Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-28 / 193. (936.) szám

Péntek, augusztus 28.

•

_____________^/ticfMJUtíYJÍtJáRMP

Csehszlovákia adósságai

G$&} í-fr^WWÍW

Megkezdődött a KSC nemzetközi tenniszversenyeinek tátrai nagy- hete

Ótátrafüred, augusztus 26. (Kiküldött tudósítónktól.) Mikor a verseny megnyitása előtti napon súlyos izzadtságcseppek jelezték a Tátrába' ránduló s a szélrózsa minden irányából összesereglő tennisztársaságoknak azt a bizonyos hőhullámtömeget, helyi meteorológusunk a másnapi csapadékra tett baljóslatú megjegyzéseket. Bekövetkezett! ó, bolondos öreg Tátra te! Ha úgy haragosan megrázod pipáló, ezüstfehéren bozontos üstöködet s a pipafüstöt terhes esőfelhőkként fúvód ránk, vége az irántad való csodálatnak, szeretetnek — a versenyek rendezői és aktiv szereplői, no meg a titkos remény- kedésü nőt sereg lenézőleg tekint fel reád, korodat, geológiai múltadat fitymálva.

A KSC napok óta szakadatlanul dolgozó rendezősége, a javíthatatlanul agilis Fekete Béla elnökkel és egy indiai fakir pompás flegmájával megáldott Wieland Albinnal az élén leinti a szeszélyes csúcsokat s jó időben felállítja a párokat ótátrafüred négy teniszpályájára. Felettünk a két és félezres havasok, alant a mólyfekvésü, ideális megépitésü és felszerelésű sporttelep, melynek kedves és harmonikus keretét az előkelő hölgy- és férfiközönség adja meg. Némi izgalom az indulók másfélszázat immár meghaladó soraiban, a bírák nyugodt instrukciói, néhány kedvesen Ideges biztatás és érdeklődésünk négy helyre szóródik szót.

íme az első nap mozaikja:

Női egyes a Tátra bajnokságáért Piokertné BBTE győz Lux Baba UAC ellen 6:4 8:10 6:3. A pesti játékosnő feltűnt férfias játékával; Lux Baba csodálatos ellenállóképességet fejtett ki. P. Várady Ily—Markovics Lily KAC 6:1 6:1. A budapesti bajnoknő biztos helyezésű, rutíniTozott, élvezetes játéka máris bőven juttatott tapsbabért, sőt ellenfelének is, k! szép védőjátékkal tette élvezetessé a küzdelmet. Értékes győzelmek: Báán Valy KAC Reichart M. felett 6:2 7:5; Veress Ily Rimaszombat Dobó E. Budapest felett 6:4 7:5 és Kerekes Vera UAC, az ungváriak jeles tenniszezője, D. Péhunz Bodenbach felett 6:2 6:4 score-Tal.

Férilegyes a Tátra bajnokságáért Nevezetesebb győzelmek: Schell Péter (báró) KSC — Ganz Á. Rimaszombat 6:2 6:3; Jelűnek Rimaszombat — Halmos Budapest 6:1 6:2; Max Roick Boroszló — Z. Mikyska Prága 3:6 6:4 6:4 heves küzdelem után; Lahner K. UAC — Róth J. Eperjes 6:2 7:5, váratlan ellentállás; Malter B. MAC Budapest Kretovich K. UAC fölött 6:2 6:4 élvezetes, szebbnél-szebb momentumokban bővelkedő meccs. Mindkettő tehetséges, fejlődőképes fiatal játékos. Walk-owerben győztek Bo- ross S., Móry J., W. Holub, Eckert Zoltán dr. Szikszó, Drbál dr., Somogyi B., J. Holub, az indiaiak és prágaiak eddigi elmaradása folytán. Férfipáros a Tátra bajnokságáért Wieland (br.) és Lencyel KSC győz 6:3 6:4 az igen erős Drbál és Papip F. UAC pár ellen. Lengyel hálóiátéka, Wieland biztos serválása keltett méltó feltűnést, mig Papp hosszú drivejaival aratott tapsokat. Walkow. győzelmek: Bukovinszky—Somogyi; Jelűnek testv.; Nedbalek— Hubaéek; Halter—Márffy.

Női egyes Kassa bajnokságáért Waidenhoífer PTE győz Kardos M. UAC fölött 6:2 6:1; Roleizek fölényes játékkal Borosné ETVE 6:0 föladva; Várnayné KSC energikus, szép labdákkal dr. Mihalikné UAC ellen 6:2 6:0 arányban.

Férfiegyes Kassa bajnokságáért

Nedbalek PLTC rut'inirozott, biztos játékkal győz Schwarcz Hakoah fölött 6:2 6:0. Walk- owerben Kretovich, Gáldy és Bukovinszky Léva győztek.

Férfipáros Kassa bajnokságáért Herczog és Burián KSC lendületes, élvezetes játék után az erős Szakmáry és Schlesinger KAC pár fölött 6:4 7:5 arányban. Walk-ower: Jelűnek testv., Reidhart—Takács és br. Schell testv.

Az eső hozta szomorúságot a déli órákban Liiienthal kitűnő és kiadós menüje váltotta föl kellemes derűre, de az egész estig szemerkélő eső csupán másnapi játékra való reményt tudott kelteni bennünk a Grand Hotcel barátságos és népes társalgóiban. (v. e.)

Indiai tenniszezök Prágábat^, Augusztus 28, 29 és 30-án ismét élvezetes tenniszeseményben lesz része a prágai közönségnek, amennyiben az indiai Davis Cup team e napokon vendégszerepei a letnai Stadionban. Az indiai csapat Jacob, Lali és Fyzeé testvérekből áll. A cseh csapat Koáeluh, Macenauer, Rpdzianko és Zseni!a játékosokból rekrutálódik. A mccsek a Davis Cup szabályai szerint fognak lefolyni.

Prága válogatott mérkőzései. Október 11-én, a cseh-magyar mérkőzés napián, Prága válogatott csapatai Budapesten és Párisban szerepelnek.

Lengyelország válogatott csapata északi turnéra indult és 30-án Helsingforsban Finnország, szeptember elsején Tahitiban Észtország, mig szeptembe' 6-án Rigában Lettország ellen szerepel.

Sparta a vlzipólóbajnok. Tegnap délután a Sparta és az APK csapatai között lefolyt vizipóló döntőimérkőzés a Sparta 6:3 arányú győzelmével végződött.

(g.) —, augusztus 27.

A lakosság fogyasztóképessége és vásárlóereje lényegesen csökkent a szloven- szkói és ruszinszkói helyzet folytán, ahol a legerősebb fogyasztó réteg: a nemzeti kisebbségekhez tartozó középosztály elprole- tárositása tervszerű politikai cél volt és ahol a cseh ipar védelme érdekében megfojtották az ipart és ezzel ezreknek és ezreknek kereseti lehetőségét ütötték agyon.

Mindez a cseh iparra nézve felette kedvezőtlen alakulás, ami a cseh iparon keresztül a kereskedelmi mérlegben és az általános gazdásági helyzetben is éreztetni fogja hatását.

III.

Az adóterhek

De emellett most kezd jelentkezni a cseh ipar szempontjából a maga káros következ- ményeiveH a hat év alatt oly erőszakoltan követett deflációs politika is. Az egyes részvénytársaságok tavalyi mérlegeiből kitűnik, hogy a nyereségnek legnagyobb részét az állam nyeli el adók formájában. Az osztalékok nem felelnek meg az elmúlt év tényleges konjunktúráinak s a kis nyereségek legnagyobb oka az adók terhei mellett az, hogy a vállalatok kénytelenek 13%-os bankhitellel dolgozni. A deflációs politika a maga merevségében megdrágítja a pénzt és lehetetlenné teszi az iparnak fejlesztését, ami a jelenlegi helyzetben, amikor különösen a német ipar az inflációs pénzbőség hatása alatt a technikai modernizálásnak óriási lépéseit tette meg, rendkívül károsan hat a csehszlovák iparnak exportképességeire.

Az adóterhek a legjellemzőbb részét alkotják a csehszlovák gazdasági politikának. Az adóterhek önként folynak az államnak mai struktúrájából, amely a mértéktelen fegyverkezésen és az óriási hivataflnok- appa rá tuson nyugszik. Nem véletlen, de általános jelenség az, hogy az adó abszorbeálja a vállalati nyereségnek 80 százalékát.

Sok vállalat mérlege szerint az elmúlt évben többet fizettek ki adók címén, mint munkabérek és fizetések fejében. így például a königinhofi cementgyár az elimiult évben munkabérek, fizetések és igazgatási költségek fejében 1 milliót fizetett ki, mig adókra 7.8 millió kellett. A Marsner-féle csokoládégyárnál az adók ás illetékek 3.1 milliót tettek ki, mig a munkabérek összege nem volt több, mint 2-1 millió. Az adókon kívül a szocialista politikának a tőkét emésztő berendezkedései is hatalmas terheket rónak az iparra. A rnun- kásbiztositás, a nyugdíjbiztosítás, szociális biztosítás mind olyan terhek, amelyek súlyos milliókat emésztenek föl egy-egy vállalatnál, így például a F e r d íp a n ds - No rdibah nn-á 1 a tiszta nyereség 10 milliót tett ki, az adók 7 milliót jelentettek, mig a szociális terhek 12.2 milliót vettek igénybe. A Skoda-mövéknél a 32 milliós tiszta nyereséggel szemben 16.8 miilliiót tett ki a betegsegélyző és nyugdijbiztositás.

Amit a vállalatok évi mérlegei elárulnak, abból következtetni lehet az adópolitikának általános hatásaira. Az adók, mint teljesen tarthatatlan terhek jelentkeznek ma a csehszlovák gazdasági életben, viszont az adók leszállítása veszélyeztetné az állam költség- vetési egyensúlyát s ezzel a külföld előtti bizalmat és tekintélyt.

Most szó van arról, hogy az adóreform során bekövetkezik az adók leszállítása. Ezt legnagyobbrészt a koalíciós lapok ígérik és a csehszlovák agráriusok követdik. Az adó- leszállítás, mint politikum azonban, ugy látszik, inkább választási jelszó lett, mint az aktiv politikának megvalósítandó célja, mert hiszen

az adók mérséklése a mai állami háztartás mellett teljesen lehetetlennek látszik.

Az bizonyos, hogy az adók lehetetlen mértéke állandóan izgatja és szabad, reális fejlődésében irritálja a gazdasági életet s hol a földdel összefüggő érdekeltség jajául föl, hogy nem bírja tovább a termelést lebénító állami dézsmaszedést, hol az ipar panaszolja föl, hogy minden teher az ö vállfáin nyugszik, mert az ipart terhelő adók az uj közgazda- sági értékek szintje fölé emelkedtek, mig a föld után ma is csak annyi aranykoronának megfelelő földadót szednek, mint békeidőben.

Az adóreformmal kapcsolatosan a kormány egyes hírek szerint tervez némi enyhítést az egyenes adók terén s szabályozni akarja az önjogu köziiletek, a zsupák, járások és községek pótadókulicsait, ezzel szemben azonban a közvetett adók fölemelésével akarja biztosítani az államháztartás egyensúlyát. Erre vall az, hogy elsősorban pénzügyi okokiból s másodsorban a malomipar védelme szempontjábóll, legfőképpen azonban a külkereskedelmi mérleg aktivitásának védelme érdekében behozták a gabona, liszt és marha behozatalára nézve a forgalmi adót s ennek a törekvésnek jele az is, hogy az állami tisztviselők pótlékainak fedezetét a cukornak újabb 70 koronás métermázsánkénti megadóztatásával teremtették meg, ami annyit jelent, hogy ma a cukor árából 51 százalékot tesz ki az adóteher.

Az egyenes adók leszállítását koalíciós kijelentések szerint csak 1929-ben akarják megkezdeni, a közvetett s a fogyasztókat észrevétlenül, de a legantidemokra- tikusabban sújtó adók fölemelését azonban már megkezdték.

Ez az adópolitika annak jele, hogy Csehszlovákia gazdasági életében megbillent és veszedelmes stádiumba jutott az egyensúly. Az állam szükségletei, a nagyhatalmi politikából folyó követelményei és az állam lakosságának teherbiróképessége közötti egyensúly. A csehszlovákiai gazdasági életnek egyik legreálisabb szakembere, Englis volt pénzügyminiszter hétről-hétre rámutat cikkeiben erre a jelenségre, de a politika jár- szalagjára került gazdasági életnek semmi haszna sincs ebből a figyelmeztetésből.

A hat év előtti merész és kegyetlen konszolidációból bizonytalan és nehezen föntar- tott gazdasági élet lett. A bizonytalanságot még növeli az antant számlájának közeli esedékessége, amelynek fedezetére külföldi hitel nincs, mert Benesnek a regionális szerződéseken nyargalászó politikai koncepciója nem tud átfogó és egyensúlyt teremtő középeurópai gazdasági rendszert teremteni s epéikül a szeparált és egoista csehszlovák gazdasági élet számára nem nyílik meg a bizalom, másrészt nincs belföldi fedezet, mert az adóhe- roizmus, amelyről a cseh lapok oly lelkesen írtak, kezd kiábrándulássá alakulni s a csehszlovákiai lakosság néni adhat a maga munkájából és keresetéből többet az államnak, mint amennyit adott.

Csehszlovákiában a gazdasági rend megalapozta a politikát, a. politika azonban, ugy látszik, mindig és mindenhol hűtlen barát, destruálta és tönkretette a gazdasági rendet.

Veszélyben az osztrák biztositó intézetek koncessziói a Csehszlovákiában

Becs, augusztus 26.

(A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Az osztrák biztosító intézeteket súlyos krízis fenyegeti. A legtöbb osztráik biztosító társaság főpiaca Csehország. A cseh kormány azonban most a koncessziók megvonásával fenyegeti az osztrák társaságokat, mivel ezek nem tudnak eleget tenni annak a követelésnek, hogy kötelezettségeiket cseh koronákban teljesítsék. Ennek következtében a P. M. rí. bécsi tudósítójának értesülései szerint a legtöbb osztrák intézet kénytelen lesz csehországi üzleteit likvidálni. Az eddigi hírek szerint csak a Phönix, az Anker és a Donau vannak az osztrák társaságok közül abban a heyzetben, hogy teljesíthetik a cseh kormány feltételeit és továbbra is megtarthatják koncesszióikat Csehszlovákiában.

Nemzetközi bőrkossgresszus Pozsonyban

Pozsony, augusztus 27.

(Saját tudósítónktól.) Tegnap délután tartotta a szlovcnszkói és ruszinszkói bőrgyárosok és bőrkereskedők országos szövetsége rendes évi közgyűlését, amely után az első nemzetközi bőripari kongresszus zajlott le. A kongresszuson közel százan vettek fészt; a köztársaságbelieken kívül szép számmal képviseltette magát Magyarország. Ausztria és Németország bőripara. A kongresszuson S tód óla Kornél, a szövetség disz- elnöke elnökölt.

A megnyitó után Duschinszky Frigyes, a kereskedelmi testület nevében üdvözölte a kongresszust* majd a kereskedelmi

minisztérium képviselője fejezte ki jókivána- tait. A tárgyso.rozathoz elsőnek Szántó Adolf, a szövetség elnöke szólalt föl, akinek a szövetség megalakítása és sikeres továbbfejlesztése körül elvitathatatlan érdemei vannak:

— Az a körülmény, hogy a fiatal csehszlovák szövetség vette föl és valósította meg elsőnek a nemzetközi börkongresszus gondolatát, igazolja, hogy a helyzet helyes fölismerésével minden eszközt megragad, hogy a bőripar gazdasági helyzetét a helyes irányban egészségessé tegye.

Sajó Siegfried dr. szövetségi titkár és jogtanácsos részletesen ismertette a bőripar sérelmeit, igy elsősorban a vámkérdést, amit tulajdonképpen európai vámháborunak lehet nevezni. Kifogásolja, hogy a régóta húzódó magyar—csehszlovák kereskedelmi tárgyalások előkészítő munkálatait nem szakemberekre bízzák.

Lajta György budapesti igazgató értékes előadással ismertette az együttműködés szükségességét, a kereskedelmet bénító akadályokat, a kiviteli és behozatali engedélyeket.

Lajta indítványára a kongresszus határozati javaslatot fogadott cl, amelyben kérik a kormányt, hogy minden korlátozás nélkül tegye szabaddá az összes borfajták forgalmát, mert ez a bőripar létkérdését jelenti. Kérik az összes nyersbőrök nemzetközi forgalmának megnyitását, követelik az összes vám- és kereskedelmi egyezmények gyors megkötését a szomszéd államokkal, ezenkívül a vízumok és más idegenforgalmi korlátozások sürgős megszüntetését, végül követelik, hogy a kormány a kereskedelmi szerződések megkötésénél tisztázza a szomszéd államokkal a forgalmi adó, a végrehajtások, a posta-, táviró- és fuvardijszabások, valamint a tranzitó kérdésétEzenkívül több önálló indítvány hangzott el.

Hircsh Jakab budapesti kereskedelmi tanácsos indítványozta, hogy a iövő évi kongresszust Budapesten tartsák meg. amelyre a szlovenszkói és ruszinszkói szövetség elnökségét meleg szavakkal meghívta. Tekintettel egy más indítványra, amely Prágát kívánja a jövő kongresszus színhelyé üi. mind a két meghívást elfogadták, de a végleges döntést egy vegves bizottságra bízták.

Stodola díszeinek zárószavai után a kongresszus véget ért. Este a szövetség öt- venterifékes, jól sikerült bankettel zárta be az első nemzetközi kongresszust.

— Élénk üzlet a pozsonyi Bunavásáron.

Pozsonyból jelentik: A Dunavásár első három napján számos üzletkötés jött létre- így a Zöra-cukorgyár, a füleki Zománcgvár kötött le nagyobb rendeléseket, azonban azonkívül is számos kisebb-nagyobb üzletkötések jöttek létre.

— Emelkedett a csehszlovák gyapotáru- klvitel. A statisztikai hivatal jelentése szerint a csehszlovák gyapotáruk kivitele az elmúlt félévben 1736 millió koronát tett ki, szemben a múlt év hasonló periódusának 1414 "millió koronás összegével. Ebből Németország importja 417, Ausztriáé 327 milliót tesz ki- Utánuk Magyarország 194, Románia 192, Jugoszlávia 189, Lengyelország 95, Anglia 63 és egyéb államok összesen 177 millió korona értékű árut importáltak.

— Csehszlovák panaszok Lengyelország ellen. Tegnap a külügyminisztériumban az illetékes kereskedelmi körökkel ankét volt, amelyen összefoglalták azokat a sérelmeket, amelyek Csehszlovákia gazdasági életét a lengyel valutáris rendelkezések által érték. Dvoracek meghatalmazott miniszter Siedlew- sky lengyel ügyvivőnek már át is adta a csehszlovák ipar és kereskedelem sérelmeiről és kívánságairól szóló jegyzéket.

— Emelkedett az irónkiviíel Csehszlovákiából. Az elmúlt félévben az irónkivitel jelentős emelkedése v-olt észlelhető Csehszlovákiából. Eddigi becslések szerint 40 vagon ceruzát exportáltak mintegy 30 millió cseh korona értékben. A kivitel legnagyobb része Németországba és Angliába történt.

— Ideiglenes tarifaegyezmény Magyar- ország és Jugoszlávia között. Budapestről jelentik: Addig is, amig a magyar-jugoszláv kereskedelmi szerződés életbe nem lép, a két állam között ideiglenes tarifaegyezményt fognak létesíteni. Az egyezmény szerint kölcsönös engedményeket tesznek az export és az import számára a két ország vasútjain.-r- A csehszlovák nagyiparosok és kereskedők sürgetik a kereskedelmi szerződések megkötését. A nagyiparosok és kereskedők körében mozgalom indult meg, hogy a közeledő szezon folyamán rábírják az illetékes köröket a függőben lévő magyar, belga, német és jugoszláv kereskedelmi hariadéiktalan megkötésére és ratifikálására.