Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-01 / 171. (914.) szám

Szombat, augusztus 1. Hamisdiplomás orosz emigránsok orvosi garázdálkodása Ruszinszkóban Az ungvári kórház „professzora" és a nemtörődöm egészségügyi referens _________ Le mondott a iapás Kwnfiiev Tokió, julsiiis 31. A kabinet hosszabb idő óta kritikus helyzetben volt az adók föleme­lésének terve miatt. Ma került döntésre az adóügyi probléma a parlamentben s mivel a kormányt a rendkívüli fontos kérdésben le­szavazták, a kabinet azonnal benyújtotta le­mondását. • ¥íii©zás§M a Hitlerét vezetéséhez Prága, julius 31. A Tribuna értesülése szerint ősszel nagy változások lesznek a hadsereg legfelsőbb vezetésében; Mittelhauser vezérkari főnök helyébe Syrovy tábornok kerül. Mittelhau­ser tábornokot hadseregf el ügyelőnek neve­zik ki, vagyis a Machar távozásával meg­üresedett állást újból betöltik. Prága kato­nai parancsnoka Gajd a tábornok lesz, aki tehát elhagyja a vezérkart. Az ő helyébe vi­szont Rychtermoc tábornok kerül, aki je­lenleg a 3. hadtest parancsnoka. Podhajsky tábornok brumm katonai parancsnoknak ma­rad meg. Pozsony katonai parancsnoka Sko- rovi tábornok lesz, helyét a nemzetvédelmi minisztériumban Vozenilék foglalja el, aki jelenleg Franciaországban tartózkodik. Kas­sán is uj katonai parancsnokságot állítanak fel s annak élére Snejdarek tábornok, jelen­leg kassai hadtestparancsnok kerül. iíocseráfe miniszteri csos £®® miniéi sihHosztntt? Prága, julius 31. Egyes cseh lapok e napokban azt a hirt hozták, hogy Kocserák dr.-t, a pénzügyi prokuratura miniszteri tanácsosát hirtelen elmozdították állásából. A váratlan elbocsá­tás okáról azonban eddig csak a Rude Pravo hoz részletesebb hirt, amely szerint Kőcserék ellen bűnvádi eljárást is indítottak, mert egy örökséget, amelyet az állam részére vett fel, megtartott magának. Kocserák a prágai zsidó hitközség szentegyletének volt az elnöke s amikor az affér napfényre került, két gazdag zsidó 500 ezer koronát tett le biztosítékul Kocserák csalásainak visszafizetésére. Kocserák más­különben is jómódú ember volt, Cselakovic- ban van egy gyönyörű villája s az 500 ezer koronát is tulajdonképpen az ő pénzéből ad­ták át barátai a pénzügyi prokuraturának, a Rude Pravo azonban nem hiszi, hogy ez az összeg elegendő volna a sikkasztott összeg fedezetére. A pénzügyi prokuratura hivatal­nokainak állításai szerint a sikkasztott ösz- szeg meghaladja az egymillió koronát. A Rude Pravo információja szerint Kocserák ellen már másfél évvel ezelőtt megindították a fegyelmi eljárást, anélkül, hogy magas ál­lásából elmozdították volna. mmmm a Iraacia iciléSsa Prága, julius 31. A nagy munkanélküliség következtében számos szlovenszkói munkás vándorolt ki Franciaországba, hogy ott keresse meg ke­nyerét. Egyes szlovák lapok minap azt a hírt hozták, hogy a Franciaországban élő szlo­venszkói munkásokat lelketlen ágensek az idegen légióba csalogatják, hogy ezzel is megerősítsék a franciák marokkói hadsere­gét. A francia ágensek azonban nem eléged­tek meg ottani működésűkkel, hanem már a külföldön is verbuválnak. A Nova Dóba ér­tesülése szerint a német határmenti Eger ál­lomásán feltűnt egy fiatalember, aki több férfit megvendégelt s kitűnő állásokat Ígért nekik a külföldön. Az ifjak azonban nem ug­rottak be az idegen csábításainak és följe­lentették a rendőrségen. A rendőrség letar­tóztatta az idegent, akinek neve Mayer Kristóf s kihallgatásakor bevallotta, hogy a francia idegen légió részére akart Csehszlo­vákiában toborozni. Mayert átkisérték az ügyészség fogházába. nyerhet, ha vesa 2674 IŰ C T ¥ tI IS I ©j?y etfész csehszlovák állami építészeti sorsjegyre, már augusztus hó 1-i húzáshoz GaiienU és Tsa fisüfeiia Drotlslova, Wévmmi-uUM. Megrendelések pos1a-utalványo% is eszközölhetek a pénz előzetes beküldése mellett. Prága, julius 31. Megírta a P. M. Ff., hogy az ungvári kórház bakteriológiai intézetének vezetője, az orosz emigráns Nikolaj Kosovics orvosi diplomája körűi bajok támadtak. Kosovics ugyanis azt állította, hogy diplomáját a bécsi egyetemen szerezte. A „Vpered“ azonban le­leplezte Kosovicsot a bécsi rektorátus hi­vatalos átiratával, amely szerint az egye­temnek Kosovics Nikolaj nevű hallgatója sohasem volt s természetesen ilyen nevű diákot nem is promoveáltak 1913—1914-ben a bécsi egyetemen. A Národni Listy védelmébe vette Koso­vicsot s azt irta, hogy akárhogy is állanak Kosovics okmányai, nem szabad Ruszinszkó- ban az egészségügyi állapotokat elbolsevi- zálni. A Lidové Listy mai számában egy ru- szinszkói politikus reflektál a Nár. Listy cik­kére s a többi között ezeket Írja: Ruszinszkóban sok emigráns orvos mű­ködik. anélkül, hogy ismernék a népet, be­szélnék a nyelvünket, számosán közti lök po­litikával foglalkoznak, agitálnak a pravoszla- vizimis mellett és terjesztik a kommnniz- must. Pinta dr., a ruszinszkói egészségügyi referens támogatja a nagyorosz emigránso­Ungvár, julius vége. Úgy magamban a Mécs László versének ma már szállóigévé vált refrénjét szavaltam, hogy: „Sietni, sietni, sietni muszáj11. Mert az autónk rohant. Valóban „muszáj14 volt neki sietnie. A tárnái „remetéhez44 mentünk. N. Jaczkó Olga nagy írónak indult. Ha szépirodalmi lapunk van, ma már lekopott volna róla a fleischmanni jelző, hogy: „kezdő44. Szép kis hegyoldal ez a Tárná. Régen Ung, n»a Zemplén vármegye mondhatja magáénak s ha szigorúan vesszük, a „kosicei zsupá“-ban van. A hegyoldalon szőllők teremnek. Kellemes savanyu borral honorálják a ráfordított munkát. Tárná és Vinna között, mint egy óriás ottfelejtett ökle, domborodik ki a vinnai vár romhalmaza. Valamikor kemény ököl lehetett. A tárnái remete, N. Jaczkó Olga álmatag, nagy szeme kerekre szélesült, ahogy meglátott. Arcán a megülepedett magány halványsága fo­gadott s csak akkor mosolyodott el, amikor be­mutatkoztam. Hát igen! Ez a görögkatolikus paróchia, ezekkel a gerendás rftennyezetü szobákkal, az udvaron széles melléképületekkel és a fehéren gőgösködő libákkal az a hely, ahol az asszony- írók egyik legértékesebbjét „kezdővé44 zsugorí­tották össze a szlovenszkói kulturális viszonyok. — Hogy érzi magát ebben az eldugott kis faluban? — Jól érzem magam, mert a gondolataimmal lehetek. Ebben a házban születtem, ebben a falu­ban nevelkedtem és ide kerültem vissza mint asszony . . . — Mit olvas? — Amit kölcsön adnak. Könyvre nincs pén­zem. Abból a honoráriumból, amit novelláimért a lapoktól meg nem kapok, igazán nem telik könyvre. — Mit ir? — Most megjött ismét a kedvem. Egy novel- lás kötetem Ungváron van szedés alatt. Van is pár előjegyzőm. — Mikor kezdett Írni? — Még boldogult Andor Józsefnek, a buda­pesti Élet szerkesztőjének idejében kezdtem. An­dornál a biztatásig jutottam, aztán Andor meg­halt. — Egyébként mivel tölti idejét? — Háziasszony vagyok. Pózok és baromfit nevelek. És tényleg. Kedves, előzékeny, mosolygós arcú férjeura meg is erősiti ezt, mert némi enni­valót kér. Még megkérdem: — Mik a jövő tervei? — írni szeretnék. Regényt. Már van is egy kisebb regényem, persze az asztalfiókban . . . És felemeltük a tárnái borral telt poharat. Koc­cintottam vele. Kiitta. Nagy, okos szeme felcsil­lant kissé és arcára rózsaszint hintett a bor . . . N. Jaczkó Olga, a kedves, szép és asszonyian mélységes novellák Írója autóba ült velem. — Tudja, hogy most ülök először autóban? A tárnái remete arcának nekirontott a szél. Szőke, hullámos, rövidre nyírt haját hátrakapta a rohanás keze és én a rohanástóg átszellemült arcon az ismeretlen impressziók lázát láttam... Ugyan hány novella lesz belőle? * Fabódé, széles kapuval. Kívülről akár egy kocsiszín. — A legideálisabb műterem — vezet be I j j á s z Gyula festőművész. Valóban. Festői környezet. Régi, viharvert ■kát, jóllehet az az ottani római katolikusok kóréhen elégedetlenséget szül. A cikkíró megjegyzi, hogy az orosz orvosok közül számosán orvosi oklevél nélkül működnek. Ilyen eset például Kosovicsé is. Amikor néhány évvel azelőtt Ungvárra került, mint a kievi egyetem docense mutatkozott be s az idősebb orvosoktól „tanárnak** neveztette magát. De nemcsak Kosovics működik okle­vél nélkül, hanem Ruszinszkó más váro-sában is vannak ilyen, diplomanélküli orvosok. Így a többi között Neidennek Pouskován és Mühlsteinnek Királyházán sincsen orvosi dip­lomájuk, amint ezt a „Zár Vyohodu41 még 1924 december 19-én megállapította. Pinta re­ferenst ugyan figyelmeztették erre, ő azon­ban ügyet sem vetett az egész dologra s hagyta, hogy az emigránsok tovább folytas­sák orvosi gyakorlatukat. Pinta dr. még most is azt állítja, hogy Kosovicsnak, vagy Kosovnak, mert az egy­szer így, máskor úgy nevezi magát, van ok­levele, jóllehet a Vpered bebizonyította, hogy az hamisított oklevél. Pinta tehát eltitkolja az igazságot. A cikkíró reméli, hogy az egészségügyi minisztérium „vaskézzel*1 fog rendet teremteni Ruszinszkóban. falu, félrecsapott tetejű ház állja útját a külvilág­nak. A többi fa, bokor, virág, szamóca és szőllő. A „műterem44 ugyanis egy kis kert oldalában van. Ijjász Gyula nem sokat pózol. Közvetlen és kedves, mint aki nem is a télen tette meg szlo­venszkói és csehországi körútját, ahonnan hirt és dicsőséget hozott haza Ungvárnak. A festőállványon egy félig kész kép. Eredeti ruszinszkói téma. Görögkatolikus templomi jele­net. Minden alakja él, mozog és szinte kiköveteli a kritikus elismerő mozdulatát. — Mik a jövő terveid? — Speciális ruszinszkói művészetet adni a világnak. Ruszinszkónak két témája van: a val­lásos ruszin és a vallásos zsidó. Mindkettő a festő ecsetjére való, csak ismerni, csak tanulmá­nyozni kell őket. És megmutatja néhány zsidó modelljét. Röviden, de jelentőségteljesen mondja: — Ezek európai körutamra készülnek. Azaz: Ijjász Gyula a ruszint és a zsidót be­vezeti Európába. A guba és a pájesz igy lesz egy alkotó elemében lévő invenciózus művész problémájává . . . * Aktatáskával a hóna alatt, fekete, égő sze­mében barátot ölelő mosoly, fiatalos életkedv és súlyos tervek hordozója: Tamás Mihály. Tipi­kus példája ő a „kezdő“-vé degradált szépiróink- nak. Egyébként építészmérnök, aki szeretettel csügg egy téglából emelt alkotásán is, de csen­des óráiban ismét és ismét visszatér a tollhoz... Nem messze van. A tervező körző és lénia mel­lett fekszik. Tamás Mihály lehetne hatalmas irói alkotások megteremtője. Életének háborús ta­pasztalatai egy egész külön világot plántálhatná­nak bele irodalmunkba, amely világ az ő nyomo­rúságaival és bűneivel olyan mása a miénknek. De az az irodalmi közöny, ami végigsorvasztja kultúránk e zsenge hajtásait, őt is inkább a kör­zőhöz és léniához kényszeríti. — Mik a terveid? — kérdem. — Még nem tudom. -Majd télen, ha a külső munka megszűnik. Tamás Mihály hisz abban, amiben igen sokan kételkednek: irodalmunk jövőjében és bízik ab­ban, amiben sok pesszimista nem hisz: a könyv­barátok társasága megteremtésében. Majd meglátjuk! * — Nézd és lásd meddőségem napjait! — Ki­tárja két karját és kék szemében megjelenik az az áldott gyermekes mosoly, mely elűz belőle minden hiú emberit. . E sorok után mindenki eltalálta már: Mécs Lászlónál vagyok. Nyár van. Szeszélyes és csodás. A Mécs László kertjében egy akácfa virít. Szobájában nagy csokor orgonavirág hirdeti a tavaszt, pedig julius végén vagyunk. Szomszédjában egy alma­fán csokrával ül a fehér almavirág. Mécs körül minden a tavaszba kezd. Ismét és ismét. — Nem dolgozol? — Nem! Ezek nem az én napjaim. A nap­fény, a meleg, a nyár, a természet szépsége nem enged dolgozni. Ha borús, esős, zimankós idő van, ez az „én napom44. Akkor irok. Irodalmunk helyzete egyébként nem ejti két­ségbe. Bizik benne, hogy kievickéliink a mai ká­tyúból és ismét szép lesz az az égbolt, amit most a sors keze talmi fellegekkel torlaszolt el tőlünk. — írd meg a Prágainak, hogy kezdjen rend­szeres irodalompolitikát! Vagytok itt elegen, akik segítségére lesztek benne! Aztán ismét elmosolyodott, fehér reverendá­ját a térde közé szorította és megrázta a felet­tünk terhesedő barackfát. Egy barack az ölembe hullott. Gondoltam: Mécs László küldte, ö ad, ha van neki. Bőségesen osztogatja, akárcsak szellemi javait . . . * „A rózsaszínű hold“-at olvastam Erdély leg­első szépirodalmi lapjában, a Pásztortüzben. Egy hete jelent meg. Mécs László irta. Farkas Gyuláról van benne szó, a Berlinben élő magyar Íróról, aki különösen a cserkészirodalom terén szerzett magának európai hirü nevet. Farkas Gyula ki nem maradhat e sorokból, író és bohém. Mécs László örömmel jelentette: — Az augusztusi összejövetelünkön ő is ven­dégem lesz. * A.mikor este, úgy tiz óra tájban a hegedűt az álla alá illesztette és vonója végigszaladt a hú­rokon, az általános, elfojtott hallgatásban rég nem hallott, édes-bus magyar nóta dallamát hordta szét a csend. —Franci, még egyet! — bomlott ki minden­kiből az áhitozás. Es „Franci44 még egyet húzott. Lavotta sze­relmét ... Egy juiiusvégi névnapi vacsorán találkoz­tam össze Sziki ay Ferenccel. A kiváló re­gényíró és kritikus erős bizalommal beszélt iro­dalmunk jövőjéről. A hegedű virtuóza, a szlo­venszkói magyar kulturális élet számvevője ma a könyvbarátok társaságának összehozásán fá­radozik. — Előbb legyen kinek, aztán írunk. Ez a mondat rövid, de igaz kritikája annak a helyzetnek, amelyben mai irodalmunk éviekéi. Vannak „névtelen44 Íróink is. Szép, fiatal, okos asszony ragyogó szemű és huncut „Mária44 asszony. Mikor összetalálkoztam vele, minden póz nélkül vallotta meg, hogy „mindent44 ir Novella, regény, színdarab (operett vagy dráma), vers vagy dal, mindegy neki. Egyetlen sora még nyomdafestéket nem lá­tott! Tudjátok, mit jelent ez, ti ifjú titánok, akik máról-holnapra „kötettel44 léptek fel az irodalmi fórumon? Azt jelenti, hogy „Mária44 hősebb és önfeláldozóbb mindnyájunknál. Mária ir, de csak az asztalfiókjának. Neki nem küldött még vissza kötetet a kiadó, nem üzent lehangoló választ a szerkesztő, nem küld­tek vissza üres „gyüjtőivet44 neki, mert ő sem küldött kötetet a kiadónak, regényt a szerkesz­tőnek és gyüjtőivet a könyvbarátnak! — Ez Mária! — mondotta valaki, amikor be­mutatták nekem. — Ir! írógépen ir . * Kedves szlovenszkói tájképek. Mindenik egy-egy hangulat. Olajos hangulat „Etelka44 a festőművész, aki ki nem állít, aki nem házal, aki nem ad el képet semmi pénzért: ez „Etelka44. Szép. dimbes-dombos falujában a témák se­rege él. Mikor meglátogattam, festőállványa mel­lől vontam el. Pedig amiket festett, azokban lélek jván. És az szebb, mint a hivatalos „mű­vészet44. íme: a névtelenek, a bohémek, akik dolgoz­nak és várnak. Várnak egy „jobb korra44, amikor majd nekik is „felvirrad44. Poharaink összekoccantak, szemünk össze­szaladt és én hirtelen beleláttam a pusztulásra Ítélt magyarság kultúrájának katakombáiba, ahol csendben és titokban áldoznak az irodalom és művészet papjai, a magyar kultúra vértanúinak sírjai felett . . . Rácz Pál. Egy román szélhámos milliókkal megkárosította az államot s megszökött börtönéből Bukarest, julius 31. Románia a szélhámosok, rablók, pénzha­misítók Eldorádója. A vidéken valóságos be­tyárromantika uralkodik s a fővárosiban na­ponta történnek milliós csalások. Már hetek óta írtak a bukaresti lapok egy szenzációs perről, amelynek e napokban kellett volna lejátszódnia s amelynek Dambosiceanu, egy fiatal hivatalnok a hőse, aki hamis állami köl­csön kötvényekke 1 milliókat vett föl az állam pénztárából. A fiatal hivatalnok ettől az időtől kezdve pazar életet élt. Külföldi világ-fürdőket láto­gatott meg — természetesen egy szép hölgy kíséretében s házat és autót is vásárolt. A csalást észrevették ugyan, de Dambo- siceanut sohasem fogták volna el, ha a pénz­ügyminisztérium tisztviselője, aki a milliókat kifizette, nem emlékezett volna vissza Dam­bosiceanu autójának számára. Ez alapon kö­rözöl evelet adtak ki a fiatal szélhámos ellen, akit Konstanzában el is fogtak. Ott kellett hagynia szép barátnőjét s a szalonokból a bukaresti fogház sötét cellájába került. Dam­bosiceanu azonban nem vesztette el életked­vét. Elfogat ás akor kijelentette, hogy mihelyt csak allkalma nyílik, megszökik. S ez sike­rült is néki. Néhány nappal ezelőtt cellájából a vizs­gálóbíró elé vezették... A folyosón a fogoly mellbe lökte őrét s eltűnt. Az őr azonnal föl­lármázta az egész törvényszéket. Az épület bejáratait lezárták. Mindhiába! Dambosi­ceanu eltűnt, mint a kámfor s a rendőrség már fölkutatta'cgész Bukarestet, a fiatal szél­hámos nyomára azonban nem akadtak. Lesz még szőlő lágykenyérrel írók, költők, művészek és egyéb bohémek között — Nyári riport a szlovenszkói és ruszinszkói kitagadottakról —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom