Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)
1925-09-18 / 211. (954.) szám
Pőnteft- szeptember !S. fWMi Szórnom kassai riport Koldusbotra jutott a régi magyar intelligencia — ElszígényCdett Keleíszlovenszkó gazdag fővárosa — A P. M- Ii. tudósítójától — Kassa, szeptember 17. Hűvös szél sodorja a Szabadság-tér fáinak levelét és mintha a Mihály-kápolna falába épített középkori síremlék kővitéze még haragosabban nézne a vármegyeház cifrára festett kapuja felé, ahol nesztelen siklással áll meg az uj méltóságok villanyfényes, gazdagságot és megelégedést sugárzó autója. Frissen borotvált, parfömös, lakcipős uraik sietnek fel a süppedő szőnyegeken s az ajtónálló nagy reverendával köszönti őket, mert hiába, csak manapság is az a szokás járja, hogy a legsötétebb hivatalos arc is kiderül, ha véletlenül méltóságos urnák deklarálják. Olyan ismerős volt az egyik magas méltóság. A háború alatt ismertem egy liptói megyei dijnokot, akinek négy középiskolája volt* Szürke emberke volt, de 1918 végén karriert csinált ma főtanácsosi rangban vezeti az egyik nagy állami erdőgazdaságot. Tábornokokkal és zsupánokkal parolázik. Olyan nagyszerűen kinőtte magát, hogy nemsokára a választásokon is jelölteti magát. Autót tartA legrejtettebb ajtók megnyílnak előtte, o a megtestesült konszolidáció és arany középút. És hány ilyen nagyszerű urat látott már a Mihály-kápolna kővitéze az elmúlt hét esztendő alatt a kassai zsupanátus kapuján befordulni. Igazán nem csodálkozni való, ha ezektől a látnivalóktól olyan rossz kedve kerekedik... Vannak kassai emberek, akik már esztendők óta nem mernek sétálni menni — legfeljebb — sötétben — mert rongyos a kabátjuk és a szegénységet nem szokás mutogatni. Az elbocsátott tisztviselő lakásából régen elvándorolt a kereskedők kezébe az utolsó értékes ékszer és bútordarab. A volt postatanácsos ur házmester egy kültelki jószívű mészárosnál s a leányai nyáron mezítláb járnak falura szilváértVan egy kedves nyugalmazott ezredes barátom, akinek nagy protekcióval sikerült egy husftistöld'ébe felirónak bejutni; reggeltől este fél 10-ig körmöl egy szafaládészagu pincehelyiségben. A fronton ezredparancsnok volt, most boldog, ha friss hurkát vihet haza az öttagú családnak. Egy régi nagyságos asszony inggombo- kat hímez a Srobár-utcai kereskedőnek és hányán vannak Kassán is a régi zsurok és jogászbálok ünnepelt szépségei közül, akiknek az albérletbe adott hónapos szoba az egyetlen keresetforrásuk és kávén meg kiflin élnek. A legújabb tünet az, hogy az élet magyar szenvedéshordozóihoz egyre több szlovák éhező csatlakozik- Ök most kezö'k ott, ahol a magyarok 1918— végén voltak . . . A szlovenszkói városok közül Kassát nemsokára a legszegényebb városok közé fogják számitanú Ne tévesszen meg senkit, hogy egy két káváházban, a színházban, vagy a moziban jókedvű és megelégedett embereket fog látni- Mi az a néhány ember, ak'kkel szemben a tönkrement egzisztenciák, csődbe kergetett kereskedők és iparosok, elbocsátott és leépített tisztviselők, hónapok óta nyomorgó állástalan munkások tömegei állnak. Ez az igazi képe a városnak, A konszolidáció csak az emberek letargiájában és abban a mélységes lidércnyomásban jut kifejezésre, amely Keletszlóvenszkó haldokló fővárosára mázsás súllyal nehezedik., (b—ó.) esteseim utazásé eiiaiasztáűett Varsó, szeptember 17. A varsói §zov- jeíkövetség ma értesítette a külügyminisztériumot, hogy Csicserinnek c hó 20-ára tervezett varsói látogatását el kell halasztani, mert egészségi állapotában rosszabbodás állott be. * a nepsz8ve<sÉá natfoarorszáti pénzügyi uifá£p4ffétr#i Genf, szeptember 17. A népszövetség második albizottságában Loudieur francia miniszter határozati javaslatot terjesztett elő Magyarország pénzügyi újjáépítéséről. A javaslat szerint a közgyűlés örömét fejezi ki az újjáépítés gyors haladása és .Magyarország költségvetési egyensúlyának helyreállítása felett. Üdvözli a magyar kormányt és Smiíh Jeremiás főbiztost. A javaslat végül ajánlja a magyar kor Hiánynak, hogy újabb kereskedelmi egyezményeket Kössön, főleg a szomszédállamokkal. Prága, szeptember 17. A szenátus közgazdasági bizottsága tegnap tárgyalta az árvízkárosultak gyorssegélyének a kérdését. Hybs szenátor előadó rámutatott'arra, hogy negyven év óta nem pusztított olyan arányokban az árvíz, mint ebben az évben. A megállapított károk Szlovenszkóu huszonkét millió koronái, Csehországban tíz milliót, Morvában öt milliót, Sziléziában fél milliót és Ruszin- szóban hét millió koronát tesznek ki. Az előadó javasolta, hogy az árvízkárosultak részére különböző kedvezményeket tegyenek, minők az elmúlt évi adóhátralékok kamatmentes prolongálása, adóelengedések az 1925 évre vonatkozólag, a pénzlebélyegzésnél visszatartott összegek kifizetése, vetc- ínény- és takarmány szállításnál hatvanszázalékos dijszabásengedmény, a vagyondézsma leszállítása, a károk pótlására és preventív intézkedések megtételére hitelakciók biztosítása lennének. A bizottság tudomásul vette az előadó jelentését és a, kormány az előterjesztett javaslat alapján most már a parlamentbe itfrujtja be az árvízkárosultak segélyezéséről szóló törvényjavaslatát. Hiriaaifeid száraz £»9ls@»fzáiása a némz£v®fiséa @IHtf Ledebour-Wiche'n szenátor átadta a német kisebbség memorandumát Géniben Prága, szeptember 17Ledebour-Wicheln dr. szenátor Genfben átnyújtotta a népszövetségi titkárságnak a Csehszlovákiában élő nemzeti kisebbségek politikai pártjainak panaszát Marienbad kisajátításának ügyében. A memorandum rámutat arra, hogy a nemzeti kisebbségek politikai pártjai és gazdasági szervezetei a múlt év szeptemberében panasszal fordultak a népszövetséghez a csehszlovák agrártörvény ellen, amelynek rendelkezései ellenkeznek a kisebbségvédő szerződésekkel. Ebben a panaszban rámutatnak arra, hogy a kisajátítások súlyosan érintették az ipari üzemeket és olyan vállalkozásokat is, amelyeknek a földreformhoz semmi közük nincsen. Tényekkel bizonyították be, hogy a nagybirtokok fölosztását a földbirtok- hivatal arra használja fői, hogy a kisebbségek tulajdonát erőszakkal a cseh többség kezére juttassa. A nemzeti kisebbségek panaszainak jogosságát most kétségtelenül bizonyítja a földbirtokhivatal legújabb' ténye, amellyel a teplai premontrei rend tulajdonában lévő Marienbad gyógyfürdőt kisajátította. A csehszlovák kormány a szeptemberi panaszra kimerítő memorandumban válaszolt, amelyben hangsúlyozottan kijelentette, hogy a földreformot a legnagyobb pártatlansággal hajtják végre és nem irányul a nemzeti kisebbségek ellen. Ezt az állítást nem kell jobban megcáfolni, mint a marienbadi esettel. élet és a szellem. Teája után nyúlt. Egy fiatal iró elkésve kérdezte: — Még csak azt: lesz sikerem? Lesz pénzem? — Lesz! — mondotta mosolyogva Herr- mann Dahí. — Biztosan lesz, mert minden kérdés közül ezt az egyet tette föl. Aki igy kérdez még akkor is, ha ember- és érzék- feletti világokról van szó, az ebben a világban föltétlenül boldogul- Igyunk egy kortyot, hiszen visszatértünk ebbe a világba ... —er —l. Európa leghíresebb orves-professzorai Karlsbadhan Levél a karlsbadi VII. nemzetközi orvoskur- zusró! — A kongresszus három első napja Karlsbad, szeptember 17. ' A viliág legnevesebb thermavárosának, Kari sb adnak íilrdőkolouddjai és árkádjai íe- nyőgalyakkal d.szitvék és „Sa'lvete Medici14 feliratai közszöutik a közel ezernyi, a világ különböző tájékairól összegyűlt orvosokat. Karlsbad fürdőváros agilis vezetősége ez év szeptember 13—19-ig rendezi immár nemzetközi nagy márkát jelentő VII. évi batneo- lógíéi továbbképző tanfolyamát, melyen Középeurópa legnevesebb professzorai tartanak ‘előadásokaí a Kurhaus óriási, most mégis kicsinynek bizonyuló termében. Furcsa fürdőhely ez a Karlsbad, ez a gyönyörű egerlandi meleg tümegsziiggégz- ció! Flasztoros utcák, autóbuszok, fényes kirakatok, csodás hotelipaloíák, színház, orfeum: város — és nyüzsgő, poharasé, szippantó, kurázó publikum, ezernyi fej, nyelv, tkermagőz. Város a fürdőben — fürdő egy városban, érdekes keverékben. IV. Károly német római császár tepbparti me'legforrásai •ma főleg a gyomorbéi-epeutak öblítőivé váltak, a napi 2.9 millió liter gyógyvíz 40—73 fok Celsius melegével ki sem használható nagytömegű gyógyemergdít képvisel. Itt, a gyógyítás világhíres forrásánál nyújt évente a tudás szórajának kielégülésére nívós előadásokat Karlsbad agilis vezetősége. Hétfőn délelőtt Ganz Edgár dr., a kurzusok megteremtője és szervezője üdvözli a megjelent orvosokat- Utána Karlsbad városának polgárfnestere, Jákob mondja el ,,Wiíikouimen-Gruss“-át. Az első előadó 0 t- f r i e d M ü 11 e r dr. tiibingeni egyetemi tanár, feltűnést keltő szép előadásban ismertette az emberi szerv eddig nem eléggé ismert ha j szálé r-c ap i 1 Lá r i s rendszerének betegségeit. Utána G i g o n tanár (Basel) bizonyította be fiziológiai számításaival a vérany agváltozás ingadozásait különböző megbetegedéseknél. Professzor Poulsson dr. (Oslo) a zsiroldó vitaminok problémájáról beszélt. H. von H o e s s 1 i n beszámolt a berlini egyetemen végzett megfigyeléséről: a „s z i v h a 1 á I“- nál. Az orvoskurzus résztvevőit 7 aznap a Pupp Hotel r.-t. látta vendégül teán. Szimfonikus zenekara orgona- és heg ed iiszo lókkal tarkított hangversenyt adott. Szeptember 15-én S el 1 h ei m profesz- szor (Halle) mutatta be ragyogó előadásban az ő és tatlátványai, Ltittge és von Meritz javításait a híres Abdenlmlden-féle terhességi és rákdiagnostiikai vérre,akción, melyeket az alkohol és sósav bevitelével egyszerűsítettek. Utána a stockholmi Josefson do- zent beszélt a belső szekréciós mirigyeknek a személyiségre való ismert hatásairól. Majd H o li 1 w e g (duisburgi tanár) mutatta be Woiríal tökéletes ítélt gyomor vizsgáló tükrét. E nap délutánján Karlsbad városa látta vendégül az úgynevezett Freundschafts-Höké-n orvosvendégeit. Itt említem meg, hogy az elő ad ó t e rom-ben gyógyszer! ek í á mki áillliitá'st rendezett a Schering, ríBöhrniger, Morgine cég. Az elberfeldi Bnyer-gyár filmen mutatta be chémiai gyárvárosát és kísérleti laboratóriumát. Szerdán délelőtt Birger Runeberg dr. (Helsingfors) olvasott fel a vesoiinfekció- zus betegségeiről. Guggenheimer (Berlin) adott elő a béldyspepsiákról és kaíarrhok- ról. Nagy érdeklődéssé-] fogadták Bálint (Budapest) előadását a gyomorfekélyekről Délután a források és fürdők csoportos bemutatása következett, este Karlsbad városa adott fényes vacsorát a Grand Hotel Pupp-ban. Nemes I. Gy. dr. (Stósz.) ■ — w 'v ^ 'f -v -r v w V" ▼ w v n«"v vv vv » , v. v vv-ys v Szófia, szeptember 17. A Feketeíengeren két nap óta óriási vihar dühöng. Hasonló orkánra a legöregebb tengerészek sem emlékeznek. A hajók sem kikötni, sem indulni nem tudnak. Két nap óta a tengeren minden forgalom megakadt. Jövendőmondás az uj háborúról 1930 bán tör ki Franciaország és Németország között — Mit mond a médium, aki megjósolta a marokkó háborút és, Jlhidenburg elnökségét — A P. M. H. eredeti riportja — Prága, szpetember 17. Filozófián kezdtük. A hetvenéves nagy német Írónő, harminc regény illusztris szerzője, akit Németországban csak Herrmann Dahl irói álnevén ismernek, mindent tud. Három-négy mondattal korképet rajzol, néhány erős ecsetvonással történeti alakokat: Luthert, Spinozát, Kantot. Egy újságíró hirtelen mozdulattal más lökést ad a beszélgetésnek. Szó nélkül egy kis füzetet huz ki a zsebéből és leteszi az asztalra: az Írónő írása, könyv, amely 1922- ben jelent meg és amelynek címe: „Érzékfeletti világok.14 Az Írónő arca megváltozik. A. könyv nem a közönség számára íródott és csak száz példányban forog közkézen, azaz a szerző személyes barátai kezén. Ezek közé tartozik az újságíró is, aki a titkot most elárulta. Az írónő arca megmerevedik és a száj körül fájdalmas ráncok jelennek meg. Az újságíró észreveszi és vissza akarja csúsztatni az Írást a zsebébe, de az öregasszony utána nyúl-: — Most már nem lehet! Ellenségem, aki azt kívánja tőlem, amit Ön ebben a percben, de most már nincs ut vissza. A titok megtölti a szobát. Az imént még végtelenül aranyos, szellemes, finom hölgy teljesen megváltozik. Kővédermedt arca ellenségesen néz minket, — nem ,a szem néz, hanem az egész arc— Ebben a könyvben megjósoltam, hogy Hindenburg lesz Németország elnöke és megjósoltam Franciaország háborúját Marokkóval. A könyvet 1922-ben adtam ki. Jelenéseim 1919-ben voltak. A jóslat beteljesedett. Csend. Nem akarjuk megzavarni és azt hisszük, hogy magától fogja folytatni. Percekből egy negyedóra lesz. Szemei a könyvet nézik. Azután: — A tokiói földrengés jelenése igy történt. Boroszlóban egy tágas teraszon ültünk és a naplementét néztük. A természet békéje szivünkre, agyunkra szállt. Csend honolt a láthatáron, csend a teraszon. — Hirtelenül úgy éreztem, hogy elalélok. A vér fejemből lábaimba rohant és őrült iramban vissza. Terasz, emberek, láthatár eltűntek... Soh'sem látott várost láttam a tengerparton. A város felett hóbaburkolt hegycsúcs, amit rajzokról ismertem .. • japán rajzokról.. • Hokusai mester képe jelent meg a csúcson és eltűnt.,. lebukott, mert megmozdult a föld —- — A tenger hegyhullámokat dobott a földre és a föld elnyelte őket. Bírókra keltek: a föld és a tenger! A föld méhéből lángok törtek elő és mint apokaliptikus lovagok végigvágtattak a tengeren .. • és hirtelenül megláttam föld és tenger közt a nyüzsgő emberek százezreit, a düledező, égő házakat.. • hallottam a halálorditást — —------a Százezrek halálos fájdalma mind az é n fájdalmam volt és mielőtt eszméletemet vesztettem volna, egy gondolat foglalta el öntudatomat: Hogyan lehet az, hogy egy kis emberi szív valami földöntúli hatalom parancsára százezer ember halálos fájdalmát egy rövid pillanatban át-érzi és nem szűnik meg dobogni? — — -------És amint ezt elgondoltam, m egszűnt ugyancsak egy pillanatra a szivem dobogása és ekléltam. Amint magamhoz tértem, azt mondtam: „Tokió egy borzalmas földrengés martaléka lett, vagy lesz a közel jövőben.14 És másnap jelentették a földrengést, amely százezer emberi pusztított el és abban az időben dühöngött, amikor nekem jelenésem volt. — Két hétig nyomtam az ágyat. Ezért ellenségem, aki látomásba belekényszerit. Jönnek amúgy is maguktól! Az ősz hölgy elhallgat. A kételynek nincs helye, mert az 1922-ben kiadott könyv bizonyít. — Kérdezzenek! — riad fel hirtelen, — hogy túl legyek rajta. Összeállunk és megegyezünk: — Mikor lesz a legközelebbi háború? — 1930-ban — mondja azonnal —, Németország és Franciaország között. Ezt már egy év óta tudom- Egy éve annak, hogy ezt a kérdést föltették és nem tudtam megfelelni. Ha nem látok, vagy nem hallok, nem adok választ. Este azonban, amikor egyedül voltam szobámban, valami űzött, hajtott. Becsben történt ez. Kimentem a Práterbe. Ősz volt és a liget elhagyatott. Mentem, anélkül, hogy tudtam volna, hová, minek. A nagy toronynál visszafordultam és gyalog mentem be a városba. Egy zajos, ismeretlen barba mentem, pedig sohasem járok ilyen helyre- Nyüzsgő tömeg közé ékelődve, hallottam a gúnyos megjegyzéseket: Mit akar itt ez az öreg asszony? Azután egy hangot hallottam: — Hat... 1926-ban lesz a háború? gondoltam. Lehetetlen. És újra hallottam: Hat... — 1960-ban? gondoltam megint, de a hang újra megszólalt és ekkor tudtam, hogy hat év múlva, tehát 1930-ban lesz a következő háború és a következő pillanatban láttam Németország és Franciaország nagy leszámolását: a gázháborut. Csend után: — Akarnak még valamit? összenéztünk és megállapodtunk benne, hogy nem akarunk semmit. Az asszony arca újra megváltozott. Szemébe visszatért az A fels Szlovenszkóra esik — A korma ny az árvízkárosultak segélyezéséért. *»
