Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)

1925-06-17 / 134. (877.) szám

* &%zcíjiiMA(tym7ftRmp Szerda, junius 17, Riportrevl! Kassáról — A P. M. H. erétied riportja — Kassa, junius 16. Kassa a világ egyik legálmosabb városa — mondotta szomorú kézlegyintéssel bará­tom és kétségbeesett arccal roskadt le az Európa-kávéház fényes terraszúra. Én az l ellenkezőjét állítottam s hogy állításomat be­igazoljam, elmondottam derék barátomnak a következő, őt, kassai megfigyelésemet: A Hernád-parü metropolisban dühöng a sportbéke Ahány sportszövetségünk volt, azt mind felborították és agyonlapitották az egyéni akciókra berendezkedett kassai Sportsobri Jóskák és Rózsa Sándorok. A magyar egye­sületek addig bunkózták egymást, amíg az összes daliák el nem hasaltak a testvérharc posványos ingoványában. A hullaszagra elő- bujtak az ilyenfajta küzdelmek foltos hiénái s most az idegenek falják föl, ami kevés láb­szárcsont és „hátgerincimitáció" a küzdelmek hevéből megmaradt... A sportvegetáció utolsó nyögései tartják lázban a kávéházi sportstratégákat. Vadul hadonászó klubfanatikusokat látni, amint csaknem egymás hajába kapnak. — Hazudik a szövetség — ordítja az egyik. — Micsoda anarchia — süvölt rá a válasz. „Biró,. tacsvonal, igazolatlan játékos, kutya-gazember, hazaáruló, konszolidáció, strici, becsületemre mondom, uj nyári ruhát adtam neki, minden álamatőrt felakasztani" — ilyen és hasonló kifejezések csak úgy zu­hognak a levegőben. Szerencse, hogy meg­érkezik a helyi lap sportpáíyázatának ered­ménye és a veszekedök kéjes dühvei bele- ugranak a feneketlen ujságiepedőkbe ... Két hét óta minden jókedvű kassai köz­polgár és polgárnő a Rákóczi-köruton „csuz- dán" költi el felesleges koronáit. Ebben a városban húsz év óta nem volt tisztességes vurstli. Az emberek formálisan ki vannak éhez­ve ilyen szórakozás tekintetében. Egy bősz s látnivalókkal kecsegtető panoktikum és a Kludsky-cirkusz veterán ragadozóiból alakult \ állatseregletének sivatagi nyöszörgésektől ; hangos ponyvái mellett Bábeltoronyként * emelkedik a kassai fiatalság varázstornya, ahonnan ama bizonyos bibliai egyszerűségű pokróc segítségével cherubok és szeráphok módjára süvít le a kassai ifjúság szine-java, daliás bajuszu cugszfürerek és kemény vád- liju Marcsák és Veronkák. Kassán ma nem számíthat népszerűségre, aki a bűvös torony­ból legalább egyszer le nem csúszott. — Ma este együtt csúszunk — rebegi a korzó szépének fülébe gavallérja. — Csak csúsztass; ha megrugsz is, imádlak én — hangzik a szemérmes válasz. Merje állítani valaki, hogy Kassán unat­koznak az emberek ... A kassai műkedvelők külön fejezetet érdemelnek Ahány egyesület, annyi operett és drá­mai társulat dióhéjban. A korzón büszkearcu kolibribonvivantok sétálnak, akiket csak a legfrissebb operette-ujdonságok vezető sze­repével merészkedjél, rendező barátom meg­közelíteni. Különben így fog leinteni az ifjú mükedvelőóriás: — Mit gondolnak, mi vagyok én? Pe~ leskei nótárius 'vagy Ali Baba és a negyven rabló? Csak nagy szerepeket vállalok teljes színházi zenekarral... A primadonnáink, azok sokkal enniva- lóbbak. Nem válogatnak. Ennivalóan csinosak és ez az, ami a közönség szivét megdobog­tatja. Ellentársulatokban sincs hiány. Meg­történt, hogy az egyik legkitűnőbb kassai mű­kedvelő együttes sikereit megszomjuhozta egynéhány Romeó-arcu, a szereposztásnál lemaradt titán és ellentársulatot toborozott. Faragó kassai arzenáljából elővontattak egy XVI. Lajos korabeli operettet. Nosza erre az egyesület se maradt rest s műsorra tűzte a legdivatosabb operett-újdonságot. Napokig tartott a nehéz küzdelem. Végül is győzedel­meskedtek a könnyű és modern operette hí­vei. Az ellentársulat Lajos-korabeli páncélos bonvivantjai és kétmázsás sarkantyút öltő apaszinészei vert hadaikkal egy kávémérés enyhet adó mélyére vonultak, ahol bús má- koskiflizéssel kerestek gyógyírt műkedvelői sebeikre ... Politikai téren élénk a hangulat A választói névjegyzékek összeírása az idén — ugylátszik a közelgő választásokra való tekintettel — igen harcias hangulatban, heves politikai csatározások közepette folyik. A főjegyzői hivatal önmagát igyekszik felül­múlni az őslakos választóknak a névjegyzék­ből */;iló törlésével. Az ellenzéki pártok: a ke­resztényszocialisták, néppártiak és kommu­nisták okultak a múltakon^ most közös fron­ton indítottak ellentámadást a főjegyzői hi­vatal önkényeskedései ellen. A választási névjegyzékek revidiálására kiküldött bizott­ság ellenzéki tagjai megtagadták az össze- irási ivek hitelességéről szóló jegyzőkönyv aláírását azzal az indokolással, hogy azok nem a törvény szellemében, de a jegyzői hi­vatal önkényes intézkedéseinek jegyében ké­szültek. A nem várt egységes föllépés ugyan­csak meglepte a főjegyzői hivatal bölcseit, akik most azon törik a fejüket, hogy miként lehetne az ellenzéki állásfoglalást valami újabb paragrafus elöráncigálásával ellensú­lyozni. A lakosság felháborodása így is ál­talános s mondanunk sem kell, hogy az ilyen önkényeskedés a legjobb választási propa­ganda. A sok veszekedés után jólesik számot adni egy kis békés épitőmunkáról is Kassa csinos város volt a múltban. A há­ború azonban sokat elpusztított s a rendezett Prága, junius 16. Beneis Jenő dr., volt magyar, segédtanfel- ügyelő, akinek tragikus haláláról néhány hét­tel ezelőtt sokat irt a sajtó, vagyoni okokból költözködött Magyarországból Szlove.nszkó- ba, ahol Vörösikőn, mint orvos telepedett le. Felesége, ki Rákosszenímihályon polgárhs'ko- lai tanítónő, továbbra is ott maradt- Ben est. mint ismeretes, május hó elején ki akarták utasítani amiatt, mert orvosi diplomája noszt. rifikálva nem volt, mert nem csehszlovák ál­lampolgár. Ettől való félelmében tnegmérgezte magát. Halála után a hatóság iratai között állító­lag nejével váltott titkos irásjegyü leveleket találtak otthonában. A túlbuzgó breznóbányai járási főnök egy nagyarányú kémkedési ügynek a nyo­mára vélt jönni és Benes feleségének férje aláírásával ellátott hamis táviratot küldött, amelyben az volt, hogy férje betegen fek­szik a breznói kórházban* A férje egészségéért aggódó asszony egész gyanútlanul Breznóra utazott, azonban legnagyobb meglepetésére férjét nem találta ott. Azzal az ürüggyel, hogy férj-e más kór­házban fekszik, a csendőrségre vezették s a csendőrség május 8-án kémkedés gyanu­Páris, junius 16. A Painlevé-kormány állandó válsághírek között nagy erőfeszítéssel igyekszik a ráne­hezedő súlyos bel- és külpolitikai problémá­kat megoldani. A válsághíreket nem a hiva­tásos ellenzék, hanem a kormányt támogató szocialista párt magatartása okozza. Úgy­szólván alig múlik el hét, hogy a szocialis­ták vagy a marokkói ügyben, vagy a válasz­tójog kérdésében, vagy pedig a pénzügyi szanálás kérdésében ne szegeznék a tőrt a francia kormány szivének. Mikor az uj kormány megalakult és ami­kor a pénzügyi tárcáért váltott lovakat me­nesztettek Caiillauxhoz, akkor Caillauxnak feltámadását úgy üdvözölték, mint a balol­dali politika és uralom diadalát. Caillaux ne­ve, egyénisége, múltja legalább is igazolni látszott ezt. Akik azonban azt hitték, hogy Caillaux-val a baloldali politika egyik oszlo­pát emelték az uj kormány homlokzata alá, azok alaposan csalatkoztak és a szocialis­ták most nem bocsátják meg maguknak ezt a tévedést. Caillaux határozottan visszautasítja a szocialistáknak demagóg pénzügyi re­formját és legalább is a pénzügyi poLüká- ban a IegkonzervaU /ebb irányokat igyek­szik megvalósítani. A francia pénzügyminiszternek két fel­adatot kell megoldania. Az egyik a francia költségvetés egyensúlyban tartása, a másik a francia valuta stabilizálása. Ez az a prob­léma, amit a háború utáni Európa összes pénzügyminiszterei eddig hiába próbáltak megoldani. Hogyan lehet egy arclúmedeszi pontot keresni a bűvös körön kiviil? Hogyan lehet a valutát stabilizálni, mielőtt még a költségvetés egyensúlya biztosítva volna, illetve fordítva. Ez a francia pénzügyi politi­ka hamleti kérdése. Amit Caillaux eddig tett, az a klasszikus pénzügyi rendszabályok egyszerű alkalma­zása. Caillaux először a költségvetés egyen­súlyát akarja biztosítani. Teljes őszinteség­gel feltárta a francia költségvetés hiányait, utcáiról és tisztaságáról híres város a háború okozta rombolásokat csak most kezdi kihe­verni. A keresztényszocialista városatyák tudnák megmondani, hogy mennyit kellett küzdeni a közgyűléseken, hogy a költségve­tésbe minél nagyobb összeget vegyenek fel az utcák, terek és parkok rendbehozására. Ma végre ott tartunk, hogy Kassa újra meg­fiatalodik. Üde gesztenyefasorok és rende­zett virágágyak mindenfelé. A Rákóczi-kör- ut pompásan parkírozva. Aszfaltjárdák, egy­re több villanyvilágítás az ócska gázkandelá­berek helyett. Csin, rend és tisztaság min­denfelé, ami elsősorban a fáradhatatlanul dolgozó Vukovich tanácsosnak s a város csi­nosításáért lelkesen küzdő agilis polgármes­terhelyettesnek, Polák Gyula dr.-nak érde­me. De nemcsak a belváros, hanem a külvá­rosok is örvendetesen rendbe hozatnak s ez az egyetlen öröme a pótadókkal nyakig el­árasztott őslakosnak... ja miatt letartóztatta, majd junius elején a besztercebányai fogházba szállította be. Gratulálunk a járási főnök urnák kitűnő ötletéhez, amellyel a bűnvádi eljárásnak uj korszakát nyitotta meg. A járási főnök ur fü­tyül a büntetőjog szabályaira, nem riad visz- sza még a névhamisitástól sem. Egy szegény ártatlan asszony ismét hónapokig ülhet a bör­tönben, de ez nem fontos. Fontos csak az, hogy a járási főnök ur ismét érdemeket szer­zett magának és hogy a cseh kormánylapo'k ismét hasábokat Írhatnak a szlovenszkói „ir­redentizmusról" s követelhetik a kormánytól, hogy erélyes rendszabályokat léptessen élet­be a republikát veszélyeztető magyarok el­len- A járási főnök ur téved azonban, ha azt hiszi, hogv ezzel az ügy befejeződött. A bíróságnak kell dönteni afelett, hogy a járási főnöki méltósággal összefér-e hami­sított táviratok expediálása. A kormány nem tűrheti, hogy Wv' tási tesztviselői agenf provocateurok aljas munkájára vállalkozzanak. Elvárjuk a kor­mánytól, hogy az ilyen erkölcstelen eszkö­zökkel dolgozó járási főnök szigorú megbün- L léséről gondoskodjék, az ártatlanul börtön­be hurcolt asszonyt pedig huszonnégy órán belül szabadlábra helyezze­azután szigorú takarékosságot rendelt el az egész fonalon. Tisztviselők elbocsátását kö­vetelte, uj adókat hozott be stb. Szóval, mint eddig tett, azokban hiába keressük a pénz­ügyi zseni oroszlánkörmeit. De a francia közvélemény egy része már türelmetlenke­dik. Pedig egy ilyen nagy pénzügyi háború­hoz elsősorban idegek kellenek és Caillaux előbb még a jövő évi költségve­tést akarja szilárd alapra fektetni és a pro­gramjának teljes végrehajtását csak 1926- ra Ígéri. Közben azonban a pénzügyi helyzet és a kormány szocialista párthiveinek magatar­tása fatális helyzet elé állította Caillaux-t, aki egy Ízben már lemondásával volt kény­telen fenyegetőzni. A szocialisták nem bocsátják meg Cail­lauxnak, hogy nem fogadja el az ö pénz­ügyi javaslataikat, hogy újabb adónemei­vel nem elsősorban a kapitalistákat, ha­nem a kistőkéseket és a munkásokat sújtja s főleg, hogy hallani sem akar a szocialis­ták pénzügyi panaceájáról: a 10 százalékos vagyonadóról. Caillaux ugyan kénytelen volt kisebb engedményeket tenni a szocialistáknak: egyes adónemeket elejtett, a francia állam­vasutak deficitje előtt behunyta a szemét, mert ez a vasúti tarifa kikerülhetetlen eme­lésével járna, de a fökérdésben, a vagyon­adó kérdésében nem hajlandó engedni. Caillaux pénzügyi terveit a marokkói háború is kelletlenül zavarja. A riífek tá­madása előtt Franciaország 65.000 embert tartott fegyverben Marokkóban, mig a ka­tonai kiadások évi 345 millióra rúgtak. 300 millió már jelentékeny tétel a francia költ­ségvetésben, annak a duplája, háromszo­rosa stb. még jelentékenyebb. Caillauxnak tehát egy ismeretlen X-et kell felvennie büdzséjébe, mert azt senki sem láthatja előre, hogy a marokkói háború mikor fog végződni és mennyi pénzbe fog kerülni. A szocialisták és főleg a kommunisták azzal vádolják a kormányt, hogy ezt a hábo­rút el lehetett volna kerülni, ha Lyautey marsall nem provokálta volna Abd el Krí­met azzal, hogy az év elején elfoglalta a Felső Uerga területét, amely eddig a riff tör­zsek szabad termőterülete volt. Ez a rész csakugyan nagyon termékeny és a ríffeknek, akiknek területe nagyobbrészt hegyes, bá­nyákban gazdag, de művelésre nem alkal­mas, ez volt a legfőbb élelmezési területük. Akárhogyan áll is a dolog, bizonyos, hogy á franciáknak még sok anyagi áldozatot kell hozniok ennek a területnek a biztonsága ér­dekében. A harc addig is kíméletlenül dúl az Uer­ga síkján. A riífek nem a modern értelemben vett hadsereg. Aviatikájuk, autóosztagaik nincsenek. Lovasságuk jelentéktelen: pár száz főre tehető. Tüzérségük már valamivel számottevőbb, de egy modern hadsereg fel­szereléséhez egyáltalán nem fogható. A had­sereg magva a. gyalogság, amely meglehető­sen fel van szerelve: fegyverrel s egy saját­ságos uniformissal ellátva, cipőjük azonban nincs. Minden emberük kitűnő katona s a pus­kának nagy mestere; minden golyónak célja és hivatása van. Allah nem bocsátja meg az igazhivőknek a céltalanul kilőtt puskagolyókat. Elemük az a sziklás terület, amelyen most a harc folyik. Harcmódjuk a guerilla. Csak ritkán támadnak tömegben, de ebben az esetben fanatizmusuk még fokozottabb: tömegőrület. A foglyokkal aránylag tűrhe­tően bánnak, főleg abból a szempontból, hogy esetleg váltságdíjat kaphatnak értük. Az el­lenséges sebesülteket és a holttesteket fel­égetik, néha meg is csonkítják. Leginkább éj­jel leshelyekről támadnak az ellenséges me­netelő csapatokra. Ha erődítések, block- hausok ellen harcolnak, akkor rendszerint körülárkolják azt, azután egész nap csendben vannak az árkokban, a sötétség támogatása mellett azután egész közel csúsznak a falak­hoz és felállítják géppuskáikat. Gyakran a támadás előtt felszólítják a mohamedán őr­séget, hogy adja meg magát és ne hívja ki a próféta haragját; ellenkező esetben rette­netes büntetést helyeznek kilátásba. Rend­szerint kisebb csoportokban egy-egy tiszt vezetése alatt harcolnak. A fegyelem minta­szerű: a fanatizmus és félelem tartja össze. A riífek legveszedelmesebb taktikája a franciákhoz hü, vagy az ingadozó törzsek­nek a terrorizálása a francia front előtt, sőt mögötte. Eddig igen sok törzset lazítot­tak fel a franciák ellen s ezzel jelentéke­nyen növelték a kombattan katonaság számát. A harc kemény és kíméletlen. A francia hadsereg most azon igyekszik, hogy az Uer­ga felől állandó és szilárd védelmi vonalat építsen magának. Innen nem is szándékozik támadó offenzivát indítani. Célja az, hogy Abd el Krim útját elállja s a termékeny Dél felé való előreihatolást lehetetlenné tegye. Másrészről a tengerpartot a spanyolokkal egyetértésben szigorított blokád alá veszik. Egy szóval: a franciák ki akarják éhez- tetni a riSfekei és az éhínséggel akarják Abd el Krímet megadásra kényszeriíenl. Ez mindenesetre aránylag még a legol­csóbb hadviselési mód, ha egyszer a blokád úgy a tenger felől, mint az Uerga vonalán éffektiv lesz, Caillaux is biztosabb alapokon láthat hozzá a francia költségvetés kiegyen­súlyozásához. Pelnplli síremlékre és i Pefreplfi-eipn! A mai nap a következő adomány érkezett be szerkesztőségünkbe: Alapy Gyula dr. gyűjtése Komáromban: Korona Kamrás József dr. — — — — 100.— Aranyossy László dr. — — — 50.— Csepy Dani — — — — — 50.— Fiilöp Zsigmond _ _ _ _ 50.— Ifj. Koczor Gyula — — — — 50.— Spltzer Béla — — — — — 50.— Witaüschek Károly dr. — — — 50.— N. N. - 100.— 500.— Eddig kimutatott gyűjtés 26435.— A gyűjtés eddigi eredménye 26935.— — (A külügyminiszter Prágában.) Benes dr. külügyminiszter szerdán este érkezik vissza Párisiből Prágáiba. — (Az uj prágai magyar követ búcsúja Bécstől.) Bécsböl jelenítik: Masirevich Szi­lárd dr. junius 10-én átnyújtotta Hainisch dr. elnöknek visszaülivó levelet. Masirevich ju­nius 21-én érkezik Prágába, ahol átveszi a magyar követség vezetését. — Az uj bécsi magyar k;'vet. Ambrózy Lajos gróf junius végéin érkezikr Pécsbe. A breznóbányai járási fonok táviratot hamisit, hogy börtönbe juttasson egy magyar asszonyt ffriiaciaorszég ítél Data: a rossz inni és a wesiciclücs Harohftó Caillaux, a konzervatív pénzügyi politikus — A EiíkabÜok sikeres harcmodora — A baloldali kartell Idegessége

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom