Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)
1925-09-03 / 198. (941.) szám
Bmm Icilsirf fr.^romóvl fogházra ítélték Küiöii-.úasztották a három vádat —A bíróság elrendelte a zárt tárgyalást Mimidig közel fekszik a gondolat, hogy csak egy tucat képviselőnek kellene otthagyni az egységes pártot és akkor uj helyzet állana eilő a kormány számára. Ámde Bethlen hívei azzal felelnek az aggodalmaskodóknak, hogy Bethlen is tanult matematikát, ösmeri ezeket a számarány okát, ha tehát nem törődik velük, akkor meg lehetnek hozzá a megfelelő jó okai. — Amiket itt elmondtam, ezek az indokok termelik a folytonos újra és újra megnyilvánuló kabinet-rekonstrukciós híreket. Én azt hiszem, hogy ezeknek nincs komoly alapjuk. fia van még valahol valami nehézsége Bethlennek, úgy azt az elmosódó, felbukkanó, levegő után kapkodó régi különítmény! rendszer csökevényeihen lehet elképzelni. — Egyébként Bethlen helyzetét még annak is szilárdnak kell tekintenie, aki ezt politikailag nem szívesen látja. De az ilyen kritikus levonja a konzekvenciákat Bethlen szalmára és azt mondja, hogy mennél erősebb a pozíciója, mennél nagyobb a kormányzati hatalma, annál nagyobbak a politikai és erkölcsi kötelezettségei a lerongyolódott ország gazdasági, kulturális és társadalmi ujraíeí- épilésére. Ezután az ismeretes Masaryk-interjúra tereltük a szót és az abban érintett dseh- szlovák—magyar kiegyezés kérdésére. — Ami a közvéleményben elterjedt Ma- saryk-féle kombinációkra vonatkozik, azokra tapasztalataim szerint fájdalommal csak azt mondhatom, hogy ha nem is haltak meg, de olyan tetszhalottak, akiknek feltámadásához prófétákra lesz szükség. — Én úgy Magyarország, mint Csehszlovákia érdekében bölcsességnek, államférfiul előrelátásnak vélelmeztem és vélelmezem ma is a közvéleményben elterjedt Masaryk-féle gondolatokat, semmi kétségem sincs benne, hogy az utókor ezekben az államférfin legmagasabb bölcsességnek és jö- vőjpelátásnak jeleit fogja ünnepelni. Ám Klopstockról is azt mondta Lessing, hogy „inkább olvasnátok, sem minthogy dicsértek" — én is jobb szeretném, ha a jelen tények és az eredmények és nem a jövő tortám lem’bölcsészet ünnepelné e gondolatviszonylatokat. — Hogy mit tapasztaltam most Prágában? Mondhatom, hogy szenzációs politika^ tapasztalatom van, mert itt legnagyobb meglepetésemre azt a vélelmet találtam Magyarországról, hogy nem vagyunk érettek a demokráciára! — Akinek van érzéke a politika finom nüánszaiban is megnyilvánulható döntő karaktervonásokhoz, az meg fogja érteni, hogy szenzációsan hatott rám ez a tapasztalatom. — Ha nem is kérdeznek, önkénytelenül is számra jön a szó, hogy a Prágai Magyar Hírlapról beszéljek. Kevés magyar újságnak volt még az a szerencséje, hogy olyan nagy hivatást kellett betöltenie, mint ennek a lapnak. Ennek a lapnak hivatása összefoglalni a szlovenszkói magyarságot érzelmeiben és érdekeiben, képviselni Őket úgy, hogy amit a lap mond, azt az egész szlovenszkói magyarság mondta légyen- Más utón ezt el se lehet érni, mint egy mindennap a helyszínén lévő és szavát hallató napilap által. A Prágai Magyar Hírlapnak kell a hivatalos Csehszlovákiában a magyarság törvényes álláspontját képviselni. De hivatása ennek a lapnak az egész magyarság kulturális azonosságát is művelni és képviselni. Végül ennek a lapnak föladata a gazdasági kapcsolatot fejleszteni és kikövetelni Csehszlovákia és Magyarország közt- E föladatnak azonban a lap csak akkor terelhet meg, ha a szlovenszkói magyarság megérti a lap nagy föladatait. Minden szlovenszkói magyar házban — akárminő más lapot járatnak is — ott kellene lenni a Prágai Magyar Hírlapnak is, mint speciális föl- adatot teljesítő orgánumnak. És minden szlovenszkói gyárosnak és kereskedőnek hirdetéseit olvasnunk kellene a Prágai Magyar Hírlapban. A közönségnek és a szerkesztőségnek ekkép kellene egymást támogatniok. Hihetetlen erejű hatása van egy lapnak, ha hasábjairól millió embernek a szava szól a füleknek! AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Sorsicifcicf mindenki csak BaSpieit is Tsa DankMzáHao vesz, BraíisSawa, Ratinitná uB. Tfilefon 1020 ás 230;. Budapest, szeptember 2. Budapesti szerkeszt ősegünk jelenti telefonon: A budapesti! büntető törvényszék Tőre ky-tan ácsa ma délelőtt kezdte meg Be- niczky Ödön ismeretes ügyének főtárgyalását.' A királyi ügyészség kormányzósértéssél, hivatali titok megsértésével és tiltott közléssel vádolja a volt belügyminisztert „Az Újság" című budapesti napilapban megjelent tanúvallomása miattA vádait Strache Gusztáv főügyész képviseli, a védelmiét Vajda Ödön dr. látja el. A bíróság a három vádat külön-választotta és pedig a tiltott közlést elkülönítet te', a másik kettőt pedig egyesitette. Elsősorban a tiltott közlés ügyében kezdik meg a tárgyalást. Beniczky Ödön a hozzá intézett kérdésekre kijelenti, hogy nyugalmazott belügyminiszter, 47 éves, Zólyomban született és sajtó-, valamint párbaijvétségekért öt ízben volt kisebb-nagyobb fogságokkal büntetve. Sztrádáé Gusztáv a zárt tárgyalás elrendelését kéri, amivel szemben a védő ellenzést jelent be. Rövid tanácskozás után a bíróság elrendeli a zárt. tárgy áfást és a termet kiüritteti. Az ítéletet, amelyre valószínűleg a késő esti órákban kiér ül sor, szintén zárt tárgyaláson fogják kihirdetni. A mai tárgyaláson a koroiónyzósértés Prága, szeptember 2. A bányamunkások tegnap a prágai népházban országos tanácskozást tartottak, amelyen 48 koalíciós bányaszervezet és 28 bányamunkástanács volt képviselve. A képviselők a bányamunkások válságos helyzetéről és annak következményeiről tettek jelentést. Rámutattak arra, hogy a bányamunkások életnívója 20 százalékkal csökkent a háború előtti nívóval szemben. A konferencia elhatározta, hogy emlékiratot nyújt át a kormánynak, amely a bányamunkások követeléseit és panaszait tartalmazza. A bányamunkások képviselői ma folytatják tanácskozásaikat és a mai nap folyamán nyújtják át határozatukat, mely többek között a következőket tartalmazza: Az országos konferencia bizalmat szavaz képviselőinek. Tiltakozik az ellen, hogy a kormány, valamint a bányatulajdonosok nem vették tekintetbe a bányamunkások határozatait. A széniparban óriási a válság, 1Ö.0Ö0 A Národni Listy mai száma Droz Károly, a Podkarpatská Rus cirnü lap főszerkesztőije tollából „Kié a Tátra?" címen egy elvakult, vad sovinizmussal telített cikket közöl, amely fölháboritó gyűlölet hangján beszél a tátrai magyar és zsidó vendégekről. Visszapillant 1919-re s elmondja, hogy amikor ő a Tátrába érkezett, üresek voltak a szállodák, kirabolva a villák és fölrobbantva a hidak. De a Tátra a miénk — írja Droz —, mert a cseh nép, a légionáriusok, a szó- kolisták és katonák voltak azok, akik birtokba vették és újból rendet csináltak oda- fönn. Évről-évre nőtt a turistaforgalom, jöttek csehek, sőt szlovákok is. Huszonegyben s huszonkettőben cseh szótól és énektől visszhangzott a Tátra. De ezután újból mozgolódni kezdtek az „ellenségek". A magyarok és németek kiszorították a szláv beszédet és ismét kezükbe vették a Tátra vezetését. — Előbb csak kevesen jöttek — meséli a nagy sérelmet Dro2 ur —, később többen és mindinkább kihivóbban viselkedtek- Mindenütt föltűntek az ö impotens mongol vérükkel és hallatlan faji tolakodásukkal. Efféléi tették, hogy ők csak tűrt vendégei a Tátrának és szemtelenül agitálnak Felsőmagyarország íölujitá- sáért(?!). Nekünk régi tátraiaknak (Drog ugyanis négy éve ismeri a Tátrát) nem tetszik ez a veszélyes invázió. Most júliusban, amikor újból a Tátrába jött, a gyorsvonaton egy cseh turista azzal fogadta: „Maga a Tátrába megy? Hiszen ott ügyét vették elő. Délutáni három órakor hm dette ki ia bíróság az Ítéletet. Beniczky Ödönt sajtó utján elkövetett kormányzósértés miatt 3 évi fogházra, mint főbüntetésre, 15 millió korona pénz- büntetésre, mint melékbüntetésre átélte a bíróság. Ezen kívül a volt belügyminisztert há* rom évi hivatalvesztésre és politikai jogainak ugyancsak három évre való elvesztésére itéjte- Az ítélet indokolásában a bíróság kimondja, hogy Beniczky bűnére semmiféle enyhítő kös rülményt nem talált. Sőt súlyosbító körülménynek vette a cikkben foglalt vádak súlyos és durva halmazát, valamint azok célzaíos voltát. Sztraohe Gusztáv ügyész megnyugodott az ítéletben, Beniczky és védője azonban a bűnösség megállapítása miatt semmiségi pa- nasszal élt. Ezután az ügyész indítványozta hogy tekintettel a büntetés súlyos voltára és azon körülményre, hogy szökéstől lehet tartani. a bíróság rendelje el Beniczky Ödön !e= tartóztatását. Rövid tanácskozás után a tanács helyt ád az ügyész kérésének. A tiltott közlésért Beniczky Ödönt, valamint az Az Újság felelős szerkesztőjét holnap fogják felelősségre vonni. munkást elbocsátottak s további üzemredukálás várható. A konferencia szemrehányást tesz a kormánynak, hogy minden államban történtek már lépések a szénkrizis elhárít ás áira, csupán miniákmk nem- A kormány semmit sem tett, hogy 120.000 munkás helyzetén javítson. Végül meghatalmazza a bányamunkás- szervezeteket, hogy kellő pillanatban minden célravezető eszközt igénybe vegyenek a bányamunkások létérdekeinek béremelés utján való biztosítására. Felszólítják a munkásokat, hogy őrizzék meg egyetértésüket, mert elkerülhetetlen harcok előtt állanak. Az emlékiratban a szénadó eltömését, a szállítási díjszabás csökkentését és a béremelést követelik. Követeléseiket azzal indokolják meg, hogy 1924 óta körülbelül 22 százalékkal csökkent a pénz vásárló ereje, ezzel szemben nyolc széntársaságnak, amely 40.000 munkást foglalkoztat, 15 százalékkal emelkedett a tiszta jövedelmecsupa magyarok, németek és zsidók vannak. Jó étvágyat kívánok Önnek! Ótátrafüreden mindenütt görbe orrok és gulyáson hízott potrohok vannak. Cseheket már hiába keresnénk." Különösen Tátralomniccal nincs Droá ur megelégedve. A padokon mindenütt csak a „kövér magyarokat", a sétatereken meg a „jellegzetes illatú zsidó arcokat" látja. Az államellenes magyarok és zsidók főfészke azonban mindig Ótátrafüred volt- Ott — szerinte — szlovákul egy szót sem tudnak s a cseh turistákra csak orrukat fintoritják.. — A Tátrát elveszítettük, — összegezi Droz ur. Nem érdemli meg tulajdonképpen Droz ur, hogy ízléstelen és goromba cikkét eny- nyire ismertessük, de Prága egyik legkomolyabb lapja kompromittálta ezzel a nivótlan- sággal saját magát s így kénytelenek vagyunk a cseh sovinizmus újabb eltévelyedésére rámutatni. A Národni Listy külföldön is egyike a legolvasottabb cseh lapoknak, igy a külföld közvetlen forrásból értesülhet, miképpen csábítgatják a cseh fascisták a külföldi gazdag magyarokat, németeket és zsidókat a tátrai fürdők látogatására. Ez igazán a legstílusosabb külföldi propaganda a cseh vendégbarátság megismertetésére és a tátrai vendégforgalom emelésére. A külföldiek bizonyára meggondolják, hogy drága pénzüket ezentúl vájjon ilyen barátságos légkörű csehszlovák fürdőkben költsék-e majd el. Azonban egyben igazat kell adnunk Droz urnák. A Tátra tényleg nem a cseheké- A Tátra a tátraiaké, a tátravidéki őslakosoké, akik bi3 zony szlovákok, németek, magyarok, lengyelek és rutének — de csehek semmiesetre nem. A Tátra szépsége pedig azoké, akik azt ápolják. A Kárpátegyesületé, amelytől a fordulatkor a‘ légionárius turisták jogtalanul elvették a menházait és minden vagyonát. Ez volt az egész elesehesitésc a Tátrának. Így könnyű volt csehesiteni. Arról pedig a Tátra nem tehet, hogy mégis több magyar, német és zsidó fiirdővendég van a világon, mint cseh. Úgy látszik azonban, hogy ez a színvonaltalan, támadó cikk egész mást céloz. Ez akar lenni a bevezetése annak az akciónak, amely Marienbad után a tátrai fürdők cseh kézre való elbolsevizálását tűzte ki legközelebbi céljául. 1 tiíifri reformálások az essjMz is magyarság vóáeliiiéüei A gömöri református egyházmegye a magyarság kulturális és vallási sérelmei ügyében a népszövetséghez fordul — Beszámoló a reformátusok két augusztusi gyűléséről — Saját tudósítónk jelentése — Rimaszombat, szeptember 2. A gömöri református egyházmegye augusztus hóban két nagyjekntöségü ülést tartott. Tizenegyedikén Csízben Buzy Márton esperes és Tornaliyay Zoltán egyházmegyei gondnok elnöklete alatt folyt le évi rendes közgyűlése, melyen résztvett Páló- czi-Czinke István püspök is, második ülése pedig Tornaiján 27-én, amikor is az egyházmegyei iskolák államsegélyének megvonása, illetve beszüntetése tárgyában rendkívüli közgyűlést összehívni volt kénytelen. A csizi évi közgyűlésen Czinke püspök is felszólalt. Megdöbbenésének adott Kifejezést az egyházmegye afelett, hogy a csehszlovák állam jelenlegi kormánya minden vallás- és egyházellenes mozgalom és l'*ány- zat támogatója s a hit és lelkiismereti szabadság ellen folytonos sérelmeket követ el. Tiltakozott az egyházmegye az ünnepeltörlő törvény ellen s felírt a kon verthez, hogy követelje az évezredek folyamán kialakult keresztijén ünnepi rend visszaállítását és tisz- telet'bentartását, követelje a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó törvény megtartását, az illetőségi hajszák megszüntetését, az egyház visszatartott államsegélyeinek kiutalását. Ha pedig a kormány nem hajlandó ezeket teljesíteni, összes nemzetiségi, önkormányzati és vallási sérelmeinket foglalja a konvent egy memorandumba és terjessze a népszövetség és a hágai nemzetközi bíróság elé* Letárgyalta aiz évi közgyűlés az esperes! évi jelentést, a gyámintézet, számvevőszék, lelkészegyesület beadványait és jelentéseit. Beiktatta Ablonczy Pál hanvai lelkészt tanácsbÍrónak, Zajdó László zsipi lelkészt főjegyzőnek, Boza Lajos, Mózes János, Litkey György, Gáspár János, Tomiory Lajos, Ruszkay István tanítókat egyházmegyei tanitóképviselőknek, megerősítette Lenkey Lajos runyai és Székely Bertalan szutori lelkészek megválasztását, megerősítette állásukban és feleskette az újonnan választott tanítókat. Délben közebéd volt a csizi gyógyház- vendégllőben, ahol Pálóczi-Czinke István püspök, Dusza János, Ablonczy Pál, Kövér Árpád és Zajdó László szólaltak fel. Délután az egyházi bíróság tartotta meg zártülését, melyen több fegyelmi ügyet intéztek el. A Tornaiján augusztus 27-én megtartott rendkívüli közgyűlés megtartását az is- kolaügyi minisztérium ismert iskolabeszüntető „takarékossági" rendeilete tette indokolttá, Itt Tornaliyay Zoltán gondnok és Dusza János tanácsbiró tartottak a nagyszámú egyházi képviselők előtt gyújtó hatású lelkes beszédet, melyek hatása alatt a közgyűlés egyhangúlag, vita nélkül elfogadta Dusza János öt pontból álló indítványát. Nevezetesen tiltakozott a kormány iskolabeszűutető rendelete ellen: felírt a kon- venfhez e rendelet visszavonása érdekében, felkérte, a konventet. hogy ha a kormány a tanítók államsegélyét betiltaná, vagy velük szemben kadiatalmat alkalmazna, tegyen panaszt a közigazgatási bíróságnál és ha a szükség kívánja, a népszövetségnél és a hágai nemzetközi bíróságnál. Az elmozdiott tanítókat utasította a közgyűlés, hogy helyükön maradjanak, a tanítást szeptember 1-én — fegyelmi eljárás terhe mellett — megkezdjék, más állomáshelyre e tanévben nem pályázhatnak és őket más helyre megválasztani vagy elvinni nem szabad. Megbízta a közgyűlés az elnökséget, hogy hasonló határozat hozatala végett sürgősen keresse meg a többi egyházmegyéket is. Ili harcolt elül a csehszlovák hánualpar A bányamunkások országos gyűlése — Kö vetéléseiket emlékiratban nyújtják át a kormánynak Elvakult nacionalista támadás § tátrai líráik ellen „Kié a Tátra?" — A Národni Listy boírányctkke — „Gulyáson hízott potrohok és jellegjJilntn irrflfílitís arrrtk“ Csütörtök, szeptember 3.
