Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)

1925-07-12 / 154. (897.) szám

Nyaktiló (fi.) Prága, julus 11. Hetekig tartó és a legkülönfélébb kom­binációkra bőséges alkalmat nyújtó kulissza- mögötti tanácskozások után a kormány a képviselöház tegnapi ülésén beterjesztette a választási törvény novelláját. A pétka büsz­ke lehet erre a legújabb müvére, a rendtör­vény és a sajtótörvény ikertestvérére, mert ezzel a javaslatával alaposan lefőzte mind­azokat a törvényeket, amelyeket hatalmukat féltő és mindenáron biztosítani akaró kor­mányok ezen a téren valaha is produkáltak. A régi törvény érteimében a második skrutiniumban újabb mandátumokat szerez­hettek mindazok a pártok, amelyek az első skrutiniumban valamely választókerületben már mandátumot kaptak, vagy legalább húszezer szavazatot értek el. Az uj törvény szerint a második skrutiniumban már csak azok a pártok fognak részt vehetni, amelyek­re az egész ország területén leadott szava­zatoknak legalább két százaléka esett; azaz — ha az 1923. évi községi választások sta­tisztikáját veszik alapul — legalább 140.000 szavazat. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy ha valamely magyar, lengyel, ruszin, vagy cseh ellenzéki lista az egész állam te­rületén nem kapott 140.000 szavazatot, úgy a .második skrutiniumból kiesik és a. betöl­tetlen mandátumokon egyedül' a nagy pártok osztozkodnak. A javaslat tehát a kisebb ellenzéki pár­tok elől akarja elzárni az érvényesülés útját. Elsősorban a cseh ellenzéki pártokra sújt le a novella bárdja: Prásek, Kaderka és Strán- sky frakcióira, amelyek a szükséges szava­zatszámot aligha fogják tudni elérni és igy a második skrutiniumban nem fognak tudni részt venni, de minden valószínűség szerint az első skrutiniumban sem fognak tudni man­dátumot szerezni, mert a kormány a prágai kerületet, amelyben legtöbb kilátásuk volt, kettéosztotta, hogy itt se tudjanak mandá­tumhoz jutni. Ha a választási novella a mon­dottak szerint a kis cseh ellenzéki frakció tönkretételére is irányul elsősorban, nem cse- íkély veszélyt jelent a lengyel, ruszin, sőt a magyar kisebbségre nézve is. A lengyelek száma alatta van a 140.000 léleknek és igy azok a második skrutiniumból már eleve is ki vannak zárva. Az egyes ruszin pártokat pedig arra kényszeríti a javaslat, hogy a Ruszinszkón kivüLi pártokkal egyesüljenek, mert csak igy érhetik el a 140.000 szavazatot és igy a készülő törvény közvetve lehetet­lenné teszi a ruszin nép önálló politikai ér­vényesülését. Hasonló veszély fenyegeti a magyarságot is, amely, mint olyan, egyes- egyedül csak úgy biztosíthatja magának a második skrutiniumban való részvétel lehe­tőségét, ha zárt egységben vonul föl a vá­lasztási küzdelembe. Közvetlenül a cseh ellenzéki pártokat, közvetve pedig a magyar, ruszin és lengyel nemzeti kisebbségeket kívánja tehát a javas­lat gyöngíteni. Az utóbbiaknak nagyon ke­veset használ a novellának az a szépségta­pasza, hogy a harmadik skrutiniumban egye­sítik az egy nemzethez tartozó pártok sza­vazatait és ily módon biztosítanak nekik részt a második skrutinium után is betöltet­lenül maradt mandátumokból. A harmadik skrutiniumban kiosztásra kerülő mandátu­mok száma ugyanis nagyon csekély szokott lenni, egy-két mandátumról van mindössze szó, de különben is a harmadik skrutiniumban csak azok a pártok jönnek tekintetbe, ame­lyek már a második skrutiniumban is részt vettek. Mit ér nekünk, hogy a .harmadik skrutiniumban mint egységes nemzeti kisebb­ség szerepel n é n k, ha a második skrutinium ajtaját már bezárták előttünk? A kormány ezt a szépségtapaszt a külföldre való tekin­tettel ragasztotta választási javaslatának csúnya orcájára és azt a látszatot akarta kelteni, mintha a kisebbségek politikai érvé­nyesülését nem akarná bántani, azonban Benes megfutamodik Mellékvógángra fercflMüií a eseti vörösök léiaa-eileies harca Prága, iulius 11. Valahányszor zsákutcába terelődött a csehszlovák politika, Svehla, a ravasz vezér egy uj eszmét dobott a közvéleménybe s igy mentette meg a helyzetet. Pontosan igy tör­tént ez a cseh kormány és a Szentszék kö­zött felmerült konfliktusnál is, amelyet egy­előre háttérbe szorított a választási novella. A szocialista csoportok ugyan még nem hagyták abba a harcot Róma ellen, a koalíció polgári pártjainak sajtószervei azonban már szóra sem méltatja az egész esetet. De ma­guk, a piros és vörös színek összes árnya­lataiban játszó politikai csoportok is hang­fogóval adják elő véleményüket s a táma­dás középpontja már nem Róma, sőt nem is Marmaggi nuncius személye, hanem a szo­ciális testvériség nagyobb dicsőségére, a cseh szocialisták, a szociáldemokraták és kommunisták egymás hajába kaptak azon, hogy melyik párt tekinthető a Szentszék igazi, komoly ellenségének. A kommunista képviselők klubja ugyanis a Húsz-napi események tárgyában közös ér­tekezletre hivta össze a parlament összes szocialista csoportjait, az értekezleten azon­ban senki sem jelent meg. A meghívottak javarésze még csak arra sem érdemesítette a figyelmes kommunistákat, hogy a meghí­vásra válaszoljon, csupán a cseh szocialisták klubja adott írásbeli választ, amely szerint ez . a párt önállóan kíván eljárni a kérdésben. Amint már tegnap is jelentettük, a nem­zeti szocialisták visszavonták sürgős inter­pellációjukat s igy a parlament plénuma is­mét elesett annak lehetőségétől, hogy a csehszlovák államnak Rómához való viszo­nyáról tárgyaljon. Mondanunk sem kell, hogy a hirtelen visszavonulásban Benes külügy­miniszter kezét kell látnunk, aki amúgy is nagy zavarban van, hogy ezt a konfliktust miképpen rendezze. Valamint .a külügymmis»te*r, úgy az egész kormány mindenesetre szerezhettek némi okulást ebből az incidensből s ez abban áii, hogy egy olyan erkölcsi hatalommal való összetűzés, amilyen a pápaság, nem intézhető el huszárvágásokkal, mint a koalíció apró- cseprő veszekedései. A szocialisták vereségét minden józan politikus előre láthatta. Ma ez a vereség már nyilvánvaló. PfCgSIiMflM i nagyhatalmak pekingi tárgyalásai Súlyos helyzet Kantonban — Anglia komolyan félti csendes-óceáni presztízsét London, iulius 11- A kínai krízis immár öt hétig tart és még mindig nincs kilátás be- felezésére­A pekingi diplomáciai testület és a kinai kormány tárgyalásai holt pontra jutottak. A legutóbb érkezett táviraok arra engednek következtetni, hogy súlyos ellentétek me­rültek föl a tárgyaló felek között. Eközben az angolok bojkottja tovább terjed az ország belsejében. A Times mai szá­mában ismét behatóan foglalkozik a Moszkvá­ból kiinduló kinai propagandával és megálla­pítja, hogy a mostani zavargások csak előjá­tékot jelentenek, melyek újabb komplikációk­hoz fognak vezetni. Az angol érdekeket erős támadás érte a nagy bölcsen mindjárt gondoskodott árról is, hogy a prágai választókerületnek, amelyre már eddig is aránytalanul sok képviselő esett, még újabb három mandátumot adjon és igy a csehek javára az arányt még ked­vezőbbé tegye. A viszonylagos képviselet rendszerének értelme az, hogy a parlamentiben kifejezésre jussanak azok is, akik nem csatlakoztak a nagy pártokhoz, hanem azoktól különböző politikai nézeteket vallva, szétszórtan élnek az egész ország területén. A novella az által, hogy osak azokat a listákat engedi be a má­sodik skrutiniumba, amelyek az első skrutí- niumban már mandátumot kaptak, a viszony­lagos választási rendszernek ezt az előnyét megsemmisíti és a nagy pártok oligarchiájá­nak akarja kiszolgáltatni az egész állam la­kosságát. Ezt a célt nemcsak a második skrutiniumra vonatkozó és föntebb ismerte­tett intézkedésekkel kívánja elérni, hanem azzal is, hogy a választóikat büntetések ki­látásba helyezésével elriasztani, elrettenteni igyekszik a kisebb pártoktól. Ezt a célt szol­gálja a javaslatnak az a rendelkezése, hogy azok'a pártok, amelyek a 140.000 szavazatot nem érték el, a választási listák kinyomatá- sával járó összes költségeket tartoznak vi­selni abban a kerületben, amelyben jelölőlis­tát állítottak, de mandátumot nem szereztek. Ez az intézkedés a kis pártok számára szinte lehetetlenné teszi, hogy olyan kerületekben jelöljenek, amelyekben nem föltétlenül biz­tosak az eredményben. Súlyosbítja a novel­lának ezt az intézkedését még az, hogy a költségekért nemcsak a jelöltek, de még a lista ajánlói is egyetemlegesen felelősek! Egyedüli enyhítése a javaslatnak az, hogy, Sziovenszkóban ezentúl a jelölőlista érvényességéhez elegendő lesz száz aláírás is, míg eddig ezer kellett hozzá. A novella ily módon egy szembetűnő igazságtalanságot szüntet meg, de ne gondoljuk, hogy ezt az előnyt nem ellensúlyozza egy sokkal na­gyobb hátránnyal. A javaslat szerint ugyanis súlyos büntetés éri azt, aki — noha nem csehszlovák állampolgár — mégis szavazni mer. Rettenetes alternatíva elé kerül ennek folytán sok ezer ember, akinek illetősége vi­tás; ha nem szavaz, úgy hallgatag elismeri, hogy nem ide való állampolgár, ha pedig le­adja szavazatát, úgy a hatóságok ráfogják, hogy tudatosan adta ki magát csehszlovák állampolgárnak és súlyosan megbüntetik. Pokoli ötlet ez, amely sok szegény ember­nek súlyos gondokat fog okozni. A választási javaslat tehát ismeretessé vált és legalább tudjuk, hogy hányadán ál­lunk. A súlypont a második skrutiniumon fekszik, ott akarja a kormány lehetetlenné tenni érvényesülésünket és mandátumaink egy részét elvenni. A védekezésnek is ezen a ponton kell megindulnia. Ennek pedig meg is van a módja, ha megszerezzük a szüksé­ges 140.000 szavazatot. A magyarság ezt a szavazatszámot csak úgy érheti el, ha teljes egységben vonul föl a küzdelembe. Bűnt kö­vet el a nemzet ellen, aki ezt az egységet megzavarja és miként a Lellei-frakció, kü­lön utakon akar járni. Másfelől azonban azon is kellene gondolkodni, hogy vájjon az egész ellenzék nem cselekedne-e leghelyesebben, ha egységes zászló alatt menne az urnákhoz. Nemrégiben Hl inka Andrástól, a szlo vák nemzet vezérétől hallottunk erre nézve igen megszívlelendő szavakat. Nemsokára el fog válni, hogy megvan-e a kellő, komoly alap e gondolat realizálására. Csendes Óceán környékén s ezt a súlyos helyzetet elsősorban Moszkva okozza. Miközben a szovjetpopaganda tovább terjed Kínában, Rakovszky szovjetmegbizott visszatért Londonba s oly ajánlatokat hozott magával, melyekkel az angol közvéleményt, meg az ipari köröket elakarja kápráztatni. Az angol politikát azonban nem szabad kis, pil­lanatnyi hasznoktól befolyásoltatni és a távo­labbi koncepciókra kell gondolni, amikor, a brit kormány Rakovszky szovjetnagykövet­tel tárgyal. Kanton, július 11. A városban nyugalom uralkodik, de az előjelek azt mutatják, hogy a diákság uj támadást készít elő az angolok ellen. Az utcákon falragaszok jelennek meg. melyek kínaiakat csúfoló indiai katonákat, siró gyermekeket és asszonyokat ábrázol­nak. Azonkívül a kiratkatökban láthatók a zavargások folyamán megölt kulik fényké­pei is- Az ngol hatóságo újra megerősítéseket kértek­A franciák nehéz napjai Marokkóban Párisból fegyvert és lőszert kapott a riíívczér Páris, július 11. A legutóbbi Havas je­lentés .a Taza körüli helyzetei igen veszedel­mesek mondja. Casablancából jelentik, hogy 500 lovas, akik a szultán parancsára gyűltek össze, a közeljövőben a franciák oldalán harcba indulnak Abd el Krím ellen. Párisban a Journal értesülése szerint a rendőrség egy olyan társaság nyomára akadt, amely a rifíkabiloknak fegyvereket és muníciót szállított. A társulat két tagja bevallotta, hogy a közelmúltban Mair se ifiéből rengeteg mennyi­ségű fegyvert szállított a riff partokra, Ham­burgon keresztül pedig 17.000 kg. löszért ka­pott Abd el Krim. Haggsr tiltakozás KörmeiHltj-£kes aggtten Budapest, julius 11. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A magyaror­szági keresztényszocialista párt vezetősége tegnap este Haller István elnöklése mellett ülést tartott, amelyen Körmendy-Ékes Lajos dr. szlovenszkó’i keresztényszocialista nem­zetgyűlési képviselő legutóbbi sérelmes ügyével is foglalkoztak. Haller István hosz- szabb beszédben rámutatott arra, hogy a 'keresztényszocialista párt Szlovenszkó egyik legerősebb pártja s ennek vezérét akarja most a csehszlovák kormány eltávolítani. Körmendy-Ékes Lajos sérelme nemcsak a szlovenszkóiaké, hanem az összmagyarságé, mert az ő esete váudorbotot ad sokezer ma­gyar kezébe. Az értekezlet ezután Kórody Katona János inditványára határozati ja­vaslatot fogadott el, melyben tiltakoznak Körmendy-Ékes Lajos dr. illetőségének jog­talan elkobzása és az ellen, hogy Csehszlo­vákia magyarságának nemzeti és vallási jo­gait állandóan megsértsék. Felkérik a kor­mányt, hogy ez ügyben a népszövetségnél erélyes lépéseket tegyen. Tiltakozásukat el­juttatják a külföldi államok budapesti követ­ségei utján az illetékes kormányokhoz és ét­irattal fordulnak a külföld vezető politikusai­hoz, valamint keresztény pártjaihoz, hogy őket a Szlovenszkón uralkodó tűrhetetlen állapotokról felvilágosítsák. 1 PARRHOTEL SPLENDID! | PRÁGA-LETNÁ, OVENECKÁ TftÍDA 78 | i Prága egyetlen parkszállodája — Elegánsan és ± ♦ modernül berendezett szobák és lakosztályok Z I Közp. Hűtés - Kávéház, étterem Teteton 31604 t | Sürgönyeim: SglonüiüMel Praba^| oaraelL tT t Előfizetési árak belföldön: évente 300, 9 — félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450. félévre Ét Tr mi -mBLU m 225. negyedévre 115, havonta 39 Kő. Vm£^x$r/w USJl W M # 0ímm>jp hivatal: Prága, I., Llliová ulice 18. ^ Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. Ji 'fxfovensxfcói és íTlusxtnsxftói fxövetfiexeti üffenxéfti @áxtok &otitifcai napilapja JSőmivmisztvativ főszerfceszúő: íDzwrámjfi JEászfŐ felelős szerízesztő: í Kstvéim ___________________________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom