Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-30 / 195. (938.) szám

Vasárnap, augusztus 30. s j$^IR£K I Aaijá«a*®íM* ^1> JT^ JU W«K$«l'B®€Ili» 1 Elsejéig fsa ujj az Érti! I Zöld hozsánnának neveztem tegnap, séta közben, egy fiatal fenyőt, mely itt éli ifjú éveit a köbe dermedt méltóság szobrai: a Tétra-csucsok alatt. Első hallásra különös lehet ez a kifejezés. Nem is tudom, hogy jutott eszembe, valahogy úgy volt, mintha nem én mondanám, hanem yalaki pa­rancsolta, hogy igy mondjam. Egy néma hang, me­lyet csak az elárvult, ittas lélek hall — diktálta a szót. Az is, akinek mondtam, — akinek a lelke épp úgy megnyílt a fojtóan nagv szépségek előtt — előbb mosolygott a soha még egymás mellett nem hallott két szó hallatára, azután elkomolyo- dctt, és éreztem: igazat ad nekem. Nem lehet azt másképpen kifejezni, amit láttunk. Ismerni kell a tátrai fenyvesek kis fenyő- tacskóiti Az egész piciket, egyéveskéket, melyek csak úgy bújtak még ki a dús mohák perzsasző- nyegeiből, mint holmi növényformába merevedett tüsszentések; aztán a nagyobbacskák, az ,,óvodá- sok“, felfelé fordított kicsi bojtok, zsenge tréfák, csak mosolyogva lehet őket „fák“-nak nevezni. Már az „elemisták" nagyzolnak! Törzsük van, igaz, csak akkora, mint egy tollszár, és koroná­juk, annyi, mint egy hirtelen összekapott bokréta. A „serdiiltebb ifjúság" — talán főiskolások — már félméter magas, már nincs ember, aki egy rántás­sal kitéphetné a földből, gyökereik a szenvedélyes szerelmesek makacsságával ölelik a földet, a dús, fekete, erdei televényt. Sürü ágaik közt titokzatos életét éli az erdők millió apró lakója, már meg­suhognak a szellő érintésére és megborzonganak a vihar korbácsa alatt. És a sürü, zömök, fiatalosan-erős ágacskák hegyén friss, aranyzöld, újonnan bontott hajtások, parányi élénkszinü staccatók, minden ág nyugodt, sötét legatója végén. A legalsó ágtól a fácska he­gyéig tart ez az ifjú ujjongás: Ide nézzetek, milyen jó nekünk! Milyen fiatalon, dúsan, illatosán ága­zunk bele ebbe az édes, kék levegőbe, milyen fű­szeres, drága vér kering a sejtjeinkben, építi büszke-magasra, viharral-csókolózó sudárrá a tes­tünket. Milyen szép, milyen diadalmas, milyen gazdag az életünk! Hozsánna, hozsánna annak, aki létünket parancsolja,, hozsánna a dus-fekete földnek: anyánknak, a napnak: éltetőnknek s urunknak: a zugó fergetegnek! Néhány csodálatos pillanatig teljesen átérez- tem a fiatal fenyő életörömét. Valahány ilyen aranyzöld rajongással díszített kis gúla, megannyi oltára a természet forró hálaadásának. Ez a feny­ves boldog mosolygása, a szavakkal ki nem fejez­hető derű, az erdők néma vallomása arról, hogy milliónyi fenyő-sudáros testükben a lét gyönyöre lüktet. A kis fenyővel, a zöld hozsánnával együtt örült a környezete is. Alatta, a mohára fényes, kemény rubin-csöppek voltak tűzdelve — piros áfonya bohókás gyümölcsei. A szemvidító fü fehér arcocskái mosolyogtak a moha sötét hátteréről s az apró havasi harangvirág kék pelyhei emberfiil- nemhailotta édes muzsikával zenebonáztak a tün­dérnépnek. Túlérett termésüket hullató málna­indák hajlongtak, jóváhagyó bólogatással kisérve a kis fenyőt, bronztestü gyik futamodott s hirte­len megállva nyalogatta szájaszélét s mindenek fölött szállt az illat, mint egy ízlelhető álom és szállt a hegyipatak zúgása, mint mesebeli harang­szó . . . Mint ember, mint a teremtés úgynevezett ko­ronája, úgy éreztem akkor, hogy egy tépett, űzött, célját, értelmét, nyugalmát nem lelő teremtmény vagyok a zöld hozsánnához képest. Milyen jó volna fiatal fenyőnek lenni . . . Tyn. — (Eljegyzés.) Griinv/ald Hilda, Vág- sellye és Glasel Nándor, Zsolna, jegyesek. (M. k. é. h.) — (Az esztergomi érseksék barSj birto5 kának felosztása.) Lévai tudósítónk jelenti; Az állami földbirtokhivatal elre...Lite- az esztergomi érsekségnek Garamszentgyörgy és Füzesgyarmat határában fekvő birtokai­nak felosztását. Felosztás alá kerül továbbá a lekéri apátságnak Lekér és Orc..zka határá* bán fekvő birtoka is. igénylők az aranyos- maróti földosztó biztosságnál szeptember 10* ig jelentkezhetnek. Nem wan. hanem Janres szelleme vezetett a marseilleí Kongresszuson Breílscheid, a nyúlánk német külügyminiszterjelölt, Tóm Shaw, a Labour Party jövendő Lloyd Georgéja. — Érdekes emberek a marselllei Szocialista kongresszuson — *A kompromittált magyrok — A „legpiszkosabb" Rappaport Wu/zjioiMtp <4 Felhős, csapadékra hajló, általában változatlan hőmérséklet. — A P. M. H. eredeti tudósítása — Marseille, augusztus 29. A háború óta most másodszor ül ösz- sze a Ibik Internacionálé. Először Hamburg­ban tanácskoztak, most Marseilleben adtak egymásnak találkozót azok, akik ki vannak átkozva a moszkvai egyedül üdvözítő marxista egyház kebeléből. Marseille-t egyébként azért választották a kongresszus székhelyéül mert Párisi nem merték kisze­melni egy olyan gyűlés színhelyéül, ahol a hallgatóság nagy részét a Lodemruhás, szé­les talpú, ceLluloid*galléros derék német elv­társak s elvtársnők teszik. Páris nem birt volna el ennyi zerge-kalapot s egész bizonyos, hogy a „Király rikkancsai" sok kellemetlenséget okoztak volna a kongresszusnak. Páris nacionalistább, mint a vidék. Azonkívül Marseille, ez a hatalmas 700-000 lakosú ki* kötőváiros, mindég is egyik fellegvára volt a francia szocializmusnak. Amidőn Millerand egy agitációs nép- gyülésre lejött ide, a város szocialista polgármestere alig akarta beereszteni a Nemzeti Blokk propagátorát városának falai közé s midőn mégis bemerészkedett, olyan parázs kis tüntetést rendezett ellene, hogy két em­ber belehalt. Mindez elegendő biztosítéknak látszott, hogy a kongresszus megfelelő at­moszférában tanácskozhatik. Az épületen vörös zászlókat legyezget a tengeri szellő, de bent a teremben a vörös szin mintha kissé megfakult volna: a vörös szekfü ritkaság- A kongresszus mintha ön­ként átengedte volna a forradalmi lendü* letet a kommunistáknak, akik a kongresszus bosszantására ugyancsak most rendezték országos gyűlésük e t Mar s e ill ebe n és Ca- chinnak, a Párából lejött kommunista vezér­nek az irányítása mellett naponkint zavar­ták a szocialistákat. Marseille egész rend* őrsége mozgósítva volt a kongresszus vé­delmére. A hatalmas teremben körülbelül 500 szocialista delegátus hallgathatta a szóno­kokat- A félkörben elhelyezkedett padsorok mellett vörös táblák jelzik az egyes nem* zeti delegációkat. A németek igen nagy sz álruháé jöttek el köztük a német szocializ­mus legismertebb nevei: Scheideraan, egykori foglalkozására em­lékeztető szakállával, Hilfording a hiva­talos szónok, meg a nyúlánk és fiatal Breitscheid, akit állandóan mint a jö­vendő német szocialista kormány kiil- ügyminiszterjelöltjét emlegetnek. Csak éppen az öreg Kautsiky hiányzik, a német szociáldemokrácia teoretikusa, kinek távollétét különösen a franciák látszanak sajnálni. Nagyon szép számban vannak je­len az angol Labour Party kiküldöttjei is: Henderson, az angol munkásságnak régi ve­zére, egykori miniszter a Mac Donald féle munkáspárti kormányban, egy ellenszenves és rideg angolszász, aki. halálosan unalmas és pátosznélküli beszéddel nyitotta meg a kongresszust. Tóm Shaw, ugyancsak volt munkáspár5, ti miniszter, akinek pápaszeme mögül rokonszenves, ravasz szempár csillog: ebből a skót munkásból készül az angol szocialisták Lloyd George.a. Itt vannak a többiek is: Cramp, Bux- ton, csak a vezér: Mac Donald hiányzik. Vájjon miért nem jött el? Az angol padsorok szélén egyszerű kékruhás fiatal hölgy hall* gat.ia könyökére támaszkodva a szónokokat; a kongresszus legnagyobb hallgatója: Mac Donald Etel kisasszony, a volt miniszterel­nök lánya. Ugyancsak nagy számban jelen­teke meg az osztrák elvtársak, Renner, a volt kancellár, Adler Frigyes, aki egyúttal a kongresszus főtitkára is- A belgák nagy te* kintélynek örvendtek, hiszen a jelenlegi kor­mány külügyminisztere: Vandervelde, a szo- szocialista Internacionálénak egyik legré* gibb harcosa. A belga külügyminiszter nem jött el a kongresszus megnyitására, de a későbbi tanácskozásokon már részt vett Általában a kongresszus megkülönbözte­tett nagyrabecsüléssel veszi körül az elv- társ-minisztereket, főleg a dán szocialista kormány tagjait és a svédeket, akiknek leg­utóbbi választási győzelmét (a szavazatok 41 százalékát kapták), mint a szocializmus eddig elért legnagyobb parlamenti sikerét könyvelik el. És itt vannak a cseh koalíciós miniszter urak: Neme-c. Souikup, dr. Déren A magyarok: Peidl kegyelmes Ur, Payer, Györky dr. és Kétly Anna képvi5 selök, Büchler párttitkár, a dánok mö­gött ülnek szerényen és csendesen. Iga* zán nem szolgáltattak okot arra, hogy miattuk az egész kongresszust megtá­madja a Humanité. A kommunisták or* gánuma szerit ezek az álszocialisták hallgatásukkal fedezték a ,,magyar bo­járok" reakcióját (úgy látszik a francia kommunisták már egész Magyarorszá* got odaajándékozzák a román bojárok* nak). Tudvalevő, hogy a magyar Szo­ciáldemokratáknak a kormánnyal kötött paktuma kellemetlen feltűnést keltett a szocialistáknál. A Il-iik Intenacionálé a magyarországi párton kívül külön csoportnak ismerte el a bécsi magyar emigránsok ,,Világosság" ne* vü szerevezetét, amelynek; elnöke Garbai S. alelnöke Böthm Vilmos, titkára Kunfi Zsig- mond és tagja Rónai Zoltán, csupa kommu* nista népbiztos. Ezek az elvtársaik a II-ik Internacionálénak esküdtek örök hűséget és teljesen megtagadva kommunista múltjukat, tisztázni akarják-magukat a kommuizmus iránti szimpátia vádja alól Az elcsatolt területek közül csak a szlovenszkói magyar szódái demokrata párt küldött ki egy képviselőt: Bauer Sándor dr pozsonyi ügyvédet. Eredetileg ugv tervez* ték, hogy Borovszky szlovenszkói szocialis­ta képviselő is kijön a kongresszusra, de az ő utazása elmaradt- Egyébként a szlovenszkói magyar szocialista párt programjához híven itt is teljesen együtt halad a csehországi né* met szocialistáikkal, akik Czech dr-,nak, a prágai parlament alelnökének vezetésé alatt elég szép számban jelentek meg a kongresz- szuson. A három fentebbi pártot a kongresz* szus egymás melletti padsorokban helyezte el. A ,,Világosság“-ot egyedül Kunfi képvi­selte, akit jó messze ültettek a terem másik sarkába a magyarországi szociál­demokraták képviselőitől. És még mond­ják, hogy a szocialistáknak nincs érzé5 kük a diplomáciai formaságok iránt. A terem közepén egy nagy, vörös posz­tóval bevont szónoki emelvényen, a kong­resszus elnöksége. Voltaképpen nem Henderson, sem Hilfer* ding nem elnököl, hanem Jaurés, a há­ború kitörésekor meggyilkolt nagy fran­cia tribün, akinek szobra virágokkal kö­rülvéve beleviláglik a nagy terembe. Szegény Jaurés,, a francia szocialisták és kommunisták halálra szaggatták egy­mást miatta, mindegyik a maga számá­ra akarja kizsákmányolni az ő emlékét. Marx*ot ellenben sehol se lehet látni, se képen, se szobron, se jelvényeken. Csak a szónoki emelvény alatt, szinte eldugva találunk Marx-nak egy fényképére. Olyan messzire távozott volna a Il-ik In* ternacionálé az ortodox marxizmustól? A szónoki emelvény előtt ülnek az új­ságírók a világ minden tájékáról. A kong* resszus külön ültette a szocialista pártsajtó képviselőit: szembe az elnöki emelvénnyel. A- többieket oldalt helyezték el s a kommu­nistákat gondosan elkülönítették a szocialis­táktól A világ minden tájékáról küldtek a lapok tudósítókat, különösen sok az orosz közöttük. Itt van Angelica Balanoff, egy szende tekintetű öreg forradalmár és itt van az elmaradhatatlan Rappaport is. Ez a Rappaport orosz eredetű régi szó* cialista harcos, aki a francia szocialista mozgalmaknak egyik legmulatságosabb alakja. Állítólag a legpiszkosabb ember, aki jelenleg francia területen tartózko­dik. Legalább is ezt tartják róla ellenségei, különösen azok, akik nem tudják megérteni, hogy férkőzhetett ez az ember a szellemi arisztokrácia olyan utolérhetetlen képvise­lőiének közvetlen intimusai közzé, mint Anatole Francé. Az igazság az, hogy Rap* paport mester nem is olyan piszkos és hogy elsőrendű koponya. — Az Izvesztija, a szovjet hivatalos lapja és az oroszországi sajtó méltóképpen vannak képviselve. A nagy kikötővárost valósággal meg­szállották a kongresszisták. A maeseillei ke­reskedők jó üzleteket csinálnak, mert a kongresszisták bőkezűek. Az egyik előkelő tengerparti ,,Palace“ vendéglőse különösen büszke egyik látogatójára: egy vörössza* '•rállas, ingbluzps, derékszijjas kongresszistá- ra, aki mindennap egy „Langouste á TArne- ricaine“-nel (á lő frank) kezdi a vacsorá­ját. Egy kommunista kiküldött az illető elv­társ. — (Eszterházy Lujza megkezdte börtön­büntetését.) Nyitrai tudósitónk jelenti: Meg- rtuk, hogy Eszterházy Lujza nem élt a tegyelemkérés jogával, hanem elhatározta, íogy büntetését letölti. Tegnap délelőtt je- entkezett a nyitrai ügyészségen és meg­kezdte büntetését. A szokásos formalitások üintézése után Eszterházy Lujzát felvezet­ték cellájába, ahol ugyanolyan elbánásban tog részesülni, mint a többi fogoly. — (A cseh-agrárok erőlködése Ruszin- szkóban.) Ruszinszkói szerkesztőségünk Írja: A ruszin pártok egységesítési akciójának keresztülvitelét a cseh-agrárok szerepszc- rüen osztották szét a pá.rt oszlopos tagjai között. Mivel a cseh-agrár párt régi alakjá­ban megfelelő ellenszenvnek örvend, Stéfá- non kivül most Egressy Gyula dr. ügyvédet és cseh-agrárpárti vezetötagot bízták meg a „ruszin egység" megteremtésének keresz­tülvitelével. Ez a legújabb akció is azt szol­gálja, hogy a cseh-agrár párt múlt válasz­tásbeli katasztrofális kudarcát a jövő vá­lasztásökon elkerüljék- A párt ugyanis már azt szeretné, hogy a ruszinszkói cseh-agrá­rok ne a magyar pártoktól erőszakosan el­vett mandátummal képviseltessék magukat Prágában, de egy megválasztott képviselő­vé!. — (Egy ünnepelt szinésznö szomorú sorsa.) Ziegler Mária, a prágai Arénaszinház volt hosszú éven át szubrettprimadonnája. Az utóbbi időben már csak vidéki kis szín­padokon lépett fel s most betegen és nagy nyomorban fekszik a kolini kórházban. Zieg* ler Mária valaha kedvence volt a prágai színházi közönségnek. — (Miniszteri előadás — a nyilvánosság kizárásával.) Pozsonyból jelenti tudósítónk: Dvorácck meghatalmazott miniszter péntek hajnalban Pozsonyba érkezett, hogy résztve* gyen és előadást tartson a szlovenszkói ke­reskedelmi és iparkamarák kongresszusán. A sajtót, amely a közgazdaság és a Dunavásár eseményei iránt élénken érdeklődik, különös meglepetés érte: a miniszter ur értékes elő­adására egyetlen újságírót sem bocsátottak be. Egy szemfüles közgazdasági hírlapírónak valahogyan sikerült megszerezni a titokzatos előadás szövegét, ami azonban a miniszter ur tudomására jutott- Azonnal küldte a titka* rát, akivel megizentette, hogy tiltakozik elő­adásának hírlapi közlése ellen, mivel azt nem a nyilvánosság számára szánta. Ameny- nyiben a hírlapíró nem tesz le közlési szán* dókáról, intézkedni fog, hogy a cikk meg ne jelenhessen. A titkolózó miniszter eljárása sajtókörökben élénk derültséget keltett. — (Letartóztatták a szeleci gyilkost.) Nyitrai tudósítónk írja: Távirati jelentésben beszámoltunk arról, hogy Szelec községben felakasztva találták Szkocska Katalin asszonyt. A nyomozás megállapította, hogy az asszony gyilkosságnak esett áldozatul. A gyilkosságot Mudri Imre munkás követte el, akinek az asszonnyal viszonya volt. A viszonynak következményei mutatkoztak és az asszony követelte, hogy Mudri vegye el feleségül. Emiatt viszálykodás támadt kö­zöttük s egy veszekedés alkalmával Mudri az asszonyt megfojtotta, azután felakasztotta. A gyilkost a csendőrség letartóztatta: — (Székrekedésnél, emésztési zavaroknál és vértódulásoknál) reg­gel éhgyomorra 1 pohár természetes „Fe­renc József* keserüvizet iszunk. A belor­vosi klinikákon szerzett tapasztalatok sze­rint a Ferenc József viz az ideális has­hajtó minden jellemző tulajdonságait egye- siti magában. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben. — (Szociáldemokrata népgyülés Nyit* rán.) A szociáldemokrata párt vasárnap nyil­vános népgyülést tartott Nyitrán, amelyen Dérer, Pocisk, Benda Zimák szenátor fog be­szélni. A szociáldemokraták kiosztott röpcé* duiáikon előre bejelentik, hogy a gyűlésen az igazságtalan földosztással fognak foglalkozni. — (Csehszlovák-román tárgyalások a Tisza szabályozása ügyében.) E napokban Bukarestiben megkezdődtek a tárgyalások Csehszlovákia és Románia között a Tisza szabályozása kérdésében. A Tisza, mint is­meretes, határt alkot Románia és Csehszlo­vákia között s a két ország képviselői most a szabályozáson kívül meg akarnak egyezni abban is, hogy az átlépési helyeket ponto­san megjelöljék a folyón. A Tisza szabályo­zását erősen megnehezíti a pénzügyi kérdés, mert a munkálatok végrehajtása igen nagy áldozatot igényelne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom