Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)
1925-08-08 / 177. (920.) szám
London, augusztus 7. Az a körülmény, hogy a kormány a bányaiparnak nagy segélyeket adott, más iparágakat is arra ösztönzött, hogy támogatást kérjenek. A „rossz elv bevezetése" így máris érezteti hatását. ■— Az angol földmlvelök szövetségének főbizottsága a kormányhoz fordult, hogy tekintettől a mezőgazdaság kedvezőtlen helyzetére, az állam juttasson a gazdák kezére 2 millió angol fontot gyorssegély elmén. Beavatott körök szerint a föidmivelőknek ez a kérelme kormánykörökben meglehetős kon- sternációt keltett, mert a lavina megindulását látják benne. mmű kedden találkozik Ommbertainneg Lázas diplomáciai tevékenység: Hoesch Briandnál, Vandervelde válasza, Briand és Caillaux Londonba mennek — Döntö megeg yezés a népszövetség szeptemberi ülése előtt Bállá — hassal zsnpán? Pozsony, augusztus 7. A „zlovenszkói sajtóban ^1.^.0020 kombinációk merültek föl a Ruman János dr. halálá= ‘ val megüresedett kassai zsu-pánság kérdésével kapcsolatban. így többek között Slávik György dr. és Országit József zsupánokat hózták kombinációba, sőt az is szóba került, hogy egy előkelő cseh minisztériumi főtiszt- viselő kerül a kassai nagymegye élére- A kormány pozsonyi félhivatalosa megcáfolja ezeket a híreket s azt Írja, hogy kompetens hely* ről szerzett értesülése szerint Halla János dr kormánytitkárt nevezik ki kassai zsupánná, aki 1919-től áll a szlovenszkói minisztérium) szolgálatában. Mi a félhivatalos közlését sem fogadhatjuk el valószínűnek, mivel Halla cseh ember s csak szerződéses viszonyban áll a szlovenszkói minisztériummal. Az erűéin! szószom visszasirtáH a múlta! Boldogok volnának, ha visszakapnák azokat a kisebbségi jogokat, amelyeket a magyarok alatt élveztek Kolozsvár, augusztus 7. Jellemző az erdélyi szászok megváltozott nézeteire az a két föl'tünést keltő cikk, amelyet a különben nem igen magyarbarát Bransoh Rudolf lapja, a nagyszebeni Deutsche Tagespost közöl „Mikor megyünk már Genfbe“ és „Politikai nyár“ címen. Ismeretes, hogy a szászok 1918 után lojalitással közeledtek a románokhoz s e lojalitás fejében legalább is régi autonóm jogaiknak meghagyását várták. ígéretet kaptak is eleget s Bukarestből gyakran hangoztatták, hogy az „elnyomó", „barbár" magyarokkal szemben a románok a legnemesebb nyugati demokráciát fogják a Balkánra varázsolni, de most, hat évvel az Ígéretek után a lojális szászok belátták, hogy „ritkán jön valami jobb a régi után". Ma Bransch lapja odáig megy már, hogy nem akar mást, mint a magyaroktól évszázadokig tiszteletben tartott szász kiváltságos jogokat, amelyek l&18-lg biztosították az Erdélybe került kis germán nemzet teljes kulturális függetlenségét. A szász orgánum kimondja, hogy a magyarok velük szemben sokkal tisztességesebb kisebbségi politikát folytattak, mint a románok s a mai helyzetben boldogok volnának, ha legalább a régi jogok tisztelete térne visz- sz'a. Ha a románok nem teljesitik a szászok kérését, Genfbe mennek és ott fogják követelni jogaikat. M im aisóítaz megszavazta a msük stiílüí daldwin — Macdonald — Lloyd George szócsaíája London, augusztus 7. Az alsóház óriási érdeklődése mellett tartották meg Londonban az úgynevezett „bányavistát", mely hivatva volt igazolni a kormánynak a krízis folyamán tanúsított magatartását. A vita csakhamar a három pártvezér: Baldwin, Macdonald és Lloyd-George szócskájává fejlődött. Elsőnek Baldwin szólalt föl, aki a kormány szénpolitikájának történelmi vázolása után kifejtette, hogy a sztrájk több száz millió fontjába került volna Anglia közgazdaságának, úgy hogy a meghozandó áldozat: a tiz millió fontnyi segítség, egyáltalán nem jelent fölösleges pénzkidobást. Eddig egyetlen kormány sem segített még a széniparon, most végre cselekedetre került a sor, cselekedetre, mely minden anarchista törekvést hatalmas erővel letör. Macdonald főleg Baldwin utoisó sértő szavait kifogásolta, majd kifejtette, hogy a 10 millió femt segély nem annyiban kidobott összeg, hogy túlsók a bányák számára, hanem éppen, mert nevetségesen csekély a bányák ügyének végleges rendezésére. 1921-ben 237 millió fontban állapították meg a bányák szanálására szükségéé összege* s ez a mostani 10 millió egyáltalán nem hozhat végérvényes javulást. A bányákon csak a végleges nacionalizálás segíthet. Lloyd George főleg a segélyezés rossz és veszedelmes elve ellen beszélt, mert szerinte az első segélyfont határtalan lehetőségeket nyit a bányatulajdonosok számára a segélykérés dolgában. Ezután az alsóház 351 szavazattal 16 ellen (a munkáspárt távollétében) megszavazta a bánya- tulajdonosoknak adandó 10 millió fontnyi segélyt. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA l®ri|clicl£! mindenki csak Galerik és Tsa tonkH Szí kan vesz, Braüs8av«a, gtotietiíitó ui. Telefon 1920 és 23(1 . mvvvnfvmvuvTfTVfmvvfmv Szomftat, augusztus 8. Paris, augusztus 7. Briand külügyminiszter tegnap este fogadta Hoesch párisi német nagykövetet, akivel hosszú ideig tanácskozott az aktuális politikai kérdésekről. Elsősorban a biztonsági kérdésről volt szó, másodsorban pedig Düsseldorf, Duisburg és Ruhrort német városok kiürítéséről. Hoesch a német kormány megelégedését fejezte ki a nagykövetek tanácsa döntéséért. A három szankciós város evakuálása után most pozitív remény van a kölni zóna visszaadására is, mely körülmény a német nagykövet meggyőződése szerint nagy mértékben az európai helyzet tisztulásához fog vezetni. A párisi sajtó hosszan foglalkozik a Hoesch—Briand találkozással s kifejezi annak rendkívüli fontosságát, különösen most, amikor a francia külügyminiszter londoni uíja előtt áll, amikor okvetlenül meghozzák az antantál- lamférfiak a népszövetség szeptemberi teljes üléséig szükséges végleges döntést. /Londoni hivatalos jelentések szerint Briand hétfőn, augusztus 10-én este érkezik az angol fővárosba s1 kedden reggel már tanácskozni fog Chamberlalnnal. Prága, augusztus 7. Srobár Lőrinc, a nagy honalapító any- nyira eljátszotta Szlovenszkón a játékait, hogy az agrárpártban sokan már a jelölésétől is idegenkednek és saját nagyszombati kerülete helyett Zólyomba ment elmondani állam- férfiúi bölcsességeit. Zólyomi mea culpája, amelyet csakhamar önmaga igyekezett meg- gyöngiteni, a szlovákok körében teljesen hasztalan maradt, de cseh részen meghozta azt az eredményt, hogy most már Prága is elfordult Srobártól. Srobár most már végérvényesen két szék közé esett: Szlovenszkón senki sem hisz neki, Prágában pedig teljesen kiábrándultak belőle. A Národni Listy Srobár zólyomi beszédével kapcsolatban a következőket Írja: Srobár beszédével meg akarta akadályozni végleges bukását, amelyet maga okozott és amit meggondolatlanul elrontott Szlovenszkón és Amerikában, azt a zólyomi népgyülésen akarta jóvátenni. És elmondta teóriáját a szlovenszkói kultúra és politika problémájáról. Furcsa ugyan — irja a Národni Listy —, hogy Srobár a kormányt Zólyomból figyelmezteti hibáira és nem teszi azt Prágában, jóllehet neki. mint kormánypárti embernek ez lenne a kötelessége. Srobár azonban Prágában folyton azt hangoztatta, hogy Szlovenszkón minden rendben van. Egy évvel azelőtt a prágai Lucerna nagytermében tartott előadásán amerikai utjának eredményeiről csodákat mesélt. Azt mondotta, hogy teljesen megsemmisítette Amerikában az auíonómista mozgalmat és érvényte'enitette a pittsburgi szerződést. Ezzel szemben tény az, hogy Amerikában két táborra szakította a cseheket és szlovákokat s a konszolidációs céloknak többet ártott, mint használt. A Národni Listy megállapítja, hogy Srobár ' Amerikából hozta Szlovenszkóra azt a híres Bimitrievicset, aki ma büntetlenül sértegeti a szlovák nép vezéreit. Figyelmezteti Srobárt. hogy ne nagyon dicsekedjen iskolapolitikájával, mert ha akarja, a Národni Listy arról is beszélhet, hogy ő volt az aki a pozsonyi egyetem fölállítását ellenezte és ő állást foglalt a Slovenská Ma- tica föltámasztása ellen. Srobár most azt hirdeti, hogy az állami szolgálatban több szlovákot kell alkalmazni. Miért nem tette ezt akkor, amikor ő volt a teljhatalmú miniszter? — kérdezi a Národni Listy. — Ha látta, hogy Prága ez ellen állást foglal, miért nem vonta le a konzekvenciákat és miért nem mondott le a miniszteri tárcáról? Amíg Srobár miniszter volt, addig mindent rózsásnak talált s most, hogy ismét az szeretne lenni, mar minden rossz, mert ő szeretné újból a szlovenszkói viszonyokat konszolidálni. Briand csütörtökön akar elutazni Londonból, de ha szükséges lesz, meghosszabbítja ottani tartózkodását. Beavatott körök szerint a londoni tárgyalásokon a Németországnak adandó ga- ranciaválastzon kívül a szeptemberi ülés fontosabb feladatait is szóba hozzák s okvetlenül állást foglalnak a francia-angol adósságok ügyében Ss. Ez utóbbi feladat miatt Briand a francia pénzügyi világ számos szakértőjét viszi magával Londonba. A Petit Párisién szerint Briand kész szöveget hoz már magával $ ezen a szövegen aligha hajlandó változtatni. A londoni találkozásnak tulajdonképpen az egyedüli értelme, hogy Briand személyesen, az élő szó erejével akarja megma- magyarázni a francia álláspontot s célja az, hogy a tárgyalásokkal eloszlasson minden angol aggodalmat és rábírja Londont a francia választervezet föltétien elfogadására. A Briandnál levő jegyzék már a Vandervelde belga 'külügyminiszter által tervezett garanciapaktum-módosiitáso'kat tartalmazza. Srobár a végtelenségig szidta a szlovenszkói ellenzéket, most pedig saját politikai reputációját akarja Prága róvására megmenteni. Szlovenszkó agyonadminisztrálásával ő követte el a legnagyobb hibát. Végül is azt ajánlja a Národni Listy Srobárnak, hogy jobban tenné, ha kulturális, vagy irodalmi téren dolgozna és teljesen fölhagyna a politikájával. Mig a Národni Listy Srobár zólyomi beszédére adja meg a csehek válaszát, addig a légionárius Národni Osvobozeni Srobár helyreigazitó cikkére válaszol s azt irja, hogy Srobár békéltető szavai nem érték el céljukat. Szlovenszkó kulturális kérdése szociális kérdés. Szlovenszkón nagyobbrészt földművesek vannak s nincs meg a városi polgár tipusa, mint Csehországban. A falusi nép irracionális és sokszor romantikus, mig a városi ember racionális. Az elsőnél a felekezet sokat számit, a másik tipusnál pedig úgyszólván semmit. A Národni Osvobozeni gazdasági téren is rámutat, hogy a szlovenszkói ipar sokat szenvedett, így például a vasúti tarifa miatt, de főképpen azért, hogy a cseh vállalatok terjeszkedtek Szlovenszkón. Nem szabad elhallgattatni a szlovákok azon panaszait sem, amelyekkel kifogást emelnek a csehek radikálisabb és szabadabb gondolkozása ellen, mert a szlovák nép természete egészen más, mint a cseheké. Szlovenszkó már csak azért is kulturális kérdés, mert ott egészen mások a nép kulturális tradíciói. A katolicizmus, mint vallás olyan mélyen gyökeredzett bele a nép leikébe, hogy még a szlovák protestánsok is védelmére kelnek. A szlovák evangélikusok viszonya az államhoz egyházukban és az iskolákban nem sokban különbözik a katolikusokétól. Látjuk azt, hogy Hlínka az autonómia kérdésével kapcsolatban a szlovenszkói katolicizmus egzisztenciájának a kérdését is magáévá tette és mint a szlovenszkói katolicizmus védője lép föl. Végül is rámutat a légionárius lap arra, hogy légionáriusok a trencsénteplici ülésükön hozott határozatukkal az autonómia alapjára helyezkedtek. Az autonómia azonban a légionáriusok szerint egészen más, mint ahogy azt Hlinka követeli. Autonómiát nem lehet a ludákok taktikájával kierőszakolni és azzal, hogy a cseheket ki akarják kergetni Szlovenszkóból, hanem sokai nagyobb eredményt lehet elérni nyugodt diskusszióval. A szlovák kérdést másképpen kell rendezni, nem pedig veszekedésekkel és egymás elleni uszítással. A Národni Osvobozeni állásfoglalása komoly figyelmet érdemel, noha nagy kár, hogy a választásokig várt vele. 3 CfflMK — (Halálozás.) Nehrebeczky György volt főispán, Ungvármegyének utolsó magyar országgyűlési képviselője, Budapesten hirtelen elhunyt. Nehrebeczky 56 éves volt, feleségét, ;;ét felnőtt fiát és édesanyját hagyta hátra. Holttetemét hir szerint hazaszállítják és Homonnáu helyezik örök nyugalomra a családi sírboltban. Nehrebeczky György közéleti tevékenysége maradandó emléket hagyott hátra Ungvár és vidéke őslakos társadalmának lelkében. Családja iránt általános a részvét— (Ferenc József püspök ünneplése.) Kolozsvárról jelentik: Az unitárius egyház és Kolozsvár közönsége vasárnap, augusztus 9-én ünnepli Ferenc Józsefnek, az unitáriusok ősz püspökének 90. születésnapját. Délben a templomban ünnepi istentisztelet lesz, amelyen Boross György főjegyző imát mond, Józan Miklós budapesti püspöki vikárius pedig egyházi beszédben üdvözli a püspököt. — (Letartóztattak egy biztosítási ügynökséget.) Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: Az ungvári rendőrség Sütő András, Ko* vács Péter és Cicey G- biztosítási ügynököket letartóztatta. A letartóztatás oka, hogy az ügynökök a saját szakállukra Ungváron „ve* zérügynökséget" szerveztek és rendeztek be egy szállodai szobában és olyan biztosítási ágakkal is foglalkoztak, amelyekre felhatalmazásuk nem volt. A károkat természetesen nem tudták fizetni, mire az ügy nyilvánosság” ra került. A vizsgálat még folyik. — (Változás a nyitrai képviselőtestületben.) Nyitrai tudósitónk írja: A zstdópúrt két képviselőtestületi tagja, Herczl Simon és Zobel Sándor lemondott a képvselőtestületi tagságáról. A lemondottak helyébe Rasof- szky Béla és Szabó Gyula kerültök. A lemondás oka ismeretlen. — (Tüzérségi hadgyakorlatok.) Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: Ez idén a tüzérségi hadgyakorlatok a Zemplén* és ungme- gyei Csicser, Vaján és Deregnyő környékén fog-ak lefolyni. Az előmunkálatok már hetekkel ezelőtt megkezdődtek. A hadgyakorlato* kon a munkácsi és ungvári tüzérség vesz részt. A gyakorlatok kezdetét augusztus 10- ében határozták meg, méh' időre szigorú intézkedéseket tettek, hogy a környék lakói a lőtérre ne kerülhessenek. — (Mégis lesz Berlinben Budapester Strasse.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Ismeretes, hogy Berlin város tanácsa ez év tavaszán a régi Budapester ■Strassét Ébertről, az elhunyt köztársasági elnökről, nevezte el. Ez az eljárás általános elégedetlenséget keltett nemcsak a budapesti sajtóban, de maguk a berlini lapok is helytelennek minősítették. A berlini városi tanács most jóvátette az ügyet, amenyiben legutóbbi ülésén elhatározta, hogy a Kurfürst- damm és az Auguszta Viktoriapark közötti utcát nevezi el Budapestről. így az uj Budapester Strasse Berlin legelőkelőbb negyedében kapott helyet. — (Társaskirándulás a lengyelországi halastóhoz.) A Kárpát Egyesület augusztus 10-én társaskirándulást rendez a lengyelor* szági halastóhoz. A résztvevők vasárnap megtekintik a tarpataki vízesést, délután résztvesznek a kertünnepélyen és az esti táncmulatságon. Hétfőn pedig gépkocsikon a halastóhoz mennek Javorinán át, ellátogatnak a Tengerszemhez és este úgy térnek vissza, hogy minden irányban elérhessék az esti vonatokat. Jelentkezni a kirándulásra szombat estig lehet a Karpathenverein központjánál, Késmárkon. Postafiók 28. Gyülekezés szombaton este Ótátrafüreden lesz. — (Romlott amerikai zsir Szlovenszkó- ban.) Az utóbbi időben Szlovenszkó különböző helyein többen gyanús körülmények között megbetegedtek s az orvosok megállapítása szerint a megbetegedések oka a rossz disznózsír volt. Az állami egészség- ügyi hivatal az orvosok feljelentésére megindította a vizsgálatot és a megejtett nyomozás a következő szenzációs eredménynyel végződött: Szlovenszkón holland spekulánsok amerikai zsírt hoztak forgalomba, amelyet elhullott állatokból olvasztottak ki. Az amerikai hatóságok az elhullott állatok zsírját petróleummal leöntöttek, hogy az élvezhetetlenné váljék. Holland spekulánsok ezt a zsírt olcsó pénzért megvásárolták, a petróleumot kimosták belőle és jutányos áron exportálták Szlovenszkóba. Az állami egészségügyi hivatal megindította az eljárást az ilyen disznózsír elkobzására és figyelmezteti a szlovenszkói lakosságot, hogy a gyanús eredetű disznózsír vásárlásától saját érdekében óvakodjék. Srobár már a cseheknek sem kell A Národni Listy Srobár kétszínű politikájáról — Dimitrievics: Srobár embere — A légionáriusok Szlovenszkó autonómiája mellett
