Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)
1925-07-09 / 151. (894.) szám
CsgtSrttBc, fulltiB 9. & yftÁGATMAűzmffmmp Vigyázol. clScméhlre mázolva! Egy kis konferánsz a cseh iparospárt szlo- ''enszkói kirándulásaihoz Prága, július 8. A cseh iparospárt elsőnek kezdte meg a választási kampányt az egész köztársaságban. A párt az első nemzetgyűlési választásoknál Öt képviselővel került a parlamentbe. A koalícióba az első perctől kezdve szeretett volna belépni, de ez vezetője, Najman képviselő minden erőlködése dacára sem sikerült neki. Emiatt ellenzékbe ment át. A kormány a cseh iparospárt ellenzékieskedését örömmel vette s nem bánná, ha az egész ellenzéki tábor úgy viselkednék, mint az iparos- párt. A párt törvényhozói ugyanis élesen kritizálják a mai kormányrendszert. Elítélik az adópolitikáját, leleplezik a kereskedelmi minisztérium export-import osztályában uralkodó állapotokat, de egyetlen esetben sem szavazott a cseh Iparospárt a kormány javaslatai ellen, amelyekkel a kisiparost és kiskereskedőt a tönk szélére juttatta. Lent Szlovenszkóban minderről nem tudnak az iparosok és kereskedők s valahányszor Najman lent jár kíséretével agitá- ciós körúton, mindenütt meglehetős szimpátiával fogadják. Najman minden alkalommal az adópanaszokat sorolja elő s azt hangoztatja, hogyha az iparosok és kereskedők egy pártba tömörülnek, akkor a mai adórendszer ellen eredménnyel lehet a harcot fölvenni. A választások előtt most újból megkezdte agitációs körútját Najman képviselő. Első állomása Nyitra volt. Kötelességünknek tartjuk Szloveuszkő iparosait és kereskedőit figyelmeztetni, hogy Najmanék frázisainak be ne dőljenek. A cseh iparospárt éppen olyan sovén nemzeti politikát folytat, akárcsak a nemzeti demokratáid A különbség a kettő között csak ■ az, hogy a nemzeti demokraták ma aktív politikát űzhetnek, mis a cseh iparospárt ma még kénytelen negatív politikát folytatni. Ha azonban megerősödve kerül ki a uj választásokból, több mint valószínű, hogy belép a koalícióba. Hogy ez mit jelent, nem kell részletesen magyaráznunk.. A cseh iparospárt csak addig ígér begyet-völgyet, amíg a hit- sosfazékhoz nem jut. Mihelyst a koalíció édenébe kerül, elfelejti ígéreteit éppen úgy, mint az agráriusok és szociáldemokraták és segíteni fog Szlovenszkó ipara, kereskedelme tönkretételében. Vigyázat, ellenzékire mázolva! Szomorú riport a halódó pesti vurstliról Megöli a sok adó és a rossz idő Budapest, julius 8. (Saját tudósítónktól.) A pesti polgárnak, akinek nem tellett nyaralásra, a régi jó időkben üdülése, szabadsága, Ostendéje és Tátrája volt a liget és a vurstli. Vasárnaponként a nép tarka forgatagban hullámzott íöl- alá a vurstliban, forgott a ringispT, lendült a hinta és egyszerre tizfelől hallatszott a kikiáltó mindenféle csodát igérő csalogató szózata: „Ujjé, a ligetben nagyszerű!“ nyekeregte a kintorna rekedt hangja és a béke embere gondtalanul vetette magát az olcsón kapható ligeti nagyszerűségekbe. Ma talán külsőleg nem változott a Üget képe. A nép még most is tömegével jár ki. Hiszen a hat napon át kőfalak közé szorult pesti lakosnak elkel egyszer egy héten sétó- lás, a szórakozás. A budapesti közönség ki is jár a ligetbe, sétál, szórakozik, hallgatja a zenét, meg a kikiáltók vicceit, szóval mindazt, ami nem kerül pénzbe. Mert belülről vigasztalanul üres ás szomorú minden a vurstliban. A szédületes iramban forgó ringispi- len, ahol ezelőtt vasárnap délutánonként sorba kellett állni, aki föl akart rá jutni, most mindössze négy ember ül. A barlangvasut kocsijain Hárman indulnak a barlang misztériumai felé. A céllövöldében egyetlen embert sem látunk és a hajóhinta előtt busán ül. a csikosinges „Liliom", aki most hiába várja a „Marikák" jöttét. — Tönkre megyünk valamennyien — mondják a mutatványosok egyértelműen. Mert a ligeti mutatványosbódék után olyan bérösszegeket, olyan adókat kell fizetniök, amelyek még sokkal jobb szezon mellett is elviselhetetlenek volnának. Példáiul a ringli- spil évi 19 millió korona telekbért fizet azért a néhány lépésnyi területért, amelyen a bódé épült. A fizetendő adók között természeresen minden létező adónem képviselve van. A közönség részvétlenségéhez azonban elsősorban hozzájárul a kedvezőtlen időjárás, miután a nyár eddigi vasárnapjait majdnem mindig elmosta az eső. Hogy mennyire súlyos s reménytelen a bódésok helyzete, két szomorú eset bizonyítja. Az egyik a muntatványosok szénio- nának: „Pali bácsi“-nak öngyilkossága, aki a súlyos adók miatt ment a halálba. Ugyancsak ez kergetett őrületbe egy másik városszerte ismert mutatványost. A pesti vurstliban talán most halkabb lett a kikiáltók hangja, de a ringlispil tovább forog, a hinta lendül, ha üresen is és a verkli nyekergö hangja még mindig elkeseredetten húzza: „Ujjé, a ligetben nagyszerű!..." Budapest, julius 8. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ledererné kegyetlen tettének borzalmas képei ma kissé enyhébb kontúrokban vetitődtek a tárgyalótermet zsúfolásig megtöltő közönség szemei elé. A tegnapi vád- beszéd súlyos igazságai után ma a védelem sorakoztatta föl enyhítő érveit. A mai főtárgyaláson Lévay Tibor dr. ügyvéd, kormány- tanácsos, Ledererné védője mondotta el védőbeszédét. Lederernén is meglátszik, hogy érzi, érti, itt valaki érette beszél. Két börtönőr vezeti be kevéssel 11 óra előtt, izgatott. Eleinte egész testében remeg, fejét lehajtja, mereven néz maga elé s úgy hallgatja a javára mondott szavaikat. És bár a tárgyalás alatt minden vallomást és kérdést leforditta- tott magának, most látszik rajta, hogy a védő minden szavát megérti. Arcvonásai az érvek különböző erősségi fokai szerint állandóan változnak: hol kétségbeesetten elborulnak, lelki szeme előtt megjelenik szörnyű tettének a földi igazságszolgáltatáshoz mért következménye, hol meg a remény halvány derűje simítja el arcán a kétségbeesés ráncait. Borzasztó belső tusát viv a védőbeszédnek csaknem egész tartama alatt, csak a vége felé nyugszik meg, amikor mindjobban erőt vesz rajta az a még megrögzött bűnösökre is biztatóan ható érzés, hogy valaki mellettük, érdekükben beszél. A „szép Mid" is, legyőzve belső vívódását, felléleg- zik s most már úgy figyel védője szavaira. Általános érdeklődés mellett kezdi meg beszédét Lévay védőügyvéd néhány perccel 11 óra után. Védőnek soha olyan nehéz helyzete nem volt, mint neki, — mondja. — A közvélemény, a körülmények mind ellene vannak. Pedig Ledererné sorsa valóban szánalomra méltó. Már a születése megmérgezte azt a rettentő jövőt, amely reá várt, azt a nyomorral és nélkülözéssel telt életet, amely fiatal korában öngyilkosságra is vezetett. Súlyosbította Ledererné sorsát még szerencsétlen természete is. amely már alapjában véve is hiú, n^gyzoló volt és amit még növelt az is, hogy apjának egyik rokona örökbe akarta fogadni. A közvélemény általában túloz, amikor «z asszonyt bestiának állítja be. Mert Ledererné háztartását rendesen vezette, sőt kézimunkával is foglalkozott, hogy férjén segítsen. Az asszony szerepe a gyilkosságban, amint azt a vád is fölsorolja, csak föltevésen alapszik: a férjnek a hadbirósági tárgyaláson tett vallomása alapján. A védő szavai szerint sokkal valószínűbb az, hogy itt féltékenységi tragédia játszódott le. Le- derer ugyanis többször otthon találhatta lakásán Kodelkát, akire már régebben gyanakodott, hogy feleségével megcsalja, de ereje nem volt ahhoz, hogy azt neki szemébe mondja és kiutasítsa lakásából. Feleségét bízta meg ezzel. Amikor azután egy újabb alkalommal ismét lakásán találta Kodelkát és felesége is mindent leleplezett előtte, ez a máskülönben gyönge akaratú ember hirtelen fölfortyant, valami féktelen düh vett erőt rajta, hogy azonnal véget vessen mindennek, leszámoljon családi boldogságának megron- tójával. így történt a gyilkosság. Amikor a tettet elkövette, úgy gondolta, hogy önmagával és feleségével is végez. Ennek nyomai meg is látszanak a lakásban. A véghezvitelre azonban ereje már nem volt. Védencére enyhe Ítéletet kér. A védőbeszéd elmondása után Denk tanácselnök fölszólítja Lederernét utolsó védekezésének elmondására. Ledererné zavarosan s össze-vissza beszél. Újból emlegeti, hogy lakásán van egy levél, amely sok mindent meg tudna magyarázni. Délután félháromkor vonult be újból a bíróság a tárgyalóterembe. Ledererné fölug- ilk a vádlottak padjáról és a bírói asztal elé áll. A két fegyőr háta mögött vigyáz-állás- ban hallgatja a bíróság Ítéletét. Csönd van a teremben, amikor az elnök a magyar állam nevében fölolvassa az Ítéletet. A budapesti törvényszék Lederer Gusztávnét bűnösnek mondja ki a Btk. 69. szakaszának első pontja szerint minősített felbujtói minőségben és a '178. szakaszba ütköző rablás bűntettében, amelyet azáltal követett el, hogy 1925 január 7-én Budapesten rábírta férjét, hogy Kodéiba Ferencet előre megfontolt szándékkal megölje, azután pénzét és különféle értéktárgyait eltulajdonítsa. A királyi törvényszék ezért Lederer Gusztávnét összbiintetésíil kötél általi halálra ítélte. Lederer Sándort a törvényszék a bűnpártolás vádja alól fölmenti. Lapzártakor az ítélet indokolását olvassák föl. Vérbosszú áldozata lett egy olasz mérnök Afganisztánban Európai diplomáciai bonyodalom egy titkos kivégzés miatt Róma, julius e1 Tavaly julius végén Afganisztán fővárosában, Kabulban olyan esemény játszódott le, amely most európai diplomáciai bonyodalmat vont maga után. Egy Piperno nevű clasz mérnök, aki egy kabuli európai világcég képviselője volt, naponta megjelent a postahivatalban, ahol majdnem kizárólag benszülöíí ■afgánok dolgoznak. Ezek nem szívesen látták az idegent és egyszer az egyik tisztviselő megtiltotta neki, hogy a lii. aíalos helyiségbe belépjen. Az olasz heves szóváltás közepette pofonvágta a benszülöttet. Afganisztán még ma is sötét Ázsia. A tolvajt például még mindig ágyú elé kötik és így röpítik a levegőbe. A keleti ember mentalitása mellet szükség is van ezekre a borzalmas büntetésekre, mert másként a benszülöttekkel nem lehetne boldogulni. Másnap egy csomó afgán rendőr jelent meg Piperno mérnök lakásán, elfogták a mérnököt hogy kihallgatásra vigyék. Az olasz ellenszegült a rendőri parancsnak és izgalmában azzal fenyegetődzött, hogy azt, aki erőszakkal be merészel lakásába hatolni, lelövi. Afganisztánban még szent a ház és a rendőrök egy darabig nem tudták, mitévők legyenek. Mikor azonban a mérnök előrántotta revolverét, betörték az ablakot, hogy behatoljanak a házba. Piperno lövést adott :e és az egyik rendőr holtan rogyott össze. Erre a rendőrök a tömeggel egyetemben betörték a ház ajtaját, megkötözték a mérnököt és a bírósági épületbe hurcolták. A tömeg megostromolta a bíróságot, mert meg akarta az idegent lincselni. Erre katonaság vonult ki, amely még az olasz követség épületét is kénytelen volt megszállni. A kabuli olasz iigyviVö elvesztette a fejét. Honfitársai azzal fenyegetödztek, hogy ha a mérnököt nem bocsátják azonnal szabadon, erőszakkal fogják kiszabadítani. Az angol diplomáciai ügyvivőnek kellett közbelépnie, hogy megakadályozza a további bajt. Pipernot tehát afgán törvényszék elé állították, ez pedig mohamedán papokból van összeállítva. Mohamedán törvény halálra halált ir elő és a mérnököt a bírósági tárgyaláson két tanúvallomás alapján a vádlott távollétében halálra Ítélték. Erre valamennyi európai követség interveniált. Az emür minisztertanácsot hívott össze, amelyen kijelentette, hogy egyáltalán nem érdekli az európai diplomácia és különben is uralkodása elején már egyszer f elakaszt a tót t egy európai embert. Az európai diplomáciának hosszú munka után végre is annyi sikerült, hogy az Ítélet végrehajtását elhalasszák. Afganisztánban a vérbosszú-intézmény még mindig törvényes jellegű és hogy ezt megakadályozzák, nagy összeget róttak ki a mérnökre váltságdíj fejében. Végre is tizenötezer rnpiábau állapodtak meg. Közben hónapok múltak el. Az olasz ügyvivőt kormánya visszahívta és a kiküldött teljhatalmú miniszter ultimátum formájában követelte, hogy az ügyet fejezzék be. A 15.000 rúpiát hivatalos helyen leitétbe helyezték. Másnap a mérnököt átadták bosz- szuállóinak és a megölt rendőr sógora hosz- szu kést rántott, meglóbálta a mérnök feje fölött és jelképesen a földre ejtette, jelezve ezzel, hogy nem kívánja megölni, hanem elfogadja a pénzt. Ezzel azonban a mérnök még koróntsem volt szabad ember, mert az afgán törvény értelmében 10 évet kellett volna fogságban töltenie. Az emir kijelentette, hogy egy év múlva elengedi a büntetés hátralevő részét, de most nem meri ezt megtenni, mert fél a nép idegenellenes hangulatától. Piperno börtönéül egy agyagkalyibát jelöltek ki, ahol az őrök kétórásként felrázták a szerencsétlen embert álmából. A börtön oly kicsiny volt, hogy a fogoly alig tudott benne megmozdulni, a legnagyobb piszokban kellett feküdnie. Piperno szökést kísérelt meg, ami sikerült is neki és száz rúpiáért maguk az örök vitték át sértetlenül az indiai határon, azonban úgy irányították, hogy Piperno újra visszatévedt és egyenesen beleszaladt az afgán határőrök kezébe. Mire ezek újra visszaszállították a börtönbe és azután börtönében kivégezték. Ez a titkos kivégzés óriási vihart kavart fel. Mussolini kemény ultimátumot intézett Afganitánhoz s a diplomáciai tárgyalás most folyik. Mussolini óriási kártérítési ősz- szeget követel és azonfelül a*z afgán katonaságnak az olasz zászló előtt való tisztelgését. Afganisztán azonban nagyon messze van és nem lehet tudni, hogy Anglia hogyan dolgozik Olaszország ellen a kulisszáik mögött. A szegény olasz mérnök sorsa talán egy büntető expedíció kiindulási pontja lesz, mert a nápolyi fascisták csapatot szerveztek és be akarnak törni Afganisztánba, de lehet, hogy erre a lépésre az angol kormány is meg fog mozdulni és újabb nagy bonyodalmak elé állítja a Keletet. A keresztényszocialista munkásság ma- niiesztációja. A kassai keresztényszooialista munkásság szombaton este impozáns képié - lepllező ünnepélyt tartott. Az ünnepélyt Fe- dor György összvezetőségi elnök nagyhatású szavakkal nyitotta meg- Megnyitójában rámutatott arra, hogy a keresztényszocialista munkásság törhetetlenül ragaszkodik a;ke- résztényszoeiaiMa párt fontartásálioz. A szakszervezetek működésének ismertetése után a vezetőség tablójának leleplezése történt meg- Végül dr. Polák Gyula polgármesterhelyettes köszönte meg a munkásság vezetőségének önzetlen fáradozását és a további lelkes munkára szólította fel őket. A diszgyiilés után társasvacsora következett, melyen a résztvevők a késő éjjeli órákig a leglelkesebb hangulatban vettek részt. — (A magyar Kúria elnöke nyugalomba vonul.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Tőry Gusztáv dr-, a magyar kir. Kúria elnöke a napokban nyugalomba vonul I ..................|jf éH-sraesi, és épillelifiToleiés* «b B««*5r3sSa<?®«ai EM ®«§ éttermi ERI Moiice — Kuismr s== Fft-urfcca-j .tjwo Tíaanwcwsaa-.i'.x-rJi- 0 Lézeremét halálra Ítélték A nagy pör utolsó fölvonása — A védelem szava — A bűntény „féltékenységi tragédia" volt
