Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)
1925-08-26 / 191. (934.) szám
Szerda, augusztus 26. s A „leépítésen* Keresztül a parfnagyságoK számára épiteneh uj pozicíáhat A vasutiigyi és postaügyi minisztériumban nemzeti szocialistákat neveznek ki az elbo* csátott tisztviselők helyébe légióvá sokasodnak a halál Önkéntesei öngyilkossági láz dúl Budapesten Budapest, augusztus 25. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A hálái diadalmas ur lesz mindinkább az él niakar ás fölött. Hónapok óta valóságos öngyilkossági járvány dúl a fővárosban, mely napról-napra szedi áldozataid s amelyben nincs megállás. A pusztító kór egyformán dúl az egész társadalomban, szegény, gazdag, ur, cseléd egyformán keresik az, enyhítő halált. Vasárnap és hétfőn ismét számos öngyilkosság történt a fővárosban. Megírtuk, hogy MíiiUith- ner Elemér vezérigazgató szíven lőtte magát. Tegnap este pedig Bihari Sándor volt nagyváradi ujságirró vetette le magát a Fáik Miksa-utcai ház harmadik emeletéről és szörnyethalt. Bihari húsz év előtt több vidéki lapnak volt a munkatársa, de állásaiban nem tudott megmelegedni és kivándorolt Amerikába, ott sem volt azonban szerencséje. Újra hazatért és Nagyváradon telepedett le, ahol kisebb-nagyobb zsarol ásóikat követett el. Nemrégen Budapestre költözött, ahol állítólag szintén több zsarolást követett el, úgy hogy az utóbbi időben mániákusan félt a letartóztatástól. Tegnap este Kövér dT. ügyvédet kereste fel a Fáik Miksa-utcai lakásán, nem tudni, mi okból és mert az ügyvédet nem találta otthon, izgatottan átugrott az emelet korlátján és a halálba ment. Ma hajnalban a Pár kszan a tórium harmadik emeletéről ledobta magát Balogh Kató 21 éves szobalány. Holtan terült el az udvar közepén. A Hildeg-uton Kertész István műszerész szerelmi bánatában revolverrel vetett véget életének. A Rókus-kórházba az éjszaka négy leányt hoztak be, akik marólúggal mérgezték meg margókat. Pöstyéni mozaik — A P. M. H. eredeti riportja — Pöstyén, augusztus 25. Más fürdőhelyen ilyenkor már az utószezon vendégtelensége és unalma terjeng. Pöstyénben most van tetőpontján a főidény. Iitt nem kurtul a kuröiis'ta, ismeretlen fogalom az unalom, nem ér el az ősz szomorúságot Ígérő közeledése a, lélekig. Csodálatos hely ez — mondotta a minap egy budapesti asszony —, nálunk a Szigeten már sárga levelek zörögnek, itt nem találkoztam még egyetlen őszi falevéllel sem. — Ez nem bizonyít mást, Asszonyom — mondottam én —, minit azt, hogy a fürdölgazgatóság gondoskodása még a hangulatra nézve kellemetlen sárguló leveleket is elsöpörteti a vendégek utjából. * A pöstyéni vendégek szeretettel és ragaszkodással viszonozzák ezt a gondoskodást. Szorongva számi'tgatják a kúra vége felé pergő napokat és részvéttel tekintenek arra, akinek megszokott vendéglői asztalát fehér és lila őszi rózsákkal <ü>- szitik föl a pincérek. Ezt már búcsúztatják, ezt már sajnálni kell, már nem siet holnap reggel az Irma-fürdőbe, ahol gyógyulást Ígérőén párolog a kénes viz és a fájdalmat megölő feketés iszap. Nem gördül vele visszafelé a hidon a fürgelábu tótasszonyok által húzott fekete kis határ: az „in- faniterista“, nem várják a déli kurzenénél a kényelmes karosszékek, nem látja őt a Vág melelltt húzódó sétány fehér homokja és nem simmiizik este Erdős kurszalonjának parkettjein egy oly dzseszbend mellett, amelyben nem kisebb művész, mint Erdélyi Patak Leó ül a zongoránál. Aki elmegy, az a gyógyuláson kívül megara- nyozo'tt kedélyt és az elválás szomorúságát viszi magával. * A legtöbbször messzire viszi. Mert messze főidről jönnek ide és messze földre mennek innen haza az emberek. Jönnek és mennek a komoly amerikaiak, a pápaszemes angolok, a dallamosan fecsegő franciák, a mosolygó hollandusok, a szőke svédek és a kedélyes dánok: Pöstyén interna- oionális vendégseregének büszkeségei. Winter Lajos nagyszerűen érti a módját annak, hogy ezt a szlovenszkói természeti kincset ismertté tegye a széles világban s hogy a külföldiek a szeszélyes Vág partján megtalálják azt a kényelmet és otthonosságot, ha keli: luxust, ha úgy kívánják: egyszerű és kedélyes podgáriassá- got, amihez a nyugati kultúra hozzászoktatta az embereit. Winter Lajos vasenergiával, nagy koncepciókat átfogó ügyességgel tartja és emeli Pöstyén vílágfürdői nívóját. Irodájából százszámra mennek szét naponta a pöstyéni kúra hatásait s a pöstyéni fürdőzés előnyeit ismertető levelek, az ő kezében összpontosul a fürdői életnek minden szála, mindenütt ott van, mindenkihez előzékeny, gondoskodik rendről, kedélyességről, szórakozásokról. * A szórakozások során nem mindennapi művészi események teszik változatossá a szezont. A fürdővendégek magasabb művészi igényeit elégítik k?i a hétről-hétire megtartott hangversenyek és táncestélyek. A szórakozások közé sorozhatjuk a tenniszt, a golfot, a csónakázást és a strandfürdőt, ahol élénk és víg az élet s ahol a vágparti homokban százával sütkéreznek a vendégek. A szórakozás a betegséggel küzdő fürdőző vendlégek számára felette fontos dolog Ez adja meg a fáradságos kúra után a jókedélyt, ez teremti meg a fürdői élet hangulatát. Pöstyénben kedélyes és hangulatos az élet s ezért késik itt augusztus vége felé iárva a szomorúság és hervadás évszaka: az ősz. Prága, augusztus 25- Megírta a P. M. hogy a kormány, a féüitivatalos lapok szerint, továbbra is folytatja a tisztviselőik létszámcsökkentését- A Lidové Listy a restrinkció kérdésével kapcsolatban azt irja, hogy a parlament állam3 érdiekből szavazta meg a leépitési törvényt s igy ezt természetesen végre is kell hajtani. Csakhogy egyes minisztériumok arra használják föl a törvényt, hogy az elbocsátott tisztviselők helyébe cseh nemzeti szocialistákat neveznek ki. A létszámcsökkentésre elsősorban azért volt szükség, hogy az állam pénzügyi gaz* dálkodásában meghonosítsák a takarékosságot. Ezzel szemben a vasutügyi minisztériumban a legkvalifikáltabb szaiktisztviselőket, sőt a vasúti igazgatókat bocsátják el, mint pék dául Auired'nioek königgrátzi, Scbmillauer prágai, Kolacek pilseni vasutigazgatókat is nyugdlüjaztálkr os.ak azért, hogy helyükbe cseh nemzeti szocialisták kerüljenek. Ugyanez a szellem uralkodik a postaügyi minisztériumPáris, augusztus 24. Finis . . . vége van! Az állatkertből négy nappal ezelőtt megszökött leopárdot megtalálták és agyonlőtték. Zizi, a szép Zizi, aki három nap alatt a legnépszerűbb párisi vedette lett, egy a Bois de Boulogne szomszédságában lévő bozótos, elhagyott üres telken kiszenvedett. Agyonlőtték, mint egy közönséges csavargót, a mai szép harmatos reggelen, abban az órában, amikor messze a Havannákon a fürgelábu gazellák inni mennek a csillogó patakhoz . . . Szomorú halál ez egy leopárdnak s ugyan kevés vigasz az már szegénynek, hogy egész Páris részvéte kiséri őt a halálában. Annyit beszéltek róla, annyit keresték, annyit vadászták, annyit nyilatkoztak róla a dzsungelvadászok és a tartarinok — és most vége . . . Vannak talán, akik meg is könnyezik. * A boulevard Lammes-on, ezen csendes, nyugalmas árnyékboritotta utón, amelyik a Bois de Boulogne mellett húzódik, van egy hatalmas iskolaépület, az Institution Pascal. Az iskolagondnok egy külön kis pavillonban lakik az iskola kertjében. Ma reggel hét órakor, amikor a gondnok ur már felgombolta a kemény gallérját és szépen megkötötte fekete nyakkendőjét, az ajtóhoz ment, kinyitotta — de nem tudott rajta kilépni. A verandáról levezető lépcsőn, ugrásra készen, alig három lépésnyire tőle, ott hasalt a leopárd! Nem valószínű, hogy valaha is iskolagondnok lett volna hasonló helyzetben. A Pascal-intézetben soha még ilyen tanuló nem volt. A gondnok ur tudhatott makacs és rossz tanulókat megfékezni és idomítani — de egy leopárdot? Rémülten visszaugrott. Becsapta az ajtót. A szegény Zizi- nek tehát nem adta meg a sors azt a gyönyörűséget, hogy rövid, de fényes karrierje alatt ma- gisterpecsenyét reggelizzen. De nemcsak a gondnok ur, hanem a leopárd is megijedt. Egy félreugrás és mint a rossz tetten kapott macska meglapult a lépcsők alatt csendesen. A gondnok ur azonban annál hangosabb volt az ajtó mögött. A kiabálására csakhamar előkerültek az iskolaszolgák, seprőkkel és partvisokkal felfegyverkezve. Seprőkkel a Zizi ellen! Nagy szégyen ez egy leopárdra nézve. Mit csinálhatott egy leopárd ilyen helyzetben? Keresztülvágott pár hatalmas ugrással a nagy udvaron és mint egy vétkező kis diák megbújt a diákok számára készített — félreeső helyen. A szolgák rácsapták az ajtót hirtelen s bezárták erre a különös menedékhelyre. Zizi átérezve azt, hogy dicsőségesen és legendásan induló karrierje nem végződhet ilyen minden tisztelet nélküli helyen, egy hatalmas, merőleges ugrással áttörve megszégyenítő menedékhelyének üvegtetejét, pár ugrással a szomszéd villa kertjében termett, megmentvén igy a leopárdbecsületet. És szép nyugodtan hozzáfogott a toalettjének az elkészítéséhez. * A gondnok urban ezalatt fellángolt a vadász- szenvedély. Az iskolával szemben lévő csendőrlaktanyából segitőcsapatot hozatott. Egy őrmester, egy lefaucheural, öt más csendőr pedig karabélyokkal felfegyverkezve csakhamar a helyszínen termettek. És csakhamar kezdetét vette a lövöldözés. Zizi megértette, hogy most már komolyan megkezdődött az ellenségeskedés. Elegánsan átugorva egy tőle négy méter távolságra levő három méter magas kőfalat, majd egy vaskerítést és az anteuili vasút mélyedése és egy fal által alkotott vékony kis sávon keresztül elérkezett egy bozótos helyecskére, ahol pár kis fa magaslott. bari is. Mindkét minisztériumnak tudvalevőleg a cseh nemzeti szocialista Franké minisz* tér a vezetője. A Lidové Listy bejelenti, hogy a néppárti képviselők gyűjtik az adatokat és interpell álni fognak a parlamentben, tényekkel bizonyítva, hogy a cseh nemzeti szocialisták visszaélnek a restrin* kciós törvénnyel. Lmkavsiky nemzeti demokrata képviselő ugyancsak foglalkozik ezzel a kérdéssel a Cesky Dennilkben, csaikhogy ö sovén cseh nemzeti nézőpontból kritizálja a leépítési törvény végrehajtását és a leépítés fegyverét természetesen a kisebbségi hivatalnokok mellének szegzi. Azt írja, hogy még ma is számos német hivatalnok van, akik nem bírják a cseh nyelvet s helyettük a cseh tisztviselők* nek kettős munkát kell végezniük. Lukavsky azt tanácsolja túlfűtött sovinizmusában, hogy a német tisztviselőket olyan hivata okba helyezzék el, ahol csak számokkal kell dolgoz- niok, ha pedig fölösleg van, úgy elsősorban a német tisztviselőket kell elbocsáta A. Ez volt a veszte. A fák fiatalok voltak, csak úgy törtek az ágai a súlya alatt. A csendőrök lőttek. Egy karabélygolyó a nyakát érte. Utána egymásután egész sortüzeket kapott. Szép bársonyos bőrén mindig jobban és jobban vörösödött a vér és folyt, folyt bőségesen. Újabb lövések — a bozótok alján Zizi már csak alig vonszolta magát — még pár méter s csakhamar utolsót lélegzett és szép csendesen kimúlt, tiz helyen vérez- ve, messze a dzsungelektől, itt ezen a földön, ahol talán egyedül csak tőle vonták meg a szabadság jogát . . . * A csendőrök alig törülték le a leopárdvadászat izgalmában kigyöngyözött homlokukat, egy nagy sebességgel száguldó autó stoppolt le mellettük. Az autón hadonászó, kiabáló férfiak: az állatkerti igazgató, a kísérete és a maláji Fernan- dez, a híres leopárdvadász, aki három nap óta bújta a Botst, hogy élve fogja el a Zizit. Telefonon hivfák őket s hoztak magukkal lasszót, hálót, ketrecet, mindent. Mikor meglátták a véres, halott leopárdot, nem tudták eltitkolni szivszaggató fájdalmukat. A maláji, aki Abesszíniában fogta és onnan idehozta a leopárdot, mint egy őrült kitört és dühöngeni kezdett. Neki állt a csendőröknek és szidalmazta tajtékzó szájjal őket, szerencsére olyan nyelven, amit senki sem értett meg. Mit csináljanak a csendőrök? Az csak nem hatóság elleni erőszak, ha valaki olyan nyelven szidja őket, amit nem értenek, nemde? És ekkor érkezett meg a kerületi rendőrkapitány a gyászos helyre. Azonnal kiadta a rendeletet, el kell vinni az állatot a tímárhoz. A Zizit a tímárhoz! Mint egy felfordult közönséges csavargó kutyát! Az állatkerti emberek azonban nem hagyták a Zizit. Feldobták az autóra s nagy hirtelen elrobogtak vele az állatkert felé, csak úgy porzott az ut. Visszavitték az állatkertbe. Szegény Zizi, hát mégis csak ott végzi, ahol elkezdte! S most ott fogják őt kiállítani pár napig, hogy láthassa őt egész Páris, őt, akiről négy1 nap óta annyit írtak, annyit beszéltek s akin annyit mulattak. A felravatalozott Zizit azonban nem lehet ingyen megnézni. Az állatkert félfrankos belépődíjakat szed ennek a kiállításnak az alkalmából. Mert, tetszik tudni, a rendőrség követeli, hogy az állatkert fizesse meg neki a négynapos Bois- beli leopárdvadászat költségeit. És hogyha már a Zizi csinálta ezt a nagy kiadást, kell, hogy ő térítse is meg, gondolják az állatkertiek. így lett a Zizi szép, romantikateljes kalandjából — üzlet. De ez már nem ő rajta múlik. Zizi megtett mindent, hogy tiszta és szeplőtlen maradj on. Béke poraira . . . * Mások azonban az emberek. A grand Boulevard egyik éttermének a kirakatában a következő nagybetűs plakát volt olvasható még tegnap: „Vigyázat a leopárdra! A leopárd éhes! Már három napja nem evett! Ma idejön enni, mert itt minden étel kitűnő!" A Sebastopolon pedig egy cipőkereskedés egy külön bakancs- és vadászcipőkiáljitást rendezett az egyik kirakatban és egy nag'- felirat hirdeti messzire: „Cipőkülönlegességek a leopárdvadászatra!" A leopárd már meghalt. Ez nemcsak reánézve sajnálatos dolog, hanem ezekre a kereskedőkre nézve is. Arra azonban bárki nyugodtan mérget vehet, hogy a most megkezdődő divatszezonban a leopárdprém lesz a fősláger! Hja, nagyon furcsa következményei vannak egy ilyen párisi leopárdvadászatnak! Burghardt Aladár. rWM~fíMK ALwgiisztfus /m jé I gjlflljíl' | S 2E « r «R €8 | Elsejéié ujilsa mey az eiöíizsiÉsti I — (Rejtélyes szerencsétlenség Érsekujvárott.) Érsekujvári tudósítónk jelenti: Tegnap este Nyárhid-utcai lakásán eszméletlen állapotban találták Sztankovszky Gyula volt kéményseprőmestert, aki nyakán több mély sebtől vérzett. Az első pillanatban ön gyilkosságra gondoltak, miután azonban Sztankovszky mellett semmiféle vágó vagy szurószerszámot nem találtak, a rendőrség a titokzatos szerencsétlenségben bűntényt sejt. Sztankovszkyt eszméletlen állapotban szállították a közkórházba, ahol mindézidelg nem lehetett kihallgatni. — (Tüzoltógyakorlat Nagysurányban.) Érsekujvári tudósitónk jelenti: Nagyarányú tűzoltó gyakorlatot rendezett vasárnap a Nagysurányi önkéntes Tűzoltó Testület, melyen a szomszédos tűzoltó egyesületek is résztvettek. Az első dijat az érsekujvári önkéntes Tűzoltóság nyerte, a második dijat a malomszegi s a harmadikat a nagyszegi önkéntes Tűzoltó Egyletek szerezték meg. — (A somorjai Gazdakör jubileuma.) So* mórjai tudósítónk írja: A somorjai Gazda* kör vasárnap ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját nagy ünnepségek keretében. Dél* előtt díszközgyűlés#volt a kör helyiségében, délután pedig a város utcáin át felvirágzott kocsikkal és csikósokkal, az évszakokat szimbolizáló életképekkel a gazdák disc- fel vonul ást rendeztek. Este az ifjúság i&ncrn perdült és reggelig mulatott. — (Öngyilkos fiatal asszony.) Érsekuj* vári tudósítónk jelenti: Tegnap délben Gergely Vend élné, egy vasutas 23 éves felesége sósavval megmérgezte magát. Szörnyű kínok között feküdt egész délután hat óráig, amidőn munkából hazatért férje rátalált, aki azonnal a kórházba szállíttatta, ahol a szerencsétlen teremtés nemsokára kiszenve- deít. Tettének oka ismeretlen. — (Ady-emlékünnep a Hűvösvölgyben.) Budapestről jelentik: Ady Endre barátai augusztus 26-án leplezik le a hűvösvölgyi Park Szanatóriumban, ahol Ady 1913—1914- ben élt, a költő emlékének szentelt díszes emléktáblát. Az emlékbeszédet Schöpflin Aladár tartja. — (Frigyes Ágost volt szász király Budapesten.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Frigyes Ágost volt szász király tegnap a prágai gyorssal Budapestre érkezett leánya, Anna szász hercegnő, Ferenc József főherceg felesége meglátogatására és unokája keresztelőjére. — (Károlyi visszavonul a politikától.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Mai Nap értesülése szerint Károlyi Mihály gróf teljesen visszavonul a politikától és Trouvillében villát rendez be magának. Károlyit állítólag az amerikai magyarok és magyarországi családja segíti. — (Hir^k a Tátrából.) Tudósítónk jelenti: A tátrai fürdőkön észre sem vehető, hogy közeledik a szeptember. Az összes szállók villáik, szanatóriumok ma is épp úgy zsúfol* tak, minit a legnagyobb szezon idején, ófü* rednek szeptember erős szezonja lesz, erre vall legalább, hogy a szobamegrendelések százszámra érkeznek. Úgy látszik kezd át* menni a küztudatba az a régi igazság, hogy a Tátrában a legszebbek az őszi és tavaszi hónapok. Tátraszéplak igazgatósága engedve a vendégek kívánságának, ujabbi 20 szobával nagyobbította telepét, de jellemző, hogy már ezek is hónapokra előre le vannak foglalva. Madárháza amerikai stílben fejlődik és ma már egyike a legkeresettebb helyeknek. Az ujfüredi Szón tagh*szana tóriumok, amelyek ma egyike Szlovenszkó legnagyobb fürdőtelepének, még ma sem képesek a jelentkező betegeket teljes számmal elhelyezni, jóllehet 400 férőhelyük van. IMI! Zizi, o ledéit éljen a leoiriör-M! A megszökött leopárd utolsó órái — A „majdnem" fölfalt iskolagondnok — Hogy lett a leopárdból döntőhatásu reklám
