Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-21 / 187. (930.) szám

„1U aj háborít wesicűclHicwci m€g a mai generáció életeién Kell számolni* A Národni Listy érdekes cikke Csehszlovákia védelmének sztraíégiai előkészítéséről 4Ö> „Sislfes (Orvfriutelenségetf llngvár sáros vezetésében* Kaptunk az alábbi helyreigazító nyilatko­zatot : Becses lapjuk í. é. augusztus hó 8-án kelt (177—9'2‘yj) számában „Súlyos törvény­telenségek Ungvár város vezetésében14 cím alatt megjelent cikkei kapcsolatban a sajtó- törvény alapján kérem a következő helyre- i gazát ás közlését: Podkarpaiská Rus elektrizáMsát a Szlo­vák Általános Hitelbank kezdeményezte annakidején, azonban akieója nem talált az illetékes fórumoknál kellő visszhangra s abbamaradt. Ennek következtében az akciót a városok vették át s egy közhasznú rész­vénytársaságot alapítottak, melyben Uzho- rod, Munkács, Beregszász és Nagy-Szőllős városokon kivin még más községek is részt- vesznek, azonkívül pedig az állam is hozzá­járul 20 milliós részvénytőkével, melyből látható, hogy itt komoly, nemzetgazdasági szempontból rendkívül fontos tervről van szó, melynek fontosságát a kormánykörök is felismerik, nem pedig holmi „üzletről44. A közhasznú részvénytársaság elnökévé való megvál asz tásom Beregszász városa képvise­letében megjelent Polchy dr. polgármester e 1 ő te rfesztés é re tő r téní. Nem felel meg továbbá a valóságnak, hogy a vásárteret átjátszottam volna a „Do- mov“-szövetkezet kezére, miután az említett szövetkezet által felajánlott csere mindez- ideig nem történt meg s vásártér nem ju­tott a szövetkezet birtokába, minek követ­keztében nem is osztogathatja azt tagjai kö­zött. Ezzel az üggyel kapcsolatban szakér­tőkből és a polgárság képviselőiből össze­hívott ankét egyhangúlag azt a véleményt szögezte le, hogy a Domov által a Kapós- utca végén felajánlott telek a közvágóhíd építésére sokkal inkább, megfelel, mint a je­lenlegi vásártér. Jefremov főszámvevő még előbb lett a Domov helyettes igazgatójává megválasztva, mielőtt a később felajánlott cseréről szó lett volna s az ügy menetére semminemű befolyása nem volt s nem is vett részt a tárgyalásokon, különben is a Domov tagjai sorából e hó 10-én kilépett. Ha a Domov részéről felajánlott csere megtör­ténne, a lakosságnak a törvény értelmében mód lesz adva, hogy véleményét nyilvánít­hassa. A tisztviselők elbocsátása a 171—923. számú kormányrendelet 23. paragrafusa alapján történt, miután nem lettek a belügy­miniszter által állásukban megerősítve s én csak a törvény rendelkezéseit hajtottam végre, anélkül, hogy az ügyre bárminemű más in gerendám lett volna. Kelt Uzhorodon, 1925 augusztus 15-én. firbek s. k. kormánybiztos. Százötven méteres mélységbe zuhant egy ant©mobII Lúgos, augusztus 20. (Saját tudósítónktól.) A Resicabánya és Oravicabánya közötti magas hegyi utón teg­nap súlyos autókatasztrófa játszódott le, amely rövid idő alatt immár a harmaTiik halálos kimenetelű szerencsét­lenség ezen az útvonalon. A katasztrófának egy halott és két súlyosan sérült áldozata van, akik közül az egyik alighanem áldozatul fog esni a szerencsétlenségnek. Szadlánszky Ede karánsebesi autó- garázstulajdonos üzleti ügyekben egyik autó­ján tegnap Oravicabányára utazott s az autó ülésén rajta kívül még Klein Géza kereskedő foglalt helyet. Az autót Kállay Sándor, a Szadlánszky-vállalat gyakorlott soffőrje nor­mális menetsebességgel vezette a resica- bánya-oravicai magas hegyi utón, miközben egy éles kanyarodónál az útról kirepült az autó s utasaival együtt az ut mentén levő . másiéíszáz méter mély szakadékba zuhant. Szadlánszky Ede autógarázstulajdonos a szenvedett súlyos belső és külső sérülések következ­tében még a helyszínen kiszenvedett. Az autó másik utasa, Klein kereskedő egyik karján és egyik lábán szenvedett súlyos csonttöréseket. Rendkívül súlyosak a Kállay soffőr sérülései, akinek mindkét karja és mindkét lába több helyen eltörött. A szerencsétlen soffört, aki a töréseken kívül még súlyos belső sérüléseket is szen­vedett, aligha mentheti!^ meg az életnek. Mindkettőjüket kórházba szállították. A halá­los kimenetelű autószerencsétlenség okainak felderítésére megindították a vizsgálatot. Prága, augusztus 20. A köztársaság védelmével és biztonsá­gával foglalkozik a Národni Listy tegnapi vezércikke. Csehszlovákia fekvésével és ki­terjedésével nagyon fontos része .az uj Euró­pának. Gondoljunk arra — Írja a lap —, hogy a világháború alatt úgy az oroszok, mint az osztrák-magyarok részéről milyen óriási erő­kifejtést igényeltek azoknak a szorosoknak a frontjai, amelyek ma Csehszlovákiát szegé­lyezik. Csehszlovákia takarja Lengyelország déli sarkát, a központi államok jelentékeny részét s ezzel nemcsak a kisantantot, hanem nsmgati szövetségeseit is védi. Ez a fontos pozíció megerősíti Cseh­szlovákia nemzetközi állását, természete­sen azonban csak akkor, ha konszolidált a köztársaság és hadereje hivatása magas­latán áll. A háború után a szövetségesek és Cseh­szlovákia hadseregének erőviszonya megkö­zelítően egyenlő volt a szomszéd államok erőviszonyával. Idővel ez az arány Cseh­szlovákia előnyére változott meg. A Národni Listy szerint az európai bé­két a legeredményesebben a garanciaszerző­dés, az arbitrázsról és a lefegyverzésről szóló általánosan elfogadott jegyzőkönyvek bizto­síthatják. Minthogy azonban a genfi jegyző­könyvet nem sikerült elfogadtatni, Csehszlovákiára súlyos és igen fontos föl­adat hárul. Erre a fontos föladatra figyelmezteti a köztársaságot a szomszéd államok intenzív szervezkedése. Különösen Németország, ha nem is hivatalosan, de annyira föl van ké­szülve, hogy bármikor fölállíthat egy 150 hadtestből-álló hadsereget, igaz ugyan, hogy a szövetségesek és a kisantant hadereje ed­dig túlsúlyban van, de a valóságban nem le­het a teljes haderőre számítani s azonkívül Szovjetoroszország föllépése is nagyon kétes. Ha a békét szerződések révén nem le­het bizíositani, nincs kizárva, hogy Német­Rimaszombat, augusztus 20. A tis.ZiO.loi tanfelügyelőség tizennégy községébe K1 e m e n t i s z tanfelügyelő alá­írásával ma érkeztek meg az iskolaügyi mi­nisztérium miár ismertetett rendeletére hi­vatkozó értesítések, melyekkel ezen közsé­gek államsegélyét szeptember hó elsejétől további intézkedésig beszüntetik. Hasonló értesítések mentek ki a rimaszombati tan- felügyelőségtől is Uram János tanfelügyelő szignójával s ezzel az intézkedéssel újabb tizenöt falusi iskola feje fölött húz­ták meg a lélekharangot. A rendelet az állami háztartás takaré­kossági elveire való hivatkozással indokolja a kultur ellenes hadjáratot s az államsegélyek beszüntetését mindazon népiskolákban ke­resztülviszi, ahol a legutóbbi összeírás alkal­mával harmincnál kevesebb iskolaköteles volt. Az államsegély beszüntetése természe­tesen indokolt lenne, ha az ország egész te­rületén egyforma mértékkel hajtanák végre, ha az iskola nélkül maradt tanítókat szep­tember 1-én beosztanák uj állomásra s az uj iskolacsoportosiíást úgy oldanák meg, hogy az iskolakötelesek ne lennének kénytelenek télviz idején órák hosszat gyalogolni a messze eső községekben szervezett „köz­ponti iskolához44. A görnöri átszervezés pél­dául úgy fest, hogy a zellerjei iskolakötele­seknek a három kilométerre levő Alsópoko- rágyra, viszont az Alsópokorágy közvetlen közelében fekvő Felsöpokorágy iskolaköte­leseinek az öt kilométerre levő Cserencsény- be kell majd jármok az iskola padjaiba. • Hogy a rendelet csak Szlovenszkóí sújtja s csak a szlovenszkóí iskolaügy csődbejut­tatását célozza, az kitűnik azokból, a jelen­tésekből, amiket a csehországi' tanulmány- utóin járt szlovén szik ói tanítók ismertettek a történelmi országok népiskoláinak helyze- zetéről. E jelentések szerint a csehországi népiskolák túlnyomó részében egy-egy ta­nító 12—16—19 iskolásgyerrneket tanít csu­pán, abszurdum tehát, hogy ezzel szemben a szlovenszkóí államilag segélyezett iskolák közül haláíraitélnek olyanokat is, ahol 29 is­kolába járó növendék vau. A kétkulaesos politika ellen az egész vonalon hangos elke­seredés nyilvánul meg s egyöntetű az a vé­ország okot talál majd egy támadásra, hogy utat nyisson magának keletre. Egy ilyen támadásnak első célja volna, hogy a lengyel korridort keritse hatalmába, azután északról veszélyeztetné a lengyel hadsereget és Ausztrián, Morvaországon ke­resztül megtámadná délről a csehszlovák és lengyel hadsereget. Ezzel már csak azért is számolnunk kell, mert Ausztria nem akadályozná meg a német haderő átvonulását s egy ilyen tá­madás két részre szakítaná a csehszlovák köztársaságot. A Národni Listy szerint a mai generáció életében számolni kell egy háborús konfliktus eshetőségével. Éppen ezért föladata a cseh­szlovák hadseregnek, hogy erre fölkészüljön. Az ellenfél a konfliktus első óráiban sok száz kilométer hosszú határaink mentén egyes helyeken kisebb erŐcsoportokkal igyekszik majd betörni és repülőtámadásaival állandóan veszélyeztetné védelmünket. Egyszóval az ellenség támadása meglepetés jellegű lesz. Éppen ezért kell már most a legnagyobb titokban előkészülni minden eshetőségre, amihez nem elegendő csak a hadsereg kiépí­tésé, hanem elő kell készíteni a védelmet az egész nemzetnek, a kormánynak s valameny- r.yi minisztériumnak. Az ilyen előkészítő te­vékenységet a nemzetvédelmi minisztérium vezetésével egy szükebbkörü miniszterta­nácsnak kellene elvégeznie. Nálunk azonban ez talán már az első napokban nehézségiekkel járna, mert pártminisztereink vannak. Ezért alakult á nemzetvédelmi minisz­tériumban, Kleé.anda tábornok javaslatára, egy miniszterközi munkaszervezet, amelynek élén szakember áll s amely előké­szíti a jövő nemzetvédelmi tanács munkáját. Ez a szervezet az egyes minisztériumokkal közösen dolgozik úgy hadászati, mint nem­zetgazdasági ügyekben. Ezért ment Francia- országba Bartos vezérkari ezredes is, hogy folytassa elődjének, Klecanda tábornoknak munkáját, aki három évig tanulmányozta Franciaország védelmi előkészületeit. lemény, hogy a balkeze® rendeletét még a végrehajtás előtt összhangba keli hozni a Imliurköve- teíményekkel. A felsorolt kisközségekben eddig is csak a tani tó volt az egyetlen intelligens ember s elképzelhető, hogy az egyetlen kulturté- nyezőjétől megfosztott faluban milyen nivó- siilyedés fog bekövetkezni a szent demok­rácia rovására. Újra burjánozni fog az analfabétizmus, mert a lelkészek legtöbb esetben öt-hat köz­ség lelkiszükségleteit látják el, centrális köz­ségben laknak és kieső községeiket vagy egyáltalában nem látogatják, vagy pedig csak nagy időközökben szállnak ki oda, egé­szen rövid időre, úgy hogy a faluban lakó tanító kulturmunkáját a centrális uj iskola- csoportositás nem pótolhatja. Véleményünk szerint egyenesen kulturbotrányszámiba megy a minisztérium .intézkedése, mert-hi­szen . kulturáltamban nem lehet rentabilitás szempontjából elbírálni egy iskolának pro­speritását. A kulturterjesztésnek nem szabad üz-( letté sülyednie egyik miniszteri tárcában sem s bár helyesnek tartjuk az állami háztartás­ban a legszgorubb takarékosságot, azt a miniszteri állások rest ring állásával, a minisz­teri hárommilliós lakásberendezések, vala­mint a manlidierek költségeinek letörésével felülről s nem a legszélesebb néprétegek amúgy is minimumra redukált kulturszükség- 1 étének megfosztásával kell megkezdeni. Meghatónak tartjuk, hogy a minisztérium ez­zel a rendelettel egyszerre húszmillió cseh korona megtakarítást ér el az államkasszában, de viszont a nemzeti kultúrának milíiárdokra menő kárt okoz. A miniszteri rendelet, amit a gömöri tanítók augusztus 1 7-é n kaptak kézhez, felhívást is tartalmaz, hogy az államsegélyes tanítók más iskolánál való alkalmaztatásuk céljából augusztus 15-éig adják be pályázati kérvé­nyüket f az illetékes tanfelügyelőségnél. Hogy ilyen intézkedések felelős hí vadainkból kikér ülhet­nek,. az a lég szomorúbb szimptomáH a mai rendszernek. . B. Gy. Péntek, augusztus 21. pW$£imic mmRSíimiEKMtHwiaEMSMBaaaBatMBMHM p Péníelc 11 § lseiéi iíjílsa mi nelötefe J Strandolt a famíliám Tegnap vacsorára nagyon ízlett a szalontüdő zsemlyegombóccal, ezért elhamarkodott pillana­tomban ama könnyelmű ígéretet tettem famíliám­nak, hogy holnap, vasárnap kiviszem strandolni. Kiadtam a rendeletet: gyerekek, hamar lefeküdni, mert holnap reggel hatkor felkelés lesz. Na hiszen lett nagy felfordulás. A feleségem elkészítette a konvencionális fasirthust újságba csomagolva. A fiam, a Coco, minden negyedórában kiszólt az ágyból, hogy van-e már hat óra, a lányom pedig, a Cici, tizenhétszer mutatta be az ágyamon, ille­tőleg rajtam, hogy hogyan kell a kutyauszásnál a tempót csinálni. Kénytelen voltam kimenni előlük a spájzba aludni. Most pedig pt adom krono’ógi- kusan az eseményeket. Reggel 6 óra (kinn a spájzban a feleségein költöget): Jesszusom, Döme, maga bel efeküdt a kovászba, mért nem néz egy kicsit szét, nogy ho­vá rakja le a fejét! Te nagy ég és egy üveg ring­lót befordított a lábával a pácba, az egérfogót meg betolta a tarhonyába! Na szép k!s disznóság ez itt. Keljen fel gj'orsan és mossa le a fejéről azt a nulláslisztet! (Amikor kivonulok, a gyerekek őrülten röhögnek.) Hét óra. A Cici még mindig nem találja a harisnyakötőiét, a Cocó ráfordította az egyef'cn cipőiére a lavór vizet, a feleségemnek fogalma sincs, hogy hova dugta tegnap este a gyerekek elől a fasirtat, jómagam pedig nyolcadszor kötöm meg a cipőpertűmet. Nyolc óra. A Cici keresi a harisnyakötőjét, a feleségem keresi a fasirtat, a fiam száriígatja a cipőjét, én 44-edszer kötöm meg a pérílknet, a vonat pedig félkilenckor indul. Fél kilenc. A Cici megtalálta a fasirtat, a feleségem a harisnyakötőt, én és a fiam már tud­juk, mit csinálunk. Kilenc óra. Kirobogunk az állomásra, mely még ott van, a vonat ellenben elment. Nem baj! Egy óra múlva megy a másik, addig a Cocó to- vábbszáritja cipőit, én még egy csomót kötök már tudják hova, a lányom igazítja a harisnyakötőiét, a feleségem feltálalja először (reggelire) a fa­sirtat. Fél tizenegy. A vonaton a tömegben úgy ráléptek a tyúkszememre, hogy a szokásos csil­laglátási hasonlat helyett kijelentettem a legszű­kebb körre szorított családomnak, hogy a legkö­zelebbi keresztező állomáson felszáílunk egy visszamenő vonatra. Egy tyúkszem végre is nem bir el három tyúkszemre kiszabott strapát. Dél. Megérkeztünk a strandfürdő elé. Nem lehet kabint kapni. Várjunk, biztatnak, amig meg­ürül. A Cici újra kezdi mutatni a tempókat, a fiam a nagy tolongásban beverte a pénztárabla­kot, én hetedszer bánom meg könnyelmű strand- igéretemet, a feleségem pedig másodszor (ebéd­re) tálalja fel a fasirtat. Délután három óra. Most jutottunk be a vizbe. A fiam ugyan siettében az úszónadrágjá­nak csak egyik felét hozta el, de a feleségem va­lahogy összecsinálta. A Cici a mély vizbe ugrott és elmerült, én utána ugrottam, de csak a viz fe­nekén jutott eszembe, hogy én se tudok úszni. A feleségem kétségbeesetten szaladgált a parton a fasirttal. Délután fél öt. Szerencsés megmenekü­lésünk alkalmából feleségem ismételten (uzsonna) megtraktált a fasirtból. Bár már az ereimben is fasirt csörgedezik: ettem. Utána fiam és felesé­gem vizet ittak, a lányom meg én nerh. mert mi előtte ittunk. Hét óra. A vonatban a nagy tömegtől olyan puha idő volt, hogy én behunyt szemmel azt hit­tem, most is a medencében vagyok. Jaj, csak már hazaérjek, hogy egy kicsit megfiirödhessek a kádban, mondja feleségem igen bölcsen és a strandolás után. Fél t i z este. Hála Isten itthon vagyunk. Feleségem ismételten barátságosan" (vacsorára) szolgálni akar a fasirttal, de én kijelentem, hogy ezt személyes sértésnek fogom venni, mire ő ki­dobja a lichthofba. Utána olyan fürdés a kádban, mintha két hete nem fürödtünk volna. Utána kro- ki-irás, azon inelegiben éjszakai kísérteties vise­letben, majd végül holffáradtan lefekszem, hogy kipihenjem az üdülést. Buda László. — (Halálozás.) Gölnicbányán augusztus 17-én 63 éves borában elhunyt Mauritz Gusz­táv magánzó. Temetése ma ment végbe nagy részvét mellett. TVVTVtTVVTVVVVVV/VVVTVVVVVVVVVVV'/'i' VV V T V V V V VVY V / V / V/VVVVVVV'/VVVVV'VVV V WVWWVW í'V'rVTTinry w'r Szl®¥€ii§z!íé népoMifásánals estije Óriási elkeseredés a gömöri községekben a népmíveiésügyi miniszter legújabb rendeleíe miatt — Kulíuríeladat-e az iskola ieníartás vagy pedig — üzlet?

Next

/
Oldalképek
Tartalom