Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)

1925-06-26 / 142. (885.) szám

Péírteft, ftmftts 2®. A kiseüsépk közötte— fiwtíilflmskrala asspilfiiítástan (A P. M. H. budapesti tudósítójától.) Az elmúlt héten megemlékeztünk arról, hogy a magyarországi szociáldemokrata párt köz­ponti közlönye, a budapesti Népszava, rendkívül érdekes cikksorozatot kezdett a kisebbségi kérdésről. Ezzel egyidejűleg is­mertettük a sorozat első cikkét. Lapunk budapesti tudósítója a következőkben foly­tatja az érdekes publikáció reprodukálását a most megjelent második cikkel: Budapest, junius 24. 1918 őszén kihullott a fegyver a köz­ponti hatalmak éhségtől dermedt kezeiből és a győztes hatalmasságok párisi asztalán ott feküdt védtelenül kiszolgáltatva egész Kö- zépeurópa. Az asztal mellett, amelyen egy világrész felének ájult térképe volt kiterítve, ott állott egyik oldalon a nagyhatalmak cso­portja. másfelől a részben még meg se™ született kisállamok éhessége, kezében szo­rongatva azokat a különböző titkos megálla­podásokat, amelyekkel előre feldarabolták az ellenség földjeit. Az uj térképet rajzoló ceru­zát Clemenceau karmai vezették és szét­marcangolt gazdasági területek véredényei, ugyanazon etnográfiai egységhez tartozó, de erőszakosan elszakított néprétegek véres könnyei fakadtak fel a térképrajzoló tigris- karmok nyomán. A gazdasági sebek gyógyítását az időre bízta a hatalmasok tanácsa, az uj uralom alá kerülő kisebbségek könnyeit azonban a bizottság lett volna hivatva felszántani, amely Commission de nouveaux Etatas (Uj államok bizottsága) néven kezdte meg mű­ködését. Ez a bizottság a béke tárgyalásokkal egyidejűén működött Párisban és föfeladata azoknak a szabályoknak a kidolgozása volt, amelyek az uj uralom alá kerülő nemzetek kisebbsége helyzetét biztosítsák. A kérdés megoldása főleg azért ütközött nagy nehéz­ségekbe, mert ezek a kisebbségekre vonat­kozó rendelkezések természetüknél fogva be kellett, hogy kerüljenek a békeszerződésekbe. A békeszerződések pedig, bármilyen diktá­ló ri módon is jöttek létre, mégis nemzetközi szerződések, amelyek formailag nemcsak a legyőzött, hanem a győző államot is kötik. Mihelyt egy ilyen békeszerződésbe olyan rendelkezés kerül, amely a győztes államok uralma alá.kerülő kisebbség részére bizo­nyos jogokat biztosit, a győztes állam alatt­valói egy részével, illetve ezen alattvalók bizonyos alapjogaival szemben bizonyos kö­telezettséget vállal és pedig egy nemzetközi szerződésben, tehát szuverenitásának bizo­nyos részét feladja ezekkel a kisebbségekkel szemben. Azok az államok pedig, melyek rész­ben a béketárgyaláson születtek, részben ott lettek naggyá, féltékenyen vigyáztak arra, hogy az állami élet legfőbb jellegzetessége, a szuverenitás nekik is ugyanolyan csillogó köntösben adassák át, mint amilyenben a többi hatalmak szuverenitása ül a trónusán és ellene voltak minden olyan rendelkezés­nek, amely ezt a szuverenitást bármilyen irányban megkötötte volna. Padarewsky, az uj lengyel állam első elnöke például kijelen­tette az „Uj államok bizottsága1* egyik ülé­sén, hogy a kisebbségek jogának kodifikálá­sához csak akkor hajlandó hozzájárulni, ha ezt a jogot minden állam biztosítja a saját területén élő kisebbségek számára. Megálla­píthatjuk, hogy Padarewskynek ez a kíván­sága teljesen jogos volt és általános emberi szempontból csak örülhetnek neki, ha a nagyhatalmak honorálták volna ezt a kíván­ságot. A nagyhatalmak azonban, elsősorban Anglia, hallani sem akartak erről és válto­zatlanul ragaszkodtak hozzá, hogy a kisebb­ségek jogának kodifikálása csak a legyőzött államokban és az uj, illetve utódállamokban történjék meg, utódállamok alatt azokat az1 államokat értve, amelyek a központi hatal­maktól elszakított területeken a központi ha­talmak utódai gyanánt jelentkeznek. Itt is kitűnt azonban, hogy a jogot nem egyforma mértékkel mérik, mert Olaszor­szág például, amely szintén utódállam, nem volt hajlandó biztosítani a kisebbségek jo­gait és Franciaország, amely Elszászban a német állam helyébe lépett, ugyancsak meg­tagadta a kisebbségek jogainak saját terüle­tén való elismerését. A nagyhatalmak tehát, bár a kisebbségek jogait kénytelenek voltak elméletben elismerni, a saját területükre vo­natkozólag hatalmi szóval intézték el ezt a kérdést, akis államoktól azonban megkövetel­ték a kisebbségek jogainak kodifikálását, — szerencsére — kénytelenek voltak megha­jolni a nagyhatalmak akarata előtt. Ezek az utódállamok kötelezték magukat arra, hogy a faji, nyelvi és vallási kisebbségek jogait tiszteletben fogják tartani. A békeszerződések tehát a kisebbségek részire bizonyos jogokat biztosítanak. Joga pedig jogelméleti szempontból csak annak lehet, aki jogi személyiséggel bir. A béke- szerződések tehát uj jogi személyiséget te­remtettek: a kisebbségeket. A bél.-szerződé­sek előtt az állam egyes polgárai egyénen­ként állottak az állammal szemben, a béke- szerződések óta a kisebbségek mint ilyenek bírnak jogi személyiséggel, aminek a fejlődés további során messzemenő jogi következmé­nyei lesznek. Még nem tartunk ugyan ott, de kétségtelen, hogy ez a különálló jogi szemé­lyiség idővei képessé fogja tenni a kisebbsé­geket arra, hogy az államot, amelyben élnek, nemzetközi döntőbíróság előtt pörbe idézhes­sék és mint egyenrangú pörös felek lépjenek fel az őket ehnyomó, vagy kizsákmányoló állam ellen. A békeszerződések a kisebbségek jogai­nak védelmét a népszövetségre bízták- A népszövetségben azonban az egyes államok képviselői foglalnak helyet és bizonyos, hogy egy állam képviselője, aki voltaképpen a kor­mány megbízottja, sem fog szót emelni a sa­ját államában élő kisebbségeknek a kormány által megsértett jogai érdekében. Idegen ál­lam viszont nehezen emelhet szót a másik ál­lam kisebbségeinek érdekében, mert ezt a másik állam mindenesetre barátságtalan ak­tusnak tekintheti, ami könnyen vezethet nemzetközi konfliktusra. Ezért merült fel az a kívánság, hogy a népszövetség tanácsában a kisebbségek képviselője is helyet kapjon, aki nem egy kormány által lett a tanácsba delegálva, hanem a különböző országok ki­sebbsége által azon célból, hogy e kisebbsé­gek jogát védelmezze ott a kormányokkal szemben. Európában 47 millió ember él olyan országokban, ahol a többség más fajú, vagy nyelvű. Ez a 47 milliónyi többség megérde­melte volna, hogy helyet kapjon egy képvi­selője részére a népszövetség tanácsában... De a kormányok kiküldöttei elutasították ezt a méltányos javaslatot és a jövőre vár a fel­adat, hogy a kisebbségek védelmét megfele­lő módon biztosítsa a népszövetségben, amelynek kezébe van letéve a kisebbségek sorsa. •**** V»<M> í> »♦♦♦«>«* (*) Faragó pénteken Prágába érkezik, faragó Ödön, a kassa-pozsonyi magyar színtársulat igaz­gatója, pénteken reggel Prágába érkezik, hogy a szilovenszkói magyar színtársulat prágai vendég­játékának előkészületi munkálatait befejezze. A társulat, amint jelentettük, a Vinohradská Zpévo- hrában fog vendégszerepelni. (*) Magyar művészek Kopenhágában. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A ko­penihágai filharmonikus társaság hangversenyén legközelebb két magyar művész fog szerepelni. A társulat ugyanis felkérte Basüidesz Mária ope­raénekesnél és Tel.mányi Emil zongoraművészt vendégszereplésre. A VÁC veresége Prágában Rapid (Prága)—VÁC (Budapest) 4*1 (2:1) — Viktória ZsizsUov— DFC 1:0 (1:0) Prága, junius 25. A pesti vendégek gyenge szereplése nem lepett meg bennünket, miután Pozsony­ban már megelőzően kettős vereséget szen­vedtek. Őszintén be kell vallanunk, hogy a pestiek játéka nem felelt meg bármely má­sodosztályú prágai csapat játékának. Egye­dül Weisz center emelkedett ki a csapatból, de még ő is kitűnő taktikai tudása mellett sokat hibázott. A szárnyak szorgalmasan dolgoztak, igyekvésük azonban hiábavaló volt, mert az összekötök klasszison aluliak voltak. Az egyetlen gól, amelyet a VÁC ja­vára könyvelünk, öngól volt s ha a Rapid nagyobb ambícióval játszott volna, az ered­mény a pestiek rovására könnyen katasz­trofálissá válhatik. A játék általában nívón aluli, kombináció nélküli volt. Az első gólt Svoboda lőtte a 6. percben. A 21. percben Holoubek öngólja révén kiegyenlített a VÁC. Kapucsere után Schubert lőtte a Rapid má­sodik gólját. A második félidő 6. percéig Schubert és Svoboda négyre szaporították a Rapid góljait. Ami ezután volt, azt nem is lehetett már futballnak nevezni. 800 néző előtt ugylátszik nem tartotta érdemesnek a Rapid, hogy jó játékot produkáljon, viszont a Vivő nem tudott semmi nívósat sem mu­tatni. Cejmár bíró ez alkalommal a kelleténél többet fütyült. Viktória Zsizskov—DFC í:9 (í:0). A DFC nem tudta -híveinek azt az örömet rnesszereim, hogy a Viktória Zs. csapatán győzelmet arasson. Egyenlő ellenfelek voltak. DFC balszerencsével játszott, Viktória védelmének meg kitűnő napja volt. A DFC-böl hiányzott Lesz és Patek, aki he­lyett Haidecker játszott. Kannhauser a második félidőben már csak asszisztált, úgy hogy Haidck- ker volt kénytelen középcsatárt játszani s Bobor az összekötő helyére került. Neugehauer a fede­zetsorban kitűnt, aki Kuohynkával együtt sikere­sen leszerelte minden- alkalommal a Viktória bal- szárnyát. Mahrer agilis volt, de kevesebbet be­szélhetne. A Viktória legjobb embere Carvan volt. A védelem kitűnő. A csatársorból Maróé emelkedett ki. Az egyetlen gólt Mahrer hibájából Severin lőtte véd'hetetlenül. Mencl báró megfelelt. Meghalt egy prágai sportújságíró, óriási veszteség érte a prágai német sportzsurna­lisztikát. Elvesztette legtehetségesebb és legkedveltebb vezetőjét. Meghalt Raabe Jenkins, a német sportzsurnaliszták neszto­ra! Szaktudása kiterjedt minden sportágra. A régebbi időkben aktive is résztvett a sportvilágban, tagja volt a ném-ct futballszö- vetségnek, a birótestülcinek. Az automobil- versenyeik kezdeményezője volt. Halála előtt néhány nappal még repülőkirándulást tett Marienbadba. A prágai német sportolók el­vesztették benne legjobb tanítóinkat és ta­nácsadójukat. Szigorú ítélet a budapesti játókosvesztegetési pörbeti. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefo­non: A magyar futball eddig legnagyobb és leg- csunyább botrányperében,- a -II. osztály eddig pél­dátlan játékosvesztegetési pőrében tegnap este hirdette ki Ítéletét az MLSz II. sz. fegyelmi bi­zottsága. Az ítélet szerint a KTE-t kizárták az MLSz kebeléből, a Hustparosok valamennyi ed­dig szerzett pontját törölték, az Ékszerészek já­tékjogát pedig 1 évre felfüggesztették. A vezetők közül Strassert (KTE,) Vágót, Patakit és Schönt (Ékszerészek) örökre, Reisz Fii'löpöt (TTC) és Modtait (Húsos) 2 évre felfüggesztették. A játé­kosok közül Zimmerman-mt (KTE) örökre, Pruliát és Lipthayt (KTE) 2 évre, Meister Il-t (KTE) egy évre, Kopácsit (TTC) 6 hónapra és Csibulát (Hús) 3 hónapra tiltották el a játszástól. SK Nusle Szlovenszkón. A prágai külvárosi SK Nusle szombaton Zsolnán, vasárnap pedig Ruttkán vendégszerepei. Onnét lemegy Kassára, ahol szerdán a Slaviának lesz a vendége s való­színűen pénteken még Ungvárott is játszik az ottani CsSK ellen. Koreny esete. Mint ismeretes, Koreny, a DFC magyar kapusa, sportszerűtlen eljárása miatt fe­gyelmi alatt áll. A DFC -most arról értesítette a német szövetséget, hogy Korenynél szerződés­szegést konstatáltak, de a megállapított határidő előtt semmiesetre sem adja ki Korenyt. Az UAC—ETVE tensüszversenyt újra az UAC nyerte. A folyó hó elsején Eperjesen meg­tartott mérkőzés után, amelyben az UAC 9:4 pontaránnyal győzött, vasárnap játszották a két egyesület játékosai a revánsmérkőzést. Az Ung- váron lefolyt verseny 16 mérkőzésből állott, amelyből tizenhármat nyert az UAC. Pontarány 13:3, játszma (sett) arány 28:12. A győztes csa- : pat tagjai Roleizek Dusl, Kerekes Vera, Lux Baba, Fodor, Kerekes, Dihal dr., Kontratovich, Pa-pp, Székely Gy. Levente és Tomcsányi Béla voltak. Az ETVE-né! a hölgyek, valamint Boros és Robii játéka emelkedett ki. A vendéglátó UAC baiátságos vacsoránál üdvözölte a vendégeket és ünnepelte győztes csapatát és kiosztotta a művé­szi ezüst plaketteket. A vendégek képviselője át­nyújtotta az UAC-nak az ETVE kis selyem zász­laját. A Rimaszombati POS tenniszosztályának uj pályái elkészültek, amelyek ünnepélyes megnyi­tása Losonc—Rimaszombat városközi mérkőzés keretében junius 28-án, vasárnap fog lefolyni. A szakosztály ezidei versenyét a Lawn Tennis Szövetség engedélye folytán julius 22—26-ig tartja meg nemzetközi jelleggel. A versnyen le­bonyolításra kerülnek Délszlovenszkó bajnoksá­gai csak szlovenszkói játékosok számára. A ver­senyfeltételeket a tenniszszakosztály még junius hónapban szétküldi. A munkácsi magyarnyelvű zárdaiskola évzáró íornaünnepéíye. Folyó hó 21-én nagysikerű torna- ünnepélyt rendezett a munkácsi zárdaiskola az EMSE latorca-menti sportpályáján. A tornaünne- pélyen megjelent Egry Ferenc szenátor, Korlátb Endre dr. képviselő, Nagy Kálmán dr., a ruszin- szkói kér. szo-c. párt elnöke, Szabó Lajos főespe- res s a magyar és ruszin intelligencia szine-j-ava, összesen körülbelül négyezren. . A komáromi főgimnázium íornaversenye. (Komáromi tudósítónktól.) Junius hó 24-én tartot­ta a komáromi bencésrendi főgimnázium a tanu­lók tornavizsgáját. A tornavizsgát a Futball Club pályáján rendezték szokatlanul hatalmas né­zőközönség jelenlétében. A vizsga eredményei az előző évekével szemben örvendetes javulást mu­tatnak, ami azt bizonyítja, hogy az egyébként is kitűnő jó hírnévnek örvendő magyar tanintézet a testnevelésre is kellő gondot fordít. A gyönyörű rendben lezajlott tornaverseny rendezői Sohár Ottó és Gergelyi Alisz tornatanárok voltak. Az egyes atlétikai számok közül kiemelkedik Hor­váth András 310 cm rúdugrása, 163.5 cm magas­ugrása; a sprint-erek közül a 400 m síkfutást Ba­lázs János 56.7 mp, a 100 tn Szaló Endre 12.4 mp alatt tette meg. A szertornagyakorlatokon Mi- hola Béla és Weisz Dezső káprázatosán ügyes mutatványai valósággal elragadták a közönséget. Az ifjúsági rendgyakorlatok katonazenekisérettel nagyszerű látványt nyújtottak. A verseny számos diját a zsűri élén Gidró Bonifác igazgató osztotta ki a versenyzők között. ■s Flc$c$ijcz€§ a ii£M€t-ír@NCia vasspar Között A két iparállam közös piacszerződének — A szerződés fontos a kontinens egész iparára nézve. Berlin, junius 25. A szociáldemokrata sajtószolgálat jelenti Parisból: Szerdán reg­gel véget értek a német és a francia ipar közti tárgyalások. Szerződés jött létre, mely. három részből áll. Az első rész a francia behozatali kontingenst rendezi Németország számára. A második rész a piackérdést sza­bályozza. Németország és Franciaország saját országukban szuverének maradnak, kivéve a szerződésben megállapított francia behozatali kontingenseket. A külföldi piacok tekintetében közös eladási szindikátusokat léptet életbe a két ország, A harmadik rész végre a termelési szin­dikátusokról szól és a tőkerészesedés pro­blémáját elemzi. A szerződést úgy kell tekinteni, mint a régóta tervezett és most végre a megvaló­sulás felé közeledő német-francia vastruszt megalakítását. Beavatott körökben azt várják, hogy a vas-megegyezés után a két állam közös kémiai szindikátust is létesít, úgy hogy a német-francia ipart most már három nagy szövetség köti össze, először a szénszindi­kátus .másodszor a vastruszt s harmadszor a kémiai szerződés. Ennek az ipari megegyezésnek rendkívül nagy fontossága van a kontinens egész nagyipara tekintetében. Ha sikerül garantálni e szerződéseknek harminc évre szóló ér­vényét, ami szintén küszöbön áll, akkor az európai két legnagyobb iparvidék, a Ruhr és Északfranciaország közösen vesznek részt a termékek elhelyezésében és előállításában. Komárom kereskedői és iparosai egy táborkan Komárom, junius 25. (Komáromi tudósítónktól.) Mint már hí­rül-hoz tűk* a Komárom város és járás keres­kedőinek nagyrésze az uj ipartörvény ren­delkezései szerint megalakítandó vegyes, te­hát kereskedőkéit és iparosokat egységes tá­borba egyesítő vegyes társulati intézményt tartotta saját érdekeivel is összhangban álló­nak. A junius 21-iki nagy értekezlet elsimí­totta azok kételyeit is, akik a vegyes társu­lati intézménnyel eddig tisztában nem voltak s illetve azokét is, akik az iparosokétól messze elváló külön utakon kívánták a ke- reskedöérdekek védelmét megtalálni. A nagy számban összegyűlt kereske­dőknek és iparosoknak Ivánfy Géza keres­kedő, volt iparhatósági biztos tartott az ér­tekezlet keretében ismertető előadást az uj ipartörvényről. — Az uj feladat elé állított kereskedöség és iparosság nem íag-ozódhatik apró részek­re, amelyek magukban gyengék lennének, mint eddig is gyengék voltak, hanem egy intézményét kell jól megalapoznia s kerülni kell a tulorganizáció eddig is keserűen ta­pasztalt hátrányait. Az értekezlet nagy megértéssel figyelte az alapos " ismeretekre és tapasztalatokra valló előadást, melynek végeztével az uj tör­vény alapján szervezendő kereskedő és ipa­rostársulat szervezési bizottságába delegált kereskedő tagokat. Hogy mennyire káros volt a kereske­dők összessége szempontjából a kereskedői szabad egyesület vezetőségének elhamarko­dott határozata, amely a vegyestársulatró; márciusban alig akart tudni, most tűnik k!, midőn a kereskedők a vegyestársulati intéz­mény egyedül üdvös voltáról a tárgyilagos előadás után meggyőződhettek. Az elé a fel­adat elé állította tehát a szabad egyesület elnöksége saját tagjait, hogy a közgyűlésü­kön hozott határozatot visszavonják, ha lég- alább is most már következetesek ■)karnak mai adni a junius 21-én hozott egyhangú ál­lásfoglalásukhoz Úgy hirlik, hogy a- vegyestársulati in­tézmény rövidesen megalakul, mihelyt elő­munkálataival a direktórium elkészül. A szer­vezési munkálatok Ottinger Kálmán iparha­tósági előadó, Czirja Kálmán ipartestületi jegyző és Ivánfy Géza volt iparhatósági biz­tos részvételével folynak. — Javult az üvegipar nelyzete. Mivel számos üvegfajtában az árak az utóbbi időben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom