Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)

1925-09-09 / 203. (946.) szám

szeraa, sxcprenrwr y. a népszöwcísci teiácsa @1 perc olafl végien az ertiélpl maguarsdg panaszaival Hőre tudták, mii fognak határozni — Nem akartak lesújtó Ítéletet hozni Románia fölött Agcston Péter meghalt Budapest, szeptember 8­(Budapesti szerkesztőségünk telefonje* tentése.) Ágoston Péter jogakadémiai tanár, volt külügyi népbiztos felesége hétfőn délután táviratban közölte a Népszava szerkesztősé­gével, hogy férje Párisban hosszabb szen­vedés után meghalt egy ottani kórházban, ahol élete utolsó heteit súlyos betegen töltöt­te. Ágoston Péter a magyar történelem leg­utóbbi szakaszaiban jelentős szerepet ját­szott. 1873'ban született. Tanulmányai elvég­zése után mint a nagyváradi jogakadémia magánjog-tanára fejtett ki sokoldalú tevé­kenységet. Tudományos működése mellett különösen szociálpolitikai kérdésekben szer15 zett számottevő pozíciót és tekintélyt magá­nak. A háború alatt ada ki ,,A zsidók utja“ című híres munkáját, 1919-ben egyetemi ta= nárnak nevezték ki. A Károlyi-kormány őt bízta meg Nagyvárad és Bihar kormánybiz55 tosságával. A kommunizmus alatt külügyi népbiztos lett, azonban a kommunisták mér­sékeltebb szárnyához tartozott. A Peidl-kor* mányban is szerepet kapott s tárgyalásokat folytatott a románokkal való megegyezésre melyek azonban nem vezettek eredményhez, A kommunizmus után felelősségre vonták és halálra Ítélték. Az orosz csereakció első trans portjával azonban ő is kiment Szovjetorosz55 országba, ahonnan Londonba került. Felesé­gével együtt utazott Párisbá, ahol megbete­gedett s kórházban ápolták haláláig. — Te­metéséről a külföldi szociáldemokraták gon­doskodnak. A losonci iparosinbiieum ipartestületi díszközgyűlés és emléktábla­leleplezés z Losonc, szeptember 8. (Saját tudósítónktól.) A Losonci Általá­nos Ipantestületnek 40 éves fönnállása alkal­mából rendezett díszközgyűlése vasárnap délelőtt ünnepélyes és impozáns keretek kö­zött folyt le. Az ipartestület székházának nagytermét zsúfolásig megtöltötte az ünnep­lő közönség, amelynek soraiban a város la­kosságának minden rétege egyaránt képvi­selve volt. Az elnöki asztalnál a testület két első elnökének, Busbak Ádámnak és Kujnis Gyulának arcképei és a testület két diszes zászlaja alatt az elnökség, a kereskedelmi és iparkamara főtitkára és a hatóság képvise­lője foglaltak helyet. A megnyitó beszédet Dombrovszky József ipartestületi elnök mondotta. Kegye­lettel emlékezett meg az alkotásokban gaz­dag múlt történetéről és szomorúsággal utalt egyúttal arra is, hogy e dicsőségesen betöl­tött 40 esztendő után az ipartestület napjai már meg vannak számlálva, miután az uj ipartörvény következtében más szervezetet kell helyébe alakítani. A Losonci Magyar Dalegylet énekkarának gyönyörű alkalmi énekszáma után Vitovszky József iparos tartotta meg érdekes előadását az ipartestü­let 40 éves történetéről. Majd az ipartestület kiváló disz elnöké­nek, néhai Kujnis Gyulának emlékét meg­örökítő márvány-emléktábla leleplezésére került a sor. Az emlékbeszédet tartó Tarjá­nyi János iparos mélyen szántó szavakkal méltatta Kujnis Gyula életének nagy em­beri értékeit, tündöklő polgári erényeit és vezér! képességeit, méltatta Kujnis működé­sének maradandó értékű alkotásait és kegye- letes szavakkal tolmácsolta nemes szelleme előtt a losonci iparostársadalom hódolatát. A nagyhatású beszéd után Kuszy Emil lelkész a losonci ág. h. ev. egyház nevében, Dienes Emil dr. főtitkár a besztercebányai kereskedelmi és iparkamara nevében, Tar­ján Ödön gyáros a nógrádi gyáriparosok szövetsége nevében, Halmy León főtitkár a losonci Kereskedelmi Testület nevében, id. Dortsák Lajos iparos a losonci Polgári Kör nevében, Scherer Lajos tanár a losonci Ma­gyar Asztaltársaság nevében és Csaba József iparos a füleki ipartestület nevében szólal­tak föl és mek gén üdvözölték a jubiláló ipartestületet, továbbá kegyelettel adóztak Kujnis emlékének. Az ipartestület titkára végül felolvasta az Egyesült Iparosok Or­szágos Szövetségének üdvözlő levelét, to­vábbá Szent-Ivány József, Kristóíf Sándor és mások üdvözlő táviratait. Dombrovszky József elnöki záróbeszéde s a dalegyktnek újabb énekszáma fejezte be a lélekemelő ünnepséget, mely után 300 te­rítékes társasebéd kövekezett. Ebéd közben több komoly pohárköszöntő méltatta a nap jelentőségét. _____ Géni, szeptember 8. A román sajtópropaganda nagy gondot fordít arra, hogy a szombat délutáni népszö­vetségi tanácsülés eseményeit úgy állítsa be, mintha a román álláspont győzedelmeskedett volnp. Erről azonban szó sincsen és bár Ti- tulescu londoni román követ valótlan ada­tokból hemzsegő beszédére erdélyi véreink nevében senkisem válaszolhatott a Tanács előtt, Románia azzal, hogy a 28 millió lei kár­térítést magára vállalta, elismerte azon jogtalanságokat, amelyeket a birtok- reformmal az erdélyi magyarság ellen elkövetett. A Népszövetség itt ismét abba a hibába esett, hogy kompromisszumot fogadott el, ahelyett, hogy a maga jogi álláspontját leszögezte volna. Mindegy, a jég mégis meg­tört. Bár a Tanács döntése kulisszák mögötti rábeszélés eredménye és mindenki tisztán Prága, szeptember 8. A német pártok vasárnap több helyen tiltakozó népgyüléseket tartottak a német iskolák bezárása ellen. Reichenbergben Bayer dr. polgármester részletesen ismertette a kormány német­ellenes iskolapolitikáját. Utána Moffmann német szociáldemokrata képviselő kifejezte, hogy a koalíció az államfő filozófiai mély­ségű, emberies szavait elferdíti, amikor a hatalmat önző nemzeti célokra használja ki. Ezt bizonyltja az állami tisztviselők létszám- csökkentéséről hozott törvény, a földreform, amellyel számos német nemzetiségű állam­polgárt megfosztottak vagyonától és föld­jétől és legújabban a kisebbségi iskolák be­zárása. Szeptember elsejével 635 német népisko­lai és 30 német polgári iskolai osztályt zártak be. Az egész köztársaságban 4000 német osztályt oszlattak fel s a legsúlyosabban azokat a községeket érintette az uj iskolarendelet, amelyekben csak egyosztályos iskolák voltak, mert ezáltal a községek német iskola nélkül maradnak. A népgyülés egyhangúlag elfogadta azt Az országos keresztényszocialista párt vasárnap óriási érdeklődés mellett a nyitra- megyei Pogrányban igen szépen sikerült gyűlést tartott. A község lakossága kitüntető szeretettel fogadta a pozsonyi központból érkező Voszatkó Jánost, Gáliíy Istvánt és Cséffay Géza nyitrai körzeti titkárt. A kis­gazda, földmives és kisiparos párt ottani el­nöksége Pocsik Istvánnal az élén a testvéri szeretet és egyetértés jeléül a község bejá­ratánál fogadta és meleg szavakkal üdvözöl­te a keresztényszocialista párt harcosait. Karsay Imrének, a község érdemdús esperes-plébánosának lendületes megnyitó beszéde után Voszatkó János éles kritikáját adta a mai koalíciós kormány pusztító gaz­dasági és kultúrpolitikájának, amely Szlo- venszkót gyarmatsorsra és az őslakosságot koldusbotra juttatta. Majd behatóan foglalko­zott a keresztény család politikai föladatai­val és jelentőségével. Szüílő Géza nevének említésekor a hall­gatóság lelkes és szűnni nem akaró él­jenzéssel vette tudomásul az uj elnök megválasztását. — Szüllő’ oly tekintélynek örvend a kül­földön — mondotta Voszatkó —, hogy a ki­sebbségi ügyekben minden nagyobb konfe­rencián az ő szakvéleményét kérik ki első­sorban- Benne a keresztényszocialista párt oly elnököt kapott, akire minden alkalommal büszkén tekinthet és aki a keresztényszocia­lista párt eddigi tekintélyét csak öregbíteni fogja. Voszatkó János beszédét a pogrányiak zajosan megéljenezték. Gálffy István keresztényszooialistapárti munkás a gazdák és földmunkások nehéz helyzetéről tartott értékes előadást. Foglal­.látja, hogy Romániát nem akarták lesújtó Ítéletnek alávetni, ennek a döntésnek meglesz a maga elvitatha­tatlan hatása, amikor legközelebb, az erdélyi magyarság nyelvsérelmei és a román iskola­törvény kerülnek a Népszövetség elé. A magyarság ebben a kérdésben relatív győ­zelmet aratott, amely kedvező reményeket fakaszt a jövőre. Az erdélyi magyarokon elkövetett sérel­mek fölött mindössze öt percig tanács­koztak és a tanácsülés után Chamberlain angol kül­ügyminiszter megjegyezte, hogy már előre tudták, milyen határozatot fognak hozni. — Titulescu hosszú beszéde — mondotta Cham­berlain — fölösleges volt, mert semmi újat nem tartalmazott, nem voltak benne olyan uj adatok, amelyeket a Tanács a hozzá érke­zett jelentésekből ne ismert volna. a határozatot, hogy a legerélyesebben tilta­kozik a mai reakciós rezsim ellen és követeli a kulturális autonómiát. Teplitzben a német polgári pártok tar­tottak tiltakozó népgyüléstt s azon Feierfeil képviselő a kulturális elnyomás és a marien- badi kényszerkezelés ellen beszélt. A német nemzeti szocialisták részéről Knirsch képviselő kifejtette, hogy a ha­talmon levők nem mertek volna így fellépni, ha nem látták volna a német nép széthúzását. Felhívta a német népet, hogy nemcsak ez esetben, hanem minden­ben egységesen lépjenek fel jogaik védelmére. Ezután felszólította a jelenvoltakat, hogy tüntető felvonulást rendezzenek a kerületi főnökség elé. A hatóság kiküldöttje azonban kijelentette, hogy ezt nem engedélyezheti. A tömeg mégis a vasút felé vonult, ahol azon­ban csendőri készültség zárta el a járás- főnökség felé vezető utat s a tömeget föl­oszlatta. Egy embert letartóztattak. Ezen kívül még Brüxben és Aussigban volt tiltakozó népgyülés. Az utóbbi helyen Simm nemzeti szocialista képviselő szintén erélyesen állást foglalt a német pártok szét­húzása ellen. kozott a földosztással és azokkal a csalódá­sokkal, amelyek e téren a szegény népet érték. Cséffay Géza a párt mozgalmairól, a munkáskérdésről, a földreformról és az ipa­rosság föladatairól mondott értékes szónok­latot. A gyűlést Karsay Imre esperes zárta be. A pogrányiak fényes tanúságot tettek arról, hogy a párt egységéhez és Szüllő Gé­zához, a keresztényszocialista párt uj elnö­kéhez rendületlenül ragaszkodnak. A gyűlés befejezése után Karsay Imre esperes vendégül látta a szónokokat­Ugyancsak fényesen sikerült gyűlést tartott az országos keresztényszocialista párt Hidaskürtön, ahol az országos közpon­tot Schuster János helyettes főtitkár, Kovács Mihály mezei munkás és Poór Ferenc kör­zeti titkár képviselte. A gyűlést Huszár, a hidaskürti helyi szervezet agilis titkára nyitotta meg, utána Schuster János helyettes főtitkár beszélt a magyar nép hétéves küzdelméről, arról a sok sérelemről, bántalomról, igazságtalanságról, jogtalanságról, ami a magyar népet hét év óta érte és éri. Rámutatott arra, hogy na­gyon sokan vannak a magyarok között is olyanok, akik haszonlesésből, csúnya, önös érdekből azokat támogatják, akiknek a ma­gyar nép a sok bántalmat, szenvedést és sokszor megaláztatást köszönheti. Az ilyene­ket ki kell közösíteni magunkból, mert ezek meggyalázzák a magyarság méltóságát. Az országos keresztényszociaüsta párt föl van készülve a választásokra és bár­mikor fogják kiírni azokat, a pártot meg­lepetésszerűen nem fogja érni. Kovács Mihály mezei munkás a munkás- nép szomorú helyzetével foglalkozott. Be­3S csapták a munkásokat a szociáldemokraták, a Csánkiék. Szolga Károly hidaskürti munkás két évvel ezelőtt azt mondta egy hidaskürti gyűlésen, hogy megeszi a subickos ke­fét, ha nem kap földet. Nem kapott és szégyeníetében kibujdosott Francia- országba. Beszéde végén az országos keresztény­szocialista párt elnökét éltette, amit a tömeg lelkesedéssel zúgott utána. Poór Ferenc körzeti titkár a pártnak legutóbbi eseményeivel foglalkozott- Rávilá­gított arra, hogy a párt volt fizetett alkal­mazottai megtagadták a vezetőségnek az engedelmességet, azóta állandóan az orszá­gos keresztényszocialista párt egysége ellen bujtogatnak és tönkre szeretnék tenni a pár­tot, már pedig az olyan emberek, akik a ma­gyarság és az őslakosok egységét megbont­ják, árulói a népnek. A gyűlés mindvégig a legszebb rendben folyt le. Műinké sicnéter az aalonáinlsta froHtért Ungvár, szeptember 8. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Klim- kó szenátor a napokban Ungvárra érkezett ahol csupán pár óráig tartózkodott. Ez idő alatt érintkezést keresett és talált Földes Gyulával, az Autonóm Földmives Szövetség alelnöikével. Pár órai barátságos beszélgeté­süknek témája az volt, miként lehetne az autonómia álláspontján álló ellenzéki párto* kát egy táborba hozni. Klimkó e téren nem a pártkeretek fel­bontásáról gondolkodik, hanem egy oly kö­zös program megszerkesztéséről, amely le* hetővé tenné a parlamenti együttműködést. Az autonómista ellenzéki pártok összefogá­sára azért van szükség, hogy az ellenzék a kormányba juthasson és a békeszerződésben biztosított jogokat az itt élő népeknek meg­adhassa-. Ruszinszkóban a KurtyákTéle autonóm földmives szövetségnek — Klimkó szerint — csak hasznára válnék a Hlinka-pártfal való együttműködés, mert ebben az esetben a szlovákok segítségére is támaszkodhatnának. A tervnek keresztülvitelét Klimkó a két párt elnökségére bízná, de jónak látná, ha ezzel minőikét részről komolyan foglalkoznának­ilsre a háború ellen „A cáfolat, ha többel mond, mint ameny- nyit a kifogásolt tétel állít: maga is — ma­gyarázható, félremagyarázható és kétségbe­vonható — állítássá válik.11 A régi esztéták ez aranyszabályának be- igazolását látom a „Harc a háború ellen44 cimü esszémmel foglalkozó ama kritikai is­mertetésben, amely a P. M- H. szeptember elseji számában (—sy.) jelzéssel látott nap­világot. A dolog úgy áll, hogy vagy megfelel a valóságnak az, amit a cikkiró az én állítá­somként cáfol, de amiben saját állításomra ismerni minden igyekezetem mellett sem va­gyok képes s ez esetben a hiba az én része­men van, mert kiderül rólam, hogy gondola­taimnak rossz tolmácsa vagyok: vagy nem felel meg a valóságnak s ez esetben a hiba a cikkiró részén van, mert róla viszont az derül ki, hogy „többet mond, mint- amennyit a kifogásolt tétel állít44. * A cikk máskülönben tárgyilagos beveze­tésének konklúziója ez: „Legtöbbet vár Hódinka az internacio­nalizmustól és a szabadkőmivességtől.44 A kérdésre, vájjon valóban az interna­cionalizmustól és a szabadkőmivességtől vá­rom-e a „legtöbbet41, müvemnek ez a része felel meg: „Minket, akik — több önbizalommal, mint képességgel és hivatottsággal — a kanti hiba korrigálására vállalkoztunk, a pacifiz­mus mellett, amelynek mi is harcosai va­gyunk, főleg a szabadkőmivesség és az in­ternacionalizmus érdekel-44 Tehát: „a pacifizmus mellett44 és „érde­kel44. Érdeklődésemet meg is okolom, de a „legtöbbet44 nem az internacionalizmustól és a szabadkőmivességtől, hanem a „szeretet méhecskéit“-től és a nevelés két főtényező­jének, az iskolának és a sajtónak emancipá­ciójától várom. S bár a méhecskéknek fáj, hogy róluk a cikkiró teljesen megfeledkezik: ők azért törhetetlen munkakedvvel gyűjtik a mézet „a Művészet fejedelmi kertjeiben, a Tudomány visszhangos rengetegeiben, az Irodalom határtalan mezőin s a mindezek JIc ráírd mitt feísxőlitunti, fkogv előfizess f A giCiüclcü halfarálls mHiteidnél Reichenberg, Teplitz, Br’dx és Aussig tilta­kozása a kisebbségi iskolák megfojtása ellen A icre§if€iif§i©€'9í!l§!í!í bizalommal várfáü Szillő §cm mOKOdfóa Népgyülések Pogrányban és Hidaskürtön

Next

/
Oldalképek
Tartalom