Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)
1925-07-11 / 153. (896.) szám
ben még állammá nem alakult. Az a kisebbség, amely azelőtt nemzeti állam életében élte le a maga nemzeti étét, sokkal fejlettebb öntudatu, de sokkal inkább szánalomra méltó, mint az a kisebbség, amelynél egy uj államhoz való csatlakozás nem egyéb, mint egy határvámi átcsoportosulás. Például felhozom a mi magyar kisebbségi helyzetünket a csehszlovák köztársaságban. Mi csak a trianoni szerződés által lettünk kisebbséggé. Azelőtt ezen a területen ezer esztendőn keresztül abszolút többséget alkotva, éltük le a magunk nemzeti életét, mint a magyar állam polgárai. Minket elszakítottak Magyarországtól, noha egy egységes etnikai egységet alkottunk ezer esztendőn át azokkal a magyarokkal, akik most megmaradtak megcsonkított Magyarország területén. Az az uj állam, amelyhez bennünket most hozzácsatoltak, bennünket a magunk magasabb kultúrájával és kifejlett egyéniségével a maga természetes ellenségének tekint; mi pedig, akik azelőtt többség voltunk, most kisebbséggé váltunk és sokkal világosabban látjuk, de sokkal több gyanakvással is látjuk azokat a veszedelmeket, amelyek a mai nemzeti kulturális létünket fenyegetik. Elsősorban a magunk támaszát keressük a nemzetközi jogban és ennek a legfontosabb tényezőjében, a népszövetségben. A népszövetség a maga eredete szerint tulajdonképpen az a szerve lenne a világnak, amely az igazságot osztja. Kénytelen vagyok azonban megállapítani azt, hogy a valóságban ez a terv tultranszcedentális és túlontúl platoni- kus. Szükségesnek tartanám azt, hogy ez a népszövetség valóban egy nemzetközi törvényszék legyen, ne pedig egy szervezet, melyben a győzök tömörülnek a legyőzőitekkel szemben. A mostani népszövetségnek az alkotmánya a kisebbségeknek nem ad elég védelmet, mert nem ad lehetőséget arra, hogy a kisebbségek a maguk egészében mint kisebbségek a népszövetséghez fordulhassanak jogaik megvédelmezéséért o-lyan esetben, amikor szembe kerülnek az őket bekebelezett állammal. Dacára -annak, hogy a kisebbségi védelmi nemzetközi szerződések által, amelyeket a nagyhatalmak kötöttek Csehszlovákiával, Romániával és Jugoszláviával, a kisebbségek ezekben a szerződésekben támogatást kaptak, mégis kénytelen vagyok konstatálni azt, hogy miután nincs a kisebbségnek joga a saját államukkal szemben fellépni, ennek következtében ezek a kisebbségek meg vannak fosztva a gyakorlati lehetőségétől annak, hogy élw hessenek azokkal a nemzetközi védelmi eszközökkel, amelyeket ez a szerződés részükre megadott. — A második kérdés, amellyel foglalkozni óhajtok, abban áll, hogy miképpen lehet szabályozni és kodifikálni a kisebbségek jogait és kötelességeit. Elvileg úgy vélem, hogy ez tehetetlen, mivel a kisebbségeknek nem lehetnek különleges, az állam többi polgárainak egyetemes kötelezettségeitől eltérő kötelességei. Ezzel szemben a saint ger- maini nemzetközi szerződések által megalkotott államok kötelezve vannak a nagyhatalmakkal szemben kisebbségeik szabadságának, fejlődésének és létének biztosítására. Ebből a jogi helyzetből következik, hogy az államoknak vannak ugyan különös kötelezettségeik. a nagyhatalmakkal és a kisebbségeikkel szemben, ellenben a kisebbségek különös kötelezettsége nem létezik. — Logikus tehát, hogy a kisebbségeknek nem lehetnek olyan különös kötelezettségeik államaikkal szemben, amelyek miás polgártársaik kötelezettségeitől különböznek, mivel a közjog nem ismer kivételeket. Minden állampolgár alá van vetve hatalmának. Azok az államok ellenben, amelyek az említett kisebbségi szerződéseket megkötötték, kötelesek kisebbségeik jogait elismerni. Nem a módszer és a tárgy hiánya okozza a mi kedvezőtlen helyzetünket, hanem egy olyan hatóságnak hiánya, amely előtt jogaink megsértése esetén igazságunkat köve- telhetnők. Újabb csehszlovák kirohanás Slávik György dr. zsupán bejelentette, nogy az angol javaslatot elfogadja ugyan, de mint szlovák ember és közigazgatási főtisztviselő reflektálni kíván Lukács és Szüllő beszédeire. Véleménye szerint az illetőségi vita a törvény magyarázata körül indult meg. Egyes jogászok azt mondják, hogy a község kötelékébe való kifejezett fölvételre szükség nincsen, míg a közigazgatási bíróság a kifejezett fölvételt követeli meg. Nézete szerint a magyar gyakorlat nem volt egységes, mivel Budapesten mindig szükség-ÍPÍ }}ozar3}i>{ 9[pa aq^píojo-jj iSaszpq n }[OA vételre. Az a véleménye, hogy a kérdést csak uj törvénnyel lehet rendezni, mivel a közigazgatási bíróság független intézmény és nem lehet feltenni, hogy a más vélemé-^ ilyen levők kívánsága szerint magyarázza a törvényt. Benes legutóbbi expozéjában kijelentette, hogy a magyar kormánynak javaslatokat tett, az utóbbinak kell tehát választ adni, ha komoly érdek az illetőségi ügy rendezése. A hontalanok kérdésében a csehszlovák delegáció álláspontba az, hogy ilyen kérdés egyáltalában nem létezik, mert abban az esetben, ha valamely uj állam az illetőket nem fogadja el polgáraiul, úgy azok a régi állam po'gárai maradnak. Ezt kívánják az emberiesség követelményei is. (Élénk ellentmondások.) Végül azt igyekezett bizonyítani, hogy a nemzeti kisebbségeknek a csehszlovák köztársaságban és az ő nagy- megyéjében nagyon jól megy a soruk. Ugyanilyen értelemben beszélt a cseh Remier is, aki egész naiv bizonyítási módszert vett igénybe, amidőn arra hivatkozott, hogy ő Medingerrel németül szokott beszélni, tehát a kisebbségeknek nem lehet okuk a panaszra. A plénurn ezután elfogadta a bizottságok jelentéseit. * A varsói kongresszus azok körében, akik a kisebbségi kérdés komoly megoldására törekednek, némi csalódást keltett, mivel az volt a benyomásuk, hogy a népszövetségi ligák Uniója ez alkalommal nem helyezett oly nagy súlyt erre a sorsdöntő problémára, mint amilyet megérdemel. Ezt a csalódást fejezte ki Dumba bizottsági beszéde is, aki — mint említettük — kilépését Prága, julius 10. Illetékes helyről nyert értesülésünk szerint a választásokat az ősszel okvetlen kiirják. A politikai tizes tanács tegnapi ülésén elhatározta, hogy a képviselőház a nyári szünet előtt a jövö hét péntekjéig tart még üléseket. E rövid hát nap alatt a parlamentnek kemény munkája lesz, mert ez idő alatt le kell tárgyalnia a koalíció programjába fölvett, összes elintézetlen ügyeket: a telepítési törvényt, az építkezés fokozását elősegítő törvényjavaslatot, az állattenyésztésről, valamint a választási törvény reformjáról szóló javaslatokat és magalakitják a szenátus és a képviselőház közös bizottságát. Mindezzel péntekig készen kell lenniök a honatyáknak, mert pénteken háromhónapos nyári szabadságra küldik őket. Az ősz elején már csak néhány napra hívják újból össze a parlamentet, hogy azután végleg feloszlassák és kiirják az uj választásokat. A mai ülés, amelyet délelőtt tizenegy órakor nyitott meg az elnök, már ennek a „lázas“ munkának jegyében folyt le. Filmszerű gyorsasággal peregtették le egymás után az Ausztriával kötött kereskedelmi szerződés kiegészítő részéről, az Amerikával kötött ideiglenes szerződésről, a Franciaországgal és Dániával kötött kereskedelmi szerződésekről szóló javaslatokat második olvasásban. Szavazásra nem kerülhetett a sor, mert a Ház nem volt határozatképes. Az elnök ezért egy órára felfüggesztette az ülést, hogy egyrészt ez idő alatt a honatyák kellő számban összegyülekezzenek, másrészt pedig, hogy a még nyomdában lévő javaslatok a szünet alatt elkészüljenek és azokat még a mai ülés keretében kiadhassák a képviselőknek és a szakbizottságoknak. Az ülésnek újból való megnyitása után Hl inka András szlovák néppárti képviselő mentelmi ügyének tárgyalására tértek át. Hlinkát a pozsonyi ügyészség kéri ki, mert a S'lová'k tavaly á.prili 5-én megjelent számában a köztársasági elnököt megsértette s ezzel a rendtörvénybe ütköző vétséget követett el. A mentelmi bizottság előadója, Konecsny Prága, julius 10. Prága és Róma konfliktusában még bőven jut az utcának szerep, a fölvonulások egymást követik és sorra elhangzanak a szólamok a Vatikánnal való teijes szakításról, az egyház és állam elválasztásáról, beiül a koalícióban azonban már lecsillapodott a harci kedv és a veszedelmes következményekkel számolni tudó Svehla előkészíti a békés kibontakozás útját. Erre mutat az is: hogy a cseh nemzeti szocialisták, akik még tegnap este Húsz-zászlókkal vonultak föl Prága utcáin, bent a parlamentben csöndesen visszavonták sürgős interpellációjukat. jelentette be arra az esetre, ha az Unió a jövőben is a halogatás taktikáját követné. Ha a népszövetségi ligák Uniója Európa valamennyi népének együttműködését kívánja, amiben nem kételkedünk, úgy számolni fog a nagytekintélyű osztrák diplomatának kívánságával. Meg kell azonban állapítanunk, hogy a cseh sajtó erősen túloz, amidőn a cseh álláspont ..győzelméről11 beszél, mert ennek éppen az ellenkezője igaz. A kongresszus ugyanis elfogadta a szudéta- németeknek a hontalanok kérdésére vonatkozó indítványát, fölismerte a szlovenszkói illetőségi kérdés fontosságát és szükségesnek tartotta annak nemzetközi tribünön való tárgyalását, hozzájárult a brit kormányra is nagy befolyást gyakorló Ligue of Nations Union kezdeményezéséhez, amely a kisebbségi petíciók publikálására vonatkozott s elvetette a cseh delegáció javaslatát a szavazatok fölosztása tekintetében, végül pedig a kisebbségi panaszok elbírálása tekintetében követendő eljárás megvitatását is sürgősnek ismerte el azzal, hogy e kérdést egy októberben tartandó értekezlet napirendjére tűzte ki. A kisebbségeknek semmi okuk sincs arra, hogy ezeket az eredményeket lebecsüljék. Annyi azonban tény, hogy mi még intenzivebb munkát követelünk a kisebbségi ügy terén és ezért megvalósitandónak véljük azt az eszmét, hogy Európa valamennyi kisebbsége érdekeinek védelmére valamilyen formában kooperáljon egymással. Flachbarth Ernő dr. cseh nemzeti szocialista képviselő, aki a bizottságnak elnöke is, a bizottság határozata szerint Hiinka mentelmi jogának felfüggesztését és kiadatását javasolja. Az előadó szavai után Hiinka emelkedett szólásra. Idézte az inkriminált cikket és kijelentette, hogy abban ö nem lát semmiféle sértést az elnök személye ellen. Megvan a véleménye Masarykról, mint tanárról s mint köztársasági elnökiről- Majd a pápai nundúsnak Prágából való távozásáról kezd beszélni, amit a cseh nemzeti szocialista képviselők nagy lármával igyekeznek megakadályozni. A legnagyobb zajban harsog Hiinka szava, amellyel a legélesebben elítéli a cseh nemzeti szocialistáknak tegnapi prágai tüntetését a pápai nuncius és Kordács érsek ellen. A nagy zaj lecsillapulfcával Hiinka újból beszélni kezd. Megemlíti Masaryknák tanár korában irt cikkeit, amelyekben Bécset és Rómát támadta. De mint elnök is többször nyíltan állást foglalt az állam és az egyház szétválasztása mellett. Hiinka szavaira a nemzeti szocialisták újból nagy lármába kezdtek- Hlinika tovább beszél, de hangját a nagy zajban nem lehet hallani. Utána a mentelmi bizottság előadója újból javasolja a kiadatást. Hiinka arra kéri az elnököt, hogy névszerinti szavazást rendeljen el. Tomasek elnök nem teljesiti Hiinka kérelmét és a Ház többsége elfogadja a mentelmi bizottság előadójának Hlinika kiadatására vonatkozó javaslatát. A mentelmi ügy letárgyalása után szavazásra bocsátották az ülés elején bereferált javaslatokat s a Ház többsége ezeket is elfogadta. Ezután az elnök berekesztette az ülést. Öt perc után újabb formális ülést tartottak, amelyen kiosztották az egyes bizottságoknak a beérkezett javaslatokat, közöttük a választási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot is, amelyet lapunk mai számában más helyen ismertetünk. A képviselő- ház legközelebbi ülése hétfőn délután 'télnégy órakor lesz. Svehla békés szándékaira és kiegyenlítő törekvéseire mutat, hogy a tegnapi nap folyamán már mentegetőző táviratot küldött a Vatikánnak, annak hivatalos kijelentésével, hogy a kormány hivatalosan nem vett részt a Husz-ünnepélyen. De gondoskodott Svehla arról is, hogy a konfliktus hullámai ne csapjanak a képviselőházig, ahol még egyetlen felszólalás sem hangzott el a súlyos kérdéssel kapcsolatban. Eddig mindössze a tizes bizottság foglalkozott a konfliktussal, de onnan is mindössze csak egy Ígéret hangzott el, hogy Benes a külügyi bizottságban fog nyilatkozni a kérdésről, azonban ezt is csak akkor, ha a vatikáni csehszlovák követ már Prágába érkezett és jelentést tett a külügyminiszternek. A külügyi bizottság ülésére tehát valószinüleg már csak a jövő hét elején kerül sor. A képviselőház csöndjével szemben a szenátusban mégis vihart kavartak a szociáldemokraták, de jellemző az egész koalíciós rendszerre, hogy nem a cseh szociáldemokraták foglaltak állást, hanem a német szociáldemokratákat küldték tűzbe, akik sürgős interpellációt nyújtottak be, de a sür- gőtsséget nem bocsátották szavazás alá- így az Amerikával kötött kereskedelmi szerződés kiegészítésének tárgyalásakor kerestek alkálimat a megnyilatkozásra. Szónokuk Niesner volt, aki a legélesebben elitélte a Vatikán és a nunciius eljárását- Nieseer beszédében a katolicizmust sem kímélte és felszóüi- totta a kormányt, hogy vatikáni követét azonnal hívja vissza és hajtsa végre az egyház és állam szétválasztásátNiesner beszéde alatt a cseh szociáldemokraták teljes számmal megtöltötték padjaikat és Markovies kultuszminiszter állandó helyeslő bolongatásSal kisérte az éles kaío- likuselienes támadást. Föltűnt, hogy a cseh néppárt szenátorai kivonultak a termiből, akik passzivitásukkal eleget véltek termi kötelességüknek s teljesen magukra hagyták a harcban a szlovák néppártiakat. A szlovákok részéről Kovalik szenátor reflektált Niesner támadására és kijelentette, hogy a kormány nem respektálja a köztársaság tizenegymillió katolikusának mentalitását. Ez az oka, hogy a szlovák katolikusok bizalmatlanok a kormánnyal szemben, amely egyházellenes politikát folytat. Jaj annak — mondotta — aki a harc magvát elveti. A katolikusok nem provokálták ezt a harcot, de nem térnek ki előle. A Vatikán óriási erkölcsi hatalom és még Franciaország sem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy megszakítsa vele a diplomáciai viszonyt. A köztársaság tizenegymillió katolikusa változatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy képviselete legyen a Vatikánban. Végiiil foglalkozott a kormánynak azzal a védekezésével, hogy Húsz ünneplése nem kaíolikusellenes demonstráció, hanem nemzeti ünnep volt. Megállapítja, hogy a köztársaság egyetlen törvénye sem tesz említést a piroskelyheis zászlóról, amelyet Húsz napján a prágai várra kitűztek. Római jelentés szerint Marmaggi nun- ciuis megérkezett Rómába és ezzel kapcsolatban a Vatikán hivatalos lapja a következő hirt közli: Tekintettel arra, hogy Prágában ez évben demonstratív ünnepség keretében rendezték meg a Húsz-ünnepet és annak védnökségét Masaryk köztársasági elnök, a diszelnökséget pedig Svehla miniszter- elnök vállalta el, a Szentszék utasította Marmaggi nuncrust, hogy ez ellen hivatalosan fejezze ki tiltakozását s Prágát azonnal hagyja ej. A nuncius julius hatodi- kán elutazott Prágából s tegnap Rómába érkezett. A Prager Tagblatt római tudósítója azt Írja, hogy a nuncius ezúttal nem bátyjánál szállott meg, mint máskor tette, hanem egy kolostorba vonult vissza, hogy a kiváncsi közvélemény elől kitérjen. Rómában egyébként meglépést keltettek azok a heves személyes támadások, amelyekkel a csehszlovák sajtóban a nunciust illették, annyival is inkább, mert Marmaggi egyházi körökben nagyrabeosült személy s egyébként is az egész ügyiben pontosan Róma utasításai szerint járt el. KomiMRista-szeclalísta íroní? A Prager Presse jelentése szerint a csehszlovák kommunista párti képviselők klubja tegnap valamennyi szocialista klubhoz átiratot intézett, amelyben felszólítja őket, hogy ma délig nyilatkozzanak, hajlandók-e a kommunistákkal egységes parlamenti frontot fölállítani. A független kommunista párt képviselőit természetesen erre nem szólította fel Haken pártja. Maga; ssuiihásMiárásolí Triesztben Róma, julius 10. Trieszt legnagyobb hajógyárában, a Stabilimento Tecnicoban tegnap elbocsátottak egy munkásnőt, mire részleges sztrájk tört ki, amit viszont az igazgatóság mind a 25 ezer munkás kizárásával torolt meg. A kizárás ma is tart s tárgyalásokra még nem került sor. A fascista ércmimkás szerve- bek ma, estére nagy népgyülést hívtak össze. Masaryk és Hiinka Vihar a halódó parlamentben — Kiadták a néppárt vezérét — Megkezdődött a gyorstalpalás Svehla maifcfótiilK a Vatikánnál A koalíció a békés kibontakozás mellett — Német szocialisták támadása a szenátusban — A szlovák néppárt a katolikusság védelmében — Marmaggi megérkezett Romába Szombat. JtsHtis II* ~1 --- ■“ S
