Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-05 / 174. (917.) szám

^pjGyjrJfyktí%ffi7ffnM-p­Szerda, augusztus 5. ott található, mert kicsi hijján a másik fele Lidón nyaral. Itt észlelhető ugyanis a legna­gyobb elegancia, itt tombol a divat minden szeszélye és szélsősége épp úgy, mint a Váci-utcában, vagy a Dunakorzó tavaszi­őszi öltözék-bemutatóin. Itt és a többi fürdőhelyeken is még min­dig arról a fantasztikus múlt heti kerti ünne­pélyről beszélnek, amelyet az Excelsior-ho- telben, a világ egyik legpazarabb luxushotel­jében rendezett a világhíres „Professor" Reinhardt igazgató. Á szálló fejedelmi hallja és pálmás terasza hatalmas színpaddá volt átalakítva, erdőszerü díszítéssel, ahol a mi­lánói Scala-szinház s a nagy Opera legkivá­lóbb művészei előadták az „Egy faun dél­utánja" cimü pantomim-baüettet olyan deko­rációkkal és kiállításban, hogy még a vihar- edzett dollárkirályok is elámultak. A zene is stílszerűen, a legkitűnőbb komponistáktól volt összeválogatva, a legkényesebb Ízlésnek megfelelően — s az előadás után természete­sen tánc. A nagyszabású ünnepélyt a toalet­tek, estélyi ruhák, díadémek, brilliánsok és vagyont érő ékszerek oly orgiája köritette, hogy róla hasábszámra menő tudósításokat hoztak nemcsak az olasz lapok, hanem kábel utján az amerikaiak is. Ami njat, különlege­set, drágát és pompázol kitaláltak a párisi divatszalonok, az itt mind látható volt a pompa és pénzvilág arisztokráciájának asz- szonyain és leányain, ezeken a kedves sem­mittevőkön. Látható volt főként selyem, bár­sony, csipke a legdrágább és legraffináltabb formákban, de szemkápráztaíóan sok volt a ílitter, a Iámé a hölgyeken, valamint sok volt a hosszú, uszályos estélyi ruha, selyemzuha- tagot alkotó slepp. A fejdiszt diadémok, sze­cessziós és gazdag berakásu rüssök, hatal­mas ausztráliai strucctollak alkották. Kalapot csak keveset lehetett látni; ezek mind nagyszé- Hiek voltak fekete tagadból, dús aranyozási! virágdíszekkel, A tengeri fürdők korzóin meglehetősen különleges divat fejlődött ki, de meg lehet ál­lapítani, hogy a fényűző formák ritkábbak. A hölgyeknél uralkodó szin a fehér, valamint a drapp és ennek árnyalatai, a csíkosak épp úgy, mint az egyszinüek. A többi színű, lila, zöldes, halványkék stb. ruhákat csak elvétve találunk. Nagyon kedvelt anyag a nyersse­lyem, a puplin és a crepdesin, ami nem is csoda, ha elgondoljuk, hogy 20, sőt 14 lírától kezdve kitűnő selymet adnak Olaszországban — ami körülbelül fele, harmadrésze a pesti áraknak. A ruhák térden alól csak valamivel érnek, simák, testhez álló, angolos szabá­snak, amelyekről a gombok kezdenek eltüne­dezni. A kalap törölve van a korzóról s aki mégis fölteszi: szentbizonyossággal megálla­pítjuk róla, hogy még csak ma érkezett. Ál­talános a szijfonatu oláh bocskor mindenféle színben és mindig magas sarokkal — de az orr már nem mindig hegyes, kezd gömbölyű lenni. A harisnya fehér, szürke, vagy testszin s ami legérdekesebb, felgyürik, felgombolyít­ják, mint a sport-, hegymászóharisnyákat, sőt egyre több híve van annak a divatnak, amely eredetiben mutatja be a tesíszint: egy­szerűen nem húznak harisnyát s igy veszik föl a fehér antilop-félcipőt. Nagy a divatja a pizsamáknak, amelyek főleg csíkos selyemből készülnek, de sok a finom írottiranyagból való s különösen Gradó és Lidó strandján lá­tunk változatos színű, tarka formákat, ame­lyeknek szabásában merész eredetiség nyi­latkozik. Hogy otthoni nyelven szóljunk, nagy hossz tombol a napernyőkben, amely divat­cikk itt elsőrendű, nélkülözhetetlen luxus­cikké alakult. Csak kevés hölgyet látunk a korzón napernyő nélkül, dacára annak, hogy .mindenki legalább félangolosra van lesülve. A színskála minden árnyalatát megtaláljuk egy napsütéses strandkorzó ernyőin, ame­lyek messziről olyanná teszik a képet, mint­ha mezőkövesdi stílusu virágos szőnyeg hul- lámzana. Kizáróan csak japán ernyőformák­kal találkozunk, amelyek szokatlanul kicsi­nyek. Sok a batikolt selyem s az ernyőnyél vagy bambusznád gumója, vagy vastag do­rong, avagy faragott állatfej, amelynek bel­sejében a szükséges toalettcikkek húzódnak meg. Dicsérettel legyen mondva, a rúzs és a smink majd mindig hiányzik. Vass Béla. Véres cs&gádirtás Rékospaloffáii Egy anya tizenegy baltacsapással megölte tizenliatéves leányát és tizennégyéves fiát Budapest, augusztus 4. (Saját tudósitónktól.) Mára virradó éjjel megrázó dráma történt Rákos palotán, amilyenhez hasonló már régen nem fordult elő a budapesti rendőrség eléggé változa­tos bűnügyi krónikájában, Egy magával meghasonlott anya baltát ragadott és azzal kioltotta 16 éves leánya és 14 éves fia életét. A borzalmas családirtás részletei a kö­vetkezők: Rákospalotán, a Perezd Mór­utcában lakott Véne Hugó 48 éves szalámi­gyári munkás feleségével és két gyermeké­vel, a 16 éves Annával és a 14 éves Hugó­val. Csendesen, békében éldegéltek, amig a férfinak nem voltak anyagi gondjai. Az utóbbi időben Véne Hugó keresete megcsök- kent és a pénztelenséggel együtt beköltözött a kis házikóba a civódás ördöge is. Tegnap este is nagy perpatvar támadt a házastársak között és az asszony a pénztelenségén kiviil férjének hűtlenségét is szemére hányta. A férj dühében eltávozott hazulról és a 43 éves asszony, Szili Ágnes egyedül maradt két gyermekével, akik az apa távozása után nyugovóra tértek. A nyomozás adatai szerint az asszony még hosszabb ideig fennmaradt, újságot ol­vasott és 11 órakor eloltotta a petróleum- lámpát. Fél egy órakor a szomszédos házak lakói velötrázó sikoltásra 1 ettek figyelmesek. Többen berohantak Véne Hugoék laká­sába, ahol rettenetes látvány tárult eléjük. A konyhában állt az asszony zilált hajjal, vérbenforgó szemekkel és magán­kívül sikoltozva véres baltát forgatott a feje körül. A konyhában lévő vaságyon összeroncsoít véres fejjel feküdt a 16 éves Véne Anna, akii hat baltacsapás ért. A másik szobában pedig holtan terült el a kis­fiú, akit édesanyja öt szörnyű csapással végzett ki. A szomszédok a gyermekek segítségére siettek, ezalatt az asszony kirohant a szobá­ból s egyenesen a rákospalotai 112-es sz. rendőrőrszobába futott, ahol félőrülten ki­áltotta: — Megöltem a gyermekeimet. Tar­tóztassanak le, mert különben öngyilkos leszek! A rendőrök az első pillanatban azt hit­ték, hogy őrülttel van dolguk és érdeklődni kezdtek az eset iránt, mire csakhamar meg­tudták, hogy az asszony tényleg igazat mondott. A gyilkos anyát még az éjszaka beszállították a budapesti rendőrfőkapitány­ság központi ügyeletére, ahol ma reggel ki­hallgatták. Az asszony elmondotta, hogy férje igen rosszul bánt velük s ezért határozta el ma­gát a szörnyű tettre. Tettét végzetes elke­seredésében követte el és saját életét is ki akarta oltani, de az utolsó pillanatban elhagyta lelki ereje. A rendőrség most igyekszik tisztázni a tulajdonképeni okot, amely miatt a szörnyű családirtás megtörtént és a családfőt, Véne Hugót is bekisértette a budapesti rendőrség fogházába, ahol egyelőre őrizetben tartják. Kacsóh Pongrác a zongorája után az élettől is meg akart válni... Miért itta ki a méregpoharat Kacsóh Magda, a nagy zeneszerző unokahuga. Budapest, augusztus 4. (Saját tudósítónktól.) Az Üllői-ut 119. szám alatti lakásán vasárnap éjszaka mor­fiummal megmérgezte magát Kacsóh Magda, a Zeneművészeti Főiskola növendéke, aki. a szerencsétlen sorsú zeneszerző, Kacsóh Pon­grác unokahuga. A Pajor-szanatórium III. emeletén, a 70. számú szobában fekszik Kacsóh Magda, Dushaju, bubifrizurás fekete feje bágyadtan pihen a párnán, de kreol arca már élénkül és fekete szeme már élet­kedvtől csillog. — Azt akarja megtudni — kérdezi —, hogy miért lettem öngyilkos? Ó, most mindnyájan nagyon kedvesek és figyelmesek hozzám, pedig ha akkor leitek volna ilyenek, amikor nem meghalni, ha­nem élni, dolgozni és művészetemmel kenyeret akartam keresni, akkor . . . igen, akkor elhittem volna, hogy valóban és igazán szeretik még Kacsóh Pon­grác elárvult családját ... — Nehéz azt elmondani, ahogyan kezdő­dött és összegyűlt minden fájdalom, amig végül méregpoharat kellett a kezembe venni. Talán ott kezdődött az egész, a zongoránál. Az én szegény nagybátyám zongorájánál, amelyen ő a „János vitéz“-t szerzetté . . . Ez a zongora volt az én életem, egyetlen vagyonom, amelynek segítségével képezni tudtam ma­gam és amelyen taníthattam ... És 1921­ben, most négy éve, el kellett adnunk a zon­gorát is ... A többi vagyonunk után elván­dorolt ez is . . . — Hát ez volt az egyik ok. . — mondja egészen halkan —, a zongorám, amivel a kenyeremet kerestem ... És aztán, ehhez jött a többi ... — és legyint lemondóan, fáradtan. — Két éve már, hogy csak tenget­jük az életünket . . . Mert az anyámat, Kacsóh Pongrác húgát, aki a fővárosnál volt hivatalban, két évvel ezelőtt, 1923 júniusában állásából elbocsátottak. — És más oka nem volt? — kérdeztem. Elpirul: — Hát nem mondom . . . Elvált asszony vagyok és egy kis szívügy is összejátszott az anyagiakkal. De arról nem beszélhetek ... és az különben is . . . már elmúlt! — és rámosolyog arra a fiatalemberre, aki szótlan komolyan támaszkodik az ágy karfájához ... — Hogy elkezdem-e elölről? Nem tu­dom, megpróbálom-e. Most nagyon fájnak az injekciók és . . . és van egy édes, drága kis ötéves fiam, akiről akkor . . . nem tu­dom, hogyan . . . megfeledkeztem . . . — És most milyen tervekkel foglal­kozik ? — Énekelni fogok tovább a Szigeten. Kedden még nem énekelhetek, de csütörtö­kön már megint föllépek a víztoronynál . . . Honoráriumot, azt nem kapok, de tapsot annál többet . . . A Lédererpár a siralomház küszöbén Léderer Gusztáv szerelmes levelet irt a szép Micinek. — A gyilkos asszony rabkosztja. Az utolsó találkozás előtt. Budapest, augusztus 4. (Saját tudósítónktól.) Tegnap az a hir terjedt el Budapesten, hogy a halálraítélt Léderer Gusztáv főihadnagyot ma reggel végzi ki Gold Károly, az uj állami hóhér. Érdeklődtünk a hir valódisága iránt s azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a kabinetirodá­ból mimdezidelg nem érkeztek le a bünpör iratai és igy a kivégzésről elterjedt hírek nélkülöznek minden komolyságot. Valószínű azonban, hogy még ezen a héten eldől a kérvény sorsa és a védő bízik abban, hogy Lederer Gusztávot nem kötéllel, hanem golyóval fogják kivégezni. Lederer Gusztáv különben teljesen belenyugodott sorsába. Nem szimulál többé és a napokban en­gedélyt kért, hogy feleségének levelet ír­hasson. A levélben arra kéri feleségét, esz­közölje ki, hogy meglátogathassa őt, mért- sok mondanivalója van számára. Tudja, hogy sokat vétett ellene, de ezt nem rossz­akaratból tette és még mindig egyformán szereti őt. Az ügyészség kézbesítette Léderer- nének a levelet, aki mindent elkövet, hogy urával íalálkozhassék, eddig azonban még engedélyt nem kapott. Az asszony is, amióta férje levelét meg­kapta, sokkal nyugodtabban tűri a fogságot. Férje fehérneműjét foltozgatja és kedvenc olvasmánya „A jó háziasszony" cimü sza­kácskönyv. A fogházban rabkoszton tengődik, mert ismerősei egy falat ételt sem küldenek neki. Az ínyencségekhez szokott asszony sok­szor sirva fakad, miikor látja, hogy szomszéd cella lakóinak, még a cselcdsorsban lévőknek is — ha máskor nem, de legalább vasárnap — mégis csak küldözgetnek kívülről ételt, így a szép Mici evésbeli illúzióit a szakács- könyvből táplálja, mert arra ugyan nem igen van kilátása, hogy pótolja azt, amit elmulasztott és valaha jó háziasszony váljék belőle. Léderer Gusztáv ezzel szemben tiszti menázsit kap és nem múlik el nap, hogy anyja vagy testvére ne küldőiének neki valami eledelt. Védője is gyakran megláto­gatja. Amennyiben halálos ítéletét jóvá­hagyják, a siralomházban megengedik, hogy utol­jára feleségével is beszélhessen. Reggel aztán viszik utolsó útjára — a vesztőhelyre. A Venkov-fól a Tfmes-tg Szükség van-e Magyarország jelenlegi kato­nai ellenőrzésére vagy sem Prága, augusztus 4. A szombathelyi incidens még mindig foglalkuztatja a cseh sajtót. Tegnap a Lido- vé Noviny, ma meg a Venkov intézett éles támadást Magyarország ellen. A Venkov különösen az Uj Nemzedék és a Neue Freie Presse ama cikkei ellen foglal állást, ame­lyekben a katonai ellenőrző bizottság műkö­désének beszüntetését követelik. A lap továbbra is Magyarország titkos fegyverkezéséről ír, mert szerinte még ma is nagyobb hadsereget tart fenn, mint amennyit a békeszerződések megengednek. Ilyen körülmények között — írja a Venkov — kötelességük az illetékes tényezőknek, hogy Magyarországon a katonai ellenőrző bizottság hatáskörét kibővítsék s melléjük megfelelő védelmi osztagot rendeljenek, hogy a szombathelyihez hasonló affér meg ne ismétlődhessen. Ezzel szemben az angol sajtó, főleg pe­dig a Times a szombathelyi incidenssel kap­csolatban visszhangot ad a magyar lapok véleményének, hogy az antant katonai el­lenőrző bizottságának látogatásai, amelyek hamis információkon alapulnak, eredmény­telenek és károsak. Az efféle incidensek csak arra jók — Írja a Times, — hogy a katonai ellenőrző bizottság fölösleges voltát bizo­nyossá tegyék. Kínvallatás a szabadkai rendőrségen Szabadka, augusztus 4. (Saját tudósitónktól.) Ma délben az egyik kávéházban megjelent egy dúltarcu fiatalember, aki első pillantásra elárulta, hogy nem mindennapi eseményt élt át. Ka- rakásevics Tinót volt, néhai Karakásevics Gábor szabadkai rendőrkapitány unokaöcs- cse, aki a köréje sereglő vendégeknek el­mondotta, hogy tegnap este a Beigrád-kávé- házban a detektívek letartóztatták és bevit­ték a rendőrségre, ahol középkori válogatott kínzásokkal kommunista titkokat próbáltak tőle kicsiarni és egy olyan jegyzőkönyvet akartak vele aláíratni, amelyben beismeri, hogy kommunista agitációt folytat és leg­utóbb is Beigrád és Zágráb között teljesített futárszolgálatot. A vallatás Krsztics kommi- szárius jelenlétében történt s miután a fiatalember ártatlansága tudatá­ban semmit bevallani neru tudott, valósá­gos inkvizíciónak vetették alá, karját csa­varták és ujjait tördelték. Ma délben .azután szabadlábra bocsá­tották és első útja orvoshoz vezetett, aki súlyos sérüléseiről látleletet vett föl. Az or­vosi látlelet kiállítása után Karakásevics ba- rátjai tanácsára fölment Horváth Szvetkó dr. főkapitányhoz, akinek megmutatta megnyo- moritott kezét és panaszt emelt a brutális és embertelen detektívek ellen. A főkapitány azt válaszolta, hogy panaszát adja be Írás­ban és amennyiben a vizsgálatot lefolytatja, gondoskodni fog arról, hogy a magukról megfeledkezett detektívek megkapják méltó büntetésüket. A fiatalember Gyorgyevics főispánnak is panaszt tett, aki nyomban uta­sítást adott a főkapitánynak, hogy példátla­nul szigorú vizsgálatot indítson. Az incidens úgy történt, hogy a detek­tívek Karakásevicset a kávéházban igazo­lásra szólították fel. A kissé illuminált fiatal­ember azonban ezt megtagadta s ez bőszi- tette fel a titkos rendőröket, akik megragad­ták és minden ok nélkül megkinozták. I Mii. Krisztus története I Tizenegy nyelvre lefordi tott, világsikert elért könyv. Ara fűzve: 65.— diszkötésben: 75.— Megrendelhető a „Prágai Magyar Hírlap" kön^vosz- tályáná! Praha T. Lili óvá 18 Sérvtefl szenvedik | Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, W here, comb és köldöksérvné! a mi tökélete- jr* sitett rugóuélktili sérv kötőnk, mely éjjel is ^ hordható. Mindenféle bandázs operáció $ után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülye- x désné!. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Fia- o nell has-, hát- és mellmelegitő a Jy$ea“ WmxWí Msfeva, Dana-a. 51. | Rendelő orvos: Dr. Koch K. F. egy. m. tan. b y,. Árjegyzék ingben Á Tfí A vidéki felek még aznap elintéztelek C&JZ&OZO&rtPfíOt!^^

Next

/
Oldalképek
Tartalom