Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)

1925-09-09 / 203. (946.) szám

Szerda, szeph&mher 9. — Engedjen meg, erről sem nyilatkozom bő- /ebben. Csak egyet mondok: példátlan igazság­talanság az, ami Beregivel történik. Legyen elég ennyi. A többit, a nagy és keserű igazságokat, in­dulatosság nélkül nem lehetne elmondanom . . . Közben a Grand Hotel irodafőnöke érdeklő­dik a Művésznőnél, hogy útlevelét másnapra ki­jelentsék-e. Holnap utazik. Most má" búcsúzom. Hálás kézcsókkal köszönöm meg a mondottakat s mégegyszer megcsodálom a lágy, ringó járást, mely puszta silhouctte-ben is valami rendkívülit árul el, amint a művésznő a hall csapóajtaján át távozik. Kint szélvihar kerekedett. A vörösfenyők hisztériás síivöltéssel hajladoznak alatt. A Lom- nici csúcs már felhőben. A végtelen völgy szime pihegni látszik halványkék fodraival. A villanvos felé vezető utón szembe jön reám egy. kis boy, tiszta pirosban — csodálom, hogy a szél el nem fújta. Olyan volt a kis legény, mint egy elszaba­dult paprika. A villanyosban pedig Boruth mes­ter jellegzetes, szép mÖvészfeje köszönt ismerő­sen, vele van sógora, a másik ismert magyar mes­ter: Éder Gyula, Benczúr kedvenc tanítványa. Egész kis müvészkolónia a villamosban. S míg hazafelé robogunk, Boruth mester arról beszél, mennyit bosszantották Guhr „Misit" tavalyi tát­rai riportommal, melyben többek közt egy mes­teri revers-zel visszavert tenniszlabdájáról írtam. Guhr Mihály t. i. egyáltalán nem tenniszbajnok, de ez egyáltalán nem lesújtó reá nézve; annál verhetetlenebb mint a Basedow-kór és a tüdő­bajok európai hírű specialistája. Amit az itthoni s odaát való magyar művész- viszonyokról beszélgettünk, az már szomorúbb rovatba tartozik. Ha erre gondolunk, elsötétedik tekintetünk előtt a szikrázó, szüzfehér hó is, mely kora-kérkedéssel a Tátra ormain ragyog . . . Tichy Kálmán. Faragó Ödön színtársulatának műsora Kassán: Szerda: A nóta vége. Csütörtök: Tolnay Andor első felléptével, Viola Margittal a címszerepben Marinka, a táncosnő. Péntek: Bulla Manci táncestélye. A programot megelőzi Vitéz Miklós parasztvigjátéka, Szent a béke. Faragó fellépte. Szombat délután: Falurossza. Némethy József öt­venéves szinészjubileuma. Szombat este nincs előadás Vasárnap délután: A hamburgi menyasszony. Vasárnap este: Viola Margit és Tolnay Andor fel­léptével A bajadér. Hétfő: Nagyságos asszonyt láttam már valahol. Vígjáték; bemutató. Uichangok a tátrai teimiszversenyekhez Kassa, szeptember 8. (Saját tudósítónktól.) Az Idei ótátrafüredi nemzetközi tenniszversenyt is meghendikepeite az időjárás és a rendezés kissé hiányos volta, úgy hogy a nagyszerűen előkészített nemzetközi találkozás nem végződött azzal az eredménnyel, amelyet tőle vártunk. A versenyen cgybegyiüt társaság valóban nemzetközi voit és bár a beígért világnagyságok és exotikumok elmaradtak, Középeurópa csaknem minden államának ott voltak méltó reprezentán­sai, akiknek játékereje igazán magas játékszinvo- nalat képviselt. Ennek ellenére a verseny társa­dalmi sikere mellett messze elmaradt a sportbeli rész. A makacsul kitartó esős idő éppen a leg­szebb, legérdekesebb döntőküzdelmeket nem en­gedélyezte. Megállapítható, hogy a Tátra, az időjárás bizonytalansága folytán különösen ez- idén, nem bizonyult alkalmasnak tenniszverse.ny rendezésére. (A Karpathenverein nyári versenyét szintén elmosta az eső.) Ha az illetékesek egy lövőben rendezendő tátrai verseny sikerét bizto­sítani akarják, egy fedett pályáról vagy legalább i. versenypályákat megvédő ponyváról gondos­kodjanak. A fürdőigazgatóság áldozatkészségéből épült ideálisan szép tennisztelep