Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)

1925-05-06 / 101. (844.) szám

Szerda, május 6. n&GWfj/imnz1 A rozsnyél kereszíény- szocialista párt LeII.ej/ ellen Roznyó, május eleje. (Tudósitönk jelentése.) A rozsnyói ke­resztényszocialista párt ünnepi közgyűlésén Schuster János kassai titkár az országos párt helyzetéről tartott beszédet. Srnid Ist­ván elnöki tanácstag két ind tványt terjesz­tett elő. Egyikben javasolja, hogy a közgyű­lés határozatából Írjon át a párt a kassai központhoz középiskolai tanulóifjúság túl­terheltségét enyh'tő országos akció megindí­tása érdekében. Másik határozati javaslata így szólt:' — A keresztényszocialista párt Rozs­nyó és vidékének a munka ünnepén tar­tott közgyűlése amily kínos megdöbbe­néssel vett tudomást arról a -szomorú tényről, hogy az ideális célokra, a közélet (minden terén a szeplőtlen tisztaságra tö- rerrvő kerszoc. párt kebelében, a vezetésre hivatottak táborában akad­tak egyének, kik a krisztusi gondolat s az eszményi törekvések leple alatt önös céloknak szolgáltak és saját kezükre dolgoztak s ezzel a kerszoc. pártot az el­fogultak s ellene hangoltak soraiban kétes színben tüntették lei s immár ország-vi­lág előtt nyilvános visszaéléseik dacára sem akarnak a tettek mezejéről letűnni, hanem a reálpoliíika hangzatos jelsza­vaival próbálják összeíoborzott közgyib léseiken a rajtuk esett tátongó sebeket bizalmi nyilatkozatok szépségflastromá- val betakarni. — éppoly örömmel s megnyugvással lát- ; •ja, hogy a„ ieazi vezérségre hivatott s a i közéletben szeplőtlen múlttal, nagy hűség- ‘ gél dolgozó kerszoc. párt nagyjai megin­dították a tisztulás folyamatát s nagy ] erétlyel követelik a pártnak jó hírét vészé- , lyezteto elemeknek a csatatérről való el­vonulását o tisztán akarják hordani a krúsz- , tusi eszmén"ek fehér lobogó]- a győzele- , míg; meleg szeretettel üdvözli mindazo- ' kát, akik ebben a törekvésben élére álltak, különösen Körmendy-Ékes Lajost, a ke- } leti körzetnek a politikai küzdelmekben acélos erejű, rettenthetetlen bátor, puri- , tán lelkületű, nagy krisztusi erényekben ‘ gazdag s minden igazságos ügyet — a t legjeleiuékteienebb egyéneknek, kis j. exisztenciáknak ügyes-bajos dolgát —- r magáévá tévő, vezető egyéniségét, { aki nyílt levelében teljes bizonyságot tett j arról, hogy a közéletben megnyilvánuló minden önös cél láttán undor fogja el. A közgyűlés mindkét ind’tványt egyhan­gúlag elfogadta. Poprád lakosaira olyan adókat vetettek ki, amelyet kifizetni senki sem tud. A poprádi keresikedőegyesüliet agilis el­nöke, Geruiskia Pál az adóügyi tárgyalások alkalmával iglón élesen, kikelt emez eljárás ellen s be jelenítette, hogy ez ellen tiltakozni fog a város lakossága a vezérpénzügyigaz gat óságnál. Geruska Pál erélyes fellépésével legalább annyit tudott elérni, hogy öt meg­hívták a bizottságba s így az utána követ kező poprádi adófizetőknek sikerült a nagy adóból vakult leszorítani. A szépésszombati járás adóvégrehajtója a legnagyobb kíméletlenséggel jár el az adó-1 hátralékosokkal szemben. Úgy látszik, hogy' még az előírásokkal sincsen tisztában, mert hallottam például olyan. esetről is, hogy az lefoglalta az egyik szabónak, valamint egy varrónőnek a varrógépét is, atni tel­jesen törvényellenes. A polgárság eme kimé letten eljárás miatt el van keseredve s a nemzetgyűlési képvi­selői utján keres jogorvoslást a pénzügymi­niszternél. Minden egyes polgár jól tudja, hogy adózóköteles, de elvárja a kormánytól azt is, hogy nagyobb kimé lettel járjon el s ma kedvezményt nyújtson, mert teljes lehe­tetlenség, fiogv a mai rossz gazdasági viszo­nyok mellett képes legyen bárki is három évvel azelőtti jövedelme után jövedelmi adót fizetni. (—per.) Beszélgetés Canhot! Bolgár mlnlszferdHiAKkci Bulgáriában nem lesz forradalom — „Közkatonáinkat jobban fizetjük, mint tisztviselőin­ket" — A középeurópai sajtó korrektül viselkedett, csak a görög uszított — A P. M. H. szófiai tudósitójától — Párádon vígan pereg az adó végrehajtás dobja — A P. M. H. eredeti riportja — A Magas Tátra alján fekvő városok kö­zött valaha Poprádnak voltaik a legjobb ki­látásai arra, hogy rohamosan fejlődjön. A nagy idegenforgalom megkívánta, hogy Pop­rád az igényeknek megfelelően modernizá­lódjék. Amióta azonban a határokat elzárták s a városokat községekké degradálták, Pop­rád visszaesett. Ha az ember hosszabb tá­voliét után jön Poprádra, falusi kép tárul eléje. A házakon nagy óbbá ra már csak a régi mázolás nyomai játszódnak. A piac üres. Az utcák népidének. Nincsen idegenforga­lom s az emberek gondterhes arccal j árnak- keln ek ... Csupán egy embernek van most sok dolga: Kovácsnak, a városi dobosnak. Na­ponta százával hordja szét az adókivető ive­ket s naponta kiáll az utca közepére s az őslakosok közül négyet-ötöt kidobol, vagyis kihirdeti, hogy azoknál árverezésre kerül a varrógép, a gyalu, a tehén, vagy a ló. Tisz­tes polgárok nevei szerepelnek a végrehajtó listáján. Mindnyájan tartoznak az államnak! Mindnyájan képtelenek a rájuk kirótt adót lefizetni s igy hagyják, hogy dobra kerüljön egyetlen jószáguk, vagy gépiik, amellyel éve­ken keresztül megkeresték családjuk ke­nyerét. Hihetetlen nyomorúság uralkodik a Tát­ra alján. A kereskedelem és ipar pang. A kisiparos képtelen a Csehországból idetde- pedett iparosokkal konkurrálni. S éppen most, amikor teljes a pénztelenség az egész vonalon, drákói szigorra! akarják behajtani az 1922. és 1923-as adókat. Eddig mindig az volt a szokás, hogy a szepes szombati járásban külön adók! ve fő­bizottság állapította meg a járás lakosainak az adóját. A bizottságban olyan személyek foglaltak helye akik a helyi viszony óikat Is­merték. Most Iglón működik az adókivető bizottság s annak tagjai is Igló és vidékéről valók. így történhetett meg csak az, hogy Szófia, május 5. Az 1923 julius 9-i.ki forradalom, amely elsöpörte az agráriusoknak a kommunisták­kal szövetkező uralmát, amely véget vetett a Sztambulinszki-féle terrornak, a polgárság elpusztításának, Cankoff egyetemi tanárt ál­lította az uj, forradalmi kormány élére. En­nek a kormánynak a legjelentősebb tagjai katonák, de közéjük lehet számítani a mi­niszterelnököt is, aki ha maga nem is kato­na, de teljesen emellett a páti mellett áll, amely az aktiv és tartalékos tisztekre ala­pozza kormányát. A Cankov által létreho­zott „entente démokratique". amely a júniusi forradalom előtt minden pártot és minden szabadlábon levő vezető politikust egyesi­tett, csakis a személyes differenciák miatt nem lett valóban az összes polgári pártok szövetsége. Amióta a Cankov-kormány uralmon van, azóta ez a kormányzás a harcoknak szakadatlan láncolata. Azzal a kis hadsereg­gel, amelyet Bulgáriának a békeszerződés engedélyezett, nem tudta a rendet olyan mértékben fentartani, mint amilyenben fen- tartaniia kellett volna. A „front unique", az agrárkommunistáK hírhedt egységes frontja mindent megkísértett, hogy elvesztett hatal­mi pozícióját visszaszerezze és a szeptem­beri felkelés kritikus napja volt a kabinet­nek. Azóta állandó kommunista merényletek tartották izgalomban az országot, egyik gyil­kosság, egyik robbanás a másikat követte és a nagy csattanó most áprilisban mint han­gos vádlókiáltás harsogott bele Európába. A miniszterelnökségnek elegánsan be­rendezett fogadójában asztala előtt ül Can­kov. Feje be van kötve, a Szveta Nedelia ku­polájának leomló darabjai súlyosan megse­besítették. Arcán a fáradtság és az idegki­merültség jelel, mély barázdákat szántot­tak. Idegesen rajzol ceruzájával, székében fáradtan hátradől, azután belemelegszik a diskurzusba és csakhamar kiüt belőle a* pro­fesszor: széles gesztusokkal kezd magya­rázni, arca megélénkül, beszéde élénkebbé válik. — Milyen az ország belső helyzete, ke­gyelmes uram? — kérdezem. — A belső helyzet olyan, amilyenné azok tették, akik az állam biztonsága ellen törtek. Az összeesküvők egy részét sikerült elfogni, egy részüket azonban még keresi a rendőrség. A rögtönitélö bíróságok ma meg­kezdték működésüket és meghozzák Ítéletei­ket a letartóztatottak ügyében Azonban az összeesküvőknek az a része, amelyet még nem lehetett elfogni, tovább folytatja pokoli munkáját és csak tegnap is megtámadták a szliveni vonatot. Azonban a falu népe nyu­godt, végzi a munkáját, szántanak, vetnek, mert hiszen most van a legnagyobb munka­idő. A falukban egyetlen összeesküvés sem volt, mind a városokban szövődött, vi­szont ezeknek a városi összeesküvéseknek nincsen különösebb jelentőségük. Súlyos kilengések már nem történhetnek, ha a vá­rosokban történik is valami, ez nagyobb nehézséget már nem okoz. Az összeeskü­vők felkelést nem tudnak szítani, mert a nép velünk tart és a hatóságok, a rend­őrség, a katonaság helyükön vannak. — Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy az összeesküvőknek szabadon járó ré­sze nem fog tovább izolált merényleteket el­követni. mint például a szlivenit. — Eleinte az volt az összeesküvők célja hogy felkelést rendeznek, minthogy azon­ban ez a tervük meghiúsult, egyes terro­rista merényletekhez nyúlnak. — Elegendőnek tartja-e a miniszterelnök ur a hadseregnek 10.000 fővel való emelését /óihoz, hogy a rendet biztosítsa? — Ez az emelés, amelyet az antant a merényletek hatása alatt engedélyezett, nem elegendő ugyan teljesen, de a kormány igyekszik a rendelkezésére álló erőket úgy felhasználni, hogy a rendet biztosíthassa. Eb­ben a kérdésben fontos szerepet játszik a pénzügyi helyzet is. A hadsereg fen tartása annyira megterheli a budgetet, hogy egy to­vábbi megterhelés azt felborulással fenye­geti. A katonákat jó kell fizetnünk, ők szinte jobban vannak fizetve, mint a tisztviselők, — Hogyan viselkedett a külföld ezek­ben a nehéz napokban? — Hivatalosan a külföld nagyon kor­rektül viselkedett, minden állam mély rész­vétét fejezte ki Bulgáriának. A sajtó is, különösen a középeurópai sajtó nagyon korrekt magatartást tanúsí­tott, élénk részt vett bajunkban csak a görögök nem viselkedtek korrektül, — Minden országban van a kommunis­táknak bizonyos körökre befolyásuk, ezek a körök kevés jóakaratot tanúsítottak Bulgá­riáival szemben. A kommunisták nagyon ügyesek és agilisak, értik a módiát hogy be­folyást gyakoroljanak még azokra is, akik távol állanak tőlük. Olyan eszözökkel dol­goznak. amelyek e.rnt még azok is meghaj­lanak, akik koncepciójuktól távol á'lanak. Nemcsak pénzzel sikerül nekik befolyást "yeír iök­Minden körbe bekerülnek, igy a m: ke­zünkben is van egy titkos masUás amely­ben a kommunistáknak előírják hogy min­den módon igyekezzenek összQkötotfésekct teremteni minden csoportot, minden tár­sadalmi osztállyal, természetesen az egy­házat, a hatóságokat, sőt a minisztereket sem véve ki. — Ezek a kommunisták akiknek sikerült igy befurakodnak a,legkülönbözőbb körökbe, természetesen erősen agitálnak Bulgária el­len. — Miért van annyi iutellektuell a kom­munisták között excelíenciás uram? — Egyetlen kommunista mozgalomban vagy összeesküvésben, amely eddig Bul­gáriában felütötte a fejét, nem találunk egyetlen munkást, egyetlen parasztot sem. A mozgalmat és a merényleteket mind csakis az ntellektuellek csinálták! — De ezek kivétel nélkül deplaszirozott intellekfuellek. Azt remélik, hogy egy felfor­dulás uralomra juttatja őket és poziielőhoz jutnak. A kommunistáknak a másik része és ezek a veszedelmesebbek a külföldi kom­munista organizációk szolgálatában állanak, fizetéseiket kapnak amelyek nagysága nem egyszer bizony meghaladja a bolgár minisz­terek fizetését is. A bolgár kommunista párt bndgetje igen nagy. azt az itteni kommunis­ták nem tudják előteremteni, de nincs is szükségük rá, mert minden szükségletüket a külföldi szervezetek fedezik. Búcsúzóul Cankov miniszter elnök ur még a következőiket mondja: , Külfö'd 'n a jelen­leg; bolgár kormányt diktatórikus és re ak­ción árius kormánynak tüntetik fel úgy állít­ják be. mint egy fekete kormányt, a terror kormányát. Holott a kormány nem az, de Bulgáriában nem is lehetne az. Azonban mi­lyen az állam helyzete? Az ország nyög a nagy terhek alatt, amelyektől nem tudunk szabadulni és a kommunisták ezt a nehéz helyzetet és az e helyzet okozta elégedet­lenséget igyekeznek kihasználni- De a kom­munisták még túloznak és szriiák a nép kö­zött az elégedetlenséget. Ez ellen kell dol­goznunk és azokkal a merényletekkel és ter- rorisztíkus cselekedetekkel szemben ame­lyeket a kommunistáik elkövetnek, nem vé­dekezhetünk másképp, csak a legerélyesebb reudszabály okkal. ‘ ‘ Kovács Jenő dr. Megértéssel intézik a pozso­nyi Sakásrekvirálásokat Épitőszöveíkezeíeket alapítanak a katonai gázsisták — Kitelepítik a kaszárnyákat? Pozsony, május 5. (Saját tudósítónktól-) Egy év óta Po­zsony polgárait a lakásrekvirálás veszedelme fenyegette. A nemzetvédelmi minisztérium az aktív tiszteik és továbbszolgáló altisztek számára hatszáz olcsó lakás szerzésére uta­sította a várost, illetve kötelezte, ho^y az erre vonatkozó törvénynek tegyen eleget. A város, ismerve a pozsonyi lakásínséget nem sok sikert várt awrekvirálásfól, aminthogy az első akció minden eredmény nélkül is végző­dött. A lakosság számára azonban ezzel még nem ért véget az aggodalom, mert a lakást kereső katonák nem akartak hinni a negatív eredménynek, hanem följelentésekkel türel­metlen feliratokkal zaklatták a katonai pa­rancsnokságot és ilyen módon akarták a szükséges lakásokat a várostól kierőszakolni. Néhány nappal ezelőtt a város újabb erélyes utasítást kapott, hogy a zsupánt hi­vatallal együttesen a tavalyinál erélyesebb rekvirálással teremtse elő a katonai lakáso­kat. A polgárság már újra szorongva várta a bizottságok zaklatását. Ma azután arról ér­tesülünk hogy a kellemetlen rekviráíás most már remél­hetőleg végérvényesen elmarad, meri a vá­ros békés utón meg tudta győzni a katona­ságot, hogy a mai pozsonyi v szonyok kö­zött követelésük teljesítése egyenesen kép­telenség. A pozsonyi viszonyok alapos ismerői tudják, hogy a városban egyetlen üres rak- virálható lakást sem lehet találni a lakosság kímélésé pedig maga a törvény ir.ia elő, amely kimondja, hogy a törvény végrehaj­tása nem irányulhat a lakosság családi nyu­galmának feldulására, mert ez megbontaná a polgárság és katonaság közötti békés vi­szonyt A város és a zsúpáni hivatal ezt a körülményi szigorúan tekintetbe veszi. A százezer lakosú Pozsonyban ma mind össze huszonötezer lakás van ebből pedig hatszázat nem lehet a katonaság számára ki­sajátítani. A szociális ügyosztály eddig több- száz esetben járt el, de néhány hónapos szo­bánál egyebet a legjobb akarattal sem rudott szerezni. A város, noha előre látta a vállal­kozás sikertelenségét, nehogy mulasztással vádolhassák széles adminisztrációs gépeze­tet indított meg, költséget vállalt magára, ele az eredmény elmarad'. A katonai parancsnokság végre is meg­győződött arról hogy a katonai lakások biz­tosítását egyedül uj lakások 'pitésével o d hatják meg, amint az államitisztviselőke’ vasutasokat és postásokat is csak uj állami bérházak vagy épitőszövetkvzetak léte késé­vel tudták elhelyezni. A város nditvámyát hosszas tárgyalások után a parancsnokság akceptálta és ennek értelmében néhány nap múlva értekezletre hívják meg a továbbszol­gáló altisztek szövetségéi Az értek ez! t egy építési szövetkezet alapításával fog foglal­kozni s egyelőre kétszáz lakás ép:lését indr- ványozza A pozsonyi lakásin-éggel kapcsolatban ismét fölmerült az a terv, hogy a város kö­zepén és legforgalmasabb helyein levő hatal­mas kaszárnyákat, melyek a modern köve­telményeknek már semmiképp sem felelnek meg, ki kell helyezni a város távolabbi te­rületeire. Ebben az irányban a város újból megkereste a parancsnokságot és a nemzet- védelmi minisztériumot. — (Benes külügyminiszter bukaresti utazása.) Benes dr. csehszlovák külügymi­niszter ma Bécsen és Zágrábon keresztül a kisantant bukaresti konferenciájára utazott. Szabadkán a külügyminiszter Nincsics dr.-al, Jugoszlávia külügyminiszterével találkozik, akivel együtt folytatja útját Bukarestbe. Amtot a csehszlovák távirati iroda Géniből értesül, Benes dr. a nemzetközi munkaihiva- tal irodaigazgatójának tudomására adta, hogy nincs módjában a május 19-én megkez­dődő nemzetközi munkás-konferencia elnök­ségét elvállalni, miután hivatalos kötelezett- ségei akadályozzák őt a Genfbe való utazás­ban. — (Megalakult Hodzsáék íöldosztó-szövet- kezete.) Hodzsa miniszter szombaton és vasárnap Pozsonyban tartózkodott s magyar pártjának vezérkarával történt tárgyalások után megalakí­tották a földosztó-szövetkezetet. Hodzsa nivélnek adta Sz-lovenszkó nagybirtokait, hogy osszák fel a hozzá esküdött' földmivesek között. A földosz­tás monc-oóliumát erre ? szövetkezetre ruházta azzal az egyenes utasítással, hogy csak pártjá­nak tagjai kaphatnak földet. A szövetkezet elnö­ke Duhaj szlovák agrárpárti szenátor, Hodzsá- nak a magyar párt fölé kirendelt parancsnoka. tpdkxéi mufti* fetsxótitunti, Aoöll eBöfixess f V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom