Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-15 / 183. (926.) szám

Szombat, augusztus 15. fSílöcíörésg rendezett egy ftisttoru csefédledny Huszonötezer koronát dugott a Sarakásba Pozsony, augusztus 14. (Saját tudósitá* sunk.) Soioznica községben különös eset tör­tént. Dinusa András vasúti alkalmazott fiatal, tizennégy éves cselédje, mikor a gazda és fe­lesége a faluban voltak, lélekszakadva rohant utánuk és sírva újságolta, hogy távollétükben a lakásban betörök jártak, még hozzá fejszék­kel fölfegyverkezve és mindent elraboltak, ami a lakásban található volt. Dinusáék ro­hantak haza és láttáik, hogy a lakást teljesen felforgatták, mikor utána néztek, észrevet­ték, hogy a szekrényből hiányzik az össze­spórolt huszonötezer korona. Az ablakok úgy a konyhán, mint a szobán be voltak törve. Azonnal csendőröket hívtak, akik a síró kis cselédet vallatóra fogták, aki eleinte ugyan tagadott, majd a keresztkérdések súlya alatt bevallotta, hogy a betörést ö követte el s a pénzt a ház melletti farakásban rejtette el, Tudta, hogy az asszony a pénzt a szekrény­ben tartja s a szekrénykulcsot a sótartóba teszi. Ott meg is találta s kivette a huszonöt­ezer koronát, majd, hogy betörés látszatát kellőse, betörte az abakoikat, a földre dobta a sótartőt majd asszonya után szaladt. A rafi­nált kis cselédet letartóztatták s bár ügye az összeg nagysága miatt hármas tanács elé fog kerülni, minden valószínűség szerint csak ja­vítóba küldik, mert fiatalkorú. Kihallgatása­kor nem tudta megmondani, hogy miért kö* vette el a furfangos betörést és mi vitte rá a lopásra. Kassa archiváriusánál Beszélgetés Kemény Lajossal, a nyugalomba vo­nult városi fölevéltárossaf — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása — Kassa, augusztus 14. Négy évtizedes, nagyértékü munkásság után most vonult nyugalomba Kassa város tudós íő- ievéltárosa, Kemény Lajos, akihez azzal a kérés­sel fordultunk, hogy beszéljen valamit életéből, működéséről s arról a rengeteg művelődéstörté­neti, művészeti és történeti anyagról, ami hosz- szas működése alatt a kincseiről nevezetes kas­sai levéltárban a keze alatt megfordult. A tiszte­letreméltó, ősz archeológus, aki egyike a legkép­zettebb magyar okmányolvasóknak s tudás dol­gában szinte a legelsők között áll, fölcsillanó sze­mekkel válaszol: — A kassai levéltár szürke aktacsomói szá­zadok életét őrizték meg, melyekről végtelen so­kat lehetne beszélni. A magyar történelem nagy eseményeiről és nagy alakjairól legalább egy-egy jelentős adatot őriznek a porlepte levéltári pol­cok. Legutóbb is Zrínyi Miklósnak egy latinra fordított, ezideig ismeretlen levelét találtam meg az indexek között. A levéltárat a mostani rend­szer szerint 1760-ban Schwarzenbach Ferenc fő­bíró állította össze,' akinek egykorú arcképe ott díszük ma is a főutcái tanácsteremben. A levéltár két részből áll: az úgynevezett .titkos levéltárból és a nyilvános levéltárból. A kétkulcsos titkos ievélitárban vannak a város birtokára és a polgá­rok magánjogi ügyeire vonatkozó iratok, csalá- donkint összeállítva. Igen sok érdekes végrende­letet és művelődéstörténeti adatokat tartalmaz a titkos levéltár, melyeknek értéke úgyszólván fel­becsülhet eülen. A titkos levéltárban van 4000 akta, a nyilvános levéltárban 1737-ig 20.000 da­rab és van ebből az időből még 10.000 darab laj- stromozatlan akta. Az akták latin, német és ma­gyar nyelvűek, szlovák nyelvű aktát 40 éves mű­ködésem alatt csak az 1737 utáni időikből talál­tam, de azt is keveset. Kassa lakossága és az ad­minisztráció a város alapításától egész Mátyás király uralkodásáig úgyszólván kizárólag német volt. Mátyás alatt kezdett magyarosodul a város. A 18. század közepéig való 34.000 aktából minden darab akta megfordult a kezemen és ezekből minden, a város fejlődésére és életére vonatkozó lényeges adatot kijegyeztem. Elkészítettem ezen­felül 1500-ig bezárólag az okiratok regestráit (rövid leírás), melyek dióhéjban a város történe­tét adják a 13. század közepétől fogva. Ezt kiad­hatná a város. A munka kézirata itt van a fió­komban. Beszéljen valamit magáról, kértük a szerény tudóst, aki a történeti adatok felsorolása alatt teljesen megfeledkezni látszott magáról. Kemény Lajos jóízű mosollyal folyatta: — Kassa város híres levéltárában sokat küz- ködtem, nem adtak elég embert a horribilis mun­kához. Bevallom, nem voltam pontos hivatalnok, de azért miattam a közigazgatás nem akadt meg. Münstcr Tivadar maga mondta, mikor egy alka­lommal besúgtak nála: „Keményt ne bántsátok, elvégzi ő a munkát és- a város is gazdagabb lesz egy sereg kortörténeti adattal!" Megvallom, so­kat mulattunk fiatal koromban, szerettem a ci­gányzenét, a kassai Táborban talán nem egy kis ház épült föl azokból a pénzekből, amiket fiatal éveimben a kassai Írókkal és színészekkel együtt elmulattam. Tessék megírni rólam, már úgyis utána vagyok mindennek — mondja rezignáltál! — lehet rólam írni jót-rosszat. Azok voltak a szép idők, mikor 1894-ben kiadtuk a Kassa és Vi­déke cimü lapot Fáy Gyula és Csiszár Kálmán Budapest, augusztus 14. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A ma reggel ismét meghozta Buda­pestnek a már, ugy látszik, elnfaradhatlan családi drámát. Molnár Mihály 42 éves ko­vácsmester évek óta vadházasságban élt özv. Heirnann Mihályné piaci elárusitónővel. Az utóbbi időben Aréna-uti lakásukból az ál­landó civódás hangjai hallatszottak ki. Teg­nap délután Molnár Mihály és Heimanné kö­zött újra nagy jelenetre került a sor és a szomszédok hallották, amidőn a kovácsmes­ter kirohant az udvarra és magából kikelve kiabálta: — Megöllek, nyomorult, ha nem hagysz nyugodtan! Azután elcsöndesedett minden. A szom­szédok nem avatkoztak be a dologba,- mert már megszokták a kovácsmesterék perpat­varát. Pozsony, augusztus 14. Felbár és Süly község határában terül el Bethlen Aladár nagybirtoka, amelyet le­foglalt a fökihiívatal s most kerül parcellá­zásra. A vidéken nincs semmiféle gyár, a nép földmunkából él és az uradalom sok gazdasági cselédnek, zsellérnek és arató- munkásnak ad kenyeret. A falu csekélyszá- mu Csánki-lovagjaiból a múlt héten néhány fentjárt Pozsonyban, hogy a parcellázás fe­lől érdeklőjenek. A Csánki-vezetők termé­szetesen nem engedték őket a földhivatalhoz — tudták, hogy miért cselekszenek igy —, hanem az egyik fővezér, Horváth Dani nagyhangú Ígéretekkel igyekezett megnyug­tatni a küldöttséget: — Menjetek csak nyugodtan haza és mondjátok meg, hogy lesz föld mindnyája­toknak! A falu népe azonban nem hitt Csánkiék szavainak és az egyik keresztény szocialista tag augusztus 5-én személyesen elment a po­zsonyi földhivatalba, ahol nyíltan megmondták neki, hogy a parcel­lázásra kerülő nagybirtokból a siilyiek egyáltalában nem kapnak földet, mert az egész birtokot telepítésre szánták. A telepítésre eddig 34 házhelyet és egy iskolát mértek ki. A földhivatal csupán azt a sovány vigasztalást hagyta meg a sülyiek- nek, hogy csak abban az esetben kaphatná­nak a birtokból földet, ha a telepeseik felét áFennék Királyrétre, ami szintén lefoglalt birtok. A kormány jóvoltából kijátszott sülyiek most 95 család aláírásával ellátott kér­vényben fordulnak a miniszterhez, hogy a telepesek időrészének Királyrétre való he­lyezésével juttasson földet a sülyieknek is. Amennyiben pedig ez lehetetlen, ugy ne nirsszerkesztökkel. Elegáns, u-jság volt a mi la­punk. Hol este, hol reggel jelent meg, amint a szerkesztőknek pénze volt . . , Ellenzéki lapot irtunk, a -közönség annyira támogatott, hogy a kormánypárti kassai Magyar Sz-emlé-ből a kor­mány miattunk csinált napilapot s igy jutott Kas­sa az első magyar napilaphoz. Sajnos Fáy Gyula nagy lump volt, mindent elvert és a Kassa és Vidéke megbukott ... asszony együtt indultak a Lehel-téri piacra, aho-l az asszonynak elárusitóhelye volt. Va­lószínű, hogy már odahaza kezdték az újabb veszekedést, amit az; utcán is folytattak. A Füzér-utca előtt, közvetlen a z-sidótemplom mellett, Molnár hirtelen zsebébe kapott, előrántotta hatiövetii revolverét, két lövést tett az asszonyra, akit mindkétszer halán­tékon talált, azután maga ellen fordította a fegyvert és főbe lőtte magát. Mindkét áldozat sebéből patakként öm­lött a vér. a járókelők a mentőkért telefonál­tak, akik csakhamar megérkeztek és a sebe­sülteket beszállították a Rókusba. A kórház­ban Heimanné azonnal kiszenvedett. Molnár életbenmaradásához sincs remény. Molnár zsebében egy tegnapról keltezett levelet találtak, amelyben a rendőrségnek bejelenti végzetes tettét. Megírja, hogy az asszony annyira elkese­rítette életét, Siogy nem tehet mást, mint hogy végez vele is és magával is. parcellázzák a birtokot, amely sok szegény munkásnak nyújt kereseti lehetőséget. Ha a miniszter a sülyieknek ezt a kérését nem teljesíti, az ottani műnk ás nép éhenfaalásra van it-élve. A kérvény szövege a következő: Miniszter Ur! Alulírott Süly és Fel-bár község lako­sai (Szlovenszkó z. XV.) azon tisztelettel­jes kéréssel járulunk Miniszter Ur elé, hogy a határunkban fekvő Bethlen Aladár- íéle birtok parcellázását telepítés céljaira megakadályozni szíveskedjék. Alulirt cselédek és munkások csalá­dunkkal együtt ezen a birtokon keressük kenyerünket. Ha a birtokot parcellázzák, ugy a mi kezünkből veszik ki a kenyeret. [Nekünk miás megélhetésünk nincs. Azt hisszük, hogy a demokratikus köztársaság­nak célja nem lehet az, hogy néhány száz lélek, kiknek ősei is ezen a földön dolgoz­tak és itt keresték kenyerüket tisztességes munkával, most földönfutó legyen és ke­nyér nélkül maradjon. Ez nem emberi cse­kkedet és semmiesetre nem vall demok­ráciára. Nekünk jogunk van ezen a földön élni és dolgozni. Kérjük Miniszter Urat, hisz Önnek ha­talma van erre, hogy minket és családun­kat a kétségbeeséstől -megmentsen. Mi a köztársaságnak tisztességes, hti és munkás polgárai akarunk lenn. Kérésünket ismételve, maradtunk kiváló tisztelettel 95 család aláírása. A földigénylő sülyiek és felbáriak érde­kében Jabloniczky János dr. ker-esztényszo- cialista képviselő közbenjár a földművelés­ügyi miniszternél. A vadházasság tragikus vége Egy budapesti kovácsmesíer megölte házastársát és öngyilkosságot követett el — Vég­zetes tettét levélben jelentette be Ma reggel fél 8 óra tájban Molnár és az Plili IP szappan I a feip mesépor lur a legjobb mosSszereh. Sif® höz$€g Kőtárában csah az liciten telepesed kapnak földet A Csánki-párt ígérete — Az „öszinte“ földhivatal — A sülyiek kérvénye a miniszterhez Grádó csebszSováfciai gyermekkolóniája Grádó, augusztus 14. A prágai Cassa per Bambino gyermek­nyaraltatási intézmény utolsó csoportja in­dult a minap útnak a gyermekek paradicso­ma, Olaszország gyöngye: Grádó felé. Az állomáson a szülők és vezetőség még min­den jóval és sokféle tanáccsal látják el a négy hétre távozó gyermekeket, egyik-má­sik szülő szemében talán könny is ragyog, . amely odaio-pózik a gyermekek szemléibe is, akiknek leikében azonban már benn él az el­következendő gyönyörűségek iránti vágy és kíváncsiság. A gyorsvonat elhagyja a prágai pálya­udvart és a sok látnivaló, amit az utazás nyújt, csakhamar elmossa az apróságokban a bucsuzás lehangoló érzését. Vonatunk szebbn-él-szebb vidékeken halad át, a gyer­mekek az újdonság erejével isszák be az Al­pok csodálatos szépségeit és Itália kéksége gyönyörrel tükröződik vissza a gyermek­szemekben. Egynapi kellemes utazás után el­érkeztünk az utolsó olasz állomásra: Bellve- d-erére. Itt egy motoros hajó várt reánk, amely Grádóba viszi az 50 tagú gyermekse­reget és kísérőit. Későre jár már az idő és az ezeréves grádói templom már a 11 órát iiti, mikor a kis motoros befut a kikötőbe. Útközben már pazar világítással tűnik elő Grádó s miközben a motoros zajtalanul sik­lik a szép nyári estében a csendes tengeren, már feltűnik az élénk parti élet és messziről vidám zene hangjai szűrődnek át a szél­csendes levegőn. A hajó partot ért, -kikötött és a vidám gyermeksereg már szerte szét is akarna szé- ledni, hogy bele vegyül jön a fénybe és a sür­gő-forgó tömegbe. Alig bírjuk összeszedni őket és elvinni a szállásukra. Hamar meg­történik az elszállásolás és mindenki elfog­lalja a maga kényelmes helyét és nyugvóra tér, hogy a hosszú utazás fáradalmait kipi­henje. Mintegy 1000 gyermek nyaral itt a kü­lönböző otthonok révén. Minden kolónia egy- egy igazi otthon, ahol a gyermekek a renden kiviil nincsenek semmiben sem gátolva. Ál­landó orvosi felügyelet alatt állnak a gyer­mekek, kik azonban egész nap a szabad le­vegőn játszadozhatnak tetszésük és kedvük szerint. A nap legnagyobb részét azonban mégis a tengerparton töltik. Ruházkodásuk a lehető legegyszerűbb: egy könnyű nadrág, trikó, szandál és egyéb semmi. Reggel nyolc órakor reggelihez hiv a csengő, amely egy csésze kávéból és va- jaskenyérbőd áll. Utána rögtön a strandra in­dul az egész gyermekhad, ahol játszadozva töltik el az egész délelőttöt. A tenger finom homokja borítja a játszó talajt, amelyből- a gyermekek pompásan ki-eiégithetik fantáziá­jukat és építhetik homokváraikat. Déifelé kerül sor a fürdésre és a gyermekek vígan lubickolnak a tenger vizében, mely sokszor 30 fok meleg. Ha megunták a fürdőzést, lab­dázhatnak, kagylókat és csigát szedhetnek. Majd 12 órakor ismét felkészül a sereg és mire hazaérnek, már kész ebéd fogadja őket. Természete-s-en a kicsinyeknek hatalmas az étvágyuk, ugy hogy néha bizony meg kell duplázni az adagokat. Négy óráig pihenő, azután uzsonna és újra fürdés egészen a va­csora idejéig. Vacsora utiáh a mólón tart a séta, ahol azután a gyermekek gyönyörköd­hetnek a Grádón fényesen kifejlődött esti életben. Megbámulhatják a kirakatokat, hall­gathatják a zenét és gyönyörködhetnek a természetben, amely este Olaszországban pompás látnivalókat nyújt. A négy hét alatt az intézet számos kirándulást rendez a szom­szédos városokba: Akvilejába, Görzbe és Velencébe is. Az időjárás rendszerint kedvező, ugy hogy a nyaraltatás napjai a legnagyobb örömben és boldogságban telnek el s az a gyermek, aki négy hetet tölt el Adria gyöngyében, teljes egészségben, lelki felfris­süléssel tér haza és indul neki az iskolai élet­nek. Kár, hogy magyar jelentkező csak ke­vés számban akad, pedig az otthon nemzeti­ségi különbség nélkül látja el és ápolja a gyermekeket. Reméljük, hogy a jövő évben a magyar szülők is elküldik gyermekeiket erre a tündérbe-lyr-e, amely semmivel sem ke­rül több áldozatba, mint egy internátus. B. S, jjTjZZT ....—-ÍZ,!——nw»iniiiiii«MiiMMMi|iiiimri nim i mim mii 111mininrwi—iimupihim Éh gyomorra fél pohár F m- AS-fi wS W ^ Elemes közérzést SCHIIDTHAUER-féle ILJ 'MMWMZM, és munkakedvet biztosit. I Am IONANDI nem léwe»«Pl<ssmgio össie

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom