Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)

1925-05-15 / 109. (852.) szám

SS Péntek, május 15. taut két tagjánál. De nem csak az angol közvéleményben keltett ellenszenves hatást . a kisantant föl- fortyanása, de a semleges sajtó is meg­botránkozásának ad kifejezést. A Basler Nationalzeitung megállapitja, hogy a buka­resti konferencián tulajdonképpen azokat a kérdéseket kellett volna elintézni, amelyek a kisantant államainak egymás között való viszonyában fölmerültek és hosszabb idő óta függőben vannak. Ezeknek a kérdéseknek elintézéséről azonban majdnem semmit sem hallani. Ami a többi határozatot illeti,, azok­nak jelentőségét nem kell túlbecsülni. A Nieuwe Rotterdamsche Courant a Magyarországra vonatkozó bukaresti hatá­rozatról azt írja, hogy azt nem lehet komolyan venni, mert az égész világ tudja, hogy csak egy len ma­gyar kérdés van és pedig az, hogy az utód­államok a magyar kisebbségeke 'nyom­ják. Ezt a kérdést végre már tisztázni és megoldani kell és sokkal észszerűbb lett volna, ha errö! tárgyaltak volna Bük,., est­ben. Magyar veszedelemről olyan értelem­ben, ahogy azt a kisantant föltünteti, ko­molyan beszélni sem lehet. A helyzetkép kiegészítéseként meg kell még említenünk, hogy a kisantant konferen­ciája után a magyarországi sajtóban a*z a hir terjedt el, hogy a kisantant demarssal fordul a magyar kormányhoz. A bukaresti Politika arról értesül, hogy deinarsrói egyáltalában nem lesz szó, mert a hivatalos kommünikét úgy tekintik, mint figyelmeztetést a magyar kormány számára. A fentebb vázolt sajtómegnyilatkozások bizonyságát alkotják annak, hogy a kisan- tantnak igenis nagy szüksége van a külföld fejé irányuló diplomáciai óffenzivára* s egy bécsi jelentésünk arról ad számot, hogy en­nek az offenzivának központi helye Bécsben lesz, ahol a kisantant sajtóirodát létesít, hogy propaganda híreit nyugaton és Amerikában terjessze. Meggyilkoltak Debrecenben egy trafikosnot A bnharestí mtlími A kisantant bukaresti konferenciájának legerősebben rezonáló határozata* ’ *g­kiviil az volt, amely a magyarországi poli­tikával szemben foglalt állást és hevesen kikelt a magyar politikának a- békeszerző­dések megváltoztatására irányuló i-'kés szándékai ellen. Ez a határozat egy. :szt előnyösen kvalifikálta a magyar külpolitikát, amikor elösmerte, hogy Magyarországnak külföldi és népszó ctségi propagandája kezd a kisai kinti a néz”: veszedelmessé válni, úgy hogy diplomáciai offenzívat tart ezzel szem­ben szükségesnek, másrészt élénk vL z- hangra talált abban a külföldi ?ajtóban, amely mentes a kisantant sajtópropagandájá- naik befolyása alól. \ bukaresti határozat közvetlenül Ma­gyarország ellen irányult, közvetve azonban Anglia ellen támasztott vádpontokat. Ez meglátszott a cseh sajtónak általunk is ismertetett kommentárjaiból is s ez nyil­vánvaló londoni tudósítónknak ama jelentése nyomán, amely szerint angol politikai kö­rökben úgy tudják, hogy a kisantant konfe­renciája felhívta* Franciaországot, h,az utasítson vissza minden olyan ’-rit Érvet, amely a határok revízióját célozza és tá­maszkodjék a kisantant államainak és Len­gyelországnak további támogatására. Ha Franciaorszg engedne a brit tervekn k, akkor a kisantant és Lengyelország Olaszorszá­got támogatná abban törekvésében, hogy kiemelkedő szerepet játsszék a konti­nentális hatalmak között. Ez az angol jelentés bizonysága annak, hogy a kisantant pressziós nyomás* akar gyakorolni Franciaországot és Olaszországnak kínálja fel magát arra az esetre, ha Franciaország az európai béke kontinentális alaptétel tekintetében csat­lakoznék az angol állásponthoz. Az angliai kellemetlen benyomások a sajtóban is kifejezésre jutnak. A Manchester Guardian megállapitja, hogy a kisantant hi­vatalos nyilatkozatának hangja fölöttébb elidegenítőén hat. Ez a hang Magyarországot is kínosan lephette meg, mert a magyar hi­vatalos körök joggal mutathatnak rá arra, hogy Magyarország a népszövetségnek pontos gazdasági és katonai ellenőrzése a! áll s az ország az előirt katonai költsége ttés határait a legszigorúbb módon betartja. A bécsi Correspondenz Wilhelm d:;.!o- mácial forrásból azt jelenti, hogy Ben esnek Ausztriával és Magyarországgal szemben tanúsított magatr ' '.sa úgy Londonban, mint Washingtonban bosszúságot kelteit s mindkét helyen úgy tekintik Benes eljárását, mint a nagy­hatalmak békepolitikájának megzavarását és utalnak arra, hogy az ilyen eljárás al­kalmas a szanálás alatt álló államok hite­lének megrenditésére. El van- ' hatá­rozva, hogy a kisantant bizonyos államai­nak ilzelmeit és íulhajtásait nem nézik tovább nyugodt szemmel és hir szerint már dtniíwácií’.’ fénés is történt a klsan­zimm Kosa György — A P. M. H. eredeti tárcája — Irta: Fábián László dr. A „Societé pour la musique coníem- poraine“, a világ legreprezentábilisabb mo­dern zeneegyesülete ezidei prágai ünnepi hangversenyének műsorába egy uj, idáig még kevéssé ismert magyar zeneszerző: Kosa György hat zenekari darabját is felvette. Nagy megbecsülése és nemzetközi fémjel­zése ez egy egészen fiatal magyar muzsikus munkásságának, aki Budapesten kívül eddig csak a berlini Staatsoper egy zenekari hang­versenyén tudott szóhoz jutni a tüneményes Erich Kleiber jóvoltából, de büszkeség tölt­heti el kicsiny országunkat is az a tény, hogy a világ zenekultúrájának legélén haladó, két korszakalkotó jelentőségű magyar zseni: Bartók Béla és Kodály Zoltán védőpajzsa alatt egy uj és nagyrahivatott zenei tehetség bontogatja a szárnyait és erről immár a nagy külföldi nyilvánosság is tudomást vesz. Igen fiatalon, 8 éves korában kezdett már komponálni. Többek között Robinson Crusoe regényéből akart operát csinálni és fáradhatatlanul improvizálta zongorán az egyes jeleneteket. Bartók tanácsára és az Ö felügyelete alatt elvégezte azután, a bu­dapesti zeneművészeti Főiskola zeneszerzés! és zongora -főtanszakát és mint ak&’démista is feltűnést keltett rendkívüli zenei tehet­ségével. Rövid ideig mint korrepetitor inü­Debrecen, május 14. Tegnap este hét óra tájban borzalmas gyilkosság nyomára jöttek egy debreceni trafikban. Az üzlet padlóján meggyilkolva találták Révész Olga trafikos- nöt. Valószínűnek tartják, hogy a gyilkosság még déltájban történt, egyes tanuk azt állit­Páris, május 14. Briand külügyminiszter tegnap nyilatkozott a sajtó előtt, mely nyi­latkozatában kifejtette, hogy minden diplo­máciai tárgyalását, elsősorban a versaillesi szerződés betartása és a népszövetségi pak­tum vezeti. A biztonsági problémákra vonat­kozóan Briand rámutatott a népszövetségi paktum 42. 43. és 44. paragrafusára, mint az egyedül mértékadókra- További garanciákat nyújt a biztonságra a Belgiummal kötött kü­lönszerződés és a kisantant. Méginkább meg­erősítené Franciaország mai helyzetét egy precíz paktum Angliával és légióiképpen az, Berlin, május 14. A Berlini diplomáciai testület ma délben átadta Hindenburgnak szerencsekivánatait. Mint a testület doyenje Pacelii nuncius mondotta az üdvözlőbeszédet, melyben a külföldi missziók nevében ki­fejezte reményét, hogy Hindenburg bölcs vezetése alatt a német nemzet belsőleg nem csak anyagi jólétét, munka és produkció-tel­jesítményét, hanem a magasabbrendii java­kat is a tetőpontra fogja emelni. Németország szellemi javai a civilizáció és a haladás leg­magasabb emberi értékei közé tartoznak. Azt kívánjuk — folytatta a nuncius —, hogy az ön legmagasabb vezetése alatt a* német nép kifelé annyira megerősítse helyzetét, hogy e barátság révén a világbéke nagy ködött a M. kir. Operaháznál és kétségkívül az akkoriban szinrekerült „Fából faragott királyfi44 hatalmas ivelésii és forradalmi nyelvezetű muzsikája vonzotta a bartókos esztétika és szintakszis és a pantomimé felé is. Első önálló munkái valóban kisebb-nagyobb táncköltemények és mimodrámák voltak, melyek zenei struktúrája, különösen pedig harmóniai és ritmikai elgondolásai, helyen­ként erősebben is érezhető Bartók hatásokat mutatnak. De ezen, és a* későbbi zongora, hegedű és zenekari darabjaiban, valamint számos dalában is mindinkább éreztetni kí­vánta*, hogy őf valahogy jobban érdeklik az általános emberi vonatkozások, mint a ki­mondottan zenei problémák. Invenciója mintha sohasem lett volna elsődlegesen mu­zikális jellegű és inkább a zene gondolat- beli tartalmasságára helyezte a fősulyt, meg­lehetős ellentétben mesterével. Ez a tarta­lom azonban merőben egyoldalú is volt. Valami bizarr és koravén pesszimizmus uralta akkor a fiatal Kosa lelkületűt, célta­lannak és groteszknek találta az életet és tele cinizmussal egy-egy nagy grimásszal hessegette el magától az élet fel-feltornyo- suló problémáit. Ebből az időből való a hat zenekari darab, valamint az 1920-ban befe­jezett kusza és egy magyaros témát szinte véresre marcangoló vonósnégyese. Ebben a kétségtelenül nagy zenei ké­szültséget eláruló és nem tagadhatóan már egyéni hangokkal is Ízesített, de vigasztalanul gyötrődő periódusában egy kis oázist jelent hegedű és zongorára irt szonáta-fantáziaszerü Duo-ja, melynek egy hegedüszerü és rap- szodikus tematika ad valami derűsebb és melegebb szint. Zenei nyelvezete azonban jak, hogy az utcáról látták, amint egy fiatal­ember a trafik fiókjaiban kotorászott, de nem zavarták meg, mert azt hitték, hogy Révész Olga hozzátartozója, A nyomozás erélyesen folyik. ha ideális körülmények között sikerülne Né­metországot is a biztonsági kérdés megoldá­sára megnyerni. Németország megnyerése azonban sohasem történhetik úgy, hogy a békeszerződésekben garantált határokon akár csak a legcsekélyebb változtatás is tör­ténjék. A népszövetségnek ellenőrzési joga van minden paktum fölött és ez vonatkozik a Németországgal kötendőre is. A keleti ha­tárok kérdésében egyáltalában nem történ­hetik változás és sohasem léphet életbe olyan paktum, mely eltolódást jelent. eszméje végre diadalmaskodjék. Ha ez meg­történik, akkor minden nemes szív izzó vágya teljesül és az emberiség megkapja újra lelki békéjét az igazság tisztaságában. Ebben az értelemben kívánom, hogy a gondviselés megáldja az uj birodalmi elnökölt és az egész német népet. Válaszában Hindenburg elnök megkö­szönte a szerencsekivánatokat és kifejezte, hogy a nuncius gondolatait ő is az emberi­ség haladásának legfontosabb elemeiként ítéli meg. Aki egy nagy nemzet élén áll, nem ismerhet magasabbrendii vágott, mint népét nyugatomban, békében és egyenrangú­ságban látni. Nem becsülöm le a nehézsége­ket, folytattn Hindenburg, melyek utunkba mintha retrográd, vagy legalább is bizony­talan stilustörekvéseket árulna el és erősen „modern44 arculata ellenére sem használja ki a* két hangszer együttes és szeparált hang­hatásait. A hangszerek, sőt maga a zene is, mintha csupán szóra sem érdemes eszközök volnának csak számára. Fordulópontot jelent életében egy több hónapos tripoliszi tartózkodás, amikor mint egy nivótlan afrikai színház kedvetlenül dolgozó karmeste#, távol minden kultúrától ideje és alkalma nyitott az ember és a világ- egyetem nagy problémáin eltűnődni és azu­tán magába mélyedni. A tripoliszi hónapok eredménye egy hat- tételes, monumentális méretű szimfónia lett „Ember és Mindenség44 címmel, mely Kósa most már erősen etikus világnézletének híi kifejezője. Filozofikus elmélyülése és Isten­keresése még inkább eltávolítja őt az ab­szolút zenei ideáloktól és az ő számára a zene most már kifejezetten is csak eszköz egy filozófián program hirdetésére. Határo­zott távolodást jelent ez a koncepciója Bartók művészi irányától is és inkább a filozofáló, a zenével világmegváltó eszméket propa­gálni akaró, etizáló modernekhez: Mahler vagy Scriabine-hez lehetne öt ebben a te­kintetben sorozni. Csakhogy mig Mahler kí­nos önvergődésekben és metafizikai felemel­kedésekben. Scriabine pedig kissé mindig egocentrikus és arisztokratikus pózzal misz­tikus extázisokban és romantikus izü víziók­ban éli ki magát: addig Kósa erősen kollektív emberi érzésektől van áthatva, nem transz­cendentális régiókban, hanem itt a földön mozog és a \>éres verejtékkel való roboto- lásra elátkozott, inegátalkodottan gonosz és ütköznek, mégis abban a reményben élek, hogy nincs nehézség, amelyet nem lehetne leküzdeni. Ami engem illet, e nagy kérdések megoldásának harcában, úgy bizonyosra ígérem, hogy mindent amit komolyságommal és lelkiífmeretemmel elérhetek, meg fogok tenni, Ha minden népnek ugyanaz a vágya, mint az enyém, akkor Isten áldása, amit a nuncius ur nekünk kívánt, tényleg a világra fog szállani. Elkészült a választási törvény módosítása? A választási törvény módosításával az utóbbi időben sokat foglalkozik a sajtó. A Bohémia most arról értesül, hogy a választási törvény módosítása a belügy­minisztériumban már teljesen elkészült, s annak beterjesztése csak attól függ, hogy a kormánypártok hogyan egyeznek meg a koalíciós program többi pontjaiban. A lap szerint továbbra is megmarad változatlanul a kötött jelölőlista. Ami a minimális szava­zati számot illeti, amelyet a választási tör­vény módosítása alapján egy pártnak az egész köztársaságban el kell érnie, hogy mandátumhoz jusson, úgy értesül a Bohémia, hogy azt százezer szavazatban állapították meg. Az eperjesi kér. szoc. párt Leüey ellen Eperjes, május 14. Az eperjesi kér. szoc. párt vezetősége má­jus 12-én pártvezetőségi ülést tartott, ame­lyen a kér. szoc. párt belső válságával foglal­kozott s azon egyhangúan az alábbi határo­zatot hozta: — Az eperjesi kér. szoc. párt vezetősége mély sajnálattal látja, hogy a párt nyugati kerületében hónapokkal ezelőtt előállott vál­ság, — amelynek okai inkább személyi ere­detűek — az egész pártra érezteti káros ha­tását és alkasmas megbénítani a párt komoly munkáját. — Az eperjesi kér. szoc. párt vezetősége megütközéssel vette, hogy a válságot előidéző belső ellentéteket éppen a párt jelenlegi el­nöke, Leilei Jenő dr. ur vitte először a nyil­vánosság elé és azok mellé állott, akik a Con- cordia-nyomdában súlyos visszaélést követ­tek el. — Ezen ellentétek kiegyenlítésének és a béke helyreállításának egyetlen módját ab­ban látja, hogy Leilei Jenő dr. pártelnök ur lemond a párt- elnökségről s ezzel tanujelét adja, hogy a párt ügyét fontosabbnak tartja a maga sze­mélyénél s meghozza ezt a köteles áldo­zatot. — Egyben kívánja az eperjesi kér. szoc. párt vezetősége a kér., szoc. pártnak a mai keretek között való fentartását s a kassai kér. szoc. központnak a pártválság ügyében eddig tanúsított magatartásával azonosítja magát és bizalmát fejezi ki. egy csöppnyi megkönnyebbülés után már önmagát istenítő ember szociális és erkölcsi felemelése foglalkoztatja elsősorban. Az erős szociális és morális elem teszi újszerűvé Kósa filozofikus szimfóniájának eszmemenetét, melyet nagy zenekari appará­tussal, helyenként szolisztikusan, az Embert szimbolizálóan is alkalmazott zongoraszó­lammal akar közelebb hozni hozzánk. Azon­ban a zene, bár célzatosan a filozófiai gon­dolatnak van alárendelve, maga is teljesen kielégíti a hallgatót. Rendkívül markáns tematikája és gyakran döbbenetes kifejező erejű harmonikája, valamint formailag is szilárd felépítése tisztán zenei szempontokból is nagyszerű élmény. Eredetiségéből nem von le semmit az a körülmény sem, hogy ritmikája és a zenének helyenként elsősor­ban dinamikus hatásokra való beállítottsága bizonyos rokonságot jelez Sztravinszky Igor törekvéseivel. A m. kir. Operaház a jövő szezonra készíti elő ezt a sikerült színpadi munkát. Lehet, hogy egy jó előadás a színpadi zene szerelmesévé fogja tenni Kósát, akit kétség­telenül igen fejlett drámai tehetsége egye­nesen predesztinálna is arra*. A „Laterna magica44 után mintha azon­ban egyenlőre búcsút mondott volna a szín­padi zenének és általában minden külső hatáskeresésnek. A „Kincses Adám halála4* (című Szabolcsi Bence szövegére írott) világi kantáiéban, de még inkább a Babits Mihály szövegére komponált „Laodameiif4* ciniii drámai szimfóniájában már az eszközök teljes leegyszerűsítésére, a tiszta spirituali- tásra, egészen* meztelen expresszióra való törekvést látunk. iriMüi NáncforszAg Keleti halárairól ffiofienborgot üdvözölte a 'berlini diplomáciai lesiet

Next

/
Oldalképek
Tartalom