Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-13 / 181. (924.) szám

______________• Po débrad — Prága Nagymarosa Fürdöievél, divatlevéHel — A leláncolt kro- kodtlus — A bájdus sonkagyárcsnék Eidorá- dója — Ahol Harold Lloyd nyaral Podjebrád, augusztus 12. Amt a budapestiek számára Siófo-k és Nagymaros, a kassaiaknak: a Gajdatelep, Po­zsonynak a Dunaliget, Eperjesnek Ceméte- iürdő és Borkút, Ungvárnak a Vadas, az Podjebrád fürdő a prágaiak számára. Egyes tudálékos, megrögzött öreg orvosok s ezek páciensei ugyan azt állítják, hogy a Podje­brád főterén csuporban árusított szénsavas víz néminemű nyavalyákat is gyógyít, ez azonban alaptalan ráfogás. Podjebrád váro­sának, helyesebben nagyközségnek történel­mi hivatása az vala, hogy a magyar történe­lemmel is közelebbi érintkezésben volt, Podjebrád királyi dinasztiának adott légyen ősi fészket. Eme történelmi hagyományok­nak megfelelően az uj, modern fürdőtelep szállói, fürdői javarészt oly monarchista ne­veket viselnek, hogy azokat, mint hétpróbás republikánus, leírni sem merem. De hogy a szavamat össze ne tévesszem, kezdem az elején. Mert az első sorokban fölsorolt világfürdőket már kitapasztaltam, igazán nagy önmegadásomba került, hogy Podjebrád fürdőt csak a múlt vasárnap láto­gattam meg, amelynek csodás szépségeiről, előnyeiről köteteket lehetne összehordani a prágai napilapok fürdőleveleiből, fürdőriport­jaiból. Már évek óta vallhatom magam prá­gai nyárspolgárnak s igy csak kötelessége­met teljesítettem azzal, hogy vasárnap reg­gel a huszonötkilométeres tempóban száguldó helyiérdekübe ültem s kétórai kellemes dö- cögés után néhányszázadmagammal Podje­brád vendégszerető falai között állottam meg. Az állomáson két szenzációs találmány fogad. Az egyik egy mérleg, amely megér­kezéskor százötven kilónak mutatja súlyo­dat s ha egy hónap múlva hazamégy, öröm­mel láthatod, hogy kilencvenre fogytál. A másik elmés találmány egy másik mérleg, amely az előbbivel ellentétesen működik. Ha keszegsoványan érkeztél negyvenöt kilóval, három hét múlva nyolcvanra hízva hagyod el a gyógyfürdőt. Csodás hatású gyógyvíz... Még csodásabb mérlegek ,.. A város főterére vezető félkilométeres ut két oldalán minden ház ablakaiban olvas­ható, hogy „fürdővendégek számára szoba kiadó11. Egyelőre, sajnos, még nem rendelkezem azzal a százötven koronával, amelyet egy ilyen csinos, négy falból és egy ágyból álló bútorozott szobáért a bensziilöttek arcpirulás nélkül elkérnek egy hétre, ezért nagy kitar­tással ballagtam a főtérre, ahol a már emlí­tett közkút áll. Ezzel szemben egy szálló, háta mögött a kétemeletes gyógyszertár s jobbra a fürdőorvos pompás kéjlakát látjuk. A prágai kirándulók tömege jobbra tart s én követem őket. Elballagok a „főhercegi ftirdőház“ és az „elsőosztályu gyógyfürdő" mellett s már a villáknál s újabb szállodáknál vagyok. Itt hirtelen végeszakad a kirándulók hosszú menetének: egy parkhoz értünk, amelynek bejáratánál három Kc-t köteles le­szúrni az ember, ha — sétálni és enni akar. En főleg ez utóbbit akartam, vagy még in­kább a bevezetést, a félliter „gyógysört". A delelő nap kimondhatatlanul sütött, mintha fizetnék s azt hiszem, hogy az egyenlítőn sem süthetne jobban. Már előre örültem a park lombos árnyékának... Igen ám, de ember tervez s a vendéglős végez. Lehet, hogy a podjebrádi gyógyfürdő kezeléséhez tartozik az, hogy a vendégek ne a fák árnyékában, hanem kopár, homokos talajon, harminc fok­nál nagyobb, árnyéktalan hőségben költsék e] ebédjüket. A hőséget, amint említettem, három koronáért kapja az ember, az ebédet, amely valóban jó és kielégítő, kilencért. A sör nem valódi pilseni, a fagylalt kissé raga­dós, az uzsonnakávé nagyon jó. Délután három órakor kezdődik a negy­vennégyes gyalogezred zenekarának filhar­monikus hangversenye, amelynek gazdag műsora élvezetes. Ugyanakkor megjelennek az igazi fiirdővendégek s miután ezeket lát­tam, tudom azt is, hogy milyen betegségek­nél ajánlható Podjebrád. Szivelhájasodás és gutaütéstől tartó olvasóm, gyere el Podje­brád fürdőbe s s«ived fölvidul. A sétánál megjelenő „beteg" hölgyek között csak el­vétve látható egy-cgy hölgy, aki a százhu­szonöt kilót nem ütné meg. A javarésze üti, de nagyon erősen, a százharmincat is. Igaz­ságtalan volnék azonban, ha elhallgatnám, hogy a délutáni sétahangversenynek az em­lítettnél könnyebb súlyú közönsége is van. A százhúszon fölüllek tábora a sonka- és virsli­gyárosok, a prágai nagykereskedők Ilii élcte- párjaíkból toborzódik, de Pftdjebrádban nya­ral a Prágában szalmaözvegyen élő bank­igazgató, ügyvéd stb. szubrettje s táncosnője is, mialatt a hitves a Lidón, Abbáziában, vagy az Északitengernél pihen. A fiirdőzők említett két kategóriájának megfelelően, a divat is két főirányt mutat. Az elsőnél, a százhúszon fölüllek csoportjánál a sötét színek dominálnak, sok velencei csip­kével és még több kiabáló ékszerrel. A leg­több jólmegtermett hölgy derekát arany ke­rékkötőlánc tartja össze, hogy szét ne essék; jó! megérdemelt bámulatot kelt az a hölgy is, aki egy krokodilusnak is beillő, gyíkot ábrá­zoló, mogyorónyi b rí 11 i án s ok k a 1 kirakott melltüt hord nem csekély keblén, amely rá­adásul kétujjnyi vastag aranylánccal van biz­tosítva a zsebmetszők ellen (nem a kebel, hanem a krokodilus). Kolozsvár, augusztus 12. (Saját tudósítónktól.) Tömésen és Munte- anu, a két hírhedt rabló, akiket egész csend­őr-, rendőr és katonai hadsereg sem tud ki5 zavarni az erdőségekből, már nem a nap hő­se többé, mint ahogy Terentéröl, az Alduna tavalyi haramiakirályáról sem beszél senki, olyan újabb vakmerő rablótámadás történt. A bukovinai Dornavaíra s az erdélyi Besz5 terce város között közlekedő vonatot augusztus 10-én fényes nappal megtámad­ta Magurény község határában egy puská­val és gépfegyverekkel fölszerelt kb. 20 ta­gú rablóbanda. A banditák jelt adtak a vonat megállítá­sára s minthogy Tuna, a mozdonyvezető nem akart mególlam, szó nélkül agyonlőtték és aztán a vonatra felugrálva, megállították, az utasokat ki= szállították, a podgyászkocSjt feltörték, tar- talmukat átkutatták és minden értékest el­vittek belőle. Azután az utasok csomagjait vizsgálták át és rabolták ki, végül pedig minden utason testi motozást végeztek, mindennemű pénzü­ket és értéktárgyukat elrabolták. A jól síké5 rült munka után eltávoztak a közeli erdőbe, Távozásuk után a fütő a vonatot bevezette a legközelebbi állomásra, beszállítva rajta a mozdonyvezető holttestét is. A hatóságok megindították a vizsgálatot, melynek valószínűen annyi eredménye lesz. mint azoknak az eddigi vizsgálatoknak, me­lyeket a naponként megtörténő autókirablási esetekben végeztek- Még soha egyetlen ilyen rablás tetteseit ki nem lehetett nyomozni. Az utasak vagyonát, esetleg életét meg nem vé­di senki ebben az országban, ellenben erköl­cseikre igazán mintaszerűen ügyelnek. Erre nézve jó esetet jelent egyik kolozsvári napi* * lap mai száma: Hydra, augusztus 5. Athénben égetően, perzselően tűz a nap, a hőmérő árnyékban 37 fokot mutat Celsius sze­rint; aki csak teheti, menekül a fővárosból. A köztársaság elnöke, Paolos Koundouriotis admi­rális is elhagyta a fővárost és a Koundouriotisok ősi rezidenciájában, Hydra szigetén tölti a nya­rat. Az ősz admirális, a görög flotta egyik leg­nagyobb hőse, a legjobban csengő görög törté­nelmi név visélője, egyszerűen, visszavonultan nyara! Hydrán. Oda kapjuk a meghívást, erre a szigetre, amelyhez a hellének szabadságharcá­nak legszebb emlékei fűződnek. * Piraeusból csak nagy üggyel-bajjal tud kis hajónk a rengeteg gőzös és vitorlás között a szabad tengerre vergődni; de azután künn va­gyunk, előbb a kikötő kéményrengetege tűnik el szemünk elől, azután már csak a Lycabeth tete­jének kis kápolnája mutatja, merre is van Athén. Majd az Is leborul a láthatárról és a gőzös egy­másután hagyja el a bájos szigeteket: Acgina, Porros, Methana egymásután maradnak el mö­göttünk. A kis gőzös tele van utasok aki, akik mind ezekre a szigetekre mennek, az athéniak nyári üdülőhelyeire, melyek kiesek, bájosak s az Adria szigeteihez hasonlítanak. Végre négy­órai hajókázás után Hydrán köt ki az „Attikon". Fürge bárkások lepik el a hajó környékét, mes­terien kapják el a csolnakba szálló utast pod- gyászával együtt. Néhány evezőcsapás és künn vagyunk a parton, Hydra szigetén, a hellén sza­badságharc szülővárosában. * Száznégy évvel ezelőtt. 1821-ben Ali. jani- nai pasa Maliomcd szultán ellen fellázad és se­gítségül hívja a görögöket, akiknek megígéri a Az egészséges üdülőik divatjával röviden végezhetek azért, mert ők is „röviden" vég­zik a toalettjüket. A divat lényege: minél ke­vesebb kelme, minél több meztelenséggel, hadd érje a nap és a férfiak szemének per­zselő sugara a látnivalókat... Meggyógyul itt még a beteg vágy is — A férfidivatot egy banki innak tetsző if­jonc dirigálja, aki oly hűen imitálja Harold Lloydot, hogy bizonyára zavarba hozná az igazit, ha itt meglátná altér egoját. Az égi fűtőtest elzárta azonban a hősu­garakat, a bájakban tényleg dús vendégek a park hüs bokrai között folytatják a kúrát, a lengek hazavonulnak, hogy otthon várják prágai mecénásuk autójának megérkezését s engem hazaráz a helyiérdekű. Töviske. Az aradmegyei Simánd községből egy magyar földbirtokos feleségével Párisban járt. Most érkeztek haza s a hosszú utón az asszonyka elbágyadt- Az I. osztályú gyors­vonat! kocsiban még három ismerős utas volt, akik átülteik a másik ülésre, hogy a fá­radt hölgy lefekhessék. A férj gondosan új­ságpapírt rakott az ülésre, különben 100 lei bírságot kellene fizetni, melynek negyven százaléka a kalauzé. Az asszonyka felkupo5 rodva, fejét férje ölébe hajtotta és elaludt. A lámpát nem lehetett elfüggönyözni, mert füg­göny nem volt rajta s igy a szembenülő há­rom ur nem tudott elaludni, hanem csendesen beszélgetve cigarettázott. Leutanna állomás előtt hirtelen benyitott egy ellenőr és szétnézve, harsányan elkiál­totta magát: — Tessék felkelni! Jegyzőkönyvet ve* sziink fel. Mindenki rábámult, hogy miféle jegyzőkönyvről van szó. Az ellenőr nem hagyta sokáig kétségben őket: — UraSágodró! és erről a nőről jegyző­könyvet veszünk fel, mórt uraságod ölébe hajtotta fejét, ez pedig az erkölcsökbe üt­közik. A legközelebbi, állomáson leszállítom önöket, a kocsit pedig lekapcsoljuk és ura* Ságod költségére fertőtlenítjük. Hiába volt minden tiltakozás, az utitár- sak tanúskodása, mert a jegyzőkönyvet csak­ugyan felvették a dühtől elkékült férjjel és a szégyentől zokogó asszonykával, sőt hatóság elleni szegülés vádját is rájuk sózták, mert Leutanna állomáson az ellenőr minden erő5 szakoskodására sem szálltak ki, csak otthon Simándon, ahol mindenki ismeri őket s ahol ugyancsak nagyot bámult a falu, hogy az ő földesúri családjuk közenkölcsiség elleni ki­hágással terhelten érkezett meg a messzi Pá~ risból- Az ellenőr legalább is ezt adta jegyző5 könyvre . . . I függetlenséget. Az egész országban mindenfelé ’ megkezdődnek a felkelések, Qermanos püspök Patrasban hirdet keresztes hadjáratot, Ypsilantis Sándor Moldvában támad, az Archipelagos, a Peloponnesos is kibontja a szabadságharc zász­laját és ekkor Hydra az, amely az egész mozga­lomhoz a nervus rerumot, á pénzt, a spanyol tal­lérokat adja. Még abban az időben, amikor a blokátt Spanyolországba csak a görög hajósok mertek gabonát csempészni s a csempészhajók a búzáért majdnem ugyanannyi súlyú ezüstöt kap­tak, szép kerek spanyol tallérokat, gazdagodott meg ez a város. A tallérokat azután ott őrizték a hydrai ciszternákban. Egész ciszternákkal állott a pénz a nagy hajósok házaiban; ekkor élte Hydra a fénykorát: 40.000 lakosa volt a sziget­nek és 150 hajó szelte hydrai lobogó alatt a ten­gereket (mert Hydrának külön zászlaja van). És 1821-ben ezek^a nagy hydrai hajósok voltak azok, akik mindenüket odaadták, oda­áldozták a hellén szabadságharc oltárára A hajóhadnak Miaoulis volt az admirálisa, mellette Tombazis, Tsamados és főleg Canaris tűntek ki. Viszont az áldozatkészségben a Koun­douriotisok jártak elő!, minden ezüstjüket, min­den hajójukat a n*agy ügy szolgálatába állították. És a mai görög arisztokrácia ezeknek a szabadságharcosoknak a sorából kerül ki: a Konndonriotisok, a JVüaouüsoK, a Canarisok ... A nagy harc után ki is merült Hydra és ina mindössze 5600 lakosa van, a hydrai zászlót pedig csak néhány apró szivacshalász bárkája lengeti. De a „nagy" hydrai családok még min­dig megtartották őseik rezidenciáját és ma is szívesen üdülnek a szigeten. * A hegyoldalban magánosán áll a Koundou- riotisok ősi kastélya. Várszerüen, magas fallal Romániában kiraboltak egy vonatot Lelőtték a mozdonyvezetőt és végigmoíoziák az utasokat — A haramiák ellen nincs se* gitség, de a „közorkölcs re“ gondosan vigyáznak. ííydra csodálatos szigetén, a görög köztársaság elnökénél Beszélgetés Koundouriotis elnökkel — A görög szabadságharc melegágyában — A gö­rög arisztokrácia múltja — A Prágai Magyar Hirlap eredeti tudósítása — Csütörtök, augusztus 13.--------,--------------———JT"-------— körü lvéve tekint le a tengerre, egészen külön­állóan épült, nem keveredett a többivel, szinte ezzei is dokumentálni akarva, hogy a Koundou- riotis-családnak valami különleges a helyzete, a szerepe és a szigetlakók szinte tisztelni látsza­nak ezt a „splendid isolation"-t: egyetlen ház sem épült a kastély köré, le a tengerig szabad az ut . . . Az ősi kastélyban fogad Paolos Koundourio­tis, a hellén köztársaság első elnöke. Szabadsá­gát tölti Hydrán, egyedül, kabinettfönök, titkár nélkül, csak néhány katonatiszt — tengerészek — teljesítenek mellette szolgálatot. Pihenni akar az elnök; már a hetvenes évek második felét kezdte meg, de úgy látszik a tengeri levegő nagyszerűen konzerválja a tengerész erejét és kedélyét: friss testileg; és szellemileg egyaránt, délceg és ez a tartása egy kissé emlékeztet Ferenc Józsefre. A hatalmas fogadószoba falait csak né­hány családi kép disziti: a mai elnök őseinek a képe, a nagy Koundouriotis olajfestményü arc­képe. Néhány régi görög fegyver, remekművű intarziával, pár fauteuil és egy hosszú asztal. Az asztalon aktatáska, könyvek, iratok és egy gramofon, az elnök egyetlen nyári szórakozása. Néhány üdvözlő szó után valahogy kicsú­szik a számon a „politika" szó. Az elnök el­mosolyodik, majd hangosan elneveti magát, egyet legyint a kezével: az ö számára nem létezik politika, ö nem politizál; a katonának abból a fajtájából való, aki minden körülmé­nyek között megteszi hazája iránti kötelessé­gét, aki mindenütt megállja a helyét, de nem politizál. Amióta az elnök nehéz tisztét betölti, csak egyetlen egyszer élt elnöki jogaival, akkor, ami­kor Pangalostól megkövetelte, hogy a parlament bizalmi szavazatát megszerezze. De ezt sem el­nöki jogának, hanem hazafias kötelességének tartotta, akinek minden körülmények között meg kell óvnia az alkotmányt. Politikáról nem is beszél szívesen Koun­douriotis elnök; de annál szívesebben a régi időkről, az ősökről, a nagy tengerészekről Canarisról, akit Victor Hugó három versében tett halhatatlanná. Megnézzük a Koundouriotis-kastélyt: a legnagyobb egyszerűség, szinte puritánság. Mo­solyogva mondja az elnök: — Bizony nagyon egyszerű a lakásom. — Az elnök hálószobája is hasonlít Ferenc Józseféhez: egy egyszerű vas­ágy, szőnyegtelen mozaikpadló, mosdó, fehérre mázolt puhafa-szék. De az ablak a tengerre nyí­lik és a jó friss tengeri levegő pótolja a ké­nyelmet. A tenger az éltető eleme Görögország e leg­nagyobb családjának: a nagyapa is tengerész volt és az elnök egyetlen fia is az. Nemzedékről nemzedékre száll a tenger szeretete. Néhány köszönő szóval elbúcsúzunk az el­nöktől, mosolyogva válik el, néhány kedves üd­vözlő szóval. Szép világoskék szemeiből jóság, értelem, derült kedélj'’ sugárzik. * Egész Görögországban egyben egyetérte­nek az emberek: Koundouriotist mindenki tiszteli, mindenki becsüli. De nemcsak az ősök érdemeiért, hanem azért is, mert az elnök azon kevesek közül való, akik nem politizáltak, nem folytattak demagóg agitációt, hanem megállták helyüket a tűzben is. -És ezért tisztelik annyira Paolos Koundourio­tist, mert szembeállítják azokkal a hangosokkal akik a harcok idején nem „utánam“-ot, hanem ,előré"-t vezényeltek. Koundouriotis nem bujt el főhadiszállásra, nem menekült csata ideién a pa­rancsnoki hídról. És amikor a tragikus végű Sándor király halála után egy ideig régens volt, ezt helyét éppen úgy megállotta, mint ma, köz- társasági elnök korában. Az utóbbi időben hal­latszanak hangok, hogy az elnök személye Ciliéivé inkább talán az erélye) nem kellemes né­hány uralmon levő puccspolitikusnak és szeret­nének más elnököt*-De ha komolyan gondolná­nak ilyen vakmerő lépésre, akkor magukkal szemben találnák az egész nemzetet, amely ugyan sokat eltűr, de a türelmének mégis van határa. És ha egyes vezető politikusok eltűrték a de facto pofonverést, minden retorzió nélkül (ami Pangalos-szal kétszer megtörtént), a nem­zet bizonyára nem fogja követni példájukat. Pangalos elnök-eltávolitó kísérlete, ha arra ko­molyan gondolna, azt hiszem, végleges és azon­nali bukását jelentené. Kovács Jenő dr.. ¥ Mg . . a legjobban bevúHhaJvizhajhul- a T j| lás, korpakápződóa ellen. Gyorsan g P || 87,árad és nem teszi zsírossá n.hajat, w Ilii KozmellKal UDoraiúrium^ IjjUli parsa h., Psnsna 4. ü. emelet, p + Sérvben szélvédők + Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, here, comb és köldöksérvnél a mi tökélete­sített rugónélküli sérvkötőnk, mely éllel Is hordható. Mindenféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülye- désnéi. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Fla- nell has-, hát- és mellmelegitő JvoicrititeFliííz Braiislava, önna-u. 51. Rendelő orvos: Dr. Kocb K. F. eg3r. m. tan. Árjegyzék ingyen A vidéki felek még aznap eiintéztehiek

Next

/
Oldalképek
Tartalom