Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)

1925-06-21 / 138. (881.) szám

▼asáraap, frniíus 21. &RÁ(íAiMLÓWíU{mMP ________________________________________________ * 'J ézmmMfm fiaataegagMUBi''* ■"W*r*T■ »■'»'»■ w-^Vggu!üuA»iMrs&'XxrsTr-i A Frankfurti Biztosító nem szanálja a Garanciát A pozsonyi biztosító intézetek nyilatkozata a Garancia bukásának okairól Pozsony, június 20. (Saját tudósítónktól.) A nyilvánosság né­hány hét óta szerzett tudomást arról, hogy a Garancia biztosító körül nincs valami rend­ben, a szakemberek azonban egy év óta tisz­tában voltak azzal, hogy rövidesen bekövet­kezik az, amit a Garancia alakítása után jó­zan üzletembereik előre megjósoltak. Három héttel ezelőtt kezdtek foglalkozni a lapok a Garancia válságával, azonban akkor még volt remény arra, hogy a hatalmas és erős Frank­furti Biztositó, melynek leányintézete a Ga­rancia, hajlandó a szanálásra és a bajba ju­tott intézetet megmenti a csődtől- Már-már meg is volt a megegyezés és határidőre be- mondták, hogy mikor fizeti le a Frankfurti a szanálás részleges végrehajtásához szüksé­ges tizenegy millió koronát, azonban — ed­dig ismeretlen okokból — a szanálási terv véglegesen felborult A Garancia körül egyelőre a legteljesebb bizonytalanság uralkodik, az intézet számos benső és külső tisztviselője egzisztenciáját veszíti, a biztosított emberek tömege pedig súlyos kárt szenved. Hogy mi okozta a nagy agilitással megindult intézet szomorú bukását, az legjobban kitűnik a szakemberek nagy­részt egyhangú véleményéből. A pozsonyi biztositó intézetek igazgatói az alábbiakban nyilatkoztak lapunknak az utolsó évek legna­gyobb szlovenszkói közgazdasági botrányá­ról: Balázs Ignác, a Domov biztosító igazgatója: — A Garancia bukását a rossz gazdálko­dás okozta- Három és fél év előtt kis alaptő­kével indultak harcba a régi, jól megalapozott összes intézetek ellen, a versenyt azzal kezd­ték, hogy a dijakkal lehetetlenségig mentek, a költségek pedig aránytalanul nagyok vol­tak a többi intézethez viszonyítva. Rossz üz­leti politikát követtek az egész vonalon. Nem ismerték a szlovenszkói viszonyokat, óriási gépezettel dolgoztak, 18—10—8, ötezer és ha­sonló magas fizetéseket adtak. A Garancia a mindenáron való biztosítás alapjára helyezke­dett, tehát meg nem engedett eszközökkel vette fel a versenyt. A Frankfurti néhányszor már kisegítette az intézetet a zavarból, igy a júniusi fizetéseket is csak az anyaintézet se­gítségével tudták már a tisztviselőknek fo­lyósítani. A kormány, amelynek figyelmét fel­hívták az intézet körüli állapotokra, már előbb bizottságot küldött ki a tények megál­lapítására, majd keddig adott Halasztást, hogy a Frankfurti a kilátásba helyezett szanálást végrehajthassa, azonban a várt szanálás he­lyett keddre megérkezett a válasz, hogy a nagy német intézet sorsára bizza szloven­szkói leányintézetét. Legfontosabb lenne az életbiztosítási kötvények átvétele, a Garanci­ának harmincmilliós életbiztosítási s tokja van. tehát ezreket dönt szerencsétlenségbe a bukás. A szanálás nem sokat használt volna az intézet hírének a megjavítására, mert a Garancia zilált ügyeinek híre már teljesen át­ment a köztudatba. A Frankfurti Biztositó so­káig nagy sikerrel dolgozott a köztársaság­ban mindenütt a betörés elleni biztosítás te­rén, de koncessziót nem kapott é.s a ma­gyarországi főmegbizott, Bergl Sándor ta­nácsára alakította meg a Garancia biztosítót. Az embereiket, ami ilyen helyen a legfonto­sabb, nem tudták megválasztani. Minden vo­nalon pazaroltak, Richter igazgatónak kez­detben harmincezer, most pedig tizennyolc- ezer korona havi fizetése volt, ehhez mérten voltak a többi fizetések is. Richter a ver­senyt annyira vitte, hogy több ízben megtör­tént, hogy a Garancia egyes tisztviselőit más ■intézet szerződtette le s Richter a kész szer­ződést visszaadatta velük, nagyobb fizetést adott, azonban két hónap múlva könyörtele­nül elbocsátota őket. Ezért és hasonlókért kellett most olyan csúfosan távoznia. A Ga­rancia igazgatásában több cseh és szlovák kapacitás van, igy többek között dr. Brdlik /tanár, Maderic dr. ügyvéd és Okánik dr. pol­gármester­Berényi Imre, a Duna Biztositó igazgatója: — A Frankfurti Biztosítónak mindössze annyi köze van a Garanciához, hogy főrész­vényesként szerepel, egyébként pedig a Ga­rancia .teljesen önálló részvénytársaság. Mindenek előtt az igazgatóságot terheli mu­lasztás. A biztosítási szakemberek már egy év óta tisztán látták, hogy nagy baj van a Garanciánál, azonban a Garanciánál erősen titkolták a krízist. A Frankfurti annyi pénzt veszített eddig szlovenszkói intézetén, hogy most már nem hajlandó szanálni- A biztosí­tott felek súlyos veszteséget szenvednek, tudunk olyan emberekről, akik két hónap előtt százezer koronát fizettek le a Garan­ciának s most ezt az összeget elveszni hagy­ják s más biztosító intézetnél sietnek uj biz­tosítást kötni, mert kár esetén semmi megté­rítést sem kapnának- A Garancia szanálásának ma már semmi értelme nem volna, mert a bi­zalom teljesen megrendült az intézet iránt. A régi intézetek egy évvel ezelőtt kérték a szlovenszkói minisztériumot, hogy vizsgál­tassa meg, vajion a Garanciának van-e erköl­csi és anyagi jogosultsága biztosításokat el­fogadni. Két hónap előtt Autengruber minisz­teri tanácsos vizsgálatot tartott, de úgy lát­szik Potemkin-falvakkal sikerült őt elkápráz­tatni, mert írást adott az intézetnek, hogy mindent rendben talált. A Garancia ezzel az Írással fedte magát egy id,e’g, míg nio-st az­után bekövetkezett a bukás, amellyel a gya­nútlan emberek ezreit károsítják meg. Főként a tisztviselőkre nézve nagy csapás a Garan­cia bukása, mert a vidékiekkel együtt 'több mint száz család számára jelent egzisztenci­ális tragédiát- Az elhelyezkedés manapság minden téren nehéz, igy a biztosítói szakmá­ban is, ahol éppen a gazdasági viszonyokra való tekintettel inkább redukció, mint újabb felvétel lenne szükséges. Arról is szó volt, hogy a Garanciát a Szlovák Biztosító veszi át, az igazgatóság mindenesetre szerette vol­na, de a Szlovák Biztositó óvatosságból csak úgy mutatott erre hajlandóságot, ha a köny­veket a helyszínen előbb teljesen áttanulmá­nyozzák. Az első napok munkájának eredmé­nye azonban meggyőzte őket arról, hogy a Garancia teljesen menthetetlen s átvételével csak terhet vennének magukra. Szó volt ar­ról is, hogy a Phönix biztosító veszi át a bu­kás előtt álló intézetet, de ebből sem lett semmi Capefc, a Slovákia Igazgatója az egyetlen opportunus, aki elismeri ugyan, hogy a Garancia bukása és eddigi működése az összes intézeteknek kiszámíthatatlan káro­kat okozott, de bízik abban, hogy a minisz­térium, amelynek álláspontja, hogy a Garan­cia-botrányt minél kevesebb zaj nélkül, lehe­tőleg békésen megoldják, módot