Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)

1925-07-30 / 169. (912.) szám

fefltSrtSli, foltos 39. Amendola utón Orlandöt lánadlák meg az olasz lascisták Róma, julius 29. Palermóban augusztus másodikán községi választások lesznek s az ellenzék egy tegnapi agitációs gyűlésén Or- landó is beszélt. A volt miniszterelnököt csaknem ugyan­az a sors érte, mint néhány nappal ezelőtt Amendolát, az ellenzék vezérét: a gyűlé­sen jelenlevő fascistaosztagok autóját kö­rülkerítették és botokkal íölfegyverkezve meg akarták támadni. Lovas karabinierilknek csak az utolsó pillanatban sikerült a tömeget szétoszlatniok. „Naggarorczágofi ma nincs hiráiyhérdés" Apponyi Albert gróf nyilatkozata a P. M. H. -nak. — Interjú a karlsbadi gyorsvonaton — A Prágai Magyar Hirlap munkatársától — Militarizmus Szov j etor ©szórsz ágban Uj véderőtörvény — öt éves tényleges szolgálat " Prága, julius 29. Szovjetöroszország az állig fölfegyver* zett „antiimfilitarista“ ország, visszatér a régi, cári katonai rendszerhez. A forradalmi kato­nai tanács egy uj véderöjavasilatöt dolgozott ka a vörös hadsereg részére és jóváhagyás végett előterjesztette azt a központi végre­hajtó bizottság elnökségének és a népbizto­sok tanácsának- Az uj törvényt rövid időn belül elfogadják és rendeleti utón léptetik életbe. A javaslat szerint az újoncok, akiket katonai szolgálatra alkalmasnak találtak és besoroztak, szeptember 15. és október 15 kö* zött fognak bevonulni. A katonai kötelezett­ség 21 évig tart. A katonai szolgálat tényle­ges és tartalékos szolgálatból áll. A tényleges szolgálat előtt három ávi katonai előképzés­ben részesülnek a hadkötelesek, a tényleges szolgálat öt éves, az első tartalékos kor 21— 26 évig tart. a második 26-tól 40 évig. A tény­leges katonai kötelezettségnek nem kell egy­folytában eleget tenni. A gyalogságnál két évet, a tengerészeinél pedig négy évet kell egyfolytában szolgálni. Ezután hosszabb sza­badságra engedik az újoncokat, akik öt év múlva uíból kötelesek katonai szolgálatra je­lentkezni. Katonai szolgálatra csakis megbízhatni elemeket vesznek fel, a kereskedők, papok és vagyonos földművesek külön katonai adót fognak fizetni és katonai szolgálatot nem tel­jesítenek. Téxtilnagy kér eskedés a levegőben Belgrádban letartóztattak egy nagystílű szélhámost Belgrád, julius 29. (Saját tudósítónktól.) A belgrádi rend­őrség letartóztatta Sztojanovics Lázár ke- reskedősegédet, akit különböző szélhámos­ságok miatt már régóta köröztek. Kihallga­tásakor a szenzációs szélhámosságok egész sorozatát ismerte be, de legérdekesebb köz­tük nagyszabású textilüzlete. Sztojanovics még februárban megismer­kedett Petrovics és Nemirovics állítólagos vidéki textilkereskedőkkel. Mindegyik gaz­dag embernek vallotta magát és rövid isme­retség után Belgrád legforgalmasabb utcá­ján nagy, emeletes üzlethelyiséget béreltek, berendezték és kifüggesztették az uj cégtáb­lát: Sztojanovics és társai textiláru nagyke­reskedése. Sztojanovics még autót is vásá­rolt hitelbe és elegáns, háromszobás lakást bérelt a város központjában. Hihetetlen mó­don mindenki bízott az uj cégben és a bel­grádi kereskedők nagy érdeklődéssel várták a cég üzembehelyezését, amelynek üzleté­ben egy méter vászon sem volt még. Májusban azonban egy kis baj történt: a háziúr követelte a bolt bérét, amire nagy zavar támadt a társak között. Mindegyikük azzal mentette magát, hogy véletlenül nincs „aprópénze". Másnap azután Sztojanovicso társai faképnél hagyták az adóssággal együtt. Sztojanovics most újabb kölcsön vett fel egy belgrádi hirdetési vállalat igaz­gatójától, amit persze nem fizetett vissza s azután ő is eltűnt Belgrádból. A hitelezési üzletbe beugrott kereskedők akkor eszméltek csak rá. hogy veszedelmes szélhámossal volt dolguk s most egymásután érkeztek a följelentések a három „textil­nagykereskedő ellen a belgrádi rendőrség­hez. A rendőrség nyomozása csak részben járt sikerrel, mert csak Sztojanoviesot siike- rfilt elfogulok, miá a "másik két „cégtárs" nyomát még mindig keresik. Prága, julius 29. A magyar politika legmarkánsabb alakja, Apponyi Albert gróf, a magyar legitimisták vezére, mintegy hat héttel ezelőtt hosszabb szabadságra ment. Szabadságát részben Karlsbadban, részben pedig Beyrútban töl­tötte és most tér vissza Budapestre, hogy részt vegyen az előreláthatóan erősnek ígér­kező politikai harcokban, melyek a mindinkái) előtérbe nyomuló klrálykéirdés körül folynak és melyek különösen a Beniczky-ügy kipatta* násával váltak aktuálissá. Munkatársunknak alkalma volt a Karls- bad—prágai gyorsvonatban beszélni az ősz államférfival, aki egy másodosztályú fülké­ben utazott feleségével és leányával Prágán keresztül Pozsonyba, majd Nyitóra, hogy ott Vakó rokonait megátogassa s azután vis­szatérjen Budapestre. Apponyi Albert gróf a következőket mondta munkatársunknak: — A hat pofitikamenites hét annyira jót tett idegeimnek s annyira felfrissített, hogy teljesen kipihenve térek vissza Budapestre. A nyaralás igen kellemes volt, a hatóságok sehol sem gördítettek elém akadályt, egye* dűli üröm az örömben az volt, hogy Beyrut- tól Pozsonyig csekély négyszer kell átszálil- m, ami magamfajta öreg embernek nem kis mulatság. A jelenlegi politikai aktuálitásokról a kö­vetkezőket mondotta: — Ma Magyarországon nincs király* kérdés és pedig azérí nincs, mert Magyar­országnak törvényes királya van, akinek uralkodói jogához semmi kétség nem íér. Amiért őfelségén és rajtunk, hívein kívül álló okokból egyelőre trónját nem foglalhat­ja el, az nem jelenti azt, hogy nem királya Magyarországnak. — A Beniczky-üggyel nem azonosiíha* tóm magamat, mint nem azonosíthatja ma­gát egyik legitimista társam sem, akik egyöntetűen egyéni akciónak tekintjük az egész ügyet, amely többet rontott, mint használt. Beniczkynek semmi köze az igazi legitimizmushoz. — Csak a lapokból értesülök, hogy leg­újabban Ferenc Ferdinánd fiát jelölik néhá* nyan a magyar trónra. Ez oly nevetséges és ide-oda kapkodásnál másnak nem minő* sithetö program, melyet csak egy-két hó­bortos ember vethetett fel. — Aki ma királykérdésröl beszél, fel* ségsértést követ el, mert a törvényes ki­rály trónigényeit vonja kétségbe. — Az általános magyar politikai hely­zetről most csak a lapokból vagyok infor­málva, igy ezekről érdemleges nyftatkoza* tót nem tehetek. Azok a lapok és politiku­sok, kik mindig dátumra teszik a Habsburg restaurációt, valószínűleg ez esetben is, úgy mint máskor, tévednek, mert előre semmit nem lehet tudni. Ezeket mondta Apponyi Albert gróf és végüli kijelentette, hogy a karlsbadi nyaralás annyira felírissi'tetite, hogy sokkal agilisab­ban fog a magyar ügyeikhez látni, mint azt eddig tette. (ny) íirfüis ieg u Mist! I inni nnnniim—iniBii n Ha az újságíró utia Jíe Kröarö mij* (efsxófiíunft, fsogfl# el öf&xeasl csöndesen az őszbe kanyarodik, el-elmaradoznak mellőle a lugasok és a rétek, szürkévé fakul a vi­rágok hime, szeméből kiesik a napsugarat táncol­tató tükör és tarisznyájából elmondatlan hullanak az avarba a mesék . . . Messzeszállott, édesszájú kislányok helyét az a bizonyos, csúf és házsártos asszonyság, a Poli­tika foglalja el és az agglegényszerelem minden kárhozata beteljesedik szegényen. Melegzengésii liia helyett hideg órációkon keres melegedést a szive és idillek piros lampionjai helyett tanácskozó szobák jégcsapjai merednek az estéibe. Az élet nagy színpadának sülyesztője elnyelt előle mindent, ami szép és fiatalság volt. Lebuktak a tündérszép panorámák, le a panoptikum csodái és odahanyatlott végül szive régi szerelme, Thá- ila is. Pedig ez aztán nem volt kis dolog. A gimna- zista-sziv első remegései Képes Laura Bob herce­gének álomszerű csábján, no és a nedveskékszemii Bérezik Margit uj csudákat sejtető huszárfigurája a Drótostótban ... A pubertás édes-kesernyés ébredezései . . . Azután a nagy titkok és nagy ál­dozatok fölérzése Markovics Margit Gautier Mar­gtjának vergődésén, a nobilis férfirészvét önzetlen fölébehajlásával . . . Majd uj város s uj „területi" társulat. Sebestyén Rózsi Mogyoróssyja. A ro­mantika ködéből már aktivitásba törő „szivszerel- rne", mely végül is egy névtelenül küldött csokor­ban kulminált. Azután a május, a junius . . . Messzi más vá­rosok. Cigánymuzsikás vacsorák a Művésznővel, titkos utazások, hamujukbaveszett lángok. Az élet. És aztán csalódottan és riadtan — nagy meg­állás. A primadonna mosolyt már nem megejtő, hi­szen csupán reklám-ügykezelés. Adminisztráció. És a perzselő pillantás csak a kritikusi szigor meg­olvasztására szolgál. A kulisszák közelről meg­látott világa lerántotta, az illúziókat, meg aztán talán a branche-rokonság is tette, hogy az újságíró egy este elmaradt a szinészföljáró mellől. A néző­tér már csak további lépés. Idegei már nem bírták egyhuzamban a három felvonást, nemsokára a ket­tőből is egy lett, majd csak egy finálé az ajtóból. A következő szezonban pedig már a slágerekhez is mást küldött. Színpadi műveltsége katasztrofáli­san hiányossá vált. Pedig nem a szinpad világán, hanem csak az újságírón esett változás. Megfáradt, elöregedett. És fáradtra nyütt idegeivel uj robotba került, Prágába. Egyszercsak „előleges színházi jelentés" ötlött a szemébe. Jönnek a magyar színészek. A pre­mierre elmenni — erkölcsi kötelesség. A Maricát még úgysem látta. És elment. Kissé nehéz „telje­sítmény" volt, mert erősen szenvedte a tréning- hiányt. De ment valahogy és szinte büszke volt beléje, hogy — ment. Sohsem hitte volna, hogy ezt valaha az életben még meg tudja csinálni. És elment másnap is. És már a gyengécske szereplők jelenetei alatt sem hajtotta tenyerébe a fejét. Már megértő, jó publikummá lett. Az obiigát tapsmüvelet is spontán „tetszésnyilvánítássá" vált s a Cigánybáró előadásán már keveselte a kezeit — lábbal is dolgozott. Sőt: gratulálni ment, a gyö­nyörűség lázában, az öltözőkbe . . . Másnap egy kedves emberét kisérte ki a Wil- son-pályaudvarra. Kissé nehéz volt tőle megválnia s újra egyedül maradni a nagy idegenségben. Még a Vencel-tér szines panorámája sem enyhítette egyedülvalósága sajgó érzését. — De jó volna valahová — hazamenni! — só­hajtotta. És maga sem vette észre, hogy megindult a Vinohrady arénája felé . . . Hazament — a magyar szóhoz, a néhány hét­re magyarrá varázsolt deszkákhoz. Magyar test­véreihez. És szivében vitte a magyar színjátszás uj, megnemesedett szerelmét. És azóta is fáj a szive, ha a Vinohrady felé esik a pillantása. Jobban, mint amikor régen az elsötétült színházi ablakokból egy elvesztett mo­soly és két, elszállott fehér kar sziluettje sajdult beléje . . Felhős, jelentéktelen csapadék, mele­gebb, üditö nyugati szél. — (Akarja-e, hogy önnek minden sike­rüljön?) Ha sorsát önmaga akarja irányítani, tanuljon meg szuggerálnil Lapunkra való hivatkozással mindenki megtanulhat szugge- rálni és teljesen veszély nélkül hipnotizálni. Részletes ismertetés „Magnetizmus, Buda­pest, 5. sz. posta, 42. fiók" címre beküldött 10 cseh korona ellenében. — (Csehszlovákia belgrádi követe meg­koszorúzta Ferenc Ferdinánd gyilkosának sírját.) A Deutsche AHgemeine Zeitung mai számában közli, hogy csak most tudódott ki, hogy Seba dr., Csehszlovákia belgrádi követe, a szerajevói merénylet évfordulóján, junius 28-án hatalmas koszorút helyezett cl Ferenc Ferdinánd trónörökös gyilkosának sírjára. Jóllehet Seba állandóan azon fára­dozik, hogy a szerbek és csehek közeledé­sének- útját egyengesse, ezt a lépését a lap szerint saját iniciativájára tette meg, mert a szerb hatóságok részvétlenül siklottak át a szomorú emlékezetű évfordulón. „Kiváncsiak vagyunk — írja a lap tovább — mit mond a prágai kormány külföldi képviselőjének ehhez a — talán — meggondolatlan lépésé­hez, annál is inkább, minthogy a legutóbb teljesen bebizonyosodott az, hogy a szerb kormánynak előzetes tudomása volt a me­rénylet elkövetéséről." — (Ungvár megnagyobbitását a hatóság kikényszeríti.) Ruszinszkói szerkesztőségünk jellenti: Ungvár főváros nagyobbitására irá* nyúló és évek óta fel-felbukkanó törekvések ismét jelentkeznek. Egyelőre Radváncz és Gerény községek Ungváirhoz cpiilt részeinek átcsatolásáról van szó, melybe azonban az érdekelt községek nem akarnak belemenni- Ungvárnak fejlődési szempontból ez igen nagy érdeke, ám a községek sem akarnak el­esni a részek tetemes pótadójöevedeknétöl. Most a főváros a 298. számú törvény igény* bevételével fogja a két szomszédos községet erre a harakirire rákényszeríteni. Megjegy­zendő, hogy a csatolt részek nagyban befo­lyásolnák Ungvár lakóinak nemzetiségi arányszámát és a választásoknál is egészen más esélyek elé kerülne az ungvári magyar* ság, amelynek érdeikei ebből a szempontból merőben ellentétesek a gazdasági érdekekkel, lévén bár a gazdasági érdekek jelentéktele­nek ahhoz a kiadáshoz, amibe a csatolás a fő­városnak kerülne. (Egy hadirokkant tragédiája fürdés közben.) Lévai tudósítónk jelenti: Fabek Já­nos morvaországi származású 29 éves pénz­ügyi tisztviselő a lévai kirendeltségnél va­sárnap délután Nagykálnán belefulladt a Ga- ramba. Fabek egy kitünően úszó társával kirándult a Garamihoz. Fürdés előtt lecsa­tolta a mülábát és beleült a sekély vízbe. Pár perc múlva azonban kideríthetetlen ok­ból a mély vízbe került, amely gyorsan elra­gadta, mielőtt társa segíthetett volna rajta. Holttestét nagy energiával keresték, de még másnap sem tudták megtalálni. A szerencsét­len ember sorsa iránt általános részvét nyil­vánul, annál is inkább, mert vőlegény és igen szorgalmas tisztviselő volt. — Az elmult na­pokban Nemesorosziban ismét belefult egy fiú a Garamba, Peszeken pedig egy fiú és egy leány lett a fürdés áldozata. — (Életmentő munkás.) Nyitrai tudósi* tónk Írja: A Nyíltra folyó Szarkahegy melletti részén fürdött tegnap. Dér csak János 16 éves tanuló. Egyszerre örvénye került és fuldo­kolni kezdett. Králük József munkás utána ve­tette magát és a fuldoklót kimentette. Az ela* léit fiút orvos segélyével téritették magához. — (Beütött a villám a papiakba.) Nyitrai tudósítónk írja: Zsiliz községben tegnap nagy vihar vonult végig s a villám kétszer beütött a papiakba. A háztető és a ház fala súlyosan megrongálódott, de Horváth István dr. plé­bánosnak szerencsére nem történt semmi baja. — (önvédelemből agyonütötte az urát.) Pelsőoről irja tudósítónk: Véres családi drá­ma történt tegnap éjjel Kecső községben. Pol- lák Lőrinc Amerikából visszatért munkás fél* tékeny volt feleségére és állandó perlekedés­ben ólt vele- Tegnap este illuimánált álapotban tért haza és szoikása szerint veszekedést kez­dett az asszonnyal. A civódás közben székkel támadt a feleségére és megöléssel fenyegette. Az asszony önvédelemből fejszét ragadott és oly szerencsétlenül ütötte főbe férjét, hogy az szörnyet halt. A szerencsétlen asszony azonnal jelentkezett a tornaijai csendőrségen, ahol letartóztatták. Érdekes körülmény, hogy a Pollák családban már kilenc év előtt volt hasonló családi dráma, amikor Pollák öccse ölte meg felesége szeretőjét egy fejszecsapás- sal. — (Halálozás.) Özv. Ónody Károlyné, született Feymann Matild életének 75. évé­iben julius 27-én Aranyosmaróton váratlanul elhunyt. A nagy tiszteletben állott uriasszony halálát a Posch Gál, Tomory és Feymann- családok gyászolják. Gál István, a Prágai Magyar Hirlap felelős szerkesztője nagynén­iét vesztette el az elhunytban, akinek teme­tése tegnap ment végbe nagy részvét mel­lett. — (Uj jugoszláv vizumilleíék.) Augusz­tus elsejével a jugoszláv kormány uj vizum- Ül.etékeke't léptet életbe. Eszerint a Jugoszlá­viába való egyszeri oda- és visszautazásra szóló vízum dija három hónapos érvénnyel 5 aranyfrank, többszöri oda- és visszauta­zásra hathónapi érvénnyel 10 aranyfrank, átutazó vizűm egyszeri oda- és visszauta­zásra 1 aranyfrank. Az aranyfrankot 13 di­nárban számítják be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom