látja, hogy ő egy pompás hangszer, melyen egy nemzet kívánsága, vágya, panasza szólal meg. Ha pedig felszólalásainak nincs azonnali konkrét eredménye, azért azok mégsem hiábavalónk. Hatásük, ha akadémikus is, mégis csak hatás. A népszövetség egyelőre még maga is javarészt akadémikus természetű szervezet. Hatalom nincs a kezében. Az irány, amelyben vezetik, bizony egyoldalú, a háborúban győztes hatalmak érdekeinek az iránya. Kontroverz kérdéseket elintézni nem tud, vagy elhalogatja, vagy megkerüli eket. Nagyon messze van attól, hogy csak meg is közelítse azokat a magasrendii ideálokat, amelyeket maga elé kitűzött. Bizonyos hipokrizis is van benne; a nyilvánosan hangoztatott nagy szólamokat sokszor megcáfolják a kuliszák mögött eldöntött határozatok. De mégis jó, hogy van. A világ- történelemben előfordult első példa arra, hogy meg akarják szervezni az emberiség lelkiismeretét. Akármilyen kezdetleges kísérlet, de mégis csak kísérlet Kant nagy posztulátumának megvalósítására: hogy a politika irányának egybe kell esni az erkölcsi törvény irányával. Az alapja egy nagy fölismerés: hogy az a politika, amelyet ma űznek, nem egyéb, mint erkölcsi jelszavak paplana alatt űzött erkölcstelenség. Fejlesztése az Nyitra, szeptember 19. Hónapokkal ezelőtt parcellázta fel az országos földhivatal Hanák nagytétényi föld- birtokos birtokának egy 'tekintélyes részét, melyről a hivatalos értesítést, illetve ^felmondást" Hanák csak a közelmúlt napokban vette kézhez. E szezonban természetesen rendelkezett még földjeivel, melyeket meg is munkáltatott. E hét elején munkásai, mint rendesen, künn dolgoztak a földeken, sőt maga a föld- birtokos is künn volt és ellenőrizte a munkáitAzok a cétényiek, kik között a földet osztották, egy nagy csoportban megjelentek és hivatkozással arra, hogy a földhivatal közöttük felparcellázta a földet, azt követelték, hogy Hanák és munkásai azonnal hagyják el a földei, mert az az ö tulajdonuk. A Kosa András vezetése alatt álló csoport egyre veszélyesebb Budapest szeptember 19„Az Ur adta, az Ur vette el, áldott legyen az Urnák szent neve.“ Különös, hogy azon a téli éjszakán, amikor gyilkos revolver csövét Kodelka fejének irányozta nem merültek fel a biblia zengő szavai Lederer Gusztáv lelkében. Akkor nem következhetett volna be, ami bekövetkezett: Az Ur adta és Léderer vette el. Most azonban egy borús nyárutói napon Lederer Gusztáv a börtönben prédikációt tart az élet értékéről. Néhány nappal ezelőtt kérte a Margitkör- uti fogház parancsnokát, hogy engedje meg, hogy Sándor öccse meglátogathassa. — Okvetlenül beszélnem kell vele, nagyon fontos mondanivalóim vannak. Tegnap, pénteken találkoztak Sándor és Gusztáv Apáti ezredeshadbiró szobájábanAz első testvéri csók után Lederer Gusztáv elkomolyodott, leült egy székre, maga elé vette öccsét és a legkomolyabb hangon kezdett hozzá beszédéhez— Sándor, tegyünk félre minden komolytalanságot, én nagyon komoly dolgokra akarlak téged figyelmeztetni. — Nem tudom, látjuk-e egymást még egyszer az életben, lehet, hogy mire legközelebb találkozhatnánk, én már nem leszek az élők sorában. — Lehet, hogy az Ur elveszi az életemet. mint ahogy az Ur adta. És itt elfogódott hangon kezdte idézni a bibliát: — Az Ur adta, az Ur vette el, áldott legyen az Urnák neve. Azután így folytatta: egész emberiségnek érdeke, de első sorban azoké a népeké, melyek gyöngének, elnyomottnak, hát- raszoritottnak érzik magukat. Tehát nekünk magyaroknak is. Praktikusan nem jelent számunkra egyebet, mint a „jus murmurandi“-t, de mégis csak az egyedüli hely, ahova sérelmeinkkel, hajránkkal és panaszainkkal fordulhatunk. És szócső, amelyből ezeket a sérelmeket, bajokat és panaszokat a világ megtudhatja. Egy remény, egy propag-andaalkalom, egy megfigyelőpont a világ felé. Mód arra, hogy igazságunkat folyton hangoztassuk, addig, amíg az esőcsepp egyszer mégis kivájja a követ. S ezért fontos, hogy olyan reprezentáns utján szólaljunk meg benne, aki szellemileg és erkölcsileg' legalább is egy színvonalon áll a világ nagy népeinek képviselőivel. Fontos, hogy ez a szószólónk nemcsak szavával, hanem egyéniségével is benyomást tegyen azokra, akik előtt szól, akik mégis csak az emberiség javának képviselői közül valók. Ezek előtt az akadémikus siker is valami. Mégis csak jó, hogy olyan szószólót tudunk ez elé a gyülekezet elé állítani, mint Apponyi. S sz ő melankolikusan szép pályájának ez a szereplés a méltó kulminációs pontja. magatartást tanúsított a földbirtokossal és munkásaival szemben, sőt attól sem riadtak vissza, hogy életveszélyes fenyegetések kíséretében támadjanak rá Hanák munkásaira, kik természetesen nem akartak eleget tenni a követel'ődzésnek, annál is inkább, mert tudták, hogy a földekkel ezidőszerint még a tulajdonos rendelkezik. A helyzet egyre veszélyesebb lett, míg végre Hanák jobbnak látta engedni az erőszaknak és embereivel elvonult. Ekkor Kosa és társai folytatták a munkát, mintha saját földjükön dolgoznának. A Hanák feljelentésére megindított nyomozás megállapítása szerint Kosa és társainak követelése ezidőszerint teljesen indokolatlan volitAz erőszakoskodó falusiak ellen életveszélyes fenyegetés és magánosok elleni erőszak elmén megindították az eljárást a nyit- rai törvényszéken. — Ne felejtsd el ezt, Sándor és ne fe- ■ lejtsd el, hogy az Isten teremtette az embert és senkinek az életét nem szabad elvenni, embertől embertársának nem szabad az > életet elvenni i csak az Istennek van joga. Vigyázz, hogy be- : csiiletes légy és becsüld meg magadat és azokat, akik téged szeretnek és melletted járnak, i — És jegyezd meg magadnak Sándor, hogy én nem veszem ezt a fogházat fogháznak, a fogház részemre klastrom. Úgy érzem magamat, mint aki teljesen megtértem az Úrhoz. — Én megtértem- Én tiszta lélekkel fogok megtérni, arra figyelmeztetlek téged Sándor, hogy te is igyekezzél tisztességes, becsületes életet élni. Léderer Sándor hiába próbált bátyjával világi dolgokról beszélni. — Guszti, — mondotta neki — hát beszéljünk valamiről, hiszen olyan ritkán látjuk egymást és tényleg megtörténhetik, hogy többé nem találkozunk az életben. — Megmondtam már mindent neked Sándor, — felelte rezignált hangon Léderer Gusztáv. — Annyit mondhatok még neked, küldjél be hátralévő napjaimra egy pár könyvet. Nem kell regény, nem kel! szépirodalom, olyat küldiél, amiben szép imádságok vannak. Léderer Sándor elfogódott bátyja szavaira. Közben letelt a látogatási idő. Léderer Gusztáv nem akarta elengedni öccsét anélkül, hogy meg ne ígérje neki, hogy szigorúan meg fogja tartani azokat az erkölcsi tanácsokat, ’ amelyekről a beszélgetési idő alatt szó volt. ni mi 1111 Ilin i i/íj Oroszországban metiaftadf a gafconaesiáíás London, szeptember 19. Oroszországból jelentések érkeznek, amelyek szerint a parasztok a gabonát csak ipari áruért akarják eladni. Moszkvából utasították a hatóságokat, hogy a gabonaárusok ellen szigorúan járjanak, el. Beiivtábqit forraáeföm töri hi London, szeptember 19. Azok a hírek, amelyek a bolíviai forradalom kitöréséről szólanak, valóknak bizonyultak. A Reuter szériát a köztársaság elnöke az argentínai követségre menekültM Kterásí Kisebbség léi Csicsergi látogatásául Lemberg, szeptember 19. Az ukrán Dils Csicserin varsói látogatásával foglalkozva, azt irja, hogy ez a látogatás az utóbbi idők legnagyobb politikai eseménye. A lap attól tart, hogy a Moszkva és Varsó közti megegyezés az ukrán kisebbség rovására következik be. M invalidusok nemzetköze kongresszusa Genf, szeptember 19. A hadirokkantak nemzetközi kongresszusa pénteken vette kezdetét. A kongresszus kimondotta, hogy a béke érdekében a népszövetséggel akar együttműködni s kívánja, hogy a népszövetségbe Németország is belépjen. A magyar demokrata klók az erdélyi telepesekért Budapest, szeptember 19. Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése: A demokrata szövetség megbízásából Baross János és Pakots József ma délelőtt feliratot intéztek Bethlen István gróf miniszterelnökhöz, amelyben tiltakoznak a népszövetségnek az erdélyi telepesek ügyében hozott határozata ellen. Ez a határozata békeszerződések szellemével éles ellentétben áll. Bejelentik, hogy a nemzetgyűlés elé indítványt fognak terjeszteni az irányban, hogy a magyar parlament lépjen sürgősen közvetlen érintkezésbe ez ügyben Anglia, Franciaország, Olaszország, Amerika és Japán parlamentjeivel, amely hatalmak garantálták a békeszerződésben a magyar kisebbségnek jogait. Szeptember 26-án fii össze a magyar nemzetgyfités Budapest, szeptember 19. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A magyar nemzetgyűlés a nyári szünet után e hó 26-án tartja első ülését. Az őszi ülésszakon valószínűleg csak a költségvetést fogják letárgyalni, mert karácsony előtt újabb néhány heti szabadságra mennek a képviselők- A fel- sőhá-zi javaslatot és különböző közigazgatási reformokat csak karácsony után fogják tárgyalni. Psiszíl! a Satuin japánban Osaka, szeptember 19. Japán délkeleti részén tegnap óriási tájfun vonult végig. Osa- kával részben megszakadt a forgalom. A viharnak számos emberélet esett áldozatul. — Kischin sziget több részén a folyók kiléptek a medrükbőlMegegyezés az amerihat francia adósságodban Washington, szeptember 19. Politikai körökben azt tartják, hogy Amerika s Francia- ország között az adósság kérdésének alapelveire már létrejött a megegyezés- Franciaország rögtön megkezdi fél százalék mellett az adósság törlesztését. A törlesztés tartama 62 év s a százalék az utolsó részletig 3 és fél százalékra emelkedik. Franciaország 7—8 évi moratóriumot kap, a moratórium etelte után esetleg revízióra kerülhet a sor. Nyltrai parasztok „honfoglalása" egy földbirtokos ellen A földreform a gyakorlatban — Egy nyitra vidéki földbirtokost a parasztok elkergettek saját földjeiről — Verekedés mezei munka helyett „Az Úr adía — az Űr vette el..." Lédért Gusztáv prédikációja becséhez a katonai fogházban az élet értékéről — „Az Ur adta ... és Léderer vette el . . — Imádságos könyvet kér A P- M. H. budapesti tudósítójától Éhgyomorra fél pohár | “ ^ímes közéit SCHM!DTHAUER-féle T.^1vílEpbliRilfaM Waml»«3r U*1Z és monkakedvet biztosit. Az nem dévesziendő ifesszc mnslajia ftseferftfiziei.
