Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)
1925-08-07 / 176. (919.) szám
Péntek. augusztus 7. Egységes rendezés előtt a kassa-oclerbergi vasait nyugdijai A vasutiigyi minisztérium uj rendeieíe — A hadiféléveket nem számítják be A kvarclámpa mint detektív Egy tudoaininyos vívmány a bűnügyi rendőrség szolgálatában — A P. M. H. berlini tudósítójától — Berlin, augusztus eleje. Ma már mindenki tudja, hogy mit értünk „mesterséges napfény" alatt: a kvarclámpa ma már oíy nagyszerű eredménnyel alkalmazható és a látható sugarakon kívül annyi úgynevezett ultraviolett sugarat lövel ki, hogy az emberi szervezetre való hatása csaknem a legintenzivebb napfényével vetekszik. Most egy uj tulajdonságot fedeztek fel, mely a lámpát még becsesebbé teszi. Egy rendkívül ügyes találmány következtében a kvarclámpát úgy állíthatjuk be, hogy komplikált vegyi összetételeket minden analízis nélkül könnyűszerrel megállapíthatunk. A kvarclámpa eme uj tulajdonságát annak köszönhetjük, hogy sugarai fluoreszkáló világosságot termelnek. Tudvalevő, hogy vannak olyan anyagok, melyek különböző színekben tündökölnek, ha megfelelő fényforrással megvilágítjuk őket. Minél intenzivebb a fényforrás, annál intenzivebbek és világosabbak a színek. Újabb kutatások azt bizonyítják, hogy majdnem minden anyag szint lövel, ha megtaláltuk a neki megfelelő fényforrást. A legutolsó Röntgen-kongresszuson egy kvarclámpát mutattak be, amelynél a szem számára látható sugarakat egy újszerű szürőüvegge'l felfogták és a rövid hullámú ultraviolett sugarakat, tehát azokat, amelyek kémiai hatást idéznek elő, a szűrőn átengedték. Azáltal, hogy minden látható fényt kirekesztőnk, a szűrő túloldalán észlelhetjük mindama karakterisztikus fluoreszkáló fényhatásokat, amelyek különben láthatatlanok. A készülék oly szellemes konstrukció, hogy a legcsekélyebb csavarással a legnagyszerűbb fényhatásokat idézhetik elő. A készülék hátsó fala közönséges sötétszürke üveget tartalmaz, amelyen a fényforrást ellenőrizhetjük. A találmányt eddig csak kémiai és orvosi szempontból ítélték meg, de a kongresszus megállapította, hogy ez az uj kvarckonstrukció más téren is nagy újításokra fog vezetni. Ha kezünket a készülékbe dugjuk, a bőr és a körmök azonnal színekben tündökölnek. Hasonlóképpen a napfénynél fehér papiros a készülékben élénk színeket játszik és az egyik papiros különbözik a másiktól. így tehát gyógyhatásától eltekintve az uj kvarclámpa- készüléket arra használhatjuk fel, hogy a papir eredetét minden kétséget kizáró módon megállapíthassuk és Így módunkban van minden hamisítványt az eredetitől megkülönböztetni. Veszélyes hamis fogakkal a kvarckészülék ultraviolett fényébe kerülni. Mert a természetes fogak a különben sötétkeretü arcban élénken világítanak, míg a hamis fogak feketék és láthatatlanok maradnak. A sugarak kérlelhetetlen szigorral mutatják meg, hogy hol vannak űrök az emberi szájban és hamisítványok az emberi testen. A zsír és olaj papiroson vagy kartonlapon szintén színeket játszik és ez a tulajdonság vezette rá az uj kvarclámpakészülék feltalálóját, hegy a készüléket a bűnügyi rendőrség szolgálatába állítsa. Az ultraviolett sugarak gyorsabban és pontosabban fogják el a házi tolvajt, mint a legügyesebb rendőr. Ebből célból a lopott jószágot ártatlan sóval hintik be. Ami közönséges napfényben láthatatlan marad, ultraviolett fényben pompás színekben ragyog. Ha tehát a házi- tolvaj egy élelmiszerből rendszeresen lop, az élelmiszert sóréteggel kell bevonni és a hiány tökéletesen megállapítható. így a készüléknek különösen fontos szerep Jut a törvényszéki orvostanban, mert a vérnyomok különös erővel fluoreszkálnak. Prága, augusztus 6. Parlamenti tudósítónk jelenti: Minthogy az állam átvette a Kassa—oderbergi vasút részvényeit, ami az első lépést jelenti a vasút állimositáisához, a vasutiigyi minisztérium rendeletét fog kiadni, amely a Kassa—oderbergi x usut nyugdijszabályzatát összegyez- teti a csehszlovák államvasutak nyugdijelő- irásaival. A rendeletnek kivonatolt tartalma kö* rülbelül a kővetkező: A Kassa—oderbergi vasút unifikált alkalmazottjai 1921 január 1-től kezdve tagjai a Kassa—oderbergi vasút és az államvasutak egyesitett nyugdíjalapjának, ugyanazokkal az előírásokkal, mint az államvasutak alkalmazottaiA nyugdíjasoknak 1921 január elseje előtt Berlin, augusztus 6. A Berliner Tageblatt vasárnapi száma Keysser professzorral, az ismert német rákkutatóval folytatott beszélgetést közöl. A professzor nyilatkozatát a következőkben foglaljuk össze: 1925. áprilisban és májusban Ruipell berlini tanár közvetítésével tárgyalások indultak meg angol érdeklődőkkel a Keysser professzor folyamatban lévő rákkutatások ki- sérleteinek finanszírozására, minthogy abban az időben Németországban ilyesmire pénzt szerezni nem lehett. A londoni tőkecsoport képviselőjének Rupell tanár áprilisban egy dolgozatot nyújtott át, amelyben Keysser tanár ismertette rákkutatásainak jelenlegi állását, a legkisebb részletekig föltárva eredményeit. Kutatásainak lényeges eredménye az volt, hogy a rákot egy vírus okozza, amely láthatatlan, az agyagsziirőn keresztül hatol, élő fertőző anyag. Egymagában még nem- okoz rákdaganatot, hanem a daganat keletkezésének előfeltétele a sejtek hajlamossága, ami nélkül a rákvirus a daganatot nem tudja előidézni. Másszóval a normális sejtek ellenállóképességének annyira meg kell gyöngülniük, hogy a rákvirus behatolhasson és rákos tüneteket idézzen elő a sejten. Ez az állapot akkor is bekövetkezihetik, ha huzamos sűrűn ismétlődő bántahnaik érik a sejteket, mint ez kísérleti utón tényleg rákbetegséghez vezetett, nevezetesen úgyhogy patkányokat mollyal etettek, vagy, hogy emberi rákdaganatokból tenyésztett baktériumokat oltottak a bőr alá vagy kátrányecseteléssel folytonosan izgatták a bőrt. —- íme, — mondja Keysser tanár — i beszámított éveit a régi nyugdíjalapból, vagy a Kassa—oderbergi vasút segélyalap* jából minden levonás és utánfizetés nélkül az egyesített nyugdíjalapra számítják be. Az unifikált alkalmazottakat azonban a hadifélévek beszámításának kedvezményei nem illetik meg, mivel a Kassa—oderbergi vasút nyugdijelőirásai, amelyek 1921 január elsejéig volt érvényben, ilyen kedvezményt nem ismernek és a hadifélévek beszámítását az üzletvezetőség jogerősen nem hajtotta végre. A rendeletben, a minisztérium nyomatéko* san kijelenti, hogy a Kassa—oderbergi vasút alkalmazottai az unifikálás révén nem lesznek a csehszlovák államvasutak alkalmazottaivá, hanem továbbra is a Kassa—oderbergi ma- gánvasutak alkalmzoitalnak tekintendők. az angol kutatások lényegét már előbb megmondottuk. Az angol eredményekben uj csak az, hogy Gye és Barnard állítólag magukból a daganatokból állítottak elő olyan anyagot, amely szintén rákos sejtté alakíthatja át a normális sejtet. Ha ez az állításuk helyes, akkor mindenesetre van haladás, de elváló újítás, fölfedezés nincsen. Keysser eredményeiről akkor előadást tartottak a Royal Board of Health, a királyi egészségügyi tanács előtt, ahol ezek az eredmények igen nagy feltűnést keltettek. Az angol intézet hivatalosan elhatározta, hogy háromtagú bizottságot küld ki Berlinbe Keysser rák-kutatásainak tanulmányozására. A bejelentett bizottság azonban nem jelent meg Berlinben. A németek tehát azt mondják, hogy amikor a német tudósok ezt az eredményt közölték az angolokkal, tulajdonképpen már akkor leszögezték a mostani angol kutatások eredményeinek lényegét. Mit mond Gye dr. A Berliner Tageblattnak ez a leleplezése, hogy mekkora részük van a németeknek az angoloknak tulajdonított rákvtrusfölfedezésé- ben nagy feltűnést keltett Londonban. A Westminster Gazette egyik munkatársa megjelent Gye doktornál, aki kijelentette, hogy a Keysser-féle kutatásokról semmit sem tud, soha sem hallott Keysser professzorról és munkásságáról és arra gondol, hogy az egész hír csak félreértésen alapszik. — Ha Keysser professzor mégis megtette azt, amit magáról állít, — úgymond Gye dr. — akkor én kalapot emelek előtte. „A becsületes emberek társaságának“ becstelen vége Jean Joseph Bemard a becsület és a népművészet apostola. — Hova lett a becsületes emberek félmilliója? Ki fedezte fel a rákbacillust? — Német-angol versengés az elsőségért. — A drágakövek és gyöngyök szintén különös színekben tündökölnek, úgy hogy az igaz és hamis gyöngy pontosan megkülönböztethető egymástól. Ezt az eljárást más anyagokra is ki fogják terjeszteni, mert ma már sikerült annyit elérni, hogy komplikáltabb kezeléssel az ismert anyagok fele fluoreszkál. Az alapelv alapján a zseniális találmányt ki fogják fejleszteni és valószínűleg nemsokára épp olyan szerepet fog játszani a rendőri nyomozásban, mint a sürgönyileg továbbított ujjlenyomatok. Fr. El. léHehaifiilif flarofeKööei Paris, augusztus 6. k Petit Journal fezi jelentése szerint a nyugati zónában a helyzet tetemesen javult. A jelentés továbbá közli, hogy Franciaország a közeljövőben nyilvánosságra hozza hivatalos utón is az Abd el Krimnek tett egyesült francia—spanyol béke- föltételeket, annál is inkább, mert a Matinban e föltételekről megjelent közlemények csak növelik a bizonytalanságot és a tájékozatlanságot. A publikálás most már csak a spanyolok beleegyezésétől függ. Sors] egyeket mindenki csak Gaipieriit és Tsa ImíiézéIm vesz, Brameam s$aűeBlííi& ui. Telefon 1020 és 23(5'.. (A P. M. H. párisi tudósitójától.) Paris, augusztus eleje. Egyszer volt, hol nem volt — Parisban volt egy ember, akit úgy hívtak, hogy Jean Joseph Bemard. Ez az ember a Magas Alpokból jött Párisba, hogy ott eszméivel boldogítsa az emberiséget. Párisnak nincs igaza, amikor azokat az embereket, akik mint nagy tehetségek a vidékről a fővárosba özönlenek, bizalmatlanul és lekicsinylőén fogadja. Jean Joseph nagyon tehetséges ember volt és természetesen mindenekelőtt a tehetséges emberek biztos szimatjával folyóiratot alapított. Ezt minden félmüveit ember megteszi, aki francia létére a vidékről felkerül Párisba. Azután maga köré gyűjtötte a főváros becsületes embereit és fényképét a párisi revükben és képeslapokban közzétette. A sajtó, nem tudni miért, hozsannát zengedezett és Jean Joseph elérkezettnek látta az időt, hogy megalapítsa a becsületes emberek társaságát, melynek kasszájába minden becsületes ember tagsági dij címén évi 10 frankot fizetett be. A pénztár állandóan teli volt s a tagok száma napról-napra növekedett. Jean Joseph nem elégedett meg ennyivel, mert egy tehetséges ember a művészetre is gondol, nemcsak az erkölcsre. írásaival és előadásaival a kis emberhez fordult, a polgárhoz, aki apró kamatjövedelméből’ él, a hivatalnokokhoz és egyéb biztos existenciák- hoz, akik bár kicsinyek, nagyok, ha sokan vannak. Prédikációi refrénje az volt, hogy a színház tulsokáig volt már egyes jómói duak kezében és most itt az ideje, hogy a nép megalkossa saját művészetét és felépítse saját színházát. A kis emberek kis'agya megmozdult erre a nagy tervre. Jean Josephnek ezrek siettek segítségére. Lelkesen üdvözölték a nagy embert és a nagy tervet és ha akadtak olyanok, akik még kételkedni mertek a művészet-megváltó apostol igéiben, azokat Jean Joseph saját személye köré rendelte, címeket adományozott nekik és jólfizetett állásokkal altatta el a kétkedés hangját. Múlt vasárnap több száz derék polgárt ötórás teára hívott meg, amelyhez Páris városa elegáns gesztusul a Porté des Versailles kiállítás szalonját bocsájtotta rendelkezésére. Jean Joseph hatalmas beszédet intézett a jelenlévőkhöz és amit a beszéd nem ért el, azt elérte a pezsgő. Ez vasárnap törté mt. Hétfőn vége volt a boldogságnak és a dicsőségnek egyaránt és Jean Joseph Bemard eltűnt luxuslakásából. A rendőrség a szökés népművészetével és a becsületes emberek vezetőjének becsületével nem értett egyet és keresésére indult. Mikor megtalálták, letartóztatták, mint bármely más hétköznapi embert és most arra fogják kényszeritent, hogy bár becsületessége miniden kétséget kizár, mert hiszen ö alapította meg először a becsületes emberek társaságát, számoljon el becsületesen arról a fél millió frankról, amely a becsületes emberek pártkasszájából szö- « kése óta hiányzik. Hiába, ha már valaki becsületes, ne álljon össze olyannal, aki szintén becsületes, mert a másik becsületességét azonnal saját céljaira használja fel, ez pedig már magában véve becstelenség. G. E. M. — H. Nők a tükör előtt Néhai való jó Gyulai Pál irt valamikor nagyszerű „beszélysorozatot" ezen a címen, de haj! azóta meghalt a beszély (nyúlfarknyi novella lett belőle) és a nők is mások most a tükör előtt, mint nagyanyáink idején. Ám a tükör nem változott s a mai nö, mikor tükre elé ül, ugyanolyan áhítattal néz szembe a maga képmásával, mint a legelső asszony, aki a folyóvíz tükrében csudába meg a szépségét. A tükör az asszonynak mindenha leghiibb, legmegbízhatóbb, legtitoktartóbb, mindenek felett pedig legjelentősebb barátja. Mikor a mai nő odaül a tükre elé, tulajdonképpen szertartást celebrál, mely annál misztikusabb, mivel senki sem lehet se tudója, se látója a szertartás titkainak. Ha csak egy órát szentel is naponta tükrének a nö, ez az az óra, amikor egész odaadással önmagának adhatja magát, mikor tanulmányozhatja s egy kicsit imádhtja is fizikumának plasztikai, és (honi sóit, qui mai y pense!) festői szépségeit. Itt ellenőrizheti magát, hogy fog festem (már megint ez az ominózus szó!), ha kiviszi szépségének kincsesházát az utcára vagy a társaságba. Ám ne legyünk igazságtalanok. A régi Éva sem volt más fából faragva, azaz, hogy ugyanolyan csontból (rossz csontból!) vétetett, mint a mai. A férfi oldalbordájából tudvalévőén. És a férfiak azelőtt sem voltak jobbak, mint ma, azelőtt is ők ültették a nőt a tükör elé. Mióta világ a világ, mindig a férfi kedvéért akart szép lenu az asszony s hogy a teremtés urai milyen telhetetlenek voltak ebben a tekintetben mindig, mi sem bizonyitja jobban, mint hogy már századokkal ezelőtt valóságos kódexekbe foglalták a női szépség kiskátéját. Agnolo Firenzuola például, a reneszánsznak ez a bájos toliforgatója, „Beszélgetések az asszonyok szépségéről" cimii dialógusaiban „mindössze" csak ennyit követelt az asz- szonyoktól: A hajuk legyen finom, sürü? hosszú és bod- ros; a színe hasonlítson hol az aranyhoz, hol a mézhez, hol a csillogó napsugárhoz. (Firenzuola — úgy látszik — csak a szőkéket szerette.) A nő alakja legyen nagy, erős, - arányaiban nemes. A test szine nem akkor szép, ha fehér, mintha sápadt lenne, hanem ha átpiroslik rajta a vér cirkulációja. A szem fehérjén csillanjon meg egy kis kékes árnyalat. A legszebb egy szelíd, sötétbarna szempár, mely nyugalom idején a tekintetnek bizonyos vidámságot, mozgáskor pedig izgató varázst kölcsönöz. Az ajkak ne legyenek se túlságos vékonyak, se nagyon erősek. A nyaknak nyúlánknak, kereknek és fehérnek kell lennie. A vállak szélesek legyenek, bizonyos szelíd kva- draturaként hassanak; a nyakszirt árnyalata legyen szelíden rózsaszín. A szép mell első kelléke a szélesség, a halmoknak úgy kell emelked- niök, hogy a szem az emelkedés fokozatait alig legyen képes konstatálni. A lábszár hosszú, rémiünk legyen, alul vékony, finom, erős, vakító fehérségű lábikrákkal, mig a láb keskeny és kicsi legyen, de ne sovány. A karok legyenek fehérek, hosszúak és izmosak, végül: a kéz legyen fehér, nagy és telt, az ujjak viszont hosszúak, nyúlánkak, gyengédek, az ujjak végei felé alig láthatóan keskenyebbek . . . Hát ez bizony éppen elég. Többet igazán nem követelhetünk: egy nőtől. S ha a szépségnek régi velencei kiskátéja tán kicsit tulkövetelő is, nyugodtan megállapíthatjuk:, hogy ez a mainál sokkal közönnségesebb női szépség legalább is ugyanannyi órát töltött a tükör előtt, mint a mai asszony, akitől szépség dolgában talán egészen mást követel a kora, mint amit a reneszánsz követelt a maga asszonyától, de akitől épp úgy elvárja, hogy megfeleljen a szépség ama kiskátéjának, melyet ma sem az asszonyok állítanak ösz- sze, hanem a mai —férfiizlés. R. M.‘ tngoszlá? Mritgt Pár #ssze! Práiitís. főn? Belgrádi, augusztus 6. Politikai körökben azt hiresztelik, hogy ősszel a jelenlegi kormány rekonstrukciójára kerül a sor. A kormányba valószínűen belép Radics István is, valamelyik Radics-párti miniszter helyébe. Valószínű, hogy Radics Pál adja át a miniszteri tárcáját, aki teljes erővel saját pártja ügyeivel akar foglalkozni. Egyes verziók szerint miniszteri tárcát vállal Jovanovics Ljuba is, mert egyes radikáliapárti miniszterek le akarnak mondani. Nincs kizárva az sem, hogy a jelenlegi koalíciót még kibővítik. Itt elsősorban a demokrata pártra gondolnak. A kormányban a személyi változásokra azért van szükség, mert a kormány ősszel néhány igen fontos kérdést akar elintézni. Első helyen áll a király megkoronázta- tása és a királyi család utazása Nyugaíeuró- pába. A királyi családot külföldi utján a miniszterelnök és a külügyminiszter kisérik. Hivatalosan meglátogatják Rómát, Parist, Londont és Prágát. Kormánykörökben nem hisznek abban, hogy újabb ellenzéki blokk alakulna, amely flöntő harcot vívhatna a je- , Ienlegi kormánnyal
