Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)
1925-08-05 / 174. (917.) szám
A »! njMi'Sssáicic..." Bilié P€bss vitassa EeKdaeK Bittó Dénes dr., a Szloveriszkói és Ru- szinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok párt- közi vezérlő-bizottságának elnöke a következő levelet intézte szerkesztőségünkhöz: A „Népakarat" legutóbbi számában dr„ Leilei Jenő urnák egy cikkét közli következő felírással: „A nyilvánosság elé... A „Tribuna" cseh lap ama közleményét, amelyben Le’ley Jenőt a magyarság árulójának bélyegzi, az ellenzéki pártok központi irodája tétette közzé, amelynek elnöke Bittó Dénes dr,, igazgatója Flachbarth Ernő dr.“ A központi irodát illetően a dolog érdemét a Prágai Magyar Hírlap augusztus í-i számában megjelent nyilatkozat teljesen tisztázza és LeHei leleplezését kellő értékére leszállítja. Miután azonban a cikk felirata azt a látszatot van hivatva kelteni, hogy én is érdekelve voltam ezen ügyben: a leghatározottabban kijelentem, hogy az egészről csak a Tribuna cikkének a magyar lapokban megjelent reprodukciójából értesültem. Pozsony, augusztus 3. Bittó Dénes. Pepii© lanfoluamok 02 8«öl5üö€ta maraáék&irloko- soM szénára A íöldmivelésügyl miniszter legújabb rendeletéKi fizeti a tanfolyam költségeit? Prága, augusztus 4. A földbirtokreform minden tudománya a maradékbirtokokban merül ki, — Írja a Li- dové Listy. A földbirtokhivatal vezetőemberei szeretik világgá kürtölni, hogy a maradékbirtokot csak a legkvalifikáltabb agrár- embereknek adják s a földbirtokhivatalnak biztosítékot kell kapnia, hogy a* maradékbirtokon intenzív gazdálkodást fog a gazdája folytatni. Hogy ezt a programot milyen mértékben váltják valóra, arról meggyőz bennünket — írja a L. L. — a földművelésügyi minisztérium egy jellemző rendelete, amely szerint a maradékbirtok uj tulajdonosait szakoktatásban fogják részesíteni. A minisztérium szaktanítókat küld ki a vidékre s ezek a községekben a mezőgazdasági gépekről is előadásokat fognak tartani. Tehát végre eljutottunk idáig: A földművelésügyi minisztérium minden maradékbir- íckosnak, akinek meg van a legjobb kvalifikációja (zöld tagsági igazolvány) és zsebében vannak a legjobb ajánlatai (az agrárpárt odaadó szolgálata, vagy pedig egy eljegyzési kártya az agrárkörökből), szaktanítót küld, hogy az kurzust tartson számára a gazdálkodásról és a gépek használatáról. Ki viseli ennek a költségeit? — kérdi a Lidové Listy. — Megfizeti ezt a földbirtokos? Ebben kételkedünk, mert ha ő néki kellene ezt megfizetni, akkor ő maga volna köteles a tanitót is meghívni. Egyetlen országban sem fordított még olyan gondot a földművelésügyi minisztérium a földművesek szakképzésére, mint nálunk. És miért? Mert nálunk maradékbirtokokat kaptak olyanok, akik még kisbirtokok gazdálkodáshoz sem értenek, most pedig, hogy megfelelő nagybirtokhoz jutottak, játszák a nagy urat. A minisztérium most kezdi belátni, hogy gazdálkodás és gazdálkodás között nagy a különbség s hogy nagybirtoknál szaktudásra van szükség. S úgy látszik, nemcsak egyes esetekben tapasztalta ezt a minisztérium, ha szükségét érzi ily általános rendelet kiadásának. A felsőbb gazdasági iskolát végzettek, elvesztik állásukat a földreform miatt s a minisztérium repülő tanfolyamokat rendez az analfabéta uj birtokosok számára. Ez a következménye annak, ha az agrárkérdésekbe is belejátszik a politika. De ha majd egyszer mérleget csinálunk, meglátjuk, hogy mindez mennyi pénzbe került, a szociális igazságtalanságokon és a morális kártevéseken fölül. Bécs Izgalmas napolt előtt A fajvédők óriási tüntetésre készülnek Mohahe! temetésén Becs. augusztus 4. A szombati nemzeti szocialista és szociáldemokrata verekedésnél megölt Mohabei keresztény diák temetését a fajvédő és keresztény egyesületek nagy tüntetésre akarják fölhasználni. A hatóságok 50—60 ezer személy jelenlétére számítanak. A rend föntartására mozgótytják a teljes bécsi rendőrséget, sőt a katonaság egy részét is, a város lakossága mégis nagyobbarányu zavargásoktól fél. Rázus Márton krédója A lieskovoi költöpap nyilatkozik a Prágai Magyar Hírlapnak — A szlovák nemzeti párt önállóan bocsátkozik a választási harcba — Machinációk a szlovák katolikusok és evangélikusok összevesziíésére — Szlovenszkó gazdasági csődje — A ruszin kérdés — Hogy képzeli Rázus a csehszlovák egységet — Néhány szó az uj szlovák irodalomról — A Prágai Magyar Hirlap kiküldött munkatársától — MoravskériLieskovo, augusztus 4. A szlovenszikói választási harc mind élesebben vetíti előtérbe a moravská -1 ieskovói költőpap alakját. Rázus Márton ma Szlovenszkó jobb jövőjének egyik nagy Ígérete s az autonórnista politika vezéri zászlóvivője, akit különösen az evangélikus szlovák tömegek foltétlen bizalommal követnek. Politikánk mai várakozásteljes helyze* tében különösen érdekli Szlovenszkó egész őslakosságát, hogy Rázus Márton merre akar haladni, hogyan ítéli meg a jelent s milyennek képzeli a jövőtő. A Prágai Magyar Hírlap munkatársa ezért ellátogatott a moravsiké-lieskovói lelkészlakba, ahol Rázus, a költő és politikus a maga harmonikus, termékeny életét éli. Rázus Márton lekötelező szívességgel fogadott. Higgadtam fejtegette nézeteit, de csakhamar fölragyogott szemében a fanatiz* mus hite s olyankor 'úgy szárnyalt a szava mintha szószék volna alatta . . • Nagyérdekességü nyilatkozatai alább következnek: — Pártom, a národná strana még nem döntött véglegesen, hogy melyik párttal lépjen kooperációba a választási küzdelemre. Szó volt a cseh nemzeti demokrata pártról és a Hlinkalpáriról. Főleg pártomon kívüli emberek hirdették a kooperáció szükségességét, azonban ma már úgy áll a helyzet, hogy pártom a legnagyobb vilószinüség szerint önállóan, a fúzió minden formája nélkül fog részt venni a választási harcban, annál is inkább, mert elég erősnek érezzük magunkat a nagy küzdelemre. Ezután a Marmeggi-affér következtében beállott uj helyzetre került szó s ezzel kapcsolatban Rázus a kövekezöket mondotta: — Bár a prágai intézkedések s a vallá= si botrányok a római katolikus egyház ellen irányulnak és látszólag a protestánsokhoz semmi közük, mégis meg kell állapítanom hogy ez a harc az egész szlovák nemzet ügye és a szlovákságra, vallásra való tekintet nélkül, nagyon visszataszitólag Iiat a kormány vaíláspoSitikája. — A szlovák evangéliikusság nagyon jól tudja, hogy főleg azért irányul ez az üldözés a katolikusság ellen, mert ők reprezentálják a szlovákság legnagyobb tömegét. Ha az evangélikusok volnának nagyobb számban, úgy velük bánt volna el igy adandó alkalommal a kormány. — Igaz, hogy a protestánsok mégis vaia* mivel közelebb állanak a prágai ideákhoz, mint a katolikusok. — Hogy ebben a tekintetben csaknem egyforma elbánásban részesülünk, azt bizonyltja az is, hogy míg a római katolikus felekezeti középiskoláit egyszerűen egy rendelettel államosították, addig az evangéli* kus középiskoláktól megvonták az államsegélyt, úgy hogy ennek hiányában ezek az iskolák maguk voltak kénytelenek az államosítást kérni. így van ez legújabban például a selm cbánvai tanitóképzőintézettel— Az evangélikus egyház az iskolák ál* lamsegélyének megvonása miatt úgyszólván teljesen eladósodott, úgy hogy ma már államsegély mellett is nehezen — vagy se- hogysem — tudná a felekezeti középiskolákat fenntartani. Az evangélikus egyház el is adósodott és középiskoláit is elvesztette. — A katolikus és evangélikus egyház között egyébként különösebb differenciák nincsenek. Van ugyan egy pár kisebb sérelmünk, például nagyon rosszul hatott a ke* resztházasságok miatt kibocsájtott pápai bulla. Egyébként azonban a két felekezet hívei a legnagyobb békességben élnek egymással, ámbár a kormánynak és a kormányhoz közelálló pártoknak legfőbb óhajtása az, hogy Szíovenszkónak ezt a két táborát politikailag elszakítsák, Valóságos machináció folyik az összcve- szitésünkre. — A protestáns egyház híveinek legnagyobb része politikailag a szlovák nemzeti ideál, azaz az autonómia mellett foglal állást- Azonban a vezetők, sajnos, érthető okokból legnagyobbrészt centralisták. — Éppen fordítva áll a helyzet a katolikus egyházban, ahol a vezetőik is az autonómia mellett harcolnak és a kato* likuSságriak csalt nagyon kis része hive a centralizmusnak. — Ez mindenesetre nagyon megerősíti a katolikus-protestáns barátságot. A következőkben Szlovenszkó gazdasági helyzetéről beszélt Rázus Márton: — Szomorú, nagyon szomorú tényként kell felemlítenem, hogy helyzetünk várva- várt javulása helyett csak folytonos rósz* szabbodásról beszélhetünk. — Ma a szlovák ember saját hazájában nem tud megélni és kénytelen boldogulását hazáján kívül messze idegenben, Franciaországban, Argentinéban, Kaliforniában keresni, ahol állati munkát kell végeznie, hogy megkeresse mindennapi kenyerét. — Csehszlovákia mai gazdasági politikája főleg az ipari érdekeket és pedig a törté* nehni országokét szolgálja, mig Magyarország mindenkor az agrár érdekek képviselője volt. Csehszlovákia ipari és agrárállam, azonban az agrárérdekek mostoha gyermekei az állam gazdaságpolitikájának. Hiszen a vám* és az adópolitika mindenben az ipart favorizálja a mezőgazdasággal szemben. — Szomorú gazdasági helyzetünk legjobb barométere a kivándorlási statisztika: 1924 első évnegyedében a repubFka területéről 27.588 ember vándoroT ki s ebből 20.254 esik Szlcvenszkóra, ami kétségbe- ejíően nagy százalék* — Hogy a csehszlovák köztársaság az angol mintát veszi például, az igen nevetsé* ges, mert mig Anglia valóban ipari állam, addig Szlovenszkóban 70 százalék, Cseh- és Morvaországban p:d‘g 40 százalék az agrárérdekeltség s Igy az angol nyílt ajtórendszer itt nem állhat meg. — A szlovák nép a helytelen gazdasági politika következtében teljesen elszegénye* dett s a szlovák ipar a tarifális és adópolitika miatt úgyszólván teljesen tönkrement. Egész gyárak szünették be üzemeiket, amire példa a korompai vasgyár, a zólyomi vaslemezgyár és a pozsonyi dinamitgyár sorsa. — A kormány azt hozza föl érvül, hogy 1 azért folytat ily megsemmisítő gazdasági portikát, mert a gyárak magyar, vagy zsidó kézben van* nak és igy nemzeti érdekből történik a deziuduszfriális. — Elfelejti azonban a kormány, hogy a szünetelő gyár többé nem adóalany és igy a község, vagy zsupa nagy adótól esik el. Másrészről pedig, ha magyar, vagy zsidó kézben vannak is ezek a vállalatok, de a gépek mellett a mi népünk kap kenyeret és ha a gyár kéménye füstöl, nem kénytelenek Argentínába, Franciaországba vándorolni a kenyérért. — Az adókérdés sincs kellő módon rendezve. A sziovenszkói bankok jóval több adót fi* zeínek, mint a csehek, am? azután a Morván inneni banküzleteket teszi tönkre. — Mindezekből látható, hogy Szlovenszkó gazdasági helyzete nemcsak, hogy rózsásnak nem mondható, de egyenesen két* ségbeejtö, úgyhogy a szlovák autonómista mozgalom föieg a gazdasági egyenjogúságot követeli, Ruszinszkó problémájára került ezután a szó. — Ezt nyílt kérdésnek tekintjük. A szlovákok véleménye az, hogy ha valaki görögkatoHkus, az nem jelenti azt, hogy mindjárt ruszin. Lehet a magyarok és szlovákok között is görögkatolikus, tehát az egyház nem mindjárt nemzet is s akik ilyen alapon akarják szeparaliziálni a ruszinokat Szlovenszlkótól, azok ostoba politikát követnek. — A szlovákok és ruszinok között egyébként még a jómáT is jobb a viszony és a szlovákok a ruszin autonómia kérdésében igen lojális álláspontot foglalnak el- A ruszinokkal egyetértünk minden gazdasági és kulturális kérdésben. Mi nacionalisták vagyunk, de ez a nacionalizmus nemcsak a mi, hanem az ő nacionalizmusuk is. — Az északi népeknél, már a kvantitás* nál és kvalitásnál fogva, igen nagy mértékben ki vau fejlődve a sovinizmus, bár tudjuk, hogyha a sovinizmus hitvallássá válik, akkor már nem egészséges. Nálunk ez nem fog bekövetkezni, igyekezni fogunk ezt a kérdést a jognak és törvényeknek megfelelően kezelni. Bennünket úgy ebben, mint minden más kérdésben a jószándék vezet. Ezután a csehszlovák egység méltatására tért rá Rázus Márton. — A csehszlovák egységnek éppen nem vagyunk ellene, de az a véleményünk, hogy ennek magától kell fejlődnie, a természeti viszonyok és természeti szabályok szerint* — Eddig azt láttuk, hogy a centralizmusnak csak szomorú gazdasági, kulturális és személyi eredményei vannak. — Ha egy kalap alatt vagyunk, az erősebb cseh elem annyira ráfekszik súlyával a szlovákokra, hogy lehetetlenné válik minden szlovák fejődés. Mindkét nemzet fejlődjön önállóan és a fejlődés kapcsán közeledjenek egymáshoz. — Természetes dolog, hogy nem vagyunk ellenségei Csehországnak, hanem barátai, 'de viszont kényszer nélküli barátai akarunk lenni. Ez azonban csak úgy válhatik lehetővé, ha ' az összes feltételek meg lesz* nek erre a barátságra. Le kell szögeznem, hogy Szlovákia elsősorban saját embereit akarja foglalkoztatni s a Szlovenszkó! pozíciókban látni és saját embereinek akar először kenyeret adni, aztán jönnek csak a barátok. Az amerikai szlovákok autonómista mozgalmáról a következőket mondotta: — Az amerikai szlovákok megalakították a Szlovák Ligát, mely az autonónusta mozgalom igen erős tényezője, mert úgy anyagilag, mint erkölcsileg jelentékenyen tá* mogatják harcunkat. Természetesen ez fájt a centralistáknak és sürgősen megalakították a trucc Szlovák Ligát, melyben azonban éppen a szlovákokból van a legkevesebb és amelynek minden tevékenysége heccek rendezésében, személyi támadásokban merül ki. Fáj nek'k, hogy mozgalmunk az ame* rikai bajtársakkal olyan segélyforrást kapott, amely nagyban elősegíti győzelmünket. A szlovák irodalom jövője Miután már a politikáról eleget beszélgettünk és mivel Rázus Márton nemcsak politikus, de a szlovákok egyik legnagyobb élő költője is, megkérdeztük véleményét a szlo* vák nemzeti irodalomról. — A szlovák-irodalom — mondotta — most részben a nyugati áramlatok hatása alá került, részben pedig az orosz bolseviki irányt köved, de érezhető némi magyar hatás is, különösen Ady Endre hatása. — Sajnos, azonban a szlovák irodalom nem fejlődhetik különösebb módon, mert a szlovák közönség nem tanúsít keh^ érdeklődést irodalmunk iránt,c seh részről ped:g semmiféle támogatást nem kapunk. Tntell5* genciánlknak nincs pénze, részben pedig más gondjai vannak, mint az irodalom pártolása. — Két legnagyobb költőnk Hurban-Va- jansky és Hvezdosláv már kiestek a sorból. A jelenleg élők közül Jesensky, Iván Krasko, Vladimír Roy, a fiatalok közül pedig Emil Bolesláv Lukács, Jan Smrek tűntek ki. Én indítottam meg a szlovák politikai au* íonómisía költészet Irányát Kamen na Medzi (Kő a határon) cimü verskötetemmel. — Ennek az iránynak lelkes kővetője akadt Andrej Kamor személyében, akinek Stráz pri Morave cimü veskötete erős tehetséget árul el. — Az irók és költők, főleg a tanítóság, lelkészség és a szlovák újságírók köréből ke* riilnek ki és ha a szlovák nemzeti eszme megerősödik, az irodalom reneszánsza is mi- bam a r á bb bek öv e t k e zh e tikEzeket mondta a lieskovoi lelkészlak politikus költője, akit a szlovák protestáns nép méltán tart vezérének s akinek kétségen kívül nagy szerepe lesz az autonóm Szlovenszkó megteremtésében. Németh József. TaaslK is kigép a kemomnislo pártból? Prága, augusztus 4. A kommunista párt bomlása egyre nagyobb mérveket ölt. Kucera képviselő, aki néhány héttel ezelőtt kilépett a Haken-féle pártból, tegnap hivatalosan bejelentette a házelnökségnek, hogy a független kommunistapártba lépett be. Újabb verziók szerint Touzil és Tausik képviselők is rövidesen csatlakoznak Bubáikhoz. A kommunista párt válsága mellett mutat az is, hogy a párt végrehajtóbizoftsága augusztus 7-ére plenáris ülést hivatott össze, amelyen Haken a párt válságáról és Smerál a további taktikáról fog nyilatkozni. Smerál részvétele nagy feltűnést kelt, mert amióta Haken került a párt élére, Smerál teljesen visszavonult.----------------------------c.................................................................... Tf U rázd mig fef&xóiitunü, Aogw cüő/i*ess» f Szerda, augusztus 5.
