Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)
1925-07-14 / 155. (898.) szám
Viharfellegek a választói reform körűi A nemzeti demokraták ellenzéki állásponton — Az alkotmányjogi bizottság ülése előtt Az flggész fiaiáibMctósí kirí Angerstcinra Limburg, ju-lius 13. A limburgi gyilkos pőrében ma az államügyész halálbüntetés té..l kért. Lapjelentések szerint az Ítéletet Angerstein pőrében ma éjjel fogják meghozni. Caliiaiii-í szenátorra választották Félesége súlyos automobilszerencsétlenség áldozata lett Páris, julius 13. Cailkux pénzügyminisztert tegnap a Sarthe kerületben 870 szavazat közül 641-el szenátorrá választották. Felesége. aki a választások alatt férjéhez akart jutni, súlyos automobilszerencsétlenség áldozata lett. Az automobil egy fának szaladt, az asszony nagy Ívben röpült ki beíőlle és súlyos belső sérüléseket, többek között medencecsonttörést szenvedett. Az orvosok véleménye szerint állapota nem életveszélyes. Amikor Caillauxné ájulásából föl ocsúdott, első kérdése az volt, hogy milyen eredménynyel végződött a választás. ®§§iee§»és a spanyol királn ellen Páris, julius 13. A spanyol titkos rendőrség egy összeesküvést fedezett föl, amely a spanyol király meggyilkolását tervezte. Az összeesküvés központja Páris volt és spanyol kommunista körökből indult ki. Sant Sebastianban letartóztattak két kommunistát, akiknek a merényletet végre kellett voí- na hajtaniok. Az egyik letartóztatott egy ízben már részt vett egy bank elleni dinamit- merényletben, a másik pedig a saragossai bibornok ellen követett el annakidején bombamerényletet. Ul asáelellenes keáiietlea- heceseft Kínában Egy hittérítő borzalmas kivégzése Peking, julius 13. Kantont kínai katonák az elmúlt hét szombatján Wu-King-Fuban behatoltak az ottani katolikus misszió telepére és egy hittérítőt súlyosan bántalmaztak. A szerencsétlen papról leszaggatták a ruhát, hosszú ideig kínozták, majd egy késsel borzalmasan megcsonkították. Két asszonyt is könnyebben megsebesítettek. A tett után a gyilkosok Svatouba menekültek. Az ottani angol konzul szigorú megbüntetésüket kérte, továbbá anyagi elégtételt és hivatalos sza- tiszfakciót kívánt. Egyúttal jelentik, hogy Sva tómban a helyzet rendkívül kritikus, amit még az is súlyosbít, hogy a városnak két egymással vetélkedő katonai vezetője van. A brit tengerészeti attasé az egész vidék angol lakosságát azonnali távozásra szólította föl, mert a helyzet könnyen katasztrofálissá válhat. Shanghai, julius 13. Kantom jelentések szerint Wladivoszíokból egy orosz gőzös indult el, amely 1,500.000 angol font értékű muníciót szállít Kantonba a fölkelők számára. — Egy maltai Reuter-jelentés szerint a szigeten készenlétben áll egy angol gyalogezred, amely bármely pillanatban Hongkongba indulhat. Egy repülőgépanyahajó is elindult a kinai ^vizekre. Feng, az úgynevezett keresztény tábornok proklamáció! bocsátott ki, amelyben óva inti Kína népét a bolsevista propagandától, mert a kommunizmus alapjában támad meg minden kínai szokást. Ez a nyilatkozat annál váratlanabbul jött, mert angol körökben mindenki meg volt győződve, hogy feng tábornok összeköttetésben áll Moszkvával, Prága, julius 13. Az ellenzéki pártok képviselői klubjai nagyjelentőségű politikai megbeszéléseket tartottak ma délután a ház plenáris ülésének megkezdése előtt. A megbeszélés tárgya a választói reform által előidézett politikai helyzet megvitatása volt. Az értekezlet — értesülésünk szerint — foglalkozott egyrészt az ellenzéknek állásfoglalásával, valamint a választási előkészületekkel is. A koalíció belsejében ismét nagy viharok dúlnak. A tizes bizottságnak újból nagy nehézségekkel kell megküzdenie, amelyeket egyrészt a választási törvény, másrészt a vatikáni kérdés idézett elő. Más helyen beszámolunk róla, hogy Pallier, Cehszlová'kia vatikáni követe tegnap reggel Prágáiba érkezett és azonnal jelentést tett a helyzetről Benes dr. külügyminiszternek. Benes ma a tizes bizottságban referált a külpolitikai helyzetről, jelentése azonban nem elégítette ki a koalíciós pártokat. A cseh nemzeti szocialisták továbbra. L megmaradnak ama követelésük mellett, hogy a Marmaggi-affér a külügyi bizottságban is tárgyaltassék, a cseh szociáldemokraták viszont egyenesen azt követelik, hogy a képviselőház plénuma foglalkozzék az üggyel, Még jobban súlyosbítja a koalíció helyzetét az is, hogy a cseh nemzeti demokraták nyíltan ellenzéki állást foglalnak ei az uj választói törvénnyel szemben. Ismeretes ugyanis, hogy a koalíciós pártok közül elsősorban a nemzeti demokratáik hatalmi állását fenyegeti az uj választási törvény, ezéirt a nemzeti demokraták azzal a kívánsággal állnak elő, hogy a kormány vonja vissza a javaslatot- Értesülésünk szeriint a plenáris ülés után megtartandó bizottági ülésen is ilyen értelmű indítványt fognak a nemzeti demokraták részéről benyújtani- Hogy a javaslat visszavonása meg fog-e történni, az nem valószínű. Kétségtelen azonban, hogy a plenáris ülése után tartandó alkotmány- jogügyi bizottság ülése igen viharos lesz. * A javaslat bizottsági tárgyalását két napra tervezik. Meddő paríamentesdi A képviselőház mai ülését a legteljesebb érdeklődéstelenség mellett négy órakor nyitotta meg Tomasek elnök. A miniszterek Páris.. julius 13. A madridi konferencia befejezte munkálatait. A spanyol—francia marokkói együttműködés jegyzőkönyvét tegnap éjfélkor aláírták és a legutóbb Madridból érkezett jelentések szerint a két állam közvetítői már a közel jövőben átadják Abd el Krimnek a konferencián megszövegezett békeajánlatokat. Ezeket a békeajánlatokat, melyeket Panniiévé már bemutatott a francia kamara ülésén, külön meghatalmazottak viszik Adsirba és most minden attól függ, hogy mire határozza el magát Abd el Krím. Ha a békejavaslatokat nem fogadja el. akkor az európai nagyhatalmak energikus katonai akciót indítanak a riffkabilok ellen. Malvy Madridból visszaérkezett Parisba és azonnal jelentést tett Painlevének a spanyol—francia konferenciáról, amelynek tudvalévőén ő volt francia részről a fődelc- gáitjíu padjai is üresek. A napirend pedig igen hosz- szu: csaknem másfélméteres, ami már magában is azt bizonyítja, hogy a tavaszi ülésszak vége felé közeledünk, mert ilyenkor szoktak ilyen bőséges napirendet összeállítani. A napirend első pontja a költségvetési bizottságnak jelentése a kormánynak ama javaslatáról, amellyel a kormány felhatalmazást kap arra, hogy a prágai zálog- és köl- csönhivatalnak nyújtott hitelért vállalja a kezességet. A javaslathoz az előadón kívül senki sem szólt hozzá. Most szavazásra kerülne a sor, de minthogy az ülésteremben nincsen jelen kellőszámu képviselő, ezért az elnök a szavazást későbbre halasztja. A napirend következő pontjai a beterjesztett törvényjavaslatok második olvasásában való elfogadása.. Mivel azonban a há.z nem határozatképes, az elnök rögtön rátér a nyolcadik pont tárgyalására, az 1924. évi 189. sz. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatra. A javaslat előadója rövid két perc alatt bereferálja az ügyet s mivel a folyton hangzó vészcsengö hangjára sem jelenik ;»eg kellő számú képviselő az ülésteremben, a referens az elnök utasításéra újabb tiz percig beszél. Ez idő alatt szavazatképes lesz a ház és most sorra veszik az eddig elhalasztott ügyeket. Elfogadják az előbb említett javaslatot, majd gyors egymásutánban nyolc kereskedelmi szerződést és a. szlovenszkói telepesek viszonyáról szóló javaslatot második olvasásban. Ezután öt mentelmi ügy tárgyalása következett, amelynek •,orán Gáti József dr. ruszinszkói kommunista képviselőt a rendtörvénybe ütköző vétség miatt, Mondok Iván ruszinszkói kommunista képviselőt pedig becsületsértés miatt kiadják. A mentelmi ügyek Ietárgyalása után az elnök háromnegyed ötkor berekesztette az ülést. A képviselőiház legközelebbi ülése szerdán délelőtt 11 órakor lesz. Holnap az alkotmányjogügyi bizottság ülésezik, hogy a választói novellát a szerdai ülésen tárgyalásra beterjeszthessék. Az országos keresztényszocialista s országos magyar kisgazdapárti képviselők közös klubjának ma délelőtt megtartott értekezletén elhatározták, hogy a betegszabadságon levő Leilei Jenő dr. képviselő helyett Szent-Iványi József nemzetgyűlési képviselőt küldik ki az alkotmányjogügyi bizottságba. A lapok jelentései nem tudják elhallgatni, hogy a konferencián a legfontosabb kérdés: a két álíum katonai együttműködése megoldatlan maradt. A megegyezés számos apróbb kérdésekben jött csak létre, igy a fegyvercsempészés el,lenőrzésében, a blokádban és a békeajánla- tok megszövegezésében. Egyelőre ezekről az ajánlatokról nem hoztak semmit nyilvánosságra, de beavatott körök úgy tudják, hogy mindkét állam el fogja ismerni béke esetén Abd el Krím marokkói névleges szuveré- nitását. Valószínű, hogy a riffkabilok kisebb territoriális engedményeket is fognak kapni a francia marokkói határon, ami határozottan mutatja Franciaország engedékenységét, y--------En yhe grandi Dtkealánlatok 1 bű el Krímnek Nem teljes a madridi konferencia sikere — Most minden a rifíkabiloktól függ A kisebbségi kérdés lényege Irta: Fleischmann Gyula dr. Az 1918-iki általános felfordulás után elenyésző kisebbségtől eltekintve, mindenkin úrrá lett a forradalmi szellem. Az emberek megmámorosodtak önmaguktól és azt hitték, hogy most a világtörténelem elölről kezdődik. Bebeszélték maguknak, hogy minden, ami addig történt, rossz és hibás volt és azért teljesen szakítani kell a múlttal, a történelmi fejlődéssel, a nemzeti hagyományokkal és mindent újból kell kezdeni. A legmakacsabb evolucionisták máról-holnapra rc- volucionisták lettek és a marcistáik azt hitték, hogy mindenáron ki kell forgatni a világot a sarkaiból. Jött azonban a tények kérlelhetetlen vaslogikája, a rideg valóság s a nagyhangú forradalmárok egyre csendesebbek lettek. Rájöttek, hogy az 1918-as felfordulás mégsem hasonlítható össze teljesen az ótestamentumi vizözönnel s itt a múltból több maradt vissza, mint Noé bárkája. Amilyen forradalmi volt a felfogás gazdasági, társadalmi és politikai téren — amely szerint az élethez csak patentirozott marxistáknak van joguk, ugyanolyan forradalmi. volt a felfogás a mirhánk, legfontosabb pont .ián, a kisebbségi kérdésben. Azok, akik évszázadokon keresztül kisebbségi életet éltek, egyszerre siettek megállapítani, hogy a kisebbségeknek nincs joguk az élethez. Azok, akik anyagi jólétüket, fennmaradásukat más fajokkal, népekkel való együttélésnek köszönhetik. (Völkerslaat), egyszerre fajvédők és a nemzeti állameszme hangos hirdetői lettek. Az egykori „elnyomottakból" máról-holnapra elnyomók lettek és ezt a legtermészetesebbnek találták s öreg antimilitaristák a leghangosabban követelték a fegyverkezést. Arról nem is beszélek,'hogy a kommunisták legelső dolga volt minél gyorsabban magánvagyon! szerezni és a szociáldemokraták egész tevékenysége abban merült ki, hogy minden szabad megnyilatkozást — szerintük ellen- forradalmi tényt — lehetetlenné tegyenek s e tekintetben nem szégyelték magukat még a törvényhozásban is kifejezni „haladó" felfogásukat. Ilyen eflfogás volt a kisebbségi kérdésben is, ebben a minden oldalról megrugdosott és összepoíozoít „valamiben", — körülbelül ez a „valami" kifejezés volt az értékmérő eleinte győző uraméknál — s eleinte mindenki azt hangoztatta, hogy a kisebbségi problémában szaktekintély, titokban pedig egymástól kérdezgették, hogy mit is kell csinálni ezzel a kellemetlen tehertétellel. Egyesek azt mondták, hogy várakozó álláspontra kell helyezkedni, míg a „forradalmárok" a radikális megoldást követelték. Eleinte nagyon sokan azt hitték, hogy a kisebbségi kérdés öt éven belül el lesz intézve, s nálunk is voltak, ak;k kétségbeesetten hangoztatták, hogy ezt négy-öt évnél tovább nem lehet birni. A valóság mindegyikre fá- oáfolí. A kisebbségek nem szűntek meg, hanem élnek, léteznek és a kisebbségi kérdés európai problémává nőtte ki magát. A dolgok ilyen állapota mellett, ha senkinek, de nekünk, akiket az a szerencse ért, hogy kisebbségi életet élhetünk — komolyan kell vennünk ezt a dolgot s e tekintetben a legszélesebb rétegek közreműködése mellett rendszert és céltudatosságot kell belevinniink a kisebbségi munkába. Voltak már a múltban is kisebbségek, nemzetiségi harcok és ne gondoljuk, hogy mi vagyunk az elsők. S nagyon fontosnak tartom, hogy a kisebbségi kérdést elsősorban történeti szempontból vizsgáljuk meg és levon juk a múlt tapasztalatait. Mi sem kezdhetem': mindent elölről. A szlávok nemzetiségi, politikai és kulturális harcaiból rengeteg sokat tanulhatunk, amelyek a mi úttörő munkánA &zÍ4PW&m$zfáói és (fóvisztmszSkói $z3we&foez&tt ífíemzéfki fFáirtoH poüíifiMíi vicgpiftggpf&i JtdimisBisstiv&Mtüv f őszen foesxtö: üDzurúviifi £á$z$ó &eieíős szenfö&sztő: Qú* 3>s£vúvb ^ ^^^ ^^Uöldüa. ^ évente 300.
