Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)

1925-07-30 / 169. (912.) szám

CsffiBrtök, fuflus 30.

Á volt magyar postatakarékpénztárral szemben fennálló

követelések összeírása

Prága, julius 29.

Egyes szlovenszkói lapokban oly hírek láttak napvilágot, hogy a csehszlovák kormány a legközelebbi jövőben fogja honorálni az itteni állampolgároknak a volt magyar postatakarékpénztárakkal szemben fennálló követeléseit. Ámbár a magunk részéről a legőszintébben kívánjuk eme kérdésnek sürgős és végleges rendezését, sajnálattal kell megállapítanunk azt is, hogy az említett lapjelentések korai örömet hirdetnek. A téves híresztelésekre a prágai pénz- és postaügyi minisztériumoknak iulius 9-én kelt, a törvények és rendeletek gyűjteményében 166. sz. alatt megjelent hirdetménye adott alkalmat, amely csupán a volt magyar postatakarékpénztárral szemben fennálló követelések összeírásáról szól. Tapasztalatból tudjuk, hogy az ilyen összeírást évek múlva sem követi a teljesítés; igy volt ez a hadikárok, a régi értékpapírok, a volt kincstár elleni követelések összeírásánál is.

Hogy azonban az összeírásból a feleket semmiféle hátrány ne érje, az alábbiakban közöljük az említett hirdetmény igen részletes fordítását.

1. §. Az összeírás célja megállapítani azon összes követeléseket, amelyeket fizikai és jogi személyek (a volt vármegyék, járások és községek is), a pénzintézetek, vállalatok, vagyonkezelőségek stb. támasztanak a budapesti takarékpénztárral szemben takarékbetétek, folyószámlabetétek, értékpapír- letétek és készpénzszámla követelések címén.

A pénzköveteléseket illetőleg ez az ösz- szeirás csakis ama követelésekre vonatkozik, amelyek a nyolcadik paragrafusban (lásd alább) megállapított döntő napig, legkésőbb azonban 1920 március 18-ig keletkeztek, vagyis akinek ennél a napnál újabb keletű takarékbetétje van, arra az összeírás nem vonatkozik.

2. §. Mit kell összeírni?

1. Azokat a takarék- és íolyószámlabe- tóteket, amelyek tulajdonosaiknak a döntő napon a csehszlovák köztársaság területén rendes lakóhelyük (székhelyük) volt s azt ezen idő óta nem hagyták el; az állampolgársági kérdés itt nem játszik szerepet.

2. Azokat a takarékbetéteket, amelyeknek tulajdonosai mint csehszlovák állampolgárok a döntő nap után költöztek el a csehszlovák köztársaság területéről a külföldre, (kivéve, ha Magyarországba vagy Lengyel- országba költöztek), illetve, akik a külföldről költöztek vissza a döntő nap után a köztársaság területére.

3. Azokat a folyószámlaköveteléseket, amelyeknek tulajdonosai mint csehszlovák állampolgárok költöztek el a döntő nap után a köztársaság területéről a külföldre (kivéve Magyar- és Lengyelországot), vagy onnan repatriáltak a döntő nap után.

4. Azokat az értékpapír- és készpénzletéteket, amelyeknek tulajdonosai csehszlovák állampolgárok és Magyar- és Lengyel- országon kivül laknak, amennyiben ezek a követelések még nem lettek áthozva az 1923 július 13-án kelt államközi egyezmény alapján. Ha azonban csupán az értékpapirletét hozatott át s a készpénzletét nem, úgy ez utóbbit most kell bejelenteni.

3. §. Mi van kizárva az összeírásból?

Ama csehszlovák állampolgárok takarékbetét követelései, akiknek lakóhelye (székhelye) Magyarország, Lengyelország, vagy a trianoni békeszerződéssel Ausztriának juttatott Nyugatmagyarország területén van, továbbá ama folyószámlakövetelések, amelyeknek tulajdonosai a régi külföldön, (tehát az utódállamokon kívül) laknak. Ugyancsak kizáratnak az összeírásból a volt osztrák-magyar polgári és katonai hatóságok folyószámla (állami számláb-követelései is.

4. §. Meddig tart az összeírás?

Az 1—2. paragrafusban felsorolt követelések és értékek tulajdonosai, amennyiben követelésüknek, illetve értékeiknek a prágai csek'khivatalra való áthozatalát kívánják, kellően felszerelt jelentkezöliapot kötelesek benyújtani a prágai csekkhivatalhoz 1925 november 30-áig. A szükséges nyo rn t atyán y o k valamennyi postahivatalnál kaphatók.

5. 8. Mit kell mellékelni a takarékbetét- bejelentéshez?

A „per saldo“ felmondott betétkönyvecskét, (ha ez elveszett, úgy a jegyzet rovat bán ezt fel kell tüntetni s egyben kérni kell a megsemmisitést); csatolni kell továbbá annak igazolását, hogy a döntő napon a köztársaság területén lakott a bejelentő. Csehszlovák állampolgárság igazolására ebben az esetben nincs szükség.

A 2. paragrafus 2. pontjának esetében a jelenlegi lakóhelyet is igazolni kell.

6. §. Mit mellékel a íolyószáinlaköveíelés bejelentője?

Igazolást arról, hogy a döntő napon s ma is csehszlovák területen volt és van lakóhelyük; a 2- paragrafus 3. pontjának esetében az igazolást a jelenlegi lakóhelyről.

7. §. Értékpapír- és készpénzletétek bejelentői csatolják:

a letéti lapot, (ha ez elveszett, úgy külön nyilatkozatot kell csatolni arról, hogy a bejelentő mindennemű felelősséget vállal az áthozatalból eredhető károkért; csehszlovák állampolgárságot igazoló okmányt; igazolás arról, hogy hol laknak. Ha a letétben elhelyezett értékpapírok biztosíték (óvadék) gyanánt vannak lekötve, úgy a biztosítékon érdekelt személy nyilatkozatát is csatolni kell, mely szerint az áthozatal ellen nem támaszt kifogást.

Ha a letét lombardadóssággal van terhelve, úgy ennek összegét is meg keli jelölni.

8. §. A „döntő nap“.

A hirdetményben többször említett döntő nap: 1919 február 28-ika.

Kivételes döntőnapok: 1919 julius 31-ike ama községek számára, amelyek Abaujme- gye déli részén s a volt iNógrád-, Hont-, (tömör- és Ungmegye területen fekszenek; a községek névszerinti felsorolása a cseh—magyar postatakarékpénztári egyezményben található; ugyancsak 1919 julius 31-ike a dörnö nap a Bereg-, Ugocsa- és máramarosmegyei községek számára.

1919 augusztus 14-ike a döntőnap a po- pozsonymegyei Pé-terszalka község számára. Végül döntönap a csehszlovák köztársasághoz való tényleges csatolás napja ama szío- venszkói és ruszinszkói községek számára, amelyek az említett napok után csatoltattak a köztársasághoz.

9. §. Ha a bejelentésre kötelezett már meghalt,

a bejelentést az örökösök, a gyám, illetve gondnok teszik meg. A követelés megszerzését a hagyatéki bíróság tanúsítványával ■kell igazolni. Egyébként a bejelentésnél az elhunyt személy adatai az irányadók; a mostani lakóhely helyett azonban az elhunyt utolsó lakóhelye igazolandó, inig az állampolgársági igazolást helyettesíti az elhalálozás napja szerinti községi illetőség bizonyítása.

Az időközben megszűnt jogi személyek a jelenlegi székhely igazolása helyett az utolsó székhelyről adnak tanúsítványt; a bejelentést egyébként a megszűnt jogi személy jogutódai teszik meg külön hatósági igazolvány melléklésével, mely a követelés megszerzési módját tanúsítja.

10. §. A lakóhelyet az illetékes községi hatóság, vagy a rendőrségi bejelentő hivatal igazolja, az állampolgárságot az illetékes hatóság által kiállított okmány, a községi illetőséget az illetőségi bizonyítvány igazolja. Jogi’személyek székhelyét a cégjegyzék kivonatával kell igazolni.

11. §. A bejelentés után beállott összes változások (illetőség, állampolgárság, lakhely változtatása, elhalálozás stb.) haladéktalanul bejelentendők a prágai csekkhivatalnál.

12. §. Ama takarékbetétkövetelések, amelyeket tulajdonosuk nem jelent be a kellő időben, továbbra is fennállanak magyar koronában a budapesti postatakarékpénztárnál. Ugyancak magyar koronában továbbra is fennállanak majd a budapesti postatakarékpénztárnál azok a folyöszámlakö- vetelések is. amelyeknek tulajdonosai az itteni összeírásnál nem jelentkeznek.

Az ismertetett hirdetményben szabályozott összeíráshoz háromféle nyomtatványt kell használni (kapható a postahivatalnál.) Az A minta a takarékbetétek összeírására szolgál; ennek melléklete a betétkönyvecske elvesztéséről szóló nyilatkozat űrlapja. A B- nyomtatvány a folyószámlakövetelés bejelentésére használható, míg a C-nyomtatvány az értékpapír é készpénzletétek összeírására való.

A bejelentés bélyeg- és illetékmentes.

Az Usíredné Druzstvo likvidálása

II. Beszerzési központok

A szövetkezetek különböző fajai közt a fogyasztási szövetkezetek másodrangu szerepet játszanak és ott, ahol a szövetkezetek kellően vannak szervezve, ezen üzletágat, a szövetkezetek ellenőrizése mellett, a magánkereskedelem látja el. Nálunk, ahol a szövetkezeti eszme még gyermekkorát éli és a lakosság a szatócsok és kiskereskedők ki- uzsorázásának ki van téve, a fogyasztási szövetkezetek fontos szerepet töltenek be.

A fogyasztási szövetkezetek fölvirágo- zásának alapja az erős központ, amely olcsón, jó minőségben és gyorsan szolgálja ki a tagjait. Az abszolút olcsóság nem föltétlenül szükséges, mert a jó, de drágább áru mindig olcsóbb az abszolút olcsó, de rossz árunál.

Midőn a prevrat után a szlovenszkói fogyasztási szövetkezeteknek megtiltották a Hangyával való üzleti összeköttetést, az Ustredné Druzstvo vette át a fogyasztási szövetkezetek ellátását, amelyet a központban létesített áruraktár, Nagyszombatban, Zsolnán, Zólyomban, Késmárkon és Érsekújváron szervezett fiókok és kirendeltségek utján végzett el. Emellett nagyrészt politikai indokból és a legális kereskedelem elnyomása végett, az Ustredné Druzstvoval szorosabb, vagy tágabb összeköttetésben álló, de az Ustredné Druzstvo tagjait képező raktárszövetkezetek (skladistné druzstvo) alakultak.

A nagyszabásúnak tervezett akció, melyet az őslakosságnak úgyszólván teljes kizárásával szerkeztek meg, fiaskóval végződött, elsősorban a raktárszövetkezetek kerültek csődbe, vagy kényszeregyezségbe, azután az Ustredné Druzstvo fokozatosan szüntette be fiókjait és expozituráit, ma 2—3 raktárszövetkezet és az Ustredné Druzstvo- nak a zólyomi fiókja és zsolnai expoziturája tengődik, a szövetkezetek pedig beszerzési központ nélkül vannak. A fiaskó oka sok mindenféle. Az érdekeltek (druzstvók) a nagy áresést és a szövetkezetek nemtörődömségét, a szakértők a szakértelem hiányát, a pártok a politizálást hozzák föl indokul. Véleményem szerint a minden szakisme- retnélküli személyzet alkalmazása, a bür rokratikus kezelés és a politizálás a fiaskó oka.

Mindezen beszerzési központok állami segélyben részesültek, számos, egyéb céloktól elvont és az adózókból kisajtolt milliókkal fizette meg az állam a kormánynak sovinizmusra vezethető ezen üzlet pártolását. A szövetkezetek ma ott vannak, hogy kellő beszerzési központjuk nincsen és kisebb-na- gyobb mértékben ki vannak szolgáltatva a nyereségre dolgozó magánkereskedelemnek. Ma még nagyon kétséges, vájjon az 1924. évi 239. sz. törvény rendelkezése folytán, az Ustredné Druzstvótól elkülönítendő áruosztály — amelynek szervezéséhez legalább 5—6 millió korona szükséges — létesülni fog-e, mert a szövetkezetek, amelyek eddig is üzletrésztőkéjükkel (forgótőke) majdnem egyenlő összegű központi üzletrészt voltak kénytelenek jegyezni és az üzletrész tízszereséig szavatosságot vállalni, amellett hogy a jegyzett üzletrészeik, az Ustredné Druzstvo állandó veszteségei miatt, mitsem jövedelmeznek, aligha fognak a nagyon is koekázottnak látszó beszerzési központba újabb milliókat befektetni. Lehet, hogy az Ustredné Druzstvo vezetősége a prágai Ustredné Jednotára számit, ez esetben helyesebb nyílt kártyával játszani és a beszerzési központot, mint az Ustredné Jednota fiókját létesíteni.

Teljesen osztom a Slovák álláspontját, hogy a fogyasztási szövetkezetek részére tisztán üzleti alapon álló beszerzési központot kell létesíteni. Kár, hogy a Slovák ismertetett cikkében a politika és a nemzetiségi kérdés előre veti az árnyékát, igy minden igyekezet kárba fog veszni.

Tény, hogy 1923-ban Kassán a kelet- szlovenszkói fogyasztási szövetkezetek beszerzési központja létesült és ugyanazon idő óta üzemhen van. Tény az is, hogy a csallóközi és mátyusföldi fogyasztási szövetkezetek 1925, évi junius 19-én „Hanza“ cég alatt Galánta székhellyel beszerzési központot létesítettek, amely működését pár nap alatt megkezdi, nem való azonban, hogy ezen két beszerzési központ „magyar" központ lenne. A környéken lévő összes szövetkezeteket a belépésre fölszólították, ha egyik- másik szövetkezet a belépést nemzetiségi indokból megtagadta, úgy ez nem az alapilók hibája, a nemzetiségi és politikai kérdés eleve ki volt zárva, mert az üzlet nem politika.

Arra, hogy a szövetkezetek az Ustredné Druzstvótól függetlenül, önmagukon segítendő, beszerzési központokat létesítenek, a példa meg van. Ajánlatos azonban a sok apró beszerzési központ helyett 2—3 erős és egymással kartellben levő központot alapítani, amelyek azután a forgalmasabb helyeken fiókokat létesítenének. Költségkímélés végett a nagyobb gócpontokon lévő erős szövetkezeteket lehetne fiókoknak fölhasználni.

A létesítendő beszerzési központok, ha a raktárszövetkezetek sorsára jutni nem akarnak, szakértői vezetés alá helyezendők, az árubeszerzésnél nem csak a vevők igényeit, hanem azt is szem előtt kell tartani, hogy csak oly áruk legyenek raktáron, amelyek gyors kelendőségnek örvendenek, ezzel megelőzik, hogy a forgótőke az áruban liosz- szabb ideig leköttessék.

A beszerzési központok létesítése, ha a tagok az önsegélyt önzetlenül szem előtt tartják, könnyen megvalósítható, emellett a beszerzési központok az Ustredné Druzstvo tagjaiul lépvén be, az 1919. évi 210. sz. törvény 6. §-ában meghatározott adó- és illetékmentességben is részesülnének. X.

— Újból megszakadtak a magyar—osztrák vámtárgyalások. Bécsböl jelentik: A

magyar és osztrák megbízottak között folyó tárgyalások az ideiglenes kereskedelmi egyezség megkötését illetően ma hirtelen megszakadtak. A tárgyalások elé újabb akadályok gördültek és a magyar bizottság kénytelen volt Budapestre visszautazni, hogy a kormánytól utasítást kapjon. A tárgyalásokat két nap múlva folytatják.

— Kereskedelmi egyesületek fúziója Ruszinszkón. Ungvárról jelentik: Az ungvári és a beregszászi kereskedelmi egyesületek, amelyek eddig külön-külön működtek, a napokban elhatározták fúziójukat. Az uj egyesület hatásköre egész Ruszinszkóra ki fog terjedni.

— Vasbank alakul Budapesten. Budapestről jelentik: A magyar vasiparosok és vaskereskedők elhatározták, hogy a vaske- resködelmi érdekek fokozottabb előmozdítására egy önálló bankot alapítanak. A Pénzintézeti Központ, valamint a Nemzeti Bank az uj bankalakitás számára a legmesszebbmenő segítségét ajánlotta fel.

— A nemzetközi íakaríel! mégis megvalósul. Bécsböl jelentik: A bécsi Rosenberg cég a német Nemzeti Bank, a berlini Bleich- röder és a müncheni Auíhauser céggel, valamint a Banka Commerziale Iíalianával és a svájci Bankszövetséggel karöltve 30 millió frank részvénytőkével Zürichben egy faérté- kesitő részvénytársaságot alapított, mely a nemzetközi fakartell alapjául szolgálna. A mozgalomhoz eddig az osztrák, csehzlovák, román fakereskedelem csatlakozott, a magyar fakereskedők — amint azt nemrég közöltük is — még tartózkodó állásponton vannak.

— Fiume gazdasági fellendülése. Az idea Nazionále hosszabb cikkben számol be Fiume helyzetéről és annak nagy gazdasági fellendüléséről. A jugoszláv kereskedelemnek Fiume lett a kapnia, másrészt azonban olasz gazdasági befolyások érvényesülnek majd általa a Balkánon.

= Jelentés a világtermésről. Rómából Írják: A nemzetközi Földművelési Intézet most adta ki első hivatalos jelentését a világ- termés eredményéről. A gabonatermés az egész világon a zab kivételével a várakozásnak megfelelő eredményt hozott s az az érdekes helyzet következett be, hogy az általában bevitelre szorult államok jobban állnak, mint azok az államok, amelyek azelőtt exportképesek voltak. Vonatkozik ez elsősorban az Egyesült Államokra, ahol csak a tengeritermés elsőrangú és belőle 27 százalék többtermést várnak, mint a múlt esztendőben. A burgonyatermés a rossz időjárás következtében kevesebb volt, de júniusban itt is javult a helyzet. A cukorrépával bevetett földek nagysága. 4 százalékkal kisebb volt a tavalyinál, ezzel szemben a termelés oly jól sikerült, hogy 42 százalékkal múlja felül az elmúlt öt év átlageredményét. Ami pedig a gyapotot illeti, a múlt évivel szemben az idei termés 10 százalékos többletet mutat. Egyiptomban az időjárás júniusban meglehetősen rossz volt, úgy hogy a termés átlagon aluli maradt.

= Jól sikerült az aratás Lengyelországban. Varsóból jelentik: Az idei aratás nem várt kedvező eredménnyel végződött Len-