Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-09 / 178. (921.) szám

Vasárnap, augusztus 9. MAOYAB (LET (Vasárnapi levél) Az idők sodrában Irta: SchöpSlin Aladár Az elmúlt napokban érdekes részleteket ol­vastam a lapokban a csehszlovák állam megalapí­tóinak, Masaryk és Benes emlékirataiból, amelyek feleletet adnak arra a kérdésre, hogy miképpen, milyen eszközökkel hoztak létre a modern kor­ban egy uj államot. Egészen objektíve akarok er­ről a dologról gondolkozni, elfojtva magamban minden fájdalmat és egyéb indulatot, igyekezve azonban levonni minden tanulságot. A háború alatt külföldre szökött cseh vezérek jóformán semmivel kezdték. Nem volt a kezükben semmi hatalmi eszköz: egyetlen katonájuk nem volt, pénzük jóformán semmi, összeköttetésük alig több, mint amennyit Masaryk tudományos mun­kássága révén szerzett. Néhány szegény, egysze­rű, csaknem kivétel nélkül névtelen ember elin­dult igy, eszközök nélkül, államot alapítani. Az el­szántság volt legfőbb erejük. Egy nagy szövetsé­ges társuk volt: az antant és különösen Francia- ország kedvezőtlen harctéri helyzete és abból folyó készsége arra, hogy minden eszközt, kicsit, nagyot megragadjon, amivel a központi hatalmak­nak árthatnak. Egyetlen eszközük volt, amivel kezdhettek valamit: propaganda, propaganda és megint csak propaganda. Személyes propaganda, emberről emberre, politikusok között, hivatalban levő emberek között, katonák között. Ezeket az összeköttetéseket nyomról-nyomra bővitették ki és a végén már egy nagy körben vált a szemé­lyük és ügyük ismeretessé és rokonszenvessé. Aztán az ujságpropaganda, amelyet kitűnő érzék­kel terjesztettek ki és építettek ki, lapról lapra, röpiratról röpiratra, úgy hogy a végén már ren­delkezésükre állott minden antantbeli sajtóorgá­num és ellensúlyozni tudtak minden szimpátiát, sőt minden komoly ellenérvet is, ami a Habsburg- monarchia fenmaradása mellett szólt. A régi álla­mokat fegyverrel alapították meg és fegyverrel építették ki. Az első állam a világon, amely nem a fegyvernek köszönheti létrejöttét, hanem az ügyes, szívós, semmitől vissza nem riadó propa­gandának, Európa legfiatalabb állama, a csehszlo­vák köztársaság. A modern propagandaeszközök­nek ez a legnagyobb diadala. Az a metódus, me­lyet addig képviselőválasztásokra, pártok egymás elleni harcaira, az üzleti életben ipari és kereske­delmi vállalatok és árucikkek lanszirozására hasz­náltak, most államalkotó tényezőnek bizonyult. Azt mondhatnám, a csehszlovák állam ugyanolyan eszközöknek köszönheti létrejöttét, mint amilye­nekkel a Maypoi-soap vagy az Odol ismert és keresett cikké vált. , Ez nem szól a csehszlovák állam ellen, hanem igenis szól a propaganda ereje, hatalma és fontos­sága mellett. A mai többé-kevésbé demokratikus berendezkedésben, amikor a közdolgokba millió és millió embernek van beleszólási joga, egyre na­gyobb fontossága van annak, hogy ez emberek mennél nagyobb tömegét emberről emberre fel­világosítsák, kapacitálják, megnyerjék, felbiztas­sák a propaganda utján. Személyes érintkezés, gyűlések, beszédek mind eszköz erre, de termé­szetesen legjobb és leghathatósabb eszköz a sajtó. Azt mondta egyszer valaki, hogy ha Jézus Krisz­tus most élne, ő is a sajtót használná fel tanítá­sainak elterjesztésére és ez a paradox mondás nem is egészen igazság nélkül való. Mennél erő­sebb harcban áll valamely ügy, annál fontosabb ránézve a sajtó közreműködése és mennél szük­ségesebb, hogy a propaganda mindenhova eljus­son, annál fontosabb, hogy a sajtója jó, a célra alkalmas legyen. S nemcsak a kifelé való propa­ganda' a fontos, hanem a belső propaganda is, amely az ügyhöz tartozó emberekben tartja állan­dóan a meggyőződést, a hitet, az elszántságot. Üldözött, nehéz helyzetben álló, a hatalommal szemben ellenzékbe szorult ügyeknek van a leg­nagyobb szükségük az állandó propagandára és e célra a sajtóra. A sajtóorgánumokat kiépíteni — ez tehát a szlovenszkói magyarságnak első és legfőbb fel­adata a maga fenmaradása érdekében. A propa­ganda létrehozta államban a propaganda fegyve­rét használni fel. Erre azonban nem elég, hogy lapokat tartsanak fenn, amelyek az eszméket foly- tou-folyvást hangoztatják. Ezeknek állapoknak olyanoknak is kell lenni, hogy csakugyan eljussa­nak mindenhová, hogy mennél nagyobb olvasó- közönséget tudjanak maguknak szerezni. Mert mit ér a propaganda, melyet kevesen vesznek tudo­másul? Mit ér a lap, melyet nem olvasnak'? A mo­dern embernek az újság is olyan szükségleti cikk, mint az étel, ital, nem tud élni anélkül, hogy a vi­lág dolgairól információt szerezzen. Ha ezt az in­formációt nem tudja megkapni a saját lapjaitól, Kénytelen más irányzatú laphoz fordulni s ezen a csatornán hozzáférkőzik az ellenpropaganda és meggyöngiti a maga meggyőződésében. Ezért Myan újságot kell csinálni, amely minden tekintet- oen kielégíti az embereket: mindent megad nekik, amit az újságjuktól várnak. Nemcsak a politikai résznek kel! tehát jónak, célravezetőnek lenni, ha­nem minden résznek, a híranyagnak, információs szolgálatnak, a reportagenak s a szépirodalmi résznek egyformán. És a terjesztésnek. Hogy az ügyes terjesztésnek micsoda fontossága van a sajtóban, arról laikusnak fogalma sem lehet. Igaza van Heltai Jenőnek, mikor azt mondta Prágában jártakor, hogy a sajtó kifejlesztése a fődolog. Bizonyos, hogy ez közel hozhatná a meg­oldáshoz az irodalomnak a problémáját is, amely­ről az utóbbi időben e hasábokon sok szó esett. Mindjárt nagyobb lendületnek indulna és vérrel is jobban megtelne a szlovenszkói irodalom, ha a sajtó megerősödnék, ha nem kellene merő exisz- tenciájáért olyan keserves küzdelmet folytatna és ha erőteljesen oda tudná nyújtani támogató kezét az irodalomnak is. Napról-napra látom, a Prágai Magyar Hírlap ezt tőle telhetőleg megteszi, de abba a helyzetbe kell hozni, hogy még nagyobb nyomatúkkal, még több eszközzel tehesse. És itt rátérek újra arra az ideámra, amelyet már a múltkor fölvetettem: néplapot is kell csi­nálni, falusi földmivelő embernek, városi kisipa­rosnak valót, ügyeset, okosat, amely el tud jutni a szalmafödeles kis kunyhókba is, mindenüvé, ahol akár csak egy magyar ember él. Ezt én rop­pant fontosnak találom. A meglévő újságok, a dolgok természeténél fogva, első sorban a közép- osztálynak, a müveit közönségnek szólnak, az úgynevezett népet nehezen tudják megközelíteni. Viszont a magyarság sorsa azon fog megfordulni a szlovenszkói területen: sikerül-e a nép tömegeit megtartani a magyar ügy zászlaja alatt. A lapok­ból látom, hogy ezt a csehek is tudják, talán job­ban, mint a magyar vezetők, s mindenféle mes­terkedéssel azon vannak, hogy befurakodjanak a magyar nép közé és megnyerjék a maguk céljai­nak, a politikai vezetők és az intelligencia kikü­szöbölésével. Ezt ellensúlyozni kell minden erő­vel. Egy jó néplap, amely a pártpolitika mellőzé­sével, a magyarság nagy szempontjaira irányíta­ná a nép figyelmét és Őntudatosságát, amely a szlovenszkói magyar egység népies orgánuma volna, ebben a tekintetben óriási szolgálatokat tenne. ügy tudom, az ifjúságnak sincs lapja Szlo- venszkóban. A jövendőre való propagandát nem találják fontosnak? Hogy akarják megtartani ma­gyarságában az ifjúságot, amelynek legnagyobb része idegen, ellenséges környezetben, idegen szellem hatása alatt nevelkedik, ha még lapot sem adnak a kezébe, amely napról-napra figyel­meztesse: magyar vagy, a magyarságnak tarto­zol életeddel, a magyar kultúra a te szellemi ott­honod? Általában, fájdalommal kell megvallanom, ami információm van a szlovenszkói életről, abból nem látom a magyarság egységes kultúrpolitiká­jának körvonalait. Ezt kellene megcsinálni első sorban, mert a szlovenszkói magyarság problé­mája csak másodsorban politikai első sorban kul- turprobléma. Abd el Krím ni offenziváia Háromszáz rilfhalott — Spanyol hadmiiveie tek — A csempészkutatás végzetes következ­ményei Gibraltárnál Paris, augusztus 8. Fezi jelentések sze­rint a riffkabilok a hatodikai-ól hetedikére virradó éjjel bombázni kezdték a babtazai francia állásokat. A támadást visszaverték, Részletes tudósítás még hiányzik, de ezt az erélyes bombázást máris úgy tekin­tik, mint az ellenséges oííenziva ujjáéle* dését. Egy másik rabati jelentés szerint Ouesan közelében a franciák tekintélyes ellenséges haderőket kerítettek körül. A riff csapatok több mint 300 halottat vesz* tettek ezen a vidéken. Meliila, auguszus 8. Spanyol repülők eredményesen bombázták a marokkói zóna ellenséges előretolt állásait. A midari veszte­ség után Abd el Krím az egyik legtekintélye­sebb törzsfőnökét börtönbe vetette, ami nagy elégedetlenségre adott okot a felkelők között Gibraltár, augusztus 8. A spanyol határ* őrök a madridi konferencia óta fokozott fi­gyelemmel vigyáznak a csempészekre s ez r túlzott elővigyázatosság tegnap este Gibral­tár közelében végzetes következményekkel járt. A motorcsónakos határőrök gépfegyver- tiiz alá vettek egy halászbárkát, mert azt hit­ték, hogy csempészekkel van dolguk. Két ha­lászt agyonlőttek, nyolcat pedig megsebesí­tettek. A hajó átvizsgálásánál kitűnt, hogy tényleg csak egészen ártatlan halászbárkáról van szó, melyen a határőrök halakon kívül semmi mást sem találtak­A magyar Liitlieránia nagy napié A magyar evangélikus szövetség gyűlése Rozsnyón — Szení-Ivány József az evangé likusság uj feladatairól Rozsnyó, augusztus 8. Augusztus 5-én ünnepet ült a rozsnyói evangélikus egyház. Falai között üdvözöl­hette a magyar evangélikus szövetség tag­jait. Úgy a külső kép, mint a tárgyalások ní­vója azt igazolta, hogy szlovenszkói evan­gélikus egyházi életünk nagyobb jelentőségű megmozdulásáról van szó. A gyűlés impo­záns volta, a tárgyalások közvetlensége, a magyarsáigot jellemző őszinte, meleg hanf mind oly benyomást tett, mint valami ki­sebb egyházkerületi gyűlés. A gyűlést megelőző napon délután hat órakor előértekezlet volt. Hétkor istentiszte­let, melyet B á n d y Endre barsi főesperes, lévai lelkész végzett. Az istentiszteleten a rozsnyói evangélikus egyház alkalmi ének­kara szerepelt S z k a 1 o s Emil lelkész veze­tése alatt.' Szent-Ivány beszéde Szerdán reggel 9 órakor, templomi kö­nyörgés után Szén t-I vány József nem­zetgyűlési képviselő, a szövetség világi el­nöke mélyj'áirásu beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. Rámutatott a keresztyénség tör­ténelmi hivatására, küzdelmeire, azon időre, mikor a protestánsok s katolikusok verse­nyeztek a tudományok népszerűsítésében. Nem a szuronyok hatalma — úgymond, — hanem az értelem emelésében való munka volt az, mely az egyház tekintélyét fentar- totta. Az európai civilizáció hirtelen emel­kedésével nem tudott lépést tartani a gazda­sági élet fejlődése, elrendezkedése. A nyo­morba döntött ember nem tudott felemel­kedni Istenéhez, annál kevésbé, mert a mar­xizmus idealista követőihez csatlakozott po­litikai kalandorok gondoskodtak arról, hogy Krisztus igazságaitól eltávolitsák a végsőkig elcsigázott testű és minden nemesebb lelki érték iránt elfásult, lerongyolódott embert. Az emberiség maigy katasztrófájának a civilizáció rohamos fejlődése s a politikai lelkiismeret hiánya volt a talaja. A változás­okozta feszültségnek valahol ki kellett rob­bannia. De mia mér megint előtérbe lépett a keresztyénség politikai jelentősége. Győ­zelemre ezt csak akkor vihetjük, ha nem zár­kózunk el a keresztyén gondolat krisztusi értelmezésében is kifejezésre jutó haladás elől. A magyar evangélikus szövetség fenn­állásának első napjától szigorú és elszánt őre volt az egyháznak. Amikor a forradalom lángja az e gy h áz kor imán y zás épületét is el­borította, erélyesen és félre nem érthető mó­don felemelte szavát az önkormányzat fel­függesztése ellen. A szövetség alapszabályainak jóváha­gyása érdekében tett lépések eredményre vezettek, a tulajdonképpeni munka ideje most érkezett el. Első teendő a belmisszió s a magyar lelkészképzés kérdésének megol­dása. Jelentések és indítványok Szent-lyánynak mély benyomást tett megnyitó beszéde után napirend előtt a rozs­nyói egyház nevében Pósch József dr. egyházfelügyelő üdvözölte a szövetséget. B á n d y Endre egyházi elnök az elnöki je­lentések során megemlékezett C s e n g e y Gusztávnak, a kiváló költőnek és R urnán János dr. kerületi felügyelőnek haláláról, be­jelentette, hogy a szövetség alapszabályait jóváhagyták, hogy a magyar lelkészek Mo­dorban Z o c h püspöknél értekezleten vol­tak. S z k a 1 o s Emil az elnöki jelentések kapcsán a tanítvány szeretetével emlékezett meg Csengey Gusztávról. Nem a költőről, a professzorról szólott, hanem a teológusok jó­ságos atyjáról, a papi pályára lépett ifjak ki­váló nevelőjéről. Egyed Aladár titkár évi jelentését a közgyűlés nagy figyelemmel hallgatta. Kü­lönösen a belmissziói munkának a magyar egyházakban való megszervezése váltott ki a jelenlevők szivében élénk visszhangot. P á 1 e s c h Ervin dr. megszivlelésre méltó terveket mondott a lelkészeknek a U.P. művészi kivitelű bútorok ¥ BRATISLAVA Stefanik-u. 8|a (Bondy ház) Prága * Briinn cura pastorahs terén végzendő kötelessé­geikről. Ajánlotta a szövetségnek esztendőn­ként előre meghatározott fix időben való ülésezését s egyházközsége nevében meg­hívta a szövetséget Eperjesre, mely múltjá­nál fogva leginkább megérdemli s jelenében leginkább szükségli azt, hogy a jövő évi közgyűlés ott tartassák’. A gyűlés a meghí­vást elfogadta. Belmissziói bizottságot is vá­lasztott, mely Szkalos Emil elnöklete alatt Pálesch Ervin dr., Egyed Aladár és Fizély Ödön tagokból alakult meg. G y a p a y Ede dr. egyházi felügyelő ja­vaslatát tetszéssel fogadta a közgyűlés, hogy amíg nincs önálló tanítóképző és teológia, addig választhatók legyenek külföldön vég­zett jelöltek, kiknek diplomáját itt nosztrifi- káltassák. Ha ez elé akadályokat gördítenek, akkor a keresztyén világszövetség révén kell odahatni, hogy ezen jogos kívánság teljesüljön. Fizély Ödön, az Evang. Lap felelős szerkesztője számolt be ezután a Szövetség sajtóorgánumáról. Pálesch dr. jóakarata ész­revételeit a közgyűlés érdeklődéssel hall­gatta, bár azokat nem osztotta mindenben. A közgyűlés az Evang. Lap szerkesztőivel szemben elismerését és köszönetét fejezte ki. Magyar espercsség A program hetedik pontja, a magyar, esetleg a szlovák-magyar egyházmegyék kérdése élénk vitát váltott ki. A modori érte­kezlet e kérdésben való tárgyalásairól rész­letesen referáltak az ott resztvettek s a vé­lemények megoszlottak. Szent-Ivány József elnök a fölszólamlások nyomán meg­állapítja, hogy súlyos beavatkozás az egy­házközségek önkormányzatába az egyházi fenhatóság azon törekvése, hogy eldöntse, hogy az egyházközség mely esperességbe akar tartozni. De ez nem ok, hogy az elvi megállapítások s az elméleti harcok terén maradjunk. A magyarságnak nem szabad föladni egyetlen egy jogát sem, de számolni kell az adott körülményekkel. Az evangéli­kus magyar egyházak kell, hogy a pozitiv cselekvés terére lépjenek s meg kell terem­teni a magyar evangélikus esperességet. Az Ev. Szövetség föladata, hogy egy vélemény­re hozza az eltérően gondolkozókat. A cél érdekében szükséges, hogy alá tudjuk ren­delni egyéni véleményünket a többség akara­tának. Föltétlenül szükséges és helyes oly egyházmegye megalkotása, amelyben a ma­gyarság többségben van. A részletek meg­beszélésére ankétet tart szükségesnek. A ma­ga részéről kijelentette, hogy ha az egyház- községek véleménye a magyar, vagy a szlo­vák—magyar kérdésben nem egyeznék is az övével, az,t mégis, mint a többség vélemé­nyét, elismeri és magát annak aláveti. Az an­kétre hivassanak meg a magyar- és a ve- gyesnyelvii gyülekezetek kiküldöttei. Magyar vallás tani tankönyvek és ma­gyar énekeskönyv kiadásával foglalkozott még a közgyűlés, amelyet az egyházi elnök buzgó imával zárt be. — (A csehszlovák hadsereg uj hajtókája.) A csehszlovák hadsereg hajtókái (paroli) te­kintetében véglegesen a következőképpen in* tézkedett a nemzetvédelmi minisztérium: A gyalogságnak meggyvörös, a tüzérségnek téglavörös, a lovasságnak sárga, a légi osz­tagnak világoskék, az utász-, hidász*, vasúti és táviróosztagnak sötétbarna, az autó- és kocsiosztagnak sötétzöld, a képző és tudoj mányos intézményeknek világoszöld, a tech­nikai osztagnak fűzőid, az egészségügyinek fekete, a gazdaságinak sötétkék, az igazság­ügyinek violett, a tábori lelkészeknek fekete fehér kereszttel, a lótenyésztő osztagnak és állategészségügyinek, ■ a tábori postának, ze* nekarnak és irodai személyzetnek hamuszür- ke parolija lesz különböző színű szegélyekkel. Houdek Rudolf Vinohrady, Fochová 25 elsőrendű női és úri szabóterme mérték szerint. *^8® !S^“ Valódi angol szövetek 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom