Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)
1925-09-20 / 213. (956.) szám
/1 fztovemszikéi és iRuszinszfcéi $zöveú&exett fflemzé&i &ázta>tk p®íitilk$s.i mm^iíéma JtöminisztTativ főszev&esztő: ®zw&wámigi JErnssztó űf&íeí&s ssserföcsziö @ái ’Jstwá.n & híilfigfiHiüisifcii Konferencia eliKésíiilcSel Francia támadás az angol népszövetségi delegáció ellen — Anglia és Olaszország nem respektálják a népszövetség érdekeit Általános kisebbségi kongresszus előtt (fi.) Prága, szeptember 19. Középeurópában közel ötven millió ember tartozik valamely nemzeti kisebbséghez. Míg a kontinens nyugati államaiban a nemzetiségi kérdés szinte teljesen meg van oldva (az angliai kelták, a spanyolországi kataló- nok és a franciaországi bretonok törpe minoritása nem sok vizet zavar), addig Európa centrumában és keleti perifériáján ez az a probléma, amelynek megoldatlansága a legtöbb veszélyt rejti magában a békés fejlődés szempontjából. „Uj Európa" cimü müvében Masaryk rajzolta meg azt az etnikai káoszt, amely a Balti tengertől az Egei tengerig húzott eszmei vonaltól keletre elterülő zónában uralkodik. ö az osztrák-magyar monarchia földarabolásától és a néhány kis nemzet fölszabadításától remélte a zűrzavar megszűnését és a nemzetiségi kérdés megoldását, de ma már mindenki világosan látja, hogy a népek önrendelkezési jogának, az évszázados, sőt évezredes történelmi tradícióknak és a néprajzi határoknak figyelmen kívül hagyásával alkotott békeszerződések ezt a rendkívül bonyolult és nehéz problémát megnyugtató módon elintézni nem tudták, annak méregfogát el nem vették, sőt ellenkezőleg, azt még jobban összekuszálták és elmérgesitették. Ha Oroszországtól egészen el is tekintünk és figyelmen kívül hagyjuk ennek az óriási területnek tarka-barka néprajzi képét s csupán azt a területet járjuk be gondolatban, amelynek négy sarkpontját Brüsszel és Nizza. Konstantinápoly és Helsingfors alkotják, olyan népekre fogunk bukkanni, akik osztoznak velünk a kisebbségi' sors fájdalmas közösségében. Egy újságcikk arasznyi terjedelme nem engedi meg, hogy csak puszta fölsorolását is adhassuk mindazoknak a nemzeti kisebbségeknek, amelyek Európának említett vidékein élnék. Nincsen állam ezen a területen, amely nem adna lakóhelyet valamilyen nemzeti kisebbségnek és az egyes államok között e tekintetben legföljebb annyiban mutatkozik különbség, hogy mig egyes országokban, például Magyarországon, vagy Ausztriában a kisebbségek csak egy jelentéktelen töredékét alkotják az állam összlakosságának, addig másutt, például Csehszlovákiában voltaképpen többségben vannak az uralkodó nemzet fölött- Nagy szolgálatot tenne a tudománynak és a gyakorlati politikának, aki egy összefoglaló műben összehordaná a kisebbségek statisztikájára, jogi és tényleges helyzetére vonatkozó adatokat és a legapróbb részletekig megvilágítaná a kisebbségi kérdésnek valamennyi rugóját, mert előttünk nem kétséges az, hogy mindaddig, amíg Európa nem ébred tudatára e probléma óriási bordereiének, a nemzeti- kisebbségek megnyugvása és a balkanizált Középeurópa pacifikálása be nem kö vetkőzhetik. Igazságtalanok volnánk, ha el nem is- mernők, hogy a kisebbségi szerződések egy — bár igen sze/ény — lépéssel előbbre vitték a fejlődést, amidőn a kisebbségek egy részének ügyét kiemelték az államok kizárólagos intézkedési köréből és azt a müveit emberiség lelkiismeretét kifejezni hivatott népszövetség ellenőrzése alá helyezték. Ámde ez az ellenőrzés még igen tökéletlen. A népszövetségi tanács mai összeállítása mindaddig, amig legalább Németország nem lesz képviselve benne, semmi biztosítékot nem nyújt aziránt, hogy jóakarata patrónusa' lesz a minoritásoknak. Ugyan ki várhatná el Japán, vagy Csehszlovákia megbízottjától, hogy érdeklődéssel és szeretettel foglalkozzék a kisebbségi ügyekkel, vagy a népszövetség kisebbségi referenseitől, akiket a messzi Norvégiából, vagy Spanyolországból, tehát olyan államokból hoztak el Genfbe, ahol kisebbségi kérdés nincsen, hogy beleéljék magukat a mi lelkiállapotunkba? Nagy hiba London, szeptember 19. A Times információja szerint a külügyminiszterek tanácskozása Svájcban, valószínűleg Luzernben lesz és így Mussolini nem vesz részt azon. A tárgyalásokat két alapelv vezeti: a szignatárius hatalmak abszolút egyenjogúsága s a vitás kérdésekben a népszövetség autoritásának elismerése. A konferenciának intim és informatív jellege lesz s azon a szakértők is részt vesznek. Páris, szeptember 19. A Maimban Sauer- wein élesen kritizálja az angol delegáció magatartását, amely A francia offenziva ez évben nem vezethet Páris, szeptember 19. A Maiim marokkói 'levelezője beszélgetést folytatott egy magas katonai személyiséggel, akinek véleménye szerint nem lehet várni azt, hogy a francia csapatok még ebben az évben eredményt érjenek el a kábítok ellen. A hegy tömegek az esős időszakban megkezdi the te ti enek lesznek. A hibát a francia hadvezetőség ott követte el, hogy nem rögtön az offenziva kezdetén, áprilisban, Déva, szeptember 19. Az erdélyi nemzeti párt kormánybuktató népgyülési szériájában tegnap újabb gyűlést tartott Déván, ahol Vajda Sándor és Maniu Gyula szónokolt a nagy tömeg előtt. Vajda Sándor volt miniszterelnök azzal kezdte, hogy a szél nem rombol, a földrengés azonban igen. A román nép teljes egészében megmozdult a mezőgazdasági választásoknál és ez nem maradhat figyelmen kívül. — Nem tudom a liberálisokat a macskával összehasonlítani, — mondta Vajda, — mert a macska, ha -nyakúnk és tolvaj is, egeret fog és ezzel hasznos állat. — Inkább egy bogárral kell őket egy- sorban említenem, egy bogárra], amely halált színlel, de ha kezedből leteszed és figyelmen kívül hagyod, megszökik. Azok ellen beszélek, akik hazajönnek a Regétből, hogy kizsákmányoljanak bennünket. Ezután Maniu Gyula beszélt. Kijelentette, hogy egy modern állam legelemibb feltétele a demokrácia megteremtésé. Ebben az az is, hogy a kisebbségi szerződések ugyan- egy kalap alá veszik valamennyi kisebbséget s nem sokat törődnek azzal, hogy a csehszlovákiai magyarokról van-e szó, vagy pe- dik a macedóniai hegyekben élő kucuolá- hokról, noha mi sem világosabb, mint az, hogy az utóbbiaknak, akiknek a szerb, bolgár és görög bandáktól az életüket kell állandóan félteniük, egészen más fogalmaik vannak a .kisebbségek védelméről, egészen mást várnak a népszövetségtől, mint a nagyszámú, kulturális és gazdasági tekintetben igen fejlett csehszlovákiai magyarság. minden kérdésben igyekezett a írépszö- vetséget gyöngíteni. Három kérdést emel ki: Lord Cecil azt hangoztatta, hogy a leszerelés nem föltétlenül szükséges, állást foglalt a kötelező arbitrázsra vonatkozó spanyol indítvánnyal szemben s szembehelyezkedett azzal a francia ajánlattal, hogy a népszövetség foglalkozzék a jelenlegi gazdasági krízis okaival- Anglia és Olaszország végzetes manővert folytatnak a népszövetség ellen. Mig Németország a szövetségnek tagja lesz, annak tekintélyét teljesen megrázza Anglia partíkularizmusa, Olaszország nacionalizmusa s Magyarország elkeseredett gyűlölete. eredményre — Snejda állandó ostromzár alatt hanem csak augusztusban küldött megerősítéseket. Paris, szeptember 19. A Matin közli a haurani érsek levelét. Eszerint Szyrlaban a helyzet kritikus, de niem reménytelen- Az utóbbi időben SO franciát megöltek s egyházmegyéjéből 5000 lakost elüldöztek. Snejda erőssége állandóan ostrom alatt van, a védőcsapatokat repülőgépekkel élelmezik. országban a nép kell, hogy uralkodjék a népért. — Sajnálatos körülmények között élünk, nincsen külföldi hitelünk és egyre szegényedünk. — A liberálisok mindenütt vereséget szenvedtek, csak ott nem, ahol a magyarokkal és szászokkal szövetkeztek. Voltak azonban magyarok, akik nem mentek velük. Köszönöm nekik a bizalmat és kijelentem nekik, hogy a román népben nem fognak csatlakozni. . . Egyenlőséget akarunk minden itt lakó nép számára, Szabadok lesznek egyforma joggal. Csak a demokrácia biztosíthatja jövőjüket és remélem, hogy ezután tudni fogják, mi az érdekük. A gyűlés végeztével határozati javaslatot fogadtak el és táviratot intéztek a királyhoz, amelyben kérik, hogy hallgassa meg a nép szavát és a végomlás előtti órában váltsa fel a kormányt. E hét elején a genfi bekepalotában Ap- ponyi Albert gróf, a magyar nemzetnek nagy reprezentánsa fejtette ki a kisebbségeknek kívánságait. Követelte, hogy a kisebbségek minden panaszával, de elsősorban azokkal, amelyeket valamelyik tekintélyes testületük nyújtott be a népszövetséghez, a kontradik- tórius eljárás szabályai szerint okvetlenül foglalkozzék a tanács, amennyiben pedig e panaszok valamilyen jogi kérdésre vonatkoznának, azokat a hágai állandó nemzetközi bíróság elé terjessze. Apponyi követeléseit valamennyi nemzeti kisebbség aláírja, beszédének az ad súlyt és jelentőséget, hogy ötven millió ember azonosítja magát tartalmával. Semmiképpen sem lehetünk megelégedve a mai állapottal, amely kiszolgáltat bennünket a véletlen és a nagyhatalmiak szeszélyének, semmiképpen sem nyugodhatunk bele abba, hogy a népszövetség tanácsa nem a jog és az igazság magasabb szempontjából, hanem a kényelem és az opportunitás nézőszögéből vizsgálja meg panaszainkat. A népszövetség kisebbségi védelme szerény és bátortalan kezdet, amely még nagyon. de nagyon messze van attól, hogy megnyugtassa a kisebbségi sorsba taszított milliók lelkét. A népszövetségi ligák uniójának, a nemzetközi jog fejlesztésére alakult egyesületnek, az interparlamentáris uniónak azok a törekvései, hogy a népszövetséget erélyesebb cselekvésre ösztököljék, igen értékesek ugyan és mi azokat mindig hálával fogadjuk, de nem tudunk megszabadulni attól a benyomástól, hogy ezek a tekintélyes szervezetek nagyon szivesen megveregetik a vállunkat, barátságosak és kedvesek hozzánk, de nem akarnak és nem tudnak a sarkukra állni a mi érdekünkben. Pedig a nemzeti kisebbségek összessége nem megvetendő erő és nem olyan tényező, amelyet barátságos vállvere- getéssel el lehet intézni, hanem — ha összefog — olyan hatalom, amely megfelelő szervezkedés mellett egyszer még megremegtetheti a földet. Ezek az okok játszottak közre abban, hogy október Í4-ére Genfbe általános kisebbségi kongresszust hívtak ös-sze. A kongresszus három összehívója között az egyik szláv, a másik német, a harmadik magyar, ami már egymagában véve is rendkívül nagy jelentőséggel bír. Középeurópa kisebbségeit a szolidaritás érzése köti össze, valameny- nyiöknek közös érdeke, hogy a népszövetség és a nemzetközi közvélemény fokozott mértékben keljen védelmére igazságos ügyüknek. Az olaszországi szlovéneknek és a lengyelországi németeknek, a szlovenszkói magyaroknak és a sziléziai lengyeleknek helyzete nagyjában azonos és azt csak az államok fölött álló tényezők segítségével változtathatják meg. A génfi kongresszus meg fogja pecsételni a szláv, német és magyar kisebbségeknek szolidaritását és a világ szi- ne előtt meg fogja cáfolni azt a sokszor hallott mende-mondát, hogy a kisebbségi kérdést csak a magyar és német „kverulánsok" fújják föl. A nemzeti kisebbségek szervezkedésétől távol áll minden irredentista szándék- Csak arra akarják figyelmeztetni a világot, hogy a minoritások szabad fejlődése éppen olyan érdeke a kulturált világnak, mint a ma már általánosan elismert vallásszabadság és ezért minden állam kötelessége a kisebbségek kulturális és gazdasági fejlődését biztosítani. A kis Észtország ez év elején gyönyörű példával járt elől, amidőn kisebbségeinek kulturális autonómiát biztosított. Valamennyi nemzetiségi államnak követnie kell ezt a példát és a népszövetség hivatása, hogy erre az államokat rábírja. A kisebbségek tartós elégedetlensége éppen olyan veszélyes a polgári fejlődés szempontjából, mint a gazdasági nyomor, amely a bolseviz- must szülte’. Szovjetoroszország ezt nagyon jól tudja, ezért használja föl propagandája a nemzetiségek elégedetlenségét. A szovjet társa dialomb ontó törekvéseit segítik elő. ha a nemzeti kisebbségek elégedetlenségének tüzére újból és újból friss olajat öntenek. Mi a szintézisek hívei vagyunk: a kicsi egységeket ' össze kell foglalni, mert csak úgy lehet nagy eredményeket elérni. Régóta hirdetjük, hogy a csehszlovákiai kisebbségeknek együtt kell menniök, amiként az utódállamok magyarságának kooperációját is mi követeltük először. Valamennyi közép- európai kisebbség szervezkedése pedig a legmagasabb szintézis és ezért örömmel üdvözöljük a genfi kongresszus impozáns tervét. Plarofckóban cseni — Szíriában hrifihos helyzet Waida és fferau I kikiáltása az erdélyi roaaái% saralöm ellen Egyenlőséget akarnak az állam minden nemzete számára — Távirat a királyhoz: „Váltsa íel a végromlás órájában a kormányt!" — A P. M. H. tudósítójától. — .rf®? ugm ^ íélévre 150, negyedévre 76, havonta Ém Jffl 26 Kö; külföldre: évente 450, félévre Érn xsrwa** rir T- -,r ,r negyedévre 115, havonta 39 Ké. # lift 7Kj>éP"\WVr WkJkS'WWlé asszam AKAi-gjMg A Jff flw Ili J9 Jl$f W Mj Ém Jjjgy $jfk ám Szerkesztőség: Prága, II* Stépánská Tri \ir Wa ÁtJt jfejW Pl Jslr Éjm Jmf mi *gjy iSj|L- téif allce 16/TII. Telefon: 30-3-49. Kiadów hivatal: Prága, L, LiHová ullce 18. Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha.
