Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)
1925-06-16 / 133. (876.) szám
L* Kedd, Junhis 16. szlovákok, akár németek, hasonló gazdasági pénzügyi és társadalmi viszonyok között élnek. Nagyon érdekes példák találhatók erre vonatkozólag például a Nyitra völgyében, ahol az egyik község szinmagyar, a mellette levő község szlovák és egész közelében a harmadik község tiszta német. A keresztényszocialista párt az ö három: szlovák magyar, német osztályával és egységes vezetéséivel és felfogásával mind a három községben egyformán van képviselve és nagyon természetes, ennék legközvetlenebb eredménye az, hogy a nemzetségi torzsalkodás ismeretlen fogalom. Nagy erő rejlik tehát a keresztényszocialista pártban és ha egyszer ezt az erőforrást kiadjuk kezünkből, vegyesajku vidéken minden befolyásunk egyszer és mindenkorra elveszett. Természetes következménye lesz azután az, hogy más pártok fogják felszívni a keresztényszocialista párt választóit. Hogy milyen pártok, azt el lehet képzelni és hogy milyen irányban, azt szintén nem nehéz kitalálni. A magyar kisgazdapártot a fenti veszedelem ugyan nem fenyegeti annyira közvetlenül, mert hisz az az előnye van, hogy szinmagyar vidékeken van elterjedve, de ha figyelemmel kisérjük „Hodzsa apánknak44 idevágó munkásságát, aggodalommal szemléljük ennek a pártnak is a jövőjét. Csak az lehet kötelességünk, hogy a meglevő pártokat fentartsuk, erősítsük, beléjük uj életet öntsünk és a pártélet kifejlesztésével bizalommal menjünk neki annak a küzdelemnek, amelyre a sors bennünket kirendelt. Az efiliá! €§ álfáin elnáSasztósáiialí tönténvt&voslata . szólván teljesen kiegészíti egymást. Molnár Béla dr. végeredményben ugyancsak arra a- konklúzióra jutott, hogy az egységes magyar párt meggyöngiti a magyarságot a választásokon és igy a keresztényszocialista párt [ifentaríandó. Teljesen igaz, aláírom nemcsak \ magam, hanenl^sokan közülünk, akik szlovák ^vidéken lakunk, azt, hogy óriási felelősség k hárul azokra, akik a mostani és mostanáig tbevált pártokat és kereteket megbontani és fázokat mással helyettesíteni igyekeznek. fFelteszem, hogy ezt jószándékból és haza- ífias érzelemtől vezérelve teszik, de nyíltan ^kijelentem, 'hogy a dolgokat tisztán nem lát- Iják. Egészen más látószögből nézi a dolgodat egy szinmagyar vidéken élő egyén és |egészen másképp látja azokat az, aki gyer- f mekkorától szlovák vidéken lakik és aki a fszlovék népet ismeri. Ezeket a kérdéseket : egymás között bizalmasan kellene megtár- | gyalni és egymást az igazság és a tények [ erejével meggyőzni. Aki a helyzetet csak né- [mileg ismeri, kénytelen belátni, hogy szlo- tiyák vagy német vidékeken — még a képviselőtestületeket sem kivéve — magyar párti Kkéiíviselöt jelölni lehetetlen. Bővebb magya- [ rázat, azt hiszem, felesleges. A személyi i harc el van intézve, tehát miután a személyes akadályok eltávolíttattak, a legtisztább ; objektivitás álláspontjára kell helyezkednie mindenkinek és érett megfontolás és tanácskozás után kell a jövő választási harcba "belemennünk. Azt mondják, hogy volt két párt, egy Lellei-párt és Lellei-ellenes párt. ^Nézetem szerint a dolognak ily módon való ^beállítása teljesen helytelen. Ma már ne beszéljünk többet személyekről, a közvélemény és a közönség tetteket vár tölünk. Tehát végezzünk egyszer az ügy személyi részével és lépjünk az objektív cselekvés terére. Molnár Béla dr. és Fleischmann Gyula dr. cikkei szerény nézetem szerint nagyon sokaknál találtak visszhangra és talán azt mondhatjuk, hogy ezek fejezik ki a magyarság és magyar intelligencia ama részének felfogását, akik a múlt pártharcokban egyénileg érdekelve nem voltak és egyénilleg részt nem vettek. Molnár Béla dr. cikkéhez ugyan a P. M. H. szerkesztősége azt a megjegyzést fűzi, hogy ez a cikk az ő egyéni nézeteit tartalmazza csak, de megnyugtathatom a P. M. H.-ot, sokan valljuk ezt az „egyéni44 nézetet. Legyen szabad még egész röviden rátérnem arra, hogy miért tartom feltétlenül szükségesnek a keresztényszocialista párt fentartását. Szlovenszkó összes őslakosának úgyszólván közös és együttes érdekei vannak. Mondhatni, hogy a földmivesek legnagyobb része, legyenek akár magyarok, akár Prága, junius 15. A cseh néppárt főorgánuma, a Lidové Listy azt a szenzációs hirt közli, hogy az egyház és állam szétválasztásáról szóló törvényjavaslattal már elkészült az iskolaügyi minisztérium s csak az alkalmas pillanatot várja, amikor azt a nemzetgyűlés elé terjesztheti. A lap szerint ebben a parlamenti periódusban erre már nem kerülhet sor, hanem az már az új parlament részére készül s a javaslatot egyes német pártok segítségével akarja törvényerőre emelni a kormány — a cseh néppártiak nélkül. A törvény Irányelvei, amelyet Henner tanár dolgozott ki, a Lidové Listy szerkesztőségében vannak s azok a következők: Állami javadalmazás: A sízétválasztás után töröltetnek az állami költségvetésből, valamint a megyeiből és községiből is az egyházi célokra szolgált állami javadalmazások. Egyház és iskola: Az iskolában a tanítás az állam felügyelete alatt áll. A kötelező tantárgyak sorából kirekesztik a hitoktatást, helyébe kerül a polgári jog és etika. Felekezeti iskolák egyáltalában nem lesznek. A létezők állami iskolákká alakítandók át. A vallásoktatás az egyház ügye az iskola keretén kívül. A szülök döntenek afölött, hogy gyermekeik hitoktatásban részesüljenek-e vagy sem. Az egyház köteles helyiségekről is gondoskodni a hitoktatás tanítása részére. Ahol alkalmas helyiségek nincsenek, ott a kötelező tanítási időn kívül az iskola- helyiségek rendelkezésre bocsáthatók. A magánoktatás feletti állami felügyelet intézkedéseit kiterjesztik a hitoktatásra is. Teológiai fakultás1: Az elválasztással összeegyezhetetlen az, hogy a teológiai fakultás az állami főiskolák egyik részét alkossa. De sehimi akadálya nincsen annak, hogy a teológiai tudományt a világi fakultások egyikéhez hozzá ne csatolhassák, ennek feltétele azonban az, hogy az előadó vallási hovatartozóságát nem szabad előírni. Teológusok nevelése magántanintézetekben történhetik, amelyeket az egyház tart fönn. Házassági jog: Modern állam modern házassági jogot kíván teljesen függetlenül az egyházi viszonyoktól. A polgári házasság kötelező lesz. Egyházi tulajdon: Az egyházközségek vagyonúiból közös kulturális alap létesítendő, amelyből az egyes egyházak kiadásai, híveiknek számaránya szerint fedezendők. Egy egyház vagyonából csakis ennek az egyháznak részére állítható fel a kulturális alap. Ezeket az alapokat magánúton lehet kezelni, de — állami felügyelet mellett. A templomok hasiná'aía: Egy egy ház kérelmére megengedhető, hogy az egy másik egyház helyiségeit és templomát használhassa, ha a kérvényező egyháznak nincsen templomi célokra megfelelő épülete nyolckilométeres körletben, vagyis más községben sem s ha ez az egyház 1918 október 28-ik.a után létesült s ha azt az állam is elismerte. Végül az anyakönyvvezetést a lelkészektől el akarják venni s anyakönyvi hivatalokat felállítani. Ez nálunk Szlovenszkón és Ruszihszkóban már régen meg van, a történelmi országokban azonban még nem. Választások előtti hangulat a cseh sajtóban Prága, junius 15. Hiába hangoztatják a kormány félhivatalos lapjai, hogy a választások csak tavasz- szal lesznek, a többi cseh lapok megkezdték a választás előtti sajtókampányt s ha eddig ez csak burkolt formában történt, most a szociáldemokraták határozata után, leplezetlenül megkezdődik a nyílt agitáció. Lesznek-e választások, vagy sem? Ez a kérdés foglalkoztatja most a sajtót egyaránt. A Tribuna ezeket írja: Hivatalosan senki sem akar a választások mellé állni. Annál ■ többet beszél azonban a sajtó s a koalíciós sajtó sem ir rezerváltam Az őszi választásokról ma már hasábokat írnak. Ma már nem is lehet arra gondolni, hogy a koalíció komolyan elvégezze kitűzött munkáját. Mindenki már a választási előkészületekkel van elfoglalva. Ha a kormány tényleg a törvényes parlamenti periódus után akarja csak a választásokat megejteni, akkor teljesen érthetetlen a koalíciós sajtó nyugtalansága. Ilyen választás előtti idegességgel még egy évig dolgozni a parlamentben .a választók félrevezetését jeleníti, a politikai események annyira összehívsz áló dmak, hogy senki sem ismeri ki magát. Már ezért is legjobb volna nem eltolni a választásokat. A Lidové Listy miég most is fönt,airtja régebbi állítását s azt irja, hogy a választások szeptember, legkésőbb október hónap folyamán meg lesznek. A Reforma és Napravo most már egész biztosra veszik az őszi választásokat. A Napravo szerint az első lépés a szociáldemokraták részéről az uj választások kiírásáért a külügyi bizottságban fog történni, ahol Benest fogják megtámadni a Habrman-ügy miatt s igy a válságot még növelni fogják. A nemzeti demokrata párt sajtóorgánumai ugyan nem innak még nyíltan az őszi választásokról, de a párt maga a legnagyobb hévvel hozzáfogott a választási kampányhoz. Erre vall az a tény is, hogy az uj vezetőségbe a demokratikus szárnyat is beválasztották, vagyis figyelem! Tisztelettel értesítjük a n.b. olvasó közönséget, hogy az osztálysorsjegyekre vonatkozó megrendelő-lapjaink június hó 28-án lesznek mellékelve. Galerik & Társa ftankífiza a csetiszlováK osztálíjsorsjáteft elárusító iielqe BrattstaYa, Városház esca. Megrendelés rendes postai levelező-lapon is eszközölhető &AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA4AAAA Csütörtök: URR IDA: Kilincssors. (Vers.) — NEUBAUER PÁL: A rendörrnilliotnos. Péntek: ERDÖDY MIHÁLY: Ilyen a nő! Szombat: ZSOLDOS LÁSZLÓ: A szobrocska. Vasárnap: VÉRTESSY GYULA: A halott. (Vers.) KILIÁN ZOLTÁN: óbudai legenda. Egy aj német Ady-forditás Hugó Matzner: Von dér Ér zum Ozean- Aus Andreas Adys Lyrischen Diehtungen. Perles, Wien. Irta: S. P. dr. Sorsát el nem kerülhette Ady Endre sem- Filológia támadt körülötte, könyvek és cikkek törnek elő, rajongói, vagy ismerősei fejéből, — de ha a filológiának még vannak részletfogyatkozásai, az egész nagy Ady-kutatás komplexumából mégis élőbb - utóbb érték lesz: kikristályosodik a köztudatban a szükséges Ady-fikdó, a diadalmas író plasztikus elképzelése, mely lassan, de biztosan változtatja dogmává minden fejben Ady nagyságának tudatát. Mindent, ami Adyról szól és lelkesedést, vagy szerető ismeretet kelt, e közértékké formáló filológia nevében üdvözölnünk kell. Ha folytonosan vele foglalkozunk, elemezzük és boncoljuk, lehetetlen, hogy ez a sok törődés ne hagyna maradandó nyomokat a széles népben- így volt ez Daniéval, Shakespeareval és Goethével is s különösen az utóbbinál jóformán egy évszázad filológiájának kocsírakoményra menő munkájára volt szükség, mig a megnemértés gátfala megdőlt. S a filológia legértékesebb része a fordítás,. mely a külföld nagy tömegével igyekszik megértetni a költőt, jelen esetben a magyar kultúra remekművét, mestermunkáját, Ady Endrét, kit ha szerül Európával megis- m■"rtetniink. Magyarország egyszcrsininden- korra megszerezte belépőjegyet a nyugati kultúrába. A fordításoknál a lényeges minőségen kivül a mennyiség is számit az előbb említett cél érdekében, mert minél többször szólal meg mondjuk a magyar költő idegen nyelven, annál inkább figyel föl ez az íde- genség. Adyrak hál* Istennek szintén etég íorTtója van már s ha A. W- Schlcgelét, aki Shakespeareval ajándékozta meg a német népet, vagy a Homeroszforditó Vossát nem is kapta még meg, elindulások már örvendetesen történtek. A franciára fordító Eckhardt és Baranyai, a románra fordító Goga s a szerbre, olaszra, héberre fordítások után a németre fordítók számát most egy uj gyarapította: Hugó Matzner, aki a bécsi Moritz Perles Verlagnal adta ki forditáskötetét, mely a „Von dér Ér zum Ozean44 címet viseli. Németre rendkívül nehéz Adyt fordítani márcsak azért is, mert a fordítók — töb- bé-kevésbé helyesen — ragaszkodnak az eredeti versstrukturákhoz s nem tehetik meg azt, amit a franciára fordítók a francia nyelv szellemének és tradíciójának megfelelően megtehetnek: nem adhatják vissza finom ritmikus prózában az idegen költőt. Ezért azután igen sok kerül be saját Egyéniségükből a fordításokba. A jobbak közül Morvát Henrik babitsos énje lágyít, Neubauer, a legjobb fordító, aki egyedül adja vissza az eredeti ritmust, túlozza az alapjában véve nem túlzó Ady páthoszt, Franyó és a többi Hatvani-féle fordító gyakran küzd az értelemmel és a német nyelvvel, Hetényi Heidel- berg pedig egyáltalán meglehetősen primitív. Hugó Matzner legjobb fordításaiban is Heinét csinál Adyból. Lágysága nem csak egyes helyeken, hanem jóformán egész verselésének struktúráján látszik s néha egyenesen Heine tanulmányokra emlékeztet. Például ez a versszak: Mit Altcrnden Handeti schon Erfass ich die Hánde dcin Mit altcrnden Augen schon Hüt ich dic Augen dein tiszta Heine stílus s számos hasonlót lehetne kimutatni. Matzner temperamentuma, tehát a legjobban a kis, finom, lágy Ady verseiken fog diadalmaskodni s tényleg a kötet legjobb fordításai közé tartoznak például a Tisza parton vers első strófája, vagy a Lelkek a pányván, az Őszi lárma, a Jó Csönd herceg, a Sárba veszett hó és egyéb ilyesféle verseik. Csodálatosan ugrik ki ebből a fordítási ötvösművészetből az Ifjú karok kikötőjében pátosza németül is s a legnagyobb magyar szerelmes versek egyike szinte tökéletes precizitással szólal meg az idegen nyelven. Az első versszak: Entfiamm mein schlanker, roter Pharos du, Dér du irn Timin dér Jugend siók gefangen, Mit rotglühendem Antlitz zu empfangen, Den trotzigen und altén Abenteurer Jenseitiger, geheimnisvoller Meere. Ez teljes átültetés- A fordítás művészetében két ellentétes irány küzd egymással már emberemlékezet óta: az egyik szerint a fordító főfeladata a fontos filológiai átültetésre ügyelni s lehetőleg hűen visszaadni az eredeti szófüzéseket, fordulatokat, értelmeket, a másik szerint a fordító is művész és költő, akinek egyetlen kritériuma a béleérzés s ebből a bevérzésből mintegy az idegen nyelv formájába öntve kell megszületnie az uj versnek, a „Nachdichtung“-nak. Hogy melyik módszer a helyes, nem akarjuk itt elemezni, csak megállapítjuk, hogy Matzner az első irány követője, bizonyos fokig ragaszkodik a szóhüséghez, stilushüséghez. Ez előny is, de egyúttal hátrány is. Eleve egyeznünk kell abban, hogy minden fordítás csak bizonyos relatív tökéletességre tehet szert, sohasem érheti el az abszolutat. mert hisz az abszolútba betartozik az eredei vers teljes hangképe, a magánhangzók és másod- hangzók váltakozásának minden fonetikája, színezése, számos rejtetten misztikus fordulat, helyzeti'nger és titkos fogás, melyeken egyszerűen sehogysem lehet teljes értékkel változtatni. Hugó Matzner átültetésének hűsége tehát szintén csak rélativ lehet, viszont azonban sok helyütt érezhető a küzdelem a masszával, az áthidalhatatlan akadály a magyar sor és a német sor adékvációja között. Egy további hibája a fordításoknak, hogy sok helyütt meglátszik a rímből való dolgozás, azaz a szép csattanó és fontos rímekért gyakran van feláldozva a sor szépsége, cizelláütsága s minden vers szükséges „styl soutemu“-íSége. .A Zozo levele első ső versszakának utolsó sora például:: „Da- für, mein Charles, kann ich nicht büssen44 lehetetlenül hangzik s ez a „dafür44 alig való modern német versbe. Egyáltalában, ami a magyarban megengedett és szép, az gyakran rosszul hangzik és lehetetlen németül mégha hajszálfinoman is fedi az eredetit. Matzner verselésén nem látszik meg a modern német líra. stílusa s hiányzik az a fór- manyelv, mely Dehmelen, Rilkén és Geor- gen, Holzon és Hoffmannstalon át uj, szim bólikus stílust teremtett a német Urában. B’ zonyos maradiság van benne, gyakorlatlan ság s minden hűsége dacára nincs meg az * technika magas iskolája. Ez meglátszik a r musokon is, melyek gyakran bicegők s nr hordják magukban azt az arányos dinamiH melyet Ady sablóntól mentes gondolatritír sai viselnekEzek a hibák többnyire minden fordi relativizmusából folynak. Ha nem lenné ezek, lennének mások, lennének rnegnen tések és Adyt meghamisító félremagyará sok. S nem is a kötet sikerültebb átültet között találjuk őket, hanem inkább oj versekben, melyek temperamentuma \ hogy nem fekszik Hugó Matzner szái_ Ellenben örömmel olvasunk sok olyan L tást a kötetben, melyek méltán fognak '\m foglalni az eljövendő nagy német Adyet lógiában. Abban az antológiában, meh0, összeválogatása, mind nívója szempont méltán fogja reprezentálni költőnket ,<$i mán birodalomban és mely végre k»r_ koztatásiként fogja megismertetni a n4t- kel a mi nagy csodánkatAddig is köszönet Hugó Met1 ezekért az átültetésekért s ezért a ért, mely ismét tanujelét adja szlov*^ kultúránk intenzi vitásának és uiv<5i (Hugó Matzner ugyanis szlovenszkv-. Sjdoven&rfíón is él.) %
