Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)

1925-07-01 / 145. (888.) szám

Szerda, fuffiis !. Nag-y politikai gyűlés Komáromban — Szent-Ivány József és Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselők politikai nyilatkozatai — Saját tudósítónktól — amely a pártoknak destruálására és meg­bontására vezet, elit éli és kijelenti, hogy a párkányi gyűlésen történtek értelmi szer­zői a kötelező párthiiség ellen súlyos vét­séget követtek el. A komáromi körzet a pártvezetőség mindenkori többségének al­kotmányos utón hozott határozatai alapján áld és a mögé sorakozik és követeli, hogy a többség határozatainak a párt minden szervezete és tagja magát alávetni köteles legyen. Dosztál Jakab elnök lendületes sza­vaikkal mondott a gyűlés nevében az illuszt­ris szónokoknak köszönetét. A nagysikerű gyűlés délután 5 óra után ért véget. A magyar egységes párt és a Néroűni LlsSy Prága, junitis 30. A Národni Listy ismét foglalkozik a szlovenszkói magyarság törekvéseivel és Szent-Ivány Józsefnek az egységes magyar párt alakítására indított akciójával. Igaz ugyan — Írja —, hogy Szent-Ivány cikke akadémikus jellegű, mégis egyet kell érte­nünk koncepciójának ama részével, amelyben kizárja a szlovákokat a magyar politikai élet­ből. A felelős szlovák politikai körök és a hatóságok eddig tétlenül nézték azt, hogy a magyarok saját pártjaikban szervezik a szlo­vákokat is. Ez a tény szomorú fényt vet a csehszlovák nemzeti életre — folytatja a N. L. —, ha arra gondolunk, mennyit sirtunk és beszéltünk a prevrat után arról, hogy a ma­gyarok ezer éven át elmiagyarosiitották a szlovák népeit. A kisgazdapárt — írja tovább — megszervezi a magyar népet, de mit ér az, ha a másik oldalon ugyanolyan arányban a szlovákokat is saját táborukba igyekeznek terelni. Végül foglalkozik lapunk pénteki ref­lexióival, hogy Szenit-Ivány nem akar egyik csehszlovák nagy párttal sem kooperálni, ha­nem egészen más utakon keresi a magyar boldogulást. Olyan utakon, amelyeket a ter­mészet, a közös sors és a lelkek szolidaritása jelöl meg. A Národni Listy hálásan megkö­szöni ezt az őszinte kijelentést s azt írja, hogy ezzel szemben ő is nyíltan kifejti állás­pontját a magyarság egységes törekvéséről. Ha Szent-Ivány a keresztényszocialisták po­litikai irányelvei szerint akar eljárni, amelyek jelenleg is államellenesek s ha ezen az utón akarja az egységes magyarságot a reális po­litika útjára rávezetni, akkor annak sok ér­telme nem lesz. A Národni Listy komoly újság, de a ke­resztényszocialista pártról irt cikkében fog­lalt állításai nem komolyak s igy prognózisa sem lehet helytálló, amit Szent-Ivány akció­jával kapcsolatban állít föl. Egészen nyugodt lehet különben a Národni Listy, hogy Szent- Ivány valóban reális politikát aikar inaugu- rálni. Jönni fognak majd tények, amelyek er­ről teljesen meggyőzhetik. A munkácsi zsupán statáriális tannkilginatást rendez Munkács, junius 30. Munkácsi tudósítónk táviratozza*: Munkács városa hónapokkal ezelőtt bűnvádi feljelentést tett a városi villanytelepet bérlő ungvári villamossági r. t. ellen, azon a cimen, hogy az a bérletet tör­vényellenes módon és eszközökkel szerezte meg. A törvényszék a vizsgálatot ez ügyben elrendelte és a vizsgálóbíró a kihallgatásokat hetekkel előbb lefolytatta. Szombaton este a munkácsi rendörbiz- tosság detektivjei minden előzetes idézés nélkül bekísérték a már kihallgatott tanukat, mintegy tiz tekintélyes munkácsi polgárt: ügyvédet, orvost, városi tisztviselőt, újságírót és egy távollévő magasrangu városi tiszt­viselő feleségét. A rendőrség újból kihallgatta őket. Az előállítás és a kihallgatás a munkácsi zsupanátus utasítására történt és a bekisérteket órák hosszáig szigorú fel­ügyelet alatt tartották a rendőrségen. A ki­hallgatások csak a késő éjjeli órákban értek véget. A történtek miatt a városban óriási a felháborodás, miután a a zsupanátusnak nem lett volna joga a törvényszék által már kihallgatott tanuk beidézését elrendelni $ őket órák hosszáig úgyszólván őrizet alatt tartani. A munkácsi ügyvédszövetség eré­lyes lépésekre készül az ügyben. Komárom, junius 30. Az Országos Magyar Kisgazda. Földmi- ves és Kisiparos Párt komáromi körzete Pé­ter Pál-napkor látogatott választmányi ülést tartott, amelynek különösen nagy politikai súlyt adott Szent-Ivány Józsefnek, a párt illusztris és népszerű elnökének megjelenése, aíkii a szlovenszkói magyarság létéért folyta­tott küzdelmében uj és sorsdöntő határkőt ál­lott fel. Az elnöki tisztséget Bartail Ferenc kör­zeti választmányi elnök töltötte. be, aki me­legen üdvözölte a párt nemzetgyűlési képvi­selőit és Törköly József dr. orsz. pártelnököt, továbbá Kukán Béla dr., Holota János dr. és Moháosy János dr. párt vezetőségi tagokat. Az elnök sajnálattal emlékezik meg ifj. Koczor Gyula ügyv. elnök súlyos betegségé­ről, akit a gyűlés nélkülözni kénytelen, egy­ben kívánja mielőbbi teljes felgyógyulását. Majd Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő emelkedik szólásra, aki informálta pártját politikai irányáról és elgondolásairól. Szent-Ivány nagy beszédét mindvégig figye­lemmel és helyesléssel fogadta az ülés kö­zönsége. — Szükségét érzem annak — úgymond —, hogy az utóbbi hónapok politikai esemé­nyeiről önöket tájékoztassam, rendelkezé­sükre bocsátva az ez időben folytatott mun­kám egész anyagát, kérve, hogy arról bírá­latot mondjanak. Szent-Ivány ezek után ismertette a fce- resztémyszoeialiista pártban bekövetkezett válsággal kapcsolatos működését, amelynek lényege az Egységes Magyar Párt elgondo­lásával szorosan összefüggő politikai előre­haladás és kapcsolatok kilátásainak ismerte­tése volt — amint azt már a P. M. H. hasáb­jain folytatott vitában kifejtette —, majd igy folytatta: — A szlovák kérdésben kifejeztem azt a meggyőződésemelt, hogy a mai szervezeti kapcsolat nem alkalmas a szlovákság nagy tömegeivel való összekapcsolódásra. Most arról akaróik beszélni, vájjon a magyar nem­zeti irányú politika mennyiben előnyösebb a nagyobb és erősebb pártokkal való együtt­működésre és tulaj dónk éppen milyen irány­ban kell és lehet a szlovenszkói magyarság politikájának fejlődnie. A magyarság nemzeti irányú szervez­kedésének vezérgondolata nem lehet soha­sem más, mint a nemzet érdekeinek minde­nek felett való szolgálata érdekében test­véri viszonyt tartani fenn a szlovákság és németség minden rétegével és a szlovák­ság nemzeti öntudatának fejlődését jó szív­vel kisérni, mert ez eg^ik legnagyobb ér­deke a magyar nemzetnek. A legsúlyosabb hiba volna abba a rövid­látásba esni, amely a régi magyar politikában a nemzetiségek helytelen kezelését eredmé­nyezte. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a nemzeti gondolat mai fokán, a nemzeti kul­túra emelkedő terjeszkedése közben csak tel­jesen szabad és egyenlő jogú nemzetek élhet­nek békében egymással és csak akkor fognak szoros szövetségre léphetni, ha ez igy van. En a magam részéről leszögeztem ezt az ál­láspontot, nyugodtan tehetem, mert igy gon­dolkoztam eddig is és igy fogok gondolkozni ezentúl, bármily viszonyok következzenek. Sajnos, meg kell! állapitanom, hogy a szlovák­ság és különösen a politikusok körében a nemzeti irány a türelme tiemséget jelenti min­den más, de leginkább a magyarság nemzeti életével szemben. Pedig a szlovák politikusok akkor követik e! a legnagyobb hibát saját népük ellen, amikor bennünket jogainkban megrövidítenek, vagy a mi nemzeti értékeink rovására akarják népüket erősíteni. Azok a szlovák politikusok, akik ezt a hi­bás álláspontot foglalják el, abból indulnak ki, hogy a magyarsággal egyszersniindenlkor- ra leszámoltak és abban a nevetséges meg­győződésben ringatják magukat, hogy a ma­gyarság európai politikai szerepe sohasem lesz lényeges és fontos, annyira semimiesetre, hogy a szlovákságnak erre tekintettel kellene lennie. Én nem csodálkozom ezen, én meg­értem, hogy egy hirtelen jött szerencse, vagy szerencsétlenség megzavarta az emberek lel­ki egyensúlyát, vagy elhomályosította látá­sukat. De foglalkozzunk ezzel a kérdéssel kissé bővebben. Az európai politika eseményei az utóbbi hónapokban határozottan arra mutat­tak, hogy Magyarország súlya emelkedett és gazdasági konszolidációja folyamatban van és a mi kitűnő alkalmazkodó képességgel megáldott külügyminiszterünk expozéja is már más formában emlékezett meg róla. Kra- már, a csehek egyik legsovénebb politikusa úgy látja, hogy a békeszerződések által te­remtett helyzet különösen Csehszlovákia és általában a szláv nemzeti kis államoknak biz­tonsága tekintetében csak akkor bírna érték­kel, ha a százhuszmiliiós orosz nemzeti állam áll óriási katonai hatalmával a háta mögött. Nyilvánvaló és ismert dolog, hogy Európa uj térképe nem adja azt a megnyug­vást, melyet az egész földrész tartós békéje megkíván. De én nem esem a másik szélső­ségbe, mikor ezeket a kérdéseket taglalom, mert nagyon jól tudom, hogy a különféle biz­tonsági szerződések, antantok bizonyos erőt jelentenek, hacsak a gyengékkel szemben is és így nem áltatom sem magam, sem máso­kat fantasztikus gondolatokkal, mégis a leg­nagyobb tárgyilagossággal kell megállapíta­nom, hogy komolytalan dolog és a politikai látókör nagyon korlátozott voltára mutat az az öncsalás, 'hogy Európa területén élő bár­mely és úgy a magyar nemzet, illetőleg az azt képviselő államra figyelemmel lenni nem kell. Nem beszélek a nemzetközi jognak a kisebbségi kérdésben való előrehaladásáról, ezt teljesen mellőzve állapítom meg, hogy a szlovákságnak kötelessége számolnia az­zal, hogy a magyar nemzet létezik és mint politikai faktor Európa életében fontos szerepet tölt be. Saját nemzeti poli­tikájának érdeke tehát a magyar vonatho­zásokban megtalálni a helyes utat. Az az ut — a HodzsáéL útja, a prágai kirándulás megrendezése, a Csánki-párt lé­tesítése, vagy a közelgő Mikle-Földesi kom­bináció alkalmas arra, hogy a magyarságban gyűlölőiét ébresszen a szlovákság ellen, ez az ut ezenkívül erkölcstelen, mert politikai célja is az. Minekünk és velünk minden ön­érzetes magyar embernek ehhez a próbálko­záshoz semmi köze sem lehet és teljes biz­tonsággal állapíthatjuk meg, hogy aki nem akar képviselő leinni, az csak jelöltesse ma­gát ezeken a listákon, biztosan elbukik, ha csak a ruszinszkói mandátum hibás .elméle­tét be nem hozzák és nem lehet a magyar politikának gondolnia sem arra, hogy a mai rezsimet támogató valamely párt felé orien­tálódjon. Legutóbbi napokban a szlovák néppárt vezére egy sajtónyilatkozatában baráti job­bot nyújtott a magyarok felé. Nincs semmi okom, hogy kételkedjem a gesztus őszinte­ségében és komolyságában és elismerem, hogy Hlinka páter annyira emelkedett Szlo- venszkó egész lakossága szemében, hogy az egész őslakosság hivatott vezérének tekint­hető, mégis legyen szabad megjegyeznem, hogy bár a baráti jobbot magam részéről el­fogadom, még sem oldható meg ez a kérdés oly könnyen, hogy a magyarság tömegei egyszerűen szavazzanak a ludova sztranára­A szlovák nép minden hívével való test­véri viszonyra törekszünk, politikai orientá­lódásunk a jelen viszonyok között azonban csupán az ellenzéki és autonómista pártok felé irányulhat. A szlovenszkói német organizációk legnagyobb részével való teljes szoros együttesnek semmi akadálya nincs. Ki kell azonban építenünk politikai frontunkat a csehországi német pártok azon része felé amelyeken nem a nagynémet szellem túl­zása vezet, de a német-magyar jóviszony jelentőségének elismerése és a szloven­szkói helyzet honorálása. Mindezeket az elgondolásokat csupán a tiszta magyarokra kiterjedő organizmus, te­hát az egységes magyar párt tudná legin­kább és legtökéletesebben megvalósítani és ennek a pespektivának felismerése vezetett, mikor az eszmét konkrét formában vetettem fel és vezet ma is, mikor álláspontomat fenn­tartom­Ki kell jelentenem ünnepélyes komoly­sággal, hogy nem robbantani akarok és saj­nálom. hogy rövidlátásnak kell neveznem egy tiszteletreméltó keresztényszocialista szlovák politikusnak, Dobránszky plébános urnák azt a feltevését, mintha én a kér. szoc. párt felrobbantását akarnám, vagy céloz­nám^. Ezt nem akarom, csak azt, amit én is megteszek pártommal, hogy nagyobb célok és eredményesebb munka kedvéért áldoza­tokat hozok, még pedig éppen olyan súlyo­sakat, mint a kér. szoc. párt tagjai. Bennem is él a pártom elvi tartalma iránti szeretet, össze van az nőve egész közéleti munkám­mal, de n.m feledkezem el nemzetem iránti kötelességeimről és érdemes akarok lenni a bizalomra, mellyel a magyar nép nagy soka­sága mellém állt. Ezért akarok előrehaladni, előrelépni jobban, erősebben, mert bármennyire .érté­kelem a magasztos elvekből fakadó, csillogó i. iszavakat, ezekkel célomat el nem érem. Vessük el a demagógiát, lépjünk a komoly nemzeti reálpoütika útjára, hogy kenyeret adhassunk népünknek. Ebben az irányban Óhajtom pártom po­litikáját vezetni és ezen keresztül ilyen irányban befolyásolni a magyarság hovnfor- d ’ását- Kérem elhatározásukat. A nagy éljenzéssel és zajos tapssal foga­dott hatásos beszéd után Ftilöp Zsigmond, a kulturosztály elnöke a kővetkező határozati javaslatot terjesztette elő: „Az Országos Magyar Kisgazda. Föld­műves és Kisiparos Párt komáromi kör­zete teljes bizalommal eltelve a párt illusz­tris vezérének, Szent-Ivány József nem­zetgyűlési képviselőnek a magyarság ér­dekében önzetlenül kifejtett eddigi fáradha­tatlan munkálkodása iránt, örömmel ra­gadja meg az alkalmat, hogy öt tántorít­hatatlan bizalmáról, mélységes szereteté- röl és igaz nagyrabecsüléséről biztosilsa. Az egységes párt kiépítése érdekében ed­dig végzett eredményes munkáját minden vonatkozásban a legnagyobb elismeréssel és helyesléssel fogadja és határozatifag ki­mondja, hogy ezirányu további működésé­ben Szent-Ivány József elnököt a körzet osztatlan és legteljesebb készséggel, lelke­sedéssel és odaadással támogatja.1* A javaslathoz többek között hozzászól­tak Richter János volt országgyűlési képvi­selő, ipolyszakállasi római katolikus plébá­nos, a párt lelkes tagja és kijelenti, hogy a kisgazdapárt távolról sem akarja bármelyik magyar pártot szétrobbantani, legkevésbé a testvér keresztényszocialista pártot. A ke­resztényszociális pártot a szétrobbantás ve­szélye éppen a párt kebelébe tartozott lel­ketlen lélekkufárok részéről fenyegette. Ez az üzenetem az én régi jó barátomnak, Dob­ránszky Jánosnak. A veszedelem itt van a kertek alatt, sies­sünk az összekötő kapcsokat megkeresni és a szlovenszkói őslakosok közös front­ját megteremteni. A sorsunk közös, nemcsak a magyarság panaszkodik, hanem a szlovákok panaszai sokkal nagyobbak és sokkal hangosabbak. Papi felelősségem teljes tudatában ajánlom- mégegyszer a javaslat elfogadását — mon­dotta zajos éljenzés között. Majd Füssy Kálmán nemzetgyűlési kép­viselő ajánlotta a javaslat elfogadását és kijelentette, hogy a közös magyar front és az egységes magyar párt, valamint a szlo­vákokkal és a németekkel leendő szövetség tekintetében kezdettől fogva osztja Szent- Ivány József képviselőtársa nézeteit és el­veit. Régi és állandó törekvésünk — úgy­mond, — hogy a szoros barátságot íentart- suk a testvérpártokkal, igy elsősorban a ke­resztényszocialista párttalj emellett uj pillé­reket kell támasztani, amelyre a magyar­ság jövő boldogulását szilárdan fel tudjuk épiteni. Foglalkozott a pittsburgi egyezmény­ben csalódott szlovák testvérek közeledésé­vel, akik kijelentették, hogy az egységes magyar párttal szívesen kötnek szövetséget. Még a 12 képviselővel biró németeknek is szükségük van szövetségesekére. A nép kö­zött járván ismeri a nép hangulatát, mely szivvel-lé- lekkel híve az egységes pártnak és a szlo­vákok és németekkel való szövetkezés ter­vének. Erős a meggyőződése, hogy az egységes magyar párt zászlója alá a magyar munkás­ság nagy tömege is csatlakozni fog. Felhívja a jelenlevő munkásokat, hogy támogassák őket a magyarság érdekében kifejtett har­cukban, amint hogy ő is mindig segítségére sietett a jogfosztott munkásságnak, nem nézvén azt, hogy kommunista-e vagy kis­gazdapárti. Kéri pártjának bizalmát, támoga­tását és buzdítását a további nehéz munká­ban. Boldoghy Gyula körzeti elnök lelkes szavakban adózik Füssy Kálmán elévülhetet­len érdemei előtt és neki teljes bizalmat és elismerést nyilvánít. Felszólaltak még Révész Jónás, aki szintén melegen támogatja az egységes párt és a testvérnemzetekkel való szövetség esz­méjét. Hasonlóképpen nyilatkozott Györy Dénes is, mely után a választmány Fiilöp javaslatát egyhangúan elfogadta. Alajd a központi iroda működését ismer­tette Bazsó Kornél párttitkár, azt a nagy­3

Next

/
Oldalképek
Tartalom