Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-29 / 194. (937.) szám

ÜL M W IV. 6v5. 104. (83?) számi » Sioroftai! -15^5 aiigiiSZiHS 29 ':<$by0r Jt Űőflzetésl árak beliöldön: évente 300, ffffl Jg® jSJ w ,,,, félévre 150, negyedévre 76, havonta JvM / S52®^ 26 Ké; külföldre: évente 450. félévre iÜF ÉtM //^áKL miJJ .„_,,, _ iÉ|f iáÉf — _________ ______ ___ ________ 225, negyedévre 115, havonta 39 Ké. # /Sní TUftf^LWjSL W’/SiW'^ szam ***120 k* M Km f \ //*% ssWr-sr-J! ;J" 1111111 ^ hivatal: Prága, L, UHová ullce 18. J2 i'xforensxfiái és úr&m&zimszízéi fzdvdftexetí dórtofi p®íaUfómé n Jtdminisxtvatiw fösazévtkesxtő; SPztyVtkmji XÚSZÍÓ &&Z&íös ssezr&essstő: §áit ‘JsiiveRXi SveSila megegyezett Síribrnyvel A nemzeti szocialisták írásbeli választ kapnak a Marmaggi-ügyben benyújtott interpellá­cióra — A pétka még mindig nem tud összeülni Didfínson Desz&le 3 stockholmi hercszfónii konferencián Sthckbolm, augusztus 28. A praktikus kereszténység konferenciáján a számos ki* váló szónok között szerepelt Sir N- Dickin- son, a népszövetség első elnöke is, aki nagy tetszéssel fogadott beszédet mondott ö volt a harmadik politikus, aki Parmoor és Luther után aktívan résztvett a tárgyalásokon. — A World Fellowship of Reconciliation mai bi­zalmas értekezletén elhatározta, hogy lég* közelebbi nemzetközi konferenciáját 1926 jú­niusában Prágában fogja megtartani. A „döntő pillanat** Marokkóban Páris, augusztus 28. A Matin rámutat arra, hogy Marokkóban most következett el a döntő pillanat. Francia részről minden intézkedést megtettek arra, hogy a csapatok elfoglalhassák az egész hegyvidéket, mely biztosítja a spanyol zónához vezető utat. Fez, augusztus 28. A francia csapattes­tek a Bran törzsek területének északi vidé­kén egyesültek és így befejezték az e vi­déken tervezett katonai operációkat. A Bran törzsek területét két nap alatt fényes- sikerű harcok után s az ellenség elkesere­dett elleníállása dacára elfoglalták. Azok a törzsek, amelyek eddig nem adták meg magukat, észak felé vonulnak vissza. Vasod szerencsétlenség a ngireggházat fenolon Egy halott, egy súlyos és öt könnyebb se* besült. Budapest augusztus 28. Mára virradó éjjel egy óra húsz perckor a Debrecenből Nyíregyháza felé futó személyvonat Karcag puszta állomásának bejárója előtt kisiklott. A kisiklást hibás váltóállítás idézte elő, amelynek következtében a szerelvény moz­donya és öt első kocsija zuhant le a vá­gányról. A mozdony fűtője szörnyethalt: egy postakisérő súlyosan megsebesült; egy vasutas és négy utas könnyebb sérüléseket szenvedett. A kisiklás következtében a pá* lyatest is megrongálódott, úgyhogy a forgal­mat átszállással bonyolítják le. A vizsgálat megindult annak felderítésére, hogy a bal­esetért kit terhel a felelősség. Befelezték a marselKel szocialista Kongresszust Marseille, augusztus 28. Ottó Bauer osztrák delegátus egy határozati javaslatot terjesztett a szocialista kongresszus elé, melyet ez el is fogadott. A határozat első­sorban a kommunista internacionálé ellen irányul, amely nemzeti forradalmakat szit Ázsiában és Afrikában. A továbbiakban azonban kimondja, - hogy a szocialista pár­toknak minden olyan politika ellen kiizdeniök kell, mely a szovjet ellen irányul. A továb­biakban követeli a kongresszus, hogy a gazdasági kapcsolatot ismét vegyék fel Oroszországgal, még pedig oly módon, hogy a szovjet köztársaságokban ismét megerő­sítsék a szocializmust és a szovjetkormány demokratizálódjék. A határozat felszólít minden szocialista frakciót, hogy indítsa meg a küzdelmet Ázsia és Afrika leigázott népeinek felszabadítása érdekében. — A határozat elfogadása után Henderson záró­beszédet mondott. A kongresszus tegnap délben egy órakor véget ért. VenatösszcfiütOzés Piizenben Pilsen, aug. 28. Tudósítónk jelenti: Teg­nap reggel három órakor a pilisem főálloniá* són rossz váltóállítás következtében ösz- szeütközött két tolató vonat- öt kocsi össze­tört, de különösén a postakocsi szenvedett kárt, melyben Jerabek és Schreiner prágai postaalkalmazottak aludtak- Mindketten megsebesültek s Prágába szállították eket. Novy József mozdonyvezető a kezét törte­Prága, augusztus 28­Svehla miniszterelnök sokhetes tárgya­lásainak első eredményéről ad hirt a Ceské Slovo esti lapja. A miniszterelnök Sribrny- vel a Marmaggi-ügy likvidálása céljából már kétizben is tárgyalt. Stribrny végül is föladta a cseh nemzeti szocialista párt eredeti köve­telését s megelégszik azzal, hogy a miniszterelnök csak írásbeli választ ad a nemzeti szocialisták sürgős interpellá­ciójára, még pedig az egész kormány nevében. A kormány — a Ceské Slovo szerint — még a szeptemberi parlamenti ülésszak alatt benyújt egy törvényjavaslatot, amely általá­nos amnesztiát fog javasolni mindazokra, akiket a templomok erőszakos eltulajdonítása miatt megbüntettek, vagy elitéltek. Stribrny ezzel a csehszlovák egyháznak tesz újabb szolgálatot. A szociáldemokrata párt végre megszó­lalt s a Pravo Lidu azt írja, hogy a végrehajtó bizottság semmit sem változtatott a párt julius 13-iki határozatán, hanem továbbra is követeli a választások októberi ki­írását. Páris, augusztus 28. A Petit Párisién lehetőnek tartja, hogy a biztonsági szerző­dés ügyében összeülendő konferenciát Lau- sannéban ártják meg. Az érdekelt külügy­miniszterek még 1925 folyamán gyűlnének itt össze, hogy meghozzák a döntést. A lap szerint az a körülmény, hogy a német bi­rodalom oly hamar tudomásul vette a fran­cia válaszjegyzéket és azonnal elküldte jogi szakértőjét Londonba, Anglia hatásának tudható be. Berlin, augusztus 28. A nemzeti egye­sületek manifesztumot tettek közzé, amely a francia válaszjegyzékkel foglalkozik s többek között a következőket mondja: Németország nem okozta a háborút, ennek következtében a versaillesi diktátum min­den más diktátummal, így a Dawes-javas- lattal együtt nem érvényes. Ha a kor­mány eltérne a julius 20-i német jegyzék­ben foglaltaktól, az ország nemzeti érzése Páris, augusztus 28. A francia sajtó sok­kal jobban érdeklődik a londoni adósság- rendezési tárgyalások, mint a biztonsági szerződés iráni. Általában az a benyomás, hogy a döntést csak Washingtonban lehet meghozni. Caillaux pénzügyminiszter a mi­nisztertanács éjszakai ülésén1 kijelentette, hogy Anglia aligha lesz abban a helyzetben, hogy legutóbbi javaslatánál kedvezőbb fel­tételeket szabjon Franciaországnak. A fran­cia pénzügyminiszter szeptember 16-ára ter­vezi washingtoni utazását. Ma tárgyalni fog Theunis belga miniszterrel, aki csak nem­rég érkezett vissza az amerikai pénzügyi tárgyalásoktól s igy különösen jól ismeri a washingtoni körök hangulatát. Páris, augusztus 28. Caillaux a minisz­tertanács előtt beszámolt londoni eredmé­nyeiről. Painlevé miniszterelnök meleg szavak­kal köszönte meg a pénzügyminiszter londoni ténykedését, mely kivívta az egész nemzet egyhangú elismerését. New York, augusztus 28. A reggeli la­pok a francia-angol tanácskozásról úgy számolnak be, mintha Caillaux az Egyesült Mielőtt azonban a parlamentet föloszlat­nák, a szociáldemokrata párt követeli még a következő törvényjavaslatok letárgyalását: az állami tisztviselők fizetésrendezését, az építkezési törvény novelláját és a 65 éven fölüllek szociális biztosítását- Ezek a szoci­áldemokraták minimális követelései s a Pra­vo Lidunak az a véleménye, hogy a parla­ment ezeket a javaslatokat tizennégy nap alatt letárgyalhatja. A nemzeti szocialisták a kereskedelmi szerződéseket és az adóreformot kívánják még szeptemberben letárgyaltakul- A nyári parlamenti időszakból — amint a cseh lapok megállapítják — 54 kormányjavaslat maradt elintézetlenül és pedig 41 törvényjavaslat és 13 kereskedelmi szerződés. Ha a pétka, mely még ma sem tudott összeülni, alihatározza az elintézetlen kormányjavaslatok letárgyalá­sát, úgy teljesen ki van zárva, hogy a par­lamentet szeptemberben föloszlathassák. A belpolitikai helyzet még mindig a koa­líció válságának hatása alatt áll. Svehla egy hét óta tárgyal a koalíciós pártokkal, eddig azonban még nem tudott valamennyi párt­vezérrel megegyezni, amit legjobban bizo­nyít az a tény, hogy a pétka ülését folyton elhalasztják. nem viselheti ezt el. A nyilatkozat a továbbiakban a fran­ciákat mint a leghazugabb és a legálno- kabb nemzetet jellemzi és követeli, hogy azonnal utasítsák el a biztonsági szer­ződést, ne lépjenek be a népszövetségbe és ne teljesítsék a lefegyverzési jegy­zékben követeiteket. A német tisztek nemzeti szövetsége hasonló értelmű nyilatkozatot adott ki. Ki­fejezésre juttatja, hogy ha a mostani francia jegyzék alapján Németország tárgyalásokat kezd az antanttal, ez a nemzet tekintélye és becsülete elleni vétség volna. A Tágliche Rundschau, amely a Zeit megszűnése óta a külügyminisztérium hivatalos orgánuma, a nemzeti szövetségek manifesztumát tévely­gésnek mondja, mivel csak fölizgatott ke­délyek szüleménye és praktikus szempontból óriási veszedelmeket jelent. Államokat az angol-francia megegyezéssel nehéz helyzetbe akarta volna hozni. A World többek között kijelenti: Ha Caillaux és Churchill azt gondolják, hogy az adóssági kérdést diplomáciai ügyeskedéssel előbbre lehet vinni, akkor tévednek, mert csak a legteljesebb nyíltság és egyszerűség érvényesülhet Amerika és Franciaország pénzügyi tár­gyalásainál. Caillaux bűvészeié Ameri­kában hatás nélkül marad. A lap vég­eredményben arra az eredményre jut, hogy a londoni tanácskozások minden tekintetben igazolják az amerikaiak fel­fogását, amikor az európaiak intrikáiról beszélnek. Az amerikai Times kijelenti, hogy az Egyesült Államok a francia-angol megegye­zést egyáltalán nem veszi komolyan s nem fogja magát általa befolyásoltatni. A brit ajánlat nem egyéb, mint a francia adósságok tetemes részének törlése. .Az amerikai kor­mány azonban ismételten és ünnepélyesen kijelentette, hogy nincs abban a helyzetben, hogy törléseket végezzen a kölcsönzött összegeken. Magyar kuSturélet (agy) — augusztus 28. Az elnyomott nemzeti kisebbségek sor­sa az állandó és folyamatos küzdelem a be­olvasztással vagy megsenun'isitessel fenye­gető hatalmi törekvések ellen. A nemzeti ál­lam fikciójául lovagló centralizmussal szem­ben ez szabja meg a poliglott állam nemzeti kisebbségeinek marsrutáját. Ezt a küzdelmet látszólag a politika uralja, ez azonban merő­ben optikai csalódás, mert a harcban ma csak a pohtikai szervezettség erőit, a poli­tikai pártokat, a nemzet politikai vezéreit ‘látjuk a frontokon, ami azt a helytelen lát­szatot is keltheti a mélyebben neon gondol­kozó elmékben, hogy a kultuira a politikának együk függvénye. Nagy tévedés. Mi a kultú­rának a pártpolitikáitól való teljes ftiggetle- nitésének vagyunk a hivei, amikor a magyar kisebbségnek kulturális megszervezését előbb re valónak és fontosabbnak minősítjük a politikainál, mert a tömegeknek, ha kielé­gítjük kulturális igényeit és szükségleteit, ezzel a nemzetfentartó erejét fokozzukjés a kulltuirszinvonail emelkedésének járulékos eleme lesz a politikai öntudat fejlődése is. A magyarság hót év óta a forradalmak­tól d'gyöngitve és félrevezetve csak politi­kai téren élhette ki úgy ahogy nemzeti éle­tét és felismerte feladatát, hogy az elnyo­mott kisebbség politikai vezetőire egy hiva­tás vár: nemzetiségének csorbítatlan fen- Tartása annak egészében való megőrzé­sével a következő nemzedékekre szent örök­ség gyanánt való átruházása. Éppen a poli­tikai elnyomás ezernyi módja mellett, a gaz­dasági letörés, a megsemmisítésünkre törő földbirtokreform, a kiirtásunkat célzó állam­polgársági hajsza, a megfélemlítés ezerféle archimedesi csavarja, az egyházainkkal szemben elkövetett merényletek között tér­tünk le a helyes nyomról és- indultunk el a tisztán politikai csapásokon a magyarság tö­megeinek bizalmát élvező vezérek nyomá­ban. Holott első és legfontosabb feladatunk nemzeti kultúránk életének megszervezése lett volna és ez a körülmény ugylátszik, po­litikusaink figyelmét is elkerülte. A magyar­ság egyes csoportjainak erre irányuló tevé­kenysége kétszer-‘háromszor is hajótörést szenvedett a kormány szükkeblüségén ak­kor, amikor ezt a kétségtelen jogunkat nem­csak a tételes törvények, aikotmánylevél és a saint germaini szerződés VIII. cikke biz­tosítja, de az államfőnek több nyilatkozata is hangsúlyozta, hogy a magyarok építsék ki kulturális szervezkedésüket. Politikusaink azt hitték hogy ezárányu közreműködésük az ilyen mozgalomnak politikai színezetet ad; de láthatják az eredményből, hogy a kormány, mely minden kákán a politika csomóját keresgéli, azt kulturális megmoz­dulásainkba is belemagyarázni igyekszik, tanulságos példái ennek a szlovenszkói szin- pártoló szövetség elgáncsoiása, a magyar iirók üdülőotthonára való gyűjtés betiltása, a kétéves akadályverseny a zsupáni starttól a teljhatalmú minisztérium palotájáig egy magyar ifjúsági és egy szépirodalmi lap megindítása körül, holott törvény szerint az ilyen bejelentést tudomásul nem venni nem is lehetséges. A magyar kultúrának ez a sza- botálása már a legpregnánsabb politikai sé­relem, mert támadás kultúránk békeszerző­désben, törvényekben, alkotmánylevélben biztosított szabadsága ellen és feltétlen szükségét jelenti a politikai jogorvoslat min­den kimeríthető igénybevételének. A . kormány jóváhagyása előtt áll a Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet alap­szabállyá, mely elsőnek akarja felölelni a falu kultúrájának egész feladatkörét, hiszen a városoknak meg van a többé-kevésbé kime­rítő kulturéletük. A falu kultúráját illetőleg is törvényes rendelkezések vannak ezidö- szerint még legtöbb helyen csak papiroson, Lausanncban lesz a biztonsági Konferencia A német nacionalisták rohama a garanciapaktum ellen Caillaux London után, Washington előli

Next

/
Oldalképek
Tartalom