ezt igazán meg­él demelné. A pályák talaja nagyon jó s ha száraz homokról gondoskodtak volna, eső után még gyorsabban jöttek volna rendbe a pályák. Az előkészítéssel Fekete Béla elnök valóban nagystílű, elismerésre méltó munkát végzett. A verseny megrendezésénél és lebonyolításánál nem voltak munkatársai, emberfeletti munkára pedig egy ember nem képes. Egyetlen segítő­társát, Wieland bárót is elhagyta néha megszo­kott kedélyes nyugalma. Később Pétery János dr. MAC igazán önzetlenül, hozzáértéssel intézte a verseny lebonyolítását. A programon szerepelt egy versenytitkár, aki semmiféle versenyfmikciót aem végzett, úgyszintén volt egy versenybizott­ság szintén csupán nyomtatásban. Megfeledkez­tek arról, hogy a versenybizottság egy élő szerv, amelyben a rendező egyleten kívül a résztvevők­nek is képviseletet kel! adni Előfordult, hogy olyan eseteket vittek a versenybíró elé, amik fe­lett egyedül és kizárólag a versenybizottság dönthet. A versenyszabály világosan kimondja, hogy a versenybíró csakis szabálykérdésekben dönt végérvényesen. Sem a versenybíró, sem a verseny elnöke nem mérvadó. A sorsolások megejtéséné! elmulasztották an­nak a nemzetközileg Írvett szabálynak betartá­sát, hogy az induló mezőny legerősebb játékosait széíáliitsák. Ebből természetesen számos rekla­máció származott. Az sem szolgált az érdekeltek mcgelé. rdésére, hogy ténylegesen benevezett egyes versenyzőket, akiket kifelejtettek, utólag írták be a programba és azon állandóan változá­sokat eszközöltek. A kassai versenyszámok érdekeltjeinek nagy része az illetékesekül nyert információ alapján azzal a biztos tudattal utazott el, hogy a kassai bajnokságok elmaradnak. Ennek ellenére megtar­tották, illetőleg törlések, lemondások és sorsolá­sok, egyes számokban mindössze egy-két tényle­gesen lejátszott mérkőzés után kiosztották a dija­kat a még jelenlevők között. Van olyan második helyezett, aki agye'.lon mérkőzést sem játszott. Az Ungvári AC képviselője tiltakozott a verseny ilyen „lebonyolítása" ellen, de egyedül maradt he-( Íves. sportszerű felfogásával. Más a helyzet a Tátra-bajnökságokná.l, ahol a mérkőzések a döntőig, illetve elődöntőig jutottak és ahol az első helvezettek jogos pozicMia két­ségbe nem vonható A. szomorú csak az, hogy itt is a legszebb küzdUmektől estünk el. A kassai „eredmények" azonban teljesen ir­reálisak. A résztvevő és ehUnzntt rimaszombati Jelűnek fivérek, a nozsonvi Weidenhoffer testvé­rek, a hatalmas UAC gárda. Kerekes Vera. Lux ^aba. Stra^serné V'ranvi Erzsébet. Kretovieh és Kerekes, a beregszászi Kertész Gábor, a kassai Kremsier és Pe?chardf és a versenvből ok "Ükül kihagyott, tavaly másodiknak helyezett Mérv János nélkül „osztozkodni" nem lett volna szabad. Voltak versenyzők- akik három számban is nevezve voltak és nyolc nap alatt egyetlen játé- kot sem látszhattak. A jövőben rendezendő verseny légyen kizá­rólag nemzetközi, vagy ha kizárásos számok is vannak, k^diék azokat két nonrH a nemzetközi verseny előtt, hogv az elődöntők^ Vécéén legye­nek a nagyságok me^éricerésp "lőtt. v? n^rn irt iátékoknak indokolatlan tör1ésével fölösleges egyeseket és egyesületeket elkedvetleníteni. Fz nem gyorsítja a versenyt. A cseh országos tenniszs^övateder képv‘séle­tében a versenyen jelen volt M;kvska dr. titkár, aki komoly, tapintatos fellépésével általános ro- konszer>v°t keltett. A bőkezű díjazásról mezem1 ékezve m:nt álta­lános véleményt megemlítem, hogv azonos vaev csekélyebb értékű ezüsttárgy a legkedvesebb versenyemlék. Az esős napokat az egvbegvült nagyszámú előkelő közönség a Grand Hotel halijában és já­téktermeiben töltötte ping-pong, bridge és egyéb kártyajátékok és mah-yong mellett. Nagyon nép­szerű volt a goal-games játék. Három kom ily mérkőzést is játszottak. Kassa győz Ungvár ellen 8:6; Pozsony-Rimaszombat kombinált Kassa ellen 5:1; Ungvár győz Budapest, Miskolc, Pozsony, Rimaszombat kombinált ellen 17:13. A délutáni és c.'-ti tánc a Grand Hotel éttermeiben, az estélyi toalettekben pompázó asszonyok és leányok kár­pótolták a tétlenségre kárhoztatott teniszezőket, akik „versenyen kívül" igen jól érezték magukat. A tátrai verseny az évi versenyidény egyik legnagyobb eseménye; a gyakorolt jóindulatú bí­rálat a verseny tökéletessé tételét szolgálja. A jövő évi Tátra-versenynek nemcsak előkészítése, hanem rendezése és lebonyolítása is legyen minta- szerüb s nagystilübb, de ami a legfontosabb, ad­jon az Isten jó időt. (—ly —e) A zágrábi egyetemi csapat, a HASK 2:0 (0:0) arányban legyőzte a Jugoslaviet, az országos bajnokcsapatot. Ungvári sporthírek. Ungvári tudósítónk táv- i.utozza: Sátoraljaújhelyi AC—Ungvári AC 2:0 (ü'0). Revánsmérkőzés Sátoraljaújhelyen. Tavasz- szal az UAC győzött, most azonban formán kivül volt, csak védelme volt jó. Biró: Vitéz Heric, a KAC egykori csatára volt. — CsSK Ungvár— UMTE 3:0. Barátságos mérkőzés. Lóverseny Rimaszombatban. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Az 5. huszárezred rimaszom­bat-szabadkai 4. számú eskadronja a helyőrség tisztikarának közreműködésével szeptember 13-án délután 2 órai kezdettel a rlmatamásfalvai réten lóversenyt rendez, melyen a legénység, altisztek. Ír vastisztek részére különféle versenyszámokat irtak ki. Lesz ezenkívül siklovaglás földnrvesek részére nyergeit és nyergeletlen lovakon. Bene­vezés a rendezőségnél 13-án déli 12 óráig eszkö­zölhető. Franciaország a Davis Cup döntőjében. A Reuter-ügynökség jelenti: Fóréi Hillsben Eorotra 4:6 6:4 6:1 6:3 arányban legyőzte az ausztráliai Pattersont s igy Franciaország 3:1 pontaránnyal ' döntőbe került. Franciaország győzelme ezúttal Borotra érdeme, aki határozottan jobban szere­pelt La c ősien ál. a wimbledoni világbajnoknál. Arne Borg újabb rekorderedménye. Egy stockholmi távirat szerint Arne Borg a 100 méte­res úszáson 59 másodpercet ért eh Ha ez az eredmény megfelel a valóságnak, úgy a kiváló svéd úszó harmadik Weissmüűer és Kahanamokn után. aki a 100 métert egy percen belül uszták meg. A francia vízÉnéM^ainokságot a Neptun Tour- coing nverte, .amely 5:1 score-ral győzte le a Li­bellák Parist. TPiprizk Gvida ui rekordja. Megemlékeztünk tegnap, hogv a német szövetség atlétikai bajnok­ságain a PEHO pöstvéni származású all-round atlétája, LTherek Gyula 6 90 métert ugrott távol­ba, ami nemcsak szövetségi rekord, de jobb a c hszlovák rekordnál is. Uherek hármasugrása 12.67 m volt. Németország? atlétika. A német dekationbaj- ■nokságot Holz 559 ponttal nyerte Schnur és Lipp- előtt. A maratoni futást a charlottenburgi Hpm- pel 2 6 48 p 25.5 mp alatt nyerte klubtársa Pohl előtt. Döntés előtt Magyarország tenniszbajnok­ságai. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefo­non: A magyar tenniszbajnokságok közül a női egyes és vegyes páros bajnokságok fejeződtek tegnapra be. A női egyes bajnokságot a német Friedlebenné nyerte, aki 6:3 6:1 score-ral verte P Várady Ilit. Harmadik Janotta Brünn lett. A vegyes páros bajnokságot a Friedlebenné—Kehr- ling kettős nyerte a Várady Ily és Bergmann pár­ral szemben. Harmadik a Janotta—Rodzianko pár lett. A íérfibajnokságok a német Bergmann, a bé­csi Brick, a prágai Rodzianko és Kehrling, Pétery között fognak eldőlni. Az FTC Springer-vándordijas versenyén ma ismét indultak a francia atléták. A verseny hideg és esős időben folyt le, amely körülmény erősen befolyásolta az eredményeket. 1500 méteres gya­loglás Mladuniczky FTC 6:43.3. Rúdugrás Csáky Dorogi AC 360 cm. Az eredmény a vidéki atléta jó képességét mutatja. 2. Brausz FTC 350 cm; 3. Nagy MAC 336. 400 m síkfutás Kurunczy MTK 51m p; 2. Jousse francia 51.5. Barsi nem indult és igy Jousse veresége meglepetés. Gerelyvetés Szepes-Strauch MAC 59.08 m; 2. Gyurkó FTC 52.44. Szepes dobása magyar pályán eddig elért legjobb eredmény. A versenyt ma délután foly­tatják. ■ / „A szociális biztosítás titokzatos oldala44 Prága, szeptember 8­A magán alkalmazottak és munkások aggkori és rokkantsági biztosítására vonat­kozó törvények tárgyalásánál csupán futólag hangzott el az az ellenvetés, hogy a biztosí­tást végző Központi Biztosító aránylag rövid idő alatt oly hatalmas tőkét fog gyűjteni, amely alkalmas lesz arra, hogy az állam pénzügyi gazdálkodását alapjaiban rázza meg s a közgazdasági életet teljesen tönkretegye. Hála a kormány vörös és piros színezetének, a parlament behatóan nem foglalkozott ezzel a kérdéssel s a javaslatok törvényekké vál­tak s azóta mélyen hallgat a közvélemény valamint a szociális biztosításról, úgy annak előreláthatatlan veszedelmeiről. A legutóbbi napokban jelent meg egy hosszabb tanulmány Sychra J. cseh közgaz­dász tollából, amely nagy föltünést keltett a szakkörökben s a szociális biztosítás említett veszedelmére most újból fölhívta a közönség érdeklődését. Sychra közleménye két számtáblázatból indul ki. Az egyik táblázat az alkalmazottak biztosítását- ellátó Központi Biztosítónak, a másik az önálló kereseti foglalkozást űző személyek Biztosítójának a vagyoni állapotát tünteti föl működésük első harminc évében. A két táblázat évi eredményeit összeadva, a következő összegeket kapjuk; A szociális biztosítás első évének végén a Biztosítónak 749.45 millió korona tőkéje lesz; az ötödik évben ez az összeg már 4199-57 millióra emelkedik; a tizedik év végén 8621.47 millió, a huszadikban 15847.51 millió, a harmincadik­ban 22402.24 millió fölött fog rendelkezni a Központi Biztositó. Harminc év alatt a nem­zeti vagyonból tehát huszonkét és fél milliárd koronát fog egyesíteni a szociális biztosítás. A tőkegyűjtés azonban itt nem fog megálla­podni, mert a törvények javaslatainak indo­kolása szerint hetven év múlva harmincöt milliárd koronára fog emelkedni az ajaptöke. Az állandóan növekedő tőkének csak egy igen jelentéktelen részét alkotja az alkal­mazottak biztosítási díjbefizetése. Ezeket a szédületes számokat hasonlít­suk össze most az állami költségvetés bevé­teli tételeiben szereplő számokkal. Az 1923. évi állami háztartási zárójelentés szerint a fogyasztási adók jövedelme 1497.21 millió korona, az egyenes adóké 1773-59 millió, a vámjövedelem 784.87 millió, a bélyeg és ille­ték 1207.77 millió, az egyedárusitás 1136-64 millió koronát tett ki, összesen tehát némi más, kisebb bevételekkel 6414.12 millió ko­rona volt eme (ételek jövedelme. Ez az ösz- szeg a költségvetésnek mintegy a felét teszi ki. A szociális biztosítás első tiz évében körülbelül olyan összeggel növeli az alaptő­két, amennyit az állam egy év alatt a vámok­ból beszed. A várnáknak kétszeres fölemelése azon­ban nem gyakorolna olyan súlyos csa­pást a közgazdasági életre, mint a szo­ciális biztosításnál való tőkeelhelyezés. A vámokból fizeti az állam a tisztviselő­ket, a munkabéreket stb.-t, vagyis a pénz ismét forgalomba jut, mig a szociális biztosí­tás csak gyűjti a tőkét, mert a föntebb emlí­tett számok a tiszta jövedelmet mutatják. Az 1922. évi külkereskedelmi mérleg ak­tívája 5390 millió; a köztársaságban lévő ösz- szes pénzintézet teljes évi forgalma 1921- ben: 49950 millió; az 1918-ban megadóztatott tárgyak összértéke 4893-61 millió; a bankje­gyek megengedett forgalma 11 milliárd, a tényleges forgalom 8 milliárd körül ingado­zik. Ezekből a kiragadott számokból az tűnik ki, hogy a csehszlovák állam közgazda- sági élete úgy a tsz milliárd korona körül forog s igy a huszonkét és félmilliárdos tökének egy kézben való egyesítése úgy iüik az államnak, mint a hároméves kis­fiúnak a nagyapa köcsögkaiapja. Az ipar és kereskedelem már most is panaszkodik, hogy számításait rendkívül megnehezítik a szociális kiadások. így pél­dául a cellulózét kiszállítjuk Németországba, ott papirt készítenek abból s e papír olcsóbb- mint a Csehországban gyártott. A szakem­berek számításai szerint ezt a különbséget kizáróan a csehszlovákiai súlyosabb szociális terhek okozzák. A szociális biztosítással egységcsitetttőke harminc év múlva két és félszer nagyobb lesz, mint az állami költségvetés összes be­vétele, kétszer nagyobb a megengedett bankjegyforgalomnál s négyszer nagyobb, mint a külkereskedelem jövedelme. Ez igazán abszurdum. Nem fog eszébe jutni az ilyen tőkének, hogy maga uralkodjék? Avagy a szociális biztosítás atyamestereinek is ez a célja? Ezt a szédületes tőkét — a tervek sze­rint — egyharmadrészben jelzálogkölcsön­ként adják ki. egyharmadrészben pupiláris biztosíték mellett a kereskedelem kapja köl­csönbe s egyharmadrészét a pénzintézetek­nél helyezik el. Mit fognak ekkor csinálni a jelzálogbankok? És milyen célja, szerepe lesz itt a jegybanknak az ilyen hatalmas tőke mellett? A szociális biztosításra vonatkozó törvé­nyeket tervezőik öt év m.ulva akarják novel- lizálni. Ez alatt az idő alatt azonban a szo­ciális biztosítás birtoklói már négy milliárd koronát gyűjtenek össze. És éppen az ötödik év lesz a legsúlyosabb az adóterheket viselő polgárokra­Amint ismeretes, a szociális biztosítást Ausztráliában 1876-ban vezették be: és mi volt az eredmény? Rövid két hónap alatt a városok utcái kiürültek. A nép költözködött a vidékre, az ipari vállala­tok elbocsátották munkásaikat és afkal- mazottaikat. Ez történt a kitünően izolált Ausztráliában. öt év múlva azok. akik a szociális biz­tosítással hatalomra kerültek, olyan novellá­kat alkothatnak, amilyen nekik jólesik. Ki lesz a legerősebben sújtva? A tőke végeredmény­ben igen mozgékony. Idővel a külföldre ván­dorolhat fokozatosan, visszatarthatatlanul s csaknem észrevétlenül. Mi lesz akkor majd nálunk^ Kizárások nem. hanem a rentabili­tásukat vesztett üzemek egyszerűen bezár­ják a kapuikat s a munkásokat elbocsátják. S ekkor ismét munkanélküli segélyeket fog­nak fizetni? Úgy látszik, hogy igen. Hát a munkásság mit fog csirE-lni? Ar­gentína, Brazilja, Chile, Dé'afrika, Ka­nada nyitva állannic a kivándorlók szá­mára. Olyan a helyzet itt, mint a mesebeli ki­rály ruhája, amelyet csak az okos emberek láttak. Ezért mindenki okos volt, amíg egy­szer Bolond Istók elkiáltotta magát, hogy a király meztelenül sétál- Bolond Istók vagyok — végzi cikkét Sj^chra —, nem látom azt í fényes ruhát. Kérem a közgazdász urakat, akik oly bölcsek, hogy mutassák meg ne­kem a szociális biztosítás előnyeit. Igazán boldog leszek, ha ezt megmutatják. Az ungvári ipartársulatot elpolitizálták Ungvár, szeptember 8­(Ruszínszkói szerkesztőségünktől.) Amíg a köztársaság más részeiben az iparosság és a kereskedők gazdasági érdekeit védel­mezni és előbb rév iáin; hivatott ipar társulatok megalakultak, addig Un gyáron a szláv sovi­nizmustól fütött zsupauátus és néhány cseh

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom