Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)

1925-06-17 / 134. (877.) szám

2* Szerda, fmjUtjs 17. " ,m>" áemmmmmjMmmmmmammmmmmmKimJnu* « Csempészháfooru az amerikai vizeken Newyork, június 16. A newjersei parti őrség az elmúlt napok folyamán egy erősen fölfegyverzett alkoholcsempész hajóra akadt. A hajéról tüzeltek az üldöző rendőrnaszá- dokra, amiért is ezek kénytelepek voltak visszavonulni. Másnap nagyobb hajóegysé­gekkel vették üldözőbe az alkohol csempé­szeket s valóságos harc keletkezett az íildö-' zők és a makacsul védekező üldözöttek kö­zött. Hosszas hajsza után a kormányhajók a csempészeket egy kis öbölbe szorították, ahol könnyen végezhettek velük. Ez az első este, hogy a csempészhajók fegyveresen is ementálinak a tengeri rendőrségnek. A magyarországi szocialisták és a kisebbségi kérdés Prága, junius 16. A magyarországi szociáldemokrata párt, amely ellentétben a csehszlovák szocialisták­kal nem illethető sovinizmus vádjával és amely az európai munkáspártok közül a lehető legnemzetközibb alapokon áll, eddig nem precizirozta álláspontját a középeurópai politikának egyik legfontosabb kérdésében: a kisebbségi kérdésben. A párt hivatalos napilapja a Népszava? tegnapi számában áttörte a jeget és érdekes cikkben foglal­kozik a kisebbségek problémájával. A cikk az állami szuverénitás fogalmá­nak boncolásával kezdődik és eljut annak az elvnek konstatálásához, hogy minél fej­lettebb egy állami élet, annál többen vesznek részt az állami szuverén akarat kiformálásá­ban. A fejlődés útja létrehozta a demokrati­kus államokat, amelyekben jórészt a többség akarata hozza létre az állam szuverén elha­tározásait, de ez sokszor csak elméletben történik, mert .a. praktikus politikusok meg­találják azokat az eszközöket, amelyekkel a többség akarata meghamisítható és nem egy országban a kisebbségi akarat tulajdonkép­pen az, amely a többségi akarat álarca alatt irányítja az állami lét sorsát. Az egyén célja a lehető legnagyobb jólét és kultúra megszerzése, a lehető legkisebb fájdalom árán. A társadalom célja ezt az egyéni jólétet minél szélesebb rétegek kö­zölt biztosítani és a szenvedők táborát minél kisebbre apasztani. Ebből a szempontból cél­szerűbb, ka a többség akarata szabja meg a kisebbség életének állami kereteit, mintha a kisebbség nyomja el a többséget. Ez azon­ban nem jelenti azt. hogy a többségi akarat­nak kíméletlen érvényesülése ideális állapot lenne, mert vannak az egyénnek olyan jogai, melyeket semmiféle többségi akarart nem vehet el tőle. Kétségtelen, hogy a többségi demokrácia elvét nem sikerült mindenütt és teljes mér­tékben megvalósítani s hogy a kisebbségek kérdése a világháborút követő békeszerző­dések nyomán napirendre került. Hogy a v/üsoni tizennégy pont, mint a*z Csütörtök: URR IDA: Kilincssors. (Vers.) — NEUBAUER PÁL: A rendőrmilhomos. Péntek: ERDÖDY MIHÁLY: Ilyen a nő! Szombat: ZSOLDOS LÁSZLÓ: A szobrocska. Vasárnap: VÉRTESSY GYULA: A halott. (Vers.) KILIÁN ZOLTÁN: Óbudai legenda. Didó és Aeneas — A P. M. H. eredeti tárcája — Irta: Szánthó Dénes. Azt hiszem, azt a lányt Margitnak hív­ták. Női nevek iránt ugyanis csöppet se va­gyok fogékony- (Villanyosok számait, amiken egy szakaszt utazom, szintén nem szoktam megjegyezni.) De rövidrevágott frizurát vi­seli:, azt biztosan tudom. Megismerkedésünről csak annyit, hogy az ,a spanyol királyi udvarnál szokásos, eti­kett mellőzésével történt. Érzelmeink rohamosan fejlődtek a drá­mai megoldás felé. ö imádott engem, én imádtam öt. Ezt mondottuk egymásnak s sze­meink csillogtak, ha összenéztünk- Mindket­ten egyforma őszinteséggel váltattuk be szi­vünk hajlandóságát. Én például határozottan emlékszem, hogy csöppet se szerettem. De néha jól esik az embernek szerelmet füllenteni. Előfordul, hogy- a nők elhiszik egy férfi sze­relmi vallomását dacára annak, liogy az meg- csküszik rá­Lehet, hogy Margit néphitt nekem. Min­denesetre úgy tett, mintha hinne. Előfordul, önrendelkezési jognak csillaga, darabokra robbantotta a volt monarchiát, abban nem volt sok köszönet. A győzelem érdekében olyan titkos megállapodásokat kötöttek, amelyek a béketárgyalások geográfusaival együtt megcsufolták az önrendelkezési elvet s az uj országhatárok megvonásával még csak módot sem adtak arra, hogy az uj ura­lom alá kerülők véleményt mondjanak arról, tetszik-e nekik az uj gazda. Nem a népek rendelkeztek önmagukkal, hanem a diplomaták rendelkeztek velük. Így történt, hogy nagy néptömegek kerültek olyan államhatalmak uralma alá, amelyekben a Perbenyik, junius Í5. Perbenyik községnek nagyjelentőségű napja volt az elmúlt vasárnapon. Körmendy Ékes Lajos dr. képviselő itt tartotta bodrog­közi beszámolóját. A vasútállomás előtt hatalmas küldöttség várta a képviselőt, ahol lelkes és megható üdvözlőszavak hangzottak el. A nagygyűlést P1 a c h y I m r e per- benyiki elnök nyitotta meg szivböljövő üd­vözlő szavakkal. Szólt a magyarságnak ne­héz és küzdelmes helyzetéről, a keresztény­szocialista pártnak erkölcsi alapokon nyugvó jelentőségéről és a magyarság vezérednek lelkeket feltámasztó munkájáról. Utána Körmendy Ékes Lajos dr. tartotta meg beszámoló beszédét. A beszédben elő­ször a belpolitikai állapotokat vázolta s ki­jelentette, hogy a jelenlegi kormány csak foltozásokkal bírja uralmát megtarh.ni s hogy bukása mindennap elkövetkezhetik és kiírhatják a választásokat. Ma az egész ország beteg — mondotta — pedig egészséges lehetne, ha megtartották volna a békeszerződésben foglalt ígéreteket és kötelezettségeket. Hatalmas tetszésnyilvánítás követte Körmendy Ékes Lajos beszédét, amely után Fleischmann Gyula dr., a párt népszerű fő­titkára lépett a szónoki emelvényre és rámu­tatott azokra a tapastalatokra, amelyeket a hatéves közéleti munkában szereztünk. Bár vagyonban, kultúrában emberekben nagyon sokat veszítettünk, mégis előrehaladtunk valamiben: megerősödött bennünk a nemzeti öntudat és az összetartás érzete. Ma látjuk, hogy a magyarság önma­gára vám utalva és nincs értelme a belső társadalmi, felekezeti és osztályharcnak. Idő kellett, mig ez a belátás megérlelődött és amig mindenkinek meggyőződésévé vált, hogy itt a pártvezérek és a pártok nem egyesek érvényesüléséért vannak, hanem a nemzet egyetemét szolgálják. Minden kisebbségi politika a múltban is nehéz volt és sok személyi és anyagi áldozatot követelt. Ilyen áldozatok nélkül Csehszlovákiában sem leltet kisebbségi politikát csinálni. Akik áldozatot hoznak, hogy a férfiak komolyan veszik, mikor egy nő elhiszi a vallomásaikat. Ilyenen nem jó töprengeni. Skrupulózus férfiaknak soha sincs szerencséjük a szere­lemben. Elég az hozzá, hogy vettem egy doboz szardíniát, négy citrommal- Vettem tiz deka szalámit, tiz ementhálit, egy nyolcad vajat, egy szardella-pasztát, vagy félkiló császár­koriét és két üveg Muskotályt. Igen és tizen­öt darab Memphist, bár én nem vagyok do­hányos és utálom nőkön a dohányszagot. Én, az antinikotinista, olyannak látom a cigaret­tázó nőket, mint egy Andrássy-uti sétáló a Milléniumi-oszlopot, ha hagymás rostélyost főznének Árpád lábainál és a füstöt a Turul csőrén eresztenék ki. Még hozzá pechemre barátnőim rendszerint cigerettát mondanak cigaretta helyett, holott én a nyelvészeti nii- anszok iránt igen érzékeny vagyok­Apropó nyelvészet! Térjünk vissza Mar­githoz. Margit nem volt grófnő. Se bárónő. Tá­volról se. Sőt! Én demokrata vagyok nőkkel szemben. Margit hivatalba járt- Manikűrözési hivatalba. Nem szeretek teketóriázni, de bizonyos formákat be szoktam tartani. Jobban mondva bizonyos hangulatokat. Jó az, ha hangulata van az embérnek- S ha a lényeg kellemes formák közé burkoltatik. Nem mintha aforiz­mát akarnék mondani, de a szerelem lényege m.ind:g ugyanaz. Csak a formák változnak. Hát ügyeljünk a formákra. Háromkor randevúnk volt a színház előtt. Kezemben volt a csomag, amit össze­vásároltam — a formák kedvéért, örült nagy csomag volt, a spárga vágta az ujjamat s szuverén állami akaratot kiformáló többség más nemzetiségű, más vallása és más kul­túrájú volt, mint az uralma alá került kisebb­ség. A béketárgyalások hatalmasságai érez­ték, hogy ebből bajok származhatnak, de azt hangoztatták, hogy a gyakorlati szem­pontok kényszerítő ereje hatalmasabb, mint az önrendelkezési jog elméleti szentsége. Érezve azonban a történelmi felelősséget, szerették volna az idegen uralom alá jutó kisebbségek helyzetét a többségi akarat túl­kapásaival szemben biztosítani és ezért az önrendelkezési jog helyébe uj jelszó gyanánt a kisebbségek védelmének jelszavát ültették. A magyarság a kötelességteljesités tekintetében nem vádolható, ellenben a eseti-szlovák vezető körök kötelességeiket nem teljesítették. Szólt a parlament teljes csődjéről, amely az ellenzék felszólalásait figyelembe sem veszi és amely gyorstalpaló módszerrel dol­gozik. A mai kormánynak az a célja, hogy a magyarságot elszegényítse és azt szeretné, ha a magyar nép egyszerre karjaiba hullana. Az illetőségi kérdéssel valóságos jogtiprást folytatnak, úgy hogy már a külföld is kezdi figyelni az itteni állapotokat. Rávilágított az ipar helyzetére, a leépített ipartelepekre és arra, hogy a cseh nagyipar teljesen tönkre­teszi kisiparosainkat. Az adópolitika, ostoré zása után szólt a földbirtokreformról, amely­nek egyetlen célja egy telepítési akció keresztülvitele. A szlovák őslakossággal valamivel keztyüsebb kézzel bánnak, mint velünk, de végeredményében mellőzik őket :s, ezért az ittélö őslakóknak össze kell fogniok. Az összefogásnak egyetlen módja, egységesen be keli lépniök a keresztényszocialista pártba. azok kiteszik ugyan magukat üldözésnek, terrornak és veszedelemnek, de kiérdeme­lik örökidőre a nemzet háláját. A közcél lebegett szemünk előtt, mikor megalakítottuk a keresztényszocialista pár­tot. Nem azért csináltuk — mondotta — hogy néhány embert mandutámhoz juttas­sunk, vagy, hogy ellenszolgálakok fejében a kormánynak szavazatot szállítsunk. Erre csak árulók, vagy becstelen emberek vállal­kozhatnak. Ilyen emberek nem sokára el fognak jönni minden faluba, mert közeled­nek a választások. Ezért mindenkinek nyitva legyen a szeme és a füle, hazug jelszavak­nak és ígéreteknek, kétes és ismeretlen exisztenciáknak ne üljön fel. Mi csak a» magunk erejével és a magunk embereivel érhetünk el valamit. A választáson egységesen kell fellép­nünk, mert a választások a nemzeti kisebb­ségre nézve sorsdöntő jelentőségűek lesz­nek. Az uj parlamentnek likvidálnia kell hat nehéz évnek összes hibáit, orvosolnia kel! a sérelmeket, javítani kell a gazda­amellett félni kellett, hogy kioldódik és a színház előtt elszórom a szardíniát, meg a többit. Szerencsére Margit már fél négy előtt öt perccel ott volt és bemehettünk. Az ülés alá vettem,a csomagot. (Sötét zártszéken ül­tünk-) Operettet adtak. Margit időnkint koket- tált a tüzoltótiszttel, de miután a kezemet fog­ta, meg voltam nyugodva. Az operett persze rossz volt. Én nagyon szeretek nőkkel rossz darabhoz menni, mert a jó darab elvonja az ember figyelmét a sze­relemtől. Még ha szomorú a cselekmény, az nem baj, akkor össze kell hajolni a busulás- tól- De ha humoros, — az kétségbeejtő! Mikor egy szerelmes pár rázkódik a nevetéstől, olyankor vége mindennek. Akár el se mentek volna a sötét zártszékre. Előadás után bementünk a Stefániába. Az egy park. Annak a városnak az utcaneveiben az egész főhercegi családot meg lehet találni a mellékágakkal együtt Hát abban a parkban van egy régi vár, már nem is tudom: vagy Hunyady János, vagy Szolimán basa építtet­te. Szóval egy Balzac-korabelí vár: jó há­rom-négyszáz esztendős. Valamikor Szolimán volt benne, most pedig Svarc, aki kávéházat tart fönn a hajdani kazamaták helyén. Gondoltam, nem fog ártani levegőzni egy kicsit, mielőtt hazamennénk. Olyan rossz le­vegő van operett-előadások alatt a sötét zártszéken. De már esteledett, ősszel hat ófára egé­szen bcsötétedik s a felhőket nem vettem észre. Leültünk egy kicsit a szökőkút szélére. Ez abban a városban az egyetlen szökőkút s hogy tényleg cl ne. szökjék, nem eresztenek sági helyzeten és el kell ismernie a nem­zeti kisebbségek jogait. Nekünk a válasz­tásokra meg kell alakítanunk az elégedet­lenek közös frontját. A közös program az általános jólét meg­teremtése, az általános elszegényedéssel szemben, a? mi programunk alapja a nemzeti és keresztény gondolat, amely legtökélete­sebben a keresztényszocialista pártban teste­sül meg. Nagy lelkesedés üdvözölte Fleisch­mann Gyula dr.-nak szavait. Ma?jd Der­finyák Gusztáv, a földműves szövetség titkára szólt a gazdákat legközelebbről érdeklő ügyekről. Ismertette az adóügyi sérelmeket, a hadikölesön törvényt, intéz­kedéseit és szólt a politikai célokra kihasz­nált földbirtokreformról. A lelkesítő beszéd után Keresztury József, református espe­res tartott igen magas nívójú záróbeszédet. Felhibás egyesekhez és szervezetekhez! (ESŐ.) Az 1919 december 19-én kelt 663. sz. törvény értelmében az állandó választói névjegyzékek összeállítása és helyesbítése ismét folyamatban van. A választási bizott­ságok által összeállított névjegyzékeket a községi elöljáróságok folyó hó 15-étől kez- dődőleg 8 napon keresztül (tehát junius 22-ig bezárólag) közszemlére állítják ki. Ezen idő alatt a községi hivatalokban a névjegyzékek­be mindenki szabadon betekinthet, valamint azokból másolatokat és kivonatokat is ké­szíthet. Ugyanezen 8 napon belül a kiállított névjegyzékek ellen a községi hivataloknál Írásbeli vagy szóbeli utón kifogás emeiheíő. A kifogásemelési jog azon polgárokat illeti meg, akik a kiállított választói névjegyzékbe föl vannak már véve, vagy a névjegyzékbe való felvételüket igénylik, továbbá mindazo­kat, akik ugyanazon választói kerület bár­melyik községének választói névjegyzékébe fel vannak már véve. A kifogásemelésnél te­kintetbe kell vennünk azt, hogy a törvény rendelkezése szerint a választói névjegyzé­kekbe nemre való tekintet nélkül mindazon csehszlovák állampolgár felveendő, aki 1925 junius 15-én 21. életévét már meghaladta, aki legalább 3 hónap óta (tehát legalább 1925 már­cius 15-ike óta) a községben lakik s aki bün­tető ítélet vagy csőd következtében a vá­lasztójog gyakorlásából nincs kizárva. Ez­úton hívunk fél mindenkit, hogy- lelkiismere­tesen győződjék meg e hó 22-éig, hogy a tör- • vény rendelkezései ellenére nem maradt-e ki a névjegyzékekből. Aki kimaradt, az saját maga, nemzete és az állam iránti törvény­ben előirt kötelességének ismerje a kifogás­emelési jog gyakorlását. Egyúttal felhívjuk a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok összes szervezeteit is, hogy a maguk részéről is mindent kövessenek el annak érdekében, hogy az őslakossághoz tar­tozók közül senki se maradjon ki a névjegy­zékekor. (Megjegyezzük, hogy az úgyneve­zett „kétes illetőségüek“-nek is, akiknek ál­lampolgársági ügye elintézés, íölebbezés vagy panasz alatt áll, joguk van követelni a névjegyzékekbe való felvételüket.) bele vizet- De azért békanyál mindig volt az alján, amit nem birok megérteni. Egy felnőtt varangyos békában ne legyen annyi önérzet, hogy egy kialudt szökőkút fenekét nem vicc beuy álazni! Egyszer csak, amint ott ülünk, látszólag minden ok nélkül, elkezdett esni. Odaálltunk egy időjárásjelző, barométeres, órás oszlop kiálló födele alá- (A barométerben nem volt higany s az órán mutató. Azt hiszem, ez a szerkezet is Szolimán-korabeli.) Vártuk, hogy mindjárt eláll ez a csöpp kis őszi esőcs- ke. Ahogy várjuk, hogy elálljon, hát elkezd ám úgy zuhogni, mint egy igazi nagy eső. Meg dlörgenii-villámilani. Megfigyeltem,, hoy először dörgött, aztán villámlott. Különös nap volt az. A barométeres oszlop födele kezdett kes­keny lenni. A zivatar komolyodni. Én hirtelen hálát adtam Istennek, amiért odaépittette az orrunk elé Szolimán basa által a tizenhatodik században azt a várromot, megfogtam Mar­git kezét és a lejtőn a várhoz rohantunk. A kávéház ajtajába odaállhattunk volna éppen, ha akarunk, de ott világos volt, jár­káltak. S tudja ördög, miért, a szerelmesek szégyenlősek szokták lenni- Szégyenük a sze­relmet. Vagy egymást. Szóval nem álltunk az ajtóba, hanem egy ablakba. Tudniillik az va­laha ágyucsőrnek szolgálhatott nyúlásul, hogy a dés volt, két ember nagyszerűen elfért benne. Még meg is lehetett fordulni, •annyi hely akadt- A mélyedés végén vas-rácsos ablak a kávéházba, de belátni nem lehet, mert spalettával eltakar­ták. Roppant romantikusnak látszott az a I#riseii®-£Me§ lojos Beszámolnia a Bodrogközben Fleischmann: „Meg kel! alakítanunk az elégedetlenek közös frontját*

Next

/
Oldalképek
Tartalom