Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)
1925-09-15 / 208. (951.) szám
Kedd, szeptember 15. jogtalanul a városi pénztár terhére. Ezenkívül több tisztviselő is részesült jogtalan íizetésíübbleíekben. Ebből az esztendőből mintegy 20.000 korona ilyen ^ természetű Silány mutatkozik. A 'fosban nagy az érdeklődés a Hreblay- féle gazdálkodás további rejtelmeinek kikutatása iránt. Hreblay Eperjes város volt polgármestere, jelenleg tanító az orkutai föld- mivesiskolában Eperjes közelében. Kiselbfeségl Géniusz — Fegyeneböl — íogházigazgaíó — Szlovenszkó, szeptember 14. A müveit ember gondolkodásához hozzátartozik, hogy nem általánosít igazságtalanul. Szeretem figyelni az embereket, akik a nagy összeomlás után itt maradtak kisebbségi kenyéren. A nehéz, keserű sors és a különös állapotok észrevehetetlenül formálják: őket, mint a szél a homok- begyeket. Dgy kisebb társaságban szóbakerült a nemzeti sajátság és az emberi érték viszonya. Menynyiben változtatja meg a nemzeti hovátartozandó- ság az egyes ember általános emberi tulajdonságait. Nem akarom reprodukálni a beszélgetést. Elég az hozzá, hogy a vita véget ért és azzal fejeződött be, hogy megállapították: nem a nemzeti üovátartozási, hanem ennek következménye: a nemzeti kultúrák különfélesége befolyásolja az emberi lélek képét. A kulturáltabb angol a zulu- kriferek közt nőve fel, elmaradottabb lenne, mint az angol kultúrán felcserepedett zulukaffer. Ez volt az elmélet. Uzsonnához ültünk és több szó nem esett a vitáról. * Most jött azonban a gyakorlat, így: Egy erdélyi lapból a társaság egyik tagja felolvasott egy érdekes esetet. — Nézzétek — mondotta —, akárha a ml köszörűseinkről szólna ez a hir. — „Fegyeneböl fogházigazgató“ — olvasta a elmet. Érdeklődve figyeltük. Olvasta: — A nagyszebeni fogház igazgatójává nemrég egy Georgiu Péter nevű embert neveztek ki. Most kiderült, hogy a fogházigazgató egy viharos múltú gazember, akit az ügyészség többrendbeli bűncselekmény miatt köröz. Számos sikkasztás és okirathamisttás miatt úgyszólván állandó lakója volt a börtönnek. Legutóbb három eesztendőt ült egyfolytában. — Fegyenekorabeli ismereteit azonban ki- szabadulása után s.e akarta veszni hagyni. Mikor a szebeni íogházigazgatői állás megüresedett, megpályázta. Jellemző az állapotokra, hogy csak azt nézték, milyen nemzetiségű és politikailag megbízhat ó-e. Még előéletét se érdeklődték meg s megtették igazgatónak. — Georgiu ur román nemzetisége és politikai megbízhatósága talán rendben is volt, azonban nem igy ám a fogház pénztára. Ott nem hogy rend nem volt, de 50.000 lej is hiány• zott. Miikor hire ment, hogy a fogházigazgatót letartóztatták, egyre-másra jelentkeztek emberek, akik házasságszédelgés, csalás és hasonló büntetendő cselekmények miatt feljelentést tettek ellene. Eddig tartott a cikk. A társaság egyik humoráról ismert tagja megjegyezte: — Csodálom, hogy csalt, pedig román és fegyenc. Én csendben figyeltem a hozzászólásokat. ❖ Az egyik ur azt mondta: — Disznóság, hogy ezek között még nem találkoztam egy tisztességes emberrel sem. A másik azt mondta: — Persze, lett volna csak magyar, tizen- lárompróbás szent lehetett volna, akkor se lett volna belőle fogházigazgató. Mehetett volna koldulni . . . A harmadik azt mondta: — Jellemző, kérem . . . jellemző ... de hát mit lehet csinálni? A negyedik azt mondta: — Nem azért gazember, mert román, hanem mert lopott. Á rendszer a gaz, amelyik kinevezte, csak azért, mert román. Mindenki elmondta a magáét, az ügy be is volt fejezve. Mindenki azt hitte, hogy ő mondotta meg legjobban az igazságot. Talán csak én vettem észre, hogy a legjobb felelet a negyedik űré volt. Emlékeztem a félórával ezelőtt lefolyt vitára és örültem, hogy akadt köztünk egy, aki a gyakorlatban Is úgy cselekedett, ahogy elméletben megállapodtunk. Az ilyen ember komoly érték, mert csak az ilyenekre lehet építeni. Ez, tudom, nem fog nagyhangon lármázni az igazságtalanságok ellen s ha szorul a helyzet, gyorsan megalkudni. Ez igazat ad másnak is, de nem fogja eladni a maga jussát se soha. A magyarságnak sok ilyenre van szüksége. Ydü. — (Csomlörhrriál Sziovenszkőn.) Az elmúlt napokban két szlovenszkói csendőr- őrsvezető esett kötelessége teljesítésének ál- d(>za tá u 1. Koloson Zclinka cscn(.1 őrőrmcstcr egy Rozinec nevű katonaszökevényt üldözött, aki fegyvert fogott üldözőiére és agyonlőtte. — Székelyfaiván Lieskovszky nevű notórius verekedő borosiivcggcl oly súlyos csapást mért Koiűcsár csendőr fejére, hogy azt sui.vos köpeny sér üléssel szállították a kórházba. A tévedések tragikomédiája a nyitrai éjszakában Ügyész helyett az állatorvost támadták meg — Támadókból megiutamodók és följelentőkből vádlottak — A P. M- H. tudósítójától — Nyitra, szeptember 14. Érdekes ügy foglalkoztatta a nyitrai tör* vényszék felebbviteli tanácsát. P. nyitrai állatorvos testi sértéssel vádolva került a bíróság elé, miután az elsőfokú biróság nemrégiben felmentette a vád alól. Az érdekes ügy előzményei a következők: Hónapokkal ezelőtt történt, hogy egy három tagból álló társaság arra a furcsa gondolatra jutott, hogy az egyik ügyészt — akit itt nem nevezünk meg — megtámadják és alaposan elpáholják. A társaság tagjai egy bírósági ügyből kifolyólag haragudtak az illető ügyészre s innen származott elhatározásukPikantériát ad az egész ügynek az a kö* rüimény, hogy a társaság egyik tagja nő volt. A kérdéses estén kávéházban ültek. Ott volt az államügyész is P. állatorvos társaságában. Mikor az államügyész és P. állatorvos a késő esti órákban elhagyták a kávéházat, a kompánia is felkelt és nyomukba szegődött A sötét Piarista-utca egy;k elágazásánál az ügyész elbúcsúzott az állatorvostól és bement az egyik mellékutcába. A társaság tagjai a sötétben ezt nem vették észre- To* vább követték az orvost abban a hitben, hogy az államügyészt követik. A sötétben hozzászegődtek, belekötöttek s ütlegelni kezdték — az állatorvost. Az állatorvos nem tudta mire vélni a támadást, azonban dacára annak, hogy a támadás készületlenül találta, nem ijedt meg. hanem bátran szembeszállt három támadójával. ökle sűrűn osztogatta az ütlegeket. úgy hogy a társaság tagjai végül jobbnak látták a távozást és megfutamodtak. A támadók közt lévő hölgy a verekedés hevében és a nagy sötétben szintén kapott az iiíle* gekbő! és könnyebb természetű sérüléseket szenvedett. A hölgy följelentette az állatorvost testisértés miatt. Az érdekes ügy tárgyalása során belga* zolást nyert, hogy az orvos jogos önvédelem, bői cselekedett és igy felmentették az ellene emelt vád alól másodízben is. Rosszabbul jár* tak azonban a verekedők, mert most mindhármuk ellen hatósági közeg megtámadása címén eljárást indítottak. Páriában egybegyűltek a béke fanatikusai és apostolai Egy hétig tanácskoztak a világbékéről — Angol, holland, francia kvekkerek s a japán oomotizmus prédikátorai között — Békeiskolákat létesítőnek a gyűlölet leszerelésére — A P- M. li. eredeti tudósítása — Páris, szeptember 10. (Elkésve érkezett.) A 24. nemzetközi kongresszus ünnepélyes bankét keretében zárta be tanácskozásait a párisi állatkert palimáriumában. Az állatkert békés környezete, a pálmaliget enyhe zöldje és a pompás, könnyű francia borok hangulata végleg megnyugtatta a béke iránt aggódó lelkeket. A kongresszus tagjai azzal a tudattal térnek meg az öt világrész különböző tájékába, hogy üdvös munkát végeztek. Pedig a kongresszus mindjárt egy súlyos diplomáciai incidenssel kezdődött, amely az egész kongresszus sikerét veszélyeztetni látszott. Igen nagy számiban jelentek meg á németek, köztük Loeibe, a német birodalmi gyűlés elnöke, eki & kongresszus előtti vasárnapon Bécsben agitált Ausztria csatlakozása mellett. A francia kormánynak már különben is aggodalmai voltak ennyi németnek a nyilvános szereplése ellen és a francia rendőrség igen diszkrét, de nagyon alapos védelmi gyűrűvel vette körül a Sor- boune-ot. Azt azonban már túlságos soknak találta, hogy Lödbe az ünnepélyes megnyitáson — mint ahogy tervezve volt — felszólaljon és Páris Szivében csináljon propagandát a Versailles! békeszerződés ellen. Pain- ivé egyenesen megüzente a kongresszusnak, hogy ezt a legnagyobbfoku tapintatlanságnak tekintené, amihez a francia kormány nem járulhat hozzá. Ez az ultimátum a békés pacifistákat mondhat’atlan izgalomba hozta, különösen az angolok heveskedtek és nyílt ülésen indítványozni akarták, hogy a kongresszus tiltakozzék minden idegen beavatkozás ellen. Loebe felszólalása mindenesetre elmaradt, Lodbét a köztársaság elnöke külön kihallgatáson fogadta és miután megállapították:, hogy Loebe nem is olyan nagy oroszlán, másnap végre minden incidens nélkül megtarthatta beszédét, melyben természetesen említés sem történt Versaillesről, Ausztriáról, csak a béke nagy, közös és szent céljairól. A Sorbonne Richelleu-termében ritkán gyűlt össze ilyen különös hallgatóság. Volt egy napbarnított indián kiküldött, aki Dél- amcrikából Hinduit fel Parisba, egy másik japán nemzeti ruhában képviselte a távol Keletet. Papok, nők, elborult homlokok, szemek, amik kigyulnak, ha a ,;Béke“ névé megcsendül és öklök, igenis öklök, amik összeszorulnak, valahányszor „Háború-bölénynek a lcterltéséro izgatnak a szónokok. Fenn a hegyen zárt sorokban, csendben, majdnem áhítatban ülnek az angolok. Ez az 6 kongresszusuk. Valamikor, századokkal ezelőtt, a kvekkerek voltak az első pacifisták, ez a külön' angol szekta, amely egész életberen- dezését a bibliára alapította. És miután az egyik isteni parancsolat azt mondja: Ne ölj!, a kvekkerek híveiket eltiltották a fegyverviseléstől nemcsak a háborúban, hanem még a békében is, úgy hogy a szigorú kvekkerha- gyomány a fegyverhasználatot még a személyes vedelem, vagy a közbiztonság érdekében sem engedi meg. Ez a szigorú hagyomány ugyan sokat engedett merevségéből és bizony a világháború alatt a derék kvek- kereknek is fegyvert kellett ragaduiok, de a pacifista mozgalmakhoz való hűségüket semmi sem tudta megingatni. Most fenn ülnek a hegyen, és hallgatják a szónokokat, harmonikus, elsimult vonásaikon azzal az ártatlan és megnyugtató tekintettel, ami békességgel tölti el a lelkeket és amit Shakespeare az emberi jóság tetejének nevezett. A többi padsorokban is feltaláljuk a béke vallásának apostolait. Egy hollandus kvek- ker röpcédulákat osztogat: „Én Krisztus katonája vagyok és Így nem foghatok fegyvert!" A francia kvekkerek nevében egy másik újabb röpcédulát nyom a kezébe: „Ha fegyvert fogsz, elárulod Krisztust41 — figyelmeztet. Még alig van időnk beletemetkezni a francia nazarénusok brosúrájába, amikor egy másik röpcédulát nyomnak a kezünkbe, melyben egy bécsi apostol hiv fel arra, hogy csatlakozzam az „önzetlenek Világszervezetéhez''4, amely a vallási, politikai és gazdasági problémákat is megoldja ezzel a varázs-- szóval: „Önzetlenség44. Mi inkább leszáííunk az első sorba, ahová a japán nemzeti ruhában ülő keleti pacifista mar régóta csábit. Hamarosan megismertetett a japán pacifista törekvésekkel, az Oomoto-mozgalommal. 1892 első hónapjának első napjában Nao Deguti, a Mindenhatónak egy igénytelen szolgálója, aki 57-szer látta már a mimózák virágzását, egyszerre a kegyelem állapotába jutott- Az emberi test az Istennek tartálya és az Isten ezen az éjszakán Nao Deguti asszony testét választotta tartózkodási helyéül. És megcsöndült az égi szózat: „Miként a szllvafavirág, a föld hirteleen kivirágzik és megjelentem én, az Isten, hogy uralkodjak felette és újjáépítsem és tisztává teremtsem, ahol ezentúl mindörökké a béke és a szeretet fognak uralkodni az Isten irányítása mellett44, Nao Deguti asszony pedig a kegy elein állapotában elkezdte leírni azt, amit az égi szózat diktált neki. Kétszázezer göngyöleg papírt irt tele és tanítani kezdte a népeket. Azután meghalt a szent asszony, miután az oomotizmus alapjait megvetette és elterjesztette a sárga országokban. Halála után veje lett az oomotizmus feje, aki azóta 120 könyvet irt meg, köztük az Uj bit evangéliumát. A mester állandóan ágyban fekszik, akár süt a nap, akár a hold világit és akár vannak látogatói vagy Ilivel, cigarettával a szájában, minden segédkönyv nélkül egyfolytában diktálja a legtökéletesebb bölcsességeket. Úgy beszél, mintha forrás szőkéinek és oly gyorsan, hogy iródiákjai alig tudják követni. Látja a jelent, múltat és jövőt, ismeri a mindenseg titkait. — Hogyan akarja a mester megakadá- loyzni, hogy ezentúl no háborúskodjék az c m be r! $ cg ? — ldyá 11 c s i skod tünk. •— Tisztaság, egység, optimizmus és fejlődés — felelte rejtélyesen az Oomoto-om- ber. Bólintottunk, mintha ez magától értetődnék. Előhúz egy kis könyvet, amelyből az uj hit parancsait, összesen nyolcat olvas föl: „Vedd szigorúan az egynevüséget és tartsd be a férj és feleség kölcsönös kötelességét!44 — mondja az egyik. „Mindenki, aki eljut az Istennel való egyesülésiig, csodálatos képességek birtokába jut: megfékezi a szelet, megállítja az esőt, a villámot, a döngést, a tenger hullámzását, puszta hangjával kimozdítja a földet és eget sarkaiból44. Mindezt a legtermészetesebb nyugalommal jelentette ki. G. Gy. ü Mgár-roiitán Konvenció — A P- M- H. eredeti tudósítása — Szófia, szeptember 14. Már szinte két év óta húzódnak a tárgya* lások, amelyek a békeszerződésnek azon pontjait akarják tisztázni, amelyek elintézése a két állam közvetlen tárgyalásaira utaltatott. A bizottság előbb Bukarestben tárgyalt, amikor annak elnökét, Bilciurescu román meghatalmazott minisztert Szófiába nevezte ki a kormány, a bizottság tárgyalásait ott folytatta. Most azután kész a megegyezés, amelyet a két miniszter Genfben iir alá. A megegyezés lényege az, hogy Románia 250 millió leit kap Bulgáriától, amely összeg fejében feloldja a sequester alól a lefoglalt bolgár javakat. Ezenkívül Bulgária 70 millió leit fizet azokért a román állami javakért, amelyeket a háború alatt a bolgár csapatok Románia területéről elhurcoltak. Ezek az összegek 4 részletben, 3 év alatt esedékesek. Rendezték azonkívül a bulgáriai román állampolgárok kisajátítási ügyét is. Ugyanis a Sztambulinszky-rezsim néhány román alattvaló birtokát kisajátította minden kártérítés nélkül; ezek most összesen 40 millió leva kárpótlást kapnak, amely összeg 4—5 nagy* birtokos és ugyanannyi kisbirtokos között oszlik meg- Még' néhány kisebb jelentőségű kérdést intézett el az akkord, amellyel Románia a világháborút követő békeszerződés minden vitás pontját tisztázta Bulgáriával. Eredetileg a bolgár delegáció belevonta % a tárgyalásokba a dobrudzsai bolgár parasztok ügyét is, mert azt hitték, hogy a román agrárreform következtében nagy lesz az emigráció, de a hivatalos bolgár statisztika tanúsága szerint az elmúlt egész évben mindösz- sze 20 család költözött át Romániából Bulgáriába, úgy hogy a delegáció ezt a kérdést teljesén elejtette. Ezzel azután, amint hivatalos helyről nyert infromációim szólnak, Románia minden követelése Bulgáriával szemben elintézést nyert és Románia az utolsó háborúból kifo* lyóíag nem reklamál Bulgáriától semmit. Az utóbbi hónapokban bizonyos közeledés volt észlelhető a két ország között. Ez a közeledés még Szíambobjsky idejében kezdődött és nem szakadt meg Cankoff kormánya alatt sem, sőt az a meleg fogadtatás, amely* ben a bolgár külügyminiszternek nemcsak Dúca román külügyminiszter, hanem Bratianu miniszterelnök, sőt Ferdinánd király részéről is része volt, külső jele annak a mélyebb közeledésnek, amely a két szomszédállam között létrejött. Előmozdítja a közeledést az a körülmény is, hogy a román-bolgár határon nem fordulnak elő bandabetörések, illetőleg a betörések csakis közönséges rablótámadások de nem a komitácsik müvei. A román*bolgá,r jóviszony bizonyos előnyökkel jár Bulgária számára. Románia a kis. antantban határozottan pártját fogta a bolgároknak és az a részleges frontváltozás, amelyet a szerbeknek Bulgáriával szemben tanúsított politikájában legutóbb láthattunk, részben éppen eve :■ román beínyásra "e- retiielő vissza- \ kö/ös határokon kivid a két országot még a kommunizmus eüeni narc is egy befűzi; Romániát Beszarábián keresztül fen egeti MoszE a, Bulgáriát pedig belül, a* jár határai között támadta meg. A román-bolgár megegyezés, amelynek' alá ;üsa csak napok kérdése, jelentős lépés a Balkán békéjének a konszolidálása felé és megnyitja az útját a közeledésnek egyéb téren is. Koviics Jenő dr. | ®f» Sénrtwi | o Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, ű o here, comb és köldöksörvnél a mi tökélete- & y sí tett rugónélküli sérvkötönk, mely éjjel is g Ss hordható. Mindenféle bandázs operáció « £ után, lósó has, gyomor- és anyaméhsfllye- 1 ri désnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Fia* o neli has-, hát- és mcllmelegitö | JVfli8ü‘‘KtorM2Bra!íslavR,0nna-ii. 51. g Árjegyzék ingyen L' A vidéki felek még aznap elintéztetnok c &
