Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)

1925-05-31 / 122. (865.) szám

Vasárnap, május 31. A nyár A P. M. H. pünkösdi rovata, mely azzal a kérdéssel foglalkozik; hol nyaraljunk? A nap Júniust melengeti életre és ajándékul adja a fáradt, téli náthákon és fázós gondokon keresztül vergődött embernek a nyarat. Azt a pár hetet, amikor felszabadul az emberi lélek s kikivánkozik az életnek tizenegyhónapos, szürke és a megszokottságánál fogva unalmas mű­helyéből. Ilyenkor csupa tervezgetés, számitgatás az élet s színes fürdőprospektusok és vaskos menetrend pihen az asztalon a téli esték izgalmas, szerelmes regénye helyett. Ilyenkor meg­indul a szív és messzire jár a vágyakozásnak gyorsvonatán: sötétzöld hegyek közé száguld, ahol puha a gyep és pihentető a levegő, vagy messzi vizek fele, ahol a gondok szürkeségét mossák le a lélekről a langyos habok. A férfiak a tárcájukat szemlélgetik, az asszonyok a toalett­jüket frissítik fel nyári sziliekkel és habkönnyű nyári szövetekkel és a gyermekek fantáziája uj impressziók felé lovagol a gyermeklálek vesszőparipáján. ■ Itt a nyár és bár a gazdasági helyzet jégtörői még nem jöttek el a mi számunkra, kevés a pénzünk és kevés a gondtalansághoz való könnyű kedvünk, mégis belénkszól a nyaralás időszaka és felparancsolja a szunnyadó vágyakozásainkat. Szeretnénk messze, menni, embereket látni, akik boldogabbak mint mi vagyunk és akiknek boldogságából talán cseppen a mi kiszá­radt lelkünkre is valami. Szeretnénk élni az életet, amely nyáron árnyas fürdők sétányain vagy napégette strandon él és az őszre és télre eltenni valamit a nyár gyönyörű életkedvéből. Szeretnénk megpihenni és kinyujtózni a nehéz évek hajszája és a guzsbakötött akaratok kor­szaka után és ezért felmosolygunk, mikor jön a piros pünkösd cs hozza a rózsanyilűssal együtt a nyaralás virágos gondolatát is. Mi segítünk a vágyaknak a repülésben, mi csokorba szedjük azokat a fürdő- es n\átadó­helyeket, ahol szeretet, élet s a betegek számára gyógyulás, testi s lelki nyári-kúra várja a magyart. Nyaralás Varázsa van a nyárnak. Varázsa van a az illatos erdőknek, az illatos viznek, az illa­tos napsugárnak, az illatos hegyeknek. Varázsa van a fürdőzésnek. A nagy, soke- emeletes szállóknak, a halinak, a portásnak, a kényelmes lépcsőkön süppedő szőnyegek­nek, a szomszédszoba fehérre lakkozott ajta­jának. A fehér tenniszruhának, a nyitott gal­lérnak, a tenniszgrundoknak, a golfnak, a piknikeknek, az erdőben elköltött szaláminak és ementálinak, a fagylaltnak, a limonádénak a terraszon és a zenének, a simminek és a klasszikusnak egyaránt mindennek, minden­nek végig, ami nyarat és nyaralást jelent. A nyár illatos. A fürdőzés boldogság. Egyetlen, reggel kezdődő, este végződő, ujrázó, hurrázó végnélküli belső kacagás. Ez egészség és nyugalom és más megfeled- kezése a szürke gondnak. Ima az élethez, vakáció, a sikerült vizsga utáni hahota, bér­tartozás a természetbe, kiemelkedés a mes­terséges modern áletből, ösztönérvényesülés, odaadás. Egyszer láttam egy kis fiút, aki sokat tanult a télen és szorgalmas gyerek volt mindig. Az arca beesett, a szeme megtágult és meggekosodott. Félt a vizsgától, de a tani- tóbácsi jó volt és átengedte Petit. Sőt. Csupa egyes volt a bizonyitványa. Peti szive dobogott, mert tudta mi fog jöfcni. A mamája fölöltöztette, kocsira ültette és' 'elvitte a vá­ros közelében lévő tóterraszra s fagylaltot rendelt a fiú számára. Peti fehér ruhában ült ott a műmárvány asztal mellett, s arcá­ról sugárzott a boldogság. A katonabánda vidám ütemeket játszott, a nap jóakaratban rótta ragyogó útját az ég kékségében, a fák mozdulatlanságában, szelíden susogtak és a terraszon hemzsegtek a nyári finom toaletek, szép asszonyok és kalapnélküli, erős férfiak. Én éppen a szalmakalapomat vettem le Peti mamája előtt, amikor a kis fiú fölállt az asztaltól és illedelmesen megindult boldogan az anyja mellett. Alig, hogy kiérünk a terasz­ról a parti sárgakavicsos útra, s a balzsamos levegő még utánunk szűrte a zene hangjait, Peti hirtelen nagyot lélegzett, fölkiáltott és futni kezdett. Futott, futott az erdő felé, be a fák közé, rá a pázsitra, neki a virágoknak és levetette magát az illatba, a harmatba, a melegségbe, a napsugárral terhes árnyékban, a hívogató fűre. Ez a mozdulat, amit akkor Peti tett, volt a nyaralás szimbóluma. Ez a mozdulat, ez a mély szippantás a természetből, mely minden nyaralásnak a lényege. Ez volt az, amit én és mindenki a nyárban szeret. A szabadság és a korláttalanság, a belefekvés a hűvös csillapító világba, abba a szépbe, amely elfe­lejtet velünk minden nagyvárost és egyenes sorokba fogott kőrengeteget. Illatos erdő, illatos viz, illatos hegy, illa­tos napsugár, fehér szállószoba, fehér szálló­hall, fehér tenniszruha és fehér nyári asszo­nyok— Istenem, ha egyetlen szép dolog van a világon, akkor az a fürdőviíág és a gondki­kapcsoló, részegitő, drága nyaralás. Tátra-Matlárfeáza (Taíranské Matliáry) Tátra-Madárháza a Magas-Tátra klima­tikus gyógyhelyei között az a szerencsés hely, melyet a ciklon megkímélt és fenséges fenyőkoszoruja ősi érintetlenségben pompá­zik. Tátra-Lomnictól alig két kilométer tá­volságra fekszik ez a csodás tátrai gyógyin­tézet, mely a Magas-Tátra legfenségesebb havasaitól övezett platón épült. De épülése, szépülése folytonos, mert tulajdonosai min­den évben hatalmas összeget áldoznak a gyógyhely bővítésére és modernizálására. A matlárházi szanatórium a legkiválóbb or­vostudorok vezetése alatt vetekedik a világ legelső gyógyintézeteivel. Madárházán a közönség valósággal egy családot alkot, melynek feje a legbnjosabb háziasszony, Eorberger Arpádné, akinek mindenre kiterjedő gondos figyelme, kelle­mes otthonná varázsolja ezt az istenáldotta gyönyörű gyógyhelyet. A pensió, a szana­tórium és a szobák árai pedig a legolcsób­bak az egész Tátrában. Telve is van télen Prága, május 30. Mint annakidején lapunk hasábjain kö­zöltük, a közegészségügyi minisztérium a csehszlovák állami fürdők: igazgatását a most megszervezett vezérigazgatóságra bizta s ennek élére Moravek dr.-t, a minisz­térium egyik osztályfőnökét nevezte ki. A nyári fürdőidény megkezdésekor célszerű­nek tartottuk, hogy az állami fürdők vezér- igazgatójához, Moravek dr.-hoz néhány köz­érdekű kérdést intézzünk. Munkatársunk eme látogatásáról az alábbiakban számol be. Az állami fürdők vezérigazgatóságának székhelye Prágában van, Moravek vezér- igazgató urat azonban ismételt látogatás után sem találtam hivatalában, mert állandóan utón van s csak idökint, egy-kát napra tér székhelyére. Ma reggel végül azt a meg­nyugtató választ kaptam, hogy 11 óra táj­ban kell megérkeznie Joaohimsthalból s akkor talán rendelkezésemre áll. Tényleg így is történt. A vezérigazgató ur a leg­nagyobb készséggel fogadott, azonban ezer bocsánatot kért, hogy máris a külügymi­nisztériumba kell mennie, ahol fontos érte­kezlete van a csehszlovák fürdők külföldi propagandája tárgyában; ha nem átallom, szívesen lát autójában s útközben elintézhet­jük az interjút. Kapva kaptam az alkalmon, hogy az agilis és nehezen megtalálható vezérigazga­tóval legalább néhány percig együtt utaz­hatom, egy perc s a hatalmas, pompás gép­kocsi már együtt röpitett bennünket az egészségügyi minisztériumból a Hradzsin felé. — Milyen tervei vannak a vezérigaz­gató urnák a csehszlovákiai fürdőélet eíö- mozditására és fellendítésére? = Nemrég fejeztük be a tárgyalásokat a vasutügyi minisztériummal a külföldi fürdő- vendégek 30—60 százalékos vasúti díjked­vezménye érdekében. — ígéretünk van arra*, hogy a fürdőinket a romániai és svédországi orvosszövetségek fogják meglátogatni a Budapest, május vége. Nesztelenül, puhán gördül az autó a Margit- liidról a" szigeti bejáró felé. Élőnkbe tűnik a fedett sétány fehér oszlopsora s már ott suhanunk a sárga homokkal hintett, gondozott utakon, friss lombu májusi fák zöldjében. Jobbról a nagy folyam hátán karcsú kirán­duló hajók orra bukkan elő, a Duna vize sok kis apró habbá borzolódik, szikrázni kezd a nap­sütésben, s felette fehér sirályok röpködnek __ A part legszélén, lent a viz mellett, fehér padok hosszú sora, melyeken kis gyermekek ülnek bonne-ok kíséretében, vagy lent játszanak a forró homokban. Az arcuk kipirul a nagyszerű levegőben, boldog kacagásuk messzire hallatszik a sziget bokrai, fái felett ... Balról a lovasut vágányain túl gyepes tenniszpályák kifeszitett hálói lebegnek az enyhe szélben, labdák röpköd­nek, tenniszcipős, napbarnított fiatal lányok ját- szák az angol fazonú budapesti fiukkal, egyik partit a másik után. Némelyik pálya felől angol- amerikai vagy francia szó üti meg az ember fülét. De aki hozzászokott a margitszigeti élethez, annak nem újság és nem csoda ez a nagy idegenfor­galom, mely valóságos zarándoklatot teremt ta­vasszal és ősszel a szigeten. Igaz, hogy Buda­pestnek sok kedves,- kellemes nyaralóhelye közül ez egyike a legexkluzivabbaknak és egyúttal ez az a hely, ahol ha egyszer lakott az ember, mindig visszavágyódik oda. Nagyon szeretik a pestiek is. A Nagy-szállónak mindig igen sok neves lakója van. Jelenleg kint lakik a bank­vezérek közül Krausz Simon az író és müvésztár- sadaiomból Krúdy Gyula, Lázár Miklós, Szép Ernő, Buttykay feleségével Kosáry Eminivel, nyáron Matlárháza minden pavillonja és sza­natóriuma, mert mindenki visszasiet oda, aki egyszer is szerencsés volt ott üdülhetni. Ajánlatos tehát a Tátrába utazó közönség­nek jóelőre szobát biztosítani Matlárházán. nyár folyamán. Csupán egy amerikai hir- detőiroda számára százezer példányban készítettünk ismertető füzeteket a* csehszlo­vákiai fürdőkről, amelyekkel elárasztjuk a külföldi utazási irodákat és turista egyesüle­teket. A külföldi propagandát egyébként a külügyminisztérium támogatásával és segít­ségével eszközöljük s arra* mintegy másfél­millió koronát fordítunk ebben az évben. — Milyen fontosabb események tör­téntek az utóbbi időben az állami fürdő- telepeken? — Részletes és kimeritő tájékoztatást er­ről nem adhatok s ezért csak a legfonto­sabbakat emlitem meg. Joachimsthalban, a közismert rádiumtartalmu fürdőben most készül egy hatalmas propagandafilm, amely­hez nyomtatott magyarázatot is adunk. A filmet ingyen bocsájtjuk a külföld rendel­kezésére. A Csorbatónál a tavasz folyamán megtörtént a turistaszálló teljes renoválása s azt a legközelebbi napokban adjuk át rendeltetésének. Tátralomnicon a viz- gyógyintézetet teljesen átépítettük. A szliácsi gyógyfürdőt 25 millió korona költ­ségelőirányzattal alapjaitól kezdve átépítjük. A legújabb kutatások szerint egészen bi­zonyos, hogy az ottani hőforrás, amely most is 37 fokos melegvizet szolgáltat, belátható időn belül nem merül ki s igy a költség nem lesz hiábavaló. A ránkherlányi geizir megjavításán külön, tudományos felkészült­ségű szakbizottság dolgozik. A bizottság munkáját feltétlenül siker fogja koronázni, mert az újonnan működésbe lépő geizir sok­kal nagyobb s hosszabb ideig, 25—30 percig tartó sugarat fog kilövelni. Az automobil hirtelen megállóit, észre sem vettük, hogy rövid néhány perc alatt már a külügyminisztérium előtt teremtünk. Szívélyes bucsuzás, mialatt a vezérigazgató ur Ielkemre kötötte, hogy mielőbb látogas­sam meg ismét, amikor készséggel rendel­kezésemre áll a további kérdéseimet ille­tőleg is. T. J. Somlay Artúr, Kertész Dezső és még számosán. Az ellátás és szobaár igen mérsékelt és benne foglaltatik a lóvasut, a szigeti Palatínus strand­fürdő, vagy gyógyfürdő, orvosi-dij és minden­nemű adó, úgy hogy a vendégeket nem érheti semmiféle váratlan költségfelszámitás. Minden csak a közönség javáért történik, elsőrangú dol­gokat kap az ember és ki sem kell mozdulnia a Margitszigetről, ha szórakozni akarunk. A számtalan szebbnél-szebb virágos terra­szon, apró fehér asztalok mellett, vagy piros ernyők alatt tálalják az ebédet, vacsorát s a pompás habos kávékat. Frakkos pincérek, fehér fejkötős csinos lányok hordozzák karcsú kris­tálypoharakban a hüsitö italokat és a színes gyümölcsfagylaltokat... A Sziget-Klub külön kis villájának nyitott terméből a pálmák és délszaki virágok közül megszürten jut el a zene a sétányokra, a májusi zöld fák közé s a rózsakertbe, hol nemsokára bomladozai kezdenek a sötétvörös és fehér virá­gok, hogy betöltsék illatukkal Szent Margit szi­getét ... Estefelé túra után azok, akik künnlaknak a szigeten és azok is, kik a városból jönnek át, sétára indulnak a kavicsos, porondos utakon, le­leülnek a nagy tölgyek alá, hol egykor Arany János szeretett pihengetni ... A zöld fák és bokrok utain ilyenkor tarka­barka ruhák selymei suttognak zizegő meséket. A kápolna mellett, a romok titkos csendjét ismeri mindenki, s van-e olyan közöttünk, aki lemerne tagadni életéből egy-egy ilyen májusi estét, amikor hallgatva ültünk a szigeti romok csendjében, mezhatottan a szerelem örökké meg­újuló banalitásaitól s néztünk messzire, fel, a kifürkészhetetlen csillagokba? ... Lassankint beesteledik és az autók megkezdik <; felvonulásukat. Elegáns, nyitott taxik és pazar luxusautók lámpái izzanak a sötét fák között... ! Divatos dámák szállanak ki a kocsikból, ' karcsú lábukon megvillan a selyemharisnya gyöngyházfénye. Khaki, remekbeszabott, nyári- i ruhás férfiak segítik ki őket s vidáman haladnak 1 fel a pálmák lehajló, alázatos levelei alatt a j hallok, télikertek, terraszok széles, fehér lépcső­fokain .... A kivilágított lámpafényes szóra- r kozóhelyek felől mind több és több zene szól, indul az élet s eleven délamerikai jazz-band lükteti a ; tempót. A délutáni pincéreket friss, pihent had váltja fel, bekapcsolódnak az iramba s hordozzák szinte úri előkelőséggel a pezsgős vedreket .... Odafent divatos, szédült ritmusú táncokat lej­tenek, megkezdődik a „Grand-Cabaret“. A legne­vesebb budapesti művészek játszanak, vidámabb- nál-vidámabb tréfák, szellemes ötletek egymást követik. A vendégek tarka sora között fcl- feltünik egy-egy idegen, vagy exoílkus arc az ismerős pestiek között, amint élénken, megelége- ! dett mosollyal néz körül. A jókedv magával ragad mindenkit és ott ül félreismerhetetleniil a sok emberi arcon. | Tíz óra. A mondain Budapest mulat. Jazz- band szól és végig rezzeg, ott lüktet üteme az utak mentén, a zöld levelek felett, hol fehér gyer­tyáikat ünnepre készülve már felgyújtották a gesztenyefák. Tavasz van. Májusi este a Margitszigeten... Kállay Piroska. A szobránci gyógyfürdő A Vihorlát-Gutin hegylánc déli lejtőjén, a Nagyalföld északi nyúlványában terül el a hatalmas bükkösöktől övezett kis fürdő­hely. Levegője ózon, éghajlata védettségé­nél fogva a lehető legenyhébb. A fürdő ta­lizmánja a glaubersavas viz, melynek éltető hatása messze földön ismertté tette a fürdő nevét. Átmenet Karlsbad és a kénes Pöstyén között és a megrongált szervezet minden nagyobb rázkódás nélkül ettől a viztől ha­marosan rendbejön. Hurutoknál, érelmesze­sedésnél, székrekedésnél a szobránci viz ép olyan derekas munkát végez, mint a svájci Lostorf vagy az angol Flarrovgate. Pöstyén- hez hasonlóan itt is az iszappakolás hatása meglepő. A fürdővezetöség felismerte a ter­mészet bőkezűségét és amellett, hogy a gyógyításhoz szükséges fürdőfelszerelés teljes és egészen modern, arra is gondolt, hogy a lábbadozó betegek kényelmesen él­vezhessék a Vihorláti erdőség magányát. Gondozott utak, dús park, térzene, olvasóte­rem, ügyesen megrendezett kirándulások — szóval minden, ami arra való, hogy a beteg ne tudja, vagy legalább is elfelejtse, hogy beteg és hogy gyógykezelés alatt áll. Négy hét ebben az istenáldotta magányban és mindenki szívesen tér ide vissza. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ *♦***♦*•* Steósz gyógyfürdő Kassától 3 órányira, a vadregényes Bód- vavölgy ölén meghúzódó régi Stóósz bányavároska felett, fenyvesekkel koszorú- . zott hegyek közt, északi szelektől teljesen védve fekszik. Délfelé nyitott szerencsés , fekvése pár nélkül váló az összes tátrai fiir- i dők között, hírnevét és gyógyhatását is eme szerencsés védett magaslati fekvésének : (670 m) egyenletes kiimájának, pormentes, j illatos és ózondus fenyves levegőjének, ■ sugárzó déli napsütésének köszönheti. A ! természeti tényezők gyógyító összhatása kü- 1 lönösen alkalmassá teszi légzőszervi bántál-jj mák, kezdődő tüdőcsucshurut, ideggyenge- ségek es vérszegénység eseteiben úgy télen, ; mint nyáron. A fürdő igazgatófőorvosa: Nagy Albert dr., kezelőorvosok: Nemes J. ’ György dr. és J. Stepanek dr., akik a spéci- ' fikus, hidro és fizikotherapiára felügyelnek, j A hidegvizgyógyintézetek is tökéletesen be : vannak rendezve. Konyhái kitűnőek, de nagy, súly helyeztetik a betegek és kimerült ideg- zetiiek kedélyének kedvező befolyására is.' Erre szolgálnak a koncertek, előadások, tén- niszpálya, könyvtár, újságok, kirándulások, télisportok és főleg a modern kisszinház. A csehszlovákiai fürdők mozgalmasak lesznek Interjú az egészségügytől a külügyig az autóban. — Nagyszabású külföldi propaganda. Ránkherlány ismét szökni fog. Május a Margitszigeten

Next

/
Oldalképek
Tartalom