Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-20 / 186. (929.) szám

IV. ÉVI. 186, (929) szám » CsOT^i!^ 1^^^^ M 'fxtovensz&ói és (Ruszinsz&éi 'tfz&v&i&ezeti ÍMemzéM $áwi®ÉI p©liiifomí na&iftsma /3dlimiimis%tw*Mtiw tföszevteesztö: ®%wrúm?ji £úszíó 9«lel®s szerkesztő: Gál István & Gáncson és dicséreten áia! (d.) Prága, augusztus 19. Mostanában két megtiszteltetés érte a Prágai Magyar Hírlapot. A kormány félhiva­talosa, a Ceskoslovenská Republika közeli összefüggésbe hozott bennünket az „irreden­tizmussal" s még ugyanabban a huszonnégy órában dicséretes kalkulust kaptunk a pozso­nyi magyar kormá-nykiptó-l, amely viszont szerfölött meg van elégedve komoly politikai viselkedésünkkel. Amennyire nem izgathat bennünket a cseh félhivatalosnak már szinte stereotipizált gyanusitgatása, éppen annyira hidegen hagy a pozsonyi dicséret is. Az utóbbiban ugyan még nem igen volt részünk s a jelen alka­lommal is nyitva maradt a kérdés, vájjon nem-e hasonló kompromittáló célzattal Íród­tak a dicsérő sorok, mint a vádolok. De bár- mint is álljon a dolog, okot egyikre sem adtunk. Mert a Prágai Magyar Hírlap élete első percétől nem tesz egyebet, mint hogy becsü­letes következetességgel teljesiti a kötelessé­gét, amelyet nemzeti hivatása ró rá, de in- tranzigens magyarságában sem feledte még el sohasem az állammal szemben tartozó kö­telességét. A magyarság pockai érettsége és hagyományos’ alkotmánytfsztelc te hozza ezt Így magával, az 'ezer esztendő viharaiban megpróbált államfentartó elhivatás, mert iga­zán nem az államraison tette a maga mos­toha kisebbségi politikájával, hogy mig a magyarság csak fogyatékosán, vagy egyálta­lán nem kapta meg a békeszerződésekben és a köztársaság alaptörvényeiben biztosított jogait, addig maradéktalanul teljesítette a kötelességeit az adóhivatalok pénztárablakai­nál és a kaszárnyákban. A Prágai Magyar Hírlap csak ehhez az ellenségei megbecsülésére is érdemes nem­zethez igyekezett méltó lenni a maga nem könnyű munkájával, amikor tántoríthatatlan és gerincében sohasem hajló magyar politi­káját — sokszoi heroikusán — össze tudta egyeztetni az állampolgári kötelességteliesi- tés teljességével. Aminthogy a magyarság is a minimumért a maximumot adta. De nehéz az egyenes ut ott, ahol merő. görbe szándékkal van kikövezve a- politika tornáca. És ahol a rossz lelkiös-meret lesel­kedő, sötét pillantása éri az egyenességhez szokott lelkek nyílt haladását. Ahol a tiszta látást egy, öngonoszságában patologikussá ferdiilt politika prejudiciuma homályositja el és a dolgok fonákját vetíti a szem tükrébe. És ahol a fülek süketek maradnak a nyílt cselekvésekkel összhangzó programvallások harsonázó erejével szemben, mert csak az alávaló spiclik suttogásához szokvák. Ezért volt, hogy a magyarság nemzeti öntudata a negációval volt egyazon, élniaka- rása nyilváhvaló átlameilén-es és íölforgató törekvés.' jogai igazságos követelése pedig irredentizmus, hungarizmus, vagy ahogyan akarjátok. A kompromittáló célzat nyilvánvaló volt az első perctől fogva és a célzatos ferdítések sokáig nem is tévesztették hatásukat ott, ahová adresszáltattak: a Középeurópa sorsát intéző fórumok előtt. De lassankint föltisztul­tak a fojtó ködök, amelyek hosszú időn át ránehezedtek a nemzetek sorsát eldöntő té­nyezők ítélőképességére. Az olcsó argumen­tumok egész nevetségességükben visszahal­lottak a misztifikáló,rokra és ha maradt még kompromittáló erejük, többé már nem a ma­gyarságot kompromittálják, hanem azokat, akik ilyen balkáni módszerekkel akarják alá­támasztani a koalíció elnyomásra alapított kisebbségi politikáját. Középeurópa ma már tisztán látja a csehszlovákiai magyar kisebbség kérdését és helyzetét és jól tudja, hogy nem mi vagyunk azok, akik a negáció politikáját űzzük a köz­társaságban. hanem a koalíció negálja — a mi jogainkat és törvények erejére alapított ■ it koalíció listavezetői a Helefszlowenszlíól és mszinsziídl választásokon • \ /• A szociáldemokraták Markovics Ivánnal és Dérerrel, a nemzeti szocialisták Slávik mérnökkel és Smrz-zel, az agrárok pedig Hodzsával indulnak harcba Kassa, augusztus 19. | Szlovenszkón és Ruszinszkóban már valamennyi koalíciós párt felkészült a vá­lasztásokra. A szociáldemokrata párt körében a mun­kásság az intelligens elemek jelöltetése ellen foglalt állást. A párt húsz jelöltnél többet kandidál Szlovenszkón, jóllehet az utolsó községi és megyei választások eredményei szerint legfeljebb két-három mandátumra számíthat. ■ A szociáldemokraták kassai szervezete e napokban ülést tartott s elhatározta, hogy Kassán első helyen Markovics közoktatás­ügyi minisztert jelölik. Zólyomi)reznón Dérer Iván lesz a lista­vezető, az első hely eredeti jelöltjét. Oktá- bec titkárt Eperjesen fogják jelöltetni. Ha pedig ott nem választanák meg, úgy bizto­sítva van számára az eperjesi munkásbizto- sitó pénztár igazgatói állása. Ullrich képvi­selő, áld már bennül a kassai munkás-bizto­si tó igazgatói stádiumában. már nem jelölteti magát az uj választásokon. I A cseh nemzeti szocialisták részéről Kassán Slávik mérnök, a kassai állami vas­úti igazgatóság igazgatóhelyettese lesz a listavezető, mig Eperjesen Smrz vasúti hi­vatalnokot, Kassa város polgármesterhe­lyettesét jelölik a nemzeti szocialisták. A republikánus párt listavezetője Eper­jesen Hodzsa Milán lesz. A nemzeti demokrata párt és a cseh néppárt Ruszinszkóban egyesült listát állít a választásokon s agitációjukat hir szerint a Zsivnobank fedezi. Az agráriusok már nem akarják Kaminszkyt, hanem újból Szcerecky gazdát jelölik, akit az első választásnál is első helyen választottak meg, azonban kény­telen volt helyét Kammszkynak átengedni, amint a rossz nyelvek mondják, 40.000 ko­rona lelópés ellenében. Értesüléseink szerint még Reisz dr. pozsonyi ügyvédet is jelölni akarják az agráriusok Ungváron, hogy ezzel a zsidószavazatokat megnyerjék. Ezt a vá­lasztási kompromisszumot Frankenberger miniszteri tanácsos hozta létre. A kommu­nisták Kassán újból Tapsikot jelölik és Ru- szinszköban Gáti dr.-t és Mondokoi. A szodáldemokrafik nem tágítanak ai októberi választásoktól Egy pártvezér nyilatkozata — A parlamenti élet meghosszabbítása fölösleges időpazar­lás lenne — Svehla a novemberi választás mellett Prága, augusztus 19. A cseh szociáldemokrata párt egyik be­folyásos vezére nyilatkozott parlamenti tu­dósítónk előtt a politikai helyzetről s a. többi között ezeket mondotta: — A szociáldemokrata párt továbbra is kitart eredeti követelése mellett, vagyis az októberi választások kiírását követeli. Egyes koalíciós pártok azt állítják, hogy a koalíció keretén belül diktátumnak nincsen helye és szemére vetik a szociáldemokrata, pártnak, hogy lehetetlenné teszi a parlamenti mun­kát. Azt felelhetjük a vádra, hogy elegendő idő volt erre márciustól júniusig de amint láttuk, ez idő alatt a pártok újabb és újabb nehézségeket gördítettek a parlamenti mun­ka elé. Éppen azok a pártok, amelyek most ezt szemünkre vetik, akadályozták meg tak­tikájukkal a parlament rendes munkáját. Az agráriusok szabotálták a kereskedel­mi szerződést, a nemzeti demokraták ob­struáltak az építkezési törvénynél s végül a cseh nemzeti szocialisták robbantot ák fel a koalíció egységes munkáját utolsó parlamenti fellépésükkel. — A szociáldemokrata párt — mondotta informátorunk — talán vissza is lépne köve­telésétől, ha biztosítékot kapna arra, hogy a mostani krizis után a koalíció továbbra is eredményes munkát fog végezni. Ez azon­ban teljesen ki van zárva. H szén, ha a mi követelésünk nem is volna, ott van a nemzeti szocialisták sür­gős interpellációja a nuncius ügyben, amelyben azt követelik, hogy Svehla nyi­latkozzék a plénum előtt és azonkívül el­intézetlen még a német szociáldemokrata párt interpellációja s ugyanebben az ügy­ben, melynek sürgőssége ellen még akkor sem szavazhatnak a nemzeti szocialisták, hogyha az eredeti kormánynyilatkozattal is megelégednének. Lehetetlen a közös munka már azért is, mert a nemzeti demokraták az építési tör­vény ellenértékéül a községi birtokokról szóló törvény módosítását követelik a szo­ciáldemokratáktól. Ehhez azonban a szociál­demokrata párt semmi körülmények között sem járulhat hozzá. De még ha a jelen pilla­natban el is simulnának a nézeteltérések, ak­bold-ogulásunkat. Elvégre meg tudjuk érteni, hogy a ki­sebbségek problémájával szemben megszo­kott, kényelmes keréknyomokat nehezen tudja elhagyni a minden vonalon kátyúba ke­rült, koalíciós politika, de egy előkelő félhi­vatalos orgánumtól mégis elvárhatnék, hogy több alaposság és szeriozitás követelését ál­lítsa önmagával szemben, amikor Ítéletet mond a köztársaságnak egyik, az államfön- tartás kötelességeinek teljesítésében elöljáró nemzetéről. Hogy ne licitálja túl a legfőbb cenzúrát bizonyára rigorózusan gyakorló ál­lamügyészséget, amely a Prágai Magyar Hírlap hasábjain hónapokon át nem talált és nem találhatott több kivetni valót, mint a ti- zennégykarátos, államim, cseh orgánumok bármelyikében. Az A Reggel kétes dicséretére pedig nem felelhetünk egyebet, mint hogy a P. M. H nem ma és nem teghap helyezkedett a csehszlovák köztársaság alapjára, de azon állott kezdettől fogva, természetesen azon­ban anélkül, hogy nemzeti programjából egy jottányit is föladott volna, akár oktalan szer- vilizmusból, akár egy tál lencse reményében. Az A Reggelnek meg kell értenie, hogy a mi gyökereink nem a Medveczky Lajos Miner­vájába, hanem a magyar nemzet humuszába ereződnek. És ez szörnyen nagy különbség, mert a mi reálpolitikánk nem „Hodzsa apánk", vagy más nemzeti nagyságok vá­lasztási alapjától föltételezett, hanem egy jobb jövő becsületes munkálása — szükség- szertileg az „államalkotók" tévelygő böl­csességével szemben is, bizonyosra véve a jövő igazolását. A Prágai Magyar Hírlap minden gáncson és dicséreten át kitart nemzeti missziója mel­lett és semmiképpen sem hagyja magát meg­félemlíteni és eltántorítani az igazság és be­csület útjáról, még ha nem is a reálpolitika nem várt elismerését, hanem a börtön kaza­matáit készítenék is számára kor is a legkisebb és talán legértéktelenebb törvényjavaslatnál újból válságba juthat a koalíció. Ilyen körülmények között a parla­ment életét meghosszabbítani teljesen fölös­leges időpazarlás volna. De különben is tud­juk nagyon jól, hogy Svehla miniszterelnök Is elismeri a korai választások kiírásának szükségességét s csupán a választási termmusüan nem ért velünk egyet. Mi októberben kívánjuk a vá­lasztásokat, az agráriusok ellenben csak novemberben, amikor a mezei munkálatokat már befejezték. A szociáldemokrata párt a legnagyobb eréllyel juttatja érvényre hatá­rozatát és ragaszkodik a választások korai kiírásához. H ftisantanf Közös konferenciái® ® goroncsíiiigsiSieit Varsó, augusztus 19. A lapok jelentései szerint szeptember elsején Anglia, Francia- ország, Belgium, Csehszlovákia és Lengyel- ország külügyminiszterei találkozóra jönnek össze, hogy a biztonsági szerződést közösen megbeszéljék. A hirt antantkörökben még nem erősítették meg, de valószínűnek lát­szik, hogy tényleg sor kerül a kisantant és a nagyantant előzetes megállapodásaira a biztonsági paktum tekintetében. Ili francia leSKefés Alepjtóbanv Páris, augusztus 19. Angol lapok arról számolnak be, hogy Aleppo közelében a benszülöttek ismét föllázadtak a francia ha­tóságok ellen. A lázadás állítólag nagyarányú s a franciáknak tetemes erőfeszítésükbe fog kerülni, mig leverhetik. A Szíriából Parisba érkezett jelentések azonban egyáltalában nem emlékeznek meg erről az állítólagos fölkelésről,- úgyhogy az angol lapok jelen­tései fölöttébb bizonytalanoknak látszanak. Késik a francia biztonsági váiaszfegyzöh Olaszország közbelépése. Berlin, augusztus 19. Briand és Cham­berlain tanácskozása után ugylátszott, hogy a francia biztonsági válaszjegyzéket rövide­sen átadják Berlinben. Az átadásnak e hét elején kellett volna megtörténnie, ami azon­ban elmaradt s most a Vorwárts tudni véli, hogy Olaszország közbelépése miatt maradt el Anglia és Belgium elfogadták a francia választ, Róma azonban tiltakozását jelen­tette be, mert az uj párisi terv nem bizto­sítja kellőképpen az olasz határokat. E köz­belépés következtében valószínű, hogy a jegyzéket csak pénteken vagy szombaton nyújtják át. Nagyobb változásokat semmi- esetre sem eszközölnek rajta, csak az olasz kívánságoknak megfelelően, kiemelik a brenneri határok garantálásának szükséges­ség 'fis. Ameiiftában levegöberepiilf egy ftiránűnlöbajö' 23—30 halott, sok sebesült. Newport, augusztus 19. Tegnap este egy kiránduló gőzösön fölrobbant a gőzkazán, aminek következtében a Port Tucketbe haladó hajó elsüllyedt. Az első jelentés 15 halottról és 75 sebesültről számol be, de a halottak száma ma reggelig már 23-ra emel­kedett. Az orvosok véleménye szerint a súlyosan megsérültek közül még tiznek ha­lála várható. Az áldozatok legnagyobb része a munkásosztályból került ki. A nyomozás megállapította, hogy a szerencsétlenség a fűtők vigyázatlansága következtében tör­tént. Azonnal a robbanás után torpédóíildöző hajók érkeztek a helyszínére, amelyek a c~’ -esőiteket a tengerészkórházba szállí­tó ttáb

Next

/
Oldalképek
Tartalom