Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)
1925-06-27 / 143. (886.) szám
TUíakoznnk! Irta: Dobránszky János, « rci. szoc. párt keleti szlovák osztályának elnöke (II. közlemény.) Mivel tehát az egységes párt csak a keresztényszocialista párt romjain épülhetne fel s a keresztény alapról való lecsuszam- iasával legfeljebb a szabadkőmivesi velleitá- sokat juttatná nagyobb befolyáshoz, anélkül, hogy a dolgozó nép nagyobb rétegeit képes volna jelenlegi apostolainak keze alól kivenni és saját úri táborába felszívni, azért nem szüniink meg ismételten és ismételten tiltakozni a pártboníási kísérletezések ellen nemcsak a magyar keresztényszocialisták, hanem a szlovák és a többi nemzetbeliek is. Az az efemer kis zavar, amely a párt egységét janicsári erőszakkal, presztízsét pedig bizonyos kufári velleitásokkal, kirívó kráko- gások között nemrégiben megtámadta, a kívül álló Szent-Iványnak, a kisgazdák vezérének éppen ne okozzon nagyobb gondot, mint jó magunknak, mert hiszen a legutóbbi országos pártvezetőségi gyűlésünk eléggé meggyőzhette őt arról, hogy a párt sorsa mögött valóban meggyözödéses, szilárd és kiforrott jellemek állanak. De ha történt is érvágás pártunkon, amely fáj, azt Leilei elvesztése és az ő kése okozta csak. Mert egyéni meggyőződésem, hogy Leilei nagy űrt támasztott pártunkban, amelynek bizalmát csak azért vesztette el, mert pártvezéri erélyét helytelenül nem az őt környező klikk, hanem a párt mellének szegezte. Ne akarjon tehát senki sem fabula rázát csinálni itt, a nemzetileg annyira tagolt Szlo- venszkón a ml keresztényszocialista pártunkból és felette dicstelen sirkövet állítani, legkevésbé azok, akikkel eddig fegyverbarátságban éltünk. Mert kétszer is meg kell gondolniok a magyarság vezetőinek azt, vájjon a politikailag oly koldus helyzetben levő nemzetet vagy nemzettöredéket még koldusabbá tegyék azáltal, hogy a jobb és jgazságosz'tóbb jövőbe vetett hitnek egyedüli zálogát: a kereszténységet a politikai cselekvés teréről leszorítsák akkor, amikor nyilvánvaló, hogy enélkiil jobb és szebb jövő nem alakulhat ki. A keresztényszocializmus alapjában pedig nem egyéb, mint ennek a kereszténységnek, vagyis a világmegváltó krisztusi eszméknek békés, igazságos, szeretetteljes, fokozatos és gyakorlati alkalmazása minden téren és mindenkivel, tehát még a nemkrisztusi lei-kekkel szemben is. Ezt a melegszívű s örök békére törekvő keresztényszocializmust a világ általában nem nélkülözheti sokáig, legkevésbé pedig a mi nemzetiségileg annyira tagolt Szlovenszkónk, ha nem akarunk örökös tűzfészkei lenni az egymás elleni agyarkodásnak itt és az egész világkontingensen. Mert minden más jelszó, amely keresztény alapeszmékkel parallel nem halad, vagy velük homlokegyenest ellentétbe jön, csak még nagyobb sebet üt az oly beteg emberiségen s az eddiginél is nagyobb meghasonlásba és hajbakapásba fogja a magát istenítő s egyúttal baromitó emberiséget kergetni. Ezt látjuk, ezt tapasztaljuk mindenütt, ahol a kereszténység megszűnt lenni az élet sava s csak a legdurvább materializmus érvényesül. Ma minden törekvés ennek a szekerébe van befogva, hogy végleg kihurcolja rajta e világból a kölcsönös jóakaratot és szeretetet s fátyolt borítson a külső-belső békére. Ma ennek a járszalagján jár a diplomácia, a politika. Ez őrjíti meg a tömegeket a teljes elvakulásig. Erről tanúskodnak azok az egészségtelen gazdasági eltolódások, amelyeket egyrészt a kiuzsorázó fajtájú kapitalizmus, másrészt az állami kommunizmus mindent felfaló mohósága idézett elő, úgy hogy a mai demokrácia által teremtett szolgaságon és rabtartó dicsőségen kívül a beigért eldorádó helyett még a tűrhető jómód is koldustarisz- nyás lett; ellenben az igazi nyomor még nagyobb nyomorba lőhetett a választottak perifériáján kiviil, akiknél csak a lelki nyomorúság nagyobb, mint bárhol másutt. Azonkívül melyik jóérzésü ember nem undorodik meg a vak és gőgös nacionalizmustól, mely Lucifereket kreált itt a földön s más nemzetek hulláin építi a maga dicsőségét?! Ki nem borzad azon vérfürdők láttára, amelyekbe ezerszámra fullasztja áldozatait még most is a bolsevizmus? ... Ne rúgjuk fel, hanem még gyorsabb tempóban és még több határozottsággal tér jünk vissza a keresztény alapokhoz, amelyeket a Szent-Ivány-féle akció legalább is ki akar kerülni, politikailag pedig még jobban használjuk és szélesítsük ki azokat a keresz- tényszocialista pártszervezeteket, amelyeknek ez az akció hadat iiz»nt. Szombat, Junius 27. Leírják @ ki§egziszteiictók adóját Prága, június 26. Parlamenti tudósítónk jelenti: A pénzügyminisztérium Ill-i'k ügyosztálya körrendeletét bocsátott ki az adóelenged.'., k ügyében. A rendelet szerint kötelesek az adóhivatalok az elmúlt évi adókat részben, vagy teljesen a következő esetekben leírni: Teljes adóelegendcsben részesülnek azok. akiknek évi jövedelmük 6—10 ezer korona és pedig: nőtlennél 6000, házasnál 7000, családosnál egy gyermekkel 7500, kétgyermekkel 8000, három gyermekkel 8500, öt gyermekkel 9500 és hat gyermekkel 10.000 korona. Az évi jövedelem megállapításánál nem az elmúlt évek jövedelmei veendők'tekintetbe, hanem a jelenlegi jövedelem mérvadó. Ennél magasabb jövedelmű adóköteleseknél részleges adóelengedés engedélyezhető. A minisztérium szigorú utasításokat adott az adóhivataloknak, hogy minden esetben a legpontosabban vizsgálják még az adóhátralékos anyagi viszonyait s ahol azok összhangban állanak az előirt engedményekkel, azonnal Írják le teljesen az adóhátralékokat. Kádár Leltei „Héjjas Iván’5 cikke a bíróság előtt Kádárt 500.000 koronára ítélték, mert dicsői fő cikket irt Héjjas Ivánról — Enyhítő körülménynek vették, hogy Kádár Héjiasnak meghitt barátja — Mit mond Gömbös? Budapesti, június 26. (Budapesti szerkesztőségünk telefonié, ■ lentése.) A politikai életben újabban hullámokat ver fel Kádár Lehel bünpöre, melyet egy íiéjjast dicsőítő cikke miatt indítottak ellene. Kádár ugyanis a Szózat 1922 június 8-i számában a Zbona-üggyel kapcsolatban cikket irt, amelyben Héjjas Ivánt védelembe vette a különböző sajtótámadások ellen. A Zbona-ügy tárgya — mint ismeretes — az volt, hogy Zbona János és társai 1919 novemberében meggyilkolták és kirabolták Pánczél Zoltán, Beck Sándor és Schmidt Árpád izsiáki lakosokat. A honvédtörvényszéken Héjjas ellen is terhelő adatok merültek fel, de ellene az eljárást közkegyelem folytán megszüntették. Kádár cikkében Héjjast a magyarság ideáljának állítja be, aki a maga ténykedési területén csak azt cselekedte, amit mások a politikai téren tettek. Tegnap tárgyalta a budapesti törvényszék Schadl-tanácsa a port, amelyen Kádár bizonyítani igyekezett, hogy Héjjas ténykedéseire felsőbb helyről parancsot kapott. Ulain védő is erre az álláspontra helyezkedett. A biróság azonban ezt nem fogadta el és Kádár Lehelt rövid tanácskozás után bűntett és bűntettes földicsérésében vétkesnek mondotta ki és ezért 500.000 korona pénzbüntetésre ítélte. A biróság enyhítő körülménynek vette, hogy a vádlott meghitt jóbarátja érdekében irta az inkriminált cikket. Az ítélet ellen az ügyész és a védő is felebbezést jelentettek be.. Egyes szélsőbaloldali lapok sokat foglalkoznak az üggyel s kijelentik, hogy azt a nemzetgyűlés elé fogják vinni. Gömbös Gyula az ügyre vonatkozólag az Uj Nemzedékben kijelenti, hogy Kádár a parancsokat és katonai utasításokat mint civilember félreértette. A nemzeti hadsereg soha senkitől sem kapott parancsot kivégzésekre, Kádár a történelmi sorrendet is felcseréli, amennyiben összetéveszti a nemzeti hadsereg előnyomulása előtt és után történt eseményeket. Az olasz mozikirály mint forradalmár Groteszk film a fascisták világából. — Moneta mester álszakáliai és revolverei Róma, junius 24. A fascisták felforgatták a rendet és bár Mussolini vaskézzel arra törekszik, hogy visszaállítsa, nem sikerül neki és rá illik Goethe sza’va, hogy a saját maga idézte szellemektől nem tud szabadulni. Mulatságos és egyúttal tanulságos az a történet, amely néhány nappal ezelőtt Rómában lejátszódott. A Piazza dél Popolo van olyan nagy, hogy rajta két ember minden súrlódás nélkül elférhet. Ha azonban ez a két ember t örténetesen szocialista és fas- cista, úgy feltétlenül szembe kerülnek egymással. így történt, hogy az egyik „fascista teherautó51 vezetője Bianchi, egy Moneta nevű úrral találkozott és mert mindketten valamire várakoztak, politikai beszélgetésbe elegyedtek. Moneta elégedetlenségének adott kifejezést és Bianchinak ez elég volt arra, hogy átadja a legközelebbi rendőrnek és a kapitányságra elővezettesse. A kapitányságon Monetát alapos vizsgálatnak vetették alá, ami ellen a kényelmes ember nem védekezett. A vizsgálat eredménytelenül folyt le és Moneta a hozzáintézett szigorú kérdésekre röviden csak azt válaszolta, hogy a munkanélküliek táborából való és hozzá senkinek semmi köze nincs. Ez csak növelte a gyanút és mikor a kényszernek engedve a rendőröket elvezette lakásához, kísérői derekasan hozzáláttak egy széleskörű házkutatáshoz, A házkutatás meglepő eredménnyel járt és mialatt Moneta az előszobában mivel sem törődve várakozott, a rendőrök szakállokat, különböző alakú kalapokat, maszkokat, sajátságos kosztümöket, hamis orrokat, festékeket, sisakokat, sőt kardokat és karabélyokat, valamint revolvereket találtak. A talált tárgyak gyanúsak voltak és mialatt Bianchi a győző magatartásával járt fel-alá a lakásban, a szerencsétlen embert letartóztatták. Hiába kérdezték tőle, hogy mit jelentsenek ezek a rendkívüli tárgyak? Mire valók a pisztolyok, a karabélyok és a kardok és miért van szüksége álszakállra és maszkra? A rendőrség azt várta, hogy Moneta most be fogja vallani, forradalmár voltát, de a különös ember még a terhelő bizonyítékok súlya alatt sem görnyedt meg és hallgatott. A kapitápy dühöngött, de ez mit sem használt, mert Moneta egykedvűen mosolyogva ült a szobában és várta, hogy mi fog történni. Mikor látták, hogy uem boldogulnak vele, börtönbe vetették. Ekkor azonban megmozdultak Moneta emberei és széleskörű mentési akciót rendeztek érdekében. Kitudódott, hogy nagy baj van Rómában. A mozigyárak, a mozik, a filmkölcsönző vállalatok, a mozicsillagok, a rendezők, szóval az egész mozivilág olyan volt mint a megzavart hangyaboly. Sürgés-forgás mindenütt. A kapitányságnak, a minisztériumoknak, sőt Mussolininek sem volt egy pillanatig nyugalma, mert kisült, hogy a börtönbe vetett Moneta az olasz filmvilág atyamestere: az óriási hatalmú mozi- király, aki nélkül nincs semmi, aki mindent rendez, mindent maga végez. És mert Olaszországban nem készülhet film Moneta nélkül, ellenben minden film az ő felügyelete mellett valósággá válik, küldöttség ment érte a börtönbe, ahonnan sűrű bocsánatkérések közepette előhozták. Olaszországban a fascisták filmjénél is fontosabb az a film, amit Moneta, a koronázatlan Mussolini, rendez. És a történet humoros csattanója az, hogy a Moneta-Bianchi féle jelenetet minden izgalmával és minden groteszkségé- vel egy élelmes mozioperatőr megörökítette a filmen. P. M. Mégis Weygand tábornok lesz a marokkói francia főparancsnok? Páris, junius 26. Az Echo de Paris most újból kolportálja azt a hirt, hogy a marokkói operáció főparancsnokává Weygand tábornokot nevezik ki. Körülbelül két héttel ezelőtt már szó volt arról, hogy Lyautey marsall mellé, sőt bizonyos tekintetbe föléje, egy kiváló francia tábornokot állítanak s már akkor bevonták a kombinációba Weygand nevét Később azonban Painlevé miniszterelnök megcáfolt minden főparancsnokváltozásról szóló hirt. Az Echo de Paris mostani híradását tehát újból fenntartással kell fogadnunk. Madrid, junius 2$. Jordana spanyol tábornok, az afrikai ügyek első szaKértője, miután hosszasan tárgyalt a madridi francia nagykövettel, az újságírók előtt kijelentette, hogy az utóbbi napok tanácskozásai alatt teljes egyetértés uralkodott a franciák és a spanyolok között. Megállapodtak Marokkó territoriális védelmének közösségében és szerződésbe foglalták a tangeri nemzetközi zóna ellenőrzésének módjait is. Jordana tábornok szerint a szerződést még ma elfogadja a direktórium és holnap a spanyol-francia konferencia teljes ülésén ünnepélyesen aláírják a megállapodást. Ha ez megtörtént, Marokkóban megkezdődnek a közös hadműveletek és a közös adminisztratív lépések is. Vnlpes: Az apai intelmekből Sokkal kevesebben átkozzák az asszon3roir hűtlenségét, mint ahányan örülnek neki . . . Hiba van a ház körül, ha se a kémény, se a gazda nem füstöl . . . Ha a magam ernyőjét elhagyom, az szórakozottság; ha a másét elviszem, az lopás. Az okos ember azért dolgozik, hogy megélhessen, a bölcs azért él, hogy dolgozhasson. Ha minden gonoszságra szemet akarsz hunyni, akár vakon születhettél volna. Csak addig kapaszkodjál föl, ahonnan nem félsz leesni. Minél okosabb az asszony, annál nagyobb bolondot csinál belőlünk. Csúnya asszony ne legyen jószívű. Vájjon a gyémánt büszkébb-e a származására, mint a kavics? A sóiul függ fiam, hogy az ember szívesén legyen vén kecske. A politika is a gyomron keresztül jut a vérbe. A gyűlölet baktériuma a fülön át fertőz. Most nem tudom hamarjában: a sötétben a csúnya asszony is szép. vagy a szép is csúnya? A legjobb az, ami nincs. A legszebb az, ami a másé. Mindenki legalább négyemeletes házat kíván magának. De lakni csak az elsőn akar. $■ Miért hívják adónak azt, amit el kell venni? A légy bizonyosan azt hiszi, hogy az ő mulatságára találták fel az ablakot. Az embert a tolláról inkább felismered, mint a madarat. Ha Ádám el nem alszik a paradicsomban, ma egy bordánkkal több volna s egy feleséggel kevesebb. A kukacnak a sajt a menyországa. Aki nagyon bízik benned, sokat akar tőled. A színészet akkor jó mesterség, ha nagy művészet. A festészet is mesterség. Ám megélni belőle, az már művészet. A menetrend még nem jelent rendet a menetben. Aki mindig arra fordul, ahonnan a szél fuj, az vagy szélkakas, vagy politikus. Az úszást is olyan találta kj, aki nem tudott úszni. Aki munkát keres, annak ma sok a dolga. — (Kállay miniszter szabadságon.) Kállay József dr. miniszter Prágába érkezett, hogy részt vegy en a miniszter tanácson. Pozsonyba már nem tér vissza, mert megkezdi rendes szabadságát. — (Malypetr helyettesíti Udrzalt.) Udrza! nemzetvédelmi miniszter tegnap elhagyta a katonai kórházat s hosszabb gyógykezelésre Karlsbadba ment- A minisztertanácsban Malypetr helyettesíti, a nemzetvédelmi minisztériumban pedig Weinare'k tábornok. Junius TI Szómból | iejéiii ijftsa lop az előfizetést! i ~ ' " '