talál az ügy rendezésére. A minisztérium, ahol jó szak­emberek vannak, elsősorban a gyengébbet védi és így valószínű, hogy csak a részvénye­sek fizetnek rá a Garanciára. Amennyiben csak a legkisebb lehetőség is nyílik, a felek érdekeit megvédik. A tisztviselők érdekét őszinte szándékkal és remélhetöíeg sikerrel képviseli Baumer, az egyesület prágai elnöke. Ilyen körülmények között lehet, hogy valami végkielégítést fognak kapni­Farkas M. Vilmos, a Merkúr biztosító igazgatója: — Ha a Garancia körül bajok vannak, azt elsősorban az alakítás kezdetén elköve­tett hibáknak köszönhetik. Nagy költséggel és mélyen díjszabás alatti árakkal dolgoztak. Jól­lehet, kezdő vállalatnak feltétlenül számolnia kell nagyobb összegű szervezési 'költséggel, de csak az első évben, náluk azoeban, úgy látszik, nem ismerték a pénz értékét. A tűz­biztosításoknak más intézet által való átvé­tele körül nem is lenne tulajdonképpen aka­dály, mert ezek rövid lejáratú biztosítások, de mérhetetlen káruk van az életbiztosítási kötvények tulajdonosainak, akik az eddig be­fizetett összegeket látják veszélyben. Ha a Garanciának az életbiztosítások tartalékalap­ja meg van, úgy nincs semmi baj, de ha ez is elveszett, úgy sok ember sirathatja a pénzét. Schifferbecker, az Adria bizto­sító igazgatója: — Nagy hibát követtek el a kormány ré­széről azzal, hogy 1921-ben, a deflációs poli­tika ellenére újabb koncessziókat adtak ki s ezzel Szlovcnszkón a biztosító intézetek szá­ma éppen a békebeli szám száz százalékával emelkedett. Az uj intézetek azért találtak itt talajt, mert Szlovcnszkón lehetséges a bizto­sításoknak más intézetre való átíratása. Ezzel az üzletet módfelett megdrágították, mert minden évben ujra kellett megakvirálni. Ter­mészetes, hogy ilyen körülmények között egyedül az üzletszerzők kerestek, az intéze­tek és a biztosított felek kárára- A Garancia főként ennek köszönhette bukását, mert há­rom év alatt teljesen kimerítette anyagi erő­it. A tények az alapítók optimizmusát telje­sen megcáfolták s a Garancia alapításán csak egy ember keresett, Bergl Sándor, a Frank­furti magyarországi megbízottja, aki a Frank­furtit erre a szlovenszkói alapításra rábe­szélte. Várady József, az Angío-Elementar Biztosító Intézet igazgatója a Garancia összeomlására vonatko||lag ki­jelentette, hogy az a rossz gazdasági viszo­nyok és az intézet lehetetlen díjkezelésének következménye. Mérhetetlen felelősség ter­heli a Frankfurtért, mert annak másfél évig voltak bizalmi emberei az intézetnél és ezek­nek ez idő alatt látniok kellett volna, hogy a helyzet tarthatatlan. Felelősségre kell vonni a Garanciát és a Frankfurtért azért is, miért nem helyezték el a beszedett dijak-4 ból a törvény által előirt tartalékot, továbbá azért is, hogy miért alkalmaztak vezetősé­gükben idegen állampolgárokat, akiknek fő­törekvése az volt, hogy önmagukat meg­szedjék és jó cseh koronákkal hazamehesse­nek. Székely Miklós a Continentale vezér­titkára kijelentette, hogy a Garancia erejét felülmúló túlságosan nagy alapon akart ter­jeszkedni. Az ügynököket elcsalták a többi intézetektől, háromszorosan is magasabb províziót ígérve nekik, azonkívül rendkívül magas szervezési költségeket fektettek be, amelyek egyáltalában nem voltak rentábi­lisak. Langer Alajos, a Slovák Biztosító Intézet igazgatója. aki hetek óta megfeszített munkát végez a Garancia ügyeinek rendezése tekintetében és napok óta együtt dolgozik Autengruber mi­niszteri tanácsossal, kijelentette, hogy a Ga­rancia ügyeinek rendezésével a bizottság már elkészült és a napokban fogják nyilvá­nosságra hozni a hivatalos kommünikét, mely szerint a Garanciát hattagú végrehajtóibizott­ság fogja likvidálni. A bizottság tagjait az it­teni intézetek vezetőembereiből fogják ösz- szeálitani és valószínű, hogy a Garancia összes kötelezettségeit is az intézetek át fog­ják venni. Magukra fogják vállalni ezt az ál­dozatot, mert céljuk a biztosítóintézetek hír­nevének megmentése. A tisztviselőikre nézve határozott döntés még nem történt, de remél­ni lehet, hogy azok nagy részét is a többi in­tézetek kenyérhez fogják juttatni. — A tisztességtelen verseny elleni tör­vényjavaslat — egyes lapok híradása elemére — még nem végleges. A definitiv szöveg egyelőre az illetékes osztályok tanácskozá­sai után készül el. Ezek a megbeszélések — értesülésünk szerint — csak ősszel fognak lefolyni. — Kedvezők a kiviteli viszonyok a me­zőgazdasági gépiparban. A mezőgazdasági gépipar az utóbbi hetekben úgy a belföldi, miint a külföldi piacon nagyobb arányú forgal­mat bonyolított le. A kivitel főleg Jugoszlá­viába, a régi Szerbia területéire volt jelenté­kenyebb. A bécsi, a romániai és a lengyelor­szági kivitel is kedvező volt a mezőgazda- sági gépeket illetően. — A bor fogyasztási adójának szabályo­zása. Nemrég megemlékeztünk arról, hogy a közönséges borok fogyasztási adóját meg­szüntetik, viszont a pezsgőét ötven százalék­kal fölemelik. Most a pénzügyi hivatal azt kéri, hogy a megszüntetett adók helyébe a szőlőborok általános Haladóját emeljék föl és pedig 20 fillérrel literemként Ebben a kérdés­ben a mimisztérium az illetékes tényezőkkel tárgyalásokat kezdett, amelyek aizombam még a kezdet stádiumában vámnak. — Nemzetközi csekket akar kreálni a kama­rák nemzetközi konferenciái-.. A Nemzetközi Ke­reskedelmi Kamara legutóbb a csekkérdést tár­gyalta meg azzal a oéLattal, hogy a csekket a nemzetek közti viszonylatban és kod üt fizetési eszközzé tegye. A ta.-ácskozás során kitűnt, hof’v a nemzetközi csekk!rius megalkotása a kü­lönböző országok cs elektor vényei miatt rendkívül nehéz és ezért külön bizottságot alakítottak, amelynek feladata véglegesen megegyezni egy nemze+közi csekk formájában és módozataiban. — Ezerharminc millióval több az idei kivitel. mint a tavalyi volt. A statisztikai hivatal kimuta­tása szerint május hónapban a kivitel 1306 millió koronát tett ki a tavalyi 1600 millió koronával sz miben, vagyis a kivitel 274 millió Ké csökke­nést mutat. Január elsejétől kezdve az export 7533 Ké-t tesz ki a tavalyi 6304 millió Ké-vel szemben, vagyis itt a-z export 1029 millió Ké-vel emelkedett. — Javult az amerikai vasvar helyzete. Newyorkból jelentik: Az amerikai vas- és fémpiacon a helyzet június elején könnyeb­bedéit. A fémipari müvek a múlt hónaphoz képest 70 százalékkal többet .produkáltak. A két utolsó héten nagyobb megrendelések érkeztek a gépgyáraktól, igy egyedül a Ford automobilgyár 50.000 tonna pléhet rendelt. — Aláírták a magyar-spanyol kereske­delmi szerződést. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Magyar Távirati Iroda jelentése szerint Madridban tegnap aláírták a magyar-spanyol kereskedelmi szerződést. — Borkrach a franciáknál. Parisból jelentik: A francia bortermelés a múlt év közepe óta igém súlyos válsággal küzd. Minthogy a belföldi fo­gyasztás a vásári©képesség csökkenésével alább­hagyott, csak exporttal lelhetne az áTakat olyan ívivóra hozni, hogy a termelés kifizetődi ék. Ha a jranköessz folytán a borexportőrök jobb árakat fizetnének, enyhülne a krízis. Érdekes, hogy a detailárak nem csökkentek, mert a borkereske­dők kalkulációba veszik a hvtelkrizrst, a magas kamatot. Az európai gabonapiac fölszabadul. Amerika nyomása alól Az amerikai terméskilátások és az európai tőzs­dék — Nem lesz drágulás a kenyérmogvakban Prága, junius 20. Az amerikai terméskilátásokról szóló pesszi- misztikus jelentéseket az európai tőzsdéken álta­lában fentartással fogadták, mert nem láttak ben­nük egyebet, mint az amerikai hosszpárt ujalbb manőverét. A legutóbbi külföldi jelentések azon­ban már iláthatólag feladták ezt a tartózkodó ál­láspontot és nem látják többé kétségesnek, hogy az amerikai termést a száraz és szokatlanul me­leg időjárás, a katasztrofális csapadékhiány és a rovarok pusztítása tényleg igen jelentősen leron­totta és ma már csak az képezi vita tárgyát, hogy milyen mértékben keli számolni az Egye­süli: Államok gabonatermésének csők kenésével. E tekintetben természetesen a vélemények rend­kívül eltérőek. Még mindig akadnak olyanok, akik a Kansasi és Oklaihomai esőzéseket, amelyek az Egyesült Államok legdusabban termő földjeit érintik, elég kedvező körülménynek Ítélik ahhoz, hogy jobb véleményt alkothassanak az átlagter­mésről. Mások viszont — és ezeknek véleményét osztja londoni tudósítónk is — olyan pessrimisz- tikusan látják a helyzetet, hogy valószínűnek tartják, miszerint az Egyesült Államok ez évben exportálni képtelenek lesznek, sőt saját szükségletüket sem lesznek képesek fedezni. Tekintettel arra, hogy ma már olyan 'körökben, ahol még nemrégiben e híreket mint a spekuláció koholmányait fogadták, szintén meglehetős ko­molysággal kommentálják, foglalkozni kell azzal a kérdéssel, hogy * ml lesz, ha Amerika döntő szerepe a gabona­piacon megszűnik? Az idén az volt a helyzet, hogy az európai és kanadai rossz terméssel szemben az Egyesült Á tárnokban kitűnő eredmény mutatkozott, úgy hogy a hallatlan méretekben megnyilvánult oroszországi kereslet is fedezetre talált a tenge­rentúl. Ennek következtében- az európai gabona­tőzsdék a csikágói terménytőzsde függvényei lettek. Abban a pillanatban azonban, amidőn az amerikai export megszűnik és Amerika mint im- portállam sem igen jöhet számításba, mert hiszen a bushe’enkint 43 centben megállapított vám olyan prehibitiv jellegű, hogy még a kanadai be­hozatalt is lehetetlenné teszi, az európai terménytőzsdék felszabadulnak az eddigi nyomás aló! és függetlenítik magukat az amerikai tőzsdéktől. Ezt a tendenciát már ma is látjuk Liverpoolban, mert ez a tőzsde különösen a hosszabb határidő­re szóló kötéseknél nem követi már az eddigi mértékben az amerikai áralakulást. Nem szabad természetesen •figyelmen kívül hagyni, hogy ah­hoz, hogy fentiek bekövetkezzenek, szükséges, hogy az Egyesült Államok tavalyi 873 busheles termésével szemben legfeljebb 550—575 millió bushel teremjen, ami egy negyven százalékos esésnek feíel meg. Ha ez tényleg bekövetkezik, úgy sikerülni fog az európai gazdák vágya és szabadulunk Csiká- gótótl. Houdek Rudolf Vinohrady, Fochová 25 elsőrendű nő! és ári szabó terme mérték szerint ^ÜJS

Next

/
Oldalképek
Tartalom