Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)

1925-05-07 / 102. (845.) szám

Csütörtök, május 7, ** boratoriumok csaknem teljes hiánya is meg­nehezíti. Ezeknek a laboratóriumoknak teljes agronómiái fölszereléssel kellene rendelkez- niök, hogy a föl dm íves gazda teljes bizalom­mal fordulhatna minden problémájával a földmivel és ezen nélkülözhetetlen fejlesztői­hez. Ezekben az intézetekben a gazda a földmivelés összes kémiai, fzikai, baikteoro- lógiai, magnemesitő, növény- és állategész­ségügyi és inazőgazdasági-gépészeti kérdé­seire választ kaphatna. Hogy ilyen intézete­ket találjunk most, még el kellene utaznunk Németországba. Köztársaságunkban az ilyen intézetek még ismeretlenek. Illetékeseink egyelőre az agrártermelésnek ilyen termé­szetű fejlesztésére még nem gondolnak. A kémiai fölszerelés azonban nemcsak a termelés szempontjából fontos a gazdára; ennek hiánya a föl dm Ívesnek számos más irányban is kárt okoz. A különféle oldalról zsebe ellen indított lármás offen-zivában tel­jesen védelem nélkül áll. A miitrágya-(phos- phat) gyár az esetleg szállított áruról a számlát teljesen ellenőrzés nélkül állítja ki; a kisebb-nagyobb tam-tammal r^á zuduló, nitrogéntrágyát t-rmelö baktériumkulturák, féregirtószerek, erőtakarmányok és egyéb „csodás*4 hatású szerek szobditásának meg­ítélésénél szintén támasz nélkül áll. Tehetet­len a cukorgyárral szemben a répaszállitás- kor, a szesz- és sörgyárakkal szemben bur­gonya és tengeri, illetőleg árpaszállitáskor, amennyiben nem képes saját termékének a vevő által végrehajtott kémiai minősítését ellenőrizni. Nem kívánjuk tovább fejtegetni az ag- ronomiai állomások fontosságát a földmives szempontjából mivel eddigi utalásaink is ede- gendők ennek kidomboritására. Nagymértékű és nagyvonalú berende­zésre van szükség. Bár az államtól elvárhat­nák, hogy karolja föl végre a földmivelés ér­dekeit és határozza el magát ezen a téren ko­moly munkára, nem valószínű, hogy e tekin­tetben hamarosan gyökeres változásban lesz részünk. Ezért a gazdaszervezeteknek kellene az ügyet a kezükbe venni, mint olya­noknak, melyek mégis legközvetlenebbül érzik a gazda érdekvédelmét. — 28 milliárd korona az állam adóssága. Beöka pénzügyminiszter a nemzeti demokra­ta párt bríinni kongresszusán beszámolt ar­ról, mennyit tett ki 1924 végén Csehszlovákia államadóssága. A beszámoló szerint ez az adósság 28 milliárd korona. . — Ruszlnszkói borkiállítás Prágában. Az egyesült ruszinszkói bortermelő szövetkezetek elhatározták, hogy az eziciei prágai gazdasági ki­állítás úgynevezett „■ékszerész-pavilionjában*1 Ru­szinszkó borainak eredeti kimérését fogják ren­dezni. Kaphatók lesznek Ruszinszkó legjobb faj­borai, különösen a ..kiváló szerednyei, cscrtézi, munkácsi, beregszászi, muzsályi borok, valamint az állami szőllökertek borai Nagy Baktáról. Be­szerezhetők lesznek itt az 1924. évi termés emlí­tett fíjborai mellett kiváló fajok a régebbi évek terméséből is. A kimérés nagyban és kicsinyben fog megtörténni. Az ékszerpavillon e cél szolgála­tában ízlésesen át lesz alakítva ..podkarpatoruszi kunyhónak1*, amely fel lesz díszítve Ruszinszkó háziipari készítményeivel. — Magyarországon is lesz G. M. B. H. Budapestről jelentik: A kormány javaslatot készit a korlátolt felelősségű társaságokról. A javaslat szerint a korlátolt felelősségű tár­saság legfeljebb harminc tagnak személyes vonatkozású tömörülése, kik a társasággal szemben at közjegyzői szerződésbe foglalt alaptőke beszolgáltatásáért felelősek, mig a hitelezőkkel szemben az alaptőke elégtelen­sége esetére vállalt jótállás összegéig vállal­nak felelősséget. A társaság alaptőkéjének minimuma? 200.000 korona, az egy tag által jegyezhető tőrzsbetét pedig 5000 korona. A kormány a javaslatot megküldte az érdek­képviseleteknek. — A szombati tőzsdenapok rendezése Berlinben. Berlinből jelentik: Amint már teg­nap röviden jeleztük, a berlini tőzsdetanács elhatározta, hogy junius hónapban a szom­bati napokra bevezeti a hivatalos szünetet. A későbbi hónapokra ezután történik intézke­dés. Már a május 30-i'ki, pünkösd előtti szom­bati tőzsdenap is elmarad, az intézkedés azonban csak az értéktőzsdére vonatkozik, merít a terménytőzsdén júniusban sem lesz szombati szünnap. — A Riunione Adriatica olasz biztosító intézet üzletkörét a belügyminisztérium Szlovenszkóra is kiterjesztette. Az engedély öt évig, azaz 1930 március közepéig tart. — Zsidó gazdasági mozgalom Ruszin- szkóban. Beregszászi tudósítónk írja: Ruszin- szkó zsidósága gazdasági érdekeinek megja­vítására Beregszászon gyűlést tartott, me­lyen elhatározták egy gazdasági egyesület megalapítását, mely az „Ort“ nevet fogja viselni és a máhrisch-ostraui központ alá fog tartozni. Az uj egyesület részvényjegyzés utján 100 ezer korona alaptőkével indul és működéséhez a ruszinszkói zsidóság sok re­ményt fűz. — Bevonják a régi német bankjegyeket. Az inflációs idők emlékének eltüntetését jelenti a Német Birodalmi Banknak az a hirdetménye, amely szerint az 1924 október 11 előtt kibocsátott német bankjegyeket be­vonják. Junius 5-ig cserélik be ezeket a bankjegyeket a Birodalmi Bank minden pénztáránál oly módon, hogy egybillió márkáért adnak egy birodalmi márkát. Ez időpont után az inflációs idők bankjegyei elvesztik törvényes fizetési eszköz jellegüket. — A német széntermelés fejlődése tönkre teszi az angol szénbányászatot. Londonból jelentik: Nagy az ijedelem az angol szénbá­nyákban, mert Olaszország és Franciaország is bezárták Cardiffban szénvásárló irodáikat. Mindkét ország ugyanis az olcsóbb német szenet vásárolja. A Morning Fost szerint ed­dig az angol szén olcsóbb volt Hamburgban a német szénnél a tengeri szállítás olcsósá­gánál fogva, mosit azonban a német kormány a vasúti tarifák leengedésével innen is kiszo­rítja az angol szenet. Általában a német szénbányászat egységesen szervezkedik és a rémet széntermelés emelkedik az angol ro­vására. A Daily Telegrapli a munkások tul- köve teleseit is okolja az angol szénbányaipar hanyatlásáért. Minél magasabb a bér, annál kevesebbet termeinek — mondja a Daily Te- legraph — és az ex t remis-ták szítják az elé­gedetlenséget a szénbányamunkások közön. — Emelkedett az aranyexport Angliában. Londonból jelentik: Az Angol Bank az arany kiviteli tilalmának feloldása óta 1,034.000 font sterling aranyat exportált. — A román lei katasztrofális zuhanása a londoni tőzsdén. Londonból táviratozzék: A ro­mán lei árfolyama a londoni tőzsdén néhány hét alatt a font sterlinghez viszonyítva 900-ról 1085- re esett. Ezt a katasztrofális zuhanást angol pénz­ügyi körök főképpen annak tulajdonítják, hogy Romániában nincsenek nagyabb gabonakészletek, a gabona ára hanyatlott és Románia adósságait nem rendezték. , I ■■■■■■■■MHMHPBBBBHBasaggMuuuw*™-™1 + A brünnl terménytőzsde. A mai termény- tőzsde irányzata szilárdult. Rozs és őrleményei 2_3 koronával emelkedtek. Zab szilárd. A kö­vetkező árakat jegyezték: Morva búza 225—228, elsőrangú árpa 210—225, merkaiitilárpa 210, zab 185—190, tengeri 128—130, Viktor ia-borsó 215— 265, ehető burgonya 50—53, ipari burgonya 45— 46, nullás rozsliszt 342—352, 1. sz. 315—320, ame­rikai zsír 24.80-—15.10. + Nem egységes a prágai tőzsde. A teg­napi b i z o n y t a la n hangulat ma is folyta­tódott, kivéve egyes papírokat, melyek teg­nap is szilárdak voltak. Ezek a kulisszban Poldd és Skoda, korlátban a tejipari papirok, Lattrin és Klement. A textilértékek iránt az érdeklődés lanyha, cukorértékek megszilár­dultak. Hazai bankok közül gyengült az Ag­rár, Tndustrial és Slovenska. A beruházási piacon az értékek szilárdak. Exotákbnii Bul­gária gyengült. Záróirányzat nem egységes. A devizapiacon nyugodt üzlet volt, to­vábbra is nem egységes irányzat mel­lett. Előfordult kötések: V/ö v/6, 1923. évi kincstári utalvány —.— —.— 1924. évi kincstári utalvány '—.— —. __ Nv ércménykölcsön ..... 86!— 87,__ fl °;0-os beruházási kölcsön' . 79Í25 80.20 fi°,'o-os lisztkülcsön ............. 7í»j_ 7^_ fi °/c-os Allamköcsön............. 69Í50 69Í50 Mo rva orsz.-köles. 1911. 4'/j°'o 69.50 69 50 Morva orsz. -köles 1917. 5% . 72.75 72Í40 Prága varos 1913. köles. 5% 77.__ 77‘__ Prá ga város 1919. köles. 4 °0 6l!__ 6l'_ Brü nn város 1921. köles. 6"n 95Í__ 95__ Pozs ony város 191(1. köles. 4 ° 0 ___ _'_ Prá ga városi tukriit. 4% . . 87Í50 87Í50 Csi. vörös kereszt sorsjegy . /,6.— 46.50 M agy. 5 frtos vörös kereszt. _. _j Mag y. jelzálog sorsjegy . . _j _‘ Bud apesti Bazilika sorsjegy _’_ ___ Agr árbank .......................... 085!— 387Í— ' sen Union Bank.......... 39950 39? Leszám ítol,, ...................... SSaisO m50 ( seh Iparbank............... í»08___ í»09_ Pr ágai Hitelbank........ 69(L5n r,90Í50 .S zlovák Bank................ nasr, t-m__ Ziv nostenska ........ ^oi!— 401 — Angol.-Oslov. Bank.... Q2 ?5 93_______ Oszt rák hitel . ................... 6575 66Í— Bocsi Uni on Bank............................................ AV iencr Jlankv...................... 47 37 47 Jug oslovouska-bank .... *3'__ 53 2S No rdbahn......................421o!- 4225­Csc h cukor.........................1090 — 1091.50 jl orvat cukor. ....... 328.50 327.50 Lollin műtrágya............... 545__ 559__ Ko lini kávé......................... _ 152*_ Ko lini petróleum............... 7?8__ 725__ Ko lini szesz...................1250— 1240*­Te jmar r.-t ........ . 735.- 760.­^lB®.P'1^1 sörgyár .... m0 - 2230 ­Breitfelíl-Danek............ 593___ Laur in és Klement. . . . . 35650 346Í— Emghoffer . .............. 675.- 672.— Cse h északi szén................................................ Cs eh nyugati szén . 350*— 3V3*_ £l Pjne......................• • • • 177.— I76Í— üojd l ..............459.— 640.50 Pr ágái vasipar............... 885___ 885_ Sk oda............................. 701!— 695!— Po zsonyi kábel ....... 1227.50 1226.— Inwald .............> . . . 322— 322.— 4- G yengült a bécsi tőzsde. A mai tőzsde csekély üzletforgalom mellett gyengült irányzat­tal nyitott. A kevés felkínált áru hamar gazdát cserélt. Csak Déli vasút és egyes cseh értékek voltak szilárdabbak. Elektromossági és Krupp- részvények tartottak, de az üzletmenet csakha­mar teljesen megszűnt és az árfolyamok válto­zatlanok maradtak. Korlátban sok érték jegyzés nélkül maradt. A beruházási' piac tartott volt. + A mai cukortőzsde nyugodt volt. Nyers-cukor jegyzés: Aussi-g lokó 165—172.50 + Barátságos a berlini tőzsde. A pénz­piacon uralkodó kedvező helyzet jótékonyan hatott a tőzsdére, mely ma általában barát­ságos irányzatot mutatott. A forgalom azonban szűk keretek között mozgott és csak a német vasipari és a sziléziai cinkipari rész­vények emelkedtek. A hadikölcsönök 12 pont­tal estek. Napipénz 8—9 százalék.-f- A budapesti értéktőzsde — ottani szerkesztőségünk telefon jelentése szerint — gyenge volt. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelenít lsében nem foglalt értékpapírok a ^nTrrmwrriifrTtrii ‘iiiiriBtwijiiiii^'ff111"m "“*"**" Vulh ón ”ea",í*” iftwteg, és és ®» Bte<sasrls8»«««ai ..ttmoU'' porcelláA d!4lárnal« ftépvi«elete és fébierextfkeMta <esg<3fes2B és® és «2tenmfl _ SBW IMEtf AIE Fck-imfc® 510 Moiice — ===== HFiá-iasícai a—BMB' 'CiniWM IIII —MH (I 11 Ilii'lll>IIIIllIll■!!■!I!!!«——■ ÉsiaK Szemirámisza (Hogyan ölette meg II. Katalin férjét, III. Péter cárt) — A P. M. H. eredeti regénye — Éretem! francia követ és Ligné herceg egy­kori fö'ljegyzései alapján irta: Forró Pá! (2) A hercegkisaisszony dpín.lt és észre vé­né tőén zavarba jött. Katalin jókedvűen ka­cagott fel: — Ohó, úgy látszik, nem is füllentettél, kis gézengúz. Valid be, hogy é dekel ez íz Orfov Gergely. A leány lehajtotta fejét és halkan vála­szolta: A legjobb, legszebb, legrajongóbb férfi, akit valaha láttam! II. Éjfél felé teljesen részegen, pálinkagőzö- sen düflöngöitt be a cár a hálószobába és ^ > tobán ránevetett Katalinra, akit durván fel­rázott él mából: — Na, mi az, igy várói a te szerelmes uracskádat? Katalin utálattal nézett végig rajta: — Részeg vagy, feküdj e! De Péter tiltakozott: — Nem, nem... Bebizonyítom, hogy jó férjecskéd vágyók, hogy nem hanyagol­lak el! Erőszakosan a takaróhoz nyúlt és kezdte lerángatni. Katalin dühös haraggal védeke­zett: . — A szeretődtől jössz és most azon piszkosan, beszennyezetten hozzám akarsz nyúlni? Hagyj, takarodj innen! A részeg ember igyekezett méltóságtel­jesre kiegyenesedni: — No-no, anyuskám! Én a cár vagyok, igen, a cár! A te gyöngéd uracskád. Tudom, hogy nagyra vagy a műveltségeddel, de én is művész vagyok, igenis... Hegedülni fo­gok neked... elhatároztam, hogy hangver­senyt adok az én kis galamb ócskám tiszte­letére ... Egy uj nótát tanultam Fedórtól... ide hallgass! Felkapta atz ágya mellett heverő hege­dűt és borzalma^ hamisan játszani kezdett. Rögeszméje volt, hogy kitűnő hegedűmű­vész, de valójában nyomorultabbul cincogott a legutolsó csárdabeli cigánynál. Katalin, akinek csupa finom művészet volt a lelke, kegyetlenül szenvedett és kinzotitan ugrott fel. — Hagyd abba! —• toporzékólt dühö-sem De a cár most már énekelni' is kezdett, keserves, reszel ős hanggal kísérte az egy­ügyű muzsikát: Névaparton a galambom Kimossa az ingem, Egy ing, gatya és a lányka Az én minden kincsem! Katalin reszketett mérgében cs egy dü­hös mozdulattal kiütötte a cár kezéből a he­gedűt, amely, darabokra tört a földön. Erre azután Pétert i-s elfutotta az indulat és vad erővel rázta meg feleségét: — Hogy merted ezt tenni? A kozák­jaimimial korbácsoltatliak meg! Azt hiszed, nem tudom á viselt dolgaidat? Hogy gyű­lölsz és hogy szeretőid vannak? Soltlkov herceg és legutóbb Ponyatovszki Szaniszló gróf, ha nem csalódom? Ohó, tudok ám min­dent. Csakhogy én egyszerre fizetek! Most számolok le veled, Katalin! Tudod-e, mit tet­tem ma? Levelet Írtam Moszkvába, gailarn- bo-cskáim ... Iván nagyhercegnek, az unoka- öcsénknek. Szép kis meghívót... néhány hét múlva itt lesz már. Akkor majd kihirdet­jük, hogy cári akaratunkkal megfosztjuk fiunkat, Pált a trónöröklés jogától, mert fattyuk nem ülhetnek a cári trónra, Ponya­tovszki gróf gyermekét nem fogod cárrá koronáztatni. Dekrétumot boc-sáitok ki, mely­ben Ivánt jelentem ki -trónunk örökösének! Katalin megborzadt. Tudta, hogy Péter nem tréfál. Gyűlöli Pált, akit nem tart gyer­mekének é-s már régen foglalkozott azzal a gondolattal, hogy megfosztja a trónörök'lcs jogától. Ürügyül a gyermek gyengeségét, idegbaját hozta fel. amely alkalmatlanná te­szi az uralkodás nehéz tisztének viselésére. Katalin sem szerette a boldogtalan gyerme­ket, mert mérhetetlen becsvágyában a tulaj­don fiára is féltékeny volt, nem régens. ha­nem egyeduralkodó akart lenni, aki egy- atámt akadálynak tekintette férjét és fiát. De Péter gyalázatos terve a végsőkig fellází­totta. K-evélyen és fenyegető elszántan nézett farkasszemet a dühöngővél: — Nem vitatkozom részeg emberekkel! De Péter rejtélyes, gúnyos vigyorgással még kivágta az utolsó, titokzatos fenyege­tést: — Holnap, az udvari vacsorán, lesz még számodra egy kis meglepetésem! III. Több, mint egy óra hosszat tartott a hinták felvonulása a cári palota előtt. Május volt, derült, enyhe éjszaka, a fehér-köpenyes gárdaezred katonái úgy festettek, mintha megannyi délceg királyfi bujt volna ki rz orgonabokrok mögül hódolni a hintó'kból ki­lépő tündérkisasszonyokniak. Nincs az az operettrendezői fantázia, amely a kosztü­möknek azt a tarkaságát el tudná képzeln;, amelyek itt sorra felvonultak. Péter cár, egy mgy, barbár gyermekihez hasonlóan, sze­retett hatalmában gyönyörködni és - ulyt he­lyezett arra, hogy a vendégül hivott köve­tek, tartományi ké-pviselők, a birodalom kü­lönböző részeiből összese reglett arisztokra­ták jellegzetes egyenruhákban és az ottani népviseletnek megfelelő öltözetben jelenjenek meg. Voltak itt selyemtérdinadíágas és rizs- porozott parókáju franciák, barna med re- prémmentéjü cserkeszek, ékkövekkel diszi­léit széles bőrövet hordó, himzettingü talá­lok, laposarcu. ször-mecsizinát viselő szamo­jédek, feszes fahérnadráffu. lakkcsiz lá-s, vö- rösselyeim mellszalagu, agy onrend jelezett osztrák diplomaták, fehér humuszokba ta­kart, nagyszakállu arab kény urak, akik hód h.tukat jöttek bemutatni és cserekereskede­lem iránt érdeklődtek Pétervárott, délceg, villog ősze mii, drágaköveiktől roskadozó per­zsák. akik titokban a cári politikát kémlelte1': és aggódva figyelték la. oroszok ázsiai ter­jeszkedését. A palota kapuja előtt álló őrség minden pillanatban riadót fújt, megpergették a dobokat, tisztelgést parancsoló vezénysza­vak hallatszottak, amint egy-egy főherceg, tábornok, vagy idegen katonai attasé lépett ki a hintából. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom