Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)

1925-07-24 / 164. (907.) szám

3 Radics isiién Psslcsfiü Hágóidban Oáncsvcfés a itóssü iparositör ellen Kassa, július 23. (Kassai tudósítónk távirati jelentése.) A xassai ipartársulati direktórium nyilatkozatot adott ki, amelyben az uj ipartörvényre hivat­kozva, figyelmezteti az iparosságot, hogy az ipartársulat céljaival ellenkező szervez­kedést, vagy egyesületek alakítását ne tá­mogassák, mivel ezen ténykedésükkel a törvény ellen vétenek. Ez a nyilatkozat az iparosság körében kínos fölttinést keltett, mivel az ipartörvény idevonatkozó szakasza világosan kifejti, hogy az iparosság kulturális és gazdasági érdekei­nek támogatása nem kizárólagos joga az ipartársulatnak és nem zárja ki más, alap­szabályszerűen működő ipari egyesületek fönnállását. Az ipartársulati direktórium nyi­latkozata kifejezetten a régi és érdemes működést kifejtő kassai Iparoskor ellen irányul, amelynek működése szálka egyes olcsó eredményekre pályázó ipartársulati direktó­riumi tagok szemében. A kassai őslakos ipa­rosság körében általános a vélemény, hogy az ipartársulati direktórium tévesen értelmezi az uj ipartörvényt és ez­zel legkevésbé tesz jő szolgálatot az ipa­rosság ügyének. A népszöiflsíg ieHureáUífga o finnoi hajózás szabadságát Magyarország kívánságai a népszövetségi főbiztos előtt Budapest, július 23- (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A napokban érke* zett Budapestre Hynes Albert amerikai vas- utigazgató, az európai vizi utak népszövet­ségi főbiztosa, akit a népszövetség közleke­désügyi bizottsága küldött ki, hogy a rajnai, de főképpen a dunai hajózás fejlődésének le* hetőségeit tanulmányozza. Hynes felkereste az összes érdekelt ál­lamok városait, hogy az egyes érdekeltek kí­vánságait meghallgassa. Tegnap fogadta a magyar érdekelitek képviselőit, akik nagy memorandumot nyújtottak át Hynesnek, amelyben kifejtik, hogy a dunai hajózás nagy arányú fellendülését eredményezné, ha a dél­vidéki Ferenc és Béga csatornákat sémi ege* sitenék. Egyúttal kívánják a dunai hajózás szabadságának legteljesebb biztosítását. A mai helyzet szerint ugyanis csak elvileg nemzetközi a dunai hajózási forgalom. Mert a jugoszláv hatóságok ellenkezése miatt a magyar társaságok hajói csak Mohácsig köz­lekedhetnek. A jugoszláv cabotage-forgalom magyar hajók részére meg van tiltva, úgy hogy az áruk kiadása és berakása csak ro­mán kikötőkben lehetséges. A magyar érdek tehát megkívánja, hogy a dunai hajózási fór* galom csorbítatlan teljes szabadságát a nép- szövetség helyreállítsa. Hynes figyelemmel hallgatta végig a ma­gyarok kívánságait és megígérte, hogy a népszövetségnél ez irányban előterjesztést fog tenni. KAAAAAAAAAAAAAi.A,*,AAAAA,f,AAAitAA4.AAAAA*,AAAAAAAAAAAi yV»TvWTVvVTVTTTVYVVVVfTWTWTvTVVTTV'rV»TTTT»TTT lilább líciilfcflssi affér Sziovenszktin Letartóztattak egy volt csehszlovák repülő* tisztet, aki Romániában is kémkedett Prága, julius 23. A cseh lapok e napokban rövid hirt kö­zöltek arról, hogy kémkedés gyanúja miatt letartóztattak egy Krecsmár Aladár nevű ka­tonai repülőtisztet. A Lidové Noviny most részleteket közöl a letartóztatásról. Krecsmár kapitány három évvel azelőtt kilépett a had* sereg kötelékéből- A Lidové Noviny szerint eleinte Magyarország javára kémkedett Csehszlovákiában, később a szovjet szolgála­tába állott s fiktív állást vállalt egy romániai facégnél, hogy Románia ellen kémkedhessék. Közben azonban nem feledkezett meg Cseh­szlovákiáról sem s többször járt Szlovén* szkó nagyobb városaiban. Legutóbb Zsolnán egy tényleges katonatisztet közelített meg, hogy céljainak megfelelő adatokat kapjon. A tiszt azonban följelentette Krecsmárt, akit a rendőrség letartóztatott s a trencséni ügyész­séghez kisértetett. Krecsmárt e napokban szállították át Trencsénből Prágába. Egyes lapok közölték, hogy Krecsmár kémkedésé­vel kapcsolatban több embert tartóztattak le Olmützben is. A 7*ik hadosztály parancs­noksága ezt a hirt hivatalosan megcáfolja. — (A cseh szociáldemokrata várt elnöke sú­lyosan megbetegedett.) Nemec Antal képviselőt, a cseh szociáldemokrata párt elnökét a podoli szanatóriumba szállították, mert állapota válsá­gosra fordult. Pasics kitért a Radiccsai való találkozás élői bizonytalanságára következtetnek — Belgrád, julius 23. Pasics miniszterelnök, mint ismeretes, súlyos betegsége dacára hirtelen elutazott a jugoszláv fővárosból s hajóval Pozsony ielé vette útját. Elutazását különféleképpen kommentálják a la­pok s az egyszerű magyarázattól egész addig következtetnek, hogy az újdonsült radikális paraszípárti koalíció máris eljutott első, bomlasztó csirájához. Radics István, a szabadlábra helyezett pa­rasztvezér ugyanis tegnap reggel Belgrádba ér­kezett, ahol meg akarta tenni első döntő — bo­csánatkérő, feltételeket szabó, ismerkedő — láto­gatásait a politika eminens személyeinél. A láto­gatási listán persze első helyen szerepelt Pasics, a régi nagy ellenség. Jugoszláviában mindenki nagyon jól tudja, hogy az uj koalíció szilárdsága csak úgy képzelhető el, ha a két vezető egyéni­ség, a kemény Pasics és a temperamentumos Ra­dics kezet nyújtanak egymásnak. Nos, ez a várva-várt találkozás nem követ­kezett be. Pasics, ez a legendás energiájú ősz államférfiu, mit sem törődve korával, súlyos gyo­morbajával, hajóra szállott és kitért. Hallatlan szívósság, politikai elszántság és gyűlölet kellett ahhoz, hogy a roskatag testben ismét győzzön az energia, de megtörtént. S lehet, hogy Pasics még ezt a heroizmust is átéli, mert a jugoszláv miniszterelnök valóban vasból van. A radikális lapok szerint az elutazás az or­vosok tanácsára történt, azonban ezt senki sem hiszi el, mert már régen elodázták a karlsbadi utat s amikor hire jött Radics István belgrádi látogatásának, jóformán néhány óra leforgása alatt megválto­zott minden. Hivatalos részen ugyan azt hangoztatják, hogy a horvát vezér nem jelentette be hivatalo­san érkezését s ezért történt meg „véletlenül" az elutazás. Azonban ez gyenge érv. Ellenben a demokrata és a politikailag füg­getlen lapok másként magyarázzák a dolgot. Kiemelik, hogy Pasics még egyáltalán nem exponálta magát az uj koalíció mellett s bár­mikor módjában áll helyreállítani a régi kor­mánytöbbséget Pribicsevlccsel, a független de­mokratákkal. Pasics sohasem bizott a rapszódikus Ra- dicsban s egyes szélsőséges lapok annyira men­nek, hogy az egész nagy kibékülést, a néhány nap előtt összekovácsolt radikális-horvát koalí­ciót csak a ravasz Pasics zseniális manőverének tulajdonítják: azért békült ki s azért kényszeritette ígéretek­kel behódoiásra a republikánus horvát paraszt­pártot, hogy diszkreditálja őket a forradalmi horvát tömegek előtt, hogy rájuk ragassza a gyáva meghódolás bélyegét s azután az Így meggyengíteti, népszerűségét vesztett pártot ismét visszarugja az ellenzékbe, esetleg a sem­mibe. Mindezt a hirtelen elutazásból kombinálják. S azt is hozzáteszik, hogy Prága, julius 23. Az iskolaügyi minisztérium hivatalos lapjának legutóbbi számában olvassuk az is* kolaügyi miniszternek rendeletét, amely az ünnepek rendezéséről szóló törvényre való tekintettel véglegesen szabályozza az iskolai szünidőik és szünnapok kérdését­A rendelet szerint az összes községi, ele­mi, polgári, közép, ipari és szakiskolákon s ezeknek ama tanfolyamain, amelyeken teljes éven át tanítanak, az iskolai év szeptember elsején kezdődik és augusztus harmincegye­dikén végződik. A íöszünidő junius 29-től augusztus 31*ig tart; ha junius 28.-a vasárnapra esik, úgy a szün­idő kezdete junius 28. Az oktatásra rendelt időnek megröviditése bármilyen, az iskolán kivüi álló okobóíl elvileg tilos. A fentebb felsorolt iskolákon, az elemi iskolákat kivéve, az első félév január 31*én végződik s ha ez a nap vasárnapra esik, úgy január 30.-án- A második félév február 3.-án, illetve ha ez a nap vasárnap, úgy február 4.-én kéz' dc'dilk. A félévi iskolai bizonyítványokat január 31-én, illetve 30-án, az utolsó tanítási órán kapják kézhez a tanulók, mig az évvégi bízó* nyitványkiosztás junius 28, illetve junius 27- én történik­Az elemi iskolákon a negyedévi előmene­telt igazoló bizonyítványokat november 15*én, január 31-én és április 15-én kapják kézhez a tanulók, mindig az illető nap utolsó tanítási óráján. Ha az említett napok valamelyike vasárnapra, illetve április 15-e a húsvéti szünidőre esik, a bizonyitványosztás egy nappal előbb, illetve a húsvéti szünidőt megelőző utolsó tanítási •napon adatnak ki. A középiskolai érettségi vizsgákat min­— Ebből az uj horvát—szerb koalíció A ravasz Pasics zseniális manővere ezek után Pasics lesz az, aki a radikálisokkal való további együttműködést keresni fogja. Radics ragaszkodni fog Pasicshoz, akárhogy bánik is ez vele, hacsak nem akar politikájával teljesen fölsülni. S igy előállhat az a paradoxon, hogy a köz- társasági horvát parasztpárt fogja keresni a szerb radikálisok barátságát, ami szintén gyen­gíteni' fogja otthoni pozícióját, — Pasics kezébe pedig nagy hatalmat ad: azt érheti el a zsák­utcába szorult horvátoktól, amit csak akar. Az ellenzék, mely egy-két könnyelmű Ígé­rettől és kedvezménytől elvakulva a kormány karjaiba menekült, ma rettenetes dilemma előtt áll, mert látja, hogy a kormány csak ravasz manővert csinált megejtésére — s ez sikerült is neki. A testvérnemzet a testvéri csókot megadta, de csak azért, hogy ezzel kifossza a gyermeteg és naiv testvért. S jaj annak, aki az ilyen testvéri csókokat elfogadja! Intő példa ez mindenkinek: nem szabad sehol egy tál lencsé­ért leadni a testvérnek az összes jogokat, mert az egyenlőtlen üzlet könnyen végzetessé vál- hatik. A jugoszláv újságok nagyrésze Pasics rezer- váltságában az uj koalíció létalapjainak meg­gyengülését látja. A „Hrvat" egyenesen ki is mondja ezt. Pasics nem irta alá az úgynevezett híres „megértési paktumot" s Radics üdvözlő táviratára sem válaszolt. Betegségére hivatko­zott s mindent helyettesekkel végeztetett. A boszniai radikálisok máris nyíltan az uj koalíció ellen foglalnak állást s követelik a régi kormánykoalíció visszaállítását. S Pasics nem mérsékli őket. Szegény Radics István, megviseíve a börtön­től s a közelmúltban elkápráztatva a király ke­gyétől, a radikálisok nagylelkűségétől, tegnap reggel óta szinte szánalmasan ténfereg a „fej"- nélküli a Pasics-nélküli Belgrádban. Délelőtt meg­látogatta a parlamentet, ahol Marko Trifkoviccsal, a képviselőház elnökével tárgyalt, majd Juri- csiccsel és több más miniszterrel, sőt beszélt a radikális párt elnökével, Ljuba Zsivkovlccsal is. Ma pedig elhagyja a fővárost, ahol nem találkoz­hatott azzal, akivel tárgyalni akart. Dolgavég- zetlenül megy haza uj kétségekkel szivében s azzal az érzéssel, mintha Pasics megint becsapta volna őt. Es mintha a ravasz szerb megint győ­zött volna! * Belgrád, julius 23. Radics belgrádi bevo­nulása valóságos ünnepi menetté alakult. Lépésről-lépésre viharosan üdvözölte a fő­város közönsége a horvát politikust. A sajtó­klubban Radics nagy beszédet mondott, amelyben kifejtette, hogy sehol a világon nem működik a parlament és csak itt, Jugo­szláviában, a kinevetett balkáni barbárok fogják megmutatni, hogy mi az a rendezett alkotmányosság. diig a főszünidő előtt kell megtartani, még* pedig a szóbeli érettségi vizsgák ideje junius 20-a és 28-a közé esik, az írásbeli vizsgák pedig május 15-ike után oly időben tartandók, hogy az írásbeli vizsga utolsó napja és a szóbeli vizsga első napja között legalább három heti időköz legyen. A szóbeli vizsgák megkezdése előtt'hat napos szünidőnek kell lennie­A magántanulók vizsgáit, továbbá a pót-, kiegészítő- és javítóvizsgáikat az iskolai év megkezdése előtt és utáni napokban kell megtartani. A középiskolákba való beiratkozás és a fel* vételi vizsgák ideje junius 29-töl, illetve 28-tól julius 1-ig tart. Az iskola igazgatója csak teljesen kivéte* les esetekben engedheti meg azt, hogy a fel­vételi vizsgát a tanuló a nyári szünet utolsó napjaiban tehesse le. Az erre vonatkozó indo­kolt kérvényeket legkésőbb julius 10,ig kell benyújtani. Az érettségi, pót-, kiegészítő és magán* vizsgákra vomatkozó rendelkezések a keres­kedelmi és ipari szakiskolákra nem vonat­koznak, itt tehát a régebbi rendelkezések ma* radnak érvényben­Az iskolai év folyamán a következő szünnapok vannak: a vasárnapok; az 1925. évi április 3- áti kelt, 6£. számú törvényben felsorolt ünne­pek és a köztársaság emléknapjai, november másodika(halottak napja); ha november 2.-a, vagy 4.*e vasárnapra esik, úgy november 3-a is szünnap; a karácsonyi vakáció december 23,-átóíl január 2.-ig bezárólag, ha december 22-e hétfőre esik, úgy a karácsonyi szünet már december 21.*én kezdődik. További szün­nap február elseje és másod'ika, félévi szünet elmén- A húsvéti szünidő virágvasárnapon kezdődik s husvét vasárnapja utáni szerdáig tart bezárólag. Ezen kívül a középiskolák, kereskedelmi és ipariskolák igazgatója két tetszés szerinti napon ad szünnapot. A rendelet általános intézkedései az alábbi nagyjelentőségű, rendelkezéseket tar­talmazzák. Az összes iskolákon különös figyelmet kell szentelni annak, hogy a szabályszerűen összeállított tanrendben megállapított tanítá­si időt a vallásos ténykedések ne zavarják. Ha a szülök, vagy helyetteseik azt kíván­ják, hogy az egyes tanulók bizonyos órák* ra, vagy napra szabadságot kapjanak, hogy rendkívüli és különösen jelentős vallásos ténykedéseken részt vehessenek (bérmá­lás, konfirmáció, áldozás síb-) az ilyen ké­relmek tcljesiiendők. Ezekről a kérelmekről az iskolaigazgató határoz. Kétes esetekben, valamint akkor, ha a népiskolán tömeges szabadságolásról van szó, az iskolaigazgató az illetékes tanfel­ügyelőtől kérjen előzetes utasítást. Ha a taníelügyeiöség, illetve a középiskalaj igazgató célszerűnek tartaná, úgy az illető órára, fél* vagy egész napra az egész osz­tály, illetve az egész iskola számára szün­napot rendel, az elmaradt órát, órákat, vagy fél-, illetve egésznapi tanítási idői azonban át kell tenni a hét vaimelyik üres félnapjaira, vagyis az ily módon elmulasz­tott órákat feltétlenül pótolni kell. A minisztérium külön rendeletit fog ki* adni amaz iskolák számára, amelyekben a felekezeti kisebbséghez tartozó tanulók nagy számban vannak. Ez a rendelet az 1925—26. iskolai év kéz* detén lép hatályba. iMsiapra a meleg leMlését lelemílls Prága, julius 23. A hivatalos időjelentés szerint ma délben 27 és fél fok Celsius volft árnyékban. A délután folyamán ez a hőmér­séklet 30 fokig emelkedett. A mai nap volt Prágában eddig a nyár legmelegebb napja. A holnapi jóslás felhős időt, jelent és a hő­mérséklet némi leszállását. Délnyugati szél lesz s egyes időkben tovább tartanak a zivatarok. Anglia csak szemlélőié lesz a bizfons&gl tfirftfaiÉsografiü A német válaszjegyzék ellenséges megítélése Párisban. Paris, julius 23. Kezdetben úgy látszott a francia fővárosban, hogy a német bizton­sági válaszjegyzéket rendkívül kedvezően fogadják, de amikor a válasz végérvényes szövegét megtudták, a hangulat megválto­zott s ismét az ellenségeskedés hangja lett úrrá. Megállapították, hogy a jegyzék felszíne kedvezően tudja a dolgokat beállítani, de az alaposabb vizsgálat számos olyan titkos csap­dát fedezett fel, mely az elfogadást az antanthatalmak számára lehetetlenné teszi. A francia akció főleg a birodalom népszövet­ségi kedvezményes helyzete ellen irányul, mert Páris szerint Németország ebből az előnyből oly tőiket kovácsolhatna, mely las- san-lassan a Versailles! béke megdöntéséhez vezetne. Angliában a benyomás még mindig elég kedvező, de a londoni sajtó is kifejti, hogy. igen nehéz tárgyalásokra fog sor kerülni, amíg a szerződés létrejön. A Daily Telegraph Anglia magatartását latolgatja s nem tudja elhatározni, mi lenne kedvezőbb: ha Nagybritannia résztvenne a most meginduló újabb tárgya­lásokon, vagy pedig ha csak a megfigyelő szerepét vállalná és közbelépését fenn­tartaná a döntő pillanatra. Berlin, julius 23. A birodalmi gyűlés teg­napi ülésén Stresemann rövid beszédben kommentálta a biztonsági jegyzéket, miután azt a pártok számos kritikai megjegyzéssel illették. Páris, julius 23. A Havas ügynökség teg­nap késő este jelenti, hogy a Ouay d'Orsay- on megtörtént a német jegyzék első alap' s megvizsgálása. Briand külügyminiszter a tárgyalás ered* menyét azonnal hosszú levélben közölte a londoni francia nagykövettel, hogy igy Chamberlain is informálódjék Páris felfogá­sáról­A francia fő1 kifogás ok száma hat. Ugyan­akkor, amikor Londont, a prágai és a var­sói francia ügyvivőket is tájékoztatták a hi­vatalos felfogásról. A Briand-féle hat vitás pont a következő: L A Rajna vidék megszállása. 2. A döntő bi* rósági szerződésről való német felfogás. 3. A jóvátétel! és 4. a fegyverkezés; vétségek szankciói. 5- A keleti határok arbitrázs- szerződései. 6. A népszövetségbe való be­lépés. A legsúlyosabb kifogások a két utóbbi pont ellen vannak­fanárok cs diákok nf kiskátéid Miniszteri rendelet az isko lai szünidőkről és szünnapokról Péntek, Juflus 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom