Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)
1925-09-20 / 213. (956.) szám
Vasárnap; szeptember 20. Hogyan teszi tönkre az állami gazdálkodás Szlovenszkói? Csehszlovákia 1919—20/21 költ ségvetésének tanulsága! Irta: Tarján Ödön. Losonc, szeptember 18. A csehszlovák köztársaság 1919—20/21 évről közzétett zárszámadásai szomorúan igazolják, mennyire indokolt volt a szlovenszkói és ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok kritikája a mindenkori előirányzattal szemben. Azon körülmény, mely mint a centralizmusnak, Szlovenszkoval szemben politikai alaptételeként a szlovenszkói impe- rium átvétele óta kidomborodott és mely az őslakosság gazdasági érdekeinek elsorvasztásában jutott mindenkor kifejezésre, tett bennnünket az előirányzattal szemben óvatosakká, illetve adott tápot azon feltevésünknek, hogy a költségvetés zárszámadásai ránk nézve az előirányzatnál sokkal súlyosabb eredményt fognak mutatni. Az 1919 évi költségvetés a bevételi oldalon 3709,754.500 korona előirányzattal szemben ténylegesen 7.195,050.933 korona bevételt mutat ki, tehát 3.485,296.433 korona a öbblet, a kiadásoknál pedig a meg takarítás 1.420,294.859 koronát tesz ki, vagyis összesen 4.9 milliárd koronával kedvezőbb az előirányzatnál. Érhető ez, mert a pénzügy- ministerium tételei az előirányzott 1.8 mil- liárddal szemben az 5.1 miliárdot meghaladták, a vasutiigyi minisztérium bevételei pedig negyed milliárddal voltak magasabbak az előirányzatnál s a bevételek nem várt magasságához lényegesen hozzájárult a monarchiától átvett adóhátralékok behajtása, mely az állam részére lényegesen megkönnyítette az átmeneti időben az gazdálkodást. Minket Szlovenszkó és Ruszinszkó szempontjából elsősorban az érdekel, hogy összesen a megtakarításokból az egész köztársaságban kimutatott 142,134.115 koronáiból nálunk 51.975.865 koronával sikerült az elő irányzatot csökkenteni. Az 1919-es évben a bol- seviki betörés ezen körülményre vonatkozólag még némely magyarázatul szolgálhat. 1920-ban a bevételek az előirányzott 7.803,776.873 koronával szemben ténylegesen 13.578,402.828 koronát eredményeztek s a pénzügyminisztérium 7.2 milliáfdnyi bevétele, majdnem elérte az előirányzatban kontemplált összeget. A kiadás az előirányzott 11.604,090.100 koronával szemben összesen 13.931,782.326 tett ki. A túllépés a rendes kiadásoknál 1.4 miliárd a rendkívülieknél pedig 891,000.000 koronát tett ki. Megtakarításként szerepel az ut és hídépítésekre Szlovenszkóban felvet 15,050,000 koronából 5,869.372 korona, Ruszinszkóban az előirányzott 2 millió koronából 685.487 korona. A rendkívüli hídépítések tételeinél Szlovenszkóban az előirányzott 4,780.000 koronából az 1920-as évben 4,500.628 koronát sikerült a kormánynak megtakarítania. Ugyancsak vízépítéseknél a megtakarítás 727.995 korona, az állami bányáknál pedig az előirányzott 5,075.000 koronával szemben az elért megtakarítás 2,852.000 koronára rúgott. Mig az egész köztársaság területén felépítményekre előirányzott 110,869.376 korona mellett a zárszámadás 11,376.786 korona túllépést niufat, addig a Szlovenszkóra előirányzott 27,800.000 koronából 4,076.178 korona volt a megtakarítás. Az összeredmény, hogy az itt felhozott tételeknél a megtakarítások a történelmi országok részére prelimi- nált 193 millió koronából 6,400.000 a Szlovenszkóra előirányzott 66 millió koronából 12 millió koronára rúgtak. Az 1921-iki költségvetési, évben a bevételeik az előirányzott 17.298,916.630 koronával szemben elérték a 21.425,870-617 korományi összeget. A legnagyobb tételek a bevételek emelkedésénél természetesen a pénzügyminisztérium szerepei 2.6 milliárd ot meghaladó többlettel, ezenkívül a vasúti bevételek körülbelül félmilliárd többlettel. Szlovenszkó és Ruszinszkó lakosságát, azokon a sérelmeken túl, melyek az adózást törvények egységesítésének elmaradása következtében érték, közelről érinti a beruházási zárszámadás, mely egyenesen ijesztő eredményeket mutat. Az egész köztársaságban előirányzott 3863,502.691 koronával szemben a tényleges kiadás 1775,293-594 koronát tett ki, ily módon tehát a beruházásokra 2.088,209.097 koronával forditottaik kevesebbet. összesen előirányoztak: Szlovenszkó és Ruszinszkó részére 394,318-000 koronát, mely összegből a megíákaritás 316 millió koronára rúgott, mely nem jelent kevesebbet, minthogy az 1921. esztendőben Szlovenszkóban és Ruszinszkóban 77,975,000 koronát, a történelmi országokban pedig 1 milliárd 697,318.594 koronát fordított a kormány beruházásokra. Ha tehát vannak még jóhiszemű centralisták, akik a mi állításainkban ■eddig politikai elfogultságból eredő túlzásokat véltek megállapítani, ezen számok, azt hisszük, azoknak a szemét is kinyithatják. Az egyik oldalról tehát súlyos adóterhek, a megnehezített termelési viszonyok, a másik oldalon a Szlovenszkó lakosságától adók, illetékek és állami egyedáruságok elmén beszedett mdlliárdoknak a történelmi országokban való elköltése megmagyarázzák, honnan datálódik Szlovenszkó és Ruszinszkó őslakosságának napról-napra jobban érezhető elszegényedése. Magyarország gazdaságpolitikai helyzete kamarai megvilágításban A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnök© Magyarország külkereskedőiméről, az állam- és magángazdaság helyzetéről. Budapest, szeptember 19. | (Budapesti szerkesztőségünk jelentése.) A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szeptember 15-én tartottá teljes ülését, amelyen a különböző aktuális gazdasági kérdéseket felölelő napirend során Belatiny Artúr, kamarai elnök programot adó nagy megnyitóbeszédet mondott. A beszéd fontosabb részeit a következőkben ismertetjük: Az uj Kereskedelmi és iparkamara legközelebbi munkaprogramját Magyarország gazdasági helyzete szabja meg. Ha a külkereskedelmi mérleg alakulását nézzük, le- hetelen észre nem venni, hogy mennyire megnehezíti a nemzetközi forgalomban való érvényesülésünket, külkereskedelmi kapcsolataink kialakulatlan helyzete. Ha ennek az okát kutatjuk, rá kell mutatnunk, hogy hiányzik külpolitikánkból az a céltudatos irányadás, melynek nagy koncepciójába, kereskedelmi politikánk körvonalai berajzolhatók volnának. Az utolsó hét év óta még kísérlet sem történt komoly külpolitikai tájékozódás iránt. Egész külpolitikánkban alig fedezhetjük fel egy kialakult, határozott és céltudatos gazdasági, politika nyomait. A legfontosabb kamarai feladat tehát, szorgalmazni külpolitikánkban egy határozott és gazdasági élőt egyetemét kielégítő gazdasági politika inaugurálását. • Sürgetnünk kell a külkereskedelmi szerződések megkötését és a cél érdekében meg kell hoznunk az áldozatokat, melyeket az adott helyzet megkövetelj A külkereskedelem és a tranzltóforgalom fejlesztése érdekében sürgetnie kell a kamarának a kikészitési eljárás és engedélyjegyes-forgalom intézményének kiépítését, a vasúti díjszabás revízióját, kötelék! tarifák létesítését, a forgalmi adó visszatérítését a kiviteli forgalomban, adott esetekben kiviteli jutalmak engedélyezését, az előjegyzési eljárás és a vámhiíe! revízióját és ezek hozzáférhetőségének megkönnyítését, a vámjogi törvények végrehajtását és a vízumkényszer mielőbbi megszüntetésével az utazás és idegenforgalom fejlesztését. Az állam pénzügyi helyzetét vizsgálva megállapítható, hogy gazdaságunk olyan áldozatokat Kozott, amelyekre az állam létalapjainak biztosítása érdekében szükség sem volt. Egyenesen kirívó az az ellentét, mely az állampénzügyek fényes helyzete és a magángazdaság leromlott állapota között beállt és visszatetsző, hogy akkor, mikor a magángazdaság tőkeerejének jelentős része a szanálás érdekében igénybevétele tt, ugyanakkor a népszövetségi kölcsön külföldi bankhelyeken volt gyümölcsöző kamatoztatásra elhelyezve és a túlterhelt gazdaság által előteremtett államháztartási felesleg is csak kis részben és nagyon vontatottan engedélyeztetett beruházások céljára. A kamarának tehát sürgetnie kell a magángazdaság terheinek lényeges csökkentését, az adók leszállítását, az államháztartás egész vonalán a takarékosság fokozását, az egyenes adók kirovásánál mutatkozó aránytalanságok megszüntetését, a forgalmi adórenszer átalakítását fázisos rendszerre, a fényüzési adó eltörlését és a régi fogyasztási adók megfelelő visszafejlesztését. Az értékpapír-piac helyzetét a belföldi és külföldi piac felvevőképességének hiánya, a valorizáció kérdésének megoldatlansága és a mérleg-átértékelésnek még ismeretlen eredményei tartják bizonytalanságban. Itt kell hangot adnunk annak a kamarai felfogásnak, hogy a valutareform megoldása sürgősen megoldandó kormányfeladatok közé tartozik. Az ipari termelés helyzetét a belső fogyasztás mellett a külföldi verseny kiélesedése is súlyosan érinti. Gyáriparunk azonban túlnyomó nagy részében fölényesen szilárd alapokon nyugszik. Kézműiparunk pedig nagyszerű szaktudásával nélkülözhetetlen tényezője gazdaságunknak, kiinduló pontja külkereskedelmi törekvéseinknek és kristályosodási felülete azoknak a nagy feladatoknak, amelyek a munkástömegek és a nélkülöző középosztály elhelyezkedésének nehéz problémáiban előtérben állanak. A kamara tehát a jövőben is minden eszközt meg fog ragadni, hogy az ipari termelés fejlesztésének érdekeit szolgálhassa. A kereskedelmet érintő kérdések közül kiemelendők a versenyviszonyok mai egyenlőtlensége, amit az állam kereskedői tevékenysége és a fogyasztási szövetkezetek érthetetlen támogatása okoz. A kereskedelem megoldandó problémája a kötött forgalom maradványainak megszüntetése, a forgalom korlátainak lebontása, a gazdasági hírszolgálat kiépítése, végül pedig a kereskedelemellenes irányzat visszaszorítása is. Különösen erélyesen kell szembeszállnunk azzal á törekvéssel, mely a drágaság elleni akciók során ismét a kereskedelem megrendszabályozásá- nak észszerűden gondolatát vetette fel. A kamara kötelessége és felelőssége tudatában ezeknek az irányelveknek megfelelően fog Igyekezni kezdeményező és véleményadó szerepkörét az összes többi ipari és kereskedelmi érdekképviseletek segítségére és közreműködésére számítva betölteni. — Ideiglenes kereskedelmi szerződés Magyarország és Csehszlovákia között? Mint értesülünk, a magyar kormány ajánlatot tett Csehszlovákiának, hogy a két állam a legtöbb kedvezmény alapján ideiglenes kereskedelmi egyezséget kössön, hogy a lengyel-magyar kereskedelmi szerződés életbelépése folytán Magyarországon a cseh áruk differenciálódása be ne állhasson. Az ideiglenes megegyezés révén elkerülhető lenne az esetleges vámháboru. — Nehézségekbe ütközik a KSOD államosítása. Budapestről jelentik: A Kassa— Oderbergi vasút államosítása előtt még egyszer közgyűlést fog összehívni, amelyen a székhelyváltozást kimondják. A közgyűlés határozatát a magyar kormány elé terjesztik jóváhagyás végett. A magyar kormány azonban annak idején jelentős tételű kezességi kölcsönt nyújtott a KSOD-nak, amelyet most valorizáltan követel vissza. A csehszlovák kormány azon indoknál fogva, hogy a vasút évek óta deficittel dolgozik, a kölcsön egy részének törlését kérte. A magyar kormány azonban nem enged álláspontjából, mert' szerinte egyedül a csehszlovák kormány felelős azért, hogy a KSOD mérlege passzív, így a KSOD közeljövőben való államosítása elé meglehetős nehézségek tornyosultak. — Gyiimölcsértőkesstö szövetkezet alakúit Ruszinszkóban. Ungváriéi jelentik: A ruszinszkói Szesztermelők tegnap tartott ülésén elhatározták, hogy a gyümölcsexport fejlesztése céljából országos gyümölcsértékesitő szövetkezetei alakítanak. — A tengerentúli piacokon mérsékelten megszilárdult az irányzat. A csikágói terménytőzsdén a kedvező franciaországi terméshirck és a gyöngébb liverpooli kábelielentések folytán az irányzat lanyhán indult, később azonban a malmok vásárlása következtében a legutóbbi áraknál drágább áru került felszínre. New Yorkban a búzát szeptemberre 165, Csikágóban 151 centtel jegyezték. Decemberi bio::.! 151.50; májusi 154. Rozs szeptemberre 87.2jj; tengeri 94; zab 39 centet jegyzett. HB — Uj üzietóráik a pozsonyi bankokban. Pozsonyból jelentik: A pozsonyi Pénzintézetek igazgatósága elrendelte, hogy szeptember 16- tól a kötelékébe tartozó bankoknál a pénztárak délelőtt és délután is nyitva legyenek. Eszerint hétköznap a bankpénztárak reggel 8 délután 1 óráig és délután 3—fél 5-ig állanak a közönség rendelkezésére- Szombaton reggel 8—fél egyig van pénztári1 óra. — Kedvező le$z a Rima-Murány uj aranymérlege. Budapestről jelentik: A Rima- Murány R- T. az elsők sorában a közeljövőben fogja bemutatni közgyűlésének a vállalat aranymérlegét. A mérleg közzétételét nemcsak Magyarországon, de a külföldön is nagy érdeklődés várja- A külföldet nemcsak azért érdekli a Rima mérlege, mert részvényeiből jelentős tétel van odakint kihelyezve, hanem azért is, mert ez a mérleg egyúttal hifi tükre szokott lenni a magyar vastermelés üzleti konjunktúrájának is. A múlt évben a részvénytársaság 3000 magyar korona osztalékot fizetett, az idén az igazgatóság 5 vagy 6000 korona osztalék kifizetésére tesz majd javaslatot a közgyűlésnek. — A tőzsdei forgalom csökkenése Budapesten. E.dapestről írják: Az utóbbi hónapokban a tőzsdei forgalom fokozatos esése vehető észre a budapesti értékpiacon. Az elmúlt héten 9000 kötés történt, szemben a szeptember első hetének 11.000 kötésével. — A Magyar Nemzeti Bank részvényeit bevezették a pesti tőzsdére. Budapestről jelentik: A tőzsdetanács tegnap plenáris ülésén elrendelte a Magyar Nemzeti Bank részvényeinek hivatalos jegyzését, öt részvény alkot egy tőzsdei kötést. — A tőzsde- tanács ezenkívül elhatározta, hogy mihelyst egy részvénytársaság kényszeregyezség alá kerül, annak részvényjegyzését azonnal törlik a hivatalos árfolyamból. — A magyar aranykorona hivatalos szorzószáma. Budapestről jelentik: A magyar pénzügyminiszter az aranykorona szorzószámát szeptember hó második felére 14JÖ0 papirkoronában állapította meg. iW í; JrtL^urífí’r -tmMKg'SSCTTa ilJWCT ’-f Az ofmützi terménytőzsde irányzata Tovább is szilárd. Búza és rozs száz kilogramonkint 3—5 koronával emelkedett. Emelkedett a kiváló árpa ára is, mig az egyéb takarmányok gyöngék. A következő árakat jegyezték: Morva búza 195— 200; rozs 150—154; merkantílárpa 180—185; uj széna 148—152; román apró tengeri 180—182; Viktória borsó 250—300; lencse 400—500; bab 190 —195; laza félédes széna 48—51; édes 55—58; préselt ószéna 48—51; zsupszalma 36—40; laza t.ikarmányszalma 26—28; mák 740—760; holland kömény 530—540; 0GG búzaliszt 320—325; rozsliszt 255—260; korpa 95—100; rizs prompt 294— 296; amerikai sertészsír 16.60—16.65. 4- A mai berlini tőzsde az izraelita ünnepek miatt üzlettelen volt. Az árfolyamok legnagyobb része nem változott. A pénzpiacon hiány mutatkozott. i + A budapesti értéktőzsde magánforgalma az izraelita ünnepek miatt szünetelt. + A mai budapesti terménytőzsde — mint azt ottani szerkesztőségünk telefonon jelenti — tartott, de üzlettelen vol. A kövekező árakat jegyezték: Tiszavidéki búza 385; rozs 272.5; takarmányárpa 290; sörárpa 360; zab 250; tengeri 287.5; korpa 190.^ DEVIZAÁRFOLYAMOK: Budapest, szeptember 19. Devizák: Amsterdam 286.20 Belgrád 12.67 Berlin 169-30 Bukarest 3.43 Brüsszel 3.132 Kopenhága Í7410 Oslo 14970 London 345.000 Milánó 2940 Newyork 71180 Pár is 33-66 Prága 2107 Szófia 515 Stockholm 19090 Varsó 11400 Becs 100.21 Zürich 137.45. Berlin, szeptember 19- Devizák: London 20.335 New York 4.195 Rio de Janeiro 0.569 Amszterdam 168.64 Athén 6.09 Brüsszel 18.54 Helsingfors 10.565 Róma 17.24 Beígrád 7,46 Kopenhága 102.17 Lisszabon 21-075 Oslo 88.39 Páris 19.19 Prága 12.43 Zürich 80.96 Madrid 60.52 Stockholm U2.57 Budapest 5.885 Bécs 59.07 Varsó 69-32. Zürich, szeptember 19. Páris 24.55 London 25.11.5 New York kábel 5.18 egy nyolcad Brüsz- szel 22.95 Róma 21.30 Madrid 74.85 Amszterdam 208.25 Berlin 123.37.5 Bécs 73 Stockholm 139 Oslo 109 Kopenhága 126 Szófia 3.75 Prága 15.35 Varsó 86 Budapest 0.0007260 Belgrád 9.20 Athén 7.45 Konstantinápoly 2.94 Bukarest 2.50 Helsingfors 13 Buenos Aires kábel 210. PRÁGÁI MAGYAR HÍRLAP A felelős szerkesztő távollétiben a szerkesztésért az adminisztratív főszerkesztő felelős. — Szlovenszkói szerkesztő: Telléry Gyula. ígló. Ruszinszkói szerkesztőség: Ungvár. Koriátovics- (Széchényi-) tér 33. sz. Szerkesztő: Rác? Pál. Budapesti szerkesztő: Erdélyi Árpád. Budapest, VII. Damjanich-utca 25-a. telefon 174—21. kiadja: Flachbarth Ernő dr. — Nyomatott i Deutsche Zeitungs-Aktlen-Oesellschaft nyomdáidban Prágában, — A nyomásért felelős: O. Hollk.
