Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)

1925-09-04 / 199. (942.) szám

Pénteft, szeptember 4. Az amerikai sztrájk Prága, szeptember 3. Amerikáiból vészhir jön: megkezdődött a vlág legnagyobb bérsztráj'kja, a bűnyász- vztrájk. Prágában is kongatják a vészharan­gokat: a szénpar százhúszezer munkása nevében most készíti néhány ember a me­morandumot, mely bé fogja jelenteni, hogy ha követelésieket nem teljesítik, úgy száz­húszezer munkás teszi le a munkája fegyve­rét: a csákányt. És Angliában is, Németor­szágban is puskaporszagai a bányák leve­gője. Szénkrizisröl beszélnek az egész vilá­gon, bércsökkentésekről, b é'iikö vete lésekről, békéltető tárgyalásokról számol be nap-nap után a rádió, miniszterek, köztársasági el­nökök személyesen közvetítenek a bérharc ellenfelei közt, ez múld, mind valami világ- jelentőségű válság közeledésének komoly előjele. Az egész világon meggyorsult a gazda­sági élet vérkeringésének ritmusa. Ami ré­gen évtizedek alatt folyt le, azt most átéljük évek vagy hónapok, sőt hetek alatt. Az élet színvonala idegesen hullámzik, változik. Ami tegnap nagy pénz volt, az ma miár kevés, ami tegnap kevés volt, az mára már esetleg elég. Ezért lépnek föl egy helyen a munka­adók bérleszálitási-, más helyen a munká­sok béremelési követelésekkel, amiből aztán bérharc, a bérharcból sztrájk, a sztrájkból súlyos gazdasági válság keletkezik. A szén a mai ipari élet mozgató lelke, nz Ipád munkáihoz szükséges nyers géperők kútfeje, forrása s ha ez a forrás elapad, rög­tön megcsökken az ipari termelés árama. Viszont az ipari termelés betegsége a szén- bányászatot válságba rágadja magával. A gazdasági életnek ez a circiüus vitiosusa fenyegeti ma Amerikát és Európát. Amerikáiban főleg Európa háborús bé­nultsága és vásárló képességének sülyedése miatt erősen hanyatlott az ipari termelés, tehát ehhez arányitva csökkent a szénszük­séglet is. A szénbányászat azonban egy da­rabig a régi szükségletekhez mért régi üzemmel dolgozott, tehát túltermelés állott elő- Egész kőszénhegyek fölhasználatlanul, eladatlanul hevernek Amerikában a tárnák torkainál A bányauraknak megcsappant szükséglethez mért arányban vagy csökken- teniök kell a bányaüzemeiket, vagy ugyan­olyan arányú bér lesz állítást kelj végrehajta- niok. íme, itt a köldökpontja, a magyarázata ennek a most kezdődő grandiózus bérharc- mozgalomnak, amelynek a bányászat terén eddig párja nem volt. Van azonban az amerikai: sztrájk eseté­ben egy enyhítő mellékkörülmény is, ami kissé gyengíti a mozgalom tragikus színeze­tét. Ez a spekuláció jelenléte. A bányatulaj­donosoknak mégis, mintha kapóra jönne ez a sztrájk, mert így sietve és aránylag talán még jobb áron is adhatnak túl a most föT- használatlanul heverő nagy készletükön. A szénel'látás későbbi megrekedésétől félve ugyanis, az ipari szénfogyasztók valósiznüleg nagyobb szén-tömegeket fognak azonnal le­kötni, hogy hosszabb időre biztosíthassák üzemeik zavartalan munkai oly t o nos sá gá k Ezért nagyobb lesz a kereslet s a kereslet következtében jobb lesz a szén ára- És a bányatulajdonosoknak nem is kell több, sőt a bányamunkások ás csupán ezt akart' Mert akkor a bérleszállitás és béremelés közti differenciát egy kis jóakarattal a fo­gyasztóra hárítják át. Ebben azonban mégis sok a rózsaszín optimizmus. Ezzel szemben nagyon köny- nyen lehetséges, hogy a tőke és munka közt valóban fönnálló érdekközösség felismerése helyett az ellentétek mesterséges kimélyitése fog a széniparban bekövetkezni. Ez pedig katasztrófát jelentene, aminthogy a tőke és munka harca mindig katasztrófára vezet. Ennek a harcnak nemcsak mind a két fél, de elsősorban a közből álló harmadik, a fo­gyasztók osztálya, egy szóval együttvéve a társadalom egésze issza meg a keserű le­vét. Ez pedig nem érdeke sem a tőkének, sem a munkásnak, legkevésbé a társadalom­nak. A társadalom érdeke nem a harc, ha­nem a tőke és a munka békeszövetsége, mert a narc rombol, a béke épít. Azért a társadalom és az államok hasonló esetben nem nézhetik érdektelenül a harcot, mely végeredményben az ő bőrükre megy, hanem vagy meg kell értetniük a harcoló felekkel, vagy rájuk kell kényszeríteni a megértését annak, hogy a társadalom érdeked elsőbbek, mint az osztály érdekek. — (Újra megnyílt a határforgalom Már- marossziget felé.) Aknaszlatinai tudósítónk jelenti: A Mármarosszigetre vezető híd javítása a napokban befejezést nyert s igy a határforgalom ezen az utón újból meg­nyílik. dyii!k@isÉ3 ® miavai országúton A mulatság vég© — Féiig meztelenül egy kazalban találták meg a gyiikos kereskedő­segédet Pozsony/ szeptember 3­(Pozsonyi tudósítónk telefonjelentése.) Hétfőről keddre virradó éjjel a miavai or­szágúton vérbefagyott holttestet találtak. A halott férfi felsőruhái hiányoztak, fejéből még mindig szivárgott a vér- A vizsgálat megálla­pította, hogy a halott Bantakovics János 35 éves miavai munkás, aki az ottani alagutépi- tésnél volt alkalmazva. Halálát erős ütéstől eredő agyvérzés okozta, úgy hogy a szerencsétlen ember saját vérében íuí3 íadt meg. A nyomozás azonnal erélyesen megin­dult, mert alapos volt a gyanú, hogy a szeren3 esetlen ember bűntény áldozata lett. A nyomozás során megállapítást nyert, hogy Bardakovics János előző este egy kocsmában együtt mulatott Gáspár Pál 31 éves kereskedősegéddel. A két ember éjfél tájban együtt távozott a korcsmából- A csendőrség ezeken a nyomokon indulva Gás3 pár keresésére indult- akit munkaadójának szaTnakazIában találtak meg félig meztelenül. Gáspár a kazalban aludt, amikor a csendőrök odaérkeztek. Mikor álmából fel­ébresztették megijedt, szólni sem tudott, csak némán mutatott az istálló felé, ahol megtalálták Bardakovics véres ruháit. A csendőrség rögtön őrizetbe vette Gáspárt és a kazalban fekhelyénél megtalálták Barda­kovics pénztárcáját is 37 korona tarta­lommal. A gyilkos legény nem akarta & csend­őröket a járásbíróságra követni, földre vetette magát, úgyhogy a csendőröknek erőszakkal kellett elvinniök. A járásbíróságon Gáspár töredelmes vallomást tett. Elmondotta, hogy este együtt mulattak Bardaikoviccsal a falu kocsmájában s hazafelé menet összevesztek. Dulakodás közben kővel fejbesujtotta barátját, de nem akarta meggyilkolni, sem kirabolni. A tárcát is csak akkor vette el tőle, amikor az ütéstől ájultan esett a földre. A gyilkos kereskedősegédet a pozsonyi törvényszék fogházába szállították. |g^^ .fs * np ^ az ®li@i%sék iwnsentröciéiifól Elejtik a kétszázalékos feltételt a második skrutsmum- feaa — Fe]vesztett kapkodás a választói novella kertii Prága, szeptember 3. Megírtuk, hogy a koalíció meg akarja változtatni a választási törvényjavaslat szö­vegét olyképpen hogy a második skruíínium- ban törlik a kétszázalékos választási kulcs­szám feltételét. A koalíció a kétszázalékos feltétellel akarta lehetetlenné tenni a kisebb pártokat, amelyek önállóan akartak föllépni a választásokon. Az ellenzék, amint ezt a Napravo vezércikkében is megállap'tja, na­gyon jól megértette a koalíció szándékát és ennek kivédésére rögtön meg is indultak a tárgyalások, hogy az ellenzéki pártok közös frontban vegyék fel a harcot a mai kormány- rendszer ellen. Most a koalíció attól fél hogy ez a vá­lasztási reform csak megerősítené az el­lenzéket. Az ellenzék ugyanis a koncen­trálódással óriási eredményt érhetne el a választásoknál Ezért mondtak le most a koalíció vezérel eredeti tervükről, hogy meghátrálásukkal kerüljék ki a ve­szélyt, amit saját maguk idéztek elő. Ennek a ténynek óriási jelentősége van — írja a Napravo. Arról van ugyan s szó, hogy ha a kétszázalékos feltételt törliik, nem fog-e az ellenzék úgy gondolkozni, hogy7 nem szükséges az egyesülés, hanem minden párt külön utón haladhat. Éppen ezt várja a kormány, amely ebbe az irányba szeretné terelni az ellenzéki tá­bort. Valójában pedig arra számit, hogy ha egyes kisebb ellenzéki pártok külön-külön listával el is érnek egy-egy mandátumot, a kétszázalékos választási kulcsszám feltétele nélkül, a többi skrutiniumban azonban eles­nek a mandátumoktól s igy az ellenzéki sza­vazatok jelentékeny része elvész és a koa­líció ölébe hull. Ez esetben a koalíciónak nem kellene tartania attól, hogy a megosztott és szétforgácsolt erejű ellenzék veszélyeztet­hesse a kormány hatalmát és többségét. A Napravo figyelmezteti az ellenzéket, hogy ne üljön fel a koalció újabb félre­vezetésének mert hisz éppen a koalíció félelme mutatja meg azt az utat, amelyen az ellenzéknek haladnia kell: vagyis az egységes föllépés, a következés utján. A Napravo intése igen figyelemre méító, bár igaz, hogy ez a ügy emez tét és nem a ki­sebbségeknek, hanem a cseh ellenzéki pár­toknak szól és valószínű, hogy Prasek párt­ja ezzel mintegy meginvitálja a most alakuló uj cseh pártokat az egyesülésre. De a józan szó nagy tanulság a kisebb­ségi pártoknak is arra, hogy tovább folytassák akciójukat a közös front léte­sítéséért, most már világos, hogy a koa­líció a legkomolyabban fél az ellenzék választási győzelmétől. Az elvi kérdésekben való kapkodás bi­zonyítja, hogy a koalíció máris elvesztette a fejét. ' numerus cisusus a kassai magyar iskolákban Szeptemberi seregszemle a zsufolt iskolák fölött — A délutáni oktatás réme — Mostoha sors jutott a magyar gimnazistádnak — Csak építéssel lehet a bajokon segíteni Kassa, szeptember 3. Gyerekzsivajtól hangosak az utcák, pöt­tömnyi emberkék szaladgálnák nagy táskák3 kai, rajztömbökkel .az iskolák előtt, holnap Kassa valamennyi iskolájában megkezdődik a tanítás* Egy kis körutat végeztünk tehát az iskolák környékén, hogy megígyeljük, vájjon az idei tanév biztatóbbnak igérkezik-e az eddigieknél, vájjon iskolaügyünk immár a hetedik esztendőben eljutott- e a stabilizá3 1 adáshoz és különösképpen vájjon a magyar iskola ügyben mutatkozik-e haladás? Sajnos, ez a kis közszemlénk nem hozott megnyugtató feleletet. Keletszlovenszkó kuk turközéppontjának iskolai viszonyai még mindig messze vannak attól az állapottól melyet kielégítőnek nevezhetnénk, s külö­nösen a magyarságnak van oka panaszkod­ni, mert az állapotok nem hogy javulnának hanem sok tekintetben rosszabbodtak. sa lehetetlen, mert a túlzsúfoltság miatt az első osztályosok délután járnak iskolába Nagy nehezen kiverekedtük a múlt eszten­dőben, hogy a magyar gimnáziumban délelőt3 ti oktatás legyen, Most a délutáni oktatás testet, szelle­met gyilkoló része az egészen fejletlen hatéves fiukra s leánykákra nehezedik. Ebben az épületben van a magyar pol­gári iskola két osztálya több, mint 150 nö3 vendékkel. Bár Kassa város tanácsa a múlt tanévben határozatot hozott arra vonatko­zólag, hogy a Hunyady-utcai iskola kizáró3 lag a magyar oktatás céljait szolgálja s ab­ban szlováknyelvii intézetet elhelyezni nem -szabad, a tanfelügyelőség semmit sem tett ennek a határozatnak realizálására és ebben az épületben préselte össze a szlo3 vák polgári leányiskola több, mint 500 növendékét 3 tanteremben. A logszomorubb a helyzet újból az omi­nózus Hunyady-utcai magyar elemi isko3 Iában, amelynek egyemeletes épülete a különböző iskolák összezsufolása következtében még mindig túlzsúfolt- Ebben az intézetben van elhelyezve a magyar elemiiskola, több mint 600 gyermek, 9 tanteremben, egy-egy ősz3 tályra tehát 80snál több gyerek jut. Az isko­la szellőztetése, friss levegővel való átjáratá­Az állapotokra jellemző, hogy ennek az intézetnek nincs igazgatói, nincs tanári szo­bája, egyetlen odú a közös igazgatói iroda, tanári szoba s egyúttal az igazgatónőnek ma­gánlakása is, úgy hogy az igazgatónő a szü3 löket nem is fogadhatja, vagy a folyosón kénytelen tárgyalni velük. Természetesen a szükséges helyiségek, mint torna- és rajzte­rem sem állanak rendelkezésre, sőt a ma3 gyár polgári fiúiskolának nincs rajztanára sem. S Nemcsak a magyar iskolák túlzsúfoltak, ilyenek a szlovák intézetek is, elsősorban a Rákóczi-köruti férges iskolaépületben elhe­lyezett szlovák polgári fiúiskola. Ezt az épü3 letet két részre osztották, az egyetlen a szlo­vák leánygimnáziumot helyezték el s ez u luxusiskola, melynek mindössze 200 növen­déke van, kiszorítja s összezsúfolja a szlo3 vák polgári fiúiskolát. A leánygimnáziumnak nincs gyökere és létjogosultsága Kassán, növendékeit a köztársaság legtávolabbi részeiről tobo­rozzák össze, amikor a kassai illetőségű gyerekek kiszoru’nak az iskolából h®íy3 szűke miatt. A többi iskolában olyan nagy a zsúfolt3 ság, hogy a jelentkező gyerekeket, bár még iskolaköteles korban vannak, egyszerűen visszautasítják. Hivatalos adatok szerint ma 300 iskolaköteles kassai gyereket nem írat­tak be iskolába s a törvény megszegése miatt bizonyára a szülőket fogják sújtani, holott az iskolaköteleseket el sem lehetne helyezni. Hogy ezek a gyerekek nem részesülhet­nek a kultúra áldásaiban, annak jó részben az áíkos dotaznik3rendszer az oka. Ez a bü­rokratikus intézmény a középkori inkvizíció­ra emlékeztet,, mert beszerzése napok fárad­ságos munkájába kerül. Miután az igazgatók csWx minden hónapban állítják ki ezeket a bi­zonylatokat és nemzetiségi szempontból, hogy a gyerekeket szlovák iskolákba kény­szerítsék- száz és száz nehézséget támaszta­nak, a többnyire órabéres szegény szülők nem tudják beszerezni a dotaznikoí és innen van az, hogy Kassán ma 300 iskoiakö’dles gyerek egyáltalán nem iratkozott be. Az iskoíaigazgatósá3 , gok hozzá még illetőségi bizonyítványt is követelnek. Kassán ezzel a numerus clausus'>'reíidszerét a magyar gyerekekkel szemben intézményesen bevezették. A magyar gimnáziumban némileg javul­tak az állapotok, de itt is ezernyi a baj. A gimnáziumnak 550 növendéke van, újból 12 osztállyal, ezekből a II—V. párhuzamos- Az első osztályban 60 növendék van s bár töb­ben jelentkeztek, ezeket visszautasítják/ mert a törvény értelmében akkor párhuza3 mos osztályt kellene szervezni. Az iskola egyik termét a szlovák reálgimnázium foglal­ja el, melynek több mint 800 növendéke van s így a volt premontrei főgimnáziumban nem fér el. A magyar intézetben nincs szertár, rajzterem, tornaterem és mivel a szlovák gimnáziumban ezeket a termeket tantermek­nek használják, a magyar iskola csak dél3 után juthat a szertárak használatához- A lehetetlen iskolaügyi viszonyokon csak az segítene, ha a kormány teljesítené ígé­retét és iskolaépületeket építtetne. A mai kormányzati rendszer mellett erre nincs kilátás. H;szen még az iskolák kifesté­sere sem utal a minisztérium pénzt, azzal a lakonikus válasszal, hogy nincs. A pénz kell a hadgyakorlatokra s a választási kampányra. UjM lényégét a íeifilssiráfü Prága, szeptember 3. A texíilmunkások bérharcában tegnap is eredménytelenül sza­kadtak félbe a tárgyalások. Az egyezkedés kudarca nagy idegességet keltett a munká­sok körében. A Perutz-cég gyáraiban tegnap délután újból kitört a sztrájk. Emiatt délután a gyárosok már nem is tárgyaltak a munká­sokkal. A munkások bizalmiférfiai tegnap este ülést tartottak Libefíben, amelyen elhatároz­ták, hogy fölszólítják a gyárosokat föltételeik szabatos közlésére, mert különben a tárgya­lások sohasem vezethetnek eredményre. El­lenkező esetben újból kihirdetik a textilipar­ban az általános sztrájkot. — (Kiöntött a Duna Budapesten.) Buda­pesti szerkesztő ségünk jelenti telefonon: A Duna áradása elérkezett Budapestre és ma 580 cin magasságot ért el. Az áirviz elön­tötte az alsó rakpartot és a margitszigeti ár­területet. A földművelésügyi minisztérium vízrajzi osztálya jelentése szerint az áradás kulimniáioiója már ma éjjelre várható, úgy hogy Óbudát veszedelem nem fenyegeti. I “I® Sérvben szövedék + | ? Egyetlen biztos védelmet nyu}t a lágyék, £ ? here, comb és köldöksérvnél a mi tökélete- u í sitett rugónélkUU sérvkötönk, mely éjjel is $ i hordható. Mindenféle bandázs operáció & után, lógó has, gyomor- és anyaméhsillye- $ ^ désné!. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Fia- p ? nell has-, hát- és mellm'elegitő $ I „Ryg58a“Köísz8rSiáZí5Fa(lslava, Duna-a. 51. 8 ( Árjegyzék ingyen ^ \ A vidéki felek még aznap elintéztetnek .ó

Next

/
Oldalképek
Tartalom