Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)

1925-06-10 / 129. (872.) szám

Mozaikok a pozsonyi közgyűlésről Pozsony, juriius 9. (Saját tudósitónktól.) Hétfőn délután Po­zsony városa közgyűlést tartott — mérsé­kelt érdeklődés mellett. A hatvanhét pont­iból álló tárgysorozat szürkesége ellenére is két délutánt vesz igénybe a közgyűlés, mert •— Isten tudja, miért — a vezérszónokok mellett még az úgynevezett Sonntagsredne- rek is felvonultak. A közgyűlés néhány pontja élénken illusztrálja, a pozsonyi városi állapotokat, tehát érdemesnek tartjuk a megörökítésre. Kiket segit a csehszlovák állam? S i n g e r Jenő kommunista nemrégiben indítványt tett, hogy a háztulajdonosokra egyszer és mindenkorra kétezer koronát vessenek ki s az igy befolyt tiz milliót for­dítsa építésre a város. Az indítványt a bi­zottságok és a tanács elvetették. Singer azonban a mai közgyűlésen iparkodott han­gulatot teremteni indítványa mellett. Azzal érvelt, hogy az államtól hiába várják a la­kásínség enyhítését, mert az államsegéllyel felépített házakat elfoglalják a történelmi or­szágokból Pozsonyba özönlő csehszlovákok. Az államnak mindenre van pénze, csak a legszükségesebbre nincsen. Idegen állampol­gárokat támogat, így az orosz alattvalókra tizenötmilliót költött. A pozsonyi államse­gélyt nem szabad komolyan venni, mert amit egyik kezével adott az állam, a másik­kal már siet visszavenni. Singer indítványát a közgyűlés lesza­vazta­Megint kisért a városi autó Ezentúl, ha Pozsonyban valakinek igen jót akarunk kívánni, azt kell mondanunk: »Vegyen tőled autót a város és adja el ne­ked!" Mert ha ez a jókívánság bevág, az il­lető százezer korona tiszta hasznot és egy hatüléses panamaautót mondhat magáénak. Ez a kívánság a mai közgyűlés óta vált ak­tuálissá s hogy ezt az olvasó előtt plauzibi­lissé tegyük, az előzményeket, illetve a pa- namaautó sötét szellemét kell idéznünk a múltak homályából. A város — nagyon helyesen — fővárosi mivoltjához illően, haladni akar a korral és ezért autót vett magának 1921-ben 150.000 koronáért. Az ajánlott autó orosz hadizsák­mány, amerikai gyártmány, rémerős kocsi, amely őrült mennyiségben fogyasztja a ben­zint és az olajat. Megvették. Hogyan és miért, az már nem tartozik ide. Tény azon­ban, hogy a város az autót tulíizette, illetve a tűzoltósággal kifizettette. A megállapodás szerint a város a tűzoltóságnak havi ötezer koronás részletekben törleszti a vételárat. Eddig huszonötezer koronát fizettek Mssza­Néhány hét előtt a tűzoltóság a város­nak ajánlatot tett. Évek után kiderült, hogy a drága városi autó tulajdonképpen egy fene­erős túrakocsi, amire a városnak szüksége nincs. Tehát: a tűzoltóság hajlandó átvenni az autót ötvenezer koronáért a város pedig, ha már mindenáron reprezentálhatnékja van. egyensúlyban. Néhol az az érzésünk, mintha a nagyratörés, dacos sorssalszembeszállás kemény szólamait harsonák helyett tibiákra hangszerelte volna s azért nem hatnak ránk azzal az átizzitó erővel, melyre szükség volna. A benső átérzések és a kifejezések kö­zötti egyensúly állapota bizonyosan el fog következni Walter Gyulánál. Erre vall ma még forrongó, formálódó nyelve is és verse- lésbeli megszokásai, melyek nélkül verse' sokkal kristályosabbak lesznek. Sok. néha megbocsáthatatlan engedményt tesz a fim ? a mérték kedvéért: „meghallni (meghallani)- tilíni, mondni“. — egyik sorban együtt: „kérdni, értni, értni, kérdni“. „Szépség, mi csal, jóság, mi ál“ (ál-jóság, hazudott jóság) — egyáltalán nem poétikus sorok. A ,,mi“ és „mely" felcserélése szintén gyakran zavar. Ilyen sor: „Hol a felhő kóvályog, hol a sas van“ képes egy különben szép hangulatképet elrontani. Nem szabad, hogv egy lírikusnak a sasról és a sasszárnyalta magasságról csak ilyen mondanivalója legyen: hol a sas van! „Miihók célja, hite, mi hevit“, „csak a gyülölség hangja, mi sivit“ szintén olyan sorok, melyek disszonánsán hatnak. Gyakori a gondolat átvitele a következő sorba is. a mértéknek szómetszésbe jutása. Ezek a zök­kenők az igényes olvasóban megzavarják a meginduló rezonáns lelkifolyamatot, ezért mondjuk, hogy kiküszöbölésük után Walter Gyula jelentékenyen közelebb fog jutni ideá­lis művészi céljaihoz. Csupa szépért, jóért rajongó poétaleiké­nek hü tükre ez a könyv. S az üzenet, me­lyet felénk kiáltott, hisszük: sokak szivében fog visszhangra találni! Tichy Kálmán. vegyen magának másikat az autóalapból, amely az építési engedélyeket kérelmezők filléreiből befolyik. Ez rendben volna. Csakhogy: 125.000— 50.000= 75.000! Mi lesz a 75-000 koronával, amit a város eddig nem fizetett ki a tűzol­tóságnak? — Hát azt fizesse ki a város! — mond­ják a tűzoltók és a bölcs tanács. A közgyű­lés azonban arra a szokatlanul józan állás­pontra helyezkedett, hogy egy üzleten —ha mindjárt a várossal kötött is — százezer ko­ronát meg egy panamaautót keresni leg­alább is nem illik. A luxusadó - cseh gyümölcs A luxusadó szintén a pozsonyi jobb problémák közé tartozik. Jellemző tünet, hogy mindenki rugdalózik ellene. Érthető, hogy a közgyűlésen parázs vita kerekedett a luxusadó körül, különösen annak ügyne­vezett lumpadóra való változtatása miatt. A becsületes, szolidságukról ismert pozsonyiak közül senki sem akarta magára süttetni a lump bélyeget. Hir szerint két városi ur til­takozott leghevesebben ellene, akik a Heuri- ger hü Stammgastjai. Singer természetesen élesen kikelt a pezsgőző, dőzsölö lumpok el­len, akik a luxusadót könnyen megfizethe­tik. Mi az a 20—30 koronás többlet azoknak, akik százhatvanért pezsgőt isznak a barban? Maid a mindég méltóságteljes Tománek páter emelkedett szólásra az elnöki emelvé­nyen és lemenydörögte a luxusadót. Kezdte Jeremiás siralmaival, Pozsony városa és egész Szloveuszkó pusztulásának láttára. — Sajnálom, hogy mi nyitottuk meg Szlovehszkó kapuit a pusztulás előtt. Ennek a gyümölcseit látjuk mindenfelé s ilyen gyü­mölcs a luxusadó is, amellyel az agyonsa­nyargatott Szlovenszkót még jobban meg akarják nyomorítani. Ezt azelőtt nem ismer­tük. A csehek pénzügyileg is tönkretették Pozsonyt. A szlovákokat minden állásból ki­dobják, helyette adókat hoznak Szloven- szkóra. Lám, a kormányt támogató Lehocz- ky képviselő öccsének meg volt azelőtt a biztos kenyere, most azonban a cseh testvé­rek megfosztották állásától. Száz szónak is egy a vége: a közgyű­lés azonnali érvénnyel elfogadta a luxus­adót, amely a Heurigerekben 10, a*z éjszakai kávéházakban, bárokban és varietékben 20 százalék. A jó Kraxlhuberek meg lehetnek eléged­ve, mert hiszen még Singer is talált néhány jó szót az érdekükben. A rossz nyelvek sze­rint nem akarta maga előtt örökre elzárni a Heuriger-menyország kamuját. 3i kinti, amelynek nem lesz más célja, mint a nemzetiségek újabb elnyomása. Ezért a ja- vaslat ellen szavaz. S c h a c h 1 cseh néppárti a javaslat mel­lett, Chiumecky kommunista a javaslat ellen szólalt föl. Spiegel dr. német szociál­demokrata kifogásolja a lázas gyorsaságot, amellyel ezt a törvényjavaslatot a törvény- hozótestüiétieken keresztülhajszolták. Lapzártakor az ülés tart. Szavazásra valószínűen a késő esti órákban kerül sor. A képviselőház bemondta a csődöt Két ülés is volt ma, de egyen sem végezhet­tek semmit — Határozatképtelenség és tehetetlenség A képviselöház mai üléséi üres padsorok előtt délután négy órakor nyitotta meg To­nnáséit elnök. Minthogy a koa-lició nem tudott megegyezni a katonai bíróságok átszervezé­séről szóló javaslat szövegében, ezért a tárgysorozat második pontját kezdték tár­gyalni. Az iparengedélyek érvényességi te­rületének meghatározásáról szóló javaslatot határozatképtelenség miatt nem tudták elfo­gadni. Erre az elnök berekesztette az iilcst. Öt perc elmúltával újból megnyitotta és a bizottságoknak adták ki a 48 csehországi magánvasnt államosításáról szóló törvény­javaslatot. Majd Palkovich Viktor és Gáti képviselők mentelmi ügyét tárgyalták, de szavazásra határozatképtelenség miatt nem kerülhetett sor. Erre Tomasck elnök nagy meglepetésre bejelentette, hogy a képviselő- házat legközelebb Írásban fogja összehívni. Súlyos vádak a bécsi rendőr­ség és annak főnöke, Schober exkancellár ellen Bécs, junius 9. (A P. M. M. bécsi tudósítójától.) Az osztrák fővárosnak ismét nagy botránya van. A hivata­los Wiener Zeitung egy közleménye szerint ugyanis a kancellári hivatal engedélyezte a Be- amtenlhiMe cimü szervezet alapszabályait. Ez a BeamtenhiLie a bécsi rendőr tisztviselők segítő alapja és beavatottak szerint több mint 600 millió korona áll az alap rendelkezésére. Ezt az alapot Schober exkancellár, a bécsi rendőrség főnöke gyűjtötte össze magukat meg­nevezni nem óhajtó mecénások adományaiból. Schober rendőrfőnök a gyűjtést tavaly kezdte el, ugyanekkor azonban a rendőrlegénység tagjai értekezletet tartottak, amelyen határozatot hoz­tak, hogy a legénység ebből az alapból nem kí­ván részesedni, mivel lehetetlen állapot, hogy a rendőrség funkcionáriusai titkos alapokból része­süljenek támogatásban. A tisztviselői kar azon­ban örömmel üdvözölte Schober rendőrfőnök pá­ratlan sikerű gyűjtését és most, hogy a kancellá­ri hivatal az alapszabályokat elismerte, megkez­dődött a nagy összegnek felhasználása. Egyes bécsi lapok azonban az alapszabályok jóváha­gyása alkalmából heves támadásokban részesítik 'Schober rendőrfőnököt és nyíltan megírják, hogy a rendőrfőnök és a rendőrség vezető főtiszt­viselői az alapot olyan egyéneknek adomá­nyaiból teremtették meg, akiknek érdekük, hogy a rendőrséggel jóban legyenek és akik igy tulajdonképpen adományukat juttatnak azoknak, akiknek kötelességük lenne, hogy pártatlanul őrködjenek és megakadályozza­nak minden visszaélést és kihágást. A lapok szerint a bécsi rendőrtásztviselök az alap összegyűjtése után immár nem járhatnak el szükség esetén pártatlanul és kellő szigorral az adományozókkal szemben. Egyes iapok azt is megírják, hogy Bősei és más nagybankárok ad­tak Schober rendőrfőnöknek sok milliót a rend- őrti'Sztvíselők segítő alapja javára. Az adomá­nyozók listájában szerepel ezeken kivül Ofen- Iicim nagyiparos is, akivel szemben a rendőrség néhány év előtt már több ízben volt kénytelen eljárni különböző panamák kapcsán. A lapok utalnak arra, hogy a rendőrlegény­ség önérzetesen kikapcsolódott ebből az akcióból és azt ir.iák, hogy most már csak az hiányzik, hogy az adó- és vámhivatalok tisztviselői is ha­sonló alapok gyűjtésébe kezdjenek és sorra jár­ják a szállító cégeket, exportőröket, notórius adó- és vámcsalókat adományokért. Nagy a fel­háborodás a szociáldemokrata párt körében is, amely interpellációra készülődik a különös alap ügyében. — (Franké miniszter a párt rendelkezésére bocsátja miniszteri tárcáját?) Az agrárvámren- deletet Franké nemzeti szocialista közélelmezési miniszter sem irta alá. Az aláirás megtagadásá­nak okát nem tudja senki sem. A Lidové Listy szerint Franké kénytelen lesz ennek konzekven­ciáját levonni s vagy a kormány, vagy pedig pártja rendelkezésére bocsátja miniszteri tárcáját. §§r§!Cti|CMcl mindenki csak aő74 (Mpierik és Tsa DanKMan vesz, BRMSSlAVA. PadniCná ni Telefon 2691, 2692 és 2693. BUttBBttBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBMmNI ü szenátus munkában, a képviselőbáz monhoiszonuban A P. M. H. eredeti parlamenti tudósítása szállítsa vagy törölje, de nem engedte meg azoknak fölemelését- A kormánynak tehát nem állt jogában ezt rendeleti utón elintézni, hanem törvényjavaslatot kellett volna be­terjeszteni a nemzetgyűlésnek. A szenátus a mai ülésen kívül még szer­dán és csütörtökön ülésezik s aztán újból bi­zonytalan időre elnapolják. A képviselőház mai ülésének napirendje ugyancsak nagyon szegény, néhány mentel­mi ügy mellett a katonai bíróságról szóló törvénynek módosittása szerepel, amely sze­rint a katonabirák átléphetnek a polgári bí­róság szolgálatába, de kétévi gyakorlat után kötelesek különbözeti vizsgát tenni. Ezzel a javaslattal a polgári bírók hiányát akarja a kormány pártolni, viszont a katonai bíróság­nál a bírófölösleget elhelyeztetni. A képviselöház valószinüleg pénteken is tart még ülést. Az egyes ülések napirendiét esetről-esetre állítja össze a ház elnöksége. A nemzetgyűlés két házának üléseiről alábbi tudósításaink számolnak be: Prága, junius 9. A nemzetgyűlés mindkét háza ülésezik ma. A szenátusban letárgyalják az önálló keresetűek szociális biztosításának törvény- javaslatát. Hogy ezt már ma letárgyalhatják, ez az agráriusok és a szociáldemokraták kö­zött létrejött kompromisszum eredménye. Amíg ugyanis az agráriusok a képviselőház­ban megengedték a szociális biztosítás le- tárgyaliását az agrárrendelet kibocsátása előtt, addig a szociáldemokraták a szenátus­ban a meliorációs alap fölemeléséhez hozzá­járultak a szociális biztosítás letárgyalása előtt. A szenátus tegnap esti ülésen élénk szó­harc támadt Heller német szociáldemokrata szenátor és Hodzsa miniszter között. Heller ugyanis sürgős interpellációt nyújtott be. amelyben rámutat arra, hogy a kormány az agrárvámrendelet kibocsá­tásával alkotmányellenesen járt el. A nemzetgyűlés 1919-ben ugyanis meg­engedte a kormánynak, hogy a vámokat le­A szociális biztosítási javaslat a szenátus előtt A mai ülést negyed 12 órakor nyitotta rneg D o n á t elnök. A napirenden szerepel az ciiáiio keresettel bitók szociális biztosítá­sáról szóló törvényjavaslat. Elsőnek Slavik agrárpárti szenátor előadó terjeszti elő jelentését a javaslatról. Elismerte, hogy a mai viszonyok között nem lehetett tökéletes a törvényjavaslat. Vonat­kozik ez főként a szlovenszkói helyzetre, ahol a földmrvescsaládok legnagyobb részt önmaguk művelik kis birtokukat. Együtt do1- gozik a családfő fiával és unokájával. A ja­vaslat pedig csakis a földmivest kötelezi biz­tosításra. Van ugyan klauzulája, amely ezek­nek önkéntes biztosítására vonatkozik. Utána Facek dr. nemzeti demokrata szenátor a javaslatot pénzügyi szempontból ismertette. Igaz, hogy a javaslattal felmerülő óriási állam: kiadásokra egyelőre nincsen fe­dezet, de ez egyelőre nem is aktuális. Mert amig a törvény gyakorlatilag is életbe lép, néhány év is el fog telni s addig'egyensulv- ba lehet hozni a költségvetést. A referensek beszámolója után W i n - tér népjóléti miniszter szólalt fel. Kijelen­tette, hogy a javaslat előkészítése idején ki­kérték az érdekelt körök véleményét is. amelyeknek egyike sem ellenezte a terveze­tet. Megcáfolja azokat a híreszteléseket, hogy a törvénnyel a magánbiztosító társasá­gok tönkretételét célozták volna. Majd a vita során elsőnek KovaÜk szlovák néppárti szenátor tolmácsolta a néppárt álláspontját a javaslattal szemben. Elismeri annak fontosságát, de a mai viszonyok között nem tartja keresz- fülvihetönek. Ezt beismerte a kormány is. De az ügyet éppen fordít', e. intézte. Előbb kellett volna tető alá hozni az adóreformot s csak azután lehetett volna hozzáfogni a biztosítási ja'vaslat kidolgozásához. Mert különösen a szlovenszkói helyzet ebben a tekintetben tarthatatlan. A mai sulyo-s adóterhek mellett nem bírja az újabb kiadásokat fedezni. Rész­letesen szól a szlovenszkói gazdasági hely­zetről, amely a cseh kolonizáló politika sú­lya alatt nyög. Az állami és közmunkáknál a szlovenszkói munkásokat mellőzik, de mellőzik a szlovákokat az állami állásokban is. Statisztikával bizonyítja, hogy a szlovenszkói postahivatalok alkalmazot­tainak 80 százaléka cseh, a 4—7. fizetési osztályban levő tisztviselők között pedig mutatóba sem akad egy szlovák. KoValiknak e kijelentései heves ellen­zést váltanak ki a koalíciós szenátorok kö­reiben. Percekig szól az elnöki csengő, inig a csend helyreáll. Végül pártja nevében a ja­vaslatot nem fogadja el. Utána Krejcák cseh nemzeti szocia­lista nagy hévvel utasítja vissza előtte szóló kijelentéseit. Jarolin német szociáldemokrata kije­lenti, hogy pártja még az osztrák Reichsrat- ban benyújtott egy hasonló szellemű javas­latot, de a keresztényszocialisták ellenállása miatt nem vihették keresztül. Szavai miatt élénk kontrok'erziába jut Hilgenreiner dr. né­met keresztényszocialista szenátorra], aki a pártját ért vádat visszautasítja. Jarolin a ja­vaslatot elfogadja, de kéri, hogy a munká­sok biztosítása 1926 január elsején, az önálló keresettel bírók biztositása pedig 1926 július elsején lépjen életbe. Thor cseh iparospárti tiltakozik a ja­vaslatnak gyors elintézése ellen. Élesen bí­rálja a javaslat egyes szakaszait, mégis er­kölcsi kötelességből annak elfogadása mel­lett van. Hilgenreiner dr. német keresz­tényszocialista kifogásolja a parlament gyorstalpaló munkáját. Kijelentését egy ha­sonlattal illusztrálja, amely szerint a képvi­selőház tüsszentett egyet és a szenátus erre most ió egészséget kíván. Ezzel az ország­ban mutatkozó nyomort és nagy pénzhiányt nem fogják kisegíteni. Szállítsák le a hadügyi költségvetést, ne legyen a köztársaság va­zallusa Franciaországnak, ekkor lesz pénz és visszatér a bizalom is. A biztosításnak eme formáját cseh nemzeti biztosításnak te­Szerda, Junius 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom