Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-20 / 186. (929.) szám

Csütörtök, augusztus 20. Az utazó ember lelkiállapotáról, különös magáramaradottságáról szeretnék pár szót szólni, a nyári aktualitás örve alatt — ha megengeded, kedves Olvasónk. Mim den esetre vannak kellemesebb, szórakoztatóbb témák, de vájjon a fogalmak mögött, melyeket a „kellemes" és „szórakoztató" betiijelmezeibe szoktunk öltöztetni — megtaláljuk-e mindenkor a figyelmünkre, érdeklődésünkre érdemes értéke­ket? És vájjon merőben ösztönös-e az a kanyaro­dó, mellyel értelmünk a borús benyomások közé nyúl mindannyiszor, valahányszor a lét titkaival akar perbeszállani? Nem olyanok-e az örömök, mint a szálló pehely, vagy napsütötte tavaszi hó? És nem mélyebb nyomok maradnak-e a lelkűnkön végigkorbácsolt viharok után? Ugy-e, nem egyszer érezted, embertestvér, azt a szorongató egyedvilvalóságot, melyet utazás közben tapasztal a titokzatos, egyetlen-egész, az e n. Kimozdulsz az otthonodból, környezetedből, városodból, kilépsz az ezer finom alkatrésszel pontosan együttműködő gépezetből, abból a kl- sebb-nagyobb társadalomból, melynek magad Is hasznos, szükséges, talán nevezetes és nélkülöz­hetetlen, de minden esetre élő és tudott alkatrésze vagy. Mondjuk: valaki vagy. Körülötted élnek a tetteid, kormányzó szavadra hallgat kisebb- nagyobb embercsoport, ha megszólalsz, súlya, értéke, eredménye van. Ismerőseid, barátaid, tisztelőid, ellenségeid vannak, szeretnek és gyű­lölnek, várnak és elkívánnak. Ez mind igy az éle­ted, a millió életpályába bekapcsolódó pálya- köröd. De mihelyt — bármilyen kicsiny és bár­milyen elegáns táskával felszerelten beültél a vasúti kupéba s elbúcsúztál attól, aki esetleg ki- kisért, az átszállóhelynél elmaradtak az ismerős arcok s a vonaladon járatos kalauz — reád zuhan egy olyan különös magányosság, melyhez nincs hasonló. A konok, dübörgő, fekete gép hurcol ma­gával, mint a többi tunya terhet, a málhát, a fa­gyasztott húst, a sörös hordókat, a fenyőszálfát. A gépnek csak unott teher vagy, a kalauznak csak egy „pasas", utitársaidnak kellemes vagy kelle­metlen szomszéd. Ha valaki miattad nem tud vé- gignyulni az ülésen, minden bizonnyal a pokol fe­nekére kíván. Senkit nem érdekel, hogy hogy vagy, merre mégy, mi fáj belül, milyen cél lelke­sít, hol hajtod le a fejed, ha leszáll az éjjel. Min­den részvétlen és közönyös körötted, a csomag­háló zsinórja épp úgy. mint szomszédod, aki kö­nyökével az oldaladban vájkál. Ma történetesen mondjuk szivszélhüdés érne, annyit még megten­nének, hogy valaki meghúzná a vészféket, a sze­mélyzet összefutna, az utasok kíváncsian állanák körül a „szenzációs" fülkét s akik közvetlen mel­letted voltak, könnyed hangsúlyozással mesélnék el otthon az esetet. Volnának, akik némi enyhe utálattal vagy irtózattal húzódnának el onnan, ahol magadte'hetetlen végigzuhantál. No, azután a vonat robogna tovább. A moz­donyvezető erőltetné a gépet , hogy behozza a késést, amin bosszankodna is egy kicsit. Oh, de hiszen nem is kell ennyire gondolni! Csak révedj ki, m&or halmok, rétek, erdők suhan­nak el a kupé ablaka előtt. Messze vidékek, me­lyekhez semmi közöd. Falvak, melyekben déli harangszó kondul, kis asztalokat ülnek körül ki­csiny családok, rendes medrében folyik az élet — senki nem vesz róla tudomást, hogy te most ki vagy közösítve belőle. Hogy most nincs otthonod, nincs neved, semmi vagy, az űrbe kidobott atom vagy. a sors szeszélyére, a véletlenre bizva. A világ csak akkor venne rólad tudomást, ha valami baj történnék veled. Ha a kihűlt melled fölött a tárcádból kellene előkotorni valami név­jegyet, igazolványt, ilyesmit. Kérlek, a másnapi lapok is megemlékeznének rólad s ha története­sen ismertebb ember vagy, ahhoz képest kapnál akár egy félhasábot is! De mig az ülésen bóbis­kolsz s fejed a robogás ritmusára lóg, vagy a hi­deg ablaküveghez szorított homlokkal meredsz az elsuhanó tájak felé, addig az az egész kis vi­lág, melyet magadban, lelkedben, eddig végzett munkádban, benned szunnyadó terveidben viszel, a rettenetes egyedülvalóságban lebeg és csak ak­kor nyer uj kapcsolatot az élettel, mikor célodnál kiszálltál s barátoddal az első kézszoritást, alan­tasoddal az első szót. üzletfeleddel az első civó- dást váltod. Csak onnan folytatódik a léted, mely mintha egy ideig — Mohammed koporsójaként — ég s föld között lebegett volna és nem tudhattad — nos, valószínű, de azért nem esküdhettél reá! — fog-e a rendes mederben folytatódni? . . : Lehet, hogy mindezt egészen könnyedén ve­szed s egy vállvonással elintézed, kedves Olva­sóm, aki talán valanvkor utitársam is voltál, anélkül, hogy kölcsönösen tudtunk volna róla. De gondoltál-e már arra, hogy nagyon sokan voltak, állandóan vannak és lesznek, akiknek éppen egy ilyen jelentéktelen, félvállról vett közönséges utacska volt az utolsó ütjük? A családból, társa­dalomból, életből kiröppent bolygók lettek, me­lyek nem térhettek vissza többé, hogy beáll ja nak ismét szorgalmas fogaskeréknek a finom gépe­zetbe!? Biztosit-e valami, hogy én vagy te is egyszer nem ezek közül valók leszünk? . . . Tyn. — {fi a brittan n nlbőJ akcióba lép.) A Nova Dóiba szerint Habrmarm exnvn'szter nem­sokára visszatér külföldi ntiáról és uifvV megkezdi nub!; rmikfvipcét valamin* a mi1 '■■mozgalom szervezését Nyugatcseb országban. Kiegyezéssel végződik a losonci villanyháboru Kölcsönös engedékenység árán létrejön a béke a város és a villanytársaság között Losonc, augusztus 19. (Saját tudóst tónktól.) A Losonc városa és a Középszlovenszkói Villamossági Rész­vénytársaság között már hónapok óta dúló elkeseredett harc végre a hétfőn tartóit rend­kívüli városi közgyűléssel eljutott a békés befejezéshez. Ezen a városi közgyűlésen számolt be a kiküldött ötös bizottság a villanytársaság képviselőivel folytatott kiegyezési tárgyalás eredményeiről. A Besztercebányán egy egész napon át tartott egyezkedés eredmé­nyeként előterjesztett kiegyezési tervezetet a közgyűlés Tarján Ödön képviselőtestületi tagnak módosító javaslataival egyhangúan elfogadta. Az igy elfogadott békeszerződést most már csak a Középszlovenszkói igazgató­ságának kell ratifikálni, ami minden va- lószinüség szerint néhány napon belül meg fog történni. A város képviselete a kiegyezés elfoga­dásával méltányosságának és békeszereteté- nek oly bizonyítékát adta. amelyet a rész­vénytársaság igazgatóságának is föltétlenül méltányolnia kell és el kell fogadnia a város által kívánt azon kisebb módosításokat is, amelyek különben sem érintik közelebbről a részvénytársaság anyagi érdekeit. Az igy létrejövő kiegyezés lényege az, hogy az áramszolgáltatás egységára ugyan megmarad továbbra is 41 fillér, azonban | az uj áramvezetékeknek az egyes laká-1 sokban való berendezését lámpahelyen­ként lefizetendő 25 korona fejében a rész­vénytársaság vállalja magára. Az igy a társaság által elvállalt többlet- kiadások fedezésére a társaság a város ke­zessége mellett 250 ezer korona kölcsönt vesz fel, amelyet a társaság három esztendő alatt amortizál. Az amortizálás céljaira a tár­saság a 44 filléres egységárból 3 fillért fog fordítani. A megegyezés eredménye Losonc város közönsége részére tehát ez a negyedmillió korona, ami bizonyítja a szegénysorsu lakosság részé­re ;s a további villanyvilágítás lehetőségét. Ugyanis lámpánként 25 koronát a leg­szegényebb munkás is képes lesz kifizetni, mig viszont a legkisebb lakásoknál is több­száz koronásnak Ígérkező villanyszerelési számlákat a város lakosságának legalább negyedrésze nem tudta volna vállalni. A még Szlovenszkó gazdasági élet-ha­lál harcának történetében is páratlanul ólló losonci világítási sztrájkmozgalomnak ilyen békés megoldása egyedül csakis a losonci villanyszerelő iparosokra nézve jelent vesz­teséget. Ugyanis ennek a megegyezésnek következtében véget ér a villanyszerelő ipar páratlanul fölvirágzott konjunktúrája. A vil­lanyszerelési munkák túlnyomó nagy ré­szét ezután már nem a losonci iparosok vég­zik el, hanem a villanyvllágitási társaság. A társaság azonban remélhetőleg a losonci sze- | relőmunkásokat fogja alkalmazni az elvállalt I szerelési munkálatok elvégzésénél. „Élünk, dolgozunk, mi erdélyi magyarok” Ugrón István, az Erdélyi Magyar Párt elnöke nyilatkozik a P. M. H. munkatársának Budapest, augusztus 19. (Saját tudósítónktól.) Tegnap este ^ll órakor tiszteletreméltó „vendég" érkezett Kolozsvárról Budapestre: Ugrón István v. b. t t„ az Erdélyi Magyar Párt elnöke. Az egész napi utazástól fáradtan száll ki a ko­lozsvári gyorsból a 60 év körüli, gondterhelt arcú, előkelő székely ur, de nyomban föl- élénkül, amikor lapunk munkatársa üdvözli és megkéri, beszéljen valamit szép Erdély- országról, árva. magyarokról... — Nekem, aki mint az Erdélyi Magyar Párt elnöke, igen exponált helyzetben va­gyok — mondja szabadkozó mozdulattal Ug­rón István —, nagyon óvatosnak keli lennem nyilatkoza­taimban, amelyek akaratlanul is félreértésekre adhat­nak alkalmat. Különben sem mint politikus vagyok utón, hanem mint az erdélyi refor­mátus egyház gondnoka utazom Stockholm­ba, a Keresztény Egyházak Világszövetségé­nek kongresszusára. Pesten csak egy éjsza­kát töltök, senkivel sem fogok politikáról tárgyalni és holnap reggel már folytatom utamat Berlinen keresztül Stockholm felé ahol szerdán kezdődik a kongresszus, mely­re az összes keresztény egyházak a világ minden országából küldöttek megbízottakat a katolikus egyház kivételével. Magyaror­szág részéről Raffay Sándor, Ravasz László püspökök és Boér Elek főgondnok vesznek részt a tíznapos kongresszuson, amely dog­matikus kérdések kizárásával, főleg szociális kérdésekről fog tárgyalni és megkísérli egy­máshoz közelebb hozni a keresztény egy­házakat. — Stockholmi utamnak semmi politikai célja nincs, — (Nagy tűz Érsekújváron.) Érsekujvári tudósítónk írja: Az elmúlt éjjel tüzilárrna ri­asztotta fel a belváros lakosságát. A Dob* roviezky-vendéglő raktárának padlásán is­meretlen okból meggyulladt az ott felhalmo­zott gabona, amely hamarosan lángbaboritot5 ta az egész faalkotmányt. A tűzoltóság éppen altiszti bálját tartotta/ amidőn a tűz hire meg­érkezett s az egész tűzoltóság nyomban a veszedelem színhelyére sietett. A. tüzet né­hány órai munka után lokalizálták. A kár mintegy 60.000 korona' amely biztosítás ré­vén megtérül. — (Beniczky Ödön Szabadlábrahelye* zési kérelme a táblánál.) Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti telefonon: Beniczky Ödön védőjének védence szabadlábra helyezése iránt benyújtott kérelmével pénteken foglal­kozik a budapesti Ítélőtábla és végérvénye­sen dönt ebben a hosszuranyulí ügyben.--- (Álhir Kerstens Teodor öngyilkossá­gáról.) Budapestről jelentik: Tegnap este a Teréz-körut 6. számú ház előtt mentők állot­tak meg és azonnal hire terjedt, hogy Kers­tens Teodor, a hollandi gyáros Leirer Amá­csak az erdélyi reformátusok szempontjából van jelentősége. Utazásommal kapcsolatban tehát nem beszélhetek politikáról, de Erdély­ben amúgy sincsen semmi ujság __Arról már biztosan hallottak, hogy a kézdi vásárhelyi és dési szenátorválasztások miatti petíciónkat visszautasították. Most a gazdasági kamarai választásokra készülünk, amelyek ősszel lesznek. A különböző erdélyi politikai pár­tokkal sikerült olyan megállapodásokat léte­sítenünk, amelyek előreláthatóan egyrészt a Magyar Párt jelöléseit, másrészt a magyar­ság érdekeinek védelmét biztosítják a gaz­dasági kamarai választásokon. így, lépésről lépésre haladva, dolgozunk jogain­kért, az osztályok, felekezetek, nemzetisé­gek közötti békéért, megértésért, egyenlő­ségért. — Az Erdélyi Magyar Párt nem elég erős ahhoz, hogy egymagában eredményes akciókat fejthessen ki, ezért megegyezésre lépünk és együttműködünk bizonyos kérdé­sekben más pártokkal. Legközelebb az Ava- rescu-párt programja áll hozzánk, ennek megvalósulásától várhatjuk a legtöbbet, az­után a Nemzeti Párt, Goga Octávián pártja. — Élünk, dolgozunk mi, erdélyi ma­gyarok! — A nyelvrendelet? — kérdezzük. — Kényes, nehéz kérdés — hárítja el a feleletet —, ne beszéljünk róla. Közben kiértünk a keleti pályaudvar üvegcsarnokából, az érkező, induló vonatok lármájából és itt, a szabadban már kemé­nyebben csendül Ugrón István hangja, ame­lyet szárnyára kap az esti szél és elvisz a lepihenő város felé: „Dolgozunk jogainkért, a békéért... élünk, dolgozunk mi, erdélyi magyarok ...“ Ha lakásában fölakasztotta magát. Természe­tesen nagy tömeg verődött össze az utcán s amikor a mentők negyedóra múlva távoztak a házból, kitűnt, hogy nem Kerstens lett ön­gyilkos, hanem egy a házban lakó 26 éves tisztviselőnő mérgezte meg magát. — (A denaturált szesz árulása Sz!o- venszkón és Ruszinszbóbam) Hivatalosan közliik: Az 1924 október 10-iiki 258. sz. tör­vény értelmében a vegyeskereskedők, élel­miszer5 és ftiszierkereskedők Szlovenszikón és Ruszinszkóban az iparhatóság engedélye nélkül árusíthatnak denaturált szeszt. Ezt a törvényt számos kereskedő olyképpen értel­mezte, hogy a viszontelárusitást teljesen sza­baddá tették. Ez azonban téves fölfogás, mert a pálinkaadótörvény szerint denatur. szesz viszonteladásához a pénzügyigazgatóság en­gedélye szükséges Ezt a rendelkezést az uj ipartörvény sem változtatta meg. Figyelmez5 tetnek tehát az érdekelt kereskedők, hogy a denaturált szesz viszonteladásához szüksé­ges pénzügyigazgatósági engedélyt feltétle­nül szerezzék be, mert e nélkül denaturált szeszt eladásra nienn kaphatnak. ^ MlW^IDö «> Felhős, csapadékra hajló, hűvösebb. — (Arany oSmarótl kerosztényszoeialis- ta párt állásfoglalása.) Az aranyosmaróti ke­resztényszocialista párt a napokban tartott pártvezetőségi ülésén azt az egyhangú ha­tározatot hozta, hogy ragaszkodik az Orszá­gos Keresztényszociailista Párt változatlan ienartáiS ához. — (Jogerőre emelkedett az érsekujvári főgimnázium államosítása.) Érsekujvári tudó­sítónk írja: Az érsekujvári fpg.mnázkun ál­lamosítása, amely annak idején oly sok bo5 nyodalmat okozott- ‘az érsekujvári járási ta: nács jóváhagyó határozata folytán jogerőre emelkedett- Az iskolaügyi hatóság az in­tézetet szeptember leén veszi át. A főgim­názium tanári karában meglehetős idegesség uralkodik, mert még mindig nem tisztázódott, hogy kit vesz át az állam és kit nem. Ketteu ugyanis a régi tanárak közül, Einta Eerenc a magyar rezsimben volt igazgató és Czárán Dániel tornatanár még a mai napig nem tud­ták megszerezni állampolgáirságukat. Mind­azonáltal megvan a remény arra, hogy az i$° kolaügyi hatóság a régi tanári kar valameny- nyi tagját át fogja venni és szerződéses vi­szonyban azokat alkalmazni fogja, akiknek iratai esetleg nincsenek rendben. — (Sakkversenyek.) A pozsonyi sakk- tornán Réti legyőzte Waltert. Haida Zabod- rockyt, Engel Horákot. A Hasok—Pokorny és Schulz—Fazekas-játszmák remisszcl vég­ződtek. Telier szabadnapos volt. A verseny állása: Réti, Engel 2, Pokorny, Halek 1.5, Telier, Haida 1. Schulz, Fazekas 0.5, Zabod- rocky, Walter, Mórák 0. — A debreceni nem­zetközi verseny 7. fordulóján Mattison győz Steiner, Zeitz Vajda, Griinfeld Havasi, Tar- takower Przepiorka ellen. A verseny állása: .lohner 5, Nagy dr., Griinfeld 4.5 (1), Tarta- kower, Kmoch 4.5. Vukovics, Zeitz 3.5 (l), Prokes 3 (0, Mattison, Havasi 3, Vajda 2.5, Steiner 2, Asztalos, Przepiorka 1,5 (1). — (Madách- és Mikszáth-ünnep a ma­gyar Nógrádban.) Balassagyarmatról jelen­tik: Nógrádvármegye közönsége szeptember 6-án díszközgyűlés keretében fogja leleplezni azt a két márványtáblát, amely a megye­háza' homlokzatán a megye két nagy szülöt­tének: Madách Imre ás Mikszáth Kálmán emlékét örökíti meg. Az ünnepségen megje­lenik Horthy Miklós kormányzó, valamint az összes tudományos és társadalmi egyesüle­tek kiküldöttei. Ugyanezen a napon nyilik meg a nógrádmegyei gazdasági és kulturki- állitás és e napon lesznek a hires nógrádi ló­versenyek is. — (Csány község föllázadí a földosztás ellen.) Kassáról jelentik: Csányban és a kör­nyékbeli falvakban most közeledik befejezés­hez a földosztó hivatal munkája. A községek népe a földhivatal megbizottainak igazságta­lan eljárása miatt már napok óta elégedetlen. Az elégedetlenség tegnap este kirobbant és a földmunkásokból álló tömeg kaszát, kapái ragadva, a földosztó hivatal elé vonult, ahol hangosan tüntettek a biztos ellen, aki a nép dühe elől elmeneküli. A csendőrség, hogy a vérontás kikerülhető legyen, visszavonult és sürgősen katonaságot kért segítségül, amely Kassáról el is indult Csányba. — (József főhercegnek unokája szüle­teti.) Budapestről jelentik: József Ferenc fő­herceg ifjú neje, Anna szász főhercegnő teg­nap este a rózsadombi palotában egészséges leánygyermeknek adott életet. A szülésnél Tóth István dr. és Berecz János dr. egyetemi tanárok asszisztáltak, akiknek kijelentése szerint úgy a főhercegnő, mint a pompásan fejlett újszülött állapota kifogástalan. — (Baba nemzeti demokrata képviselő­jelölt.) Zlinből jeleneik: Novák kereskedelem5 ügyi miniszter emlékezetes látogatása Babá­nál azzal végződött, hogy Babát a nemzeti demokrata párt az ungárisch-hradischi ke­rületben jelölteti. Baba a prevrat után szó5 cialistának adta ki magát és szocializálni akarta saját vállalatait. Azóta megváltoztak a viszonyok és Babából a legsovénebb nem­zeti demokrata lett. — (Nagyarányú betörés Szomolnokhu- tán.) Gölnicbányai tudósítónk jelenti: Tegnap éjjel Szomolnokhután ismeretlen tettesek fel­törték az állami erdőhivatal irodájában lévő pénztár szekrényt és 30 000 korona készpénzt elraboltak. A nyomozás megindult. — (Leszállítják a magyar postatarifát.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A kereskedelemügyi minisztériumban tárgya5 lások folynak a magyarországi posta- és táv- vrdahletékek leszállítása ügyében. A stockhol­mi nemzetközi postakongresszuson ugyanis a magyar aranykorona értékét 17000-ben ál­lapították meg s ennél fogva a belföldi posta­árakat le kell szállítani. %

Next

/
Oldalképek
Tartalom