Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)
1925-09-08 / 202. (945.) szám
M ^zíapwcmszíiéiés $£uszimsz&éi &zi»®eifáez<sÉi ?ddofi p oliií&e&inapiíapla JSdlmiirMisztvai&v fö&z$sie&&saziö: Ü$}zMV<síwz'Sji J£ghsz&ó 3eíeiös sz&vífcesztö: @áS 3§Éw&nm Misiévé leszerelési világkonferenciát tervez Összehasonlítás (fi.) Prága, szeptember 5. A magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter — amint azt a napi sajtó röviden jelentette — két héttel ezelőtt egy rendeletet bocsátott ki a kisebbségi iskolák tantervének szabályozásáról. Ez a rendelet újabb bizonysága annak, hogy a magyar kormány egyik legfontosabb kötelességének tartja az országban élő, aránylag csekély számú német és szlovák lakosság kulturális kívánságainak teljesítését. Mig mi esztendők óta hiába kérjük a kormányt, hogy terjessze ki Szlovenszkóra és Ruszinszkóra is annak a csehszlovák törvénynek érvényességét, amely szerint mindenütt, ahol negyven, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó tanköteles gyermek van, kisebbségi iskolát kell nyitni, mig mi eredménytelenül tiltakozunk az ellen a lehetetlen állapot ellen, hogy egész sor szinmagyar községben idegen nyelven tanítják a magyar gyermekeket, mig nálunk az iskolaügyi minisztérium a takarékosság hangzatos jelszava alatt e napokban újabb támadást intézett a magyar iskolaügy ellen, addig a magyar kormány minden igyekezetével azon van, hogy minél inkább magához édesgesse, mentői jobban megnyerje a dunántúli svábokat és a békési tótokat. A magyar kormány ugyanis jól tudja, hogy a nem magyar ajkú lakosság hazaszeretetét csak növeli és fokozza azzal, Ka kedvében jár. Ezért rendelte eb hogy mindenütt, ahol negyven nem magyar anyanyelvű tanköteles gyermek van, a szülők kívánságára kisebbségi iskolát kell létesíteni és most kiadott rendeletével bebizonyította, hogy nem akar Potemkin-falvakat mutatni a külföldnek, hanem becsületesen meg is akar- ia valósítani azt, amit Ígért. Ellenségei évtizedeken keresztül- azt a hírét költötték Magyarországnak, hogy elnyomja, nemzetiségüktől megfosztja, rabigába görnyeszti nemzetiségeit. Kitalálták a magyar járom meséjét, amelynek egy ideig akadtak is hívei, mig azután a Magyarország földarabolása után keletkezett uj államok meg nem mutatták, hogy annál a sokat emlegetett magyar járomnál sokkal terhesebb igák is vannak a világon. Lám, a sokat ócsárolt Magyarország egészen más módszer szerint kezeli kisebbségeit, amelyek összlakosságnak alig tiz százalékát alkotják, mint a szomszédos államok kormányai, holott az utóbbi államokban a kisebbségek egy sokkal nagyobb százalékát, sőt néhol, mint például Csehszlovákiában, többségét képviselik a lakosságnak. A magyar kormány kötelezte a kisebbségi területeken működő tisztviselőit, hogy két éven belül tanuljanak meg a kisebbség nyelvén, mert különben elhelyezi őket működésűknek eddigi helyéről, a' magyar kormány elrendelte, hogy nemzetiségi vidé- cekre csak olyan tisztviselőket lehet kinevezni, akik folyékonyan bírják a kisebbség myanyelvét, a magyar kormány fegyelmi síjárással fenyegette meg azokat a hivatalnokokat, akik a kisebbségek érdekében kiadott nyelvi rendeleteknek eleget nem tesznek, gondoskodik arról, hogy a törvények, a fendeletek, a törvényhatósági szabályrendeletek német és szlovák nyelven is megjelenjenek és lehetővé tette, hogy azokban a megyékben, ahol húszszázalékos kisebbség él, i megyei jegyzőkönyveket a kisebbség nyeltén is vezessék. De ne szaporítsuk a példádat! Az összehasonlítás meggyőz bennünket irról, hogy mi, ennek a pár excellence nemzetiségi államnak kisebbségi polgárai még japiroson is rosszabb helyzetben vagyunk, nint a csonkamagyarországi németek és izlovákok. Külügyminisztériumunk síppal és dobbal foltozó propagandája azt akarja elhitetni a tű hőiddel, hogy Magyarország rosszul, a csehszlovák köztársaságnál sokkal rosszából bánik kisebbségeivel. Szives figyelmébe íjánljuk Bcnes külügyminiszter urnák és iropagandafőnökénok a Budapesten megjeGenf, szeptember 7. Ma délelőtt 11 órakor nyitották meg ünnepélyes keretek között a népszövetség közgyűlését- Genf főlzászló- zottan ünnepli a nagy eseményt. A megnyitó ceremóniák után Painlevé miniszterelnök mondott megnyitó beszédet. Keserű szatírával kezdi azok ellen, akik elvakult bizalmatlansággal és kárörömmel hirdetik a népszövetség halálát. A francia kormány, minden egyéb sürgős gondja dacára, nagy súlyt helyezett arra, hogy elnöke nyithassa meg ezt az ülést. Örömmel fogadta el a közgyűlés megnyitásának tisztét, mert alkalmat nyert arra, hogy a világ előtt kifejezhesse Francia- ország hűségét a népszövetségi gondolat és annak áldásos és hasznos működése iránt. Painlevé aztán részletesen ismertette a nép- szövetség múlt évi tevékenységét s megállapítja, hogy a népszövetség tekintélye emelkedett Emlékeztet a genfi jegyzőkönyv történetére, amit a közgyűlés oly nagy lelkesedéssel fogadott el, de amelyet több kormány nem akceptált. Az angolok és a latin népek politikai módszerei lehetnek különbözők, de politikai Prága, szeptember 7. A köztársaságnak nemcsak belpolitikája, hanem külpolitikája is válságba jutott. Svehla hiába erőlködik hetek óta, hogy a koalíciós válságból kivezető utat találjon. Mennél többet tárgyal, annál komplikáltabb a helyzet. S Benes is tervszerütlenül kapkod jobbra- balra, hogy 1919-es vezetőpozicióját a kontinensen visszaszerezze. Most, hogy Francia- ország közvetlen tárgyalásokba bocsátkozik Németországgal, megszűnt Csehszlovákia a franciák „dédelgetett14 protezsáltja lenni- S elérkezik az az idő, amikor a franciák a lengyel és csehszlovák szövetségeseik rovására fogják megkötni Németországgal a biztonsági szerződést. „Ez a döntések ősze14, — mondja Borsky dr. a Národni Politikában. Az 1925. év őszi hónapjai alatt úgy bent az országban, mint a külpolitikában is nagyjelentőségű események fognak lejátszódni. Közeledik a választások napja, amely dűlőre viszi a kormány és a kormánytöbbség sorsát. És közeledik a döntés a nemzetközi életben is: a garancia- szerződés. S mindkét döntés október és november folyamán várhatólenő Sonntagsblattot, amelyet Bleyer Jakab professzor, a magyarországi németség érdemes vezetője ad ki. Tessék elolvasni ennek az újságnak legutolsó számát és azután beszélni elnyomásról, járomról és egyéb szörnyűségekről- A vezércikk Szent István királyunkat dicsőíti, egy másik cikk cinre: „Szeretett Magyarországunk!44, mig egy harmadik cikkben maga Bleyer köszöni meg a kormánynak azt a lojalitást, amelyet a kisebbségekkel szemben tanúsít. A német lap telve van a lojalitás s a mélységes hazaszeretet megnyilatkozásaival. Lojalitási, hazafias nyilatkozatokat kikényszeríteni nem lehet, azok csak ott teremnek, ahol a nép szive összeforr az állam intézményeivel, lelke át van hatva az állami eszmétől! és gondolkodása igenli annak kormányzatát. Magyarországon pedig ilyen érzelmek töltik el nemcsak a németek, de a szlovákok lelkét is. Mi nem irigyeljük a határokon túl élő német ás szlovák kisebbségektől, hogy jól megy a soruk, sőt ellenkezőleg kívánjuk, hogy a magyar kormány minél több jogot biztosítson nekik és minél több szeretetet tacéljaik azonosak. Ez a cél világosan mutatkozik a két állaim egyetértésében egy biztonsági szerződés érdekében, am-eily most vau tárgyalás alatt- Ennek az egyezménynek létrejötte volna a legjobb bizonyíték arra, hogy a múlt esztendő munkája nem volt hiábavaló. Itt érkezett el Painlevé beszédének legfontosabb pontjához, ahol a következőket mondta: — Kérje íel a közgyűlés a tanácsot, hogy mihelyt a biztonsági szerződés biztosítva van, az hívjon össze egy világlesze- relési konferenciát. Franciaország föltétel nélkül résztvesz ilyen konferencián, hogy Európának és a világ pacifikálásának nagy ügyét elérhessük. Ezután részletesen ismerteti a biztonsági szerződés eddigi tárgyalásait. Amidőn ismételten kifejezte a reményét, hogy Németország a genfi békeszervezet müvében s ennek megfeleliő'leg Európában is betölti szerepét, szavait percekig tartó tüntetésszerü taps követte. Ezzel kapcsolatban egyúttal Amerikához fordul, melyet nemcsak a hágai döntő- biróságnáf, hanem Genfiben is szívesen látna. A választások nemcsak a bel-, hanem a külpolitikára is kihatással vannak. Eddig ugyan még nem határoztak végérvényesen, de egészen biztosra vehető, hogy a nemzetgyűlés mindkét házát fötosziatják és a választásokat november első felében megtartják. A koalíciós körök hangulatcsinálói azt állítják, hogy a választások nem eredményeznek majd nagy változásokat, hogy uijból meg lesz a cseh nemzeti többségük. Borsky is azon a nézeten van, hogy a cseh nemzet már kinőtt a háború utáni gyermekcipőiből és minden államfölforgató programot elutasít. Javulást azonban ő sem vár. A külpolitikában is közeledik a döntés pillanata. Amint ismeretes, a garanciaszerződések tárgyalásai legfőképpen arra irányulnak, hogy újabb államcsoportosulás létesüljön. Arról van szó, hogy Németországot a bolsevik Oroszország oldaláról átvonják a nyugati nagyhatalmak társaságába. A nagyhatalmak a biztonságot és békét azzal akarják megvásárolni, hogy Németországnak a uusitson irányukban. Magyarországot a kegyetlen Sors arra a föladatra predesztinálta, hogy előharcosa legyen a kisebbségi jogoknak, védelmezője az utódállamokban élő magyaroknak. Ezt a világtörténelmi misszióját azonban csak úgy teljesítheti, ha előtte jár a többi államoknak és megmutatja, miként kell a kisebbségek szivét megnyerni. Magyarország eddig is értette ennek a módját; sokan vagyunk, akik nem magyarajku ősöktől származva, szivvel-lélekkel magyarokká váltunk. Most azonban még több oka van Magyarországnak arra, hogy a legnagyobb előzékenységet és a legnagyobb szeretetet tanúsítsa kisebbségeivel szemben. Ne mondhassák az anyatestről elszakadt magyarság urai és parancsoló!, hogy hiszen a magyar- országi kisebbségeknek sem jobb a helyzete. Magyarországnak tündöklő példával kell előtárnia és ezért őszintén örülünk, ha az ottani kisebbségek vezetőitől azt halljuk, hogy Bethlen és kabinetjének többi tagjai milyen megértéssel viseltetnek a kisebbségi kérdés gyakorlatilag megvalósítandó részletei iránt is. nyugati határain ért károsodásáért kárpótlást adjanak a keleti határok megváltoztatásával, azaz Ausztria csatlakozása és a lengyel határok kiigazítása által. Továbbá gyöngítenék még a francia—csehszlovák és lengyel szövetséget az által, hogy Franciaország a népszövetség engedélye nélkül nem vonulhat majd át a Ruhrvi- dék demilitarizált zónáján Lengyelország, vagy Csehszlovákia segítségére, hogyha ezeket megtámadnák. Poincaré nemzeti blokja 1922-ben szóba sem állt volna Németországgal, ha ilyen javaslattal áll elő- A mai Franciaország azonban kénytelen tárgyalni erről. Eddig nem közeledett a német javaslatihoz, de hátra van még, hogy Anglia és Belgium nyomását is elhárítsa, akik szintén csatlakoztak már a német fölfogáshoz. A döntés a külügyminiszterek konferenciáján fog megtörténni, ahol vagy elfogadják, vagy visszautasítják Anglia és Németország politikai koncepcióját. Fontos föladatok és esetleg nagy megpróbáltatások előtt állunk, — fejezi be Borsky. Az m$&i RHMMi9iMsn sorsflöniö napjai London, szeptember 7. Az egész angol! sajtó a Trade Union Scarboroudban most megnyílt kongresszusával foglalkozik, amelyen 730 delegátus gátolt össze 4,350,000 tag képviseletében. A kongresszusnak óriása jelentősége van az angol munkásmozgalom további fejlődésére. A Labour Party balszárnyának balra tolódása ugyanis a Trade Union soraiban is mutatkozik. Bár a kommunisták napirendi ajánlatát elutasították, még mindig kérdéses, vájjon a radikális mozgalom, melyet a kommunisták ügyesen kihasználnak, neon hatalmasodik-e el. A kongresz- szustól függ azonkívül a Trade Union és a Labour Party további viszonya is. M orosz tüflonáHQos akatiénia isMleama Leningrad, szeptember 7. Tegnap folyt le az orosz tudományos akadémia jubileumi diszülése, amelyen 150 külföldi és számos orosz tudós vett részt és megjelentek a külföldi hatalmak képviselői is. A zenekar az Internacionálé eléneklése után ünnepi nyitányt játszott Gíazunow vezetésével. A tudományos akadémia elnökének, Karginszky- nek üdvözlő szavai után Kalyinyin mondott beszédet. Elmondta, hogy az akadémiának nagy érdemei vannak, amit a külföldi tudósok megjelenése is tanúsít, azonban a tudományok világkincsének gyarapításához aránylag csekély mértékben járulhatott hozzá, mert Oroszország késői csatlakozása a nyugati kultúrához és a forradalom előtti életviszonyok megakadályozták, az akadémia közeledését a néphez. Az akadémia fejletté tette az orosz nyelvet. Most azonban az orosz akadémiából az egész unió központi tudományos intézetévé vált s ezért meg kell kezdenie a tanácsunió valamennyi nyelvének fejlesztését és az állam összes nemzetei között folytatni a kultúra terjesztését. Végül azt indítványozta Kalyinyin, hogy az intézet a „Tanácsunió Tudományos Akadémiája44 címet vegye föl. Utána az akadémia titkára, Oldenburg ismertette az intézet történetét. A háború és a forradalom alatt az akadémia eszközei és munkaköre szükebbre szorultak* Ezt azonban az utolsó időben föllendülés váltotta föl. A forradalom óta több uj szakosztály létesült. Az akadémia másodelnöke, Sztyeklov bejelentette, hogy az ünnepre a világ minden tájáról 1500 üdvözlet, érkezett s az akadémia számos ajándékot kapott a szovjetköztársaságtól és külföldről. Az üdvözletek eredetijeit és az ajándéktárgyakat külön kiállításon mutatják be. Az ünnepi ülést Beethoven IX. szimfóniája zene- és énekkari előadása zárta be. A Del* i% Mllpiliilal ű&itósck mit Csehszlovákia belső és külső válsága ■— Németország eloíorése háttérbe szőrit ja a köztársaságot és Lengyelországot (TrÍTfAr'ZT . w# ff ——■■■■ —---------jf fff Előfizetési árak belföldön: évente 300, JfcM j&si ^ • félévre ISO, negyedévre 76. havonta ^^ évente 450, félévre
