Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)

1925-07-02 / 146. (889.) szám

Csütörtök, julius 2. A párisi utca nevető és siró arca (Loux indiánok és római gladiátorok a bou­levardokon — Amikor Paris temet) Párls, junius vége. (Saját tudósitónktól.) A Quartíer-Latin Kihalóban van, a párisi diiáknegyed elnépte­lenedik, bezárulnak a főiskolák kapui s a Sorbonneon befejeződnek az előadások. Két hónapig csend lesz a Quartierben és szep­temberben újra kezdődik az élet. Az élet, az elevenség, a vidámság, ame­lyet a világ minden részéből idesereglett fia­talemberek hoznak a párisi diáknegyed szűk és ódon utcaiba. Mert aki idegen idejön ebbe a miliőbe, az is átalakul rövidesen és a fran­cia diákokkal francia módra örül az életnek, a fiatalságnak, a gyorsan kötött, hamar bomló, könnyű párisi szerelemnek. A diáknegyed ünnepet ült ma Párisban. Á tanév bevégzésének öromünnepét. Este, amint besötétedett a Quartier-Latin, fantasz­tikus alakok rohantak a mellékutcákon a Boulevard Saint Michel felé. És itt, a nagy boulevard ivlámpáinak fényében, szinte nap­pali világítás mellett, megkezdődött a felvo­nulás, melynek párját érdekesség dolgában, tán sehol a világon nem lehet találni. Rövid tógába öltözött római vezette a menetet, a homlokát cserfalevél-koszoru dí­szítette, meztelen lábain szandál, kezében egy papirostekercs. Az École des Beaux- Arts növendéke. Utána még hat „nemes ró- tnai“ halad, majd exotikusabb kosztümök következnek: indiánok, rézbőrüre festett testtel, óriási, tarkatollas fejékkel, tomahaw- kot forgatva s artikulátlan csatakiáitásokkal Ijesztgetve az utca népét. A párisiak nem mutatnak nagy meglepetést, ők minden esz­tendőben látják ezt a már hagyományossá vált furcsa ünnepséget. Az idegenek azon­ban annál jobban bámulnak és idegen Pá­risban mindenhová jut elég, még a Quar.tier- be is, amelyet a hivatásos idegenvezetők mint érdekes párisi különlegességet muto­gatnak az angol világjáróknak. Vörössapkás sansculotteok jönnek, majd zöldre, lilára és narancssárgára festett fia­talemberek, olyan kevés ruhadarabot hasz­nálva fel az öltözésnól, amennyit minden uszodában megkövetelnek. Római gladiáto­roknak öltöztek azok, akÍK izmosak és szé­pek. A jó öreg Tutankhamen pedig, ugylát- szik, hosszú időre divatba hozta az ó-egyip­tomi jelmezt, amelyet szintén sokan visel­nek. Egyik tréfa a másikat éri, nevetve szó­lítják meg az utca békés járókelőit, majd csoportokra szakadva a kávéházakat járják sorra. Ahol zene szól, ott táncra perdülnek, mindegy, hogy ismerős-e, vagy ismeretlen, ma mindenki jóbarát, diákpajtás. Nő is akad megfelelő számmal a fantasztikus seregben, szépek, fiatalok és valószínűleg nem nagyon haragszanak a férfiakra. A rendőr a poszton mosolyogva nézi az utcai rendnek ezt a teljes felborulását. Tűri, hogy a diákok elállják az autók elől az utat 5 megtréfálják a bennülőket. A Montparnasse két müvészkávéházá- ban, a Rotondeban és a Dómban talán a leg­elevenebb az élet. Itt tanyáznak a párisi fes­tők és szobrászok, nemcsak a franciák, ha­nem a Párisban élő rengeteg idegen náció művészei is. Magyar szót is gyakran hallani ezen a környéken. A Rctonde híre eljutott Pestre is és aki magyar Párisba jön, egy­szer okvetlen elkerül ide. ♦ Itt és a Louxembourg-kert környékén, /égig a széles, nagy Szent Mihály-köruton, Sjfélutánig tombol a jókedv, a pezsgő, párisi életöröm, a gondtalan, csapongó vidámság. Másnap aztán, kora reggel, egy kis katzen- lammerral, de könnyű, friss lélekkel csoma­golni kezd a diákság ... * De Paris, a mindennap megújuló örömök /árosa komoly is tud lenni. Igaz, hogy csak ritkán, mert semmi nagyképűség nincs ben­ne és kevés dolog van, amit tisztel. Egyedül Halál őfelsége az, aki előtt meghajtja ma- pát. Párisban még az a régi szokás dívik, hogy otthon, a halottas háznál ravatalozzák fel az elhunytakat. A kaput fekete drapériá­val vonják be s a kapu alatt helyezik el a koporsót, virágok és koszorúk között. Gyászjelentést tűznek ki és minden ember, aki elmegy a gyászoló ház előtt, megemeli a kalapját. A temetési menetnek is kalapot Losonc, julius 1. (Saját tudósítónktól.) Amint vasárnapi számunkban már röviden jelentettük, a lo­sonci villamos fronton péntek este megkez­dődött a döntő ütközet. A Középszltovemszkói Villamossági R. T.-gal hadi lábon álló lakos­ság vezérkarának, a sztrájkbizottságnak föl­hívására az áramfogyasztást az egész város egy emberiként beszüntette. A sztrájk első négy estéjén az egész város területén nem akadt egyetlen sztrájktörő sem s a város közhangulatából Ítélve, a bojkott teljessége akár egy félesztendőre is biztosítottnak látszik. Az utcák világításától eltekintve, az el­keseredett közvélemény a villany világit ást mindenütt száműzte. A kávéházak közül csakis a Szász-kávéháziban világítanak to­vábbra is villannyal; ugyanis itt az élelmes tulajdonos 24 órán belül egy kisebbméretü házi áramfejlesztőtelepet rendeztetett be. A kávéházakban és éttermekben különben min­denütt múlt századbeli világítási eszközök, petróleumlámpák, gyertyáik, vagy acetilén- égők szerénykednek. A petróleum és a gyertya egyszeriben tömegcikk lett ismét Losoncon. A villanyszerelők különböző Auer-égős szeszlámpákat helyeztek a kirakataikba. Ilyen pótlámpáik árusításával igyekeznek kár­pótolni magukat a kedvezően alakult kon­junktúra hirtelen befagyásáért. Az utcák for­galma estén'kint a normálisnál sokkal élén- kebb s a ligetben is miegnövefcedett az esti sétálók száma. Kedélyesen tárgyalják minde­nütt az érdekes helyzetet s megelégedéssel olvassák a viiamostársaságnak vasárnap reggel közreadott röpiratát. emel minden járókelő. Megállnak az autók, hogy utat engedjenek a gyászmeneínek, mely méltóságos lassúsággal halad az utcán, kevéssé akadályozva a forgalmat. És amerre elhalad, minden férfi fejéről lekerül a kalap. Párisnak két arca van: az egyik mindig nevet, a másik... az sem sir. de néha leg­alább elkomolyodik egy kissé. Arató Erzsi. A viílamostár saság kellemetlen helyzetét ugyanis annyira komolynak tartja, hogy egy négyoldalas védöiratot adott ki az áram- fogyasztók „fölvílágositása" céljából. A röpiratban a szerződésszegések jogo­sultságát igyekszik bizonyítani s egyúttal megismétli a város képviselőtestülete által már visszautasított kiegyezési javaslatait. Ezeknek elfogadása esetében a villanyvilágí­tás éveken keresztül minden eddiginél sok­kal drágább volna. Pedig az uj társaság az „olcsóbb villany" jelszavá: al hódította meg két évvel ezelőtt a város vezetőségét. Ért­hető tehát az, hogy a közönség ellenszenve ilyen példátlan formában jutott kifejezésre a társasággal szemben. A sztrájkbizottság a sztrájk proklamá- lása után nyomban tárgyalásokba bocsátkozott több olyan ipari üzemmel, amely kisebb-nagyobb vil­lamosteleppel rendelkezik. Ugyanis a Középszlovenszkói Vili. R. T. nem bir világítási monopól'iumm.aal és igy a város közönségének módjában áll más válla­lat áramával is világi tani. A részvénytársa­sággal kötött szerződés csakis a várost, mint közigazgatási szervet kötelezi, de nem köte­lezi a magánosokat. A sztrájkbizottság tár­gyalásai elsősorban az apátfalusi posztó­gyárral ígérkeznek eredményeseknek és nincs kizárva, hogy néhány hét múlva a lo­sonciak ismét villannyal világíthatnak, azon­ban nem a Középszlovenszkói V. R. T. ára­mával! Ez az eshetőség bizonyára hozzá fog já­rulni a helyzet tisztázásához s a Középszlo­venszkói kénytelen lesz, a lakosság impo­záns, fegyelmezett akciója előtt meghajolva, nagyobb engedményeket tenni. Averofi cirkáló volt az admirálissal együtt Pangalosz híve. Míg a kormány tagjai a hadügyminiszté­riumban tanácskoztak, addig a miniszterelnök, valamint Kondylisz és Kaphandarisz pártvezérek a köztársaság elnökével folytattak beható tár­gyalásokat. Eközben Pangalosz, aki helyzetét állandóan erősítette és az egyes katonai egysé­gei. t sorban megnyerte, a parancsnokságokat pedig minden ellenállás nélkül hatalmába kerí­tette, ultimátumot intézett a kormányhoz, amelyben felszólította a köztársaság elnökét, hogy a kormány lemondását erőszakolja ki, dél­után négy óráig teremtsen a hadsereg és a flotta kívánalmainak megfelelő helyzetet, különben kénytelen lesz erőszakhoz nyúlná. Pangalosz meglehetősen udvarias ultimátumá­val szemben az admirális, akinek közben sikerült a pireuszi öbölben horgonyzó másik két hadi­hajót s k'ét torpedórombolót is a felkelők mellé állítaná, megüzente Konduriotisz elnöknek, hogy amennyiben azonnal nem teremtenek megfelelő helyzetet, „végső eszköz“-höz fog folyamodni, amiért őt teszi felelőssé. A „végső eszköz" alatt Athén bombázását értette, amint az Pangalosznak az admirálishoz az ultimátum elküldésével egyidejűleg megkül­dött sürgönyéből is kivehető. A kormány elejét akarta venni minden vér­ontásnak és ezért minden ellenállást feladva, in­kább lemondott. A forradalom győzött. A helyzetnek pillanatnyilag kétségtelenül Pangalosz és Hadjikiriakosz az urai. A hadsereg lassan-lassan melléjük pártolt, a nép pedig — balkáni mintára — teljes kö­zömbösséggel nézi az eseményeket. Pangalosz kiáltványt intézett a lakossághoz, amelyben minden sérelemnek és kívánságnak az orvoslását, illetve teljesítését ígéri meg. Ottoneusz generális közben megérkezett Athénbe, ahol azonban már csak az a hir várta, hogy hadtestparancsnoki állásából elmozdították és helyébe Tséroulisz generálist nevezték ki, aki a szalonikii helyőrséget Ottoneusz távollétében Pangalosz mellé állította. Kondylisz ellen elfogató parancsot adtak ki még a forradalom estéjén, de a volt minisz­ter, Pangalosz egykori legjobb barátja és fegvveríársa, eltűnt Athénből. Állítólag Plasztirasz generálist kereste fel, akivel Pangalosz uralmának megdöntéséről tár­gyal. De rajta kivül a parlamenti vezérek egy része, igy Mihalakopoulosz és Kaphandarisz is eltűntek, attól való félelmükben, hogy Pangalosz elfogatja őket. Különben az egész országban rend és nyuga­lom uralkodik a jelen pillanatban. Hogy ez a rend és csend tartós lesz-e, az még kérdéses, az az egy azonban bizonyos, hogy a lakosság nagyon elítéli Pangalosznak szerin­tük rossz időben rendezett forradalmát. Ma ugyanis annyi külpolitikai nehézséggel kell a kormánynak megküzdenie, hogy a belső felfordulás végzetes következményeket vonhat maga után. Kovács Jenő dr. Az athéni vártaién forradalom A Matln indiszkréciója és az Averoff cirkáló ágyúi — A két konkurrens tábornok: Pangalosz és Ottoneusz harca — A Prágai Magyar Hírlap eredeti athéni tudósítása — Mindenki sztrájkol Losoncon Gyertyák és petróleumlámpák reneszánsza — Nincsenek sztrájktörők — A villamostár- saság védekezik, a lakosság uj villanytelepet keres A sok ellentétes és zavaros hírrel szem­ben athéni tudósítónk pontos képet ad az elmúlt napok görögországi forradalmának lefolyásáról. A görög forradalom annál is inkább érdekelhet bennünket, mert Panga­losz hatalomrajutása más balkáni orientá­ciót jelent: a kisantant befolyásának gyen­gülését és a román-bolgár-görög kommu- nista-szláv ellenes balkáni biok megerősö­dését. Athén, junius 29. Nem lepett meg senkit, aki a görög viszo­nyokkal és főleg az utolsó hetek történetével tisztában volt, az a „forradalom", amelyet Pan­galosz generális, a görög hadsereg volt vezér­kari főnöke, majd pedig generalisszimusza né­hány nap előtt megrendezett. Az a gyöngeség és erélytelenség, amelynek a Mihalakopoulosz-kor- mány nem egyszer tanujelét adta és amellyel a tisztikart szinte felbiztatta a politikában való részvételre, megtermetté a gyümölcsét a vértelen forrada­lomban, amely inkább katonai puccs, mint va­lóságos revolució volt. Már 24-én bizonyos nyugtalanság uralkodott a városban. Kósza hirek járták, a lapok a had­ügyminiszter lemondását és Ottoneusz generá­lisnak, a szalonikii hadtest parancsnokának a mi­niszteri kinevezését hozták, amit u^^an a kor­mány megcáfolt, de viszont annyit bevallottak, hogy a generálist, akit általában a legnagyobb be­folyású katonának és a kormány támogatójá­nak tartottak, Athénbe rendelték „szolgálati ügyben". A tisztek már meglehetősen nyíltan követe­lőztek, egyelőre csak a hadügyminiszter és a pénzügyminiszter lemondását követelték jegyző­könyveik utján, de azután egy külföldi laptudósitó, a Maiin athéni levele­zője indiszkréciója folytán Pangalosznak tudo­mására jutott, hogy a kormány végre erélyes lépésre határozta el magát, mire Pangalosz is a cselekvés mellett döntött. Pangalosz este tudta meg Mihalakopoulosz szándékát. Azonnal összeült híveivel és a minisz­terelnök tervére válaszul kirobbantotta a már régen előkészített, de teljesen meg nem érlelt forradalmat. Szerencséiére Ottoneusz generális, aki vasúton akart Athénbe utazni, de akit ebben a szándékában tisztjei megakadályoztak, tenge­ren tartott a főváros felé s igy nem lévén Szalo- nikiben, nem tudott semmiről és nem tudta meg­tenni ellenintézkedéseit. Csütörtökön, 25-én reggel, megszállották Pangalosz emberei a postát, azonnal leadtak az ország minden részébe táviratokat, amelyekben már a forradalom győzelméről és a kormány le­mondásáról számoltak be. Ugyanekkor Panga­losz felszólította sürgönyileg a II. hadtestet (Ot- temeusz hadseregét), hogy rendeletéit és paran­csait teljesítsék, különben a parancsnokokat sze­mélyükben teszi felelőssé. Ugyanekkor a thébai állomás parancsnokának kiadta a rendeletet, hogy Ottoneusz generálist, aki a szalonikii gyorssal az állomáson keresztül fog utazni, tar­tóztassa fel további intézkedésig. Eközben a kormány tagjai a hadügyminisz­tériumban ültek össze tanácskozásra. Megálla­pították, hogy az athéni helyőrség közül csakis a technikai ezred tart Pangalosszal, amely ezred a Rouf-kaszárnyában állomásozott. Ezenkívül a Hadjikiriakos admirális veze­tése alatt álló flottának egyetlen egysége, az Tömegbehozata! Angliába az vámok- életbeléptetése előtt Sokezer automobilt hoztak be egyetlen na­pon — Az utolsó pillanatban érkezett arany­órás repülőgép London, julius 1. Ma lépnek életbe az úgynevezett Mac Kenna-vámok, melyek, mint ismeretes, a külföldi automobilok, zene- eszközök, zsebórák, csipkék és filmek adójá­ra vonatkoznak. Igen érdekes, hogy mily ha­talmas importot mutat ki Anglia júniusban a mától fogva újabb vám alá eső árukban. Kü­lönösen az utóbbi napokban volt lázas a vámhivatalok munkája, mert folyton újabb és újabb rakományok érkeztek svájci órákból, német zeneeszközökből és főleg olasz auto­mobilokból. A croydeni repülőtéren szombaton több mint egy millió font értékű áru, főleg fran­cia selyem és* svájci aranyóra érkezett Angliába. Már reggel óta egymásután érkeztek a repülőgépek és ahogy kirakták áruikat, rög­tön visszarepültek, hogy újabb vámmentes rakományt hozhassanak. Közvetlen a vámhivatal bezárása előtt óriási sietséggel még egy repülőgép érke­zett Zürichből tele svájci aranyórákkal, több százezer font értékben. Calais és Boulogne kikötőiből tegnap 4000 francia és olasz gyártmányú automobil érkezett Doverbe, mig Livelpoolba rengeteg amerikai automobil jött. Németországból naponkint átlag 15 tonna finom árut hoztak az angol birodalomba. A szlovenszlcól motSgor sziltweit«iéf|i#ié8ca Prágában. a Vinohradská Zpcrahra színházban, fia este % § órakor mcgnsjitfólőaűás. Mórica grófnő Pénztárnyitás 6 órakor. A főszerepeiben: BfOSártJ Emiül éS Király Ernő. Elővétel — Telefon: 4455. 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom