Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)

1925-07-22 / 162. (905.) szám

Szerda, julius 22. A doorni remete békességes életestéje Hogy él Vilmos császár a holland városkában — Játékos gyermekek és tulipánrétek között — Hermina császárné választotta Doornt 4» — (Nyakéket lopott.) Komáromi tudósí­tónk jelenti: Janisch János dr. kéméndi or­vos feleségétől cselédje, Nagy Júlia egy tíz­ezer korona értékű gyöngynyakéket lopott, amelyet a csendőrök meg is találtak a leány­nál, akit letartóztattak. — (Chicagói bűnügyi statisztika.) A na­pokban jelent meg erre a fél évre Chicago bűnügyi statisztikája. Az év első hat hónap­jában 238 egyént gyilkoltak meg. Ezek kö­zött nagy számmal szerepelnek rendőrök. Ezzel szemben ebben az évben mindössze 3 embert végeztek ki gyilkosság miatt, a többi vagy elmenekült, vagy börtönbüntetést kapott. Az amerikai nagy lapok tele vannak viccekkel és gunyképekkel Chicagóról. A chicagói főlap azt Írja, hogy Chicago kezdi belátni, hogy vagy kiirtja a banditákat, vagy a banditák Chicagót. — (Egy vigyázatlan soíför, akit a járó­kelők meglincselnek.) Madridi jelentések sze­rint az egyik nagyforgalmu utcán egy auto­mobil a soffőr vigyázaílansági folytán ráfu­tott a gyalogjáróra, ahol több embert elütött. A felbőszült tömeg megrohanta az autót, a soffőrt pedig felháborodásában annyira ösz- szeverte, hogy a szerencsétlen ember holtan maradt a helyszinen. Az egyik elütött járó­kelő néhány órával az eset után szintén meg­halt a közeli kórházban. OCJCCOG0OO0CSOC0O20CKXXX5SX30O00OÜO Jobban és erősebben lehet hallani a Plilllps Mii iüllipüi találatiul Kapható minden rádiókereskedésben OCX5QCSXXX3C©OQOOSXX300CXXXXXXXXXX» — (Agyonverte az édesanyját és meg­őrült.) Debrecenből jelentik: A román határ mentén fekvő Bagamér községben szombaton reggel borzalmas gyilkosságot követeti el Vályi Gábor huszonnégyéves gazdálkodó, aki dvakodás közben megölte édesanyját, öz­vegy Vályi Dánielnét. A házi perpatvarnak, amely már éveken keresztül nagyon sokszor megismétlődött, az örökség volt mindig a ki­indulópontja. Szombaton reggel a fiú ismét összekapott édesanyjával. Szó szót követett, majd hirtelen fölkapott egy fahusángot s ad­dig verte a szerencsétlen hetvenéves asszony fejét, míg az teljesen szét nem roncsolódott. Noha a határ közel volt, a gyilkos nem kísé­relte meg a menekülést. Az előhívott csendő­rök ott találták meg édesanyja holtteste mel­lett. Fejét a tenyerébe hajtotta s mikor felál­lásra kényszeritették, akkor látták, hogy szeme réveteg, össze-vissza beszél. Mig a csendőrök érte jöttek — a lelkiismeretfurda- lástól megörült. Szépségápolás Mit mond az „Iza“ a nyári tiírdöévadról! Ajánlom a nagyrabecsült hölgyeimnek a komoly arcápolást. Levélbeli kioktatás díj­talan. Szeplő elleni garnitúra .... Ke. 37 — Mitesszer és pattanás elleni garn. Ke. 37.— Hajápoló garnitúra ..........................Ke. 47.— Szemápoló g arnitúra......................Ke. 37.— Mi ndennapi toilette arcápoló garn. Ke. 47.— Vörös orr s vörös arcerek ell. garn. Ke. 37.— Hajtalanitó garnitúra......................Ke. 37.— Keb elápoló és fejlesztő garnitúra Ke. 77.— Libabőr elleni garnitúra .... Ke. 40.— Monoton petyhüdt arcbőr ell. garn. Ke. 37.— Bőrujitó garn. (iza-rekordszerek) Ke. 80.— Szemölcs, anyajel elleni garnitúra Ke. 40.— Kézápoló garnitúra......................Ke. 37.— Orr- és ujjformálók, valamint homlok-, nyakránc stb. simító bandageok, a legjobb Opusnak, állandóan raktáron. A fenti garnitúrák a legkiválóbb szerek­ből vannak összeállítva. Tessék pontosan köriilirni az arcát s bármilyen arctisztátalanság ellen küldök megfelelő garnitúrát, pontos használati utasí­tással, postán, utánvét mellett. A köteles diszkréció miatt levelezésünk és küldeményeink cégjelzéstelenek. Naponta postai szétküldés. „Iza“ kozmetikai intézet Bratislava, Stefanik-ut 19. II. I MUfogak! j 1 Waldmaim Viktor, § • , « I ( vizsgázott fogtechnikus 3 Kassa, Franciskánus utca 5.j Készít e szakba vágó összes munkákat 9 Olcsó árak, vidékiek 24 órán belül 3 27w elintézem. • Doorn, julius 21. Az autó, mintha csupa virágmezőn szágulda- na keresztül. Jobbra-balra, végeláthatatlanul tuli­pános rétek. Messzinyuló alföld, akárcsak a Hor­tobágy. Itt-ott egy kút, egy torony, azután me­gint csak rétek, virágok, illat... Hirtelen megtorpan a gép és közvetlenül előttünk az a férfi, aki előtt még nem is oly ré­gen remegett a világ: II. Vilmos császár. Doorn kis vidéki városka, inkább villane­gyed, mint város. A kedélyes utcákon nap-nap mellett föl és alá sétál a fogoly császár. Civil­ruha van rajta: legújabb divat szerint szabott, kiváló elegánciáju világos nyári ruha, amely in­kább elárulja, hogy a balkar nyomorék, mint a régi egyenruha. Haja teljesen fehér. Fején szé- leskarimáju szalmakalap. Ezt a kalapot lóbálja szüntelenül, ha sétára indul a városka utcáin. Minden köszöntést szívélyesen viszonoz, bárki üdvözli is a volt császárt. Még mindig ruganyos és gyors a járása és kísérőjét is arra készteti, hogy összeszedje és kihúzza magát. Második felesége, Hermina császárné fehér nyári ruhában lépést tart vele, két legfiatalabb fia állandóan körülugrálja. A gyerekek tengerész­ruhába vannak bujtatva s tengerészsapkájukon arany betűkkel a büszke név: Hohenzollern. Ugy- látszik, jobb szórakozást találnak abban, hogy az ut porát hajigálják egymásra, minthogy a nagy császár beszélgetésére ügyeljenek. Mellet­tük még két ur egyszerű civilruhában. Ök sem sem nagyon hallgatják a császár beszédét, ha­nem inkább a gyermekket figyelik és a kis hol­land házakat. A császár felügyelet nélkül végzi sétáit Doornban. Szavát adta, hogy nem fog megszökni és a császári szó szent. Hatvanhatéves most és hegyes szakálla őszbe csavarodott, de még min­dig erőteljes és fiatalos. Páris, julius 21­A riffkabilok harca újra aktuálissá tette a gázháboru kérdését. A francia jobboldali lapok nap-naip mellett felszólítják a Painlevé- kormányt, hogy a marokkói háború gyors befejezése és a francia emberélet megkkné* lése érdekében rendelje el a különböző pusz­tító gázok alkalmazását, amiknek segítségé­vel a francia hadsereg egy héten belül meg3 semmisítheti a veszedelmes ellenfelet, bevo­nul Adzsirbe és térdre kényszeríti a dölyfös vezért. A Painlevédíormány csakugyan nagy erö- fesiztéseket tesz, hogy a marokkói harc­téren még október előtt döntést csikarjon ki. Őszkor megkezdődik az afrikai esős időszak s ez a különben is súlyos terep ne­hézségeit leküzdhetetlenné teszi. Petain marsallnak Marokkóba való útja összefüggésben van azokkal az uj haderők­kel, tankokkal és repülőgépekkel, amiket az utóbbi napokban a francia hadvezetőség a döntés kicsikarása végett a marokkói harc3 térre vezényelt. A Painlevé-konmány azon­ban határozottan megtiltotta a gáznemek használatát. Pedig ezek készen állnak a fran3 cia arzenálokban. A világháborúban a német hadvezetőség 1914 novembere óta kezdett a gáz alkalma­zásával foglalkozni s az első gáztámadás a nyugati harctéren 1915 április 223én történt- Ez a franciákat teljesen készületlenül talál­ta; se gázmaszkjaik, se gázbombáik, vagy gáztvető készülékeik nem voltak. Azóta a francia hadvezetőség legnagyobb figyelmét szenteli a „kémiai háború44 előkészítésére. Ha igaz az, hogy a németek a bábom óta titokzatos, uj gáznemeket találtak fel (kü­lönösen uj, gázvetö, a gázt maguk fejlesz­tő tankokat), bizonyos az is, hogy a íran3 cia hadvezetőség ugyancsak számos uj ta­lálmány birtokában van, hogy az erre vo3 natkozó kísérletek állandóan folynak s hogy a francia hadsereg bármelyik pilla­natban hatalmas gáztömegeket tud mozgó* sitani. Hogy milyen döntő szerepet játszhat 'ez a fegyvernem a jövő háborúkban, arra ele­gendő egy amerikai katonai szakembernek, Bradner kapitánynak alábbi nyilatkozatát idéznünk: „Ha Németországnak lett volna 4000 tonna lewisittje (az az uj gáz, amivel a németek állítólag mostanában kísérleteznek) és 300—400 speciális repülőgépe, a franciaor­szági harctérre küldött egész első amerikai hadsereget 12 óra alatt elpusztította volna a föld színéről.14 Ezek után nem csodálkozha3 tünk azon, hogy a francia szélső jobboldal Abd el Krím ellen akarja küldeni ezt az apo­kaliptikus hadsereget. A Painlcvé kormány azonban határo­zottan dcnszegiil ennek a felszólításnak. Ezt Egy csendes vasárnap déli tizenkét óra volt, mikor áthaladtunk a falun. Szerencsénk volt, mert az excsászár hétköznap csak később végzi szokott sétáját. Rendszerint hét órakor kel fel. Palotája előtt egy kedélyes hollandus áll őrt, más senki sem. Ha ez a hollandus nem hordana sap­káján egy régi jelvényt, senki sem tudná, hogy Vilmos császár egykori hü szolgája. A palota maga alig látszik ki a sok fától. A falakat boros­tyán futja be és a palota inkább egy kedves nyári lak benyomását teszi. Vasárnaponként nagy társasautók robognak kirándulók tömegé­vel a szép kis szálloda elé, amely a palotától nem messze fekszik. Kerékpárosok gördülnek át gyorsan a falun. Ezt a kedves helyet az uj császárné kereste ki férjének, aki a komor Amemngenben nem jól érezte magát. Amerongen sötét hely, komor kas­téllyal, amelyből kiutasították a császárt, mert egyszer szökni próbált. Fellegvárszerü épület, amelyet viziárkok vesznek körül. Fekete redő­nyök komoritják el a tájat. Érthető, hogy Vilmos császár első felesége ebben a kastélyban nem akart élni. Ha az éjszaka eljöttével a hidakat fel­vonták, tényleg fogoly volt a német császár. A fiatalkedélyü Hermina császárné Doornt választotta lakóhelyül és mintha a császár alkal­mazkodott volna a nyílt táj derűs hangulatához: szinte megfeledkezett világháborúról, uralkodói gondjairól és mint magánember kedves közvet­lenségben éli le öregsége napjait. A doorni táj megbékülés, nyugalom és a haragvó világ egy­másra törő atomjainak zenebonája nem hallat­szik el ide, ahol egy fiatalos öregember örül an- naic, hogy gyermekei vannak, akik port haiigál- nak egymásra és tulipánok, melyek színei és il­lata mindent elfeledtet, ami harag, háború, világ. H. t'u. nyilván nem egyszerű humanitárius szem3 pontokból teszi; hiszen a marokkói háború súlyos és kegyetlen és a francia emberanya3 got ugyancsak nem kíméli. A gázhasználat megengedése belpolitikai szempontból is ne­héz lenne, mert a kormányt támogató szód3 alista többség ehhez semmiesetre sem járul­na hozzá. De elsősorban megtiltja a gáz használatát az 19223ben Washingtonban kötött egyez­mény, amelyben az öt aláíró nagyhatalom: Amerika, Anglia, Franciaország, Japán és Olaszország kölcsönösen kötelezték egy. mást, hogy ezeket a kémiai harci eszközö­ket nem fogják alkalmazni. A volt központi hatalmaikat a különböző békeszerződések kényszerítik hasonló tila­lomra. A jövendő háború hőse bőven válogathat a különböző gáz3 és halálnemekben, a szin­te humánus könnygázoktól kezdve egészen azokig a gázokig, melyek a vért a tüdőbe ömlesztve okoznak fulladásszerü halált- A könnyfakasztó gázok aránylag ártalmatla­nok. Akit sz a gáz ér, elviselhetetlen fájdal­mat érez szemei táján. Szemhéjait lecsukja és az az érzése, hogy teljesen megvakult. Ez a vakság azonban csak órákig tart, vagy legfeljebb pár napig, anélkül, hogy ennek a gáznak akár a látási szervekre, akár egyébként valami utóhatása marad­hatna. Ezt a gázt egyébként néhány világváros rendőrsége is sok esetben használta már si3 kerrel gonosztevők elleni harcaiban. Már sú­lyosabb természetűek a különböző arzén­gázok. A katona ezek hatása alatt megállít­hatatlan tüsszentésekbe kezd, amik fuldoklási rohammá fokozódnak. Az ezzel járó elvisel3 heíetlen főfájás következtében rendszerint lerántja magáról a gázmaszkot s ezzel kiszol­gáltatja magá.t az újabb gáztámadásoknak. Az ethyl-kénes gázok viszont kiütéseket és gennyes daganatokat akoznak a bőrön- Amennyiben a gáz ^huzamosabb ideig éri az emberi testet, halált okoz- A legtöbb gáz azonban (különösen a chlor) a vért a tüdő üregeibe ömleszti. A tüdődaganat következtében a katona a vizbefultak mintájára borzalmas agónia között múlik ki. Más vegyik gázak, mint például a szén- oxydok, ellenkezőleg fájdalom nélküli szív3 szélhüdésszerü halált okoznak. Mindezek érthetővé teszik a hatalmak törekvéseit, hogy ezeket az alvilági fegyver­nemeket kiküszöböljék a háborús konfliktu­sokból. Más kérdés azonban, hogy el lehet-e ezt nemzetközi megállapodásokkal érni. A Riff3háboru esetében Franciaország nem találhat ürügyet annak igazolására, hogy Abd el Krím hadserege gáztámadásra van Franciaország cs az „alvilági íegsverncneír Miért nem harcolnak a franciák mérges gázokkal Abd el Krim ellen? — Egy hét alatt vége lehetne a háborúnak — A m érgea gázok fajai és hatásuk — A P. M. H. eredeti tudósítása — berendezve, hiszen a Riíf területen teljesen hiányzik az ennek előállítására való gyár­telep. Azonban semmiféle biztosíték nincs arra, hogy egy újabb háború esetén a háborús fe­lek ne találnának ürügyet a gázok használa­tára. Sőt, tekintettel arra a rendkívüli előny3 re, amit éppen a háború kezdetén egy vá­ratlan gáztámadás jelent, eleve is bizonyos, hogy mindkét fél a legnagyobb gyanakvással lesz egymás ellen eltelve. Ebben a helyzet­ben pedig fatálisán be fog következni a ké­miai háború. A francia vezérkari utasítások szerint há3 ború ©setén Franciaország szövetségesei­vel egyetértésben kötelező nyilatkozatot követel ellenfelétől a gáztámadásek elke­rülésére s amennyiben az ellenfél eme kö­telezettségének nem tesz eleget, „Francia3 ország fentartja magának a jogot, hogy a körülményekhez képest cselekedjék-44 Hogy erre az utóbbi esetre maga is szá­mit, azt éppen ezek az utasítások bizonyít­ják. Hogy pedig Angliában miként gondolkoz3 nak erről, arra nézve elegendő Aramon mi­niszternek ama legújabb nyilatkozatát idéz­nünk, hogy „a világháború csak egy kis pik3 nik volt a legközelebbi háborúhoz képest-44 G. Gy. Kapuzárás uxáss Vasárnap este fejezték be a szlovenszkói magyar színészek prágai vendégszereplésüket. Julius másodika óta, amikor a Marica grófnővel először léptek prágai színpadra, pályájuk egye­nes ívben haladt felfelé s távozásukkor az egész főváros elismerése kiséri magyar színészeinket, akik ismeretlenül, talán lebecsülve és kedvezőt­len időszakban érkeztek ide s néhány nap múlva már elkönyvelhették a cseh sajtó egyhangú meg­állapítását: a magyarok jöttek és győztek. Amióta a köztársaság fönnáll, ilyen átütő sikere magyar dolognak még nem volt Prágában: színé­szeink több hétig a cseh társadalom érdeklődésé­nek középpontjában állottak s távozásukkor „Prága cseh közönségétől44 csokrokat, koszorú­kat, pálmaleveleket kaptak egész garmadával. Ahány cseh emberrel csak beszéltünk a magyar társulatról, mindnyájan csodálattal és lelkendezve emlékeztek meg színészeink tudásáról és lendü­letéről. A lehető legjobb impresszió hátrahagyá­sával távozhatnak Faragóék Kassára s nem is magunk, hanem Prága cseh és német társadalma nevében beszélünk, ha megállapíthatjuk, hogy ez a város a magyar színészetben oly elemi erőt és színészi készséget látott, amilyet eddig még nem ismert. Szlovenszkó magyar társadalma pedig büszke lehet, hogy ily színészei vannak, mert maga a főváros egyhangú tetszése állapította meg, hogy úgy, mint Faragóék, operettet senki sem tud játszani itt Prágában. Mibe kerül a pesti szinház? (A szinházigazgatás titka) Budapest, julius 21. „Az Unió színházait el kell adni!44 Ezt a mondatot, felszólítást, követelést hallom már hetek óta. És nem csak azt hal­lom kicsendülni e parancsból, hogy az Uniót el kell adni, hanem azt is, hogy az Uniót — meg kell venni! Minélfogva elhatároztam, hogy engedek a közvélemény sürgető felszó­lításának: veszek egy színházat. Hogyan kezd színházat vásárolni az ember? Körútra indul a Körúton felfelé, benéz ide is, oda is a színházakba, hol csüggedt embe­rek ülnek az igazgatói irodák előszobáiban, hallgató ajakkal. Megkérdezi tőlük az ember, hogy meddig óhajtanak ilyen hallgatagon ülni, mire ők felelik: — Amíg uj gazda jön, mert az uj gazda uj Ígéretet jelent. Ebből megtanulja a szinházigazgató- jelölt, hogy a színházigazgatótól elsősorban Ígéreteket várnak. ígérem, hogy ezt megkap­hatják! — mondja habozás nélkül a jelölt és tovább érdeklődik a bevételi lehetőségek és kiadási kötelezettségek után. Végül tanácsok­kal és adatokkal dúsan felszerelve (és egy­két tucat ígérettel szegényebben) betér va­lamelyik kávéháziba, előveszi a noteszt és számolni kezd. Most jön egy ilyen jegyzék: Maximális esti bevételi képesség (cca): K 30,000.000 Elkerülhetetlen kiadások: 1. Szihészgázsik, (bár ezt az ügyes di­rektor még kikerülheti): a) egy sztár havi 30,000.000 gázsival, b) egy második sztár havi 25.000.000 gá­zsival, c) két kisebb sztár, összesen havi 20,01X1.000 gázsival. d) 25 tag á 4 millió, összesen havi 10,000.000 gáfslval,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom