Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)

1925-06-18 / 135. (878.) szám

Csütörtök, fuaius 18. Szlovenszkó a fantasztikus tervek tüzében Prága, junius 17. A Budapestről érkező lapok egyes köz­leményeiben fantasztikusnak látszó és ben­nünket, csehszlovákiai magyarokat közelről érdeklő híradásokat találunk. A Magyarság tegnapi számában az emigráció párisi agitá- ciós centrumáról ad bécsi tudósítást és rámu­tat arra, hogy Spalajkovics párisi szerb követ milyen állandó és szívélyes érintkezést tart fönn Károlyi Mihállyal. A tudósítás sze­rint a Spalajkovicsnál lefolyt egyik emigráns tanácskozáson résztvett Benes is. Hir szerint e tanácskozáson megegyezés jött létre Károlyiék és Benesék között. A megegyezés alapja az a hihetetlenül hangzó ötlet, hogy az emigránsok csehszlovák protektorátus alatt megismétlik a baranyai játékot és a Csallóközben külön kis köztársaságot léte­sítenek. Ennek a köztársaságnak az volna a hiva­tása, hogy hatalmai propagandát indítson Magyarország felhordására. A Csallóköz elvesztéséért Károlyiék állítólag felajánlottak, hogy ha Magyarországon kormányra jutnak, hozzájárulnak a csehszlovák-jugoszláv korri­dorhoz. Eme fantasztikus híradásnál még sokkal fantasztikusabb jelentést közöl Varsóból a tegnap délután megjelent a Mai Nap című budapesti napilap, amely szerint Frunse, arz orosz bolseviki hadsereg legfőbb parancs­noka meglepetésszerü támadást tervez Ro­mánia és Bulgária ellen. A tervek szerint a hadműveleteket nyugaton az örmény had­sereg nyolc gyalogos, valamint négy és fél lovas divíziója fogja megoldani. Az örmény hadseregnek a hadműveletek kezdetén a Bendezi—Bukarest—-Ruszcsuk—Plevna—Szó­fia vonalat kell elfoglalnia. Ennek az operá­ciónak sikeres végzése után a Katovszky parancsnoksága alatt álló lovas hadsereg Csernovic—Kassa irányában nyomul elő és Csehszlovákia semlegességének megsértése után a kaukázusi örmény hadseregnek Kassa —Moravzka-Ostrov irányában kell áttörnie, hogy a kisaníant hadseregei egymástól elsza­kítva Szlovenszkóban kommunista kor­mányt alakítsanak. A két híradás, úgy érezzük, nem egyéb, mint politikai kuriózum. Az agrárpárti tisztviselők nehántsvirágok Prága, junius 17. Az állami tisztviselők létszámcsökkenté­sének törvényét a múlt év decemberében hozták azzal, hogy a leépítést ez évi junius végéig végre kell hajtani. A leépítéstől mi magyarok nem vártunk semmi jót, mert tud­tuk, hogy elsősorban a német és magyar ál­lami tisztviselők kerülnek a leépítendők fe­kete listájára. Ebben nem is tévedtünk. Szá­mos helyről (többek között Komáromból, Kassáról, Pozsonyból) kaptunk már értesí­tést, hogy az elbocsátott tisztviselők 90 százaléka magyar. II lil IPII II Hl II IIIMIM II III II I II Kevesen voltak a magyarok között amugyis, akik az állam kenyerét ették s most még kevesebben lesznek. Hiszen a 342 ezer állami tisztviselők 99 százaléka cseh nemzetiségű. Nem is erről az oldalról akarjuk most ezt a leépítést megvilágítani, hanem jelle­mezni akarjuk a mai kormányrendszert az­zal, hogy amig a kisebbségi nemzetekhez tartozó ál­lami tisztviselők létszámcsökkentését már végrehajtották, addig a leépítést a cseh tisztviselők között még egyáltalában nem hajtották végre. A koaliciós pártok nemcsak a kinevezé­seknél, hanem az elbocsátásoknál is pártpo­litikát folytatnak. Megírtuk már nem egyszer, hogy a koalíció egyik-másik pártja vétót mondott egyik vagy másik alkalmazott el­bocsátása ellen, mert az az ill'lető pártnak szervezett tagja. A Naprávo állításainkat most tényekkel bizonyítja. Svehla miniszterelnök agrárpártjának! végrehajtó bizottsága a párt titkárságait fel­szólította, hogy a pártban szervezett állami tisztviselők névjegyzékét küldjék el haladéktalanul a végrehajtó bizottságnak. A leépítési b'zott- ság ugyanis megkívánja, hogy a legrövi­debb időn belül megtudja, kik vaunak a pártban megszervezve. Az agrárpárt tehát saját szervezett tag­jait nem akarja elbocsáttatni az állam szol­gálatából. Az agrárpárti miniszterelnök és belügyminiszter nemcsak az ellenzéki pártok ellenőrzésére cs kikémlelésére hasznába föl. visszaélve a hivatalos hatalommal, a csend- őrséget, hanem az állami tisztviselők lét­számcsökkentésénél is pártpolitikát folytat. A Naprávo által közölt levélből! arra lehet következtetni, hogy csak az az állami tiszt­viselő maradhat meg állásában, aki tagja az agrárius pártnak. SvehHáék alaposan kihasz­nálják a konjunktúrát. Földet is csak annak Ígérnek, (de csak ígérnek!), aki az agrárius pártba vagy annak fiókjába, a Csánki-pártba lép be! Bentien Beniahy vallomásáról és annaEK politikai tendenciáiról Budapest, junius 17. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A magyar nemzetgyűlés tegnapi ülésén a választójogi javaslat vitájának le- tárgyalása után a napirendi vitát kezdték meg. Váradi szocialista nemzetgyűlési kép­viselő a szerdai ülés napirendjére kivánta kitűzni a Somogyi—Bacsó-gyilkosság ügyé­ben kiküldendő parlamenti bizottságra, vala­mint az államtanács szervezésére vonatkozó ellenzéki javaslatok tárgyalását. Az egysé­gespárti képviselők hevesen ellenezték Vá­radi javaslatát. Szavazásra kerülvén a sor, a -ház nagy többsége Váradi javaslatát elve­tette. Ezután Bethlen István miniszterelnök szólalt föl. Kijelenti, hogy a parlamenti bi­zottság kiküldéséhez nem járulhat hozzá. Be- niczky vallomásának egyik része perfid tá­madás a kormányzó személye ellen, a másik részben, a tulajdonképpeni vallomásban pe­dig semmi újat nem mond. Teljesen egyetért azokkal az intézke­désekkel, amiket a kormány távolléte alatt ez ügyre vonatkozólag folyamatba tett. A kormány a végsőkig el van szánva arra, hogy a kormányzó tekintélyét megvédje. (Az egységes párt felállva, hosszan s lel­kesen éljenzi a kormányzót.) — A nemzetgyűlésnek is legfontosabb kötelessége — folytatta Bethlen — a legfőbb államtekintélyt a rendelkezésére álló eszkö­zökkel megvédeni. A Bemezky-vallomásnak személyével foglalkozó részéről szólva kije­lentette, hogy 1919-ben Andrássy társaságá­ban valóban Siófokra utazott, hogy a fővezér figyelmét felhívja azokra a körülményekre, hogy az akkoriban mutatkozó forradalmi mozgalmakat a közvélemény a katonai ala­kulatoknak tulajdonítja. Kérte a fővezért, hogy legszigorúbban járjon el az esetleges atrocitásokkal szemben. Ma, öt év elmúltá­val pontosan nem emlékezhetik az akkori­ban elhangzott egyes szavakra, arra azo-n­kimondja, de győzött bennem a riporter és hagytam, hogy beszéljen. Felállt a székről, mereven rámnézett és igy szólt: „Apósom azt mondta az építésznek: bontássá le a palotát! És másnap megkezd­ték a lebontást.44 Másnap, hogy -eleget tegyek riporteri kötelességemnek, felkerestem -a milliomost- Megtudtam, hogy a rendőr elbeszélése igaz és hogy a palotát lebontják. Egy évre rá a rendőr a sarkon posztolt. Az uj palotába már beköltözködtek és a fel­gyógyult ember nem emlékezett semmire, — Nagyon egyszerű! —■ mondta a té­bolyda fiatal orvo-sa. — MiKor a palota kész volt, odakü-ldtük, mintha mi sem történt vol­na és azóta teljesen egészséges. — És nem betegedhetik meg újra? — kérdeztem. — Nem! — volt az orvos határozott vá­lasza- És aztán komoly mosollyal hozzátette: — Hacsak nem bontják le újra a palotát az­az élete nagy müvét. — Ebben a hitben él? Tehát még mindig bolond? — Nem! -— felelte különös hangsúlyo­zással a fiatal orvos. — És ha bolond, nem nagyobb bolond mind Ön, vagy én, vagy az egész emberiség • . . aki mikor él és alkok azt teszi, amit ez a szegény és jelentéktelen rendőr, aki azt hitte, hogy milliomos —: hisz, képzelődik, álmodik. Csak nem szabad le­bontani az épületet ... bán egészen tisztán emlékszik, hogy a fővezér semmi olyat nem mondott, ami­ből a legtávolabbról is arra lehetett volna következtetni, hogy ő a véres eseménye­ket helybenhagyta volna, vagy a maga ré­széről azokra inditó okot szolgáltatott volna. A fővezér kétségbe vonta, hogy a szó- banforgó cselekményeket katonai személyek követték volna el és kilátásba helyezte, hogy a legszigorúbban fog eljárni, ha valaminek nyomára jönne. így tehát mindennek éppen az ellenkezőjét állíthatja, amiket Beniczky vallomásában felhozott. A Somogyi—Bacsó-gyilkosságra vonat­kozóan felhívja a képviselőket, akik többet tudnak, bocsássák adataikat a biróság ren­delkezésére, mert különben bünpalástolóknak tekintendők. Kijelenti, hogy a vizsgálatot a legteljesebb szigorúsággal fogják lefolytatni. Az egész ügynek különben is inkább politi­kai tendenciája volt. Beniczkynek vallomásá­val nem is annyira a bűnügy felderítése volt szándéka, hanem az, hogy ezáltal politikai zavarokat teremtsen. (Élénk helyeslés az egységes párton.) Már pedig azok a kombinációk, hogy a miniszterelnö­köt a kormányzótól eltávolítani lehetne, teljesen tévesek. — További politikum volt az is, hogy számított arra, hogy a miniszterelnöknek Qenfben való tartózkodása alatt őt a külföld előtt diszkreditál'hatja. Megnyugtathatom a nemzetgyűlést — mondotta Bethlen —, hogy e tekintetben is homokra építettek. Ilyen taktikának a külföldön hatása nincs. A ma­gyar közvélemény utálja már a forradalmi és ellenforradalmi cselekményeknek folyto­nos felhány forgatását és végül is az asztalra fog csapni, mert ennek a nemzetnek élnie kell és élni is fog, ha egyes urak — s ekkor a miniszterelnök a szocialista képviselők felé fordult — nem is akarják. A miniszterelnök beszéde után Huszár Károly emelkedett szólásra, aki a Somogyi és Bacsó-gyilkosságok elkövetésekor Ma­gyarország miniszterelnöke volt. Kijelen­tette, hogy mint ember és mint miniszterel­nök akkoriban elkövetett mindent, hogy a bűnügyre világosságot derítsen. Beszéde fo­lyamán élénk kontroverziába bocsátkozik a szocialista képviselőkkel, de ezek lármája már korántsem volt olyan heves, mint az el­múlt napokban. Az ülés este 8 órakor ért véget. Bethlen miniszterelnöknek tegnapi beszé­de után az ellenzéki pártok revízió alá ve­szik a Beniczky-íigyben eddig elfoglalt állás­pontjukat. A napirendi vitáknál támadásaik már erőtlenekké váltak, mert csak a szocia­listák és a Kossuth-pártiak mutatnak némi élénkséget a támadásokban. A szociáldemokraták holnap esti értekez­letükön valószínűleg egyelőre várakozó álláspontra fognak helyezkedni. Ma délután a nemzetgyűlés legközelebbi interpellációs napjára több interpellációt je­gyeztek be a Beniczky-ügyben kiküldendő parlamenti bizottság ügyében. Bethlen Horthynál Bethlen miniszterelnök ma délelőtt ki­hallgatáson volt a kormányzónál, ahol be­számolt genfi útjáról és a belpolitikai kérdé­sekről. — Csáky gróf honvédelmi miniszter a sajtó képviselői ellőtt kijelentette, hogy a Somogyi—Bacsó-gyilkosság ügyében az ügyészség mindenkit ki fog hallgatni, aki a nyilvánosság előtt odanyilatkozo'tt, hogy az ügy adatairól biztpis tudomással bír. Az «j belga kormány összeállitásí Paris, junius 17. A Journal szerint az u belga kabinet összeállítása a következő lesz Négy katolikus, öt szocialista és három pár lamenten kívül álló egyéniség. A lap azon : véleményen van, hogy Poullet miniszterei nők még ma benyújtja az uj listát a király nak. Megszakítás előtt az amerikai- mexikói diplomáciai viszony Washington, julius 17- Kellogg államtit kár elkészítette az amerikai válaszjegyzékeí Calles mexikói elnök jegyzékére. Calles jegy1 zekében Amerikának azt a követelését, bog: távolítsa el a bolsevista agitátorokat Mexikó területéről, sértésnek vette. Az első ameri kai jegyzékben Kellogg főleg a mostan mexikói kormány kommunista irányzata cl len tiltakozott és kárpótlást kér a földbirtok reform következtében sújtott amerikai hon polgárok birtokaiért. Kellogg uj jegyzéke a diplomáciai viszonj megszakításával fenyeget, ha Alexikó nen enged az amerikai kormány követeimé nyelnek. Tekintve, hogy Mexikó és Amerika kö­zött már úgyis rossz a helyzet, valószínűnél1' veszik, hogy Calles elnök ezt a jegyzéket ú el fogja utasítani, ami a diplomáciai viszonj megszakításához fog vezetni. „Csatlakozás mindennek dacáraM Berlin, junius 17. Az Alldeutschok orgá­numa a Deutsche Zeitung „Csatlakozás min­dennek dacára címen jelentést közöl a villach alldeutsch egyesületek vasárnapi összejöve­teléről. Az összejövetelen Class jogtanácsos mondta a nagy beszédet. Mindenekelőtt a biz­tonsági szerződés ellen fordult, majd Strese- mann német külügyminisztert támadta meg A beszéd legjelentősebb része az volt ahol Class a pémet csatlakozás magáié értetődéséröl beszélt. Hogy a csehszlová­kok, akik eddig leginkább dolgoznak s csatlakozás ellen, nem fogják tudni meg­akadályozni a történelem fejlődését, az magátólértetödö. A szónok végül Mussolini ellen is kikelt, mert ez a birodalomtól a brenneri hatót végleges elismerését követeli. Az All­deutschok ebbe nem fognak belegyezni, mintahogy különben sem teszik magukévá a lanyha kormányok mai politikáját s minden­képpen azon lesznek, hogy Walter von dér Vogelweide és Andreas Hofer hazáját vissza­szerezzék. Berlinben behatóan tanácskoznak a biztonsági jegyzékről Berlin, junius 17. A biztonsági jegyzék íiyilvánosságraihozatalát állítólag a francia kormány kívánságára péntek reggelre, job­ban mondva a csütörtökről péntekre virradó éjjelre halasztották. Egyelőre a külügymi­nisztérium a jegyzék pontos fordítását ké­szíti öl. Ma már megkezdődtek a beható tár­gyal ások a birodalmi kancellárnál, aki ma ugyan Düsseldorfba utazott az ottani millená­ris ünnepségeikre, de még részt vett az első megbeszéléseken. A jövő hét közepén kerül az átdolgozott és kommentált jegyzék a par­lament külügyi bizottsága elé. Egyelőre a német kormány nem ad egyenes választ, ha­nem megbeszéli a helyzetet a külföldi kor­mányokkal. Befejezték a genfi fegyverkeres­kedelmi konferenciát Genf, juniius 17. Ma délben minden vára­kozás ellenére hirtelen befejezték a fegyver­kereskedelmi konferenciát, miután harmadik olvasásra is elfogadták a mérges gázokról szóló jegyzőkönyvet. A német delegáció alá­írta ugyan a mérges gázokról szóló jegyző­könyvet, de az egész megegyezés aláírását egyelőre elhalasztotta. így cselekedett sok más állam is, köztük Csehszlovákia s csak Lengyelország meg Románia fogadták el máris a végső megállapodást. flüvclem! Tisztelettel értesítjük a n.b. olvasó közönséget, hogy az osztálysorsjegyekre vonatkozó megrende­lő-lapjaink június hó 28-án lesznek mellékelve. Eaiieri & Társa bankháza a (sehsilováh oszfálysorsjátéh elárusító ticHie förfttislavo, ftörosStóZ'itica. Megrendel ős rondos postai tevő! ‘zn-'nnni >-• eszközölhető aaaaaaaaa&aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa 3 Nem hittem a fülemnek. Ez a palota tizenöt millióba került és az építészet reme­ke volt. Feleségem azt akarta, hogy rombol­tassuk le, amit háromnegyed év alatt építet­tünk . . .“ Az őrült szeme elborult. Élénken gesz­tikuláló karjai lehanyatlottak, ledőlt egy székre és néma maradt. Én nem mertem megzavarni. Azt akartam, hogy a száj magá­tól mondja el a zavart agy legtitkosabb gon­dolatait- Annyit tudtam, hogy a rendőr ad­dig állt mereven a sarkon és addig nézte az épülő palotát, amíg megőrült és azt hitte, hogy ő a milliomos veje. Az utolsó lökést a párisi asszony hirtelen megjelenése adta meg neki. de viszont annyit kihallottam, hogy ak­kor, amikor a milliomos tréfából bemutatta az asszonynak, még egészséges volt. A be­mutatás pillanatában a tudat és őrület határ- mesgyéjén volt és most csak az érdekelt, mi­kor és mely ok következtében állott be a megöriilés- Láttam, hogy nagyon megeről­teti a fejét, nagyon gondolkozik és aztán na­gyon lassan ezt mondta: „Mikor feleségem fehér autójába szállt és elhajtatott, ránéztem apósomra. Vártam, mit mond az öreg ember és . . .“ Tudtam, hogy most érkezett el a döntő pillanat. Az örült rendőr most adja a millio­mos szájába azokat a szavakat, melyek az ő agybomlását előidézték. Láttam, hogy a vér felszökik a fejébe, hogy kezei reszketnek és melle zilál- Láttam, hogy zavart gondo­latok kergetik egymást és tudtam', hogy ha akarnám, most egy bátor vágással meggyó­gyíthatnám,, mielőtt a következő mondatot

Next

/
Oldalképek
Tartalom