Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)

1925-09-03 / 198. (941.) szám

Bmm Icilsirf fr.^romóvl fogházra ítélték Küiöii-.úasztották a három vádat —A bíróság elrendelte a zárt tárgyalást Mimidig közel fekszik a gondolat, hogy csak egy tucat képviselőnek kellene otthagyni az egységes pártot és akkor uj helyzet állana eilő a kormány számára. Ámde Bethlen hívei azzal felelnek az aggodalmaskodóknak, hogy Bethlen is tanult matematikát, ösmeri eze­ket a számarány okát, ha tehát nem törődik velük, akkor meg lehetnek hozzá a megfelelő jó okai. — Amiket itt elmondtam, ezek az indo­kok termelik a folytonos újra és újra meg­nyilvánuló kabinet-rekonstrukciós híreket. Én azt hiszem, hogy ezeknek nincs komoly alapjuk. fia van még valahol valami nehézsége Bethlennek, úgy azt az elmosódó, fel­bukkanó, levegő után kapkodó régi kü­lönítmény! rendszer csökevényeihen le­het elképzelni. — Egyébként Bethlen helyzetét még annak is szilárdnak kell tekintenie, aki ezt politikailag nem szívesen látja. De az ilyen kritikus levonja a konzekvenciákat Bethlen szalmára és azt mondja, hogy mennél erősebb a pozíciója, mennél na­gyobb a kormányzati hatalma, annál na­gyobbak a politikai és erkölcsi kötele­zettségei a lerongyolódott ország gaz­dasági, kulturális és társadalmi ujraíeí- épilésére. Ezután az ismeretes Masaryk-interjúra tereltük a szót és az abban érintett dseh- szlovák—magyar kiegyezés kérdésére. — Ami a közvéleményben elterjedt Ma- saryk-féle kombinációkra vonatkozik, azok­ra tapasztalataim szerint fájdalommal csak azt mondhatom, hogy ha nem is haltak meg, de olyan tetszhalottak, akiknek feltámadá­sához prófétákra lesz szükség. — Én úgy Magyarország, mint Cseh­szlovákia érdekében bölcsességnek, állam­férfiul előrelátásnak vélelmeztem és vélel­mezem ma is a közvéleményben elterjedt Masaryk-féle gondolatokat, semmi kétségem sincs benne, hogy az utókor ezekben az ál­lamférfin legmagasabb bölcsességnek és jö- vőjpelátásnak jeleit fogja ünnepelni. Ám Klopstockról is azt mondta Lessing, hogy „inkább olvasnátok, sem minthogy dicsér­tek" — én is jobb szeretném, ha a jelen té­nyek és az eredmények és nem a jövő tor­tám lem’bölcsészet ünnepelné e gondolatvi­szonylatokat. — Hogy mit tapasztaltam most Prágá­ban? Mondhatom, hogy szenzációs politika^ tapasztalatom van, mert itt legnagyobb meglepetésemre azt a vélelmet találtam Magyarországról, hogy nem vagyunk érettek a demokrá­ciára! — Akinek van érzéke a politika finom nüánszaiban is megnyilvánulható döntő ka­raktervonásokhoz, az meg fogja érteni, hogy szenzációsan hatott rám ez a tapasztalatom. — Ha nem is kérdeznek, önkénytelenül is számra jön a szó, hogy a Prágai Ma­gyar Hírlapról beszéljek. Kevés ma­gyar újságnak volt még az a szerencséje, hogy olyan nagy hivatást kellett betöltenie, mint ennek a lapnak. Ennek a lapnak hiva­tása összefoglalni a szlovenszkói magyarsá­got érzelmeiben és érdekeiben, képviselni Őket úgy, hogy amit a lap mond, azt az egész szlovenszkói magyarság mondta légyen- Más utón ezt el se lehet érni, mint egy min­dennap a helyszínén lévő és szavát hallató napilap által. A Prágai Magyar Hír­lapnak kell a hivatalos Csehszlovákiában a magyarság törvényes álláspontját képvi­selni. De hivatása ennek a lapnak az egész magyarság kulturális azonosságát is művelni és képviselni. Végül ennek a lapnak föladata a gazdasági kapcsolatot fejleszteni és kikö­vetelni Csehszlovákia és Magyarország közt- E föladatnak azonban a lap csak akkor te­relhet meg, ha a szlovenszkói magyarság megérti a lap nagy föladatait. Minden szlo­venszkói magyar házban — akárminő más lapot járatnak is — ott kellene lenni a Prá­gai Magyar Hírlapnak is, mint speciális föl- adatot teljesítő orgánumnak. És minden szlovenszkói gyárosnak és kereskedőnek hir­detéseit olvasnunk kellene a Prágai Magyar Hírlapban. A közönségnek és a szerkesztő­ségnek ekkép kellene egymást támogatniok. Hihetetlen erejű hatása van egy lapnak, ha hasábjairól millió embernek a szava szól a füleknek! AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Sorsicifcicf mindenki csak BaSpieit is Tsa DankMzáHao vesz, BraíisSawa, Ratinitná uB. Tfilefon 1020 ás 230;. Budapest, szeptember 2. Budapesti szerkeszt ősegünk jelenti tele­fonon: A budapesti! büntető törvényszék Tő­re ky-tan ácsa ma délelőtt kezdte meg Be- niczky Ödön ismeretes ügyének főtárgyalá­sát.' A királyi ügyészség kormányzósértéssél, hivatali titok meg­sértésével és tiltott közléssel vádolja a volt belügyminisztert „Az Újság" című budapesti napilapban megjelent tanúval­lomása miatt­A vádait Strache Gusztáv főügyész kép­viseli, a védelmiét Vajda Ödön dr. látja el. A bíróság a három vádat külön-választotta és pedig a tiltott közlést elkülönítet te', a másik kettőt pedig egyesitette. Elsősorban a tiltott közlés ügyében kezdik meg a tárgyalást. Beniczky Ödön a hozzá intézett kérdé­sekre kijelenti, hogy nyugalmazott belügymi­niszter, 47 éves, Zólyomban született és sajtó-, valamint párbaijvétségekért öt ízben volt kisebb-nagyobb fogságokkal büntetve. Sztrádáé Gusztáv a zárt tárgyalás el­rendelését kéri, amivel szemben a védő el­lenzést jelent be. Rövid tanácskozás után a bíróság elrendeli a zárt. tárgy áfást és a termet kiüritteti. Az ítéletet, amelyre valószínűleg a késő esti órákban kiér ül sor, szintén zárt tárgyaláson fogják kihirdetni. A mai tárgyaláson a koroiónyzósértés Prága, szeptember 2. A bányamunkások tegnap a prágai nép­házban országos tanácskozást tartottak, amelyen 48 koalíciós bányaszervezet és 28 bányamunkástanács volt képviselve. A kép­viselők a bányamunkások válságos helyze­téről és annak következményeiről tettek je­lentést. Rámutattak arra, hogy a bányamun­kások életnívója 20 százalékkal csökkent a háború előtti nívóval szemben. A konferen­cia elhatározta, hogy emlékiratot nyújt át a kormánynak, amely a bányamunkások kö­veteléseit és panaszait tartalmazza. A bánya­munkások képviselői ma folytatják tanácsko­zásaikat és a mai nap folyamán nyújtják át határozatukat, mely többek között a követ­kezőket tartalmazza: Az országos konferencia bizalmat szavaz képviselőinek. Tiltakozik az ellen, hogy a kor­mány, valamint a bányatulajdonosok nem vették tekintetbe a bányamunkások határo­zatait. A széniparban óriási a válság, 1Ö.0Ö0 A Národni Listy mai száma Droz Ká­roly, a Podkarpatská Rus cirnü lap főszer­kesztőije tollából „Kié a Tátra?" címen egy elvakult, vad sovinizmussal telített cikket közöl, amely fölháboritó gyűlölet hangján beszél a tátrai magyar és zsidó vendégekről. Visszapillant 1919-re s elmondja, hogy amikor ő a Tátrába érkezett, üresek voltak a szállodák, kirabolva a villák és fölrobbant­va a hidak. De a Tátra a miénk — írja Droz —, mert a cseh nép, a légionáriusok, a szó- kolisták és katonák voltak azok, akik bir­tokba vették és újból rendet csináltak oda- fönn. Évről-évre nőtt a turistaforgalom, jöt­tek csehek, sőt szlovákok is. Huszonegyben s huszonkettőben cseh szótól és énektől visszhangzott a Tátra. De ezután újból moz­golódni kezdtek az „ellenségek". A magya­rok és németek kiszorították a szláv beszé­det és ismét kezükbe vették a Tátra veze­tését. — Előbb csak kevesen jöttek — meséli a nagy sérelmet Dro2 ur —, később többen és mindinkább kihivóbban viselkedtek- Mindenütt föltűntek az ö impotens mon­gol vérükkel és hallatlan faji tolakodá­sukkal. Efféléi tették, hogy ők csak tűrt vendégei a Tátrának és szemtelenül agitálnak Felsőmagyarország íölujitá- sáért(?!). Nekünk régi tátraiaknak (Drog ugyanis négy éve ismeri a Tátrát) nem tetszik ez a veszé­lyes invázió. Most júliusban, amikor újból a Tátrába jött, a gyorsvonaton egy cseh turista azzal fogadta: „Maga a Tátrába megy? Hiszen ott ügyét vették elő. Délutáni három órakor hm dette ki ia bíróság az Ítéletet. Beniczky Ödönt sajtó utján elkövetett kormányzósértés miatt 3 évi fogházra, mint főbüntetésre, 15 millió korona pénz- büntetésre, mint melékbüntetésre átélte a bíróság. Ezen kívül a volt belügyminisztert há* rom évi hivatalvesztésre és politikai jogainak ugyancsak három évre való elvesztésére itéjte- Az ítélet indokolásában a bíróság ki­mondja, hogy Beniczky bűnére semmiféle enyhítő kös rülményt nem talált. Sőt súlyosbító kö­rülménynek vette a cikkben foglalt vádak súlyos és durva halmazát, valamint azok célzaíos voltát. Sztraohe Gusztáv ügyész megnyugodott az ítéletben, Beniczky és védője azonban a bűnösség megállapítása miatt semmiségi pa- nasszal élt. Ezután az ügyész indítványozta hogy tekintettel a büntetés súlyos voltára és azon körülményre, hogy szökéstől lehet tar­tani. a bíróság rendelje el Beniczky Ödön !e= tartóztatását. Rövid tanácskozás után a tanács helyt ád az ügyész kérésének. A tiltott közlésért Beniczky Ödönt, va­lamint az Az Újság felelős szerkesztőjét hol­nap fogják felelősségre vonni. munkást elbocsátottak s további üzem­redukálás várható. A konferencia szemrehányást tesz a kor­mánynak, hogy minden államban történtek már lépések a szénkrizis elhárít ás áira, csu­pán miniákmk nem- A kormány semmit sem tett, hogy 120.000 munkás helyzetén javít­son. Végül meghatalmazza a bányamunkás- szervezeteket, hogy kellő pillanatban min­den célravezető eszközt igénybe vegyenek a bányamunkások létérdekeinek béremelés utján való biztosítására. Felszólítják a munkásokat, hogy őrizzék meg egyetértésüket, mert elkerülhetet­len harcok előtt állanak. Az emlékiratban a szénadó eltömését, a szállítási díjszabás csökkentését és a bér­emelést követelik. Követeléseiket azzal in­dokolják meg, hogy 1924 óta körülbelül 22 százalékkal csökkent a pénz vásárló ereje, ezzel szemben nyolc széntársaságnak, amely 40.000 munkást foglalkoztat, 15 százalékkal emelkedett a tiszta jövedelme­csupa magyarok, németek és zsidók vannak. Jó étvágyat kívánok Önnek! Ótátrafüreden mindenütt görbe orrok és gulyáson hízott potrohok vannak. Cseheket már hiába keres­nénk." Különösen Tátralomniccal nincs Droá ur megelégedve. A padokon mindenütt csak a „kövér ma­gyarokat", a sétatereken meg a „jelleg­zetes illatú zsidó arcokat" látja. Az államellenes magyarok és zsidók főfészke azonban mindig Ótátrafüred volt- Ott — sze­rinte — szlovákul egy szót sem tudnak s a cseh turistákra csak orrukat fintoritják.. — A Tátrát elveszítettük, — összegezi Droz ur. Nem érdemli meg tulajdonképpen Droz ur, hogy ízléstelen és goromba cikkét eny- nyire ismertessük, de Prága egyik legkomo­lyabb lapja kompromittálta ezzel a nivótlan- sággal saját magát s így kénytelenek va­gyunk a cseh sovinizmus újabb eltévelyedé­sére rámutatni. A Národni Listy külföldön is egyike a legolvasottabb cseh lapoknak, igy a külföld közvetlen forrásból értesülhet, mi­képpen csábítgatják a cseh fascisták a kül­földi gazdag magyarokat, németeket és zsi­dókat a tátrai fürdők látogatására. Ez igazán a legstílusosabb külföldi propaganda a cseh vendégbarátság megismertetésére és a tátrai vendégforgalom emelésére. A külföldiek bi­zonyára meggondolják, hogy drága pénzüket ezentúl vájjon ilyen barátságos légkörű cseh­szlovák fürdőkben költsék-e majd el. Azon­ban egyben igazat kell adnunk Droz urnák. A Tátra tényleg nem a cseheké- A Tátra a tátraiaké, a tátravidéki őslakosoké, akik bi­3 zony szlovákok, németek, magyarok, len­gyelek és rutének — de csehek semmiesetre nem. A Tátra szépsége pedig azoké, akik azt ápolják. A Kárpátegyesületé, amelytől a for­dulatkor a‘ légionárius turisták jogtalanul el­vették a menházait és minden vagyonát. Ez volt az egész elesehesitésc a Tátrának. Így könnyű volt csehesiteni. Arról pedig a Tátra nem tehet, hogy mégis több magyar, német és zsidó fiirdővendég van a világon, mint cseh. Úgy látszik azonban, hogy ez a szín­vonaltalan, támadó cikk egész mást céloz. Ez akar lenni a bevezetése annak az akció­nak, amely Marienbad után a tátrai fürdők cseh kézre való elbolsevizálását tűzte ki leg­közelebbi céljául. 1 tiíifri reformálások az essjMz is magyarság vóáeliiiéüei A gömöri református egyházmegye a ma­gyarság kulturális és vallási sérelmei ügyé­ben a népszövetséghez fordul — Beszámoló a reformátusok két augusztusi gyűléséről — Saját tudósítónk jelentése — Rimaszombat, szeptember 2. A gömöri református egyházmegye augusztus hóban két nagyjekntöségü ülést tartott. Tizenegyedikén Csízben Buzy Már­ton esperes és Tornaliyay Zoltán egyházme­gyei gondnok elnöklete alatt folyt le évi rendes közgyűlése, melyen résztvett Páló- czi-Czinke István püspök is, második ülése pedig Tornaiján 27-én, amikor is az egyház­megyei iskolák államsegélyének megvonása, illetve beszüntetése tárgyában rendkívüli közgyűlést összehívni volt kénytelen. A csizi évi közgyűlésen Czinke püspök is felszólalt. Megdöbbenésének adott Kifeje­zést az egyházmegye afelett, hogy a cseh­szlovák állam jelenlegi kormánya minden vallás- és egyházellenes mozgalom és l'*ány- zat támogatója s a hit és lelkiismereti sza­badság ellen folytonos sérelmeket követ el. Tiltakozott az egyházmegye az ünnepeltörlő törvény ellen s felírt a kon verthez, hogy kö­vetelje az évezredek folyamán kialakult ke­resztijén ünnepi rend visszaállítását és tisz- telet'bentartását, követelje a vasárnapi mun­kaszünetre vonatkozó törvény megtartását, az illetőségi hajszák megszüntetését, az egy­ház visszatartott államsegélyeinek kiutalá­sát. Ha pedig a kormány nem hajlandó eze­ket teljesíteni, összes nemzetiségi, ön­kormányzati és vallási sérelmeinket foglalja a konvent egy memorandumba és terjessze a népszövetség és a hágai nemzetközi bíróság elé* Letárgyalta aiz évi közgyűlés az espe­res! évi jelentést, a gyámintézet, számvevő­szék, lelkészegyesület beadványait és jelen­téseit. Beiktatta Ablonczy Pál hanvai lel­készt tanácsbÍrónak, Zajdó László zsipi lel­készt főjegyzőnek, Boza Lajos, Mózes Já­nos, Litkey György, Gáspár János, Tomiory Lajos, Ruszkay István tanítókat egyházme­gyei tanitóképviselőknek, megerősítette Lenkey Lajos runyai és Székely Bertalan szutori lelkészek megválasztását, megerősí­tette állásukban és feleskette az újonnan vá­lasztott tanítókat. Délben közebéd volt a csizi gyógyház- vendégllőben, ahol Pálóczi-Czinke István püspök, Dusza János, Ablonczy Pál, Kövér Árpád és Zajdó László szólaltak fel. Dél­után az egyházi bíróság tartotta meg zárt­ülését, melyen több fegyelmi ügyet intéztek el. A Tornaiján augusztus 27-én megtar­tott rendkívüli közgyűlés megtartását az is- kolaügyi minisztérium ismert iskolabeszün­tető „takarékossági" rendeilete tette indo­kolttá, Itt Tornaliyay Zoltán gondnok és Dusza János tanácsbiró tartottak a nagy­számú egyházi képviselők előtt gyújtó ha­tású lelkes beszédet, melyek hatása alatt a közgyűlés egyhangúlag, vita nélkül elfo­gadta Dusza János öt pontból álló indítvá­nyát. Nevezetesen tiltakozott a kormány iskolabeszűutető rendelete ellen: felírt a kon- venfhez e rendelet visszavonása érdekében, felkérte, a konventet. hogy ha a kormány a tanítók államsegélyét betiltaná, vagy velük szemben kadiatalmat alkalmazna, tegyen pa­naszt a közigazgatási bíróságnál és ha a szükség kívánja, a népszövetségnél és a há­gai nemzetközi bíróságnál. Az elmozdiott tanítókat utasította a közgyűlés, hogy helyükön maradjanak, a tanítást szeptember 1-én — fegyelmi eljárás terhe mellett — megkezdjék, más állomáshelyre e tanévben nem pályáz­hatnak és őket más helyre megválasztani vagy elvinni nem szabad. Megbízta a közgyűlés az elnökséget, hogy hasonló határozat hozatala végett sür­gősen keresse meg a többi egyházmegyéket is. Ili harcolt elül a csehszlovák hánualpar A bányamunkások országos gyűlése — Kö vetéléseiket emlékiratban nyújtják át a kor­mánynak Elvakult nacionalista támadás § tátrai líráik ellen „Kié a Tátra?" — A Národni Listy boírányctkke — „Gulyáson hízott potrohok és jelleg­jJilntn irrflfílitís arrrtk“ Csütörtök, szeptember 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom