Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)
1925-06-24 / 140. (883.) szám
Szerda, fimhifc 24. A második szakasz a: gőzkazánok elhelyezéséről szól..A gőzkazánt úgy kell beépíteni, hogy annak legmagasabb pontja fölött a helyiség teteje legalább száznyolcvan centiméterre legyen. A kazánmühelyt legalább egV, a. szabadba vezető ajtóval kell felszerelni. Több kazán között legalább hetven centiméter köznek.kell lennnie- A fűtőtest eleje és a kazán homlokfala között kétszázhetven centiméter távolság legyen. A harmadik szakasz a gépházakról, a motorokról, a negyedik az erőátvitelről, az ötödik a .munkagépekről, a hatodik a liftekről tartalmaz kimerítő rendelkezéseket. A hetedik szakaszban az iparvágányokon való szállítmányozást szabályozza azáltal, hogy az iparvágányon számtalan fékezőtest elhelyezését rendek el. A nyolcadik szakasz a raktárhelyiségekre nézve azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a föld színe fölött fekvő raktáraknál kí- logramokban kell megadni azt a legnagyobb súlyt, amelyet a felület négyzetmé- terenkint elbír. Az óvóintézkedések szakasza szerint a munkásoknak védőszemüveget kell használ- niok amaz üzemekben, ahol ártalmas por, gáz és gőz fejlődik. A tüdőt és légzőszerveket gázmaszkkal védik a munkások. Akik tűz mellett, szúrós eszközökkel, maróanyagokkal dolgoznak, azokat börkötéhhyel kell felszerelni. A nagyobb üzemek alkalmas mosdó- és fürdőhelyiségeket kötelesek felállítani. Az árnyékszéke'ket külön kell berendezni a férfi- és külön női munkások számára. Egy másik kormányrendelet a k öo! ajker eskedelemr öl szól. Kőolajnak tekintendők a petróleum és desztillációs termékei (petroleuméter, gazolin, .benzin, Ugróin, nafta, töményitett petróleum, tisztitó és kenőolaj), valamint a földi- szurok, a barna- és feketeszén, kátrány száraz deszti'llációjának termékei. A kőolajok két csoportra oszlanak az ipartörvény szempontjaiból- Az egyik csoportba azdk tartoznak, amelyek normális ilégnjyomásnál, huszonegy fok Celzius hőnél már égő gázokat fejlesztenek; az összes többi a második csoportba tartozik. A rendelet részletesen leírja s ábrákkal illusztrálja az Ábel-féle műszert, amely a kőalojoknak vizsgálatára szolgál. Az Ábel-féle készüléket az állami mértékhitelesítő ..hivatalnak kell hitélesitenie. Az eső osztályba sorolt kőolajok vasúton csakis külön tartályokban szállíthatók, üveg- ballonokban sohasem. Az Ábel-féle készülék leirása és használati módja nyolc olda-lt vesz igénybe. A kö-, agyag- ,homok- és kavicsfejtés számára is külön rendeletét alkotott a kormány. Eddig —- ha a gazdának egy kocsi agyagra, vágy az udvar feltöltéséhez néhány nehéz kavicsra volt szüksége — kiment a patak partjára, vagy a mezőre, telerakta szekerét a kívánt anyaggal s hazavitte. Most azonban már más rend lesz. Előbb át kell hogy tanulmányoz/.a a tizenkét oldalas rendeletet, mert ennek ismerete nélkül bárkinek köny- nven meggyűlik a baja a hatósággal, ha egy szekér homokot visz haza a rendelet szellemevei ellenkező módon. , A rendelet elvileg csak a kőfejtést szabályozza, a rendelkezések azonban az agyag, homok és kavicsbányászásra analóg módon alkalmazandók. \ A bányászás, helyesebben fejtés, megkezdése előtt a felső, használhatatlan rétegeket, kell eltávolítani a felszínről. Ha a kőfejtés is megkezdődött, a felső — fölösleges — földrétegeket előbb legalább egy méternyire kell eltávolítani s csak úgy fejthető a kő- A bányászott, agyag, kö, homok csakis terrasz- szeriien szedhető. Az alulfejtéshez az iparhatóság engedélyét kell beszerezni. Kőfalak aláaknázása abból a célból, hogy önsúlyuk következtében leszakadjanak, tilos. A robbantással való bányászasd külön . rendelet fogja szabályozni. . A következő rendelet az . építőiparban alkalmazott munkások egészségének és életének védelmére vonatkor j utasításokat tartalmaz. Csupán az állványokra vonatkozó biztonsági intézkedések négy oldalt foglalnak el- Ugyancsak külön rendeletben intézkedik a kormány a cukoriparnál alkalmazott munkások egészségének és életének védelméről. — A postatakarékpénztár létesítéséről — mint értesülünk — a pénzügyi és posta- ügyi minisztérium tárgyalásokat folytat. A wstatakarék csak kisebb betétek elhelyezőiére szolgálna. —■ A júliusi állampénzfárjegyek beválása. Mint értesülünk, az állami liitelmüvele- ek. fedezésére az 1400 millió júliusban esedékes. ál lám jegy közül összesen 700 millió .érül beváltásra. — Csökkent a nagykereskedelmi index. A statisztikai hivatal jelentése szerint a nagykereskedelmi index július elsején 0.5 százalékkal 997-re csökkent. Az utóbbi hónapokat tekintve, az index csökkenése kisebbé vált, amennyiben márciusban 1.1 százalékot, áprilisban és májusban 1 százalékot tett ki. A dollárkurzus szerinti aranyindex 146.5-ről 145.1-re csökkent. — A tőzsdei intervenciókat a Pénzintézeti Központ intézi Magyarországon. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Tőzsdei körökben nagy megnyugvással fogadták a pénzügyminiszternek azt az elhatározását, hogy a tőzsdei intervenciókat a jövőben kizárólag a Pénzintézeti Központ intézze, amelyet teljes puvoárral ruházott fel, hogy a legjobb belátása szerint irányítsa a? tőzsdét. Az intervenciók végrehajtásával Sándor Kálmánt, a Pénzintézeti Központ igazgatóját, az ország egyik legkiválóbb szakemberét bízták meg. A pénzügyminiszter intézkedésétől budapesti tőzsde óriási föllendülése várható. — A bor, sör és szeszesitalok elárusitásának uj rendje. Pozsonyból jelentik: Az uj ipartörvény Szlovenszkón és Ruszinszkón a szeszesitalok elárusitását illetőleg a ven- déglősiparna nézve meglehetős károsodást jelent. Ugyanis a rendelkezések alapján bort és sört zárt üvegekben, vegyeskereskedésekben minden különlegesebb engedély nélkül lehet árusítani. Üvegbe zárt likőrök és denaturált szesz árusítását csupán a zsupá- nátusnál kell kérelmezni. Az alkohol nyílt eladása továbbra is tilos. — Megalakult a szlovenszkói bánya- döutőbiróság. Pozsonyból jelentik: A napokban megalakult Rozsnyón a szlovenszkói bányiaidöntőbiróság. A bíróság döntése a munkaadók és munkások részére kötelező erővel bir. Az uj bíróság elnöke Horák dr. táblabiró lett. — Magyarországi malomvállalkozás Ru- szinszkóban. A Loko Press értesülése szerint egy nagy magyar malomkonzorcium modernül berendezett malomvállalatot létesít Csapon. Az uj vállalkozás ki akarja küszöbölni a lisztadót, amely most méteirmázsánként 90 koronát tesz ki. A vállalatnak nagy sikert jósolnak. — Életbelépett az uj román vámtarifa. Belgrádból jelentik: Az uj román vámtarifa tegnap lépett életbe. A legnagyobb változás abban áll, hogy a kormány az uj tarifában eltörülte a luxusáruk után kivetett vámokat. A kiviteli vámok az egyes termékek után a következők: Búza 1.30, rozs 0.80, kukorica 0.80, bab 2, cukorrépa 2, széna 0.15, szilva 0.20. Az összegek dinárokban és 100 kilogrammokban értendők. A lovak kiviteli vámja negyventől négyszáz dinárig darabonként. Az élő marha kiviteli vámja 100 kg.-ként 3 dinár 20 para, 70 kilónál súlyosabb sertés kiviteli vámja darabonként 16 dinár. A tojás kiviteli vámja 100 darabonként 8 dinár. A többi áru vámja változatlan maradt. Az uj vámtarifa a pamutra szabott nagyobb vámtételt és a papír behozatali vámját emelték fel 30—50 százalékkal. A vasáru- és a gépek vámját szintén 20 százalékkal emelték. Az automobilok vámját az érték 30 százalékában szabták meg. — fíuszonötéves a magyarországi Gazdák Biztosító Intézete. Budapestről jelentik: A magyar gazdiatársadalom legsajátosabb szövetkezeti alkotása: a Gazdák Biztositó Szövetkezete vasárnap ünnepelte negyed- százados fennállásának jubileumát. A szövetkezetét néhai Károlyi Sándor gróf alapította és ma már országszerte kiépített hatalmas ügynöki hálózata van és mintegy 700.000 biztosító ügyfele. Az ünnepi közgyűlésen, amely a Köztelek dísztermében folyt le, az ünnepi beszédet Bernát István dr., egyetemi tanár, a szövetkezet elnöke mondotta, mig Somsich László gróf, a szövetkezetét megalapító gazdatársadalmi szervezet nevében máltatta a nap jelentőségét. A közgyűlésen megjelent a gazdiatársadalom teljes számban, a kormány és a nemzetgyűlés több tagja. — A Frankfurti Biztosító nem szanálja a Garanciát. Junius 21-én megjelent ily című cikkünkbe telefonzavar folytán több hiba műszó1* be. amit a ' /■'—' tünk: Balázs Ignác, a Dornov igazgatójának nyilatkozatába tévesen került be az, hogy Okanik dr., Brdlik dr. és Maderic dr. a Garancia igazgatóságának tagjai: Értesülésünk szerint ezek az urak már másfél évvel ezelőtt, amikor a Garanciáról az első g-yanus hírek keletkeztek, leköszöntek az igazgató- sági tagságukról. — Várady József nyilatkozata a következőképpen hangzott: „A Garancia összeomlására vonatkozólag kijelentem, hogy az a rossz gazdasági viszonyok és a lehetetlen díjtételek alkalmazásának a következménye. (Nem pedig: a díjkezelés következménye. Én nem gyanúsítok senkit és nem is áll módomban gyanúsítani.) Mérhetetlen felelősség terheli a Frankfurtért a Garancia Összeomlásáért, azért, mert tűrte, hogy a Garancia továbbra is ügyleteket kössön le, amikor nagyon jól tudta, hogy semmilyen tartalékalapot nem helyezett el, sőt azért is, hogy alaptőkéje teljes mértékben hiányzott. A Frankfurternek másfél éven keresztül volt egy bizalmi embere az intézetnél, aki az utolsó mérlegkészítésnél is jelen volt, igy tisztán láthatta, hogy mi megy ott végbe s intézkedhetett volna- Ezért a Frankfurtért föltét- len felelősségre kell vonni. Szemem előtt csak két kérdés lebeg: Az első a tisztviselők létkérdése. Elvégre a Garancia és a Frankfurter lehetetlen ügykezelése miatt nem vesztheti el kenyerét vagy száz csehszlovák állampolgár és nem lehet őket minden további nélkül az utcára kitenni- A második fontos kérdés az életbiztosítást kötő felekre vonatkozik. Itt a felelősséget teljesen a Frankfurternek kell átvenni, mert a tartalékalapot nem helyezték el, pedig erről tudnia kellett volna, bizalmi embere bizouyára jelentést tett neki. Remélem, hogy a kormány ezer módot fog találni arra, hogy a Frankfurtért e két kérdés tisztázására kényszerítse. Mert ellen esetben a kormányra fog hárulni az egész felelősség, minthogy azok a tisztviselők, akik kenyerüket vesztették, nem fognak hallgatni, hanem ékes gyomruk szóra fogja őket bírni, hogy is történt az összeomlás.*1 — Az első sportkiállitás a köztársaságban. A XI. prágai őszi minta vásár keretében sport- kiállítás szervezését is tervezik, amely az első ilynemii kiállítás lesz a köztársaság területén. A kiállítás vezetősége a sportkiállitás céljaira 800 m2 területet bocsátott rendelkezésre és már is elküldőtték a felhívásokat az egyes bélés külföldi sportcégeknek, amelyekben a kiállításon való részvételre szólítják fel őket. Oroszország nagy mezőgazdasági exportot akar Magyarországból Érdekes számadatok az orosz mezőgazdasági termelés feltűnő csökkenéséről. — Főleg keíiyérmagvak exportjára van szüksége Oroszországnak. Budapest, junius 23. Az eddig kétezernél több magyarországi ló exportja után az oroszországi gazdasági élet irányitói kedvet kaptak arra, hogy egyéb mezőgazdasági exportcikkeiket is Magyarországból szerezzék be. Evégből az orosz szovjetkormány bécsi követsége részéről érintkezést kerestek olyan magyar- országi egyénekkel, aki egy nagyobb méretű mezőgazdasági kivitel megindításának itt kezdeményezői lehetnének. Az eddigi tárgyalások inkább csak puhatolódzások olyan értelemben, hogy egy jelentősebb összegű kivitel elé nem hárulnának-e esetleg politikai akadályok? Nem tekintve azt, hogy az Oroszország felé irányuló kivitel terve meg fog-e valósulni, közlünk az alábbiakban néhány teljesen autentikus forrásból származó számadatot az oroszországi mezőgazdasági termelés óriási hanyatlásáról. Ezek az adatok azért is érdekesek, mert nálunk még sehol sem kerültek nyilvánosságra. Az adatok különösen arra kívánnak rámutatni, hogy a békebeli termésesztendő arányával szemben a szovjetgazdálkodás mellett mennyit veszített az európai Oroszország a kenyérmag- termelésben. Az alább következő néhány számsor azt mutatja, hogy Oroszországnak mennyivel csökkent a kenyérmag- és burgonyatermelése a háború előtti esztendőtől 1922-ig: Év * Buza Rozs Zab Árpa Burgonya millió RMÍtermázsákban 1913 . .154 199 61 79.7 189 1916 . . 109 208 113 68.3 169 1920 . . 12.5 621 24 4.1 44 1921 . . 27.4 85.2 40 18.5 76 1922 . . 28.5 119 44 21.6 184 Amint látni lehet tehát, európai Oroszország búzatermése az 1922. terméseszten- dőben, a bolsevizmus népboldogitó korszakában, közel hatszorta kisebb volt, mint a háborút megelőző esztendőben, de ha a v^örös téboly uralkodásának korábbi éveit vesszük számítási aláfoul, a búzatermelés csökkenése még a tízszerest is túlhaladja. Érdekes, hogy a vörös Oroszország burgonyatermése az 1922. évben már csaknem elérte a háboru- elötti esztendő termésarányát. Az orosz muzsik, úgy látszik, szívesebben termel burgonyát, mint búzát. Az ok azonban inkább a’Z lehet, hogy a burgonya sokkal igénytelenebb. mint a buza és sokkal szaporább is. Szinten jellemző képé1; kariak a Szovjet- Oroszország mezőgazdasági termelése feltűnő hanyatlásáról, ha a állatállomány csökkenésének összehasonlító adatait tekintjük meg. Volt ugyanis Oroszországban: Évben Ló ökör Tehén Disznó Juh millió darab 1916 . . 20.3 2.1 15.2 13.7 53.5 1920 . . 15.4 1.8 14.5 10.8 31.8 1922 . . 12.5 1.5 13.8 5.8 28.8 Mindezek az adattok, igy együttvéve’, a legbeszédesebben jellemzik az orosz szovjetgazdálkodás teljes csődjét. A mindinkább a kapitalista termelési rendszer felé vissza- gravitaló mostani erős oroszországi áramlatnak tulajdonítható, hogy Közép-Európa több államával máris tárgyalásokat folytadnak az orosz szovjet megbízottai a leggigan- tikusabb mezőgazdasági bevitel megindításáról. Nincs az a mezőgazdasági cikk, amit úgyszólván korlátlan mennyiségben el ne fogadnának jó dollárok ellenében. De legfőképpen búzára, árpára és rozsra van szükségük, hogy ezekkel rekonstruálhassák teljesen leromlott mezőgazdasági termelésüket. Oroszországnak, ha a háború előtti arányban akarná bevetni a búzatermő területeit, éppen kétszerannyi vetőmagra volna szüksége, mint amennyit Magyarország egész búzatermése a múlt évben kitett. = Vadászati és erdészeti kiállítás a prágai őszi mintavásár keretében. Az őszi prágai mintavásár keretében a vásár-ideje alatt (1925. szeptember 6.—13.-ig) az állami erdők kiállításán kívül számos más erdővállailat és vadászati cég jelentette be részvételét. A tavalyi vásáron ugyanis a kiállító oégek különösen nagy üzleteket bonylátottak le s egyes faáruk teljesen elfogytak. Ennek következtében remélni lehet, hegy az Idei faikiállitásnak is nagy sikered lesznek. = Hodzsa miniszter tárgyalásai Lengyelországban. Varsóból jelentik: A XII. nemzetközi m zőgazdiasági kongresszuson Csehszlovákia részéről Hodzsa Milán dr. földmivelésügyi miniszter és egy csehszlovák delegáció jelentek meg. A delegáció vezetője Prokupek tanácsos, mig Szloveiiszkót Blahó nemzetgyűlési • képviselő ós Krizko szenátor képviselik. Hodzsa miniszter a kongresszus megnyitásán beszédet mondott, melyben hangsúlyozta,! hogy Csehszlovákia a nemes verseny országa, aihol az ipar és a mezőgazdaság szoros egyetértésben működik egymással. Arra való tekintettel, hogy Csehszlovákia agrárál la ni okkal van körülvéve, mezőgazdasági produktumaival nemcsak mennyiségi; de minőségi sikereket érhet el. Hangsúlyozta a miniszter, hogy a nemzeti ideálok nem ütköznek bele a mezőgazdaság területén a nemzetközi eszmékbe, sőt ezekkel harmonikusan összemüködúetnek. — Néhány napi itt tartózkodás .után, junius 22-én Hodzsa Milán dr. földművelésügyi miniszter visz- szautazott Prágába. Varsói tartózkodása alatt Grabski miniszterelnökkel, Skrzynski külügyminiszterrel, valamint . a kereskedelemügyi és .földművelésügyi iminiszterekkel' tárgyalásokat folytatott. A tárgyalások a két állam közgazdasági közeledését célozták. Elsősorban megegyezést köröttek a vámkérdésben, miután mindkét fél engedményeket tett. A vámkérdés végleges rendezése Csehszlovákia és • Lengyelország között igy már a közel jövőben megtörtétíik.. + Nyugodt a prágai tőzsde. A tegnapi nyugodt hangulat ma folytatódott és az értékek megszilárdultak. Csupán zárlatkor állott be némi gyöngülés. A devizapiacon nyugodt üzlet folyt nem egységes irányzat mellett. Előfordult kötések: VI/23 • VI, 22 1923. évi kincstári utalvány —.— —-— 1924. évi kincstári utalvány —•— —•— Nyeremónykölcsön .............. 81.25 81.75 6%-o s beruházási kölcsön . 89.50 80.35 6°/o-os lisztkölcsön.............. 74.75 74.50 6° /o-os Államköcsön.............. 70.50 70.— Mo rva orsz.-köles. 1911. 4,/2% 59.— 69.— Morva orsz.-köles 1917. 5 % . 74.— 73.75 Prága város 1913. köles. 5° o 76.— 76.— Prága város 1919. köles. 4 0,0 61.— 61.25 Briinn város 1921. köles. 6% 85.— 95.— Pozsony város 1910. köles. 4 °/0 —•— —•— Prága városi takx-pt. 4 °/0 . • 87.50 87.50 Csl. vörös kereszt sorsjegy . 45.— 44.50 Magy. 5 frtos vörös kereszt. —.— —.— Magy. jelzálog sorsjegy . . —.— —.— Budapesti Bazilika sorsjegy —.— —.— Agrárbank............................ 374.—- 374.— Cs eh Union Bank ...... 359.50 359.50 Leszámítoló............................ 357.50 358.50 Cs eh Iparbank..................... 391.50 391.50 Pr ágai Hitelbank.................. 594.— 596.50 Szlovák Bank......................... 99.50 99.62 Zivnostenska......................... 36 /..— 363.— Angol.-Cslov. Bank.............. 80.50 82/5 Os ztrák hitel......................... 60.87 61.-— Bécsi Union Bank.............. 57.25 57.25 Wi ener Bankv. ..................... 44.55 44.62 Ju goslovenska-bank .... 55.75 55.87 Nordhahn..................... . . . 3700.— 3675.— Cs eh cukor............................ 1092.59 11Ó0.— Ho rvát cukor........................ 312.50 315.50 Ko lini műtrágya... 516.— 517.50 Ko lini kávé.............. 133.— *31.— Ko lini petróleum... 227.— 720.— Ko lini szesz..................1175.— II65.-— Te jipar r.-t............................... 800.— —.— El ső pilseni sörgyár .... —.— 7275.— Breit.feld-Danök .................. 496.— 49L50 Laurin és Klement.............. 358.50 3SL50 Ri ughoffor............................ S§8.— £88! — Cs eh északi szén.................. —, — — Cseh nyugati szén.............. 318!— 517 — Al pine...................................... I4C— 140.— Po ldi.......................................... 435.50 435 — Prágai vasipar..................... 83L50 R24A0- ^Icodii ....................................... 679- 670 Po zsonyi kából........................................................ lu wnld. . ................................ 285.— 785!—