Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)

1925-07-09 / 151. (894.) szám

CsgtSrttBc, fulltiB 9. & yftÁGATMAűzmffmmp Vigyázol. clScméhlre mázolva! Egy kis konferánsz a cseh iparospárt szlo- ''enszkói kirándulásaihoz Prága, július 8. A cseh iparospárt elsőnek kezdte meg a választási kampányt az egész köztársaság­ban. A párt az első nemzetgyűlési választá­soknál Öt képviselővel került a parlamentbe. A koalícióba az első perctől kezdve szere­tett volna belépni, de ez vezetője, Najman képviselő minden erőlködése dacára sem si­került neki. Emiatt ellenzékbe ment át. A kormány a cseh iparospárt ellenzékieskedését öröm­mel vette s nem bánná, ha az egész ellen­zéki tábor úgy viselkednék, mint az iparos- párt. A párt törvényhozói ugyanis élesen kritizálják a mai kormányrendszert. Elítélik az adópolitikáját, leleplezik a kereskedelmi minisztérium export-import osztályában uralkodó állapotokat, de egyetlen esetben sem szavazott a cseh Iparospárt a kormány javaslatai ellen, amelyekkel a kisiparost és kiskereskedőt a tönk szélére juttatta. Lent Szlovenszkóban minderről nem tudnak az iparosok és kereskedők s vala­hányszor Najman lent jár kíséretével agitá- ciós körúton, mindenütt meglehetős szimpá­tiával fogadják. Najman minden alkalommal az adópanaszokat sorolja elő s azt hangoz­tatja, hogyha az iparosok és kereskedők egy pártba tömörülnek, akkor a mai adórendszer ellen eredménnyel lehet a harcot fölvenni. A választások előtt most újból meg­kezdte agitációs körútját Najman képviselő. Első állomása Nyitra volt. Kötelességünknek tartjuk Szloveuszkő iparosait és kereskedőit figyelmeztetni, hogy Najmanék frázisainak be ne dőljenek. A cseh iparospárt éppen olyan sovén nemzeti poli­tikát folytat, akárcsak a nemzeti demokra­táid A különbség a kettő között csak ■ az, hogy a nemzeti demokraták ma aktív politi­kát űzhetnek, mis a cseh iparospárt ma még kénytelen negatív politikát folytatni. Ha azonban megerősödve kerül ki a uj válasz­tásokból, több mint valószínű, hogy belép a koalícióba. Hogy ez mit jelent, nem kell rész­letesen magyaráznunk.. A cseh iparospárt csak addig ígér begyet-völgyet, amíg a hit- sosfazékhoz nem jut. Mihelyst a koalíció édenébe kerül, elfelejti ígéreteit éppen úgy, mint az agráriusok és szociáldemokraták és segíteni fog Szlovenszkó ipara, kereskedel­me tönkretételében. Vigyázat, ellenzékire mázolva! Szomorú riport a halódó pesti vurstliról Megöli a sok adó és a rossz idő Budapest, julius 8. (Saját tudósítónktól.) A pesti polgárnak, akinek nem tellett nyaralásra, a régi jó idők­ben üdülése, szabadsága, Ostendéje és Tát­rája volt a liget és a vurstli. Vasárnapon­ként a nép tarka forgatagban hullámzott íöl- alá a vurstliban, forgott a ringispT, lendült a hinta és egyszerre tizfelől hallatszott a ki­kiáltó mindenféle csodát igérő csalogató szó­zata: „Ujjé, a ligetben nagyszerű!“ nyeke­regte a kintorna rekedt hangja és a béke embere gondtalanul vetette magát az olcsón kapható ligeti nagyszerűségekbe. Ma talán külsőleg nem változott a Üget képe. A nép még most is tömegével jár ki. Hiszen a hat napon át kőfalak közé szorult pesti lakosnak elkel egyszer egy héten sétó- lás, a szórakozás. A budapesti közönség ki is jár a ligetbe, sétál, szórakozik, hallgatja a zenét, meg a kikiáltók vicceit, szóval mind­azt, ami nem kerül pénzbe. Mert belülről vigasztalanul üres ás szomorú minden a vur­stliban. A szédületes iramban forgó ringispi- len, ahol ezelőtt vasárnap délutánonként sorba kellett állni, aki föl akart rá jutni, most mindössze négy ember ül. A barlangvasut kocsijain Hárman indulnak a barlang miszté­riumai felé. A céllövöldében egyetlen embert sem látunk és a hajóhinta előtt busán ül. a csikosinges „Liliom", aki most hiába várja a „Marikák" jöttét. — Tönkre megyünk valamennyien — mondják a mutatványosok egyértelműen. Mert a ligeti mutatványosbódék után olyan bérösszegeket, olyan adókat kell fizetniök, amelyek még sokkal jobb szezon mellett is elviselhetetlenek volnának. Példáiul a ringli- spil évi 19 millió korona telekbért fizet azért a néhány lépésnyi területért, amelyen a bódé épült. A fizetendő adók között természeresen minden létező adónem képviselve van. A kö­zönség részvétlenségéhez azonban elsősor­ban hozzájárul a kedvezőtlen időjárás, mi­után a nyár eddigi vasárnapjait majdnem mindig elmosta az eső. Hogy mennyire súlyos s reménytelen a bódésok helyzete, két szomorú eset bizo­nyítja. Az egyik a muntatványosok szénio- nának: „Pali bácsi“-nak öngyilkossága, aki a súlyos adók miatt ment a halálba. Ugyan­csak ez kergetett őrületbe egy másik város­szerte ismert mutatványost. A pesti vurstliban talán most halkabb lett a kikiáltók hangja, de a ringlispil tovább forog, a hinta lendül, ha üresen is és a verkli nyekergö hangja még mindig elkeseredetten húzza: „Ujjé, a ligetben nagyszerű!..." Budapest, julius 8. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) Ledererné kegyetlen tettének bor­zalmas képei ma kissé enyhébb kontúrokban vetitődtek a tárgyalótermet zsúfolásig meg­töltő közönség szemei elé. A tegnapi vád- beszéd súlyos igazságai után ma a védelem sorakoztatta föl enyhítő érveit. A mai főtár­gyaláson Lévay Tibor dr. ügyvéd, kormány- tanácsos, Ledererné védője mondotta el vé­dőbeszédét. Lederernén is meglátszik, hogy érzi, érti, itt valaki érette beszél. Két börtönőr vezeti be kevéssel 11 óra előtt, izgatott. Eleinte egész testében remeg, fejét lehajtja, mereven néz maga elé s úgy hallgatja a ja­vára mondott szavaikat. És bár a tárgyalás alatt minden vallomást és kérdést leforditta- tott magának, most látszik rajta, hogy a védő minden szavát megérti. Arcvonásai az érvek különböző erősségi fokai szerint állandóan változnak: hol kétségbeesetten elborulnak, lelki szeme előtt megjelenik szörnyű tetté­nek a földi igazságszolgáltatáshoz mért kö­vetkezménye, hol meg a remény halvány derűje simítja el arcán a kétségbeesés rán­cait. Borzasztó belső tusát viv a védőbe­szédnek csaknem egész tartama alatt, csak a vége felé nyugszik meg, amikor mindjob­ban erőt vesz rajta az a még megrögzött bűnösökre is biztatóan ható érzés, hogy va­laki mellettük, érdekükben beszél. A „szép Mid" is, legyőzve belső vívódását, felléleg- zik s most már úgy figyel védője szavaira. Általános érdeklődés mellett kezdi meg beszédét Lévay védőügyvéd néhány perc­cel 11 óra után. Védőnek soha olyan nehéz helyzete nem volt, mint neki, — mondja. — A közvélemény, a körülmények mind ellene vannak. Pedig Ledererné sorsa valóban szá­nalomra méltó. Már a születése megmérgez­te azt a rettentő jövőt, amely reá várt, azt a nyomorral és nélkülözéssel telt életet, amely fiatal korában öngyilkosságra is vezetett. Súlyosbította Ledererné sorsát még szeren­csétlen természete is. amely már alapjában véve is hiú, n^gyzoló volt és amit még nö­velt az is, hogy apjának egyik rokona örök­be akarta fogadni. A közvélemény általában túloz, amikor «z asszonyt bestiának állítja be. Mert Ledererné háztartását rendesen ve­zette, sőt kézimunkával is foglalkozott, hogy férjén segítsen. Az asszony szerepe a gyil­kosságban, amint azt a vád is fölsorolja, csak föltevésen alapszik: a férjnek a hadbirósági tárgyaláson tett vallomása alapján. A védő szavai szerint sokkal valószínűbb az, hogy itt féltékenységi tragédia játszódott le. Le- derer ugyanis többször otthon találhatta la­kásán Kodelkát, akire már régebben gyana­kodott, hogy feleségével megcsalja, de ereje nem volt ahhoz, hogy azt neki szemébe mondja és kiutasítsa lakásából. Feleségét bízta meg ezzel. Amikor azután egy újabb alkalommal ismét lakásán találta Kodelkát és felesége is mindent leleplezett előtte, ez a máskülönben gyönge akaratú ember hirtelen fölfortyant, valami féktelen düh vett erőt rajta, hogy azonnal véget vessen mindennek, leszámoljon családi boldogságának megron- tójával. így történt a gyilkosság. Amikor a tettet elkövette, úgy gondolta, hogy önma­gával és feleségével is végez. Ennek nyomai meg is látszanak a lakásban. A véghezvitelre azonban ereje már nem volt. Védencére enyhe Ítéletet kér. A védőbeszéd elmondása után Denk ta­nácselnök fölszólítja Lederernét utolsó vé­dekezésének elmondására. Ledererné zava­rosan s össze-vissza beszél. Újból emlegeti, hogy lakásán van egy levél, amely sok min­dent meg tudna magyarázni. Délután félháromkor vonult be újból a bíróság a tárgyalóterembe. Ledererné fölug- ilk a vádlottak padjáról és a bírói asztal elé áll. A két fegyőr háta mögött vigyáz-állás- ban hallgatja a bíróság Ítéletét. Csönd van a teremben, amikor az elnök a magyar állam nevében fölolvassa az Ítéletet. A budapesti törvényszék Lederer Gusztávnét bűnösnek mondja ki a Btk. 69. szakaszának első pontja szerint minősített felbujtói minőségben és a '178. szakaszba ütköző rablás bűntettében, amelyet azáltal követett el, hogy 1925 január 7-én Budapesten rábírta férjét, hogy Ko­déiba Ferencet előre megfontolt szándékkal megölje, azután pénzét és különféle érték­tárgyait eltulajdonítsa. A királyi törvényszék ezért Lederer Gusztávnét összbiintetésíil kötél általi halálra ítélte. Lederer Sándort a törvényszék a bűnpártolás vádja alól föl­menti. Lapzártakor az ítélet indokolását olvas­sák föl. Vérbosszú áldozata lett egy olasz mérnök Afganisztánban Európai diplomáciai bonyodalom egy titkos kivégzés miatt Róma, julius e1 Tavaly julius végén Afganisztán főváro­sában, Kabulban olyan esemény játszódott le, amely most európai diplomáciai bonyodal­mat vont maga után. Egy Piperno nevű clasz mérnök, aki egy kabuli európai világcég kép­viselője volt, naponta megjelent a postahiva­talban, ahol majdnem kizárólag benszülöíí ■afgánok dolgoznak. Ezek nem szívesen látták az idegent és egyszer az egyik tisztviselő megtiltotta neki, hogy a lii. aíalos helyiségbe belépjen. Az olasz heves szóváltás közepette pofonvágta a benszülöttet. Afganisztán még ma is sötét Ázsia. A tolvajt például még min­dig ágyú elé kötik és így röpítik a levegőbe. A keleti ember mentalitása mellet szükség is van ezekre a borzalmas büntetésekre, mert másként a benszülöttekkel nem lehetne bol­dogulni. Másnap egy csomó afgán rendőr jelent meg Piperno mérnök lakásán, elfogták a mérnököt hogy kihallgatásra vigyék. Az olasz ellenszegült a rendőri parancsnak és izgalmában azzal fenyegetődzött, hogy azt, aki erőszakkal be merészel lakásába hatolni, lelövi. Afganisztánban még szent a ház és a rendőrök egy darabig nem tudták, mitévők legyenek. Mikor azonban a mérnök előrán­totta revolverét, betörték az ablakot, hogy behatoljanak a házba. Piperno lövést adott :e és az egyik rendőr holtan rogyott össze. Erre a rendőrök a tömeggel egyetemben betörték a ház ajtaját, megkötözték a mér­nököt és a bírósági épületbe hurcolták. A tömeg megostromolta a bíróságot, mert meg akarta az idegent lincselni. Erre kato­naság vonult ki, amely még az olasz követ­ség épületét is kénytelen volt megszállni. A kabuli olasz iigyviVö elvesztette a fejét. Honfitársai azzal fenyegetödztek, hogy ha a mérnököt nem bocsátják azonnal szabadon, erőszakkal fogják kiszabadítani. Az angol diplomáciai ügyvivőnek kellett közbelépnie, hogy megakadályozza a további bajt. Pipernot tehát afgán törvényszék elé állították, ez pedig mohamedán papokból van összeállítva. Mohamedán törvény halálra halált ir elő és a mérnököt a bíró­sági tárgyaláson két tanúvallomás alapján a vádlott távollétében halálra Ítélték. Erre valamennyi európai követség in­terveniált. Az emür minisztertanácsot hí­vott össze, amelyen kijelentette, hogy egyál­talán nem érdekli az európai diplomácia és különben is uralkodása elején már egyszer f elakaszt a tót t egy európai embert. Az euró­pai diplomáciának hosszú munka után végre is annyi sikerült, hogy az Ítélet végrehajtását elhalasszák. Afga­nisztánban a vérbosszú-intézmény még mindig törvényes jellegű és hogy ezt meg­akadályozzák, nagy összeget róttak ki a mérnökre váltságdíj fejében. Végre is ti­zenötezer rnpiábau állapodtak meg. Közben hónapok múltak el. Az olasz ügyvivőt kormánya visszahívta és a kikül­dött teljhatalmú miniszter ultimátum formá­jában követelte, hogy az ügyet fejezzék be. A 15.000 rúpiát hivatalos helyen leitétbe he­lyezték. Másnap a mérnököt átadták bosz- szuállóinak és a megölt rendőr sógora hosz- szu kést rántott, meglóbálta a mérnök feje fölött és jelképesen a földre ejtette, jelezve ezzel, hogy nem kívánja megölni, hanem el­fogadja a pénzt. Ezzel azonban a mérnök még koróntsem volt szabad ember, mert az afgán törvény értelmében 10 évet kellett volna fogságban töltenie. Az emir kijelentet­te, hogy egy év múlva elengedi a büntetés hátralevő részét, de most nem meri ezt meg­tenni, mert fél a nép idegenellenes hangula­tától. Piperno börtönéül egy agyagkalyibát je­löltek ki, ahol az őrök kétórásként felrázták a szerencsétlen embert álmából. A börtön oly kicsiny volt, hogy a fogoly alig tudott benne megmozdulni, a legnagyobb piszok­ban kellett feküdnie. Piperno szökést kísérelt meg, ami sike­rült is neki és száz rúpiáért maguk az örök vitték át sértetlenül az indiai határon, azonban úgy irányították, hogy Piperno újra visszatévedt és egyenesen beleszaladt az afgán határőrök kezébe. Mire ezek újra visszaszállították a börtönbe és azután börtönében kivégezték. Ez a titkos kivégzés óriási vihart ka­vart fel. Mussolini kemény ultimátumot inté­zett Afganitánhoz s a diplomáciai tárgyalás most folyik. Mussolini óriási kártérítési ősz- szeget követel és azonfelül a*z afgán katona­ságnak az olasz zászló előtt való tisztelgé­sét. Afganisztán azonban nagyon messze van és nem lehet tudni, hogy Anglia hogyan dol­gozik Olaszország ellen a kulisszáik mögött. A szegény olasz mérnök sorsa talán egy büntető expedíció kiindulási pontja lesz, mert a nápolyi fascisták csapatot szervez­tek és be akarnak törni Afganisztánba, de lehet, hogy erre a lépésre az angol kormány is meg fog mozdulni és újabb nagy bonyo­dalmak elé állítja a Keletet. A keresztényszocialista munkásság ma- niiesztációja. A kassai keresztényszooialista munkásság szombaton este impozáns képié - lepllező ünnepélyt tartott. Az ünnepélyt Fe- dor György összvezetőségi elnök nagyha­tású szavakkal nyitotta meg- Megnyitójában rámutatott arra, hogy a keresztényszocialis­ta munkásság törhetetlenül ragaszkodik a;ke- résztényszoeiaiMa párt fontartásálioz. A szakszervezetek működésének ismertetése után a vezetőség tablójának leleplezése tör­tént meg- Végül dr. Polák Gyula polgármes­terhelyettes köszönte meg a munkásság ve­zetőségének önzetlen fáradozását és a to­vábbi lelkes munkára szólította fel őket. A diszgyiilés után társasvacsora következett, melyen a résztvevők a késő éjjeli órákig a leglelkesebb hangulatban vettek részt. — (A magyar Kúria elnöke nyugalomba vonul.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Tőry Gusztáv dr-, a magyar kir. Kúria elnöke a napokban nyugalomba vonul I ..................|jf éH-sraesi, és épillelifiToleiés* «b B««*5r3sSa<?®«ai EM ®«§ éttermi ERI Moiice — Kuismr s== Fft-urfcca-j .tjwo Tíaanwcwsaa-.i'.x-rJi- 0 Lézeremét halálra Ítélték A nagy pör utolsó fölvonása — A védelem szava — A bűntény „féltékenységi tragédia" volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom