Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)

1925-09-06 / 201. (944.) szám

^/üffAiAtÁeiÁRjfmMP Vasárnap, szeptember 6. Demokrácia: igazság (tj.) Prága, szeptember 5. A múlt napokban Svehla miniszterelnök egy ünnepi szónoklat keretében foglalkozott a demokrácia fogalmával s végezetül ezt az igazsággal azonosította. A kormányelnöknek tömjénezö sajtó szárnyas igéknek nevezte el a demokrácia legújabb mégha tarozását s mi, a demokráciában élő magyar kisebbség szív­ből kivárjuk, bárha tényleg szármáik volna ezeknek az igéknek, hogy ez a demokrácia, amely bennüket gyönyörködtet, szárnyra kiélhetne, mert nekünk már éppen elég volt a csehszlovák demokrácia igazságából. Az elemi iskolai tanító a polgári ismeré­tek tanában a demokrácia mintaképéül a csehszlovák alkotmány tör vényt állítja a gyermekek elé, mint amely egyforma jogo­kat biztosit s egyenlő terheket ró az állam minden polgára vállaira, felekezeti és nem­zetiségi különbség nélkül- Erről a demokrá­ciáról azonban nemrégiben irta meg a cse­hek kiváló publicistája, Perontka, hogy ez csak a naiv iskolásgyerekek számára írott iskolai könyvekben van meg, ellenben köz­életünk egy másik, Íratlan, koalieiópetkás de­mokrácia szerint igazodik, illetve nem úgy élünk, ahogyan az alkotmány azt számunk­ra biztosítja, hanem ahogyan a petka fütyül­A politikai tudomány meghatározása szerint a demokrácia a nép többségének az uralma, egy kormányzási forma,' amelynek meg vannak a maga előnyei ás hátrányai, éppen úgy, akárcsak az abszolutisztikus egyeduralomnak. Egy régi, háború előtt meg­irt politikai tankönyv került a kezünkbe, amely abból az időből származik, amikor még a demokrácia áldásait nem éreztük a saját bőrünkön. Ebben a tankönyvben olvas­suk, hogy a demokrácia felülkerekedésekor a hatalom legtöbbször avatatlan kezek­be jut, amely kezek önző célokra hasz­nálják fel azt. A vagyon, az értékek, a régi tulajdonosoktól a máról-holnapra felbukkanó népboldogltókhoz ömlenek át, uj tőkepénze­sek létesülnek, a nép széles rétegei örömmá­morban úsznak, hogy övék a hatalom, de rö­videsen jön a kiábrándulás, a szegények nagy tömegei továbbra is szegények marad­nak s a hatalom uj birtoklói annyit sem tö­rődnek, mint a régi gazda, aki esetleg egyed­uralkodó volt. Eme p öli ti Icai tankönyv írója már régen a háború elötit a sárban nyugszik, az általa papirra vetett igazságokat fájón érezzük önmagunkon a hétéves demokrácia uralma alatt. Egy negyedik meghatározást a köztár­saság ősz elnökének a szájából hallottunk: a demokrácia diszkusszió; ez pedig szinte fel­tételezi, hogy az igazság még nincs eldönt­ve, mert a diszkusszióval csak keressük azt. íme, előttünk a demokráciának négy meghatározása. Ma a kormányelnök szaval­nak mélyebb értelmét kutatjuk, mindenek­előtt fel kell tennünk a kérdést, hogy melyik demokráciára vonatkoztatta a meghatározá­sát, arra-e, amelyik az elemi iskolások tan­könyveiben szerénykedik, avagy talán arra, amely a petka tradícióiból fakad s amely közéletünknek igazi mozgatója. Mindkét esetben nagyon problematikus értékű a legújabb szárnyas ige. A tanköny­vek mintademokráciája ugyanis nem olyan merész, hogy az abszolút igazság kritériu­mát vindikálná a maga számára, mert tár­gyilagosan megállapítja, hogy hibái is van­Teleíon: 8357-11. Telefon: 8357-Yv I raagijaroft és sziováftoh laSáího- zólielue Prágában CarlMteres Prága I., Provaznická ul. 3. szám, a Mustek mellett! Mindennap koncert! Mindennap koecerl! bbbbbbbbbbbbbb­jÁC# Idf'fDsl víüanvjjfrdre trendezett 2031 j hentesáru iizame nagyijait fis kicsinyben, salai üzleteken | QSSHorod (Ungvári, Bozos n. 72. w ms j raaaaaaaa«aBa«aaaaaaaaaaaaaaaaaaaa*aaaaaaaaaaBp” nak, az igazság azonban makulátlan. Egyéb­ként a monarchizmus, az oligarchizmus és' minden más államforma ugyanolyan joggal követelheti a maga számára az igazság jel­zőjét, mint a demokrácia, sőt készséggel megnevezhetünk tyranmusokat is, akik kö­zelebb jártak az igazsághoz, mint a mai de­mokrata kormányférfiak. Tiszta elméleti ala­pon állva, tehát az.t kell megállapítanunk, hogy a kormányelnök lehet kitűnő államfér­fin, de áiíambölcseleti meghatározása a de­mokráciáról — igen szerényen szólva — túl merész. Ha pedig azt a másik, íratlan, petkaha- gyományos demokráciát azonosította a kor­mányelnök az igazsággal, úgy meghatáro­zása csak keserű mosolyt csalhat ajkunkra. A közmondás azt tartja, hogy az igazság lassú lábon jár s ezt tapasztalhatjuk a petka- demokrácia igazságánál is, mert az, sajnos, hét év alatt sem érkezett meg hozzánk; vagy hogy helyesebben fejezzük ki magun­kat: a petka demokrácia a nyakunkon van Szabadka, szeptember 5. A jugoszláviai magyarság minden esz­tendőben visszatérő váltóláza szeptember elejével ismét hideggel-meleggel rázza a lel­keket, megint itt a nagy bizonytalanság az iskolák körül. Annyi mindenféle iskolarende­let van és annyiféleképpen magyarázzák ezeket a rendeleteket, hogy a magyar szülök soha nem tudhatják, jut-e majd az anyanyel­vén oktatáshoz a gyermeke és. nem fogja-e a középiskolában elfelejteni még azt a nagyon keveset is, amit az elemiben esetleg megta­nult. Mert még az elemi oktatással csak meg volna valahogy a magyarság, ha keservesen is, különösen falun, ahol nehezebb a zárt tö­megekben élő magyarságtól megvonni az is­kolát, mint a ma már mindenütt kevert vá­rosokban. A legnagyobb pusztítást természetesen a névvegyelemzés viszi végbe. Többször megírta már a P. M. H., hogy milyen nagy­szerű találmánya ez Pribicsevicsnek, aki nincs ugyan már a közoktatás élén, de a szelleme ott lebeg az iskolák fölött, mert volt rá gondja, hogy az igazgatók és a kerületi tanfelügyelők mindenütt az ő híveiből kerül­jenek ki­Léva, szeptember 5­(Saját tudósítónktól.) Szent-lyány' József képviselő, a Szlovenszkói Miagyar Evangéli­kus Szövetség világi elnöke a szlovenszkói evangélikusok lapjának szerkesztője előtt több föltett egyházi kérdésre nagy jelentő­ségű nyilatkozatot tett. Arra a kérdésre, miképp lehetne közele­dést létrehozni a magyarországi és csehszlo­vákiai evaingélikusság között, Szent-lyány a következőket válaszolta: — A kérdés egyike a legnehezebbeknek. Mindenekelőtt likvidálni kellene azokat a vagyoni kérdéseket, melyek még mindg elintézetlenek. A kQinoly közeledés lehe­tőségének különben meg számtalan egyéb akadálya van, ezek között elsőrendű a szlovenszkói magyar evangélikus egy­háznak helyzete és az egyházszervezet­be való beilleszkedésének elintézetlen " volta. — Számtalan egyéb ok van még, mely a közeledést nehézzé teszi s így a kérdés jelen stádiumaiban csak az dőszitő munká­ról lehet gyakorlati alapon beszélni. És ez, véleményem szerint — mondja Szent-Ivány — a szellemi közösség munkálása az egy­házi irodalom, a sajtó révén­A szlovenszkói magyar evangél’ikusság sérelmeire vonatkozóan nagy általánosság­ban ezeket mondotta: — A szlovenszkói magyar evangélikus- ságnak számtalan óhaja és kívánsága volna, amelyek egyrésze a.z egyházi lelki élet fejlő­dését célozza, másik része főleg egyházi jogi természetű és az egyházi közélet intézmé­nyei és szerveinek megfelelő gyakorlati át­alakítását kívánja. Ezek a kívánságok egy- től-egyig jogosak, természetesek és a szlo­venszkói evangélíkusság belbékéjének szol­gálatában állanak. Legjelentősebb baj azonban a magyar lelkészképzés kérdésiének elintézetlen volta s teljes negligálása. Arra a kérdésre, hogy milyen a hangulat Prágában az egyház és. állam elválasztását évek óta, az igazság azonban egyre késik. Nem is kell erősen pesszimista viltágfel­fogás annak megállapításához, hogy az igaz­ság prófétáit bizonyos idegenkedéssel fogad­juk. Közel kétezer esztendő előtt hangzottak el az igazán szárnyas igék: „én vagyok az ut, az igazság és az éleit.. “ Az ellőtt és az utóm igen sokan próbálták kutatni és hirdetni az igazságot, azon az Egyen kívül azonban sen­kinek sem sikerült s valamennyiről kiderült, hogy álpróféta. Ezeknek a sora pedig nem zárult be, sőt legutóbb meg szaporodott egy- gyel, aki oly büszkén hirdette, hogy a de­mokrácia az igazság. Ez az áiíambölcseleti megállapítás igen közel esik ahhoz a másik­hoz, amely szerint az igazság ott van, ahol a hatalom. Tény, hogy a hatalmat ma a pet­ka birtokolja s igy nála van az ,.igazságé, de csupán néhány hét — legfeljebb hónap — vá­laszt el bennünket attól a perctől, mely ki­ragadja a hatalmat a kevesek kezéből. Hogy hol lesz majd akkor az igazi igazság, azt a jövő fogj megmondani­A névvegyelemzés abból á!t, hogy amely gyermeknek nem tiszta magyar a neve, nem mehet magyar tagozatba; ha az apa családi neve tiszta magyaros hangzású ugyan, de az anya neve nem az, akkor ugyancsak elzárják előle a magyar ok­tatást, egyes helyeken a nagyon buzgó igazgatók harmadíziglen fö'feíé kikeresik a családi neveket. Zsidók egyáltalában nem látogathatnak magyar iskolát, sem pedig köztisztviselők gyermekei. Ilyenformán sikerült Zomborban meg­szüntetni a gimnáziumi és kereskedelmi is­kolai magyar osztályokat, Szabadkán a gim­názium 3, vagy 4 osztályát, a kereskedelmi iskolát, a polgári iskolák nagyobb részét, Becskereken a kereskedelmi iskolát, a zárda magyar tagozatát, Újvidéken a gimnáziumot és a kereskedelmi iskolát és a szinmagyar Zentán a gimnázium néhány osztályát. A leépítés nem szünetel egyetlen pillana­tig sem és egészen bizonyos, hogy azt a ma­gyar osztályt, amelybe az előirt 30 tanuló­helyeit csak 29 iratkozik be, nem fogják megnyitni, hanem beolvasztják a szerb ta­gozatba. illetően úgy nyilatkozott, hogy nem tudja, Prága alatt mit ért a szerkesztő. — Ha a köztársaság elnökének környe­zetét és politikai szvi'ttjét gondolja, úgy csak azt mondhatom, hogy az egyház és állam szétválasztása Masa- ryknak programja. — Ha a parlamentet gondolja, úgy azt kell mondanom, hogy az állam és egyház szétválasztásának kérdése, bár kemény küzdelmeket okoz, mégs háttérbe szorul a csehszlovák nemzeti koalíció fönnmaradása kérdésé­vel szemben. Végül az evangélikus egyház közel jö­vőbeli feladatáról ezeket mondotta: — Az evangélikus szövetség közgyűlé­sén mondott megnyitóban arra kívántam rá­mutatni, hogy az egyházeSlenes iránnyal szemben folyó kultúrharc terén magunkat és általában a protestantizmust egyarányu tényező­nek tekintjük a harci kitartásban a másik keresztény egyházzal, azzal a különbséggel, hogy eszközeink pro­testáns szelleműek és az értelem fegyverei. Egyébként azonban határozottan melléje kell államink a szociáldemokrácia és annak kü­lönféle válfajaival szemben folytatott küzde­lemben. Vaüő MMüüOTtsaisiSer beszéde a nepszttveiseg előli Genf, szeptember 5. A népszövetség fő­bizottsága ma tárgyalta Smith magyaror­szági főbiztos jelentését Magyarország pénz­ügyi helyzetéről. A tárgyalás során Valkó Lajos külügyminiszter is felszólalt és hatal­mas, nagy figyelemmel végighallgatott beszé­dében különösen arra mutatott rá, hogy Ma­gyarország költségvetése a június 30-iki zárlat szerint lényeges többletet mutat fel, holott a népszövetségi szakértők által kidol­gozott tervezet ez időpontban még költség- vetési lúánnyal számolt, Ausztria bebizonyította életképességet Paris, szeptember 5. A „Petit Párisién1* genfi tudósítója azt írja, hogy a választmány a megvizsgált adatok alapján úgy ítéli meg Ausztria helyzetét, hogy önállóan meg élhet és függetlenségét megőrizheti. A Németor­szághoz való csatlakozás ürügy és fegyver olyan emberek kezében, akik nem gazdasági, hanem más célokat kergetnek- A népszö­vetség azt látja, hoigy Ausztria eddig is meg­birkózott és továbbra is meg fog birkózni azokkal a nehézségekkel, amelyeket a há­ború utáni kor hoz magával. Ausztria s ncs rosszabb helyzetben, mint a többi kis állam. Valószínű, írja a lap, hogy az osztrák kor­mánynak meg fogják engedni, hogy egy két­éves próbaidőire saját ellenőrző szervezetet állítson fel, amely a népszövetségi bizottsá­got helyettesítené. Ennek a szervezetnek összes tagjai az osztrák pénz-, kereskedelmii- és iparvilág kiváló egyéniségei volnának, valamint a politikai pártok vezető emberei. A népszövetség csak egy megfigyelőt kül­dene ki, kinek jelenlétében folytatnák le az összes tárgyalásokat. Ez a népszövetségnek Ausztriában gyakorolt intervencióját mini­mumra csökkentené. A hisantaiif hiilOőynilniszterei­nek konterenciága Páris, szeptember 5. A kisantant külügy­miniszterei holnap tanácskozásra gyüönek össze. A tárgyalások főanyagát az osztrák kérdés és a népszövetségben tárgyalandó aktuális problémák adják. A külügyminisz­terek foglalkozni fognak R ént is görög mi­niszter ama javaslatával is, amely azt céloz­za, ho-gy a balkán államok között egy külö­nös kényszererővel biró arbitrázsszerződést létesítsenek. A Petit Párisién szerint a kis­antant minisztereinek konferenciájára való­színűleg egy másik konferencia fogja meg­adni a választ, amelyet Skrzynski lengyel külügyminiszter Genfbe való érkezése után azonnal egybe fog hívni. Ezen a konferen­cián Lettország, Finnország és Litvánia kö­vetei fognak résztvenni, akik a balti államok között paktumot akarnak létesíteni. Hol vagy István király? Házkutatás és bűnvádi eljárás egy istvánnapk cikk miatt — A P. M. H. eredeti tudósítása — Szabadka, szeptember 5. Érdekes és sok tekintetben megdöbbentő esemény tartja izgalomban a szabadkai ma­gyar társadalmat és* különösen a magyar ujságiróköröket. Egyik szabadkai magyar napilap fiatal munkatársa néhány hónap óta egy heti ri­portlapot ad ki a saját felelős szerkesztésé­ben, amelyben kíméletlen harcot hirdet min­den korrupció és minden visszaélés ellen. Teljesen egyedül, munkatársak nélkül írja meg hétről-hétre a 16 oldalas lapot, amelybe bizony kénytelen ilyenformán néha más la­pokból is átvenni egyes cikkeket. így történt, hogy az augusztus 20- körül megjelent számába átvette egy kolozsvári lap vezércikkét, amelynek a cime: „Hol vagy István király?1*. A cikket eredetileg Szent- imrey Jenő, a kiváló publicista irta, de a szabadkai riportlap erősen megcsonkítva kö­zölte, nehogy bárminő politikai, vagy külö­nösen irredenta tendenciát lehessen belema­gyarázni. A cikk az első magyar királyt, mint alkotmányozót méltatja főleg és a cikk alap­ján az államügyészség hivatalból elrendelte a bűnügyi eljárást a lap felelős szerkesztője ellen. Az előzetes nyomozás lefolytatása vé­gett kiadták az iratokat a szabadkai rendőr­ségnek, amelynek első dolga volt házkutatást tartani a fiatal ujságiró hónapos szobájában — 12 nappal a cikk megjelenése után és ugyanekkor elkoboztatni a lap még meglévő számait, nemcsak a szerkesztő lakásáról, ha­nem az előállító nyomdából is. Az ügynek érdekes fejleményei lesznek, mert a rendőrség esti 6 óra után tartott ház­kutatást, ami — tettenérés esetét kivéve — az alkotmány értelmében szigorúan tilos. Ebben az esetben sürgősségről nem le­het szó, hiszen 12 nap telt el a cikk megjele­nése óta, inkább személyes bosszúnak tart­ják a dolgot, mert az említett riportlap több- izben rendkívül éles hangon támadta a rend­őrséget olyan ügyekben, amikért még csak sajtópert sem lehetett indítani. — (Október elején tesz a Márffy-pör föfárgya­I?sa.) Budapesti'szerkesztőségünk jelenti telefo­non: A budapesti Demokrata Kör ellen elkövetett Lombamerénylet vádja miatt halálra it-élt Márffy ügyének táblai főtárgyalását október 4-érc tűz­ték ki. A Jugoszláviái magyar Iskolák és a ísévv@ey©l@inezés — A P. M. H. eredeti tudósítása — A sdoTenszkél naiHvar evan&llliiisok mosloba lelenc cs rsarcos idője Szení-Ivány József nyilatkozata az aktuális egyházi kérdésekről $

Next

/
Oldalképek
Tartalom